Erdély FM (Románia/Erdély)

Az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át. A tervezetet a szenátus júniusban, a képviselőház októberben szavazta meg. Ennek értelmében november 13-án a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatok mellett a civil szervezetek is hozzájárulhatnak. A jogszabály szerint a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat, a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.

Egyes biztosítók ennél is nagyobb mértékben növelték a személygépkocsik biztosításának árát. Az árnövekedés a teherszállító járművek esetében a legdrasztikusabb, mivel ezen a területen nem olyan nagy a verseny, mint a személygépkocsik esetében. A teherszállító járművek biztosítási díja három hónap alatt kétszeresére, háromszorosára ugrott. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy a teherszállító cégek ezután nem Romániában jegyzik majd be a járműveiket. Az Astra biztosítótársaság augusztusban ment csődbe. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság akkor azt közölte, a biztosítótársaság 1,8 millió ügyfelét nem érinti a vállalat felszámolása, mivel a garancialapból fedezni tudják a biztosítási kötvényeik értékét. Az ASTRA csődje elsősorban a piacon maradó többi biztosítótársaságot hozta nehéz helyzetbe, mivel nekik pótolniuk kell a garancialap forrásait. Ezt pedig csak úgy tudják megtenni, ha növelik a biztosítási díjaikat.

A hatóságok már dolgoznak egy jogszabályon, amely értelmében a földszinttel és két emelettel rendelkező tömbházak is pályázhatnak uniós pénzekre. A jelenlegi szabályozás szerint legkevesebb három emelettel rendelkező tömbházak igényelhetnek EU-s pénzeket hőszigetelési munkálatokra. A program keretében a beruházás 60 százalékára biztosítanak uniós forrásokat. Marosvásárhelyen jelenleg 46 tömbházon dolgoznak. A város több lakónegyedében vannak az 50-60-as években épített kétemeletes tömbházak. Hamarosan ezek hőszigetelésére is lehet uniós támogatást igényelni.

A köztisztasági vállalat szerződése januárban jár le, ezért kérte a helyi önkormányzatot, hosszabbítsák meg azt, hogy most tudjon beruházni a szemétszállítás hatékonyabbá tételéért. A Claudiu Maior alpolgármester által beterjesztett határozattervezet értelmében a város addig hosszabbítaná meg a Salubriservvel a szolgáltatást, amíg a megyei tanács ki nem választja a regionális szeméttelep üzemeltetőjét, és az át nem veszi a szolgáltatást. A dokumentum szerint Marosvásárhelyen havonta 7 ezer tonna hulladékot gyűjtenek össze, de csupán 3 ezer tonnát fogad a segesvári tároló, emiatt a város határában található illegális szeméttelep teljesen megtelt. A Salubriserv azt kéri, hogy a város fedezze a szállítási költségekkel járó többletkiadásokat, amennyiben a hulladékot nem Segesvárra, hanem Székelyudvarhelyre fogják szállítani. Claudiu Maior azt javasolja, a város idei költségvetéséből fizessenek ki egymillió lejt a szállítási költségekre, és kötelezzék a Salubriservet, hogy februárig számolja fel a Promenada Mall mögötti illegális lerakót, számol be a Vásárhelyi Hírlap.

A műemlék épület felújítását 2013-ban fejezték be, azóta a szabadon hagyott faltöredékeknek szükségessé vált a konzerválása. A Mikó-vár felújításakor két művelet kimaradt a tervből, az egyik a kápolna mennyezetének a megerősítése és restaurálása, a másik a szabadon hagyott történeti vakolatok konzerválása volt, magyarázta Gyarmati Zsolt, a várban működő Csíki Székely Múzeum igazgatója a Székelyhonnak. A kápolna mennyezetének restaurálását még a tavasszal elvégezték, a faltöredékek újítását augusztusban kezdték el, és feltehetően egy héten belül fogják befejezni. Összesen 6 falrészletet restaurálnak.

Az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze. Azt vitatják meg, milyen segítséget lehet nyújtani a frontállamoknak, hogyan lehetséges az együttműködés a Nyugat-Balkán államaival, Törökországgal és a Szíriával szomszédos többi országgal, miként nyújtható nagyobb támogatás az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, valamint hogyan juttathatóak haza azok, akik nem jogosultak menekültstátusra, írja az MTI. Az állam- illetve kormányfők azt követően ülnek össze, hogy tegnap a tagállamok belügyminiszterei vitatták meg a kvóták kérdését – és nagy többséggel el is fogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét. Victor Ponta kormányfő szerint a mai EU csúcson még felülbírálhatják a belügyminiszterek döntését, a legfontosabb döntéseket ugyanis ott hozzák. Románia ellenzi a kötelező kvótarendszert, a kormány korábban azt közölte, az ország 1785 menekültet tud befogadni. Ez jóval kevesebb, mint amennyit a kvótarendszer előír Romániának.

Tegnap délután jóváhagyták 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. Finnország tartózkodott, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia a kvótarendszer ellen szavazott. A menekültkvóták nem változtak a korábbi elképzeléshez képest. Így Romániának a 120 ezerből 4646 menekült befogadását írja elő az EU. Májusban az unió 1705 menekült befogadására kérte az országot, ezzel Romániának összesen 6351 migránst kell ellátnia. A belügyminiszterek találkozóján senki nem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani a kvótarendszert. A legtöbb menekültet Németországnak kell átvennie, mintegy 30 ezer személyt fogad be.

A fogyatékkal élőket segítő egyesület a héten nyílt napokat tart, így csütörtökkel bezárólag minden nap reggel 9 és este 7 óra között fel lehet keresni a szervezet székhelyét, és ismerkedni lehet az ott dolgozókkal, illetve a szervezet tevékenységeivel. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében az egyesület péntek délután 3 órától beszámolót tart a 15 éves tevékenységéről a Deus Providebit Házban, majd könyvbemutató, táncelőadás és koncert vár az odalátogatókra. Péntek este 6 órától közös lufieregetés lesz a fogyatékkal élők kívánságaiért, a helyszínen adományokat gyűjtenek a HIFA Park számára.

A munkálatokat három éve indította a Román Vízügyi Vállalat, az egymillió eurós beruházást a hatóság saját alapokból finanszírozza. Jövőre a jeddi úti híd utáni partszakaszon dolgoznak majd, a munkálatokhoz további 200 ezer euróra van szükség. Jelenleg az Înfrăţirii utcai híd környékén nehezen haladnak a munkálatokkal, de Cristian Bratanovici, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta, idén megpróbálják befejezni a munkálatokat ezen a szakaszon.

Az RFI újságíróinak értesülése szerint, amennyiben egy uniós állam nem fogadja el a rá kiszabott menekültkvótát, minden egyes menekült után 6500 euró büntetést kell fizessen. Ezzel szemben az unió 6000 eurót ad minden menekült befogadására. A javaslatok között az is szerepel, hogy korlátozni kell a menekültek hozzáférését a tagállamok szociális rendszeréhez, és amennyiben elhagyják az országot, ahová elhelyezték őket, egy más tagállam elrendelheti a visszatoloncolásukat. Az EU belügyminiszterei ma ismét Brüsszelben tárgyalnak a kötelező kvótákról. 120 ezer menekült szétosztásáról kellene dönteniük. A kötelező menekültkvótákat azonban több tagállam is ellenzi, Románia és Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia is kifogásolja az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát. A kérdésről holnap az EU állam- és kormányfői is tárgyalni fognak a Brüsszelbe összehívott rendkívüli csúcstalálkozón. Közben ma az ENSZ menekültügyi hivatala bejelentette, a szétosztási program csak akkor lehet hatékony, ha legalább 240 ezer menekült szétosztását fogadják el a tagállamok, hiszen év eleje óta már 480 ezer menekült érkezett Európába.

Ezt 2011-ben bocsátotta ki a Roşia Montana Gold Corporation kérésére a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, a dokumentum érvénytelenítését a bánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior egyesület és a Mentsük meg Verespatakot! Mozgalom kérte a bíróságtól. Az Alburnus Maior egyesület közleményében arra is rámutat, hogy eddig több hatósági véleményezést sikerült érvényteleníteni, így nyilvánvalóvá vált, a hatóságok jogtalanul kedveztek a cégnek. Az RMGC júliusban beperelte Romániát a Világbank mellett működő nemzetközi bíróságon, azzal vádolja az országot, hogy jogtalanul akadályozza a verespataki beruházás megvalósítását.

Az INSCOP közvélemény-kutatása alapján a lakosság 35 és fél százaléka véli úgy, az országnak be kellene fogadnia a menekülteket. Az utóbbi csoport nagy többsége, 82 százaléka szerint Romániának magának kellene meghatároznia, hány migránst tud fogadni, kevesebb mint 15 százaléka szerint el kellene fogadni az EU által javasolt befogadási kvótát. A felmérésből az is kiderül, a lakosság alig több mint negyede ért egyet azzal, hogy a menekültek letelepedhessenek Romániában, 65 százaléka ellenzi ezt. A romániaiak 24 százalékát nem zavarná, ha a menekültek a saját településén állapodnának meg. 67 százaléka nem szeretné, ha menekültek telepednének le közvetlen környezetében. Az INSCOP szeptember 10. és 15. között végezte felmérését 1085 személy megkérdezésével. A kutatás hibahatára 3 százalék.

Miután Magyarország lezárta a magyar-szerb határt, a menekültek útvonalat változtattak és Horvátországon keresztül próbálnak eljutni a nyugat-európai országokba. 48 óra leforgása alatt több mint 10 ezer menekült érkezett az országba. A horvát belügyminiszter tegnap azt közölte, az ország elérte maximális befogadóképességét, és azt üzente a menekülteknek, ne menjenek Horvátországba, maradjanak a Szerbiában, Macedóniában és Görögországban felállított menekülttáborokban. A miniszter szerint hazugság, hogy autóbuszokat biztosítanak a menekültek szállítására. A nyolc horvát-szerb határátkelőből hetet lezárt Horvátország, és készültségbe helyezte hadseregét.

Az első alkalommal megrendezett esemény színhelye a Maros-part lesz. 16 magyar és román együttes lép majd színpadra, köztük a Piramis, a Mercedes Band a Times of Need. A fesztivál keretében motoros felvonulás is lesz, a résztvevők holnap délben indulnak a Promenada Mall parkolójából és körbejárják a várost. A felvonulás figyelemfelkeltő jellegű.

„ A fesztivál egy másik fontos vetülete a motoros felvonulás lesz. Gyakorlatilag egy tudatosító kampánynak szánjuk, azt szeretnénk, ha tiszteletben tartanák a motorkerékpárosokat a közúti közlekedés során, szeretnénk, ha megváltozna az emberekben az az elképzelés a motorosokról, hogy szabálytalanul közlekednek, a folytonos vonalon előznek, hiszen nyilvánvaló módon nem minden motorosról mondható ez.”

- nyilatkozta Tomas Moldovan szervező. A vasárnapig tartó fesztiválon a SMURD elsősegély-nyújtási tanfolyamot is tart, a motorozás iránt érdeklődőknek pedig lehetőségük lesz kipróbálni a motorbiciklizést. Emellett vetélkedőkre és sporttevékenységekre is hívják az odalátogatókat, paintballozni, falat mászni, kartingozni és kajakozni is lehet majd.

Az RMDSZ elnöke tegnap az Autonómia: elmélet és gyakorlat címmel megszervezett konferencián tartott előadást, ennek keretében beszélt arról, hogy az Európai Uniót most a határainál történő helyzet, a menekültválság foglalkoztatja, de a jelenlegi körülmények között sem szabad megtorpanni, és beszélni kell a romániai magyar közösség, illetve az őshonos kisebbségek jogairól és törekvéseiről. Hozzátette, hangsúlyoznunk kell azt is, hogy nem moshatjuk össze az őshonos és bevándorló kisebbségek ügyeit és jogait. Kelemen Hunor szerint a menekültügy problémáinak orvoslása után is szembe kell néznünk majd az idegengyűlölettel és nacionalizmussal. Ez pedig megnehezíti a kisebbségi törekvések megoldását és a partnerkeresést. A szövetségi elnök hozzátette, az RMDSZ továbbra is minden demokratikus eszközét latba vetve megpróbálja rábírni az illetékeseket a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap azt nyilatkozta egy interjúban, hogy Románia is szigorú vizsga előtt áll. Ha a menekültáradat a román határt is eléri, és az ország nem tudja megvédeni a határait, akkor az azt jelenti, hogy nincs felkészülve a schengeni csatlakozásra. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak vétójoga van Románia schengeni csatlakozását illetően. A magyar külügyi és külgazdasági miniszter tegnap Horvátországgal kapcsolatban állította, az ország nem alkalmas a schengeni csatlakozásra, mivel nem tudott helytállni a menekültkrízisben, és ahelyett, hogy regisztrálta és ellátta volna a menekülteket, Magyarország fele irányította őket.

A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány október 2-án indítja el négy hónapos, akkreditált biotermelés, ökogazdálkodás képzését, tájékoztat a Hargita Népe. Máthé Emma, az oktatási program szervezésében részt vállaló Székelyföldi Bio Egyesület elnöke elmondta, hogy eddig húszan jelentkeztek a képzésre, és további jelentkezőket várnak a program kezdetéig. Az emelt szintű, 240 órás elméleti és 480 órás gyakorlati képzésen, többek között ökológiai állattartási, növénytermesztési és kertészeti, illetve marketing ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. A sikeresen vizsgázók, a Hargita megyei munkaügyi hivatal által kiállított oklevelet vehetnek át, amely az európai uniós farmfejlesztési pályázatoknál is hasznosítható. Érdeklődni a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén lehet.

Kivételt csak olyan rendkívüli körülmény esetén tehetnek, mint szabotázsakció vagy terrorista cselekmény. Az eddigi uniós szabályok alapján az utasokat akkor illeti kártalanítás, ha három óránál többet késik egy járat. A bíróság tegnapi döntése alapján azonban egy légitársaságnak számolnia kell az előreláthatatlan műszaki problémákkal, és kártalanítást kell fizetnie ilyen esetben. A légitársaságok a gyártó cégtől kérhetnek kártalanítást.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter bejelentette, hogy a horvát bevándorlási rendszer összeomlott, a horvát-magyar határszakaszon a horvát rendőrök Magyarország fele terelik a bevándorlókat, ezért terjesztik ki a két megyére a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet. Tegnap mintegy 200 migránst tartóztatott le a rendőrség, akik Horvátország felől léptek be illegálisan Magyarország területére. Kedden Bács-Kiskun és Csongrád megyében hirdettek válsághelyzetet a Szerbia felől érkező migránsok miatt.

Donald Tusk a döntést közösségi oldalán közölte, eszerint az EU-csúcs jövő szerdán este hat órakor kezdődik Brüsszelben. A hivatalos uniós bejelentés szerint rendkívüli informális csúcstalálkozó lesz, ami azt jelenti, nem hoznak hivatalos döntéseket, csupán álláspontokat egyeztetnek. A csúcsvezetőknek arról kellene tanácskozniuk, hogy hogyan tudnának együttműködni a menekültek származási országával és Törökországgal, amely az első állomásnak számít a menekültek útvonalában Nyugat-Európa fele. A szerdai EU-csúcsértekezletet megelőzően, az uniós belügyminiszterek is rendkívüli ülést tartanak a belga fővárosban, ezen az Európai Parlament által jóváhagyott indítványról tárgyalnak, amely szerint az uniós tagországok 120 ezer menekültet kellene átvállaljanak Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.