We contribute to the understanding of household resilience to shocks by using high-frequency data collected in short spans of two to three months. We examine three issues: first, whether frequent shocks within the year affect households’ food security in short periods of two to three months. Secondly, whether Resilience Index Measurement and Analysis (RIMA II) can be used to measure the resilience capacity of households to shocks using high-frequency data, and whether the accumulation of shocks erodes this resilience. Thirdly, whether the resilience estimation using RIMA II compares closely with the subjective resilience measure. Our study reveals that (1) shocks specifically drought and theft of agriculture produce within the year affect the food security of the households, (2) RIMA-II metrics can be used to measure the resilience capacity of households with high-frequency data collected in six months duration, (3) the asset pillar is a crucial factor in ensuring the resilience of households within short periods (4) RIMA II and the subjective resilience measure are moderately comparable and each may identify different factors that constitute resilience. The results highlight the need for development and humanitarian agencies to consider supporting asset building and non-farm income-generating activities to moderate the effects of shocks on resilience.
In Thursday’s edition, also: Board of Peace, Epstein files, more ‘innovative solutions’
The post Les capitales restent sceptiques face au rêve Frontex de Von der Leyen appeared first on Euractiv FR.
Február 18-án, hamvazószerdán – a nagyböjt kezdetének napján – XIV. Leó pápa az Aventinus-dombon álló Sant’Anselmo-templomban vezetett közös imádságot, amelyet bűnbánati körmenet követett a Santa Sabina-bazilikához. A menetben bíborosok, érsekek, püspökök, a bencés és domonkos közösségek tagjai, valamint hívők vettek részt. A bazilikában a Szentatya mutatta be az eucharisztikus ünneplést, a hamu megáldásának és a hamvazásnak a szertartásával. A Magyar Kurír és Tőzsér Endre SP fordítása nyomán a Szentatya beszédéből részleteket közlünk.
Közösségben megélt megtérés
Homíliája elején a pápa arra emlékeztetett, hogy minden liturgikus időszak kezdetén „új örömmel fedezzük fel annak kegyelmét, hogy Egyház, Isten igéjének hallgatására egybehívott közösség vagyunk”.
Joel próféta szavait idézve hangsúlyozta
a megtérés személyes és közösségi dimenzióját: „Gyűjtsétek egybe népemet, szent közösséggé legyen!” (Jo 2,16).
A próféta felszólítása mindenkit érint – a leggyengébbeket éppúgy, mint a papokat, akiknek könyörögniük kell:
„Könyörülj, Uram, könyörülj népeden!” (Jo 2,17).
A nagyböjt ma is kiemelten közösségi időszak, amikor nem elszigetelten, hanem együtt indulunk a megtérés útján.
A bűn felismerése mint prófétai tanúságtétel
XIV. Leó rámutatott: az Egyház akkor hiteles, ha képes beismerni saját bűneit. A rossz nem csupán külső ellenségek műve, hanem „a szívünk érintett benne”.
A bűn személyes, ugyanakkor valós és virtuális közegeinkben, sőt gazdasági, kulturális, politikai és vallási „bűnstruktúrákban” is testet ölt.
Az élő Istenhez fordulás a szabadság vállalását jelenti, egyfajta exodust, amelyben nem maradunk „bénultak, merevek”, hanem elindulunk a változás útján.
A pápa felteszi a kérdést: „Milyen ritkán látunk olyan felnőtteket, akik szembenéznek önmagukkal és megtérnek?”
A megtérés ezért alternatívát kínál egy tehetetlennek tűnő, „lángoló világban”.
A fiatalok érzékenysége és a missziós távlat
A Szentatya kiemelte, hogy sok fiatal – még szekularizált környezetben is – különös erővel érzi hamvazószerda hívását. Ők világosan látják, hogy lehet igazabban élni, és felelősség terhel bennünket mindazért, ami az Egyházban és a világban nincs rendben.
Szent Pál szavait idézve sürget: „Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja!” (2Kor 6,2).
A nagyböjt misszionáriusi jelentőséggel bír: a belső megújulás hitelesebbé teszi az evangélium hirdetését, hogy ne hangozhasson a gúnyos kérdés: „Hol van hát Istenetek?” (Joel 2,17).
A „bűnbánati pedagógia” időszerűsége
A pápa felidézte VI. Pál 1966-os hamvazószerdai gesztusát, amikor nyilvánosan végezte el a hamvazás szertartását.
Az akkori egyházfő „szigorú és megrendítő bűnbánati szertartásnak” nevezte ezt, amely „realista pedagógia”, s „szigorú felhívás az igazságra”.
Két jelenséget emelt ki: az önáltatás képességét és azt az „alapvető pesszimizmust”, amely az élet hiábavalóságát hirdeti – „az emberi szellemnek ez az önkifejeződése a hamu apológiája”. XIV. Leó szerint e szavak prófétai módon világítanak rá korunk valóságára.
A hamu és a feltámadás tanúsága
A ránk hintett hamu emlékeztet a „lángoló világ” valóságára: háború sújtotta városokra, a nemzetközi jog és az igazságosság romjaira, ökoszisztémák pusztulására, a szent iránti érzék elhalványulására. A történelem és lelkiismeretünk kérdése így hangzik: „Hol van hát Istenetek?”
A válasz a megtérésben rejlik.
„Bűneink felismerése, hogy megtérjünk, már a feltámadás előjele”
– fogalmazott a pápa. A nagyböjt a húsvéti szent háromnap felé vezet, az átmenetre a halálból az életre. A vértanúk – régen és ma – e húsvéti úton ragyognak példaként.
A római nagyböjti stációk hagyománya zarándoklatra és megállásra hív: a tanúságtételek nyomába eredve fedezhetjük fel az elvetett magvakból sarjadó életet. Az evangélium arra tanít, hogy ne a látszatot keressük, hanem azt szolgáljuk, ami csendben növekszik.
A böjt, az imádság és a szeretet belső összhangja az élet Istenéhez vezet.
„Felé irányítsuk – mértékletesen és örömmel – egész valónkat, egész szívünket!”
– zárta homíliáját XIV. Leó pápa.
A Szentatya homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.
Hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétot megelőző böjtForrás: Felvidék.ma
The post A megtérés közösségi útjára hív a nagyböjt kezdetén XIV. Leó pápa appeared first on Kárpátalja.ma.
Written by Anna Caprile, Eric Pichon.
Vladimir Vladimirovich Putin has been President of the Russian Federation since 31 December 1999, except for a brief four-year interlude from 2008 to 2012 during which he held the office of prime minister but effectively maintained his political authority.
During Putin’s 26-year rule, Russia has been at war, overtly or covertly, for 21 years. Putin’s first term coincided with the launching of the Second Chechen War, intended to be brief but which lasted for 10 violent years. In 2014, during Putin’s third term, Russia invaded and annexed Crimea, and the initially covert support to the separatist forces in eastern Ukraine gradually became overt, leading up to the full-scale invasion of February 2022. Overlapping with these two armed conflicts, the Russo-Georgian War took place in 2008, and since 2015 Russia has deployed military forces in Syria. Russian paramilitary groups have also expanded operations in Africa.
The transformation of Russia over these 26 years has been fundamental. A series of indicators can help measure its economic evolution, the surge in military expenditure, its demographic decline, the worsening of various freedom and governance rankings, and growing inequality. In a shift towards the east, China has become, by far, Russia’s main trading partner, providing it with a crucial economic and diplomatic lifeline since 2022.
Putin, now 73 years old, was proclaimed President of the Russian Federation for his fifth term in 2024, after obtaining over 88 % of the votes in what was broadly seen as yet another ritual electoral performance. In line with the constitutional reforms introduced in 2020, he can remain in power until 2036.
Read the complete briefing on ‘Russia under Vladimir Putin: His 26-year rule in facts and figures‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.