Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.
A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül.A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.
A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.
A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál. Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot.
Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.
Forrás: MTI
The post Az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának appeared first on Kárpátalja.ma.
Le chef de l'Etat Patrice Talon à travers un décret, a procédé à la mise en place d'une Commission nationale de la toponymie et de la mémoire nationale. Ladite commission est chargée de proposer de nouvelles appellations pour les rues et espaces publics en s'appuyant sur l'histoire du pays.
Au Bénin, une commission nationale de la toponymie et de la mémoire nationale est mise en place. Ladite commission est présidée par le ministre d'Etat, secrétaire général de la Présidence de la République, Pascal Irénée Koupaki. Sa mission consiste à rebaptiser les voies et lieux publics.
Les nouvelles dénominations devront mettre en valeur des héros nationaux, des événements historiques et des personnalités ayant marqué l'histoire du Bénin.
L'initiative vise à favoriser la réappropriation de l'histoire nationale par les populations, à donner une signification historique aux espaces du quotidien et à renforcer la mémoire collective, ainsi que la fierté et la cohésion nationale. Elle s'inscrit également dans la continuité des actions mémorielles engagées par les autorités, notamment le retour des trésors royaux et l'édification de monuments à Cotonou, la capitale économique du Bénin. La commission est composée de dix membres, nommés par décret présidentiel pour un mandat de trois ans à compter de leur installation.
Elle est structurée comme suit :
– Président : Pascal Irénée Koupaki, représentant de la Présidence de la République ;
– Premier rapporteur : Florent Couao-Zotti, représentant du ministère du tourisme, de la culture et des arts ;
– Deuxième rapporteur : Ghislain Hounnou, représentant du ministère du cadre de vie et des transports, en charge du développement durable ;
– Pascal Dohou, représentant du ministère de la décentralisation et de la gouvernance locale ;
– Jérôme Alladayè, représentant du ministère de l'enseignement supérieur et de la recherche scientifique ;
– Albert Tingbé-Azalou, sociologue anthropologue ;
– Arthur Agossou Vido, historien.
Outre ces membres, quatre personnalités ont été désignées en qualité de personnes ressources pour accompagner les travaux de la commission. Il s'agit de
– Albert Bienvenue Akoha, professeur titulaire d'université ;
– Jacques Adandé, diplomate ;
– Candide Ahouansou, diplomate ;
– Médard D. Bada, professeur d'université.
F. A. A.
A Harkiv megyei Bohoduhiv városában február 11-13-át gyásznappá nyilvánították annak a hat helyi lakosnak az emlékére, akik az elmúlt két napban orosz csapások következtében vesztették életüket – jelentette be Volodimir Belij polgármester.
A városban szerdán orosz dróncsapás rombolt le egy családi házat, két egyéves fiú ikerpár, valamint kétéves lánytestvérük és 34 éves édesapjuk meghalt, 35 éves, várandós édesanyjuk pedig súlyosan megsebesült a támadás következtében. Megsérült a házban egy 74 éves nő is.
Lakóházat ért támadás a harkivi régióban, több gyermek is életét vesztetteOlekszij Kuleba, helyreállításért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy Oroszország csapást mért egy vasútállomásra Dnyipropetrovszk megyében. Mozdonyok, vasúti kocsik és az infrastruktúra rongálódott meg. Tűz keletkezett, amit gyorsan eloltottak. Orosz csapás ért a Szumi megyében lévő Konotopban egy vasúti depót is, ahol szintén károk keletkeztek. A miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint személyi sérülés egyik támadás során sem történt.
Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője az Ukrinform állami hírügynökségnek kijelentette: nem felel meg a valóságnak az az orosz információ, hogy az orosz csapatok elfoglalták volna Zaliznyicsne települést Zaporizzsja megyében.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk város polgármestere arról adott hírt, hogy szerda délelőtt az orosz erők irányított légibombákkal mértek csapást a település családi házas övezetére. Áldozatokról egyelőre nincs információ – tette hozzá.
Forrás: MTI
The post Háromnapos gyászt hirdettek Harkiv megyében appeared first on Kárpátalja.ma.
La méthode qu’utilise le président américain, Donald Trump, pour négocier est bien rôdée. S’il veut 100 dollars, il en demande 1 000 à ses interlocuteurs qu’il sidère par ses déclarations, voire ses menaces. Et ces derniers sont tout heureux de s’en tirer à bon compte quand ils consentent à lui en donner 500. C’est sans...
Cet article L’Otan lance l’opération Arctic Sentry pour renforcer la sécurité dans le Grand Nord est apparu en premier sur Zone Militaire.