Európai Tanács hírei

Hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a máltai elnökségre ebben a kivételes időszakban kerül sor, amely tele van új kihívásokkal és drámai változásokkal. Az elkövetkező félévben kerül sor arra, hogy megünnepeljük Rómában a Szerződés létrejöttének hatvanadik évfordulóját, és a brexitre irányuló eljárás is hivatalosan kezdetét veszi majd. A migráció miatt, különösen a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalat illetően, a tavaszi időszak komoly megmérettetés lesz az EU egésze számára. Egy ilyen eseménysorozat kompetens, tapasztalaton alapuló és érzékeny irányítást igényel.

Tényleg szerencsések vagyunk, hogy ez a nehéz szerep Máltára hárult. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban az olaszokat, akik a római ünnepség házigazdái lesznek, és az angolokat, akik megkezdik az Unióból való kiválást. És mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ha egy válásra a felek közötti kölcsönös megértés hiányában kerül sor, akkor az rémálommá teheti az életüket. Végezetül kevesen ismerik Máltánál jobban a Földközi-tengeren zajló migrációs tragédia mibenlétét.

Ugyanakkor Máltában nem csak egy kompetens és megértő vezetés garanciáját láthatjuk. Málta az európai kulturális identitás jelképe is. Ha közelebbről megnézzük ezt a figyelemre méltó szigetet, akkor a szemünk előtt elevenedik meg az európai kultúra története.

Egyesek azt állítják, hogy Kalüpszó, a Homérosz Odüsszeiájából ismert nimfa itt, Máltán látta vendégül Odüsszeuszt. A „vendégül látás” talán némileg eufemisztikusan hangzik, ha arra a hét évre gondolunk, amelyet Odüsszeusz Kalüpszó fogságában töltött. A művészetek szerelmesei számára Málta Caravaggio szigetét jelenti, a régészet iránt érdeklődők pedig a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményeinek helyszínét látják benne. Nem véletlen, hogy 2018-ban Valletta lesz Európa Kulturális Fővárosa.

Pontosan a kultúra az, amely identitástudatot biztosít számunkra, európaiak számára azáltal, hogy térbeli és időbeli fogódzót nyújt. A kultúra az a terület, amelyet meg akarunk védeni és amelyet meg kell védenünk. Mindannyiunk gyökerei a földközi-tengeri térségben, Görögországban és Rómában, valamint a kultúrák ezen találkozási pontjában született kereszténységben vannak. Ha manapság fogódzókat keresünk az európai kontinens stabilizálásához, akkor Málta az egyik ilyen jelképes fogódzó. A csupán két nappal ezelőtt elhunyt kiváló lengyel filozófus és szociológus, Zygmunt Bauman azt írta, hogy Európának különösen fontos szerepet kell betöltenie a kultúrák megértésének újraélesztésében, pontosan azért, mert Európa a népek, a nyelvek és a történelmi hátterek rendkívüli sokszínűségével az a hely, ahol a „másik” mindig az ember szomszédja, és ahol mindenkinek folyamatosan tanulnia kell mindenki mástól.

A kompetencia mellett a máltai elnökségnek a türelem és az empátia is kétségtelenül az erőssége lesz. Ezt azért állítom ilyen biztosan, mert tudatában vagyok az időszámításunk kezdetén datálódó néhány eseménynek.

A Bibliában az olvasható, hogy Pál apostol éppen Rómába tartott, ahol politikai lázadóként bíróság elé kellett állnia. Azonban az őt és még több száz más utast szállító hajó ádáz viharba került. Két héttel később hajótörést szenvedtek Málta partjainál, de mindenki épségben ki tudott úszni a szigetre. Szent Lukács Az apostolok cselekedeteinek 28. fejezetében a következőképpen írja le a túlélők fogadtatását: „Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak.”

Kétezer év elteltével Málta továbbra is tárt karokkal fogadja a vendégeket és a túlélőket: a közös tűz köré hívja őket melegedni, aminek a mai ünnepség is egy újabb szép példája.

Köszönöm a figyelmüket!

 

A Tanács 2017. január 10-én a belga állampolgárságú Herman Ruys dandártábornokot nevezte ki az EU közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA) parancsnokává. Az új parancsnok 2017. január 16-tól tölti be a tisztséget, amelyet Eric Hautecloque-Raysz dandártábornoktól vesz át.

A Tanács 2016. július 16-án indította meg az EUTM RCA missziót. A misszió az EU átfogó megközelítésének részeként hozzájárul az ország biztonsági ágazatának reformjához. Az uniós katonai tanácsadó missziót (EUMAM RCA) felváltó EUTM RCA célja, hogy segítsen a közép-afrikai fegyveres erőket korszerű, hatékony, inkluzív és demokratikusan elszámoltatható szervezetté alakítani. A katonai kiképzési misszió stratégiai tanácsadást nyújt a Közép-afrikai Köztársaság védelmi minisztériumának és a minisztérium személyzetének, oktatást biztosít a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, továbbá kiképzést a közép-afrikai fegyveres erők tagjai részére. A misszió székhelye Banguiban van.

A kinevezésről szóló határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta meg.

2017. január 10., kedd
10.30 Találkozó Idriss Déby csádi elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.30 Találkozó Bill English új-zélandi miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.15)

2017. január 11., szerda
Valletta
17.30 Találkozó Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel
19.00 Az EU Tanácsa máltai elnökségének nyitóünnepsége

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelvjavaslatról az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az irányelvjavaslat módosítja és kiegészíti a jelenleg hatályos 91/477/EGK irányelvet.

„A tűzfegyverekre vonatkozó hatályos európai jogszabályok 1991 óta vannak érvényben, és az Európában elkövetett terrortámadások nyomán minden eddiginél sürgősebbé vált, hogy orvosoljuk a hatályos jogszabályok hiányosságait.” – mondta Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere és a Tanács elnöke. „A megállapodás értelmében szigorodnak majd az ellenőrzések, ami segít megakadályozni, hogy a terroristák és bűnszervezetek tűzfegyvereket szerezzenek.”

Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke

A módosítások a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető kockázatok kezelését célozzák, középpontjukban pedig a következők állnak:

A tűzfegyverek jobb nyomonkövethetősége

A módosítás megerősíti a tűzfegyverek előállítására vonatkozó szabályokat azzal, hogy rendelkezik – többek között – arról, hogy ezentúl a tűzfegyverek minden fődarabját is kötelezően jelöléssel kell ellátni. A tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályok ezen harmonizálása és a jelölések tagállamok közötti kölcsönös elismerésének bevezetése javítani fogja a bűncselekményekhez használt tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, azon tűzfegyvereket is beleértve, amelyeket külön-külön beszerzett fődarabokból állítottak össze.

Ezeket az információkat a nemzeti nyilvántartási rendszerekben is rögzíteni kell. Ennek megvalósulása érdekében a tagállamoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők és közvetítők a tűzfegyverekkel kapcsolatos minden ügyletet elektronikus eszközökkel, indokolatlan késedelem nélkül regisztráljanak.

A tűzfegyverek hatástalanítására, reaktiválására, illetve átalakítására vonatkozó intézkedések

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó szabályok szigorodtak, különösen azáltal, hogy a módosítás értelmében a hatástalanított tűzfegyvereket az úgynevezett C. kategóriába kell sorolni, vagyis a bejelentendő tűzfegyverek közé. Eddig a hatástalanított tűzfegyverekre nem vonatkoztak az irányelvben meghatározott követelmények.

Ezenkívül a módosítás bevezeti a tisztelgésre használt és az akusztikus fegyverek új kategóriáját. Ezek olyan éles tűzfegyverek, amelyeket vaktöltényes fegyverekké alakítottak át, például színházi vagy televíziós célú felhasználásra. Ezek a fegyverek eddig nem tartoztak az irányelv hatálya alá, minélfogva súlyos biztonsági kockázatot jelentettek: szigorúbb nemzeti rendelkezések hiányában ezeket a fegyvereket szabadon lehetett megvásárolni. Kockázatuk abban rejlik, hogy gyakran csekély erőfeszítéssel át lehet őket alakítani éles tűzfegyverré. Ilyen tűzfegyvereket használtak például a párizsi merényletek során. Az irányelv új megfogalmazása biztosítja, hogy ezek a tűzfegyverek továbbra is nyilvántartásban maradjanak ugyanabban a kategóriában, amelybe az átalakításukat megelőzően tartoztak.

A legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek polgári használatának betiltása

A megszerzésükre vonatkozó szabályok szigorítása mellett néhány veszélyes félautomata tűzfegyver az A. kategóriába került, aminek révén tiltottá vált polgári használatuk. Ide tartoznak a húsznál több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, rövid félautomata tűzfegyverek, valamint a tíznél több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, hosszú félautomata tűzfegyverek. Hasonlóképpen tilalom hatálya alá tartoznak ezentúl azok a hosszú tűzfegyverek is, amelyeket könnyen el lehet fedni, például összecsukható vagy teleszkópos válltámasz alkalmazásával.

Szigorúbb szabályok a legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozóan

Az A. kategóriába tartozó, legveszélyesebb tűzfegyvereket kizárólag a megfelelő tagállam által adott mentesség alapján lehet megszerezni és tartani. Az ilyen mentességek nyújtására vonatkozó szabályok most jelentős mértékben szigorodtak. A lehetséges indokokat – mint például a nemzeti védelemmel kapcsolatos indokok vagy a kritikus infrastruktúra védelme – most egy szűk lista tartalmazza, és a mentességet kizárólag abban az esetben lehet biztosítani, ha az nem ellentétes a közbiztonsággal és a közrenddel.

Amennyiben egy A. kategóriába sorolt tűzfegyver lövészeti szakág gyakorlásához szükséges, azt csak szigorú szabályok mellett lehet megszerezni, amelyek többek között egy hivatalos sportlövő szövetség által elismert, bizonyított gyakorlathoz kapcsolódnak.

Ezzel egyidejűleg a 7. cikk (4a) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetővé teszi az ezen irányelv hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre (az A. kategória új 6., 7. és 8. Pontja) vonatkozó engedélyek megerősítését.

A releváns információk tagállamok közötti cseréjének javítása

A szöveg egy új rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a tagállamok közötti szisztematikus elektronikus információcsere közös rendszerének létrehozása céljából, a nemzeti szinten létrehozott információs rendszerek interoperabilitásának megvizsgálásával, amelynek révén erősödik az adatgyűjtés rendszere. A kicserélt információk a tűzfegyverek más tagállamokba történő átadása céljából adott engedélyekre, valamint a tűzfegyverek megszerzése és tartása iránti, elutasított engedélykérelmekre vonatkoznak majd.

Az irányelv minimumszabályokat határoz meg, és nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

Következő lépések

Miután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, az irányelvet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak. A Tanács a szokásos levél útján hivatalosan tájékoztatni fogja a Parlamentet, hogy első olvasatban megállapodás jöhessen létre.

Háttér

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet eredetileg olyan intézkedésnek szánták, amely a „polgári” tűzfegyvereket illetően egyensúlyt teremt a belső piac céljai és a legfontosabb biztonsági szempontok között.

Az Európai Bizottság 2015. november 18-án nyújtotta be a módosítási javaslatot az Európában történt merényletsorozatot követően, amely rávilágított az irányelv végrehajtásában tapasztalható hiányosságokra. A jelenlegi a 2008. évi felülvizsgálat folytatása, amelynek egyben az is célja, hogy összehangolja az uniós jogszabályokat a lőfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülése után kiadott közös sajtóközlemény

Az Európai Unió és Ukrajna egy hónappal a sikeres, 18. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően 2016. december 19-én Brüsszelben tartotta a Társulási Tanács harmadik ülését. A Társulási Tanács megerősítette mind az EU és Ukrajna közötti szoros és átfogó partnerséget, amely olyan közös értékeken alapul, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, mind pedig azt, hogy a felek továbbra is elkötelezettek az EU és Ukrajna közötti politikai társulás és gazdasági integráció iránt. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy e tekintetben fontos szerepet játszik az EU–Ukrajna társulási megállapodás, és azon belül is a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség. A Társulási Tanács nyugtázta az EU állam- és kormányfőinek az EU–Ukrajna társulási megállapodásról hozott határozatát, amely megnyitja az utat a megállapodás teljes körű hatálybalépése előtt.

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Ukrajna jelentős előrelépést ért el a reformfolyamatban, többek között az uniós normákhoz és előírásokhoz való közelítés terén. Az EU üdvözölte, hogy az ukrán kormány az első kilenc hónapban elkötelezett, céltudatos munkát végzett a politikai és gazdasági reformok végrehajtását illetően, és ismételten rámutatott arra, hogy határozottan támogatja ezeket az erőfeszítéseket, egyúttal ösztönözte a kormányt, hogy a jövőben is fenntartható módon, kellő ütemben vigye tovább ezeket a reformokat. A Társulási Tanács köszönetet mondott az Európai Bizottság Ukrajnát támogató csoportjának, amiért koordinálta ezt a támogatást. Áttekintette továbbá az eddig elért eredményeket, és megvitatta, hogy miként lehetne továbbvinni a társulási menetrendben az EU és Ukrajna által közösen vállalt reformfolyamatot, mindenekelőtt az emberi jogok, az alkotmányos és választási reform, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás, a decentralizáció és a helyi önkormányzatiság, a közigazgatás, a közbeszerzés, az energiaágazat, a dereguláció, a kereskedelemhez kapcsolódó reformok és az egészségügyi ágazat reformja terén. Ebben az összefüggésben lényeges sikert jelent, hogy a közelmúltban elindult a vagyonnyilatkozatok elektronikus úton való benyújtását leehtővé tévő rendszer, működésbe lépett a ProZorro közbeszerzési rendszer, és létrejöttek új, a korrupció elleni küzdelemért felelős szervek. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket meg kell szilárdítani és tovább is kell vinni, főként a korrupció elleni küzdelem terén, mégpedig az e területen tevékeny intézmények kapacitásainak és függetlenségének megerősítése révén.

Az EU megerősítette, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a kelet–ukrajnai helyzet fenntartható és békés módon rendeződjön. Az EU és Ukrajna egyetértett abban, hogy rendkívül fontos az, hogy minden fél maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokat, és hangsúlyozták Oroszország e tekintetben fennálló felelősségét. Az EU felvázolta, hogy miként kívánja támogatni az erre irányulóan a normandiai négyek és az EBESZ keretében folytatott erőfeszítéseket, ideértve az EBESZ különleges megfigyelő misszióját is. Az EU jelezte: készen áll mind arra, hogy fokozza a minszki megállapodások végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységét, ideértve egy esetleges EBESZ választási biztonsági missziót is – ennek delegálásáról az EBESZ keretén belül kell dönteni –, mind pedig arra, hogy fontos szerepet játsszon a korai helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekben. Az EU emlékeztetett arra, hogy az Orosz Föderációval szemben bevezetett gazdasági szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az orosz fél maradéktalanul végre nem hajtja a minszki megállapodásokat. Az EU emellett emlékeztetett arra is, hogy nem ismeri el a Krím-félszigetnek és Szevasztopolnak az Orosz Föderáció általi jogellenes annektálását, és egyúttal elítélte a félsziget militarizálódását, valamint azt, hogy a Krím-félszigeten súlyosan romlott az emberi jogi helyzet. Ami a kelet-ukrajnai humanitárius helyzetet illeti, az EU ismételten szolidaritásának adott hangot és felszólította az összes felet, hogy könnyítsék meg a polgárok szabad mozgását, és nyújtsanak megfelelő szociális ellátást minden ukrajnai polgárnak.

A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás 2016. január óta való ideiglenes alkalmazásából eredő gazdasági előnyöket: a térség működése a 2015 októbere és 2016 szeptembere közötti időszakban az előző évhez képest 7,5%-al növelte az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalmat. A Társulási Tanács megállapította, hogy a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása érdekében Ukrajnában javítani kell az üzleti és befektetési környezetet. Az EU megállapította, hogy az Európai Bizottság autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó jogalkotási javaslata összefüggésében további kereskedelmi lehetőségek nyílhatnak meg az Unióba irányuló ukrán export előtt (a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségben foglalt kereskedelmi engedményeken túlmenően). A Társulási Tanács üdvözölte az EU és Ukrajna közötti magas szintű iparpolitikai párbeszéd első ülésének előkészületeit; az ülésre várhatóan 2017 első negyedévében kerül majd sor Brüsszelben.

A Társulási Tanács üdvözölte a digitális gazdaság és társadalom területére vonatkozó ambiciózus ukrán menetrendet és az ennek kapcsán eddig elért eredményeket. Mindkét fél megállapította, hogy e területen mind kétoldalú szinten, mind pedig a digitális közösség keretében komoly lehetőségek állnak rendelkezésre az együttműködésre, ami kedvező kilátásokat jelent Ukrajnának az Unió digitális egységes piacába való integrációja szempontjából.

Az EU elismerését fejezte ki a vagyonnyilatkozok elektronikus rendszerének sikeres elindításával kapcsolatban. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy a továbbított adatokat objektív és átlátható módon kell kezelni és ellenőrizni. A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a vízumliberalizáció terén elért eredményeket, figyelemmel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott jogalkotási javaslatra és a felfüggesztési mechanizmus jóváhagyására vonatkozó folyamatra. Emlékeztetett arra, hogy ahogyan a keleti partnerségről szóló 2016. novemberi tanácsi következtetésekben az Unió hangsúlyozta, időben le kell zárni a vízumliberalizációhoz szükséges folyamatokat.

Az EU vázolta, hogy melyek a következő lépések a makroszintű pénzügyi támogatási program végrehajtását illetően, és sürgette Ukrajnát, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EU folyósíthassa a 600 millió euró összegű második részletet.

A Társulási Tanács üdvözölte az energetika területén folytatott jelenlegi és jövőbeli, a szolidaritás és a bizalom elvére épülő együttműködést. Az EU megerősítette, hogy Ukrajna tranzitországként stratégiai szempontból fontos szerepet tölt be a gázszállítás szempontjából. Mindkét fél üdvözölte az EU és Ukrajna közötti energiaügyi stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás közelmúltbeli aláírását. A Társulási Tanács kiemelte: fontos, hogy a tél folyamán az Európába irányuló gázszállítás folyamatos legyen; emellett áttekintette a gázról folytatott háromoldalú megbeszéléseket.

Az ukrán fél aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottságnak az Opal vezetékre vonatkozó felülvizsgált mentességi határozata miatt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy erről a kérdésről további megbeszéléseket kell folytatni. A Társulási Tanács megerősítette, hogy mindkét fél kész a jövőben is együttműködni az ukrán gázszállítási rendszer korszerűsítésének és működtetésének, valamint a földgáz tárolásának és az Ukrajna és az EU közötti gázellátás biztosításának kérdésében.

A Társulási Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy szorosabb kétoldalú és többoldalú együttműködést kell folytatni a bel- és igazságügyi kérdéseket illetően, és ezzel összefüggésben üdvözölte az Ukrajna és az Europol közötti stratégiai és operatív megállapodás közelmúltbeli aláírását.

A Társulási Tanács emlékeztetett arra, hogy a közlekedés terén folytatott együttműködés alapvető szerepet játszik az emberek biztonságos utazása, az üzleti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, az idegenforgalom, valamint az Ukrajna és az EU közötti megbízható, a társulási megállapodásban foglalt szükségleteket kielégítő és követelményeknek megfelelő árufuvarozás szempontjából. Ezzel összefüggésben a felek megvitatták, hol tart a munka a közös légtér létrehozásáról szóló, az EU és Ukrajna közötti megállapodást illetően, és hangsúlyozták, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb alá kell írni.

A Társulási Tanács rámutatott: folyamatos párbeszédet kell folytatni az ukrajnai belvízi utaknak a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való integrációjáról; a párbeszéd alapjául azoknak az eredményeknek kell szolgálniuk, amelyeket Ukrajnának a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek való megfelelés terén sikerül elérnie.

Ezen túlmenően megerősítette: mindkét fél készen áll arra, hogy a jövőben is együttműködjön a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása érdekében csakúgy, mint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében, és különösen a keleti partnerség keretében támogassa azokat a nemzetközi szintű intézkedéseket, amelyek regionális és globális környezeti kérdések kezelését célozzák. A felek egyetértettek abban, hogy Ukrajnának mielőbb el kell fogadnia a környezetvédelem terén való felelős kormányzással kapcsolatos jogszabályokat.

Az EU emlékeztetett arra, hogy számára a szomszédos országok stratégiai prioritást jelentenek, a velük való kapcsolat alapvető érdek, amit a közelmúltban elfogadott globális uniós stratégia is megerősít. A Társulási Tanács több regionális és külpolitikai kérdést is megvitatott, áttekintette az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség területén végbement fejleményeket, így többek között a következő, 2017. évi keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészületeit is. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az EU–Ukrajna kapcsolatok és a keleti partnerségben való részvétel keretében hatékony és stratégiai kommunikációt kell folytatni a polgárokkal, és megállapodtak abban, hogy e tekintetben is folytatják az együttműködést.

Az EU újólag megerősítette, hogy továbbra is szilárd elkötelezettséggel támogatja az ukrajnai polgári biztonsági ágazat átfogó és fenntartható, a jó kormányzáson és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló reformját, különösen az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) szélesebb körű megbízatásának végrehajtása révén, ideértve a gyakorlati támogatást is. Az EU üdvözölte, hogy Ukrajna a jövőben is szerepet kíván vállalni a közös biztonság- és védelempolitika terén kifejtett különböző uniós tevékenységekben, ideértve az EU által vezetett missziókban és műveletekben való részvételt is.

A Társulási Tanács üdvözölte:

• a közigazgatás reformjára irányuló programra vonatkozó pénzügyi megállapodás aláírását; ez 104 millió euró összegű, a szakpolitika és a közszolgálat fejlesztését, valamint az emberierőforrás-menedzsmentet célzó hozzájárulást jelent;
• az 52,5 millió euró összegű PRAVO program bejelentését – a program célja a jogállamiság, és ezen belül is az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés előmozdítása Ukrajnában;
• azoknak a pénzügyi megállapodásoknak az aláírását, amelyek négy olyan, határokon átnyúló együttműködési programra (CBC-program) vonatkoznak, amelyekben Ukrajna is részt vesz;
• az Ukrajna és az Európai Beruházási Bank között létrejött öt megállapodás aláírását, egyúttal hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány és az Európai Beruházási Bank közötti egyetértési megállapodással összhangban a jövőben is sikeres együttműködést kell folytatni.

A Tanács elnöki tisztét Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője látta el. Az ukrán delegációt Stepan Kubiv első miniszterelnök-helyettes vezette az ukrán kormány más tagjainak kíséretében.

2016. december 20-án az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében jóváhagyta az értékpapír-kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.

„Ez a rendelet az adminisztratív formaságok csökkentésével megkönnyíti majd a vállalkozások számára, hogy forrást tudjanak bevonni az európai tőkepiacokról” – mondta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „Célunk az, hogy a piaci alapú finanszírozás szerepét – a banki finanszírozás mellett – megerősítsük az európai gazdaságban.”

A 2003/71/EK irányelv helyébe lépő rendelettervezet célja, hogy csökkentse a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, úgy, hogy továbbra is biztosított legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

Ez a javaslat kulcseleme az EU azon tervének, hogy 2019 végére létrejöjjön egy kiforrottan működő tőkepiaci unió. Hozzá fog járulni emellett az üzleti környezet javításához is, összhangban az EU „európai beruházási tervével”.

A tájékoztatók olyan információkat nyújtanak az adott vállalkozásokról, amelyek alapján a befektetők eldönthetik, hogy vásárolnak-e az általuk kibocsátott értékpapírokból. A tájékoztatók közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor törvényi kötelezettség. Az ehhez kapcsolódó papírmunka és költségek azonban elriaszthatják a kkv- kat az értékpapír-kibocsátástól.

Megoldott problémák

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében:

• nem kell tájékoztatót kiadni az 1 millió EUR összeget meg nem haladó tőkebevonás és közösségi finanszírozási projektek esetében;
• 5 millió euróról 8 millió euróra emelkedett az a tőkebevonási összeghatár, amely felett kötelező tájékoztatót kiadni. Ezen összeghatár alatt a kibocsátók a helyi tőkefinanszírozási piacra irányadó szabályoknak megfelelően vonhatnak be tőkét;
• egy új típusú tájékoztató, az uniós növekedési tájékoztató adható ki a kkv-k és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett nem kkv-k (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok) által, illetve a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, nem jegyzett vállalkozások általi kibocsátások tekintetében;
• a nagykereskedelmi kötvénypiacokra való bevezetés céljára rendelkezésre fog állni a vállalati kötvényekre vonatkozó tájékoztató, amelyet korábban csak a legalább 100 000 EUR címletű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében lehetett kiadni;
• a tőkepiac rendszeres szereplői számára rendelkezésre fog állni a gyakori kibocsátói rendszer, amelynek köszönhetően 10 napról ötre csökken a jóváhagyási határidő;
• a másodlagos kibocsátások tekintetében a részvénypiacokra és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra már bevezetett kibocsátók egyszerűsített tájékoztatót adhatnak ki a nem első kibocsátások esetében;
• az összefoglaló tájékoztató rövidebb lesz, nyelveze pedig érthetőbb;
• nem lesz kötelező papír formátumú tájékoztatót kiadni, kivéve ha egy potenciális befektető azt kifejezetten kéri;
• létrejön egy ingyenes európai online adatbázis a tájékoztatókról, melyet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság üzemeltet.

Következő lépések

Az előzetes megállapodást 2016. december 7-én kötötte meg a Tanács az Európai Parlamenttel. A Parlament várhatóan első olvasatban jóváhagyja a rendeletet. Ezután benyújtják azt a Tanácsnak elfogadásra.

A Tanács megállapodott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni megerősített uniós szabályokkal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében felkérte a soron következő elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

Az irányelvjavaslat a következő két célkitűzés jegyében született:

• annak megelőzése, hogy a pénzügyi rendszert bűncselekmények finanszírozására használják;
• az átláthatósági szabályok megerősítése a vagyoni eszközök jelentős nagyságrendben történő elrejtésének megakadályozása érdekében.

A jogalkotók célja a bűnözők pénzügyi eszközeinek anélkül való felszámolása, hogy az szükségtelen akadályokat gördítene a fizetési rendszerek és a pénzügyi piacok működése elé. A szöveg a 2015 májusában elfogadott (EU) 2015/849 irányelvet módosítja.

Az európai terrorista támadások sorozata nyomán a jogalkotók igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a biztonságra irányuló megnövekedett igény, valamint az alapvető jogok és a gazdasági szabadságok védelmének szükségessége között.

A javaslat a terrorizmus finanszírozása elleni bizottsági cselekvési terv része, amelyről a Tanács 2016. február 12-én következtetéseket fogadott el. Egyben a 2016 áprilisi, ún. panamai dokumentumokban nyilvánosságra került információkra is választ kíván adni.

Módosítások

Az (EU) 2015/849 irányelv főbb módosításai:

• az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyákhoz és a virtuális fizetőeszközökhöz kötődő kockázatok kezelése. Az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyák esetében a kártyatulajdonost a korábbi 250 EUR érték helyett 150 EUR felett kell azonosítani, és bővültek az ügyfél azonosítására vonatkozó követelmények is. A virtuálisfizetőeszköz-átváltó platformok és a pénztárca-szolgáltatók kötelesek lesznek ügyfél-átvilágítást végezni, így megszűnik az ilyen tranzakciók névtelensége;
• a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés javítása. A pénzügyi információs egységek hozzá fognak férni a központosított bank- és fizetésiszámla-nyilvántartásokhoz, így azonosítani tudják a számlatulajdonosokat;
• a nagy kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos ellenőrzések javítása. A Bizottság létrehozta és (felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal) rendszeresen frissíti azon harmadik országok jegyzékét, amelyekben hiányosságok tapasztalhatók a pénzmosás megelőzésére szolgáló rendszerben. Az ilyen országokból származó pénzügyi forgalom esetében megerősített átvilágítási intézkedéseket kell majd foganatosítani. A jegyzék a Pénzügyi Akció Munkacsoport által nemzetközi szinten létrehozott listát tükrözi;
• jobb hozzáférés a tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz annak érdekében, hogy javuljon a vállalatok és a vagyonkezelői alapok tulajdonosait illető átláthatóság. A nyilvántartásokat össze fogják kapcsolni, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti együttműködést. Az adatokhoz való nyilvános hozzáférés a valós érdekek alapján lesz lehetséges, mégpedig a vállalatok és a vagyonkezelői alapok összes típusa esetében; ez a jelenlegi szabályok megerősítését jelenti a nem üzleti célú vagyonkezelői alapokra vonatkozóan.

Végrehajtás

Az irányelvet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. és 114. cikke.)

A tagállamoknak 12 hónapon belül kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe, azonban ennél több idő (24 vagy 36 hónap) áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvántartásokról szóló rendelkezéseket végrehajtsák.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációval kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.

A megállapodás értelmében az uniós polgárok vízummentesen utazhatnak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

Az uniós intézmények véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.

„A Grúzia által végzett komoly munkára tekintettel a Tanács határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. A felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása tette lehetővé, hogy új lendületet adjunk a vízumliberalizációról szóló, az összes kritériumot teljesítő országokkal folytatott tárgyalásoknak. A felfüggesztési mechanizmus módosítása továbbá azt is biztosítani fogja, hogy az érintett országok a jövőben is megfeleljenek a szóban forgó kritériumoknak.”

Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke.A következő lépések

Miután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.

Háttérinformációk

A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.

Azt követően, hogy a Grúziára vonatkozó új vízumrendszer hivatalosan elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.

Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.

A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 7-én állapodott meg az új felfüggesztési mechanizmusról.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

2016. december 17., szombat
Wrocław (Lengyelország)
17.15 Beszéd a Wrocław 2016, Európa kulturális fővárosa záróünnepségén

2016. december 19., hétfő
11.00 Telefonbeszélgetés Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel

A Tanács 2016. december 19-én meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek így 2017. július 31-ig érvényben maradnak.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig, majd 2016. július 1-jén újabb fél évre, 2017. január 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az Európai Tanács december 15-i ülésén az uniós állam- és kormányfők megvizsgálták a minszki megállapodások végrehajtását és előkészítették a szankciók további hat hónappal, 2017. július 31-ig történő meghosszabbítását. A Tanács ezt a döntést 2016. december 19-én jogszabályba foglalta: írásbeli eljárás útján, egyhangúlag elfogadta a vonatkozó határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást öt, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve három jelentős orosz energiacég és három orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU az ukrajnai válság nyomán:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket is bevezetett: 152 személy és 37 szervezet esetében vízumtilalmat írt elő és elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását; ezek az intézkedések 2017. március 15-ig vannak érvényben;
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”

A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.

A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.

A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.

A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.

A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülésére 2016. december 19-én kerül sor Brüsszelben.

Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Ukrajnát miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman képviseli.

Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében december 19-én, hétfőn 11.00-kor. A sajtókonferencián és minden médiaeseményen való részvételhez külön akkreditáció szükséges.

A Társulási Tanács megvitatja majd az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, különösen pedig az alábbi témákat:

• politikai párbeszéd és reform, politikai társulás
• a jog érvényesülése, szabadság és biztonság
• gazdasági és ágazati együttműködés, valamint kereskedelem és kereskedelmi vonatkozású ügyek

Az EU főképviselője és Ukrajna miniszterelnöke részletesebben meg fogja vitatni az Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos fejleményeket, valamint az EU globális stratégiáját és regionális kérdéseket.

A látogatás programja, médiaesemények és a médiaakkreditációra vonatkozó információk

• 8.10 Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök érkezése, akit Federica Mogherini főképviselő fogad (VIP bejáró, 02. szint – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom) (*)
• 8.30 Munkareggeli
• 9.30 Társulási Tanács – plenáris ülés
  Kerekasztal-beszélgetés – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom (*)
• 11.30 Federica Mogherini főképviselő és Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök sajtókonferenciája (*)élő közvetítés

A 2016.6.30. és 2016.12.31. közötti időszakra érvényes féléves sajtóbelépővel vagy az Európai Tanács 2016.12.15-i ülésére érvényes sajtóbelépővel rendelkező újságíróknak nem kell regisztrálniuk. Féléves sajtóbelépőket és az Európai Tanács ülésére érvényes sajtóbelépőket a LEX épületben lévő akkreditációs központban lehet átvenni (12.14-én 9.30 és 13.00, valamint 14.00 és 19.00 óra között, 12.15-én pedig 8.00 és 20.00 óra között).

Az ezekkel nem rendelkező újságíróknak e-mailben kell regisztrálniuk december 16-án, pénteken 13.00 óra előtt a következő címen: press.centre@consilium.europa.eu, és csatolniuk kell személyazonosító igazolványuk és érvényes sajtóigazolványuk vagy megbízólevelük másolatát.

A Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját a kockázati tőkébe és a szociális vállalkozási alapokba való befektetésekre vonatkozó uniós szabályok módosításáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 16-án a Tanács nevében felkérte az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel,amint a Parlament is kialakította az álláspontját.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. E terv az EU európai beruházási tervéhez is szorosan kapcsolódik.

„Új lehetőségeket kell teremtenünk az európai induló vállalkozások, innovatív kkv-k és szociális vállalkozások finanszírozására. A gazdaság e szegmense számára kulcsfontosságú a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozási tőkéhez való hozzáférés.”

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács soros elnöke
Az alapok két típusa

A javaslat értelmében az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) elérhetővé válnának minden alapkezelő számára, azok méretétől függetlenül. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosításával tágabbá válik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA- és az ESZVA-alapok beruházhatnak. A javaslat révén továbbá az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

Az EuVECA- és az ESZVA-alapok 2013-ban jöttek létre annak érdekében, hogy új tőkebevonási lehetőségeket teremtsenek

• a fiatal és innovatív vállalkozások és
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozások számára.

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet meghatározza azokat a követelményeket, melyek alapján a kollektív befektetési vállalkozások kezelői használhatják az „EuVECA” és az „ESZVA” címkét.

A finanszírozási hiány

A kkv-k számára elérhető finanszírozás a fejlődésük és növekedésük fontos tényezője, ám a bankok nem mindig tudják e finanszírozási igényeket kielégíteni. A finanszírozási hiányt rendszeresen a gazdasági növekedés kerékkötőjeként emlegetik.

Az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól a kockázatitőke-piacot illetően. A Bizottság szerint ha az uniós kockázatitőke-piac olyan fejlett volna, mint az egyesült államokbeli, úgy 2009 és 2014 között 90 milliárd EUR állt volna rendelkezésre a vállalkozások finanszírozására.

Módosítások

A Tanácsban létrejött megállapodás alapján a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet főbb módosításai a következők:

• a nagyobb, 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére
• növekszik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd

Eljárás

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata 2017-re volt ütemezve, ám a Bizottság úgy határozott, előbb elvégzi a felülvizsgálatot. A javaslat foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, melyekről a Bizottság úgy vélte, hogy hátráltatják az EuVECA- és az ESZVA-alapok fejlődését.

Az EU és Jordánia elfogadta partnerségi prioritásait, valamint elfogadott egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik. A partnerségi prioritásokat 2018 végéig felül fogják vizsgálni.

A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Jordánia teljesíteni fogja a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tett vállalásait. A cél az, hogy javuljanak mind a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei. Jordánia jelenleg 655 000 regisztrált menekültnek ad otthont.

„A most elfogadott partnerségi prioritások és megállapodás azt a közös célkitűzésünket tükrözik, hogy a már eddig is kiváló együttműködésünket tovább erősítve igyekezzünk megoldást találni népeink szükségleteire, legyen szó akár a szíriai konfliktus hatásának enyhítéséről, akár kétoldalú kapcsolatainkról. Jordánia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Együttműködünk a térségünket sújtó számos válság megoldásában. A tegnapelőtt Karakban történt tragikus eseményeket követően az EU minden eddiginél eltökéltebb a tekintetben, hogy vállvetve küzdjön Jordániával a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, valamint hogy fenntartsa a gazdasági és a politikai reformok érdekében folytatott együttműködést.”

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Az EU és Jordánia közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a regionális stabilitással és biztonsággal kapcsolatos együttműködés megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása; a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése.

Az EU–Jordánia megállapodás a 2016–2017-es időszakra legalább 747 millió EUR összegű uniós kötelezettségvállalást irányoz elő, melyből 108 millió EUR humanitárius segély, 200 millió EUR pedig makroszintű pénzügyi támogatás. A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 14-én állapodott meg a makroszintű pénzügyi támogatásról. A londoni konferenciát követően az EU és Jordánia már július 19-én megállapodott abban, hogy egyszerűsítik a származási szabályoknak a Jordániából az EU-ba irányuló exportra vonatkozó előírásait, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szíriai menekültek is munkalehetőséget kapnak. Jordánia emellett több mint 165 000 szíriai gyermeknek ad lehetőséget az oktatásban való részvételre, valamint javítja a szíriai fiatalok szakképzésben való részvételi lehetőségeit.

A partnerségi prioritásokat és megállapodást az EU–Jordánia Társulási Tanács december 19-én, írásbeli eljárással fogadta el.

Az Állandók Képviselők Bizottsága (Coreper) december 16-án a Tanács nevében jóváhagyta a higanyról szóló rendelettervezet kapcsán az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az új szabályokkal a jogalkotók célja az, hogy fokozottabb védelmetbiztosítsanak az ezzel az erősen mérgező anyaggal való szennyezéssel szemben.

A szövegről a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament a 2016. december 6-án tartott háromoldalú egyeztető ülés keretében állapodott meg.

A higany a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban előforduló metil-higanyt is figyelembe véve világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre. A levegőbe vagy vízbe kerülve a higany nagy távolságokra is el tud jutni. A higanyszennyezést ezért nemzetközi szinten kell kezelni.

Minamatai egyezmény

A most jóváhagyott módosításoknak köszönhetően a vonatkozó uniós jog teljes mértékben igazodik majd a minamatai egyezményben foglalt nemzetközi szabályokhoz. Ez pedig lehetővé teszi az egyezmény EU általi gyors ratifikálását és ezzel mielőbbi hatálybalépését.

A higanyszennyezés a szennyezési forrásoktól rendkívül távol eső, érintetlen területeken is jelentkező, azaz globális, és éppen ezért egyben nagyon veszélyes szennyezés. Ma bizonyítottuk, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a higanyszennyezés megfékezése iránt. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU mielőbb ratifikálja a miamatai egyezményt.

Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

Hadd beszéljek először Szíriáról. Meghívtam Aleppó polgármesterét, hogy a mai napon személyesen szóljon fel az európai vezetőkhöz, hogy Aleppó lakosai, ha csak jelképesen is, de hallathassák hangjukat. Tény, hogy a szíriai rezsim és támogatói, elsősorban Oroszország és Irán brutalitásával szemben nem tudunk olyan eredményesen fellépni, ahogyan szeretnénk. De ez nem jelenti azt, hogy közömbös lenne számunkra a szíriai nép szenvedése. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai csatornán keresztül igyekszünk még több nyomást gyakorolni a Szíriában jelen lévő többi globális szereplőre. A cél egyértelmű: haladéktalanul humanitárius folyosókat nyitni annak érdekében, hogy a humanitárius segítség bejuthasson Aleppóba, és hogy a polgári lakosságot biztonságosan, semleges nemzetközi felügyelet mellett evakuálni lehessen. Minden egészségügyi szakember és segélymunkás számára teljes körű és korlátozásoktól mentes bejutást kell biztosítani. Az abszolút prioritást azonban a polgári lakosság védelme jelenti.

Napirendünkön szerepelt a migráció kérdése is. A vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Federica Mogherini főképviselő arról számolt be, hogy az afrikai országok tekintetében sikerült előrelépést tenni. Például a Nigerrel létrejött partnerségünk révén csökken azon személyek száma, akik embercsempészek segítségével próbálnak eljutni Líbiába. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy még többet kell tennünk, így a februárban Máltán tartandó következő, nem hivatalos ülésünk napirendjén szerepelni fog Líbia és a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kérdése is. Ami a közös menekültügyi rendszer reformját illeti, Joseph Muscat miniszterelnök tovább fogja folytatni az ezzel kapcsolatos munkát a máltai elnökség során. A cél az, hogy konszenzus alakuljon ki.

Ukrajna tekintetében minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. A vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók ez év elején kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Számítunk holland kollégáinkra.

A mai napon megállapodtunk arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzuk a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Nyilvánvaló, hogy Európának többet kell tennie azért, hogy eleget tegyünk nemzetközi felelősségeinknek és megvédjük saját polgárainkat. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy fokozzuk az együttműködést és több erőforrást különítünk el a biztonság és a védelem céljára.

A Brexit tekintetében a 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokat véglegesítettünk és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk. Elfogadtuk a szervezeti struktúrát, amelynek értelmében továbbra is az Európai Tanács gyakorolja a politikai ellenőrzést a folyamat felett, és az Unió nevében a Bizottság folytatja a tárgyalásokat, Michel Barniert pedig kineveztük a Bizottság főtárgyalójává.

Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek és csapatának, hogy az elnökséget nagyon sikeresen és eredményesen látták el. Nemcsak, hogy megrendezték a 27 uniós tagállam történelmi bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozóját, hanem magas szintű munkájuknak köszönhetően az ott elhangzott ígéretek közül több valósággá vált. Itt említhetjük például a piacvédelmi eszközökről , a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexről létrejött tanácsi megállapodást. Végezetül engedjék meg, hogy ismételten köszönetemet fejezzem ki Robertnek és a teljes szlovák elnökségnek nagyszerű munkájukért.

KÖZÖS SAJTÓKÖZLEMÉNY

1. Az Európai Unió–Szerbia stabilizációs és társulási tanács 2016. december 13-án tartotta harmadik ülését, amelyet Jadranka JOKSIMOVIĆ, Szerbia uniós integrációjáért felelős tárca nélküli miniszter vezetett. Az Unió küldöttségét Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében Miroslav LAJČÁK, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes HAHN, a csatlakozási tárgyalásokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos képviselte.

2. A stabilizációs és társulási tanács ülése lehetőséget biztosított a feleknek arra, hogy kellő időben áttekintsék a csatlakozásra való felkészülés terén Szerbia által elért eredményeket, és hogy megvizsgálják a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a további munka prioritásait.

3. A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Szerbia jelentős lépéseket tett: cselekvési terveket fogadott el a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezetet illetően, eredményeket ért el a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédben, többek között a regionális együttműködés melletti elkötelezettség tekintetében, ami lehetővé tette az első tárgyalási fejezetek megnyitását. E tekintetben a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a 32. (Pénzügyi ellenőrzés) és a 35. (Egyéb – 1. pont: a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálása) fejezet 2015. december 14-i, valamint a 23. (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) fejezet 2016. július 18-i megnyitását, továbbá az 5. (Közbeszerzés) fejezet 2016. december 13-i megnyitását és ugyanekkor a 25. fejezet (Tudomány és kutatás) megnyitását és ideiglenes lezárását.

4. A stabilizációs és társulási tanács arra bátorította Szerbiát, hogy ezt a lendületet kihasználva fokozza a reformtörekvéseket és összpontosítson a reformok tényleges végrehajtására a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatás terén, valamint a működő piacgazdaság kialakítása és az üzleti környezet javítása tekintetében. Annak jelentőségét is hangsúlyozta, hogy Szerbia időben teljesítse a cselekvési terveiben a 23. és a 24. fejezet vonatkozásában vállalt kötelezettségeit.

5. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy 2016. április 24-én választásokat tartottak Szerbiában, és érdeklődéssel várja, hogy az új kormány alatt folytatódjék a Szerbia uniós tagságának stratégiai céljára irányuló munka. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint a választási folyamat számos választási lehetőséget kínált a szavazóknak és maradéktalanul tiszteletben tartotta az alapvető szabadságokat. A stabilizációs és társulási tanács jelezte: számít arra, hogy Szerbia meg fogja tenni a szükséges lépéseket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásai nyomán.

6. Ami az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területét illeti, a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a szabad mozgásról, illetve a távközlésről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozóan a közelmúltban született megállapodásokat. A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területén – különösen a 2015. augusztusi megállapodások végrehajtása tekintetében – 2016 első felében lassú volt az előrehaladás. Felszólította Szerbiát, hogy minél előbb gondoskodjon a korábban létrejött megállapodások rá eső részének jóhiszemű végrehajtásáról, különös tekintettel az energiaügy területére, és konstruktívan működjön együtt Koszovóval a jövőbeli megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában is.

7. A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy Szerbiának a tárgyalási kerettel összhangban, a csatlakozás előtti időszakban fokozatosan igazodnia kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Üdvözölte Szerbia szerepvállalását a közös biztonság- és védelempolitikában, továbbá nyugtázta, hogy az ország megtette az első lépéseket a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai dokumentumainak megújítását célzó folyamatában.

8. A stabilizációs és társulási tanács elismerését fejezte ki Szerbiának a migrációs válság kezelését célzó erőfeszítéseiért és konstruktív együttműködéséért. Emlékeztetett továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén való együttműködés jelentőségére.

9. A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamat lényeges részét képezik. Megelégedéssel nyugtázta, hogy Szerbia egyre konstruktívabb szerepet vállal a regionális együttműködési kezdeményezésekben és arra ösztönözte Szerbiát, hogy folytassa a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését. A stabilizációs és társulási tanács hangsúlyozta, hogy a fennálló vitákat és vitás kérdéseket a nemzetközi joggal és az elfogadott elvekkel összhangban kell megoldani.

10. A stabilizációs és társulási tanács érdeklődéssel várja a csatlakozási tárgyalások következő lépéseit, és emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási folyamat általános üteme szempontjából – a tárgyalási kerettel összhangban – továbbra is alapvetően fontos, hogy Szerbia milyen eredményeket tud felmutatni a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezet, valamint a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása (35. fejezet) terén.

11. A stabilizációs és társulási tanács ezenkívül véleménycserét folytatott a nyugat-balkáni fejleményekről is.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

A Szerbia csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott negyedik ülésén megnyitották az 5. fejezetet (Közbeszerzés), valamint megnyitották és ideiglenesen lezárták a 25. fejezetet (Tudomány és kutatás).

Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A szerb küldöttséget Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter vezette.

A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig hatot nyitottak meg, és ezek közül egyet már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben további csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek.

Az érintett fejezetek

A napirenden szereplő fejezeteket illetően az Unió alaposan megvizsgálta Szerbia felkészültségének jelenlegi állapotát.

5. fejezet: Közbeszerzés

Abból kiindulva, hogy Szerbiának további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az 5. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak teljesülniük kell. Ezek a kritériumok a következők:

– Szerbia maradéktalanul összehangolja nemzeti jogi keretét az uniós vívmányokkal a közbeszerzés valamennyi területén, ideértve a koncessziós szerződésekre vonatkozó jogszabályait, valamint a bizonyos munkákat a közbeszerzés szabályai alól mentesítő nemzetközi megállapodásait is.

– Szerbia megfelelő közigazgatási és intézményi kapacitást alakít ki valamennyi szinten, valamint megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy már a csatlakozás előtt kellő időben biztosítsa az e területen elfogadott nemzeti jogszabályai megfelelő végrehajtását és érvényesítését. Ez különösen a következőket foglalja magában:
a) a szerb közbeszerzési rendszer fejlesztésére irányuló 2014–2018-as stratégia végrehajtása a közigazgatási kapacitás javítása érdekében, különösen azáltal, hogy megerősítik a közbeszerzési hivatal személyi állományát, valamint valamennyi szinten gondoskodnak az összes érintett fél megfelelő képzéséről;
b) a gyakorlati végrehajtást és ellenőrzést szolgáló eszközök kidolgozása (a közigazgatási szabályokat, utasításokat tartalmazó kézikönyveket és szerződésmintákat is beleértve);
c) az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése; ennek magában kell foglalnia a közbeszerzési szerződések végrehajtási szakaszának szoros figyelemmel kísérését és fokozott átláthatóságának biztosítását, a szisztematikus kockázatértékeléseket, valamint az ellenőrzések során az érzékeny ágazatok és eljárások elsőbbségben részesítését is;
d) a jogorvoslati rendszer hatékony működése;
e) a közbeszerzések területét érintő korrupció és összeférhetetlenség megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez kapcsolódó intézkedések központi és helyi szinten egyaránt.

– Szerbia eredményeket mutat fel egy tisztességes és átlátható közbeszerzési rendszer megvalósítása terén, amely rendszer megfelelő ár-érték arányt biztosít, tiszteletben tartja a szabad verseny elvét, és erőteljes biztosítékokat tartalmaz a korrupció ellen.

25. fejezet: Tudomány és kutatás

A 25. fejezetet (Tudomány és kutatás) illetően az EU úgy ítélte meg, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához kivételesen nincs szükség kritériumok meghatározására, tekintettel Szerbiának a tudomány és a kutatás területén tapasztalt általánosan jó felkészültségére, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányokból fakadó kötelezettségek szűk körére és sajátos jellegére. Ezért az EU megállapította, hogy ez a fejezet ebben a szakaszban nem igényel további tárgyalásokat.

A napirenden szereplő mindkét fejezet esetében a tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és a vívmányok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekhez a fejezetekhez.

A Montenegró csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott nyolcadik ülésén megnyitották a 11. fejezetet (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetet (Szociálpolitika és foglalkoztatás). Ezenfelül a konferencián miniszteri szinten is megerősítették a 12. fejezet (Élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika) és a 13. fejezet (Halászat) megnyitását. Ezeket a fejezeteket a Montenegróval tartott helyettesi szintű csatlakozási konferencia résztvevői a 2016. június 30-i brüsszeli ülésükön már megvizsgálták.

Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A montenegrói küldöttséget Aleksandar Andrija Pejović Európa-ügyi miniszter vezette.

A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig 26-ot nyitottak meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben a csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek.

Megnyitott fejezetek

A 11. fejezetre (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetre (Szociálpolitika és foglalkoztatás) irányuló tárgyalások megnyitását illetően az Unió alaposan megvizsgálta Montenegró felkészültségének jelenlegi állapotát. Abból kiindulva, hogy Montenegrónak további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az e fejezetek hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezetek ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak még teljesülniük kell.

Ezenkívül az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. A tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és azok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekre a fejezetekre.

A megnyitott fejezetekre vonatkozó kritériumok a következők:

11. fejezet: Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

• Montenegró végrehajtási tervet nyújt be egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) létrehozására vonatkozóan, amelynek a csatlakozás időpontjában teljes mértékben működőképesnek kell lennie. A tervnek tartalmaznia kell a rendszer valamennyi különálló összetevőjének teljes megvalósításához és azok integrációjához szükséges valamennyi intézkedést, beleértve a felkészültség jelenlegi állapotára vonatkozó beszámolót, a jövőbeli célkitűzéseket egy ütemtervben feltüntetve, a még elfogadásra váró jogszabályokra vonatkozó tervet, a pontos költségvetési és személyi követelményeket, valamint az esetleges hiányosságoknak és azok megoldásának a meghatározását. Montenegró megfelelő mértékű előrehaladást tud felmutatni az IIER felállításával kapcsolatban, beleértve a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer kialakítását is.
  
  
• Montenegró végrehajtási tervet nyújt be a kifizető ügynökség létrehozására vonatkozóan, amelynek a csatlakozás időpontjában teljes mértékben működőképesnek kell lennie. Figyelembe véve a függetlenségre, a megbízhatóságra, az elszámoltathatóságra és a pénzügyi feddhetetlenségre vonatkozó előírásokat, a tervnek tartalmaznia kell a felkészültség jelenlegi állapotára vonatkozó beszámolót, a jövőbeli célkitűzéseket egy ütemtervben feltüntetve, a még elfogadásra váró jogszabályokra vonatkozó tervet, a pontos költségvetési követelményeket, a humánerőforrás-igényeket – a munkaerő-felvételi ütemtervre is kitérve –, valamint az esetleges hiányosságoknak és azok megoldásának a meghatározását. Montenegró megfelelő mértékű előrehaladást tud felmutatni a kifizető ügynökség felállítását illetően.

19. fejezet: Szociálpolitika és foglalkoztatás

• Montenegró módosítja a munkajogi törvényt, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy összehangolja a munkajogi, illetve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályait az uniós vívmányokkal. Emellett Montenegró meggyőzően igazolni tudja, hogy a csatlakozás időpontjára – mindenekelőtt a munkaügyi ellenőrzési rendszer megerősítése révén – alkalmas közigazgatási struktúrákkal és végrehajtási kapacitással fog rendelkezni a munkajogra, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós vívmányok megfelelő végrehajtására.
  
  
• Montenegró módosítja a megkülönböztetésmentességre, valamint a foglalkoztatás és a szociálpolitika terén a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályait annak érdekében, hogy összehangolja azokat az uniós vívmányokkal. Emellett tanúsítja azt, hogy a csatlakozás időpontjára felállnak a megfelelő közigazgatási struktúrák – mindenekelőtt az ombudsman mint kötelező, esélyegyenlőséggel foglalkozó szerv –, illetve megfelelő közigazgatási és végrehajtási kapacitások.
  
  
• Montenegró megerősíti közigazgatási kapacitásait – ideértve a tervezési és működési kapacitásokat – annak érdekében, hogy a foglalkoztatás és szociálpolitika terén garantálja valamennyi jogszabály és szakpolitikai keret tényleges végrehajtását és érvényesítését, továbbá hogy garantált legyen a párbeszéd a szociális partnerek szervezetei között, és biztosított legyen az Európai Szociális Alap (ESZA) jövőbeli irányítása.

A 2016. december 15-i brüsszeli nem hivatalos ülést követően a 27 állam-, illetve kormányfő, valamint az Európai Tanács és a Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot adta ki.