2015.03.26-án Kabai Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Világgazdasági konferenciáján számos tudnivalót, és tanácsot osztott meg a nagyközönséggel az új pályázati rendszerrel kapcsolatban.
A 2014-ben kiírt GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében kiírt pályázatok, és a fent említett nyilatkozat számos irányvonalat megmutattak azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani az új pályázati rendszerben, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze.
Mivel a közép-magyarországi régió elérte az európai uniós átlagnak megfelelő fejlettségi szintet, ezért várhatóan kevés forrás kerül majd ezen a területen kiosztásra, ezért ha valaki pályázni szeretne, érdemes lehet a tevékenységét a konvergencia régiókba, ezen belül is a hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű besorolással rendelkező településekre fókuszálni.
Azokban a pályázatokban, ahol kapacitás bővítése a projekt cél, az előzetes információk alapján a feldolgozóipar vállalkozásait fogják támogatni, azonban a kereskedelmi, és szolgáltató szektorban tevékenykedő cégeket nem.
Nem csak a pályázatok feltételrendszerében, de az elbírálásban is komoly változások fognak bekövetkezni. Elsőként fontos, hogy a támogatás összegétől függően kétféle eljárásrendet fognak bevezetni. 300 millió forintos támogatási összegig egyszerűsített eljárás keretében bírálják a pályázatokat, melyben kevesebb adat és dokumentum benyújtása szükséges. A fenti támogatási összeg felett kétlépcsős pályázati értékelés fog életbe lépni. Ez azt jelenti, hogy először a legfontosabb kritériumokat vizsgálják, mint például a takarékos költségvetést, a pályázati célhoz való kapcsolódást, és az időbeli megvalósíthatóságot, a további vizsgálatot pedig csak azokon a projekteken végzik el, amelyek a fentieknek megfeleltek. Az értékelés második szakaszában pontozásos szempontrendszer alapján fogják bírálni a pályázatokat, azonban az eddigiektől eltérően a pályázó már a projekt beadásakor tudni fogja, hogy hány pontja van (ez a pályázati felületen lesz látható).
Új szempont lesz az értékelés során a mérföldkő-rendszer is. Ez azt szolgálja, hogy a pályázati adatlapon megadott beruházási mérföldköveknél mindenképpen kelljen beadni kifizetési kérelmet, így ne essünk késedelembe a projekttel kapcsolatban. Fontos, hogy azok a pályázók, akik kifizetéseikkel késedelembe esnek, azaz vagy nem tartják be az általuk megadott fizetési ütemezést, vagy pedig a 2007-2013-as szakaszról elmaradásuk van, azok nem nyerhetnek el újabb pályázati támogatást.
Fontos változás lesz, hogy minden olyan pályázó, aki biztosítéknyújtásra kötelezett, a köztartozásmentes adózói bázisban való bekerülés esetén mentesül ez alól a kötelezettség alól.
Az eddigiektől szintén eltér, hogy nem egy, hanem három árajánlatot szükséges beadni minden költségtétel vonatkozásában, mely nagymértékben megnehezíti a pályázást, azonban ezzel némileg kiszűrhető a túlárazás a pályázati rendszerből. Folyamatosan dolgoznak azonban az ez alóli kivételeken, mint például, ha egy terméket csak egy cég forgalmaz, vagy ha nem azonos műszaki tartalmú gépekről lehet csak árajánlatot szerezni. Fontos, hogy a piaci ártól eltérő árazás is elfogadható lehet, de csak alapos indoklás esetén.
Az egyik legnagyobb eltérés, hogy amennyiben a pályázat keretében építési engedély köteles tevékenységet szeretnénk végezni, akkor a benyújtáskor már rendelkezni kell a jogerős építési engedéllyel, ami nagyban leszűkíti az ilyen beruházások megvalósításának a valószínűségét.
Pozitívumként jelenik meg azonban, hogy a kommunikációt egyszerűsítették, hiszen mindent az elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani (ez alól csupán néhány kivétel van, mint például a nyilatkozat annak alátámasztására, hogy a pályázatot valóban a pályázó cég adta be). Szintén az elektronikus rendszer előnye, hogy minden ponton van lehetőség kifogás benyújtására, melyet szintén elektronikusan tehetünk meg.
Le samedi 21 mars 2015, un avion de surveillance maritime C26 du Regional Security System (RSS) basé à la Barbade, détecte et piste un Go Fast au comportement suspect. À une cinquantaine de nautiques à l’ouest de la Barbade, la frégate de surveillance Germinal prend en chasse le Go Fast qui rejette à la mer des ballots de drogue avant d’être arrêté.
Pris en chasse par la frégate de surveillance Germinal à une cinquantaine de nautiques à l’ouest de la Barbade, le Go Fast rejette à la mer des ballots de drogue avant d’être arrêté. Environ 184 kilogrammes de cocaïne et 33 kilogrammes de marijuana sont récupérés par le Germinal et remis aux enquêteurs de l’antenne Caraïbes de l’Office Central pour la Répression du Trafic Illicite de Stupéfiants (OCRTIS) pour destruction. Les sept présumés narcotrafiquants sont placés en garde à vue dans le cadre de l’enquête judiciaire sous l’autorité du procureur de la république.
Cette opération porte le bilan de ce début d’année 2015 à plus d’une 1,2 tonnes de drogue saisie en mer par l’action conjointe des services de l’État français dans la zone Antilles-Guyane.
Agissant dans le cadre de l’Action de l’État en mer, la marine française aux Antilles opère régulièrement avec ses partenaires étrangers de la Caraïbe, pour réprimer les trafics de drogue en haute mer, c’est-à-dire avec les forces maritimes des Antilles néerlandaises, la force navale déployée périodiquement par le Royaume Uni, l’US Navy et les Coast Guards américains. Ces opérations sont placées sous l’autorité du préfet de la Martinique, délégué du gouvernement pour l’action de l’État en mer aux Antilles et conduite depuis le centre opérationnel interarmées implanté à Fort de France par le contre-amiral Georges Bosselut, commandant supérieur des forces armées aux Antilles. Au titre de la coopération régionale, les États caribéens ont également mis sur pied une surveillance par avion de patrouille maritime C26, basé à La Barbade. Cette action a pris dans la Caraïbe une dimension géopolitique en raison de son impact sur l’économie mondiale et des liens entretenus par le grand trafic de drogue avec le financement du crime organisé et du terrorisme.
As part of its wide-ranging digital single market strategy, the European Commission is considering introducing regulations which would bring about major changes for on-demand video providers like Netflix or Amazon Instant Video.
The Commission Vice-President for the Digital Single Market Andrus Ansip has firmly set his sights on the practice of geo-blocking, claiming it’s unfair that citizens across Europe can’t access the same digital services on equal terms. With the European Commission committed to ambitious legal steps in its digital single market strategy, geo-blocking is close to public enemy number one in the eyes of the EU’s executive branch.
Far too often, consumers find themselves redirected to a national website, or blocked. I know this from my own experience. You probably do as well….In the offline world, this would be called discrimination. In the online world, it happens every day.
Andrus Ansip, European Commission Vice-President for the Digital Single Market
The Commission seems to think that distributors, like these on-demand services, are deliberately signing contracts to distribute content selectively across the EU, then using this as a defence for geo-blocking, by claiming they only have the rights to distribute certain content in certain territories or languages (for example, when Netflix launched in Belgium, you could only watch the massively popular House of Cards if you set your language to English, as they’d sold the French-language rights to another channel).
The Commission, considering this an unacceptable situation for consumers, is actively considering banning arrangements like these, which could leave online services with the simple choice of licensing content for all of Europe, or none of it.
Operators like Hulu and Crave TV, or even Singtel have the advantage of watching the situation play out from the outside, even if they won’t be able to ignore the EU market and its 500 million consumers forever.
And when they do enter, they along with those already present, will likely have to deal with a new European-level law governing the sale of digital content, as the Commission looks to update existing rules on e-commerce and introduce new ones. This could even include forcing content providers to strip back their contract terms, presenting consumers with only the most important ones in an easy-to-read format, instead of the 100+ page agreements we are used to seeing.
As the definitive form of the digital single market plan evolves, all eyes will be on the European Commission ahead of the planned release of the strategy on May 6th.