Agrégateur de flux

Un arrêté du président de l’Assemblée nationale Cavayé Yéguié Djibril, annonçant le remplacement de son directeur de cabinet Boukar Abdourahim, a été rendu public le 8 novembre. Mais l’intéressé conteste son limogeage, plongeant l’institution dans une crise sans précédent. Coulisses.

Le patron du club phocéen est attendu dès le 16 novembre en Côte d’Ivoire, où il s’entretiendra, entre autres, avec le Premier ministre Robert Beugré Mambé.

La crise politique espagnole continue de s’infiltrer dans les institutions européennes, certaines forces politiques ayant demandé à la Commission européenne d’intervenir, ce qui suscite des controverses et des divisions au sein des groupes du Parlement européen.

Le ministre de l’Agriculture Marc Fesneau a annoncé mercredi (15 octobre) que la France allait de nouveau s’abstenir lors du deuxième vote sur le renouvellement du glyphosate proposé par la Commission européenne.

L’UE vient de conclure un accord informel sur sa toute première loi visant à lutter contre les émissions de méthane dans le secteur de l’énergie. Le texte obligera les importateurs de combustibles fossiles à des normes minimales à partir de 2030.

Pour le président de transition malien, la conquête du fief des rebelles indépendantistes par l’armée est une victoire hautement symbolique, qui conforte un peu plus son pouvoir.

Die EU-Ombudsstelle forderte die EU-Kommission auf, die Transparenz im Bereich der Verteidigungsindustrie zu bewahren. Es ist das dritte Mal, dass die Bürgerbauftragte diese Bedenken seit dem Beginn der ersten EU-Innovationsprogramme im Bereich Verteidigung äußert.

EuroTrophy managing director Dan Kalfus gave production and delivery figures for the Trophy active protection system (APS) on the first day of SAE Media Group's Future...

Seit einem Monat herrscht Krieg im Nahen Osten. Die israelische Armee hat den Gazastreifen in zwei Hälften geteilt, viele Hamas-Kämpfer getötet und deren Stellungen ins Visier genommen.

En hausse constante, année après année, les budgets de ces pays prennent de plus en plus de place dans la finance publique, au détriment parfois des secteurs sociaux comme l’école et la santé.

Source : © European Union, 2023 - EP

Le gouvernement allemand s’apprête à apporter son soutien à un réseau de pipelines d’hydrogène s’étendant sur 9  700 kilomètres et coûtant 20 milliards d’euros pour résoudre le problème de « l’œuf et de la poule » sur l’économie de l’hydrogène.

A Kaláka televíziós műsor felelevenítésére kerül sor november 24-én Kolozsváron, amely 1977-től 1980-ig a Román Televízió Magyar Adásának egyik legjelentősebb műsora volt. A beszélgetés meghívottjai a Kalákák aktív résztvevői lesznek: Török Viola, Török István, Szép Gyula, Csáky Zoltán, ifj. Horváth...

Die Bundesregierung will, sich für ein 9.700 Kilometer langes und 20 Milliarden Euro teures Netz von Wasserstoffpipelines einzusetzen, um das "Henne-Ei-Dilemma" der Wasserstoffwirtschaft zu lösen.

A year after being gripped by drought, the country is experiencing exceptional flooding.

Das Bundesverfassungsgericht hat am Mittwoch (15. November) die Entscheidung, 60 Milliarden Euro nicht genutzter Schulden aus der Corona-Krise in einen Klimafonds zu stecken, für verfassungswidrig erklärt.

NATO has selected the Boeing E-7A Wedgetail to replace its Boeing E-3A Sentry Airborne Warning And Control System (AWACS) aircraft.

2023. augusztus 22 – 24 között megtartotta az öt BRICS állam a dél-afrikai Johannesburgban XV. Csúcstalálkozójukat. Az esemény történelmi. Hat taggal bővül a gazdasági szövetség 2024. január 1-től kezdve. Innentől kezdve egy 11 tagú szervezetté válik, ami négy kontinenst fed le. Egyesek szerint a BRICS a G7-et lehagyva a G20 kihívójává válik.

A BRICS XV. Csúcstalálkozója és bővülése Johannesburgban

Dél-Afrikai Köztársaság elnökletével 2023. augusztus 22 – 24 között megrendezésre került a XV. BRICS Csúcstalálkozó. A házigazda Cyril Ramaphosa a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke volt. A csúcstalálkozón jelen volt a kínai elnök Hszi Csin-ping, az indiai miniszterelnök Narendra Modi és a brazil elnök Luiz Inácio Lula da Silva. Említésre méltó, hogy az orosz elnök Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nem vett részt személyesen az eseményen, csak online.

Moszkvát Johannesburgban a külügyminiszter Szergej Viktorovics Lavrov képviselte.  Ennek oka az, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki az orosz államfő ellen. Pretoriának le kellene tartóztatnia Putyint, ha az országba lépne.

A csúcstalálkozónak öt fő témája volt:

• Együttműködés kiépítése egy méltányos igazságos átmenet irányába
• Oktatási és képesség fejlesztés átalakítása a jövő számára
• Az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezeten keresztül a lehetőségek megnyitása
• Poszt-pandémia utáni szociális-gazdasági helyreállítás, valamint az Agenda 2030 ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok képességeinek erősítése
• Multilateralizmus erősítése, egy olyan reformon való munkálkodást, ami valóban átalakítja a globális kormányzási szervezeteket ezenkívül a nők béke procedúrákban való részvételének hatásos erősítése

Azaz összefoglalva a fő témák azok, amik a nyugati világot is foglalkoztatják jelenleg. A fenntartható fejlődés biztosítása, az oktatás és ezáltal a szegénységből való kitörés, Afrika gazdasági kiaknázása és egy új igazságosabb világ teremtése. Ez az utolsó pont azért említésre méltó, mert a két legjelentősebb BRICS tag Kína és Oroszország álláspontja szerint a jelenlegi nyugati rendszer nem jó, újat kell teremteni.

A dél-afrikai elnök szerint a csúcstalálkozó sikeres volt: „szeretném megköszönni Brazília, Oroszország, India és Kína vezetőinek és delegációinak, hogy részt vettek ezen a legsikeresebb XV. BRICS Csúcson Dél-Afrikában Johannesburgban”.

Az esemény jelentőségét viszont az adja, hogy a BRICS öt tagról 11-re bővült, mivel 2024. január 1-gyel hat új taggal bővül a szervezet. Ez a hat ország a következő:

• Argentin Köztársaság
• Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
• Iráni Iszlám Köztársaság
• Szaúd-Arábiai Királyság
• Egyiptomi Arab Köztársaság
• Egyesült Arab Emírségek

Ezzel a világ GDP 29,3%-át fogják kitenni, a korábbi 26,4% helyett. A világ populációjának immáron a 46%-át teszik, míg korábban csak a 40,8%-át tették ki. De a fejlődés itt valószínűleg nem áll meg, mert még több taggal fog bővülni a szervezet.

A BRICS következő bővülésének lehetséges jelöltjei

A médiában több helyen megírták, hogy a BRICS bővülése itt nem áll meg és valószínűleg további tagokkal fog bővülni.

Enoch Godongwana dél-afrikai pénzügyminiszter szerint Algéria biztosan csatlakozni fog a következő körben. De felmerült Afganisztán, Indonézia, Nicaragua, Nigéria, Szenegál és Thaiföld csatlakozásának is a lehetősége.

Június 2-án Fokvárosban a BRICS külügyminisztereinek találkozóján Kazahsztán külügyminiszterének első helyettese Kairat Umarov megerősítette Asztana azon szándékát, hogy a jövőben szeretnének taggá válni. Ezen kívül több más állam is jelen volt, akik közül többen taggá is válnak a jövőben.

2024. január 1-el tagok Csak érdeklődők 1. Argentína Banglades 2. Egyiptom Burundi 3. Irán Comore-szigetek 4. Szaúd-Arábia Kongó 5. Egyesült Arab Emírségek Gabon 6. Indonézia 7. Uruguay

 

Nem sokkal ezután június 19-én Banglades hivatalosan is bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a BRICS-hez, amit a bangladesi külügyminiszter Abdul Momen is megerősített. Oroszország szövetségese Belarusz is bejelentette szándékát, hogy csatlakozna a BRICS-hez.

Ezenkívül pedig megfigyelhető például Oroszország kommunikációján, hogy szeretné, ha minél többen csatlakoznának a gazdasági szövetséghez. Putyin szeptember 29-én a Latin-Amerika – Oroszország Parlamenti Konferencia megnyitóján utalt arra, hogy Latin-Amerikában nagy gazdasági potenciál van és nyitva áll előttük az út a BRICS vagy akár az Eurázsiai Unióval az együttműködésre.

A Kreml szóvivője Dmitrij Szergejevics Peszkov szerint „ez nem Oroszország politikájának a következménye (hogy ennyien csatlakoznak), ez a fejlődési lehetőségek hatása, amit a BRICS-hez való csatlakozás magában rejt”. Azt is kiemelte, hogy ez egy „olyan együttműködése az országoknak, ahol egy közös megközelítést alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy fejlesszék a kapcsolatokat, aminek az alapja az előny és kölcsönös tisztelet nem egymás kioktatása arról, hogy hogyan kellene élni”.

A fenti kijelentések egyértelműen passzolnak a jelenlegi Nemzetbiztonsági Stratégiájukhoz, ahol meghatározzák egy változó világrend kialakulását. De Indiának is fontos a BRICS bővítése:

„A BRICS többé nem „alternatíva”, hanem a globális világ kialakult jellemzője. A BRICS által megtestesített reformüzenetnek át kell hatnia a multilateralizmus világát” – vélekedett az indiai külügyminiszter Subrahmanyam Jaishankar.

Jól látszik, hogy több forrás szerint is a BRICS létszáma nőni fog, azonban egyelőre kérdés, hogy a jelentkezők közül kiket fognak valóban bevenni. Összefoglalva jelenleg az alábbi lehetséges lista kering az interneten:

Bejelentették hivatalos csatlakozási szándékukat Érdeklődnek a szervezet iránt 1. Algéria Afganisztán 2. Bahrein Angola 3. Banglades Burundi 4. Belarusz Comore-szigetek 5. Bolívia Kongó 6. Kuba Gabon 7. Honduras Bissau-Guinea 8. Kazahsztán Mianmar 9. Kuvait Nicaragua 10. Palesztina Észak-Korea 11. Szenegál Pakisztán 12. Thaiföld Szudán 13. Venezuela Szíria 14. Vietnám Tunézia 15. Törökország 16. Uganda 17. Zimbabwe 18. Indonézia

 

A BRICS gazdasági potenciálja

A fentiekben jól látszik, hogy jelenleg egy komoly átalakulási folyamaton megy keresztül a BRICS. Jövőre hat ország csatlakozik és ezenfelül többen is bejelentették, hogy a későbbiekben szeretnének tagok lenni. Fontos megvizsgálni, hogy valóban kihívója lehet-e a G7-nek.

A Visual Capitalist weboldala szerint 2024. január 1-től kezdve a BRICS magába tömöríti a világ lakosságának 46%-át, a világ GDP 29,3%-át, az olajtermelés 43,1%-át és a globális exportban való részesedés 25,1%-át. Míg a G7 országai (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada) a világ GDP 29,89%-át a lakosság 10%-át. Az olajtermelés tekintetében az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország – esetleg még Kanada – akik jelentősebb olajtermelők a G7-en belül. A BRICS kapcsán más weboldalak is, mint az Economic Times is hasonló adatokat közöl a BRICS gazdasági teljesítménye kapcsán, mint a Visual Capitalist.

Természetesen azt meg kell említeni, hogy a százalékos eloszlások nem egyenletesek, mert India és Kína együtt kiteszik a világ lakosságának 35,5%-át BRICS-en belül pedig a lakosság 78%-át. A világ GDP 18,4%-át Kína teszi ki, míg a BRICS-en belül a GDP 62%-át teszi ki.

Viszont az olajkitermelésben egyértelműen Oroszország és Szaúd-Arábia dominál együttesen a világ 24,8%-át teszik ki. A BRICS-en belül pedig a termelés 57%-át.

Az olajtermelés kapcsán érdemes megfigyelni  az OPEC szervezetét is, hogy mennyiben fedi majd le a jövőben a BRICS.

OPEC tagok Tagja BRICS-nek 1. Algéria még nem 2. Angola még nem 3. Ecuador nem 4. Egyesült Arab Emírségek igen 5. Gabon még nem 6. Egyenlítői-Guinea nem 7. Irán igen 8. Irak nem 9. Kuvait még nem 10. Líbia nem 11. Nigéria nem 12. Szaúd-Arábia igen 13. Venezuela még nem

Az látható, hogy a 13 tagból jelenleg még csak 3 tagja a BRICS-nek, azonban még 5 ország az, akiknél lehetséges a későbbi tagság. Így végső esetben 8 BRICS tag foglalna helyet az OPEC országai között, ami a szervezet 61%-át jelentené.

Másrészről azt is fontos megnézni, hogy kik termelnek a legtöbbet az OPEC-en belül. (#-el jelölve a BRICS tag és *-al az aspiráns.)

Ország Éves olajtermelés (hordó/naponta) 1. Algéria * 1,698,785,656 2. Angola * 1,796,742,754 3. Ecuador 548,378,765 4. Egyesült Arab Emírségek # 3,772,788,273 5. Gabon * 210,427,672 6. Egyenlítői-Guinea 244,000,000 7. Irán # 4,376,194,355 8. Irak 4,443,457,393 9. Kuvait * 2,990,544,137 10. Líbia 499,396,792 11. Nigéria 1,938,542,727 12. Szaúd-Arábia # 12,402,761,040 13. Venezuela * 2,355,423,552 Összesen: 37 277 443 116

 

A táblázatból kitűnik, hogy a leendő BRICS tagok éves olajtermelése (hordó/naponta) összesen 20 551 743 668, ami az egész szervezet 55,1%-át teszi ki, tehát közel 60%. Ha hozzá vesszük azokat a tagokat is, akik bejelentették lehetséges csatlakozási szándékukat akkor ez az érték 29 603 667 439-ra nő, ami már 79,41% alig marad el a 80%-tól. Kijelenthető, hogy a BRICS országai teljesen lefedik, majd a jövőben az OPEC országok olajtermelését.

Ezen kívül azt is fontos kiemelni, hogy ezek az országok több fontos kereskedelmi fojtópont felett gyakorolnak uralmat, ami így részben vagy teljesen BRICS országok ellenőrzése alá kerülne. Egyiptommal a Szuezi-csatorna, Iránnal a Hormuzi-szoros kerül BRICS országok tulajdonába. Indonéziával a Malaka-szoros egy része kerülne hozzájuk, valamint a Lomboki-szoros, de Indonézia csatlakozása még nem biztos.

Összességében megállapítható, hogy egy jelentősebb gazdasági együttműködés van kialakulóban, ami jelenleg is fejlődésben van. A kérdés, hogy lehet-e a kihívója a G7-nek vagy milyen célt szolgál majd a későbbi geopolitikai játszmákban.

Lehet-e kihívója a G7-nek?

Annak ellenére, hogy megvan a gazdasági potenciálja a BRICS-nek, mégis vannak olyan szakértők, akik úgy gondolják, hogy nem fog alternatívát kínálni a G7-tel kapcsolatban. Több okot határoznak meg.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a demokrácia hiánya és a korrupció miatt fog megbukni a szövetség. De olyan elméletek is vannak, ami csak úgy számol a BRICS-el mint egy platform, ami csak segítséget, alternatívát ad a nyugati befolyással szemben és nem fogja se leváltani és az ellensége se lesz.

A demokrácia terén a Freedom House és az Institute for Democracy tanulmányából is az a következtetés jön le, hogy a G7 országai demokrácia-mutatóihoz képest elmaradnak a BRICS államai, tehát ebből következik, hogy a BRICS nem egy demokratikus szervezet.

Az Institute for Democracy 2022-es adatai szerint egy 0-1-es skálán a G7 0.77-en a BRICS csak 0.31-en áll. A Freedom House 0-100-as skálán a G7 országainak átlagát 92-re a BRICS országaiét 49-re értékelte. Ezen kívül több tanulmány, szerint is a gazdasági növekedés összefügg a demokráciával és a szabadsággal.

Thorvaldur Gylfason izlandi emeritus gazdasági professzor a cikkében ezt problémának tekinti, mivel a demokrácia, szabadság és az emberi jogok tisztelete az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozata szerint univerzális értékek, ezzel viszont szembe mennek a BRICS országai. Brazil elemzők is megemlítették, hogy valóban probléma lehet, hogy antidemokratikus irányt vett a BRICS bővülése és fontos lesz Brazíliának ügyelni arra, hogy a szervezet semleges maradjon és ne Kína és Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja.

Az izlandi professzor hozzátette, hogy történelmi ellentétek feszülnek a BRICS országai között, ezért sohasem lehet igazán jó viszonyban egyik ország sem, hiszen területi követeléseik vannak egymással szemben, valamint vannak érdekütközések is. Ezt a véleményt osztja az Atlanti Tanács oldalán több szakértő is. Véleményük szerint problémát okozhat Oroszország-Kína-Irán nyugat ellenessége a kevésbé nyugat ellenes Brazília-India irányába, de kérdés lesz, hogy az afrikai országok érdekei mennyire férnek majd össze a közel-keleti országokéval.

A fenti megállapítások igazak, hiszen valóban több olyan ország kerül egy szövetségbe, akiknek érdekeik ütköznek, történelmük konfliktusokkal terhelt. Azonban ez a megállapítás igaz a nyugati szervezetekre is. Már csak a G7-en belül Németország és Franciaország Napóleon idejétől kezdve a múlt század közepéig komoly ellenségek voltak.

De ha az Európai Unióra és a NATO-ra vetítjük ki ezt a problematikát ott is látható, hogy Közép-Európa országainak egymással szemben területi követeléseik vannak, a lengyelek nem bíznak a németekben, Törökország és Görögország történelmi ellenségek stb. Ennek ellenére működnek ezek a szervezetek. Tehát nem lehetetlen a BRICS-nek sem megoldani ezeket a típusú problémákat.

A BRICS fejlődik és több ország szeretne csatlakozni. Ennek oka leginkább az, hogy szeretnének egy olyan platformhoz tartozni, ami pont, hogy egy alternatívát kínál a jelenlegi nyugati rendszerrel szemben. Kritizálják a nyugati NGO-k Kínát és Oroszországot, mert nem elég demokratikusak, de sok kevésbé demokratikus ország szívesen kereskedik velük.

Ennek oka, hogy nem kérik számon az emberi jogok hiányát. Továbbá úgy pozícionálják magukat, mint akik a nyugati neokolonializmus ellen küzdenek. Ez jól rezonál, mert a  párizsi klímacsúcson a dél-afrikai elnök is kijelentette, hogy „Mi (Afrika) azt akarjuk, hogy egyenlőként legyünk kezelve” ez tökéletesen leírja, hogy Afrika úgy érzi a nyugat kizsákmányolja és lenézi őket. Egyelőre még több szakértő szerint még csak egy alternatívaként fog üzemelni és nem fogja leváltani a nyugati blokkot.

A katari illetőségű Al-Jazeera cikkében az áll, hogy inkább lesz egy gazdasági és diplomáciai alternatíva az Egyesült Államok által dominált blokkal szemben, minthogy teljesen lecserélje. Grace Yuehan Wang akadémiai vállalkozó szerint nem egy blokk, hanem sokkal inkább egy hálózat, ami hasonló országokat tömörít. Fejlődő országok a globális délen, akik fejlődni akarnak.

Alekszandr Babakov orosz Állami Duma alelnöke azt mondta, hogy Oroszország a BRICS tagjaival és más afrikai országokkal a dollár dominancia felszámolásán és saját valuta bevezetésén dolgozik.

Modern Diplomacy-n megjelent cikk szerint Kína több szervezeten és intézkedésén keresztül fejti majd ki befolyását a világra. Ilyenek a Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) és ilyen lesz a BRICS is. Kína egyre inkább egy alternatív rendet próbál kialakítani, ami szembe megy a nyugati világgal. Erre a BRICS is kiváló eszközként fog szolgálni, ugyan még csak egy gazdasági tömörülésként írják le, mint ahogyan Putyin is tette az Latin-Amerika-Oroszország Parlamenti Konferencián, de megvan az esély, hogy egy komolyabb erővé fogja kinőni magát.

Ezért a G7 is igyekszik úgy pozícionálni magát, hogy ne egy Kína által vezetett ezért hívták meg 2022-ben a G7 találkozóra Indiát és Dél-Afrikát. Az utóbbi időben viszont India és Kanada viszonya jelentősen megromlott a Halisztán-ügy kapcsán, mivel a kanadai kormány szerint egy kanadai szikh férfit az indiai kormány öletett meg. India ezen felháborodott, ami eltávolítja a nyugati blokktól és inkább a – rivális – Kína irányába tereli.

Kérdés az, hogy a BRICS megmarad-e egy gazdasági szövetségnek vagy egy sokkal komolyabb politikai szövetséggé válik.

Zárás

Összefoglalásként az állapítható meg, hogy a BRICS egy jelentős gazdasági potenciállal rendelkező platform. Nem tagadható, hogy a világ népességének a többségét tömöríti a szervezet, ezenkívül mind a kőolajkitermelést tekintve, mind az összterületet tekintve a G7 elé került. A GDP—t tekintve nincs nagy különbség egyes elemzések szerint még a G7 vezet más szerint már a BRICS.

Geopolitikailag nézve több fontos fojtópontot is az ellenőrzésük alatt tartanak, mint a Szuezi-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A világkereskedelem szempontjából mindkettő jelentős csomópont.

Ugyan megvannak a kritikák miszerint nem eléggé demokratikus a szervezet vagy éppen ellentétek feszülnek a tagállamok között, azonban a BRICS-nek leginkább abban rejlik a népszerűsége a nem nyugati országok körében, hogy nem kérik számon rajtuk az emberi jogokat és a liberális demokráciát.

Kína és Oroszország valószínűleg egy olyan platformként fogják felhasználni, ami egy lazább szövetségbe gyűjti a nyugattal szemben kritikus államokat. Amíg Oroszország hozzáadott értéke kevesebb lesz, úgy Kína lesz a térség vezető hatalma.

A kínai politika egyesítve befolyását a BRICS, Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel és a kínai elnök által meghirdetett Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) révén komoly befolyást építhet ki a világon.

Egyelőre a BRICS még csak gazdasági kezdeményezés, azonban a jövőben ez túlmutathat rajta és a nyugatból kiábrándult államok laza szövetsége lehet, ami Kína és Oroszország álláspontja szerint is az új, igazságosabb és demokratikusabb multipoláris világrend megalapításának egyik biztosítéka lesz, ahol mindenki szuverén lesz és nem szólhat bele az Egyesült Államok senkinek sem a politikai rendszerébe.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép kirill_makes_pics képe a Pixabay -ről.

A A BRICS államok előretörése, kialakulhat-e egy új világpólus? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Brussels, 14 November 2023 – Meeting at the Steering Board of the European Defence Agency (EDA), EU Defence Ministers endorsed a Joint Statement on strengthening the EDTIB’s access to finance and its ability to contribute to peace, stability, and sustainability in Europe. The statement emphasizes the importance of enhancing the EDTIB's access to both public and private finance, deemed critical for sustaining industrial operations, fostering innovation, and enhancing competitiveness. 

Access to both public and private finance has emerged as a growing concern for the European Union's defence sector, particularly impacting Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) and Middle-sized enterprises (MidCaps). This challenge is attributed to the rapid expansion of Environmental, Social, and Governance (ESG) investing and the increasing significance of ESG reporting within Europe.

The EDTIB contributes significantly to European societies in terms of jobs, economic growth, and technological innovation. It also plays in a key supporting role in ensuring Europe’s security and resilience through the equipment and capabilities that it produces for Member States’ Armed Forces. Thus, the unique character of the defence industry needs to be duly taken into account when assessing the EDTIB’s ESG-performance and pursuing efforts aimed at enhancing the sustainability of Europe’s economy and industry. These efforts cannot come at the expense of the operational effectiveness of the Member States’ Armed Forces.

EDA Chief Executive, Jiří Šedivý, said, “The EDTIB requires steadfast access to public and private finance for its industrial operations, innovation in green technologies, and long-term competitiveness. The unique role and mission of the EDTIB means that limited access to finance jeopardizes scaling and R&D operations. As we work to build a stronger European defence, the defence market also needs to ensure access to potential investors at this crucial time.”

The Joint Statement outlines several proposed steps for the way forward. Importantly, it calls upon both public and private finance institutions, along with relevant investors and market participants, to refrain from discriminatory practices against investments in the EDTIB. The Statement urges these entities to adjust their policies in alignment with this commitment.

EDA remains dedicated to fostering an environment that supports the EDTIB and recognises its vital contribution to Europe's overall safety and security. The endorsement of this Joint Statement signals a united front in addressing the financial challenges faced by the EU's defence sector, especially SMEs and MidCaps, in the evolving landscape of ESG investing.

Full Statement here 

 

 

Megváltoztak a fogyasztói szokások, csökkent a burgonya iránti kereslet. Nem lehet jó áron értékesíteni a burgonyát, noha a Hargita megyei termesztők idén jó termést takarítottak be – mondta a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Romfeld Zsolt az AGERPRES hírügynökségnek. A burgonya ki...