Agrégateur de flux

Source : © European Union, 2026 - EP

Ein Erdrutsch am Mount Maunganui in Neuseeland hat einen Campingplatz zerstört. Mehrere Menschen, darunter Kinder, werden vermisst. Retter suchen mit Hundestaffeln unter gefährlichen Bedingungen nach Überlebenden.

Très contestée, la proposition de loi du sénateur guyanais Georges Patient a été validée en commission au Sénat ce mercredi et sera examinée en séance le 29 janvier. Elle vise à réautoriser l'exploration et l'exploitation d'hydrocarbures dans les territoires ultramarins. Le sénateur s'explique auprès de La Tribune.

La Société Générale annonce qu’elle va présenter jeudi 22 janvier un projet de réorganisation qui prévoit la suppression de 1 800 postes en France d’ici à fin 2027, sans procéder à un plan de départs. La CGT, qui avait dévoilé ce plan dès mercredi dans un tract, a dénoncé une « politique du fait accompli ».

Heftige Regenfälle führen derzeit in Griechenland zu schweren Überschwemmungen. Ganze Strassen wurden von den Wassermassen überflutet. Am Mittwoch kommen dabei zwei Menschen ums Leben.

Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki tegnap este Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott egyeztetését követően Truth Social közösségi oldalán. Mint írta: a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélés alapján kialakították a Grönlandra és […]

Articolul Donald Trump letett az európai vámokról apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1828-ban Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő A magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába,

a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot,

amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.

Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, egyes források szerint hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta a magyar nemzeti jelképek sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I) cikke is kimondja:

„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényeket először 1989 januárjában tartották meg.

Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította január 22-ét.

Az ünnep alkalmából Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről, ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsváron pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

E naphoz kapcsolódva kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, Gyulán az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére rendeznek konferenciát és felolvasóesetet, több országos múzeum állandó kiállításait ingyen lehet látogatni.

Kép forrása: gerendayhaz.hu

hirado.hu

The post Ma van a magyar kultúra napja appeared first on Kárpátalja.ma.

Trumps Strafzolldrohung gegen Deutschland und andere Staaten ist vorerst vom Tisch. Wie geht es jetzt weiter? Am Donnerstagmorgen wird der deutsche Bundeskanzler Friedrich Merz eine Rede am WEF in Davos halten. Blick berichtet live.

Source : © European Union, 2026 - EP

Source : © European Union, 2026 - EP

Am Montag begann das Weltwirtschaftsforum 2026. In Davos diskutieren Staats- und Regierungschefs, Wirtschaftsvertreter und NGOs bis Ende Woche über globale Sicherheit, Wirtschaft und Klimafragen. Mit Blick bleibst du auf dem Laufenden.

Dr. Ansay Ltd.: Hamburg (ots) - Die digitale Gesundheitsplattform DrAnsay.de ist offiziell der am schnellsten wachsende digitale Gesundheitsanbieter Deutschlands: Im aktuellen Digital 100 Ranking 2026 des Marktforschungstools Similarweb belegt DrAnsay in der ...

Mauro Schmid zeigt sich zum World-Tour-Auftakt weiterhin gut aufgelegt: Auf der zweiten Etappe der australischen Tour Down Under sprintet er auf das Podest.

Two fishermen in their boat in Rincao, Cabo Verde. Credit: UN Photo/Mark Garten

By Oritro Karim
UNITED NATIONS, Jan 22 2026 (IPS)

In 2025, global ocean temperatures rose to some of the highest levels ever recorded, signaling a continued accumulation of heat within the Earth’s climate system and raising deep concern among climate scientists. The economic toll of ocean-related impacts—including collapsing fisheries, widespread coral reef degradation, and mounting damage to coastal infrastructure—is now estimated to be nearly double the global cost of carbon emissions, placing immense strain on economies and endangering millions of lives.

On January 14, the World Meteorological Organization (WMO) confirmed that global temperatures have reached record highs over the past 11 years, with ocean heating continuing at an alarming pace. Despite the cooling influence of La Niña, 2025 became the third hottest year ever recorded. In just the past year, ocean temperatures increased by an estimated ∼23 ± 8 zettajoules—an amount of heat roughly equivalent to 200 times the world’s total electricity generation in 2024.

With an estimated 90 percent of excess heat from global warming absorbed by the world’s oceans, rising ocean temperatures have become one of the clearest indicators of the accelerating climate crisis—carrying profound risks for ecosystems and human life. The ocean is central to global prosperity, supporting livelihoods, market economies, and overall human well-being.

“Global warming is ocean warming,” said John Abraham, a professor of thermal science at the University of St. Thomas. “If you want to know how much the Earth has warmed or how fast we will warm into the future, the answer is in the oceans.”

Zeke Hausfather, a climatologist and research scientist at University of California, Berkeley, described the ocean as the “most reliable thermostat of the planet.”

According to figures from WMO, roughly 33 percent of the Earth’s total ocean area ranked among the top three warmest conditions for ocean ecosystems in history, with roughly 57 percent falling within the top five, such as the tropical and South Atlantic Ocean, Mediterranean Sea, North Indian Ocean, and Southern Oceans.

The primary impact of human-generated carbon dioxide emissions on the ocean is the rapid warming of ocean waters, which significantly reduces the ocean’s capacity to hold oxygen—a critical lifeline for species survival. Rising temperatures also drive ocean acidification—weakening marine organisms, disrupting ecosystems, altering the physiology of numerous species, and triggering mass die-offs.

These effects have catastrophic consequences for biodiversity, fueling widespread coral reef bleaching, the collapse of seagrass beds, and the decline of kelp forests—all of which directly harm the benefits that humans yield from healthy marine environments. Rising ocean temperatures also intensify extreme weather events and accelerate sea-level rise, which in turn increase coastal flooding, erosion, and displacement, placing millions of people, particularly those in low-lying coastal communities, at heightened risk.

While some ocean-based benefits—such as seafood and maritime transport—are reflected in market prices, many others, including coastal protection, recreation, and marine biodiversity, remain overlooked, becoming part of the invisible social “blue cost” of carbon emissions, despite being essential to the deeply interconnected relationship between oceans, people, and economic systems.

“If we don’t put a price tag on the harm that climate change causes to the ocean, it will be invisible to key decision makers,” said environmental economist Bernardo Bastien-Olvera, who led a Scripps Institution of Oceanography study at the University of California San Diego, examining the social cost of carbon emissions and the economic toll of ocean degradation.

“Until now, many of these variables in the ocean haven’t had a market value, so they have been absent from calculations. This study is the first to assign monetary-equivalent values to these overlooked ocean impacts,” added Bastien-Olvera.

According to findings from the Scripps Institution of Oceanography study, accounting for the social impacts of ocean-related carbon emissions nearly doubles the estimated global cost—showing that ocean degradation is a major driver of climate-related economic losses. Researchers found that without ocean impacts included in their model, the average cost per ton of carbon dioxide was roughly USD 51. When accounting for ocean losses, the total costs increased by USD 41.6 per ton, reaching a total of USD 97.2, marking a 91 percent rise.

With the WMO Global Carbon Budget estimating global carbon dioxide emissions at roughly 41.6 billion tons in 2024, this translates to nearly $2 trillion in ocean-related losses in a single year—which is currently absent from standard climate cost assessments. Furthermore, the study found that market damages as a result of ocean degradation account for the largest costs to society and could reach global annual losses of $1.66 trillion in the year 2100.

Furthermore, damages in non-use values—such as recreational benefits provided by ocean ecosystems—now amount to an estimated USD 224 billion annually, while non-market values, including nutritional losses from collapsing fisheries, contribute an additional USD 182 billion in yearly damages. Bastien-Olvera stressed that many of these losses are not traditional market losses but cultural and societal losses, which carry different and often deeper forms of significance for affected communities.

“When an industry emits a ton of carbon dioxide into the atmosphere, as a society we are paying a cost. A company can use this number to inform cost-benefit analysis — what is the damage they will be causing society through increasing their emissions?”, asked Bastien-Olvera.

In response to the rapid warming of the Earth’s oceans, governments, scientific institutions, and international organizations are mobilizing new strategies to reduce carbon emissions and protect marine ecosystems, including expanding green energy infrastructure and advancing large-scale ecosystem restoration efforts.

The United Nations (UN) has renewed pressure on member states to meet their Paris Agreement commitments, while initiatives like the Global Ocean Observing System (GOOS) and the High Seas Treaty work to strengthen ocean monitoring and protect marine biodiversity.

Scientists are also testing emerging methods to counteract climate-driven changes in the ocean. In late 2025, marine scientist Adam Subhas and his team released 16,200 gallons of sodium hydroxide into the ocean in an effort to neutralize rising acidity levels. Though controversial and still in early development, the experiment reflects a growing interest in exploring non-traditional tools that could stabilize marine ecosystems.

“As long as the Earth’s heat continues to increase, ocean heat content will continue to rise and records will continue to fall. The biggest climate uncertainty is what humans decide to do. Together, we can reduce emissions and help safeguard a future climate where humans can thrive,” said Abraham.

IPS UN Bureau Report

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Investmentpunk Academy GmbH: Wien (ots) - Wohnraum wird in vielen gefragten Städten zunehmend zur Mangelware. Wer heute eine bezahlbare Bleibe sucht, landet immer öfter bei Zwischenlösungen statt beim klassischen Mietvertrag. Genau dort setzt ein Modell an, das Gerald ...

Le supporters des Léopards, Michel Kuka, connu sous le nom de Lumumba VEA, a été honoré ce mercredi 21 janvier 2026 à Kinshasa par le ministère des Sports pour son soutien exceptionnel à l’équipe nationale, lors de la CAN Maroc 2025.

Figure des tribunes africaines, il symbolise la ferveur patriotique des supporters congolais depuis plusieurs années.

Le ministre des Sports, Didier Budimbu, lui a remis les clés d’un véhicule neuf, honorant une promesse faite après Rabat.

In den Skiferien in Österreich ist Lothar Matthäus gestürzt und hat sich übel an der Schulter verletzt. Der deutsche Rekordnationalspieler muss operiert werden und seinen Einsatz als TV-Experte am Donnerstag absagen.

Diamanten-Zentrum, Mode-Metropole, Hochseehafen und Architektur – die belgische «Weltstadt mit dem Charme eines Dorfes» ist eine einzige Sehenswürdigkeit.

На території Закарпатської області загалом є 459 Пунктів незламності. Станом на 21 січня із них працює 31, решту відкриють за потреби.

Про це повідомили на Facebook-сторінці Закарпатської ОВА.

За інформацією, на локації є генератори, вода, аптечки, доступ до інтернету, зони для відпочинку.ű

У дописі додали, до структури мереж Пунктів незламності входить:

• 312 пунктів, які створили місцеві адміністрації та громади;
• 99 – підготував бізнес;
• 43 – пункти від ДСНС Закарпаття;
• 5 – на залізничних вокзалах.

Найближчий Пункт незламності можна знайти у застосунку „Дія” або на сайті.

Закарпатська обласна державна адміністрація

The post На Закарпатті працює 31 Пункт незламності appeared first on Kárpátalja.ma.

Le géant laitier français Lactalis a annoncé, mercredi, un vaste rappel de lait infantile dans plusieurs pays dont la France, la Chine, l'Australie et le Mexique, du fait de la présence potentielle de céréulide. Selon Radio France, les autorités françaises auraient été informées de la présence de la toxine au moins cinq jours avant le retrait des produits.