2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.
A Tanács 2016. október 28-án írásbeli eljárással elfogadta a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra vonatkozó határozatcsomagot, amely a következőket foglalja magában:
A tagállamok képviselői elfogadtak továbbá egy közös értelmező okmányt is. Ez a Kanadával közösen elfogadott szöveg kötelező értelmezéssel szolgál majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban szereplő, konkrét kérdésekre vonatkozó feltételeket illetően.
„Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem, hogy az EU kész aláírni a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. Az EU kereskedelempolitikájának ez fontos mérföldkövét jelenti, ami egyúttal tanúsítja az iránta való elkötelezettségünket is” – mondta Robert Fico, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke. „Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás korszerű és progresszív megállapodás, amely új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, ugyanakkor védi a fontos érdekeinket. Megvan benne továbbá az ahhoz szükséges potenciál, hogy irányt mutasson a jövőbeli kereskedelmi megállapodások számára.”
A megállapodás eltörli az EU és Kanada között jelenleg fennálló kereskedelmi vámok több mint 99%-át, és szigorú előírásokat tartalmaz a fogyasztók, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatban.
A megállapodás az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzések és a beruházások előtti piacnyitás mellett olyan kérdésekről rendelkezik, mint a szellemitulajdon-jog, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a fenntartható fejlődés, a szabályozási együttműködés, a kölcsönös elismerés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés, a vitarendezés, valamint a kereskedelem technikai akadályai.
A Kanadával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízást a Tanács 2009-ben fogadta el. Miután 2011 szeptemberében sor került egy tanácsi határozat elfogadására, a megállapodásra irányuló tárgyalások kiegészültek a beruházások védelméről folytatott megbeszélésekkel.
A Bizottság 2016. július 5-én azt javasolta, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kössék meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie.
Azt követően, hogy az Európai Parlament egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez, az ideiglenesen alkalmazásra kerül mindaddig, amíg valamennyi tagállam meg nem erősíti. Az ideiglenes alkalmazás lényegében csak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.
Stratégiai partnerségi megállapodásA Tanács határozatot fogadott el továbbá az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról is. E megállapodás célja az EU és Kanada közötti politikai párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele, és megerősíti a közöttünk fennálló kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.
1. Mi, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) külügyminiszterei, az Európai Unió külügyminiszterei és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. október 25-én és 26-án a Dominikai Köztársaságban tartottuk a csúcstalálkozók közötti, első időközi találkozónkat.
2. Hangsúlyozzuk partnerségünk fontosságát és megerősítjük elkötelezettségünket az állam-, illetve kormányfőink csúcstalálkozóin az 1999. évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozó óta elfogadott valamennyi biregionális nyilatkozat mellett. E nyilatkozatok a nagy jelentőségű ügyekről alkotott közös elképzeléseinket tükrözik.
3. Emlékeztetünk az állam-, illetve kormányfők által 2015 júniusában „Partnerség a következő nemzedékért” címmel elfogadott politikai nyilatkozatban kapott azon megbízatásunkra, hogy kötelezzük el magunkat a biregionális kapcsolatok jövőjének átfogó és inkluzív átgondolása mellett, régóta fennálló biregionális stratégiai partnerségünk elmélyítése érdekében, mely történelmi, kulturális és emberi kötelékeken, a nemzetközi jogon, az ENSZ Alapokmányban foglalt valamennyi cél és alapelv, valamint az emberi jogok és a területi integritás kivétel nélküli és teljes tiszteletben tartásán, illetve közös értékeken és elveken, továbbá egymás tiszteletén és közös érdekeken alapul. Ismételten leszögezzük, hogy elutasítunk minden olyan egyoldalú, extraterritoriális hatású kényszerítő intézkedést, amely ellentétes a nemzetközi joggal, és újólag megerősítjük elkötelezettségünket a vitás kérdések békés rendezése mellett.
4. Megerősítjük „A csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékelése” című dokumentum alapján megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a reflexióhoz. Ez az értékelés pozitív hozzájárulásnak bizonyult a sikeres biregionális kezdeményezések feltérképezése, illetve azon területek meghatározása szempontjából, ahol további munkára van szükség, továbbá változtatási javaslatokat tartalmazott a munkamódszereinket illetően, melyeknek köszönhetően konkrétabb és értékesebb eredményeket tudunk majd elérni. Ezeket az ajánlásokat figyelembe kell venni az EU–CELAC cselekvési terv további végrehajtása és alakítása során. Abban is egyetértünk, hogy erősíteni kell az együttműködési programok és a CELAC–EU cselekvési terv közötti koordinációt.
5. Egyetértünk abban, hogy ezen az első időközi találkozónkon – annak érdekében, hogy egy ambiciózusabb, stratégiaibb és kiegyensúlyozottabb társulás kristályosodjon ki, amelynek alapját olyan egyértelműen meghatározott közös érdekek alkotják, amelyek keretét képezik majd biregionális kapcsolatunk jövőbeli alakulásának is – építeni fogunk azokra a következtetésekre, amelyekkel a csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékeléséről, a biregionális párbeszéd megerősítéséről és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a fejlesztéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásról folytatott megbeszéléseink zárultak.
6. Meggyőződésünk, hogy együtt fontos politikai szerepet tölthetünk be az előttünk álló és az újonnan felmerülő globális kihívások közös kezelésében. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy új lendülettel és nagyobb gyakorisággal folytatjuk a közös biregionális célkitűzéseinken alapuló politikai párbeszédet. Méltányoljuk a biregionális párbeszédet, amely a globális kérdésekkel foglalkozó, nagyszabású nemzetközi konferenciák, csúcstalálkozók és rendkívüli ülések előkészítéseképpen zajlik, így különösen a harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója (2015) – amelyen sor került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok elfogadására –, továbbá az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (UNFCCC COP 21), az ENSZ-közgyűlésnek a globális kábítószer-problémáról szóló rendkívüli ülésszaka (UNGASS 2016) – , valamint az ENSZ-közgyűlésnek a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó magas szintű ülése (2016) kapcsán is. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy – adott esetben – közös céljaink elérése érdekében továbbra is együttműködünk a többoldalú fórumokon, többek között az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 22. konferenciáján, melyre 2016 novemberében kerül sor Marrákesben, valamint a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2016. decemberi párizsi csúcstalálkozóján.
7. Üdvözöljük a régóta tartó gazdasági kapcsolataink dinamizmusát, ugyanakkor elismerjük, hogy gazdasági partnerségünknek új lendületre van szüksége. Emlékeztetünk a Santiago de Chilében és Brüsszelben tett korábbi kötelezettségvállalásainkra, melyek értelmében térségeinkben előmozdítjuk a fenntartható fejlődést és az inkluzív gazdasági növekedést, többek között a beruházások növelése és diverzifikálása révén. Elismerjük, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés a környezeti és társadalmi felelősségvállalást szem előtt tartó szakpolitikai kereten belül valósuljon meg. Országaink számára közös kihívást jelent a termelékenységnövekedés fokozása, és mindannyian nyernénk azzal, ha szorosabbra fűznénk az e téren folytatott együttműködésünket. Javasoljuk egy olyan, katalizáló hatású környezet kialakítását, amely a biregionális kapcsolatoknak a 2015-ben elfogadott brüsszeli EU–CELAC-nyilatkozat 45–49. pontjában meghatározott termelékenységgel kapcsolatos összes aspektusára kiterjed. Ennek megfelelően megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy egy esetleges, e területen létrehozandó CELAC–EU partnerség céljainak és feltételeinek a feltérképezése céljából több különböző szinten szervezzenek konzultációt az üzleti élet képviselőivel és más érdekelt felekkel, és a következő csúcstalálkozón számoljanak be az eredményről.
8. Elismerjük, hogy adóügyi kérdésekben nyitott, konstruktív párbeszédre és szorosabb együttműködésre van szükség, és megoldást kell találni az adókijátszással, valamint az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kérdésekre. Elismerjük továbbá, hogy e párbeszédet valamennyi fél oldaláról meg kell erősíteni, és nyugtázzuk, hogy egyes országok már tettek bizonyos vállalásokat az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum által felügyelt és értékelt standardoknak megfelelően.
9. Hangsúlyozzuk a biregionális együttműködés fokozásának szükségességét, valamint azt, hogy ennek érdekében integrált módon igénybe kell venni minden rendelkezésre álló eszközt. Az EU–CELAC cselekvési terv kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásával kapcsolatos új kihívásokat Ezért megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy indítsanak el erről a kérdésről egy közös gondolkodási, illetve konzultációs folyamatot valamennyi érintett partnerrel, és 2016 vége előtt ismertessék az első eredményeket annak érdekében, hogy a konzultációk eredményét a 2017. évi csúcstalálkozó elé lehessen terjeszteni. Tekintettel arra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) milyen jelentős ösztönző a fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtása szempontjából, ennek a gondolkodási folyamatnak ki kell terjednie a fokozatosság szempontjára is annak érdekében, hogy megfelelően érvényesüljenek a latin-amerikai és a karibi államok lakosságát érintő kihívások és realitások, valamint a biregionális együttműködésünket érintő esetleges mellékhatások.
10. Elismerjük, hogy a társadalom valamennyi szegmensét és az érintett szervezeteket széles körű részvételre kell ösztönözni, valamint hogy a biregionális kapcsolatok előbbrevitele elkötelezettséget kíván. Biztosítani kívánjuk továbbá az ifjúság és a nők megfelelő képviseletét, valamint meg kívánjuk vizsgálni, hogy – közös stratégiai célkitűzéseink megvalósításának előmozdítása érdekében – partnerségünk hogyan tehető hatékonyabbá, láthatóbbá, fokozottabb részvételen alapulóvá és inkluzívabbá.
11. Üdvözöljük az EU–LAC Alapítvány kormányközi jelleggel működő nemzetközi szervezetté alakulásáról szóló megállapodás aláírását, amelynek révén fontos eszközzel gazdagodtak biregionális kapcsolataink. Elismerjük, hogy a megállapodás alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulások önkéntes alapúak, és arra ösztönzünk minden országot, hogy segítsék elő az EU–LAC alapítvány feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, jogi és politikai támogatását.
12. Üdvözöljük a külügyminisztereknek a csúcstalálkozók közötti, ezen első időközi találkozóján született eredményeket, amelyek maguk is hozzájárulnak a stratégiai partnerség erősítéséhez. Az állam-, illetve kormányfőinknek a 2015. évi EU–CELAC csúcstalálkozón született határozata értelmében a csúcstalálkozók között rendszeres, időközi miniszteri találkozókat fogunk tartani a csúcstalálkozókon hozott határozatok átfogó nyomon követésének biztosítása, valamint a két régió közötti rendszeres magas szintű párbeszéd fenntartása érdekében.
13. Elismeréssel adózunk a Dominikai Köztársaságnak e miniszteri találkozó megrendezéséért, amely gazdagította a biregionális menetrendet és lényeges szerepet töltött be abban, hogy jelentős előrelépéseket érhessünk el, valamint jelentősen hozzájárult a 2017 második felében, El Salvadorban megrendezésre kerülő következő CELAC–EU csúcstalálkozó előkészítéséhez.