Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A Pro Agricultura Carpatika Alapítvány hallgatói ösztöndíjat hirdet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kertész és állattenyésztő mérnöki szakos hallgatói számára havonta 29 000 forintnak megfelelő hrivnya értékben az adott tanév során, tíz hónapon keresztül. A pályázat feltételrendszere nem határoz meg szakonkénti kvótát. Sikeres pályázat esetén maximum két hallgató részesülhet ösztöndíjban.

Benyújtási határidő: 2016. szeptember 30.

A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok:
• motivációs levél (max. 2000 karakter, „Miért választottam ezt a szakot”);
• szakmai önéletrajz;
• leckekönyv másolata (NEPTUN-rendszerből nyomtatva).

A pályázatokat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 116-os irodájában adhatják le.
A pályázatban csak a II. és III. évfolyamos aktív hallgató vehet részt.

Az ösztöndíjprogramot a Földművelésügyi Minisztérium támogatja.

Pro Agricultura Carpatika Alapítvány

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén sürgette az ukrán állampolgárok EU-ba való vízummentes beutazásának ügyét. Ukrajna teljesítette az EU követelményeit, Brüsszelben mégis hátráltatják a vízummentesség megadását.

“Mélységes felháborodásomnak szeretnék hangot adni amiatt, hogy bár a Bizottság már decemberben elismerte, hogy Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs tervet, a mai napig bürokratikus eljárásokkal hátráltatják a polgárok vízummentes beutazását” – emlékeztetett Bocskor Andrea az EP plénuma előtt.

Miközben Európát illegális bevándorlók százezrei lepik el bármiféle személyi azonosító okmány nélkül, az európai közösséghez tartozó ukrajnai állampolgároknak, azon belül a kárpátaljai magyaroknak, még a vízum birtokában is órákat kell várakozniuk a kevés rendelkezésre álló határátkelőhelyen. “Ukrajna polgárai sok áldozatot hoztak az európai orientációért, amiért cserébe az EU ezt a szimbolikus gesztust sem volt képes késlekedés nélkül meghozni. Ezért azt kérem, az ukrán dossziét a fontosságának megfelelően kezeljék, és mielőbb tegyék meg a vízummentességhez szükséges lépéseket, illetve dolgozzanak ki fejlesztési és költségvetési tervet a határmenti infrastruktúra kibővítésére, a nemzetközi útvonalak és határátkelők fejlesztése érdekében. Ez végre kézzel fogható segítség lenne a polgárok számára” – zárta felszólalását a kárpátaljai képviselő.

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata

Vidékünk egyik legismertebb kirándulóhelye a Csornahora hegygerinc, mely magába foglalja az Ukrán-Kárpátok legmagasabb csúcsait, köztük a 2061 méter magas Hoverlát is.

A túrázás szerelmesei bizonyára ismerik az onnan nem messze található Pop Iván nevű hegycsúcsot, melyen a lengyel idők alatt épült romos obszervatórium található. A gyakori hatalomváltás következtében az építmény sokszor cserélt gazdát, az utóbbi évtizedekben – a szovjet, majd az ukrán hatalom – elhanyagolták.

Az csillagvizsgálót 1936 és 1938 között építtette Lengyelország. Az akkori időkben az ottani obszervatóriumon kívül Európában csak egy ilyen építmény volt Franciaországban, a Pireneusokban, s az egész világon ez volt a hatodik ilyen csillagvizsgáló. A csillagászati kutatóközpontot sokan konstruktivista stílusban épült palotának nevezik, amely kitűnően alkalmazkodik a magashegységi időjárás viszontagságaihoz.
Az épület megépítése hatalmas emberi és állati erőt igényelt. Az építőanyagokat a szomszédos vasútállomásról hurcolták az erdőn keresztül.
Az épület nagyobbik része kétemeletes; a nyugati, mivel lejtőn helyezkedi el, ötemeletes. A falakat mészkőblokkokból építették, melyek szélessége 1-1,5 méter. A tetőt rézlemezekkel fedték be, a teleszkóp működését automatikus rézkupola segítette. Az épületben 43 szoba volt. Az állomáson fényképes megfigyeléseket végeztek: csillagokat, kisebb-nagyobb bolygókat vizsgáltak. A megfigyelések, amelyek egy részét publikálták is, eredményesek voltak, viszont az összes többi feljegyzés elveszett az 1944-es varsói felkelésben.

Az 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, és az azt követő történések következtében a lengyel tudósok elhagyták az obszervatóriumot. 1941 nyaráig szovjet meteorológusok tevékenykedtek itt, majd magyar alakulatok vették birtokukba. Nem sokkal ezután, 1942 tavaszán a csillagvizsgáló működését fölöslegesnek ítélték, a távcső fémszerkezetét pedig Lembergbe szállították. Az épület nagyon elhanyagolt állapotba került, a környező falvakban lakók pedig elloptak belőle minden mozdítható értéket. A háború vége felé még több alkalommal cserélt gazdát az építmény. Volt, mikor a magyar hadsereg egyik legfontosabb keleti légi megfigyelőállomása lett, majd ismét a szovjet alakulatok birtokába került.

A fasiszták által 1944-ben felszabadított Kijevben megalapították az Ukrán Tudományos Akadémiájának legfőbb asztrológiai obszervatóriumát. A Pop Ivan hegyen kialakították ezen intézmény fiókintézetét. A világháború után lehetőség nyílt az kutatóközpont felújítására. Felméréseket végeztek, és a restaurációs tervek is elkészültek. Ennek ellenére a munkálatokat nem kezdték meg. A csillagvizsgáló felhasználásának kérdése máig sem tisztázott.

Jelenleg az épület a Kárpáti Nemzeti Természeti Park területén fekszik. A park Közép-Európa-szerte egyedi szubalpi és alpi természeti komplexumokkal rendelkezik, több mint ezer növényfaj található itt, köztük rengeteg gyógynövény, s olyan védett növények, melyek kizárólag a Kárpátokban fordulnak elő.

A hatvanévnyi elhanyagoltság és a második világháború megviselte a Pop Iván hegyen létrehozott obszervatóriumot, viszont az épület alapja és falai épségben maradtak. Helyreállítása rengeteg befektetést igényel, ugyanakkor működésével nagymértékben hozzájárulna országunk tudományos fejlődéséhez.

A napjainkban történő események következtében valószínűleg egyhamar nem újul meg ez a monumentális építmény, de addig is kiváló túracélpont lehet a kalandozni vágyóknak. Az obszervatóriumból és környékéről – évszakoktól függetlenül – megcsodálható a környező vidék festői szépsége.

Kárpátalja.ma

November 1-től a sóra is kiterjeszti az orosz kormány az élelmiszerembargót, amelyet azon országokkal szemben hirdetett meg, amelyek az ukrajnai beavatkozása miatt szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen.

A erről szóló rendelet kedden jelent meg az orosz kormány tájékoztatási portálján.
Az élelmiszerekre vonatkozó, több szakaszban kiterjesztett importstop az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Norvégiát, Ausztráliát, Albániát, Montenegrót, Izlandot, Liechtensteint és Ukrajnát sújtja.
A Dmitrij Medvegyev kormányfő által júniusban a jövő év végéig meghosszabbított embargó megtiltotta a csirke-, sertés- és marhahús, a tejtermékek, az élő, hűtött és fagyasztott hal, a mogyorófélék, valamint a zöldség és gyümölcs bevitelét Oroszországba.
A korlátozás alól mentesülnek a bioaktív adalékok, a sport-, gyermek- és egészségügyi élelmiszerek, beleértve a laktózmentes termékeket, a lazac- és pisztráng-, kagyló- és osztrigaivadékot, valamint a vetni és ültetni való burgonyát, hagymát, cukorrépát és borsót.

Percenként akár tizenkét szó legépelésére is képesek voltak majmok egy gondolatvezérlésre épülő technológia révén, amely jelentősen megkönnyítheti a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációját.

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói által kifejlesztett technológia az agyi elektromos jelek közvetlen leolvasásával irányítja a számítógép kurzorját a képernyőn lévő billentyűzet felett – olvasható az egyetem honlapján.
A technológia korábbi verzióit már sikerrel tesztelték bénult emberek bevonásával, de a gépelés folyamata lassú és pontatlan volt. A módosításoknak köszönhetően azonban a technológia immár olyan gépelési sebességet és precizitást biztosít, amely elegendő egy értelmes párbeszéd megvalósításához.
Más, például a szem vagy az arcizmok mozgását követő módszerek is léteznek a mozgási rendellenességgel élő emberek kommunikációjának megkönnyítésére, ám ezek sokszor nehézkesek, fárasztóak az alkalmazóik számára. Az agyi elektromos jelek közvetlen leolvasása azonban megoldást jelenthet ezen kihívások egy részére.
Az agyba ültetett multi-elektróda tömb közvetlenül leolvassa a jeleket az agy azon régiójából, amely a számítógép egerének mozgatásához használt kéz- és karmozdulatokat irányítja. A kutatók most az érintett jelek leolvasását és a megfelelő betűk kiválasztását végző algoritmust fejlesztették tovább, aminek köszönhetően a majmok csaknem háromszor gyorsabban tudtak gépelni, mint a korábbi verziókkal.
A mostani tesztbe bevont majmokat arra tanították be, hogy legépeljék a képernyőn látott betűket. A Proceedings of the IEEE című folyóiratban közölt eredmények szerint a feljavított technológiának köszönhetően az állatok akár tizenkét szót is képesek voltak legépelni egyetlen perc alatt. A majmokat a The New York Times című lap cikkeiből és Shakespeare Hamletjéből vett sorokkal tesztelték.
A szakemberek szerint a technológiát használó emberek valószínűleg ennél lassabban fognak gépelni, mivel ők át is gondolják a mondanivalójukat és a szavak betűzését is. Ezen kívül a környezet is elvonhatja a figyelmüket és az állapotuk is lassíthatja a kommunikáció ütemét. A technológiát idővel tovább lehet fejleszteni az okostelefonokon és táblagépeken használt prediktív szövegbevitel funkcióval.
A mostani vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a beültetett érzékelő éveken át stabil marad. A részt vevő majmoknak négy évvel ezelőtt ültették be az implantátumokat, amelyek semmilyen teljesítménybeli csökkenést vagy mellékhatást nem okoztak az állatoknál.

Vasárnap reggel hét órakor megkezdi adását a közmédia új televíziós csatornája, az M5 – közölte az MTI-nek nyilatkozva Dér Ágnes, a oktatási és kulturális témákkal foglalkozó adó csatornaigazgatója.

Hangsúlyozta: a közszolgálati televíziók sorából régóta hiányzott egy, a magyar, illetve az európai kultúrát zászlajára tűző, egyben ismeretterjesztéssel és oktatással foglalkozó televíziós csatorna, amely a világra nyitott nézőket célozza meg, és mindenkinek hozzáférést biztosít a magyar és európai kulturális közkincshez.
Dér Ágnes elmondta: az első nap a bemutatkozásé lesz, arra törekszenek, hogy éjfélig minden műsorból, minden témából adjanak ízelítőt.
Közölte: a 24 órában műsort kínáló, harmincnál is több új műsorral induló – néhányat a közmédia más adóiról átvevő – M5 struktúrája három lábon áll.
Kora délutántól természet- és dokumentumfilmeket, a nemzetközi kitekintés mellett elsősorban magyar munkákat kínálnak; így David Attenborough munkái éppúgy megtekinthetőek itt, mint A vad Kunsággal fesztiválsikerek sorát arató Mosonyi Szabolcs munkái.
Délután négy órától oktatási programok kerülnek adásba, nagyon erős nyelvi tartalommal; az angol, a német, a francia, az orosz, az olasz és a spanyol nyelv tanulását támogató tartalmakat kínálnak, és már építik fel a tanulókat segítő online hátteret – mondta el, hozzátéve, “nem akarunk nyelviskolaként működni”, a cél sokkal inkább az, hogy ki-ki a saját lehetőségeinek megfelelő tempóban gyarapítsa a szókincsét, és merjen is azzal megszólalni.
Hangsúlyozta: közönségük legfiatalabb tagjai azok a felső tagozatos diákok, akiket abban támogat majd a csatorna, hogy bővítsék, mélyítsék és kezeljék komplex egészként, helyezzék összefüggéseibe az addigra felhalmozott tudásukat, ugyanakkor a felnőtteket segíteni kívánják abban, hogy mind messzebbre jussanak az élethosszig tartó tanulásban.
A csatornaigazgató hozzátette: a tananyag mellett a tanulás módszertanával is foglalkozik majd az M5, praktikus tanácsokat adva közönségének, hogyan sajátíthatják el legkönnyebben és leghatékonyabban a kívánt ismereteket, de egy vasárnap reggel jelentkező műsorban például azt fogják bemutatni, hogy “nem az a menő, aki ügyesen puskázik, nem az a menő, aki megússza a feleletet, hanem az, aki okos és akar tudni”.
Dér Ágnes szólt arról is: este hétkor – az ismét jelentkező Vers mindenkinek után – félórás Kárpát-medencei kulturális és tudományos híradót sugároznak, majd színházi előadások, operaelőadások, balett- és koncertfilmek lesznek műsoron, este pedig tematikus filmsorozatokkal, a magyar- és az európai művészfilmek legjavával várja a nézőket az M5.
Kitért arra is: a közönség igényéhez igazodó hétvégi műsorrendet alakítottak ki, amelyben például délelőtt kétórányi kulturális ajánló kapott helyet; a hajnali és a délelőtti órákban pedig megismétlik majd a napközbeni műsorokat.
“Úttörő szerepet vállalunk azzal, hogy az összes idegen nyelven készült anyagot eredeti hanggal, magyar felirattal sugározzuk” – jegyezte meg a csatornaigazgató az M5 másik nagy újdonságáról.

Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált.

Tűzvész pusztított kedden Brazíliában Sao Paulo egy nyomortelepén, ahol zömmel fából épültek a kalyibák.

Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált. Halálos áldozatokról, sérültekről ugyanakkor nincs hír, jóllehet százaknak szó szerint a lángok elől kellett menekülniük, és sokan kétségbeesetten mentették ki viskóikból értékeiket: ágybetétüket, hűtőszekrényüket, kályhájukat.

A tűzoltók három órán át küzdöttek, míg meg tudták fékezni a tüzet. A nyomortelep mintegy ezer embernek volt az otthona.

Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok, illetve az ilyenkor keletkező hangok utáni kutatással nagyon sokan foglalkoznak a világon, de lényeges eredményt egy évvel ezelőtt sikerült elérni a széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően.

Az Egyesült Államokban megépített detektorokkal tudták az űrből érkező jeleket rögzíteni. Az eredmény hatalmas nemzetközi siker volt, jelentős médiavisszhangot kapott, és nem mellesleg óriási távlatokat nyit a tudományban. A felfedezésben három magyar tudósnak is kiemelkedő szerepe volt.

Albert Einstein már 1916-ban megjósolta, hogy léteznek a gravitációs hullámok, melyek például fekete lyukak ütközése és összeolvadása során keletkeznek. Majd’ száz év kellett az elmélet igazolására, erre 2015. szeptember 14-én került sor, ekkor ugyanis magyar idő szerint 10 óra 50 perckor egy 0,2 másodperces jelet rögzített két, egymástól függetlenül működő detektor.

A fekete lyukak ütközése nyomán keletkező gravitációs hullámok 1,3 milliárd évvel az összeolvadás után érték el a Földet. A szenzációs felfedezést hivatalosan csak fél évvel később, idén februárban jelentették be. Tavaly karácsonykor sikerült ismét megfigyelni egy ilyen jelenséget.

Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok a kínai tudósok érdeklődését is felkeltették. Három olyan műholdat bocsájtanának fel 15 éven belül, melyek felismerik ezeket a jeleket.

Hasonló programot indít az Európai Űrügynökség is. A felküldendő szonda olyan méréstechnikát alkalmaz majd, mint a földi obszervatóriumok – kombinálva a világűrben rendelkezésre álló hatalmas térrel, így a mérőkarok hosszát egymillió kilométerre tervezik, szemben a földi rendszer 1600 kilométeres távolságával. Az űrantenna program műholdját húsz év múlva szeretnék fellőni.

Márka Szabolcs, a New York-i Columbia Egyetem asztrofizikus professzora, az egyik magyar kutatócsoport vezetője úgy véli, a gravitációs hullámok létének igazolása új lehetőséget nyit az univerzum vizsgálatára.

Kossuth Rádió Közelről című műsorában Márka Szabolcs és Márka Zsuzsa, a New York-i Columbia Egyetem kutatói beszéltek az elmúlt hónapokban történtekről. Beszámoltak róla, hogy az elmúlt fél évben újabb észlelések voltak, amelyek közül egy nagyon erős volt, egy másik gyengébb ugyan, de az is meggyőző sejtés.

Márka Szabolcs elmondta: hatalmas, terabájtnyi adatmennyiségeket rögzítenek, amelyeken folyamatosan komputer algoritmusokat futtatnak.

A felfedezés után az változott meg, hogy most már nem csak neutroncsillagokat keresnek, hanem céltudatosan fekete lyukakat is, amelyekből több van, mint korábban gondolták.

A gravitációs hullámok érzékeléséhez hatalmas detektorokra van szükség, ezek az úgynevezett LIGO hálózat tagjai, amelyek a világ több pontján találhatók.

Ezt a hálózatot most szeretnék tovább bővíteni, már bejelentették, hogy Indiában is lesz egy detektor. De felépítenek egy az eddigieknél tízszer hosszabb és tízszer érzékenyebb detektort is. Arról, hogy hol építik meg, még nem született döntés, de a kedvező környezeti szempontok miatt akár az is szóba jöhet, hogy egy magyarországi földalatti laborban.

Névnap Szeréna – latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
Roxána – perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen). Idézet

„Adni azt jelenti, hogy hidat versz magányod szakadéka felett.”

Antoine de Saint-Exupéry

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Sztáray Mihály, gróf (?, 1749 – Bécs, 1798. szeptember 14.) Ugocsa megyei főispán, Sztáray Imre gróf, ungi főispán fia. 1770-ben a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke, majd cs. királyi kamarás tanácsos és a kassai kamara igazgatója. Szabolcs és 1782 előtt Ugocsa megye főispánja. Közismerten franciabarát és Habsburg-ellenes politikai nézetei miatt II. Lipót a főispánság alól felmentette.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Czakó Gábor író, kritikus születése (1942)

– A Sidney-i olimpián 8 aranyat nyertek a magyarok (2000)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A SZÉPSÉG BELÜLRŐL FAKAD

„Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul arcuk.” (Zsoltárok 34:6)

Azt mondják, hogy a szépség a szemlélőn múlik, de nem érdemes éveket pazarolni arra, hogy tetszeni próbálunk a rossz szemlélőnek. A keresztyén író mondta: „A szépség vonatkozásában mindannyian hordozunk gyermekkorunkból származó terheket… én türelmetlenül teleaggattam mindenféle méretű ruhákkal a szekrényemet… hosszasan vacakoltam a sminkeléssel, miközben elég lett volna, ha egy kis naptejet felkenek, és máris kimehettem volna játszani a szabadba. Szinte semmit nem ettem, hogy kicsi mar4adjak… rengeteg időt pazaroltam és az aggodalomra, hogy nem vagyok elég csinos, amikor inkább élveznem kellett volna azokat a dolgokat, melyek érdekessé tették személyemet. A történelem folyamán a szépség fogalma sokat változott, tükrözve az adott társadalmat. Néha gömbölydednek kellett lenni hozzá, máskor deszkavékonynak, néha napbarnítottnak, máskor sápadtnak, néha hosszú hajúnak, néha rövid hajúnak… Minden energiánkat arra áldozzuk, hogy a legújabb kívánalomnak megfeleljünk, és tudod mit? Mindig lesznek más követelmények… ez egy hiábavaló és véget nem érő küzdelem. Komolyan fontolóra kell vennünk, hogy kinek a szívét próbáljuk megnyerni. Hiszen Istené az egyetlen, melynek megéri kedvébe járni.” Pál azt mondja: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róma 12:2). „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Korinthus 5:17). A belső szépség és a lelki nyugalom titkát nem fogod megtalálni, ha a címlapokon szereplő modellek retusált képeihez hasonlítod magad. Az efféle kép hosszú távon nem tartható fenn. Békességre akkor találsz, ha kéred Istent, hogy vegye le a „hályogot” a szemedről, és mutassa meg, ő milyennek lát! „Akik őrá néznek, ragyognak…” (Zsoltárok 34:5 NIV). A szépség egyetlen egészséges és időtálló definíciója Istentől ered, mert „az Úr azt nézi, ami a szívben van” (1Sámuel 16:7).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 

Szent Kereszt felmagasztalása

A szent keresztet ünnepeljük ma az Egyházban.

Ha a kereszt eredetét kutatjuk vissza kell mennünk egészen az Ókorba, a perzsákhoz. A perzsáktól terjedt el a kereszt, amely kivégzési eszköz volt. Tőlük vették át többek között a rómaiak is ezt a kivégzési módot. A keresztutak szokásos ábrázolásával ellentétben az elítélt nem az egész keresztet vitte a vesztőhelyre, hanem csak a vízszintes szárát, amelyet kiterjesztett karjaira kötöttek, s amelynek súlya jó 30-40 kg-ot tett ki. A vesztőhelyen szögezték kezeit a vízszintes gerendába, majd illesztették azt a mindig a vesztőhelyen beásott függőleges oszlopba, s végül a lábát is odaszögezték az elítéltnek. Az elítéltnek rettenetes kínokat kellett kiállni, mire elérkezett a halál, s ez a haldoklás sokszor napokig is eltartott. Oly rettenetes kivégzési mód volt, hogy a Római Birodalomban ezt a római polgárokra nem volt szabad alkalmazni. Csak a gyilkosok, lázadók, rabszolgák, bűnösök kivégzési módszere volt, amint az Kr. e. 71-ben történt, amikor Crassus leverte a Spartacus féle rabszolgafelkelést és elrettentésül az egyik Rómába vezető út mellett 6000 ragszolgát feszített keresztre. Akárhogy is szépítenénk a dolgot, a kereszt végső soron eredetét tekintve egy bitófa. Olyan bitófa, kivégzőeszköz a kereszt, mint ma az akasztófa, vagy a villamosszék. S ez a rettenetes kínzószerszám csak azért maradt meg az európai kultúrában, mert Jézus Krisztus, a Megváltó, ezen szenvedett és halt meg.

Kereszt, akasztófa vagy villamosszék – egy lényeges a keresztnél: egy bitófa lett a kereszténység legfőbb szimbólumává. Mert Jézus Krisztus, az Isten Fia szenvedett és halt meg rajta. És valóban szenvedett, nem csak egy látszattestben volt, nemcsak látszólag vérzett és haldoklott, ahogyan oly sokan tévesen hitték már a kereszténység története során a kezdetektől napjainkig. Mert ha belegondolunk igazán, hogy kicsoda Jézus Krisztus, akkor még annak a gondolatától is elborzad tisztességes érzésű ember, hogy az Isten szenvedjen. Mert Jézus valóban Isten Fia volt, nem pedig egy különleges képességekkel rendelkező ember, próféta.

De szenvedhet az Isten? Muszáj volt ilyen utolsó módon megváltani a világot, a mindenható, mindentudó Istennek nem lett volna lehetősége arra, hogy másként váltsa meg az embereket? Ne ennyi szenvedés, botrány árán? Ne egy gyilkosoknak, gazembereknek fenntartott utolsó bitófán?

A megdöbbentő az, hogy Istennek lett volna más módja az emberek megváltására. De hát akkor miért ezt az utolsó, megbotránkoztató módszert választotta?

A választ hallottuk a mai evangéliumban: “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.” A szeretet a kulcsszó tehát ebben a keresztáldozatban. Mert tévesen benne maradt az emberek tudatában az ősidők óta meglévő vallásos jelenség az áldozattal kapcsolatban. Eszerint az áldozat azt jelenti, hogy az ember valamit leöl, feláldoz, megsemmisít, hogy kiengesztelje az isteni erőket. A pogányok állatokat, vagy némely vallások embereket áldoztak az isteneknek, hogy ezzel kedvükben járjanak. Jézus Krisztus keresztáldozatánál még véletlenül sem lehet erre gondolni, mert könnyen úgy jöhet ki a végeredmény, hogy az Atyaisten feláldozta Fiát, egy embert, egy tökéletes embert, hogy az emberiség az Isten kedvében járjon. Ez a gondolat egy tökéletesen elferdített dolog. Jézus keresztjénél nem erről van szó, nem arról, hogy a mi Istenünk ilyen véreskezű lenne. Nem, véletlenül sem. A keresztáldozatban arról van szó, hogy Isten Fia önként, saját elhatározásából belehal a szeretetbe. Nem ismeretlen számunkra a szeretetnek ez a magasfoka az emberek között, mert gondoljunk a szerelmesekre, vagy a házastársakra, vagy a gyermekéért aggódó anyára amikor art halljuk, hogy “belehalnék, ha történne valami bajod, belehalnék, ha elveszítenélek”. Ez történt a kereszten: Jézus bele is halt ebbe az aggódásba, ebbe a mindent féltő szeretetbe. Mert “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Szeretet – ez a szó manapság igencsak sokat cseng a fülünkbe, úton-útfélen. De a legnagyobb baj nem is az, hogy a szót rosszul értelmezik, hanem az, hogy meg sem tudják már élni az igazi önzetlen szeretetet. Mai teljesítményekre törekvő korszellemünk megfertőzte a szeretet igazi értelmét is. Az hisszük, hogy a szeretet olyasvalami, amit mennyiséggel lehet mérni, mint a pénzt: ha kiadjuk kezünkből, akkor kevesebb lesz. Emiatt nem tudnak önzetlenül, szeretetet adni sokan másoknak. Feltételeink vannak: elfogadlak, szeretlek, ha ezt meg ezt megteszed.

Kedves testvérek, a valódi szeretet nem mérhető le mennyiségben, nincs feltételhez kötve. Nem fogy el, ha adjuk, hanem éppen akkor növekszik, ha másokkal is megosztjuk, ha másokon gyakoroljuk önzetlenül, feltétel nélkül. Ezt mutatta meg Jézus a kereszten, azt az igazi, tökéletes szeretetet. Hiszen ő mondta: “nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”. Ő életét adta, mindent kiadott magából önzetlenül. És szegényebb lett általa? Nem! Hiszen hány, meg hány millió ember szeretetét szerezte meg ezzel az önzetlenségével. Hányan voltak készek életüket is érte adni a keresztény vértanúk között. Hány millióan szeretik napjainkban is ezért az önzetlenségéért őt a keresztények.

Ez tehát a kereszt üzenete, ennek a két egymásba rakott fagerendának. S így lett az utolsó bitófából a szeretet felkiáltójele. Tekintsünk ezentúl úgy a keresztre, akár itt a templomban, vagy házaink, szobáink falán függő keresztre, mint annak jelére, hogy ennyire szeret minket az Isten. S ha ennyire szeret minket, akkor nem maradhat ez viszonzás nélkül. Életünkben, hétköznapjainkban válaszoljunk Isten szeretetére felebarátaink és Isten önzetlen, feltétel nélküli szeretetével.

bacskaplebania.hu

 

Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt.

Erről Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter keddi kijevi látogatása alatt született egyezség – jelentette be a megbeszélés utáni sajtóértekezleten Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője.

Waszczykowski az újságírókat tájékoztatva hangsúlyozta, hogy támogatja Kijev ez irányú kívánságát az ukrán és a lengyel nép történelmi megbékélése érdekében.

“Nem kívánunk manipulálni az ilyen nehéz és problémás kérdésekkel. Az ilyesmit a két országnak meg kell egymás között oldania, különösen, ha szomszédos államokról van szó” – hangoztatta a lengyel külügyminiszter, megjegyezve, hogy a két ország már szerzett kedvező tapasztalatot hasonlóan vitás kérdések rendezésében.

Klimkin kifejtette: annak érdekében, hogy a kijevi és a varsói kormányzat előmozdítsa a tudományos munkát, a két ország külügyminiszterei egy-egy társelnököt neveznek ki az ukrán-lengyel történészi fórum élére. Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: az a cél, hogy archív dokumentumok alapján szakértők állapítsák meg, mi és hogyan történt pontosan a tragédia idején.

Az Ukrán Nemzeti Emlékezés Intézetének tájékoztatása alapján a már korábban létrehozott, 12 fős ukrán-lengyel történészi fórum tavaly novemberben újította fel munkáját.

A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.

Az ukrán parlament szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan “érzékeny” időszakban történik, amikor Ukrajna “háborúban áll” Oroszországgal. “Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban” – figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.

Hatodik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóját, vagyis a FELTISZA fesztivált szeptember 9–10. között.

A rendezvény célja, hogy minden évben összegyűljenek a Felső-Tisza-vidéken élő magyarok. Az idei találkozónak a Técsői járásban lévő Bustyaháza adott otthont.
A kétnapos rendezvény szórványoktatásról szóló konferenciával vette kezdetét a bustyaházi Szent Erzsébet Katolikus Óvodában.

Grezsa István kormánybiztos, a FELTISZA fesztivál fővédnöke örömét fejezte ki, hogy részt vehet az eseményen. A kormánybiztos fontos feladatnak tartja a szórványvidéken élő magyarok összefogását, hiszen ebben a térségben a legnehezebb a megmaradás. Előadásban elmondta, mindent meg kell tenni azért hogy a világban élő magyarok érezzék az anyaországhoz való kötődést. Minden külhoni közösséget meg kell erősíteni, s külön fókuszálni kell a peremvidékeken élőkre is. A magyarság megmaradásának érdekében a magyar nemzetpolitika különböző tematikus éveket dolgozott ki. Elsősorban az oktatásra fektették a hangsúlyt, majd a gazdaságfejlesztési kérdések kerültek előtérbe. Az elkövetkezendő években a gazdaságfejlesztést össze szeretnék hangolni a magyar családok megmaradásával, így tervben van a külhoni magyar családi vállalkozások éve.

A konferencia fő témaköre a szórványvidéki óvodai oktatás volt. Grezsa István beszédében kihangsúlyozta: célként kell kitűzni, hogy minél több magyar gyereket adjanak be anyanyelvi óvodákba. Erre csak akkor van esély, ha olyan magyar óvodákat hoznak létre szórványvidéken, amelyek vonzóbbak a többségi óvodáknál. Meg kell dönteni azt a tévhitet, hogy könnyebben boldogul a gyermek, ha többségi óvodába jár. A kormánybiztos felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy sokkal nagyobb esély van a boldogulásra, ha anyanyelven tanul a gyermek. 2012 volt a külhoni magyar óvodák éve, melynek célja az volt, hogy a külhoni magyarok anyanyelvi óvodát válasszanak gyermekeik számára. Ez a cél Kárpátalján megvalósulni látszik, ugyanis régiónkban jelentősen megnőtt a magyar nyelv iránti érdeklődés.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke előadásában bemutatta a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi helyzetét.
Elmondása szerint a szórványvidék egyik problémája, hogy a térségben a magyar média alig elérhető, holott az határozza meg a fiatalság életét. Az egyházakban és a családokon belül megtörtént a generációváltás, ami nyelvcserével járt.
A KMPSZ elnöke ismertette a magyar nyelvi oktatás lehetőségeit a Felső-Tisza-vidéken. Szórványtelepüléseken a gyerekek járhatnak magyar nyelvű vasárnapi iskolába, öt szülői kérelem esetén indíthatnak magyar óvodai csoportokat, kérelmezhetik a magyar mint második idegen nyelv oktatását az ukrán tannyelvű iskolákban, s szintén öt szülő kérése esetén a magyar nyelvet és irodalmat anyanyelvként is tanulhatják. Szórványvidéken is növekvő tendenciát mutat a magyar tannyelvű iskolaválasztás: Técsőn 6 végzős és 55 elsős kezdte meg az új tanévet, Aknaszlatinán pedig 8 tizedik osztályos diák tanul, míg elsőbe 20 gyereket írattak be.

Orosz Ildikó levonva a következtetéseket elmondta, hogy a térségben előrehaladott a nyelvcsere, a családokon belül egyre inkább ukránul beszélnek, az idősebbeknél és középkorúaknál megvan a nemzeti identitás, de a fiatalok életét a racionalitás, az önmegvalósítás és az útkeresés jellemzi.
A magyar nyelvi oktatás fejlesztése érdekében támogatni kell a már működő magyar tannyelvű iskolákat. Kulcsfontosságú, hogy minden oktatási szinten legyen magyar nyelvi továbbtanulási lehetőség, egészen az óvodától a felsőoktatásig. Amennyiben egyes településeken nem gyűl össze az öt kérelem, s erre nem nyílik lehetőség, iskolabuszokat kell indítani, hogy a magyar ajkú gyerekeket el tudják szállítani a legközelebbi magyar tannyelvű iskolába.

Az előadásokat szakmai vita követte, melynek keretében a szórványvidék gyakorló pedagógusai beszámoltak az iskolák és óvodák közötti együttműködésekről, az elért sikerekről és a felmerülő nehézségekről.

A konferencia állófogadással zárult, majd a jelenlévők részt vehettek Csuprik Etelka, Ukrajna érdemes művészének ünnepi koncertjén.

A FELTISZA fesztivál szeptember 10-én, szombaton ökumenikus istentisztelettel, a felső-Tisza-vidéki magyar táncosok és énekesek, népművészek bemutatkozásával folytatódott, s a Viski Bicskások koncertjével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

A külhoni magyarok október 2-i kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételét szorgalmazta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Potápi Árpád János azt mondta, a népszavazás fő üzenete az egész magyar nemzet számára egységes éljenek tagjai bárhol a világon, a kényszerbetelepítés veszélyezteti Magyarországot és az egész magyarság jövőjét.
Kitért arra, hogy a Vajdaságban és Lendva környékén különösképp érzékelhető az ottani magyarság számára az a migrációs nyomás, amit hazánk is átélt az elmúlt évben.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyarok választási regisztrációja két módon lehetséges: levélben vagy online, ugyanakkor az idő rövidsége miatt, az online regisztrációt javasolta annak, aki ezt még nem tette meg és voksolni kíván.
Hozzátette: a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékbe való felvételi kérelmének a beadási határideje szeptember 17-e, míg a külhoni magyaroknak a szavazási levélcsomag leadási határideje október 1., 23 óra 59 perc.
Hangsúlyozta: a külképviseletek felkészültek a népszavazásra.
Potápi Árpád János elmondta, a választói névjegyzékbe vettek száma keddig 266 453. A Kárpát-medencéből 161 314, Romániából 116 335, Szerbiából 30 207, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 12.579 a névjegyzékbe vettek száma.
A diaszpóra országaiból mindösszesen 7454 regisztráció érkezett. Ebből 2209 Németországból, 936 az Egyesült Államokból, 718 Kanadából, 606 Svájcból, 476 pedig Ausztráliából.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az október 2-i, a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás után komoly küzdelmet kell folytatni Brüsszelben az európai bevándorlási szabályok megváltoztatásáért.

A kormányfő erről a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Piknik elnevezésű rendezvényt megelőzően, a találkozónak helyet adó Dobozy kúria előtt beszélt újságíróknak.
Orbán Viktor azt mondta, hogy az Európai Bizottság két döntését kell megváltoztatni: a menekülteket szétosztó mechanizmusról szólót, amely szerint a migránsok számának nincs felső határa, valamint a családegyesítés megkönnyítéséről hozott döntést, amely alapján megsokszorozódhat a bevándorlók száma.
A változást támogatók most kisebbségben vannak, “október 2-a után élet-halál harcot kell folytatnunk azért, hogy meg tudjuk változtatni ezeket a döntéseket. Azt sem tudom mondani, hogy ez biztosan sikerülni fog” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte: a népszavazás nem pártügy, hanem Magyarország jövőjéről szól. Hozzátette, aki nem megy el szavazni, átadja a döntés jogát másoknak, és elfogadja azt az álláspontot, ami kialakul.
A kötcsei találkozóról elmondta: Európa általános állapotáról fog beszélni, szól azokról a bajokról, amelyek elvezették Magyarországot a kvótareferendumhoz, amely egy “általános civilizációs elgyengülés” következménye.
“Az Európai Unió mellett fogok érvelni, amellett, hogy Magyarország az európai közösséghez, és így az Európai Unióhoz tartozik, és jó hogy ez így van” – mondta. Az uniót azonban meg kell változtatni ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat benne – tette hozzá.
Közlése szerint a kötcsei találkozón Magyarország kiemelkedő gondolkodói, orvosok, mérnökök, tudósok vannak jelen. Arra fogom őket kérni, hogy “szelíden, higgadtan mindent magyarázzunk el az embereknek, vállaljuk a vitákat” – jelezte Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a közelgő pozsonyi nem hivatalos EU-csúcstalálkozón Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének hatásai mellett szó lesz az ukrán-orosz konfliktusról, a déli európai folyosóról, amelyen át a muszlim bevándorlók áramlanak Európába, és Olaszországról, amelyen keresztül a Földközi-tenger felől “áll invázió alatt az európai közösség”.

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ismét meghirdeti bibliaismereti versenyét, melyen a korábbiaktól eltérően nemcsak középiskolások, hanem főiskolások és egyetemisták is részt vehetnek, a regisztrációnál közép és haladó szint közül választhatnak.

A versenyre bármilyen középiskolás diák, főiskolai és egyetemi hallgató jelentkezhet felekezeti hovatartozástól függetlenül. A középiskolások, főiskolások és egyetemisták választhatnak, hogy melyik szintre regisztrálnak. A teológus és hittanoktató hallgatók jelentkezését kizárólag a haladó szintre várják.
Jelentkezni a www.bibliatarsulat.hu/jatek/ oldalon elérhető űrlap kitöltésével lehet 2016. szeptember 25. vasárnap éjfélig. Egyéni versenyzők és (ideálisan legfeljebb 3 fős) csapatok is regisztrálhatnak.
A verseny 2016. szeptember 26. és november 20. között, nyolc héten keresztül zajlik. A résztvevők minden hétfőn kapnak majd e-mailben egy-egy QR kódot, amelyet okostelefonnal leolvashatnak. A kód egy-egy képet, verset, zeneművet vagy éppen filmrészletet rejt, ill. egy kérdést, amely alapján elindulhat az adott héten megkeresendő bibliai fejezet felkutatása. A versenyzőknek a megtalált fejezeten belül egy bizonyos vershez, azon belül egy pontosan meghatározott szóhoz kell majd eljutniuk.
A bibliaismereti játék megfejtését a versenyzők végül úgy kaphatják meg, hogy a nyolc forduló helyes megfejtéseit beillesztik egy keresztrejtvénybe, amelynek függőleges fősora egy nyolcbetűs bibliai nevet ad. Ezt a nevet kell majd beküldeniük 2016. november 20-án, vasárnap éjfélig.
A helyes megfejtést beküldők között könyvcsomagokat, koncertjegyeket és más értékes ajándékokat sorsolnak ki. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására 2016. november 27-én, advent első vasárnapján ökumenikus istentisztelet keretében kerül majd sor Budapesten, a Kálvin téri református templomban.
A verseny nem titkolt célja rávenni a fiatalokat arra, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb kedvvel vegyék a kezükbe a Szentírást. A szervezők úgy vélik, ehhez az egyik legjárhatóbb út, ha különféle feladatokat kell megoldaniuk, amihez forgatniuk kell a Bibliát.

A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát – nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a makohirado.hu portálnak.

A szombaton megjelent interjúban a Makó és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, október 2-án a választópolgárok a következő évtized talán legfontosabb kérdésében mondhatnak véleményt, alakíthatják saját és gyermekeik jövőjét, közvetlenül befolyásolhatják az ország sorsát. Ezért a miniszter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.
Vannak országok Európában – például Németország vagy Franciaország -, amelyek versenyelőnyt várnak a minél több bevándorló érkezésétől. “A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk” – mondta Lázár János.
A politikus kifejtette, “mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán”. Ez a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 500-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösséget is jelenthet. A miniszter szerint kérdéses, hogyan lennénk képesek a teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára.
A referendum bojkottjára biztatókról Lázár János kijelentette, “egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy az emberek maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol” – tette hozzá.
A miniszter rámutatott, soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít. Különbséget kell tenni azonban a háború, a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülők és a hazájukból a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indulok között. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek. “Készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult” – fűzte hozzá.
“A menekülteket be kell fogadnunk, de meg kell védenünk Európa határait a bevándorlástól, és létre kell hoznunk olyan pontokat, ahol jelentkezni tudnak azok, akik be szeretnének lépni. Az nem működik, hogy beözönlenek az emberek, majd Németország kiválogatja azokat, akikre szüksége van, és akiket integrálni tud, majd a többieket széttelepíti Európában” – mondta a politikus.
Lázár János kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni, hogy Magyarország és Románia között kerítés épüljön, ezért fokozott együttműködésre törekszik a szomszédos ország vezetésével és hatóságaival. Meggyőződése szerint azonban Magyarország előbb-utóbb itt is rákényszerül a határzár építésére, ezért felkészültek arra, hogy amennyiben szükséges, itt is meg tudják védeni az országot.

Az Egyesült Államok és Oroszország minden Szíriában harcoló felet általános fegyvernyugvásra szólít fel szeptember 12-én naplementétől – jelentette be szombat hajnalban John Kerry amerikai külügyminiszter, miután több órán át tárgyaltak a szíriai helyzetről Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Kerry azt mondta: az Egyesült Államok azért ment bele az egyezségbe, mert bízik abban, hogy Moszkva rá tudja venni a damaszkuszi rezsimet, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, és kössön békét.

Szergej Lavrov közölte, hogy tájékoztatták a megállapodásról a szíriai kormányt, amely készen áll arra, hogy végrehajtsa az egyezségben foglaltakat. John Kerry arról számolt be, hogy minden érintett ország hajlandóságot mutatott arra, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, és a szíriai ellenzék is jelezte, hogy készek betartani a megállapodást, ha a damaszkuszi kormányzat szándékai komolyak.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter olyan tervben állapodott meg, melynek célja az erőszak csökkentése és a politikai átmenet elősegítése Szíriában. Kerry kijelentette: ha a terv megvalósul, az fordulópontot jelenthet a szíriai konfliktusban. Ám Kerry figyelmeztetett: a megállapodás, amíg nem valósul meg, pusztán egy lehetőség, nem több. Az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a szíriai helyzet bonyolultságából egy egyszerű választás látszik kirajzolódni: háború vagy béke.

Az amerikai külügyminiszter arról is beszélt, hogy az általános fegyvernyugvás azt jelenti, hogy minden, jelenleg ostrom alatt álló vagy nehezen megközelíthető helyre, így Aleppóba is el kell jutniuk a humanitárius segélyeknek.

Az amerikai diplomácia vezetője arra is kitért, hogy ha sikerül tartósan mérsékelni az erőszakot Szíriában, akkor Moszkva és Washington közösen fog fellépni az Iszlám Állam és a korábbi an-Nuszra Front terroristái ellen.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter 13 órán át tárgyalt Genfben. Egy ponton Szergej Lavrov azt közölte a sajtóval, hogy amerikai kollégája órák óta Washingtonnal egyeztet, ezért azon gondolkoznak, hogy felfüggesztik a megbeszéléseket.

Az újságírókat egyébként Lavrov az amerikai küldöttség nevében több tucat pizzával, az orosz delegáció részéről pedig két üveg vodkával lepte meg.

A régi nagy vágások helyett apró lyukakon keresztül műtik a vállakat az Ortopédiai Klinikán, célzott és kíméletes ultrahangvezérelt érzéstelenítést alkalmazva.

Egyedülálló módon a legmodernebb és legkíméletesebb érzéstelenítést alkalmazzák a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján – számolt be róla az M1 Minden Tudás című műsora.

A műtéteknél ultrahangvezérelten, és kizárólag a vállat ellátó idegfonatba juttatnak fájdalomcsillapítót.

Így hosszabb ideig tart a hatása és a szövődmények kialakulásának kockázata is kisebb.

Skaliczki Gábor, a klinika ortopéd szakorvosa – A vállsebészetben az elmúlt 10 évben végbement egy forradalom, ez a forradalom arról szólt, mint ahogy minden más sebészeti ágban is, hogy a korábbi feltárásokat felváltották kis, apró lukakon keresztül végzett műtéti technikák.

A vállízületet egy nagy izomzat fedi, ez a delta izom, ettől lesz széles a sportolók válla.

A régebbi műtéti technikához ezt az egész izmot le kellett vágni az alatta fekvő csontról, felhajtani, és akkor fértek hozzá az ízülethez, annak is csak egy részéhez.

Az új kulcslyuksebészeti technikával egy kicsi, 1 centis lyukon keresztül vezetnek kamerát az ízületekbe, így 50-szeres nagyításban látható a terület.

Úgy tudnak behatolni a vállízületbe az izomrostok között, hogy az izmok nem sérülnek.

A vezetéses érzéstelenítésnek nagy hagyománya van az Ortopédiai Klinikán, az ultrahangvezérelt technikát Bondár Attila aneszteziológus hozta haza Franciaországból.

„Az ultrahang előnye, hogy látom, mit csinálok, látom az idegeket, a tűt, a tű hegyét, azt hogy hova adom be a helyi érzéstelenítőt. Látom az ereket is, így el tudom kerülni, hogy megszúrjak egy artériát vagy vénát” – mondta el Bondár Attila.

A fájdalomcsillapító hatása 10-15 órán keresztül is tart, de egy kis beültetett kanüllel akár napokig, sőt egy hétig is enyhíthető a páciens fájdalma.

Műtét alatt csak célzott érzéstelenítést végeznek, ezáltal az általános anesztézia mellékhatásait, szövődményeit teljesen ki tudják küszöbölni.

A fémimplantátumok helyett már műanyag és felszívódó változatokat használnak.

Ezzel a minimális műtéti beavatkozással vállficamok utáni betegségeket, az ínak szakadását, a bicepsz betegségeit, ízületi kopásokat is tudnak gyógyítani.

Valójában a nagy protézis- és csontbeültetéseken kívül mindent.

Nemcsak a vállon, hanem a térdben és bokaízületben is végeznek tükrözéses műtéteket, hamarosan a csípőn és a csuklón is lesz rá lehetőség.

Évente 200-250 minimális műtéti beavatkozást végeznek a klinikán.

Ezzel a módszerrel – hiszen belülről is látják az ízületet – azokat az egyéb betegségeket is orvosolni tudják a beavatkozás során, amelyeket menet közben észlelnek az orvosok.

Tiszaújlak központjában egy jó százéves épületben működik (ahogy tud) a nagyközség orvosi rendelője és az „életmentésre” váró körzeti mentőállomás. Az épület utcai homlokzatával nincs különösebb gond, udvarra néző fala viszont rettenetesen ramaty állapotával rémiszti halálra az ide betérő embert. Aki – átlépve a rendelő bejárati ajtaját – megkönnyebbülten sóhajthat fel, mert szinte egy másik világba csöppen. Ám nagyon hangsúlyoznunk kell a „szinte” kitételt…

– 2015–2016 fordulóján a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal finanszírozásával felújították a rendelő belsejét – mutatja be munkahelyét az anyanyelvünkön is jól beszélő dr. Szvitlana Derbak családorvos. – Már a bejárati rész nagyjavításának a tervdokumentációja is elkészült, s az év végéig elvégzik a munkát. Majd ezt követően kapunk egy új gázkazánt, mert a mostani berendezés már rosszul működik. A bútoraink viszont nagyon régiek, az 1996-ban bezárt Tiszaújlaki Kórháztól „örököltük meg” azokat, s már akkor sem voltak újak.

– Hányan dolgoznak a rendelőben, milyen a felszereltségük és a gyógyszerellátottságuk?

– Ketten vagyunk családorvosok, emellett van egy fogorvosunk és nyolc ápolónőnk. Szinte mindannyian helyben lakunk, csak a fogorvos jár be Feketeardóból, a saját személygépkocsijával, s mivel nincs pénzügyi keret az üzemanyagköltsége megtérítésére, saját zsebből fizeti a benzint. Havonta 2000 hrivnyája megy rá a beutazásra.
A műszerpark? 2008-ban új berendezéseket kaptunk a járástól: gépeket a fizikoterápiás szobánkba, mikroszkópot és egyéb felszereléseket a laboratóriumunkba, továbbá egy elektrokardiográfot. Vércukorszintmérőnk is van, ultrahangos vizsgáló műszerünk viszont nincs, a röntgengépet pedig még az 1990-es évek elején elvitték Nagyszőlősre, amikor még kórház működött itt, de legalább évente kijön a járási központból a röntgengépes gépkocsi a lakosság tüdőszűrésének az elvégzésére. Ugyanakkor a laboratóriumunkat már két éve bezárták, s még jó, hogy a Tiszaújlaki Keresztyén Egészségügyi Központ is a lakosság szolgálatára áll.
Nyolc kórházi ággyal is rendelkezünk, melyek napközben a betegek rendelkezésére állnak, s infúziókat is be tudunk nekik adni. A járási kórház pedig biztosítja a legszükségesebb, elsősegélynyújtáshoz szükséges orvosságokat – tájékoztat a doktornő, de már siet is, mivel – sürgős hívásra – házhoz kell mennie…

– Igaz, hogy megkapjuk az említett orvosságokat, ám ha egyidejűleg sok beteg fordul hozzánk, akkor kifogyunk belőlük, nem tudjuk mindegyik páciensünket ellátni velük, s így a helyi gyógyszertárakba irányítjuk őket, hogy ott szerezzék be azokat – fűzi hozzá a gyógyszerellátottság témájához Szebe Okszána nővér.

– Milyen a középfokú végzettségű egészségügyi alkalmazottak megélhetési helyzete? – váltok témát.

– Egy kezdő nővér fizetése 1200-1300 hrivnya, meg sem élne belőle a szülei támogatása nélkül, Míg én – 31 éves munkaviszony után, felsőkategóriás ápolónőként – 2400 hrivnyát keresek. Mire elég a munkabér? Rámegy a rezsiköltségek fedezésére – de csak a nyári időszakban. A fűtési idényben már nem elegendő a gázdíj kifizetésére, ezért a téli időszakban eddig fával tüzeltünk a kályhánkban. Mára viszont elfogyott a még 15-17 éve beszerzett fakészletünk, egy tehergépkocsi-rakomány tűzifa pedig 10 ezer hrivnyába kerül, így még nem tudjuk, hogyan fogjuk kihúzni a telet. Az élelmiszerek? Még jó, hogy mindnyájunknak van háztájija, de csak saját részre, eladásra nem jut, sőt az ott megtermesztett zöldség, gyümölcs, krumpli is csak télig elég, utána már minden élelmiszert meg kell vásárolnunk…

– A rendelővel egy fedél alatt működő Tiszaújlaki Körzeti Mentőállomás tizennégy települést próbál kiszolgálni egy, azaz egy mentőautóval. De milyen mentőautóval?…

– A jármű 17 éves, fel van szerelve oxigénmaszkkal, egy hordággyal, és elsősegélynyújtó gyógyszereink is vannak – de nincs defibrillátorunk, így ha a ránk szoruló betegnek megáll a szíve, puszta kézzel igyekszünk újjáéleszteni – közli egy itt dolgozó, neve elhallgatását kérő felcser. – Ráadásul az ütött-kopott, elhasználódott gépkocsi minden héten lerobban. A komolyabb alkatrészeket a Nagyszőlősi Járási Mentőállomás biztosítja, de kisebb, olcsóbb alkatrészeket saját zsebből is veszünk, ha kell. Gyakran útközben is elromlik, míg épp szállítjuk a beteget. Ilyenkor aztán telefonálunk Nagyszőlősre, hogy küldjenek egy mentőautót, és amíg hozzánk nem ér, csak állunk és várunk, miközben –ha kell – igyekszünk segíteni a betegen. Majd ha befut a másik mentőautó, abba tesszük át a pácienst. Maximum 80km/h-s sebességgel tudunk haladni, de a kátyús mellékutakon csak döcögünk. A tőlünk legtávolabb eső községekbe, Fertősalmásra és Salánkra csak 40 perc alatt tudunk kiérni.

– A gépkocsijuk, valamint az utak rossz állapota nem vezetett még betegek halálához?

– De, sajnos, igen. Nem tudtunk rajtuk segíteni, nem tudtuk idejében kórházba szállítani őket… Nagyon kellene egy új jármű. Van is rá ígéret, hogy kapunk. De mikor? Nem tudjuk. Majd Nagyszőlősről leküldenek hozzánk egy ott „leírt” mentőautót…

– Azért látom, hogy legalább sztetoszkópjuk van – pillantok az asztalon fekvő műszerre.

– Igen. A mentőállomásnak van egy államilag biztosított régi, rossz, elhasználódott sztetoszkópja, így mi, egymást váltva dolgozó felcserek a saját fizetésünkből vettük meg az új sztetoszkópjainkat. Az állami tulajdonú egy szem vérnyomásmérőnk viszont nem régi, és jól működik…

– Hányan dolgoznak a mentőállomáson?

– Főállásban négyen vagyunk felcserek, és van négy gépkocsivezetőnk, valamint egy-egy félállásban dolgozó felcserünk, illetve gépkocsivezetőnk. De nincs mentőorvosunk, így mi, felcserek, olyan beavatkozásokat is el kell, hogy végezzünk, melyek a mentőorvosok feladatai lennének. Például útközben vezetünk le szüléseket, vagy baleseteknél nyújtunk olyan elsősegélyeket, amelyeket orvosoknak kellene végrehajtaniuk.

– Milyen a fizetésük?

– Egy kezdő felcser fizetése még 2000 hrivnyát sem tesz ki, míg például egy 26 évet ledolgozott felcser 3000 hrivnyát keres. Nemrég két munkatársunk is elment innen. Az egyik korkedvezménnyel nyugdíjba vonult, a másik pedig – mivel a közeljövőben meg szeretne nősülni – kőművesmunkát vállalt Németországban, hogy megalapozza a választottjával való közös életüket…
Ezek után okkal merül fel a kérdés: egy országban, ahol dollármilliárdnyi vagyonok összpontosulnak egy szűk gazdasági-politikai elit kezében, hogyan zülleszthették le ennyire az egészségügyet? Vagy egy amúgy is „beteg” országban a lakosság egészsége sem fontos?

Lajos Mihály

A feszültség csökkentése a Koreai-félszigeten az egyik legsúlyosabb feladat, amelyet a világnak meg kell oldania – mondta az AP amerikai hírügynökségnek pénteken adott interjúban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, korábbi dél-koreai külügyminiszter.

Ha Észak-Korea atomfegyvert vet be, az sokkal több áldozatot fog követelni, mint a szíriai polgárháború vagy a világ más konfliktusai – figyelmeztetett Ban Ki Mun.

A koreai politikus elmondta, hogy tízéves ENSZ-főtitkári megbízatása és külügyminisztersége idején is “minden erejével azon volt”, hogy bármilyen módon szót értsen az észak-koreaiakkal, hogy előmozdíthassa a békét, a biztonságot és a megbékélést Észak- és Dél-Korea között.

Az ENSZ-főtitkár, akinek mandátuma az év végén lejár, többnyire az észak-koreaiakat hibáztatja azért, hogy ez nem sikerült.

“Most pedig lassan már szinte konfrontációig fajul a helyzet” – foglalt állást Ban Ki Mun.

Egy forgalmas iraki bevásárlóközpontnál történtek a robbanások, a merényletekben legkevesebb 40 ember meghalt, 60-an pedig megsebesültek – közölték szombaton a helyi mentők és a rendőrség .

Az egyik pokolgépet egy parkoló autóba rejtették, a másikat öngyilkos merénylő robbantotta fel az an-Nahíl bevásárlóközpont előtt – tudatták rendőrségi források.

A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. A szervezet nem hivatalos hírügynöksége, az Aamák azt írta: a Palesztina utcában gyülekező síitákat vették célba.