Erdély FM (Románia/Erdély)

184.231-en szavaztak eddig Maros megye 568 szavazóhelyiségében a 482.800 választásra jogosult személyből, ez a szám a szavazásra jogosultak 38.31 százalékát jelenti. Hargita megyében 120.217 járultak eddig az urnák elé, ez a választásra jogosultak 44.58 százalékát teszi ki. Kovászna megyében 38.25 százalékos a szavazási arány, Kolozs megyében eddig a lakosság csaknem 40.47 százaléka szavazott.

A választópolgárok 47.14 százaléka adta le voksát. Következik Teleorman megye 46.28 százalékkal, majd Dolj megye 45.05 százalékkal. Legkevesebben Máramarosban szavaztak, a részvételi arány ott jelenleg 31.61 százalékos.

Átlagosan 10 ezernél is több sertést vágnak le a téli időszakban Hargita megyében. A kötelező laborvizsgálat miatt szombaton és vasárnap is nyitva tartanak a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság kirendeltségei és a körzeti állatorvosi rendelők, ahol bevizsgálják a sertéshúst a feldolgozás előtt. Püsök László, a Hargita megyei állategészségügyi igazgatóság szóvivője elmondta, amennyiben a vizsgálat kimutatja a trichinella fertőzést, a húst elkobozzák. Ha az állatnak fülszáma van, és szerepel az országos adatbázisban, a sertés piaci értéke alapján kártalanítja az állat-egészségügyi igazgatóság a gazdát. Az élelmiszer-biztonsági igazgatóság szóvivője figyelmezteti a lakosokat, hogy csak az igazgatóság által engedélyezett kereskedelmi egységek, üzletek, hentesboltok, vagy a húsfeldolgozók bemutatóüzleteinek kínálatából vásároljanak. Az igazgatóság hétfőtől megkezdte az említett egységek ellenőrzését, tájékoztat a Székelyhon.

A döntés jogerős. A marosvásárhelyi táblabíróság megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét, ezzel alaptalannak minősítette és elutasította Csíkszereda polgármestere és a helyi önkormányzati képviselő-testülete által benyújtott fellebbezést. A pert akárcsak a Községháza feliratok ellenieket a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület kezdeményezte. Az egyesület a törvényszéken tavaly novemberben iktatott beadványában úgy fogalmazott, a Városháza  – románul: Casa Oraşului – felirat elhelyezése törvénytelen, mert nem a Primărie román kifejezés magyar megfelelője, és ilyen intézmény nincs a román közigazgatási rendszerben. Akárcsak a korábbi, a városháza tanácstermében levő zászlók miatt indult per esetében, Füleki Zoltán alpolgármester kérte az ítélőtáblát, hogy engedélyezzék beavatkozását a perbe csíkszeredai polgárként, de ezt nem vették figyelembe. Ezért most is, ahogy a másik esetben, rendkívüli perorvoslati eljárást kezdeményez, amelyben a jogerős ítélet megsemmisítését kéri. A beavatkozás kérdése azért is fontos, mert ha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fordulhat fellebbezéssel európai bíróságokhoz, de egy polgári személy ezt megteheti. Amíg nem dönt az ítélőtábla a kérésről, addig a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztik, írja a Székelyhon.

531.100 szavazólapról van szó. A szenátorjelölti listákat tartalmazó szavazólapok újranyomtatását a 28-as számú, Maros megyei kerületi választási iroda kérte a prefektúrától, miután öt politikai alakulat is rendellenességeket jelzett ezekkel kapcsolatban. A prefektúra megfellebbezte a választási iroda határozatát, az óvást azonban a központi választási iroda elutasította. A Kerületi Választási Iroda megalapozottnak találta a nyomtatás minőségét kifogásoló panaszokat, ugyanakkor megállapította, hogy a szavazócédulák nem felelnek meg az állandó választási hatóság által megszabott formátumnak, ezért elrendelte a szenátori jelöltlistákat tartalmazó cédulák újranyomtatását.

Szombaton reggel 8 órától délután 4 óráig, vasárnap pedig reggel 7-től este 9-ig fogadják az ügyfeleket. A megyei lakosság-nyilvántartó központ felhívja a figyelmet, hogy az érvénytelen, megrongálódott személyi igazolványokkal nem lehet szavazni.

Az oldalon adatokat találnak a képviselő- és szenátorjelöltekről, ezen kívül a szavazás menetével kapcsolatos általános információkat is megtalálják, és betekinthetnek többek között a politikai pártok fejlődésébe, kormányprogramjába, a politikusok részletes önéletrajzába. A votez.info egy civil, független, politikamentes kezdeményezés, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a szavazáson való részvétel fontosságára, tájékoztat az Agerpres.

A politikai alakulat azt szorgalmazza, hogy 15 lej értékű ebédjegyet kapjanak a tanügyi alkalmazottak. A PNL emellett más intézkedéseket is bevezetne, amely segítené az oktatási rendszerben dolgozókat. Többek között növelnék a pedagógusok és a kisegítő személyzet bérezését. Cristian Roman képviselőjelölt szerint a következő kormányzási ciklusban megkétszereznék a gyerekpénzt és az ösztöndíjakat, ugyanakkor új bölcsődéket és óvodákat létesítenének az országban, tájékoztat az Agerpres.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke a tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatón elmondta, pozitív értelemben provokált is az RMDSZ, de a párbeszédre próbáltak ösztönözni, és ez a céljuk teljesült.

„Még a törvényes választást megelőző időszakban a decentralizációról beszéltünk és azt mondtuk, hogy megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől, óriási botrány lett belőle, aztán láttuk a kampányban, hogy több párt is arra törekedett, hogy vagy arról beszélt, hogy megmenti Teleormantól az országot, tehát utólag kiderült, hogy nincs ezzel semmi baj. Beszéltünk a tanterv csökkentéséről, megint provokatívan fogalmaztunk és azt mondtuk, hogy betiltjuk a házi feladatot. Néhány hétre rá láthattuk, hogy a minisztérium lépett egyet ebbe az irányba. A miniszter azt mondta, hogy korlátozza a házi feladat időtartamát. Tehát provokatív volt ez a kampány, és bízunk benne, hogy elértük vele a célunkat.”

Kovács Pétert hallották.Az RMDSZ jelöltjei 1000 programban vettek részt a kampány ideje alatt és összesen 280 ezer személlyel találkoztak. 1000 önkéntes vett részt a kampányban, 40 ezer plakátot, 220 ezer kampányújságot és 400 ezer mozgósító szórólapot nyomtattak, közölte Kovács Péter. Úgy véli, bár a jelenlegi választási törvény korlátozza a klasszikus kampányeszközök használatát, mégis sikeresnek mondható a mozgósítás.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke a tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatón elmondta, pozitív értelemben provokált is az RMDSZ, de a párbeszédre próbáltak ösztönözni, és ez a céljuk teljesült.

„Még a törvényes választást megelőző időszakban a decentralizációról beszéltünk és azt mondtuk, hogy megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől, óriási botrány lett bewlőle, aztán láttuk a kampányban, hogy több párt is arra törekedett, hogy vagy arról beszélt, hogy megmenti Teleormantól az országot, tehát utólag kiderült, hogy nincs ezzel semmi baj. Beszéltünk a tanterv csökkentéséről, megint provokatívan fogalmaztunk és azt mondtuk, hogy betiltjuk a házi feladatot. Néhány hétre rá láthattuk, hogy a minisztérium lépett egyet ebbe az irányba. A miniszter azt mondta, hogy korlátozza a házi feladat időtartamát. Tehát provokatív volt ez a kampány, és bízunk benne, hogy elértük vele a célunkat.”

Kovács Pétert hallották. Az RMDSZ jelöltjei 1000 programban vettek részt a kampány ideje alatt és összesen 280 ezer személlyel találkoztak. 1000 önkéntes vett részt a kampányban, 40 ezer plakátot, 220 ezer kampányújságot és 400 ezer mozgósító szórólapot nyomtattak, közölte Kovács Péter. Úgy véli, bár a jelenlegi választási törvény korlátozza a klasszikus kampányeszközök használatát, mégis sikeresnek mondható a mozgósítás.

Tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ realista, megvalósító javaslatokat tett az elmúlt hetekben. Nagyobb beleszólást kértek a döntésekbe a helyi közösségeknek, pénzügyi decentralizációt sürgettek. Megjegyezte: Romániának jó esélye van gazdasági növekedésre a következő években, ezért sem elrugaszkodottak a javaslataik. Kelemen Hunor azt nyilatkozta, a szövetség nem akarta kampánytémává tenni a marosvásárhelyi római katolikus iskola körül kialakult helyzetet és a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökségi listára való felkerülésének meghiúsulását, de ezeket a történéseket nem lehetett megkerülni. Annyit a kampányzáró sajtótájékoztatón elmondott, hogy a kormány is felelős a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében. Kelemen Hunor megemlítette az MPP-vel való együttműködést is.Erről úgy nyilatkozott tudatos építkezés volt az RMDSZ és az MPP között, amihez társulhattak volna mások is, ha lett volna szándékuk az összefogásra. A szövetségi elnök úgy összegzett, annyi magyar képviselőre van szükség a törvényhozásban, hogy ne legyenek megkerülhetőek, és a jelenléttel befolyásolni tudják a döntéseket.

Kolozsvár felfüggesztett alpolgármestere erről tegnap számolt be Facebook-oldalán. Horváth Anna ellen októberben rendelt el a korrupcióellenes ügyészség bírósági felügyeletet befolyással való üzérkedéssel gyanúja miatt. Az ügyészek szerint az alpolgármester február és május között visszaélt befolyásával a kolozsvári önkormányzat városrendészeti osztályán, ugyanis megsürgette egy kolozsvári vállalkozó építkezési engedélyének és egyéb hivatalos dokumentumok kibocsátását. Cserébe Horváth Anna 60 darab összesen 20 ezer lej értékű fesztiválbérletet kapott, amelyeket az idei helyhatósági választások előtti kampányában tevékenykedő önkénteseknek adott. A korrupcióellenes ügyészek szerint az ügyletet támogatási szerződés révén leplezték. Kolozsvár alpolgármestere a hatósági felügyelet alatt nem érintkezhet azokkal a személyekkel, akik szerepelnek a hatósági felügyeletet előíró rendeletben, és nem hagyhatja el az ország területét csak ügyészi jóváhagyással.

Ez egy százalékkal több, mint 2005-ben. Az Eurostat-jelentésből kiderül, hogy az északi országokban a legmagasabbak a lakásfenntartásra fordított összegek. Dániában egy háztartás összjövedelmének 30 százalékát teszik ki ezek a költségek, Finnországban is a jövedelem több mint 28 százalékát fordítják a víz, gáz és villanyhasználat fedezésére. Legkevesebbet Máltán, Litvániában és Cipruson fordítanak a felsorolt költségekre, az európai átlag 24, 4 százalék.

A Nép Ügyvédje szerint korlátozni kell azon személyek számát, akik az elektronikus egészségügyi kórlapokhoz hozzáférhetnek, mert ellenkező esetben visszaélésekre kerülhet sor. A Nép Ügyvédje az orvosi egyesületek által felhozott ellenvetéseket is érvként hozza fel. Ezek az elektronikus egészségügyi kórlapok az egyének magán, családi- és szakmai életére gyakorolt hatásaival kapcsolatosak, mivel a törvényhozás nem vállal olyan garanciát, ami megakadályozná az orvosi jellegű személyes adatokhoz való hozzáférést. Az elektronikus egészségügyi kórlapok használata november 12-től vált kötelezővé, jelenleg 6 200 000 ilyen kórlapot tartanak nyilván.

A kormányhatározat értelmében a háborús rokkantak, veteránok és a hadiözvegyek részesülnek a 75 százalékkal magasabb juttatásban. Eszerint a háborús rokkantaknak 260 lejes járandóságuk lesz, a háborús veteránok és hadiözvegyek 161 lejben részesülnek havonta január elsejétől. 2008 óta nem emelkedett a hadviselt személyek járandósága a Digi 24 hírtelevízió szerint.

A kampányok elsősorban a HIV-vírus veszélyeire és a megelőzés módjára hívják fel a figyelmet. Romániában jelenleg 14 ezer fertőzöttet tartanak számon. Simona Butu, a Mellettetek Alapítvány Maros megyei szervezetének ideiglenes igazgatója elmondta, a kimutatások alapján Romániában az idei év első felében, azaz júniusig 296 HIV-fertőzöttet regisztráltak, és 72-en hunytak el a vírus következtében, tájékoztat a Székelyhon.ro. A nyilvántartás szerint Maros megyében az elmúlt év alatt hét személy fertőződött meg, és két elhalálozás ismert. Az elmúlt években jelentős mértékben javult a kezelésekhez való hozzáférés és a gyógyítás minősége.

Bukarestben azért különlegesebb az idei ünnep, mert Románia I. világháborúba való belépésének 100. évfordulóját is ünnepli. 3000 katona, a belügyi és védelmi minisztérium valamint a hírszerző szolgálat alkalmazottai lesznek jelen az eseményen, de külföldi katonák is részt vesznek. A fővárosi parádén 300 harci gépet vonultatnak fel. Marosvásárhelyen is lesz légiparádé, katonai felvonulás, valamint népviseletek parádéja is. A főteret háromnegyed 10-kor lezárták, az események végéig nem lehet gépárművel behajtani. Csíkszeredában délig tart az ünnepély, a katonai parádé az ismeretlen katona szobrának megkoszorúzásával zárul.

Az Európai Alapok Minisztériumának volt vezetője Marosvásárhelyen egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, összevonná például az Európai Alapok Minisztériumát a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériummal. Példaként említette, hogy a szegénységet csökkentő programokhoz nem elegendő a munkaügyi minisztérium, hiszen ehhez az oktatási és az egészségügyi minisztérium munkája is kell. Szerinte az iskolaelhagyással is az a gond, hogy a munkaügyi minisztérium állítása szerint az az oktatási miniszter felelőssége, az oktatási tárca viszont azt állítja, ha elhagyják az iskolát, már nem tartozik rájuk a gyermek sorsa. Véleménye szerint tökéletesen működő kormányt lehetne létrehozni 12 szaktárcával is, a mostani 20 helyett.

A Szövetségünk Románia Párt elsősorban azoknak az állampolgároknak a szavazatára számít, akik voksukkal hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy az ország helyzete jó irányba mozduljon el, nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a politikai alakulat elnöke, Marian Munteanu. Az ANR vezetőjének meggyőződése szerint azok fognak rájuk szavazni december 11-én, akik bíznak abban, hogy az ország alapjaitól újraépíthető.

A PMP alelnöke bízik benne, hogy a december 11-i választásokon a párt bejut a parlamentbe. Valeriu Steriu azt is kiemelte, mivel egy fiatal, mindössze 3 éves pártról van szó, sokkal nagyobb benne a fejlődési potenciál, mint a többi pártban.