Erdély FM (Románia/Erdély)

Rodica Biro, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője a Marosvásárhelyi Rádió román hírszerkesztőségének elmondta, az eddig kézbesített 433 ezer kártyából több mint 260 ezret aktiváltak mostanáig. Beszámolt arról is, hogy bár szeptember 1-jétől kötelező a kártya használata, a Maros megyeiek nem sietnek átvenni ezt. Az egészségbiztosítási pénztár két hétre hosszított munkaprogrammal dolgozott, hogy fogadni tudják azokat, akik még nem kapták meg egészségügyi kártyájukat és át akarták venni ezt, de egyetlen napon sem érkezett 15-nél több biztosított a kártyája után. Még mindig közel 7000 Maros megyei nem vette át kártyáját.

Az Országos Statisztikai Hivatal elemzése szerint legtöbben a villamos műveknek tartoztak tavaly, a lakosság 54 százaléka fizette be később a villanyszámlát, de ugyanilyen arányban maradtak el a közköltségek egyenlítésével is. A telefonszámlát a lakosság közel egyharmada fizeti késve, a banki hiteleket a lakosság mintegy 10 százaléka. A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy nemzetközi szinten is az adósok élvonalában van az ország, 2013-ban csak Görögországban, Bulgáriában és Cipruson volt magasabb az eladósodottak aránya. Görögországban a lakosság 45 százaléka nem fizeti időben a számláit, Bulgáriában a lakosság 36 százaléka, Cipruson a 34 százaléka. Románia után Horvátország és Magyarország következik e téren, a régióban Csehországban és Szlovákiában fizetik a legpontosabban a számlákat. Csehországban az adóssági arány mindössze 5 százalék.

Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke szerint jól haladnak a munkálatok, és amennyiben az időjárás kedvező lesz az ősz folyamán az óriásberuházás nagy százalékban megvalósul az év végéig. A gyergyóremetei hulladéklerakó 1-es cellája 60 százalékban készült el, és épül az itteni szelektív hulladékválogató állomás, illetve a komposztáló állomás is. A megyei hulladékprojekt keretében további 7 átrakó és tömörítő állomást is kialakítanak, ezek közül a székelykeresztúri, a maroshévízi, a gyergyószentmiklósi, a balánbányai, a csíkszentsimoni és a szentegyházi állomások már 60-70 százalékban elkészültek. Probléma egyedül a korondi beruházással van, itt ugyanis felfüggesztették a hulladékudvar és az átrakó állomás építkezési engedélyét, tájékoztat a Hargita Népe napilap.

A szenátus és a képviselőház külügyi, nemzetbiztonsági és a schengeni csatlakozás technikai feltételeivel foglalkozó bizottságai ma délben üléseznek, hogy megvitassák az Európai Unióba áramló menekültek helyzetét, a menekültkvótás rendszer tarthatóságát, illetve azt is megvizsgálják, hogy Románia mennyire van felkészülve a menekültek fogadására. A mai egyeztetést Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kezdeményezte. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ekkora méretű menekültáradattal Európának még egyszer sem kellett szembesülnie, és ezért, sürgősen meg kell vizsgálni, hogy Románia mennyire van felkészülve a bevándorlók tekintetében, illetve hogy mi az ország álláspontja az európai uniós tárgyalások kapcsán.

Az aszály miatt 19 ezer hektár mezőgazdasági területen jegyeztek 30 százalékosnál nagyobb terméskiesést. A legnagyobb kár a krumpliföldeken keletkezett. A beültetett 9050 hektárnyi terület egyötödén számolnak 30 százalékosnál nagyobb terméskieséssel. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Török Jenő a Csíki Hírlapnak azt nyilatkozta, a Hargita megye 24 községéből beérkezett jelentések alapján a csíki gazdákat érte a legnagyobb kár, az Udvarhely és Keresztúr környékiek közepes károkat szenvedtek el, a legkisebb veszteség pedig a gyergyói gazdákat érte. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kártérítésre számíthatnak a mezőgazdászok, erről még nem döntött a mezőgazdasági minisztérium.

Hende Csaba tegnap a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének ülése után nyújtotta be felmondását, döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt. A tegnapi nemzetbiztonsági ülésen az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetjelentést vitatták meg, ezen belül beszámolót hallgattak meg a magyar-szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár állapotáról. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta Hende Csaba lemondását, és Simicskó Istvánt kérte fel a honvédelmi minisztérium vezetésére.

A kormányfő a koalíciós pártok támogatását kérte a 3 jogszabály elfogadásához, megjegyezve, hogy ezeket minél szélesebb körű politikai konszenzussal kellene megszavazni, hogy utólag ne legyen botrány az elfogadásukból. A kormányfő hozzátette, ha az államfő ezeket a törvényeket is visszaküldi a parlamentbe, akkor ebből megint politikai botrány lesz. Legutóbb az adótörvénykönyv váltott ki politikai vitát, miután az államfő júliusban visszaküldte a parlamentbe. A jogszabályt emiatt 2 hónappal később tudták csak elfogadni.

Erről a mai kormányülésen állapodtak meg, és a jövő évre vonatkozik. A tervek szerint három milliárd eurót a szövetségi államok és a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátanak majd, a másik három milliárd eurót olyan szövetségi programokra szánják például mint ellátás folyósítása. Ebben az évben 1 milliárd eurót különítenek el a menekültek ellátására. A hétvégén mintegy 20 ezer menekült érkezett Münchenbe Ausztriából, többnyire szírek, azt követően, hogy Németország és Ausztria abban egyeztek meg szombaton, hogy befogadják azokat a menekülteket, akiket Magyarország megakadályozott a továbbjutásban. Az osztrák kancellár, Werner Faymann tegnap már azt jelentette be, hogy fokozatosan felfüggeszti a sürgősségi intézkedéseket, a német tartományok pedig azt szorgalmazzák, hogy Angela Merkel hozza félreérthetetlenül a többi 28 uniós nemzet tudomására, hogy a menekültterhek megosztására van szükség.

Utoljára 2008-ban szerveztek versenyvizsgát, azóta a tanfelügyelőségek nevezték ki az iskolák vezetőségét. Október-novemberben kerül sor az első versenyvizsgákra. Azok a tanügyi káderek jelentkezhetnek, akiknek címzetes tanári állásuk van, legkevesebb II-es fokozattal vagy doktori címmel-, és legkevesebb 4 éves régiséggel rendelkeznek a tanügyben. Továbbá az országos oktatási menedzsment testületnek kell tagjai legyenek. A büntetlen előélet ugyancsak feltétele a jelentkezésnek, és a dosszié benyújtását megelőző egy évben nem részesülhettek fegyelmi megróvásban. Kitét továbbá, hogy a korábbiakban nem folytattak politikai tevékenységet. Azokban az iskolákban, ahol más tannyelvű oktatás is van, az egyik vezető tisztségű személy az adott nemzeti kisebbség tagja kell legyen.

A PSD állandó bürója ma tárgyalt a bértörvény ütemtervéről, és abban állapodtak meg, hogy a következő hónap elejéig még dolgoznak a tervezeten, majd továbbítják a kormánynak, és október 15-ig átküldik a parlamentnek is. A jogszabály véglegesítését már több alkalommal is halasztották, korábban szeptember elsejét szabták meg határidőként a törvény véglegesítésére. A bértörvényt évek óta várják a közalkalmazottak, mivel ebben jelentős fizetésnöveléseket ígért a kormány.

A spanyol napilap értesülése szerint az új menekültkvóták alapján az EU tagállamai összesen 120 ezer menekültet kellene szétosszanak, a bevándorlók hatvan százalékát Németország, Franciaország és Spanyolország látja majd el. A napilap úgy tudja, Románia a hatodik állam, amelynek a legtöbb menekültet kell fogadnia. Az El Pais által ma közölt adatok alapján a román menekülttáborokban 4600 bevándorlót kellene elhelyezni. Az Európai Bizottság hivatalosan szerdán fogja bemutatni a menekültkrízis megoldását célzó tervezetét.

Az uniós tejkvóta eltörlése és az orosz embargó következtében ugyanis kínálatfelesleg van a tejpiacon, és ez nehéz helyzetbe hozza az ágazat szereplőit. Az agrárszektor az uniós politikát okolja emiatt, úgy vélik, Brüsszelnek nagy a felelőssége az embargós helyzet kialakulásában. A termelők ezért azt várják, hogy az unió tegyen lépéseket a kialakult helyzet megoldására. Kérésüket a belga fővárosban szervezett tiltakozással nyomatékosítják, mintegy 5 ezer résztvevőre számítanak, akik a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt demonstrálnak. A mai tüntetésen romániai mezőgazdászok nem vesznek részt, tudtuk meg Ötvös Mózestől, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnökétől, de a tüntetés eredményeinek függvényében egy következő tiltakozó akciót is kilátásba helyeztek már Brüsszelben, amelyen a romániai gazdákat is képviselni fogják, mondta el híradónknak az egyesület elnöke. Addig is, jövő hétfőn Kovászna megyéből egy öttagú küldöttség megy Bukarestbe, hogy a mezőgazdasági miniszterrel tárgyaljon. A korábban elküldött, a tejkrízisre vonatkozó jelentéssel kapcsolatban várnak megoldást, tájékoztatott Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.

„Kértük a tejárnak a növelését, és hogyha a feldolgozók nem emelik a tejnek az árát, akkor a mezőgazdasági minisztérium karöltve az állam vezetőségével intézkedjen, hogy kapjuk meg a póttámogatást, azaz a kiegészítő támogatást a tejjel kapcsolatosan.“

A mezőgazdasági miniszter múlt héten azt ígérte, hogy idén a korábbi 500 lejes támogatás helyett 1600 lejes támogatásra számíthatnak a szarvasmarhatartók, ezt a támogatás-növekedést pedig épp a tejpiacon kialakult válsághelyzet indokolja.

Tegnapi ülésén négy tartózkodással jóváhagyták az emlékműállítást. Soós Zoltán RMDSZ-es tanácsos javasolta, legkésőbb jövő év októberéig kerüljön ki a szobor, hiszen jövőre lesz négyszáz éve, hogy Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem szabad királyi várossá nyilvánította Marosvásárhelyt. Claudiu Maior alpolgármester a tanácsülésen azt mondta, a Bethlen Gábor-szoborért cserébe a kölcsönösség elve alapján a román közösség is emléket állítana egy román személyiségnek. A felvilágosodás kori erdélyi iskola egyik képviselőjének készülne emlékmű, hogy kinek, még nem döntötték el. Claudiu Maior és Peti András alpolgármesterek vállalták, hogy a soron következő, szeptemberi tanácsülésig összeírják azokat a szobrokat, amelyeknek felállításáról korábban döntött a helyi tanács, de amelyek ügyében azóta sem történt előrelépés.
„Feltérképezzük, hogy milyen döntések születtek, azokból mi valósult meg, és mi nem, és hangoljuk össze, mert előbb-utóbb oda fogunk kerülni, ha sok eredménytelen döntést hozunk szoborállítás ügyében, hogy felébredünk, hogy egy helyszínen két különböző szobrot hagytunk jóvá. Ezt most már időszerű lenne leállítani.”
A Bethlen-szobor helyszínéről még nem döntöttek, erre még visszatérnek, amikor a többi jóváhagyott szobor helyszínéről is tárgyalnak.
“Nagyon szeretnénk, hogy lehetőleg a főtéren, de ha nem, akkor a közvetlen szomszédságában legyen a szobor, ugye a várépítéssel összefügg Bethlen Gábor élete, tisztsége és munkássága, ezért indokolt lehet akár egy vár melletti helyszín is. A határozatban mi a Bernády György teret jelöltük meg”
-mondta Peti András alpolgármester. Claudiu Maior alpolgármester szerint nem fogják tudni egyszerre kihelyezni az összes eddig jóváhagyott szobrot, köztük a Sütő András- és a Vivu-szobrot, mert ez túl sok pénzbe kerülne, és nincs rá pénz a költségvetésben.

A Tudor negyed és a nagykórház közötti útjavítási munkálatok veszélyeztetik két tűzcsap helyén maradását. A Vásárhelyi Hírlap beszámolója szerint nem biztos a Bolyai és a Gecse utcában levő tűzcsapok megmaradása. Törzsök Sándor, volt városi tanácsos, a vízszolgáltató vállalat projektmenedzsere úgy nyilatkozott, előfordulhat, hogy leszerelik a két öntöttvas darabot, amelyeken megtalálható Marosvásárhely címere és az egykori megrendelő, Maros-Vásárhely Szabad Királyi Város Vízműve. 2008-ban még 32 darab ilyen tűzcsapot tartottak számon Marosvásárhelyen, 2013-ban már csak 20 létezett. Szakemberek szerint nem a védetté nyilvánítás óvná meg a díszes darabokat, a városvezetőknek kellene odafigyelniük az értékőrzésre. Csegzi Sándor, Dorin Florea tanácsadójának javaslata szerint át kellene helyezni a két tűzcsapot oda, ahol a főtéren bizonyítottan léteztek, más vélemény szerint a múzeumnak kellene gondoskodnia róluk.

Victor Ponta közösségi oldalán vette védelmébe az államfőt, és jogászi véleménye szerint mindössze koholmány az államelnök elleni vádaskodás. A kormányfő továbbá úgy véli, hogy azért került sor az alaptalan vádak közzétételére, mert a közszereplői státusz olykor ilyen helyzeteket teremt. A Rise Project szervezet oknyomozó újságírói szerint mintegy 115 ezer eurós különbség van Klaus Johannis jövedelme és vagyonnyilatkozata között. Az államelnöki hivatal hétfőn sajtóközleményben cáfolta a vádakat.

Sorin Cîmpeanu sürgősségi kormányrendelet-tervezetet nyújt be a mai kormányülésen erre vonatkozólag, a tervezet azt is tartalmazza, hogy akár fel is számolhatják azt a felsőfokú oktatási intézményt, amely két vagy több egyetemi éven át engedéllyel nem rendelkező szakot működtet. A tervezet szerint elismert oklevelet szerezhetnek azok az egyetemi végzettek, akik nem akkreditált szakokon fejezték be tanulmányaikat korábban. Az oktatási minisztérium nemrég beismerte, 2011 előtt a törvény nem szabályozta megfelelően a távoktatási képzések és a csökkentett látogatású szakok működését, ezért fordulhatott elő, hogy több tízezren végeztek nem engedélyezett szakokon. A törvény hiányosságai miatt a szaktárca mintegy 7400 pert veszített el a nem akkreditált szakot végzettekkel szemben, és csak idén 2 millió lej kártérítést kellett fizetnie.

A Drogellenes Szolgálat és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei házkutatást tartottak drogkereskedelemmel gyanúsított marosvásárhelyi lakosoknál, de Mezőszentandráson is. Itt egy 46 négyzetméternyi vadkenderültetvényt fedtek fel, és 300 kilogrammnyi növénymennyiséget koboztak el, valamint belső termesztésre használt eszközöket. 5 kilogramm vadkenderrügyet is elkoboztak, ennek piaci értéke 250 ezer lej. A drogkereskedelemmel vádolt két férfi és egy nő közül ketten budapesti származásúak, a harmadik marosvásárhelyi. Ő bízta meg az ügyben érintett két személyt annak a kisgazdaságnak a rendezésével, amelyen vadkendert termesztett. A két magyar állampolgár eleinte nem volt tudatában, hogy vadkendert termesztenek a területen. Tegnap a marosvásárhelyi vádlottat 30 napos előzetes letartóztatásba, a második vádlottat pedig 60 napos bírósági felügyelet alá helyezte a bíróság, az ügyben vádolt nő sorsáról nem döntöttek.

A Magyar Nemzet napilapnak nyilatkozó szakértők szerint az alkotmányt is módosítani kell emiatt, hiszen az alaptörvény szerint a magyar honvédség feladata a határok katonai védelme, ezért nem egyértelmű, hogy be lehet-e vetni a menekülthullám visszaszorítására. Létezik olyan vélemény is, amely szerint egy kétharmados döntés elég lehet a honvédség bevetésére anélkül, hogy rendkívüli állapotot rendelnének el. Közben tegnap este Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését a Szerbiából ma várható migránshullám miatt, tudósít az MTI.

A műemlékvédelmi programra idén 300 ezer lejt szánt az önkormányzat, az összegre egyházak, önkormányzatok valamint magánszemélyek pályázhattak. A keretösszeget végül 16 pályázat finanszírozására fordítják, amelyek keretében épületek állagmegőrzését, felújítását, valamint régi templomi orgonák renoválását valósítanák meg. A támogatott műemlékek között szerepel a csíkzsögödi Szentháromság-plébániatemplom, ahol külső területrendezési munkálatokat végeznének el, valamint a homoródszentmártoni Ugron-kúria is, itt állagmegóvásra fordítanák a nyert összeget. A tegnapi tanácsülésen arról is döntöttek, hogy a Hargita megyei tanács 150 ezer lejjel járuljon hozzá a csíkszeredai Sport Klub hokicsapat költségvetéséhez.

„A megyénkben a hoki nemzeti sport, és e tekintetben a hoki és Tófalvi Éva biatlonista tevékenysége kerül támogatásra. Ez a támogatás segítségül lehet abban, hogy legyen egy jó felkészülés, legyenek jó eredmények, egyre több fiatal foglalkozzon a sportélettel, és pont ezért hirdettük meg újra ez év őszére a sportcélú pályázati kiírásunkat is, így nem csak a Sport Klub, hanem még nagyon sokan kaphatnak támogatást az ősz folyamán.”

-nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A tanácsülésen hivatalba iktattak két új tanácsost András Attila, a szentegyházi RMDSZ helyi tanácsosa, valamint Dajka Tünde, az RMDSZ Csíki Területi Nőszervezetének ügyvezető elnöke személyében.

Ezt tegnap jelentette be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, Vasile Ciurchea. Úgy fogalmazott, az egészségügyi kártya, a személyi igazolvány és a bankkártya személyes iratok, s bár mindenkinek magánügye, ha másik személy rendelkezésére bocsátja bankkártyáját pénzfelvétel céljából, az egészségügyi kártya másról szól, az orvosi szolgáltatásokat tartja nyilván. Emiatt, ha a szolgáltató visszaél a kártyával, azaz saját célra használja fel azt az azonosító kód ismeretében, lopásnak minősül az intézményvezető szerint. Vasile Ciurchea a bejelentést azt követően tette, hogy tudomására jutott, léteznek olyan egészségügyi szolgáltatók, akik tárolják a biztosítottak kártyáit és ismerik az azonosító kódokat. Vasile Ciurchea hangsúlyozta, hogy a visszaélést a törvény bünteti. Hozzátette, hogy az egészségügyi kártya bevezetése révén az állam 90 millió lejt takarít meg havonta, és részben ennek a megtakarításnak köszönhető, hogy november elsejétől folyósítani tudja az állam az egészségügyben dolgozók 25 százalékkal növelt bérét.