Erdély FM (Románia/Erdély)

Ezt tegnap jelentette be Liviu Dragnea az országos végrehajtó bizottság ülését követően. Sorin Grindeanu a Ponta-kormány távközlési minisztere volt, jelenleg a Temes megyei önkormányzat elnöke. A PSD elnöke azt nyilatkozta, az ország stabilitását tartja szem előtt, ezért a koalíció második és utolsó miniszterelnök-jelöltet javasolt. Kedden Klaus Johannis államfő indoklás nélkül utasította el a PSD-ALDE első javaslatát a miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozóan. Azóta a szociáldemokrata elnök azt nyilatkozta, nem kizárt, hogy első kormányfőjelöltjük, Sevil Shhaideh volt fejlesztési miniszter a következő kormányban is miniszteri tisztséget tölt majd be.

A tárcavezető szerint ma véleményezik a jogszabály-módosítást a képviselőház emberi jogi bizottságában. Megjegyezte, a szenátus egészségügyi bizottsága korábban szintén javasolt olyan módosításokat, amelyek gyakorlatilag ismét lehetővé tennék a dohányzást mindenhol, a szenátus plénumán pedig hallgatólagosan átment már a törvénymódosítás. A miniszter szerint az idén márciusban hatályba lépett dohányzást tiltó törvény egyike azon jogszabályoknak, amelyet a teljes társadalomnak fel kell vállalnia. A kérdésben a képviselőház a döntő fórum.

Az alkotmánybíróság ma döntött erről. A joghatóság ezzel a határozattal elutasította Klaus Johannis államfő korábbi alkotmányossági kifogását a Dragnea-törvényként ismert jogszabály ellen. Az elnök a költségvetési felelősségre vonatkozó törvényre hivatkozott, szerinte ugyanis a Szociáldemokrata Párt nem jelölte meg, miből fedezi az illetékek eltörlése okozta költségvetési hiányt.

Fülöp Tímea muzeológus, a Maros Megyei Múzeum korábbi munkatársa ezen a héten vette át a Kultúrpalota vezetését. Évtizedek óta nem volt magyar vezetője az intézménynek. Fülöp Tímea rádiónknak elmondta, jelentkezésének feltétele az volt, hogy tervet nyújtson be a palota termeinek kihasználtságára és a személyzet koordinálására vonatkozóan. Hozzátette, az intézmény vezetőjeként nagyrészt adminisztrációs feladatok várnak rá, amelyeket két kategóriába sorolt.

„Az egyik a személyzet munkájának a megszervezése, a karbantartási munkálatok. A termek kiadására vonatkozóan például szeretném azt, hogy minél inkább egyszerűsítsük le a folyamatot, ahogy termet lehet igényelni, mert ezt jelen pillanatban például online felületen sem lehet követni. A terv másik része a népszerűsítésre, a turistákra és a látogatókra fókuszál.”

Fülöp Tímeát hallották. Rövid távon prioritást élveznek az épület-karbantartási munkálatok. A hosszú távú tervek között szerepel egy múzeumi kávézó működtetése a Kultúrpalotában, illetve egy színvonalas múzeumshop megnyitása saját kiadvánnyal, a palotához, a múzeumhoz, a városhoz köthető szuvenírtárgyakkal. Újdonságot jelent még az önkéntesprogram bevezetése.

„Elég sok olyan fiatal és nyugdíjas is van, akik még nagyon-nagyon aktívak, és megvan a tudásuk és képességük ahhoz, hogy ilyen feladatokat vállaljanak. Ezért jött az az elképzelés, hogy egy önkéntes programot kellene szervezni, amelybe be tudjuk vonni a város lakosságát.”

Az intézmény új vezetője szeretné elérni azt is, hogy a 2013-as centenáriumi rendezvénysorozat mintájára a Kultúrpalotának rendszeresen legyenek saját rendezvényei.

A kormányszóvivő szerint a határozat nem a büntetéseket szabályozza, hanem megakadályozza a visszaéléseket. A határozat értelmében a gépkocsi elszállítása nem rendelhető el olyan gépkocsi esetében, amelyben ül valaki, vagy amely mentési akcióban vesz részt. Az elszállított gépkocsikat megfelelő körülmények között kell tartani. A gépkocsik kiváltását a nap 24 órájában lehetővé kell tenni, miután a tulajdonos kifizette a bírságot és az elszállítás költségeit. A határozat szabályozza a járdán parkolás körülményeit is.

Az Agerpres hírügynökségnek elküldött közlemény értelmében az 500 millió eurós összegből olyan programok megvalósítását tervezik, amelyek révén jól megfizetett munkahelyeket létesítenek, és a lakosság elszegényedését megakadályozó reformokat hoznak. Az összeg felhasználásának három fő pillére van, elsősorban az állami vállalatok és az exporttevékenység versenyképességének megvalósítása, valamint a makrogazdasági teljesítmények növelése.

A Központi Választási Iroda tegnap közzétette a végleges eredményeket, eszerint a külföldi szavazókörzetekben és levélszavazás útján a Nemzeti Liberális Párt egy parlamenti és egy szenátori mandátumot kapott, ahogy a Mentsétek Meg Romániát Szövetség is. A Népi Mozgalom Párt két képviselői mandátumot szerzett. A határon túl létrehozott szavazókörzetekben több mint 100 ezer román állampolgár élt szavazati jogával, mintegy 4 és fél ezren levélben szavaztak.

Délelőtt 10 és délután 2 óra között 25. alkalommal adható le használt étolaj, elem, CD, DVD, nyomtató toner, villanyégő, neon, elektronikai hulladék. A gyűjtőpontok a megszokott helyszíneken lesznek: az Óceán Abc-nél, a Kalász lakónegyedi lépcső felső szakaszánál, a Tudor negyedi József Attila Általános Iskola szomszédságában levő parkolónál és a Sapientia Egyetem mellett. Az egyesület összegyűjti azokat a berendezéseket, tárgyakat is, amelyek még használhatók, vagy csak kisebb javításra szorulnak.

871 lej 70 baniról 917 lej 50 banira nő, erről tegnap fogadott el a kormány sürgősségi rendeletet. Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter szerint a rendelettel véget vetnek a találgatásoknak a kormány szándékát illetően a nyugdíjakkal kapcsolatban.

A parlamenti választás végleges eredményének bejelentése utáni sajtótájékoztatóján mindössze azt közölte, hogy a jelölt nevét csak az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási tárgyalásokon hozzák majd nyilvánosságra. Azt viszont többször hangsúlyozta, hogy a kormányfőjelölt politikai, erkölcsi és törvényi szempontból is visszautasíthatatlan lesz az államfő számára.

12 év után először nem lesz képviselőjük Románia parlamentjében a megyében élő románoknak. A Hargita megyei választási iroda elnöke, Lőrincz Rómeó bejelentette, első körben az RMDSZ négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori mandátumhoz jutott az RMDSZ.Az öt Hargita megyei képviselő: Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba-István, a szenátorok Verestóy Attila és Tánczos Barna. 2004 óta a szociáldemokrata Mircea Duşa, volt védelmi miniszter képviselte a Hargita megyei románságot.

A Központi Választási Hatóság adatai alapján a PNL 20,04 százalékkal a második,harmadik az USR 8,87 százalékkal. Az RMDSZ a 4. 6,18 százalékkal, a szövetséget az ALDE követi 5,62 százalékkal, a Traian Băsescu vezette PMP a szavazatok 5,34 százalékát kapta. A 465 parlamenti mandátum a következőképpen oszlik meg: A PSD-nek 221 mandátuma van a törvényhozásban, a PNL-nek 99, az USR-nek 43, az RMDSZ-nek negyedikként 30, az ALDE-nak 29, a PMP- nek 26, a kisebbségeknek 17.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnöke nyilatkozatában kiemelte, ez főként annak fényében számít jó eredménynek, hogy egy fiatal, fél éve létrejött politikai alakulatról van szó.

Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezet politikai alelnöke az urnazárást követően azt nyilatkozta, minden bizonnyal 6 százalék fölötti végső eredményt ér el a Szövetség. Szerinte óriási eredmény az is, hogy sikerült megtartani a képviselők és szenátorok számát, de esély van arra is, hogy a második szenátori mandátumot is megszerezze az RMDSZ. A Maros megyei RMDSZ három képviselőt és egy szenátort biztosan küld a parlamentbe a választási eredmények alapján.

A Digi24 hírtelevízió által megrendelt IRES- közvélemény-kutatás szerint a PSD 45.4 százalékot, a PNL pedig 21 százalékot szerzett. A Mentsétek meg Romániát Szövetség 9.4 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének 6.4 százalékos támogatottsága van. A Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt 4.7 százalékkal nem jut be a törvényhozásba. Az Egységes Románia Párt sem szerezte meg az 5 százalékot, 2,5 százalékos támogatottsága van Az RMDSZ meghaladta a bejutáshoz szükséges parlamenti küszöböt, 6.8 százalékot szerzett. Az exit poll-felmérések még nem tartalmazzák a külföldön leadott szavazatokat. Az Antena 3 hírtelevízió a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll-felmérését közölte. Eszerint is a Szociáldemokrata Párt nyerte a választást, 45 és fél százalékkal a képviselőházban, és 45.2 százalékkal a szenátusban. A Nemzeti Liberális Párt a második helyen végzett, 21.7 százalékkal. Az USR 8 és fél százalékot kapott a képviselőházban, 8.9 százalékot a szenátusban. Az ALDE 6 és fél, a Népi Mozgalom Párt pedig 6 százalékot szerzett, eszerint tehát bejut a parlamentbe. Az RMDSZ 6 százalékkal szintén bekerül a törvényhozásba. A Sociopol felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt valamivel kevesebbet kapott, 42.3 százalékot. A PNL 19.2 százalékkal a második, az USR pedig elérte a 10 százalékot. Az ALDE 6 százalékot, a Népi Mozgalom Párt pedig 5.2 százalékot szerzett. Az RMDSZ eszerint is meghaladta az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5.4 százalékkal bekerül a törvényhozásba.

Az RMDSZ-elnöke az urnazárást követően azt nyilatkozta, hogy az összefogás az RMDSZ és az MPP között, valamint a Székelyföld-szórvány összefogás arányos képviseletet tudott biztosítani a romániai magyar közösségnek.

„Köszönjük azt, hogy elmentek ma szavazni, és nagy erőt ad nekünk, hogy minden nehézség ellenére ott voltak az urnáknál, és kiállt a közösség, és megmutatta, hogy Romániában, Erdélyben erős magyar közösség él. Tudja, hogy honnan jön, hol tart és hogyan szeretne jövőt építeni. Viszonylag alacsony volt a részvétel, ennek ellenére a magyarok nagy számban mentek el szavazni. Úgy látszik, hogy abból a negatív spirálból ki tudunk jönni, meg fordulni látszik az a rossz tendencia, amit az elmúlt választásokon észleltünk. Ez azt jelenti, hogy magasan az 5 százalék fölött vagyunk, az arányos képviselet azt jelenti, hogy 6 százalék fölött vagyunk, a 6.3 százalék arányos képviseletet jelent. Ezzel a programmal, amit mi felmutattunk, ezekkel a jelöltekkel, neki tudunk vágni az útnak. Azon kell dolgoznunk, hogy azt, amit a választási kampányban is mondtunk, hogy Erdély a jövő, Erdélyben a jövő, azt, hogy egy jobb Romániát akarunk, azt a mindennapi munkánkkal, döntéseinkkel, szavazatainkkal valósággá tegyük. A mi programunkat megvalósítsuk.”

Kelemen Hunort hallották. Az RMDSZ elnöke úgy véli, az erdélyi magyar közösség jogait bővíteni kell, és újabb jogokkal erősíteni, ugyanakkor az oktatásban, az infrastruktúrában is reformokra van szükség. Arra is szükség van továbbá, hogy a román többség és az erdélyi magyarok kössenek egy szerződést, amely egyenlő jogokat, esélyegyenlőséget és biztonságot biztosít a magyar közösségnek.

184.425-en szavaztak eddig Maros megyében , ez a szám a szavazásra jogosultak 38.35 százalékát jelenti. Hargita megyében120.286 járultak eddig az urnák elé, ez a választásra jogosultak 44.60 százalékát teszi ki. Kovászna megyében 38.25 százalékos a szavazási arány, Kolozs megyében a lakosság csaknem 40 és fél százaléka szavazott.

A PNL elnöke bízik abban, hogy pártja jó eredménnyel végez a mai választásokon.

A szociáldemokrata pártelnök az exit poll-adatok ismeretében közölte ezt. Megköszönte a választók támogatását, majd hozzátette, nem fér kétség a választási győzelemhez. Elmondta, hogy az állampolgárok a gazdasági fejlődésre, a jobb életre, a kisebb adókra, az üzleti szféra támogatására, a fiatalok jól megfizetett munkahelyeire és a falvak megelevenedésére szavaztak.

A Digi24 hírtelevízió által megrendelt IRES- közvélemény-kutatás szerint a PSD 45.8 százalékot, a PNL pedig 20,8 százalékot szerzett. A Mentsétek meg Romániát Szövetség 9.2 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének 6.3 százalékos támogatottsága van. A Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt 4.7 százalékkal nem jut be a törvényhozásba. Az Egységes Románia Párt sem szerezte meg az 5 százalékot. Az RMDSZ meghaladta a bejutáshoz szükséges parlamenti küszöböt, 6.7 százalékot szerzett. Az exit poll-felmérések még nem tartalmazzák a külföldön leadott szavazatokat. Az Antena 3 hírtelevízió a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll-felmérését közölte. Eszerint is a Szociáldemokrata Párt nyerte a választást, 45 és fél százalékkal a képviselőházban, és 45.2 százalékkal a szenátusban. A Nemzeti Liberális Párt a második helyen végzett, 21.7 százalékkal. Az USR 8 és fél százalékot kapott a képviselőházban, 8.9 százalékot a szenátusban. Az ALDE 6 és fél, a Népi Mozgalom Párt pedig 6 százalékot szerzett, eszerint tehát bejut a parlamentbe. Az RMDSZ 6 százalékkal szintén bekerül a törvényhozásba. A Sociopol felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt valamivel kevesebbet kapott, 42.3 százalékot. A PNL 19.2 százalékkal a második, az USR pedig elérte a 10 százalékot. Az ALDE 6 százalékot, a Népi Mozgalom Párt pedig 5.2 százalékot szerzett. Az RMDSZ eszerint is meghaladta az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5.4 százalékkal bekerül a törvényhozásba.