Európai Tanács hírei

Az Európai Tanács 2016. december 15-én következtéseket fogadott el a migrációról, a biztonságról, a gazdasági és társadalmi fejlődésről, az ifjúságpolitikáról és a külkapcsolatokról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 13-án megállapodott a Tanácsnak az uniós piacvédelmi eszközök modernizációjáról szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

„Ez komoly áttörést jelent” – jelentette ki Peter Žiga szlovák kereskedelmi miniszter, a Tanács elnöke. „Piacvédelmi eszközeink gyakorlatilag több mint 15 éve változatlanok, miközben a világpiac igen jelentős mértékben átalakult. Európa nem lehet naiv, meg kell védenie az érdekeit, és ez különösen igaz a dömping esetében. A modernizáció kulcsfontosságú lépést jelent az olyan hosszú távú megoldás felé vezető úton, amely segítene az uniós termelőknek abban, hogy megküzdjenek a tisztességtelen versennyel és gyakorlatokkal.”

A javasolt rendelet módosítja a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletet, hogy az EU jobban fel tudjon lépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A javaslat célja az uniós termelők megóvása a tisztességtelen verseny által okozott károktól, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes kereskedelmet.

A javasolt rendelet céljai különösen a következők:

• az átmeneti dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetésével kapcsolatban az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése. Ennek részeként a tájékoztatás közzétételét követően négy hétig még nem alkalmazhatók az átmeneti vámok
• vizsgálatok megindításának lehetővé tétele abban az esetben is, ha az ágazattól nem érkezik be hivatalos kérelem, amennyiben harmadik országok részéről fennáll a megtorló intézkedések bevezetésének veszélye
• a vizsgálati időszak lerövidítése
• magasabb vámok bevezetésének engedélyezése abban az esetben, ha nyersanyagpiaci torzulások tapasztalhatók, és ezek a nyersanyagok együtt – az energiát is beleértve – az előállítási költségek több mint 27%-át teszik ki, egyenként pedig több mint 7%-át. Ez korlátozott mértékben lehetővé tenné az EU „alacsonyabb vám szabályától” való eltérést, amely szabály értelmében a vámok nem lehetnek magasabbak az ahhoz szükségesnél, hogy megakadályozzák az adott uniós ágazatnak történő károkozást. A magasabb vámok bevezetése irányprofiton fog alapulni és függeni fog az uniós érdek vizsgálatától is.
• annak lehetővé tétele, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat idején beszedett vámokat visszatérítsék az importőröknek abban az esetben, ha a piacvédelmi intézkedéseket megszüntetik

Az EU 1995 óta első alkalommal végzi el piacvédelmi eszközeinek teljes felülvizsgálatát. A Bizottság 2013 áprilisában javaslatot nyújtott be, amelynek célja egyrészt a meglévő eszközök modernizálása, másrészt pedig az, hogy ezek az eszközök jobban megfeleljenek az uniós termelők, importőrök és felhasználók igényeinek. Az Európai Tanács a 2016. október 20–21-i ülésén arra sürgetett, hogy 2016 végéig szülessen kiegyensúlyozott megállapodás a tanácsi álláspontról.

Az Európai Tanács a december 15-i ülésén következtetéseket fogadott el a migrációról és a külkapcsolatokról.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. december 12-én politikai megállapodásra jutott arról a rendeletről, amely meghatározza a 2017. évi fogási korlátozásokat az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben és az azon nemzetközi halászati területeken élő főbb kereskedelmi halállományokat illetően, amelyeken uniós hajók is halászatot folytatnak.

Ez a harmadik azon kvótamegállapodások sorában, amelyek elfogadására a szlovák elnökség során került sor.

A megállapodás alapja az a célkitűzés, hogy lehetőség szerint 2017-re, de legkésőbb 2020-ra – a sajátos és teljes mértékben indokolt társadalmi-gazdasági körülményekre is figyelemmel – el kell érni a maximális fenntartható hozamokat.

A Tanács döntése nyomán jövőre 44-re emelkedik azon halállományok száma, amelyek esetében a gazdálkodás a maximális fenntartható hozam szintjén történik, és erősödni fog a biztonságos biológiai határokon belül tartott állományokkal kapcsolatos pozitív tendencia. A megállapodás – rugalmassági elemek biztosításával – kezeli továbbá a vegyes halászatokban előforduló alacsony kvótájú fajok kérdését is.

„A mai megállapodás központi eleme a fenntarthatóság: egyrészt a halállományaink, másrészt az egész halászati ágazatunk fenntarthatósága. Sikerült összeegyeztetnünk a különböző véleményeket és olyan megoldást találnunk, amely valamennyi érintett fél számára előnyös, továbbá lefektettük a maximális fenntartható hozamra vonatkozó cél eléréséhez szükséges alapokat.” – mondta Gabriela Matečná, Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, a Tanács elnöke.

Háttér-információk

A tanácsi megállapodás nagy vonalakban megerősítette az eredeti bizottsági javaslatot, amely a halászati lehetőségeket a különböző halászati övezetekben élő halállományokra vonatkozó éves teljes kifogható mennyiségek (TAC) formájában állapítja meg. Olyan állományokat érint, amelyekkel az Unió önállóan vagy harmadik országokkal közösen, például az Északi-tengeren és a Skagerrakon Norvégiával közösen, illetve regionális halászati gazdálkodási szervezeteken keresztül gazdálkodik.

A javaslat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapul, amely legutóbbi éves szakvéleményét 2016. június 30-án hozta meg.

Az EU végső célja, hogy a halállományokat olyan szintre hozza, amely lehetővé teszi a maximális fenntartható hozam megvalósítását: ez képezi a megreformált közös halászati politika egyik pillérét, amelynek értelmében a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célt legkésőbb 2020-ra minden halállomány esetében el kell érni.

A közös halászati politikáról szóló rendelet bevezette a kirakodási kötelezettséget is, amely 2015 eleje óta van érvényben, és alkalmazása 2019-ig fokozatosan történik. Ez azt jelenti, hogy ki kell rakodni azokat a kifogott halakat, amelyeket a múltban visszadobtak volna. Mivel a kirakodási kötelezettség – amely az Északi-tengerben, valamint az Atlanti-óceán északnyugati és délnyugati vizeiben fenékvonóhálóval folytatott egyes halászati tevékenységek tekintetében már alkalmazandó – 2017-ben szélesebb körben válik alkalmazandóvá, a Bizottság javasolta, hogy ezt bizonyos halállományok tekintetében a TAC további kiegészítésével kompenzálják.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket. E rendelet elfogadásához ezért nincsen szükség sem az Európai Parlament részvételére, sem pedig a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére.

Következő lépések

A rendeletet a Tanács írásbeli eljárás keretében fogja elfogadni, miután a jogász-nyelvész szakértők véglegesítették annak szövegét.

A Tanács 2016. december 13-án jóváhagyta az EU 2017. évi jogalkotási prioritásait, amelyekről előzőleg megállapodott az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Így a három uniós intézmény összehangolt erőfeszítései révén biztosítható lesz, hogy számottevő eredmények szülessenek azokon a területeken, amelyeken azokra a leginkább szükség van. Ugyanezen a napon Robert Fico szlovák miniszterelnök, Martin Schulz, a Parlament elnöke és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke az EU prioritásait meghatározó együttes nyilatkozatot írt alá.

„Első alkalommal fordul elő, hogy az Unió meghatározza a következő évre vonatkozó közös jogalkotási prioritásait. Ezáltal az uniós intézmények szorosabbra fűzhetik az együttműködésüket annak érdekében, hogy szembenézzenek az előttük álló jelentős kihívásokkal.”

Miroslav Lajčák, Szlovákia Európa-ügyi és külügyminisztere, a Tanács soros elnöke

2017-ben az EU a következő szakpolitikai területeket érintő jogalkotási kezdeményezéseknek fog elsőbbséget biztosítani:

• új lendület biztosítása a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak, az Európai Stratégiai Beruházási Alap megerősítése, a piacvédelmi eszközök modernizálása, a körforgásos gazdaság keretében folytatott hulladékgazdálkodás javítása, valamint a bankunió és a tőkepiaci unió megvalósítása terén történő előrelépés révén
• az Európai Unió szociális dimenziójának előtérbe helyezése, mindenekelőtt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítése, a szociális biztonság koordinációjának javítása, az akadálymentesen igénybe vehető áruk és szolgáltatások piacra jutásának elősegítése, valamint az Európai Szolidaritási Testület létrehozása révén
• az uniós polgárok biztonságának hatékonyabb védelme külső határaink hatékonyabb védelme (a határregisztrációs rendszer, az intelligens határellenőrzés és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével), a tűzfegyverek vásárlására és birtoklására vonatkozó szabályok szigorítása, a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó információk cseréje révén
• az EU migrációs politikájának megreformálása a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében, elsősorban az uniós menekültügyi szabályok felülvizsgálata, valamint a harmadik országokba irányuló, a migráció kiváltó okainak orvoslását elősegítő beruházások fokozása révén
• eredmények elérése a digitális egységes piac területén, különösen az uniós távközlési és szerzői jogi szabályok reformja, a 700 MHz-es frekvenciasáv mobilszolgáltatások céljára történő használatának engedélyezése, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megelőzése, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata, valamint a közös adatvédelmi szabályok modernizálása révén
• energiaunió létrehozása és előretekintő éghajlat-politika kialakítása, elsősorban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtása, a Párizsi Megállapodást követő intézkedések és a „Tiszta energia minden európai polgár számára” csomag révén

A Tanács, a Parlament és a Bizottság egyetértett abban, hogy eredményeket kell elérni a közös európai értékek iránti elkötelezettség érvényre juttatása, az adócsalás elleni küzdelem, a szabad mozgás elvének megőrzése, valamint Európa stabilitáshoz, biztonsághoz és békéhez való hozzájárulásának megerősítése területén is.

Háttérinformációk

Az Unió történetében első alkalommal került sor arra, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság megállapodott a legfontosabb jogalkotási prioritásokról. Ezt az új gyakorlatot a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016 áprilisában aláírt intézményközi megállapodás vezette be.

Csütörtöki találkozónkon a védelempolitikáról, a migrációról és gazdasági kérdésekről fogunk tárgyalni. Megállapodásunkhoz híven ezúttal az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdünk, 12.30-kor.

Ezután munkaebéd következik, majd Robert Fico miniszterelnök tájékoztat minket az Európai Tanács legutóbbi következtetéseinek végrehajtása terén elért eredményekről. Ezután rátérünk a migráció kérdésére: ezen a téren fontos lépéseket tettünk, nem utolsósorban külső határainkon, de továbbra is akad még tennivaló. Áttekintjük az elért eredményeket egyrészt belső és külső tevékenységeink – így többek között az EU–Törökország nyilatkozat és a partnerségi keret végrehajtása –, másrészt a származási, tranzit- és befogadó országok támogatását szolgáló pénzügyi mechanizmusok tekintetében. Ezek után külügyi kérdésekről cserélünk eszmét. Megvitatjuk az Ukrajnával való társulási megállapodásról szóló határozattervezetet, hogy lehetővé tegyük a megállapodás ratifikációját. François Hollande elnök és Angela Merkel kancellár beszámolnak majd a minszki megállapodások végrehajtásának jelenlegi állásáról és a szíriai helyzetről. Végül Níkosz Anasztasziádesz elnök tájékoztat majd bennünket a ciprusi rendezésre irányuló tárgyalásokról.

Délutáni munkaülésünkön elsőként a védelempolitikával fogunk foglalkozni. Ezen a területen az európaiaknak az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalniuk. Célunk egyértelmű: megerősíteni Európa biztonságát egy kihívásokkal teli geopolitikai környezetben és javítani az európai polgárok védelmét. Erős politikai lendületet kell adnunk a legfontosabb kérdések vonatkozásában, hogy növeljük a beruházásokat és javítsuk az egymással, illetve partnereinkkel folytatott együttműködésünket. Ez a teher a tagállamokra hárul, ám az EU segítséget nyújthat erőfeszítéseikhez, amit meg is fog tenni. Az ülés elején Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is csatlakozik hozzánk, hogy eszmét cseréljünk az EU–NATO kapcsolatokról.

A következtetések biztonságról és védelemről szóló részének elfogadása után rátérünk a gazdasági és társadalmi kérdésekre. Áttekintjük az európai beruházási terv meghosszabbítására vonatkozó javaslatot, valamint az ifjúsággal – ezen belül a mobilitással, az oktatással és a készségfejlesztéssel – kapcsolatos legfrissebb kezdeményezéseket. Felkértem az Európai Központi Bank elnökét, hogy egy rövid összefoglaló keretében ossza meg velünk a gazdasági fellendüléssel és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos meglátásait. Várhatóan még vacsora előtt a napirend végére érünk majd.

Az Európai Tanács ülésének lezárása után az Unió 27 állam-, illetve kormányfője nem hivatalos munkavacsorát tart majd, melyen a Brexit kérdését vitatjuk meg. E megbeszélés célja, hogy megállapodásra jussunk belső szervezeti rendünkről és eljárásainkról, és ily módon készen álljunk a Brexit-tárgyalásokra. Érdeklődéssel várom brüsszeli találkozónkat.

A Tanács 2016. december 6-án megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. Az ESBA az Európai Unió által az európai beruházási terv jegyében indított kiemelt kezdeményezés.

Az elfogadott kompromisszum értelmében az ESBA működésének időtartama meghosszabbodik, pénzügyi kapacitása pedig kibővül, így az alap 2020-ig legalább félbillió euró értékű beruházást fog biztosítani. Figyelemmel az alap működésének első éve során levont tanulságokra, a javaslat bevezet több operatív jellegű javítást is.

„Ma számos kihívás áll Európa előtt, ezek egyike, hogy fel kell lendíteni a beruházásokat. Meg kell tennünk, ami tőlünk telik”, nyilatkozta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

„A mai megállapodással – a szeptemberben elfogadott pozsonyi ütemtervvel összhangban – az egyik kiemelt prioritásunk terén érünk el előrelépést, amely egyben meghatározó, a jó irányba haladó lépés” – jelentette ki. „Bízom abban, hogy a nagyobb, intelligensebb és hatékonyabb, a jól működő tőkepiaci unió támogatását élvező ESBA a követendő út.”

Az Európai Parlamenttel azt követően kezdődnek meg a tárgyalások, hogy a Parlament is elfogadja tárgyalási álláspontját.

A Bizottság úgy véli, hogy az ESBA teljesíti a kitűzött célokat, és hogy továbbra is szükség van a beruházások támogatását szolgáló rendszer fenntartására. Megállapítja, hogy az ESBA eddigi működését három – köztük egy külső, független – értékelés is egybehangzóan sikeresnek ítéli, és mindhárom szükségesnek tartja a kezdeményezés megerősítését.

A beruházási terv beindítása óta javultak a beruházási feltételek az EU-ban. Visszatérőben van a gazdasági bizalom, és már látszanak a terv első eredményei. A 2015 közepén létrehozott ESBA jól halad azon célkitűzés teljesítése felé, hogy 2018 közepéig további 315 milliárd euró értékű beruházást generáljon.

A kkv-k tekintetében teljesítménye jóval felülmúlja a várakozásokat. A 2016 novemberéig jóváhagyott projektek várhatóan összesen 154 milliárd eurónyi beruházást mozgósítanak a 27 tagállamban és 376 000 kkv-nek nyújtanak támogatást.

A fő változások

A Tanács megállapodott abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket és a lehető legnagyobb mértékben kell ösztönözni a magánberuházásokat.

A kompromisszum az alábbiakat tartalmazza:

• az ESBA időtartama 2020-ig meghosszabbodik;
• a beruházások célösszege 500 milliárd euróra nő;
• az uniós költségvetési garancia 26 milliárd euróra nő (ebből 16 milliárd euró a 2018 közepéig kezdeményezett garancia-lehívásokhoz áll rendelkezésre);
• az Európai Beruházási Bank hozzájárulása (a jelenlegi 5 milliárd euróról) 7,5 milliárd euróra emelkedik.

A kompromisszum emellett tartalmaz technikai jellegű javításokat is, amelyek az alap működése első évének tanulságait építik be.

Ezek mindenekelőtt a következőket érintik:

• jobb földrajzi lefedettség;
• további ágazatok bevonása: mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a biogazdaság más elemei, valamint a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban EBB-támogatásra jogosult ágazatok;
• megerősített intézkedések az éghajlatváltozással kapcsolatban annak érdekében, hogy az ESBA általi finanszírozás legalább 40%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez járuljon hozzá;
• a beruházások kiegészítő jellege: még egyértelműbben megfogalmazódik, hogy az ESBA-projekteknek a nem megfelelő beruházási környezet és a piaci rések orvoslására kell irányulniuk;
• átláthatósági rendelkezések;
• az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, amely célirányosabb segítségnyújtási szolgáltatást biztosít a projektek kidolgozása terén nehézségekkel küzdő tagállamoknak.

Az ESBA az EBB-n belül működik, az EBB és a Bizottság közötti megállapodás alapján. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását.

A magánberuházások ösztönzése

Az alap a magánbefektetőket hivatott arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be új beruházási projektek minél szélesebb körébe. Ennek érdekében az első veszteségviselési garancia révén átvállalja a projektek kockázatának egy részét. A jelenleg az uniós költségvetésből rendelkezésre álló 16 milliárd euró és az EBB által biztosított 5 milliárd euró garancia segítségével a cél a 15-szörös multiplikátorhatás elérése.

Pillanatnyilag a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén futnak projektek. Az ESBA társadalmilag és gazdaságilag életképes projekteket támogat, a forráselosztás nem ágazati vagy regionális megfontolás alapján történik.

Irányítás

Az alap kétszintű irányítási struktúrával rendelkezik:

• a Bizottság és az EBB tagjaiból álló irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját;
• a nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból álló beruházási bizottság választja ki az ESBA által támogatandó projekteket.

Eljárás

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született.

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az EU működéséről szóló szerződés 172. cikke, 173. cikke, 175. cikkének (3) bekezdése és 182. cikkének (1) bekezdése.)

A Tanács (ECOFIN) elfogadta az alábbi következtetéseket:

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban bekövetkezett pozitív fejlemények az európai gazdaság rezilienciáját és helyreállását jelzik. Ismét elmondható, hogy valamennyi tagállam gazdasága növekszik, a beruházások is növekedési pályára álltak és 8 millió új munkahely jött létre 2013 óta. Ugyanakkor a globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban megvalósított beruházások jelentősen visszaestek. Ez pedig akadályozza a gazdasági fellendülést, a munkahelyteremtést és a hosszú távú növekedést, továbbá a versenyképességre is kedvezőtlenül hat. Mindezekre tekintettel a 2014 novemberében előterjesztett európai beruházási terv három egymást kölcsönösen erősítő pillér révén igyekszik növelni a beruházásokat: a magántőke beruházási célú mobilizálása; annak biztosítására irányuló célzott kezdeményezések, hogy a beruházás elérje a reálgazdaságot, valamint a beruházási környezet javítása a beruházásokat gátló ágazatspecifikus és egyéb akadályok elhárításával.

Az első pillér keretében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az első becslések szerint összesen már 154 milliárd euró beruházást tudott mobilizálni. A második pillért képező Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja 2015 szeptembere óta működik és a tagállamok többségében már igénybe vették az általuk biztosított projekttanácsadást. Ezen túlmenően a Tanács ELISMERI, hogy az aggregált kereslet ösztönzi a beruházásokat és ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a beruházási terv által teremtett lehetőségek teljes potenciáljának kiaknázása és a terv multiplikátorhatásának maradéktalan mobilizálása érdekében kritikus a jelentősége annak, hogy releváns és megfelelő intézkedések, többek között strukturális reformok valósuljanak meg a terv úgynevezett „harmadik pillére” keretében, elhárítva a beruházást gátló akadályokat. Ehhez az egységes piac megerősítését célzó ambiciózus menetrendet kell végrehajtani, amelynek nyomán kiszámíthatóbbá válik a szabályozás és az Unió és a tagállamok szintjén megvalósított kombinált fellépéseknek köszönhetően megszűnnek a beruházást akadályozó még meglévő szűk keresztmetszetek. Mindezekre tekintettel a Tanács ÜDVÖZLI azt a munkát, amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság a Bizottság szolgálataival és az Európai Beruházási Bankkal közösen végzett el a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítása érdekében.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházási terv célkitűzéseinek teljesítése és sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bír az egységes piac kiteljesítése. Európának olyan kiszámítható szabályozási környezetre van szüksége, amely csökkenti az adminisztratív terheket és ösztönzi a beruházást, és az ilyen feltételek megteremtése érdekében Európának aktívan fel kell lépnie. A beruházási potenciál maradéktalan felszabadításához elengedhetetlen az, hogy az egész egységes piacon a vállalkozások számára kedvező keretfeltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a Tanács ÜDVÖZLI a Bizottságnak az európai beruházási környezet javítására és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseit és arra HÍVJA FEL a Bizottságot, hogy folytassa ezeket az erőfeszítéseit az energiaunió, a tőkepiaci unió, az áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégia, a digitális egységes piaci stratégia, a minőségi jogalkotási program, valamint a körforgásos gazdaságról szóló csomag keretében. A Tanács NYUGTÁZZA a Bizottságnak a 2012/30/EU irányelv módosítására és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogalkotási javaslatát, amelynek a vizsgálatára sürgősséggel sor fog kerülni.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházások volumenének további növelése és a beruházási terv sikere nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e végrehajtani a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszeteknek a kezelését célzó strukturális reformokat, ugyanakkor ahogy azt a Tanács 2016 júliusában megjegyezte, a beruházási környezet javítása terén eddig elért eredmények nem elégségesek.

Az eddig elvégzett munka fényében a Tanács KIEMELI, hogy az alábbi konkrét szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást:  

• A beruházást akadályozó leggyakoribb tényezők többek között a vállalkozások számára kedvezőtlen környezettel, a közigazgatás nem hatékony működésével, a szabályozás gyakori változásával, a piac mértével és szerkezetével, valamint a jelentős ágazatspecifikus adminisztratív és szabályozási terhekkel állnak összefüggésben. Egyes országokban a beruházás további akadálya lehet a forráshoz jutás kérdése, különösen a kkv-k esetében, a bonyolult adózási rendszerek és/vagy a tőkére kivetett magas adók, a termék- és a munkaerőpiacok torzulásai, valamint a kutatási és innovációs keretek elégtelensége.
• Beruházás a hálózatos iparágakba: A közlekedési, az energia és a távközlési ágazatban összesen megvalósított beruházások a 28 tagú EU GDP-jének átlagosan körülbelül a 3%-át tették ki. Annak ellenére, hogy jellegét tekintve gyakran ágazatspecifikusnak mondható, de jelentős mértékű és egyre növekvő szinergiák fedezhetők fel a különböző ágazatok hálózatai között, amelyek a piaci dinamikák alakulására is hatással vannak az egyes infrastruktúrák újszerű felhasználásán és az üzleti modellek változásának ösztönzésén keresztül. Az energiaágazatban az új szolgáltatások a gyors és pontos távközlésen alapulnak, ami a széles sávú infrastruktúrába történő beruházásra ösztönzi az üzemeltetőket. A közlekedési ágazatban olyan új szolgáltatások kifejlesztése van folyamatban, amelyek a jó minőségű villamosenergia-infrastruktúrára és a fejlett távközlésre épülnek.
• Igaz az EU-n belül nem egységes a helyzet, de a beruházást akadályozó jelentősebb szűk keresztmetszetek között meg kell említeni az EU-n belüli hálózatok összekapcsolásának hiányát, a szabályozási keret bonyolultságát és az általa generált súlyos terheket, a hosszadalmas engedélyezési eljárásokat, a versenytárgyalási eljárás mellőzését, ami miatt sok esetben a közbeszerzésből következő előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényre jutni, valamint a határidők túllépését, ami a szükségtelen és elhúzódó jogi és adminisztratív eljárásoknak tudható be.
• Az energiapiacokon következetes árjelzésekre van szükség ahhoz, hogy a beruházási döntések piaci alapon és hatékonyan szülessenek meg. Az esetleges állami beavatkozásnak a szabályozási torzulások minimalizálására és a nem megfelelő ösztönzők kiigazítására kellene törekednie. A karbonszegény gazdaságra való áttérést támogató eszközöket úgy kell megtervezni, hogy később környezeti, társadalmi és költségvetési fenntarthatóságot biztosítsanak.
• Beruházás az energiahatékonyságba és a megújuló energia területén megvalósított lakóingatlan-beruházás: a háztartások lehetőségei egyes esetekben annyira korlátozottak lehetnek, hogy hosszú távon szuboptimális beruházási döntéseket hoznak. Ebben szerepet játszhat többek között az, hogy nincsenek tisztában a valós költségekkel és a beruházás megtérülésével, mivel azok időben elválnak egymástól. Ezen túlmenően a háztartások forráshoz jutása is korlátozott lehet, ezért a fogyasztók ösztönzése érdekében megfizethető finanszírozási termékeket kell kialakítani, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartásokra, például nagy léptékű vagy összevont megoldásokkal, tiszteletben tartva ugyanakkor ezeknek a háztatásoknak a kockázati profilját. A beruházások jellemzően kis összegűek és azokra gyakran csak az időszakos felújítás keretében kerül sor. Az ingatlan-bérbeadási piacok esetében az ingatlan-tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ösztönözni kellene.
• Beruházás a digitális gazdaságba: a digitális fizikai infrastruktúrába történő beruházás alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az EU képes legyen kiaknázni a digitális gazdaság térnyerése által előidézett innovációs hullám előnyeit és a jövőben is versenyképes maradjon. Ugyanakkor jelentős szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást. A nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok telepítési költségei magasak és esetenként az ilyen hálózatok a kevésbé sűrűn lakott területeken üzletileg nem életképesek. Az ezeknek a költségeknek a csökkentését célzó 2014/61/EU irányelv teljes körű átültetése és végrehajtása még nem történt meg a legtöbb tagállamban. A gyorsabb és hatékonyabb adminisztratív eljárások is hozzájárulnának a költségek csökkentéséhez. A piacok gyakran nemzeti piacok, ami magasan tartja a költségeket és adott esetben megakadályozza azt, hogy a méretgazdaságosságból fakadó költségmegtakarítást lehessen elérni. Mivel jelenleg bizonytalan az, hogy a nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok rövid időn belül el fognak-e terjedni, az ebben a szegmensben várható nyereség a beruházási költségekhez képes alacsony, ami fékezi a beruházásokat. Egyes országokban a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos akadályokon kívüli egyéb akadályok is megfigyelhetők, például a felhasználók nem bíznak a digitális rendszerek biztonságosságában és a lakosság egyes rétegei nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel.
• A köz- és magánszféra partnerségének (PPP) igénybevétele: Ha megfelelően veszik igénybe, a köz- és magánszféra partnersége képes elősegíteni bizonyos típusú beruházásokat és a közjavak és közcélú szolgáltatások létrehozásának alternatív módjaként jelenik meg. Mivel azonban hosszú távú szerződéses kötelezettséggel jár, a PPP-hez egyrészt elengedhetetlen a köz- és a magánszektort képviselő partnerek erőteljes és stabil kötelezettségvállalása, másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy a PPP potenciális kockázatot jelent az államháztartás számára. A PPP igénybevételét gyakran a kedvezőtlen keretfeltételek akadályozzák, így többek között az adminisztratív források hiánya, az instabil és nem kellően hatékony szabályozási keret, valamint a hosszabb távú beruházások iránti politikai elkötelezettség hiánya. Bizonyos esetekben az uniós alapok hozzájárulhatnak a PPP-k finanszírozásához, és a szabályozás közelmúltban bevezetett módosításai következtében várhatóan könnyebben ötvözni lehet majd az uniós alapokat és a PPP-ket.
• Fizetésképtelenségi keretrendszerek: A jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra. A határokon átnyúló eljárásokra vonatkozó egyértelmű szabályok elősegíthetik a határokon átnyúló beruházásokat, továbbá az egyes országok fizetésképtelenségi rendszerei közötti különbségek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. A fizetésképtelenségi rendszerek Unió-szerte jelentős eltérést mutatnak, így nagyon változó az eljárások hossza és költsége, továbbá azok kiszámíthatósága és átláthatósága, nem egységes, hogy a vállalkozók és a fogyasztók kaphatnak-e második esélyt, végül pedig az adósság átütemezésével kapcsolatos gyakorlat sem azonos.
• A nem hatékony fizetésképtelenségi keretrendszerek által előidézett jelentős szűk keresztmetszetek között meg kell említetni például azt, ha a követeléseknek csak kis részét sikerül behajtani, beleértve a biztosítékkal rendelkező hitelezőket is, ha van lehetőség a hitelezők kielégítésére sorrendet meghatározni, továbbá azt is, ha nincsenek hatékony és eredményes szerkezetátalakítási eljárások. A hatékony fizetésképtelenségi keretrendszereket megfelelő kísérő politikákkal kell támogatni, így például többek között egy másodlagos piac létrehozásával gondoskodni kell a nemteljesítő hitelek nemzeti szinten történő szanálásáról, továbbá megfelelő adó- és prudenciális politikát kell bevezetni a behajthatatlan követelések hatékony átruházásának biztosítása érdekében.
• Továbbra is igaz, hogy jelentős mértékben elő lehetne még mozdítani az uniós pénzügyi eszközök közötti szinergiákat és komplementaritást a különböző alapok infrastrukturális projektek céljára történő ötvözése céljából. Az uniós alapok igénybevételét akadályozó bonyolult szabályozás és adminisztratív szűk keresztmetszetek csökkentését meg lehet valósítani olyan alapelvek szem előtt tartásával, mint a folyamatok egyszerűsítése és szabványosítása, az eszközök kombinálása és a források összevonása az eredetükre való tekintet nélkül.

A Tanács NYUGTÁZZA a beruházást akadályozó, az ennek a munkának a keretében azonosított szűk keresztmetszeteket és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az európai szemeszter keretében ezeknek a megállapításoknak a figyelembevételével dolgozzon ki további ajánlástervezeteket, továbbá FELKÉRI a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott 2016. évi országspecifikus ajánlásokat és különösen a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetekre vonatkozóakat.

A Tanács KIEMELI, hogy a jövőben is folytatni kell a beruházást akadályozó tényezők azonosítására irányuló munkát, és FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházást akadályozó további tényezők és az azok elhárítására leginkább alkalmas szakpolitikai gyakorlatok feltárására irányuló tematikus munkáját. Ezen túlmenően a Tanács FELKÉRI az Európai Beruházási Bankot arra, hogy a piaci alapú, nevezetesen az európai beruházási terv keretében végrehajtott tevékenységeinek a során azonosított, a beruházásokat gátló akadályokkal és szűk keresztmetszetekkel összefüggésben tett megállapításainak révén egészítse ki a Gazdaságpolitikai Bizottság munkáját.

A Tanács:

1. ÜDVÖZLI az EU-ban az igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítéséről szóló, 2016. október 25-i bizottsági közleményt[1] (13729/16) és az ahhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokat;

2. EMLÉKEZTET az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseire, melyek szerint sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind uniós szinten, és MEGERŐSÍTI a nemzetközi adóztatás elvei iránti elkötelezettségét;

3. EMLÉKEZTET az adóalap-erózióról és a nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló, 2015. december 8-án elfogadott következtetéseire (15150/15), továbbá az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményről szóló, 2016. október 11-i következtetéseire (13139/16);

4. ELISMERI a társasági adóztatás területén az Unióban a közelmúltban elért fontos eredményeket, különösen az adózás átláthatóságának fokozására és annak biztosítására irányuló jogszabályokat, hogy az Európai Unióban működő társaságok ott fizessék meg az adót, ahol a nyereség keletkezik;

5. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI annak fontosságát, hogy az EU nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolataiban továbbra is előmozdítsuk a jó adóügyi kormányzást, egyenlő feltételeket biztosítva ezáltal az EU tagállamai és a harmadik államok között;

6. EGYETÉRT azzal a meglátással, hogy az uniós adózási környezetnek előnyére válhat a társasági adózás növekedésbarát, hatékony és igazságos, előretekintő kerete, amely megoldást kínál az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben, tiszteletben tartva mindeközben a tagállamok vonatkozó hatásköreit;

7. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a társasági adózási szabályok stabilitást és jogbiztonságot teremtsenek, illetve egyszerűbbé tegyék az adminisztratív feladatokat mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és erre tekintettel ÜDVÖZLI a közös társaságiadó-alapról szóló (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslattal kapcsolatos további egyeztetéseket;

8. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapról (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslatokra vonatkozóan javasolt kétlépcsős folyamatot, és EGYETÉRT azzal, hogy a munkának mindenekelőtt egy közös adóalap elemeire kell összpontosulnia;

9. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által uniós szinten javasolt, kutatás-fejlesztést és innovációt célzó, illetve beruházási ösztönzőket, és FELKÉRI a tagállamokat, hogy folytassák az annak értékelésére irányuló tárgyalásokat, hogy szükség van-e az e témakörben javasolt elemekre, és hogy azok milyen hozzáadott értékkel bírnak;

10. MEGERŐSÍTI, hogy a hatályos nemzetközi adózási szabályok bizonyos esetekben kettős adóztatást vagy az adóztatás kettős elmaradását eredményezhetik, amit összehangolt uniós intézkedésekkel ki kell küszöbölni, és elismeri, hogy felül kell vizsgálni a meglévő vitarendezési mechanizmusokat, hogy ezáltal javítani lehessen az adózási biztonságot az EU-ban működő vállalkozások számára;

11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT ezért az uniós vállalkozások számára létrehozandó, a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslat vizsgálata elé;

12. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapra, a közös összevont társaságiadó-alapra és a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslatokban előirányzott ambiciózus ütemtervet, és az említett jogalkotási javaslatok vizsgálata terén mielőbbi előrelépést SZORGALMAZ;

13. FELKÉRI a következő soros elnökségeket, hogy a közös társaságiadó-alapra és a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munkát az alábbi menetrend szerint szervezzék:

a) A tagállamoknak elsőként az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokra, és különösen az újraindított kezdeményezés új elemeire kell összpontosítaniuk (I–V. fejezet);

b) Ezt követően a közös adóalap fennmaradó elemeivel (VI–XI. fejezet) kell foglalkozniuk, azaz: i. azon elemekkel, amelyekről a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó 2011. évi javaslat keretében már részletes egyeztetés zajlott, valamint ii. azon elemekkel, amelyek szerepelnek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a közelmúltban elfogadott 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvben.

c) Az említett elemekkel kapcsolatos egyeztetések sikeres lezárását követően további késedelem nélkül meg kell vizsgálni az adókonszolidáció kérdését;

14. EMLÉKEZTET az ECOFIN Tanács 2016. július 12-i ülésén kiadott, a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról szóló nyilatkozatára, és ennélfogva ÜDVÖZLI az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló javaslatot;

15. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy ezek a kezdeményezések elősegíthetik egy igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítését az Európai Unióban.

[1] A Bizottság 2016. október 25-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban (13729/16).

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. november 30-án megerősítette azt a megállapodást, melyet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel kapcsolatban a szlovák elnökség és az Európai Parlament elért. Ma, december 5-én az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága is megerősítette a megállapodást. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az irányelvet az elkövetkező hónapokban hivatalosan is elfogadják.

A terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre válaszul az irányelv megerősíti a terrormerényletek megakadályozására vonatkozó uniós jogi keretet azzal, hogy büntetendővé tesz olyan cselekményeket, mint a terrorista kiképzésen való részvétel és a terrorizmus céljával külföldre történő utazás, valamint az ilyen utazások szervezése vagy elősegítése. Emellett megerősíti a terrorizmus áldozatainak jogait is.

Lucia Žitňanská szlovák igazságügyi miniszter elmondta: „A megállapodással megtaláltuk a kellő középutat: egyrészről hatékony küzdelmet kell folytatnunk a terrorizmus új formái, különösen a külföldi harcosok ellen, ugyanakkor biztosítanunk kell az egyéni jogokat, valamint meg kell erősítenünk a terrorizmus áldozatainak védelmét és e személyek jogait is. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre adott átfogó válasznak magában kell foglalnia hathatós intézkedéseket is a radikalizálódás megelőzésére és a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos információk hatékony cseréjére vonatkozóan.”

Az irányelv megerősítené és aktualizálná a hatályos 2002/475/IB kerethatározatot, elsősorban oly módon, hogy büntetendővé teszi a következőket:

• A terrorizmus céljával külföldre történő utazás, különösen a külföldi terrorista harcosok jelensége elleni küzdelem érdekében. Az intézmények között elért kompromisszum biztosítani fogja, hogy büntetendő legyen az, ha valaki egy konfliktuszónába utazik azzal a céllal, hogy egy terrorista csoport tevékenységeiben részt vegyen, vagy ha azért utazik egy uniós tagállamba, hogy ott terrormerényletet kövessen el;
• Az ilyen utazások szervezése és elősegítése, többek között logisztikai és anyagi támogatással, például jegyvásárlással vagy útvonaltervezéssel;
• Terrorizmus célját szolgáló kiképzésen való részvétel, pl. robbanóanyagok, lőfegyverek, káros vagy veszélyes anyagok előállítása vagy használata terén (az ilyen kiképzés tudatos nyújtására vonatkozóan már létezik rendelkezés);
• Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése annak tudatában, hogy azokat terrorcselekmények, terrorista csoportokhoz köthető bűncselekmények vagy terrorista tevékenységek elkövetésére fordítják;

Az irányelv továbbá kiegészíti a terrorizmus áldozatainak jogaira vonatkozó jelenlegi jogszabályokat. Ezzel kapcsolatban a kompromisszumos szöveg magában foglalja a terrorizmus áldozatainak sajátos igényeire szabott szolgáltatások jegyzékét, például orvosi és pszichoszociális kezelést nyújtó szakmai segítség haladéktalan igénybe vételéhez való jogot, jogi és gyakorlati tanácsadást, valamint a kártérítési igényekkel kapcsolatos segítségnyújtást. A közvetlenül a merényletek után aktiválandó vészhelyzeti reagálási mechanizmusokat is megerősítik.

Az irányelv továbbá kibővített szabályokat is előirányoz a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetőeljárás során gyűjtött információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozóan.

Következő lépések

Most, hogy mindkét intézmény megerősítette a politikai megállapodást, a szöveg átkerül ellenőrzésre a jogász-nyelvészekhez, hogy végül jövőre a Parlament és a Tanács elfogadhassa az irányelvet.

Háttérinformációk

A javaslatot az EU megújított belső biztonsági stratégiájának keretében nyújtotta be a Bizottság, miután a Tanács a 2015. november 13-i párizsi támadásokat követően a terrorizmus elleni intézkedések felgyorsítását sürgette. Az irányelvjavaslat több nemzetközi jogi eszköz követelményeinek figyelembevételével készült:

• az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178 (2014) sz. határozata és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyv, melyek a külföldi terrorista harcosok jelenségével szembeni fellépést célozzák;
• a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) előírásai a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban.

 

A Tanács 2016. december 6-án irányelvet fogadott el, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.

Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz. Így az adóhatóságok az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

Az irányelv ezzel hozzájárul az adókikerülés és az adócsalás megelőzéséhez.

Az irányelvet 2018. január 1-jétől kell majd alkalmazni. A jogszabály azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.

Kihívások

Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban a jogalkotók figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.

A médiának kiszivárogtatott információk, többek között a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy milyen nagy méreteket ölt az offshore alapok elrejtése, és hogy ennek megfelelően mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.

Automatikus információcsere

Az adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük.

Az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó rendelkezéseket a 2014/107/EU irányelv tartalmazza.

Az irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa közvetítő szervezet, a bankok kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. E rendelkezés alkalmazásának alapjául pedig a 2015/849/EU irányelv értelmében a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ szolgál.

Az említett információhoz való hozzáférésnek köszönhetően az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkeznek majd ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a 2014/107/EU irányelv értelmében rájuk háruló figyelemmel kísérési kötelezettségnek.

Elfogadás és végrehajtás

Az irányelvet a Tanács a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadta el, vita nélkül. Az Európai Parlament 2016. november 22-én nyilvánított véleményt.

A tagállamoknak 2017. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba.

A Tanács 2016. december 6-án határozatot hozott az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról, valamint egyes részeinek ideiglenes alkalmazásáról. A szöveget továbbítják az Európai Parlamentnek, egyetértését kérve a megállapodás megkötéséhez. A megállapodást 2016. december 12-én 9.30-kor írja majd alá Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az uniós külügyminiszterek, valamint Bruno Rodriguez Parrilla, Kuba külügyminisztere.

Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „Valódi fordulóponthoz érkeztünk az EU–Kuba kapcsolatok terén. Közösen egy olyan szorosabb és konstruktívabb partneri viszony kialakítására törekszünk, amely méltón tükrözi az Európát és Kubát összekötő erős történelmi, gazdasági és kulturális kötelékeket. Az EU készen áll arra, hogy az új megállapodás keretében támogassa Kubát a gazdasági és társadalmi modernizációban, jómagam pedig várakozással tekintek kétoldalú kapcsolataink további elmélyítése elé."

A politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás – az első megállapodás az EU és Kuba között – új jogi keretet teremt az EU–Kuba kapcsolatok számára. A megállapodás értelmében a felek megerősítik a politikai párbeszédet, szorosabbra fűzik kétoldalú együttműködésüket és együttesen lépnek fel multilaterális fórumokon.

A megállapodás célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása végett.

A megállapodás három fő fejezetet tartalmaz, ezek a politikai párbeszédről, az együttműködésről és az ágazati szakpolitikai párbeszédről, valamint akereskedelemről és a kereskedelmi együttműködésről szólnak.

A tárgyalási irányelveket a Külügyek Tanácsa 2014. február 10-én fogadta el. A tárgyalások 2014 áprilisában kezdődtek és hét fordulót követően 2016 márciusában sikerrel zárultak. A főképviselő 2016. március 11-én látogatást tett Kubában az EU–Kuba politikai párbeszéd hetedik hivatalos fordulóján, ahol a felek hivatalosan parafálták a megállapodást.

A megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kötik meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie. Amíg minden tagállam meg nem erősíti a megállapodást, annak rendelkezéseit ideiglenes jelleggel fogják alkalmazni. Az ideiglenes alkalmazás az EU hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.

A Tanács egyúttal hatályon kívül helyezte a Kubáról szóló 1996. évi uniós közös álláspontot. Az EU 1996. évi közös álláspontjának fő célja az volt, hogy ösztönözze a plurális demokrácia felé vezető átmenet folyamatát, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, valamint a kubai nép életszínvonalának emelkedését és tartós javulását.

Aláírási ceremónia – Médiaesemények december 12-én, hétfőn:

• Az ünnepélyes aláírásra 9.30-kor kerül sor. A ceremóniát a http://video.consilium.europa.eu/en/webcasts címen élőben közvetítjük.
• Az ünnepséget követően (körülbelül 10.00 órakor) csoportkép készül. Az érdeklődő sajtóképviselőket kérjük, hogy írjanak a press.centre@consilium.europa.eu e-mail címre.
• Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Bruno Rodriguez Parrilla kubai külügyminiszter körülbelül 10.05-kor közös sajtókonferenciát tart a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében. A sajtókonferencia a http://video.consilium.europa.eu/en/webcasts címen élőben követhető.
• Photos and videos of the event will be available on https://tvnewsroom.consilium.europa.eu/

A Tanács 2016. december 2-án elfogadott határozatával felhatalmazta az Európai Uniót, hogy megkösse az ún. adatvédelmi keretmegállapodást, amely átfogó adatvédelmi keretet hoz létre a bűnüldözési együttműködésre vonatkozóan. A megállapodás javítja az uniós polgárok jogait azzal, hogy számukra az USA állampolgáraival egyenlő jogokat biztosít a jogorvoslatra az ottani bíróságokon.

A Tanács szlovák elnöksége részéről Robert Kaliňák belügyminiszter így nyilatkozott: „Fontos lépés ez, mert nagyban javítja az USA és az EU bűnüldöző hatóságai közötti együttműködést a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén. A keretmegállapodás garantálni fogja az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását minden olyan esetben, amikor a két fél egymás között személyes adatokat továbbít. Néhány nap múlva Washingtonban repülök, hogy tájékoztassam amerikai partnereinket arról, hogy az EU részéről nincs akadálya a megállapodás megkötésének.”

Az adatvédelmi keretmegállapodás minden olyan személyes adatra kiterjed, melyet az uniós rendőri szervek és büntető igazságszolgáltatási hatóságok, illetve az USA szövetségi hatóságai egymás között kicserélnek bűncselekmények, többek között terrorizmus megakadályozása, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljából.

A megállapodás elősegíti a bűnüldözési együttműködést, egyben biztosítékokat és garanciákat adva arra, hogy az adattovábbítás törvényes keretek között történjen. Például egyértelmű korlátokat szab az adatok felhasználásának, a harmadik fél részére történő adattovábbítás előzetes hozzájáruláshoz köti, megfelelő adatmegőrzési időszakok meghatározását írja elő, valamint rendelkezik a hozzáférés és a helyesbítés jogáról.

A megállapodás kiegészíti azokat az EU és az USA, illetve a valamely tagállam és az USA közötti meglévő és a jövőben kötendő a megállapodásokat, amelyek a bűnüldözési hatóságok közötti adattovábbításra vonatkoznak. Míg a megállapodás önmagában nem jelent jogalapot semmiféle, az Egyesült Államokba irányuló személyesadat-továbbításra, szükség esetén kiegészít bármilyen meglévő és jövőbeli adattovábbítási megállapodásban vagy ilyen adattovábbításra feljogosító nemzeti rendelkezésben szereplő adatvédelmi biztosítékot.

Az Európai Parlament december 1-jén egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez. Mihelyst az USA hatóságai saját belső eljárásaikat lezárták, a megállapodás hatályba lép.

2016. december 5., hétfő
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2016. december 6., kedd
11.00 Találkozó Josaia Voreqe Bainimaramával, a Fidzsi Köztársaság elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. december 8., csütörtök
09.30 Találkozó Patrice Talon benini elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.00 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 28., hétfő 13.30 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
15.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 30., szerda
13.00 Munkaebéd Jens Stoltenberggel, a NATO Főtitkárával és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. december 1., csütörtök
13.30 Találkozó Giorgi Kvirikashvilivel, Grúzia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.00)
15.00 Találkozó Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
17:00 Találkozó Federica Mogherini főképviselővel

A Tanács 2016. december 2-án részleges általános megközelítést fogadott el arról a javaslatról, amely egy uniós finanszírozású, WiFi4EU elnevezésű program révén kívánja támogatni a helyi közösségek internethez való hozzáférését. A költségvetési kérdésekről, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához kapcsolódnak, majd később születik döntés.

A javaslat célja, hogy elősegítse az ingyenes WiFi bevezetését az önkormányzati épületekben, közparkokban és a közösségi élet egyéb központjaiban. A helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését az EU fogja finanszírozni, a szolgáltatás fenntartása pedig a kedvezményezett feladata lesz. Az ingyenes hálózat könnyen felismerhető lesz a WiFi4EU elnevezésről.

Az ingyenes helyi kapcsolatnak köszönhetően azok is megtapasztalhatják a nagysebességű széles sáv előnyeit, akik – mint például a munkanélküliek vagy az idősek – máskülönben nehezen jutnának internethez. A WiFi4EU előmozdítja majd a digitális helyi szolgáltatásokat, például az elektronikus kormányzatot, és várhatóan népszerűbbé teszi a polgárok körében az internetkapcsolat és az online szolgáltatások igénybevételét.

„Az elnökség sikerként könyveli el a WiFi4EU-ról született mai megállapodást. Célunk az, hogy Európa a legfejlettebb gigabit-gazdaságok közé kerüljön. A döntés közvetlen előnyöket nyújt a polgárok számára, és bizonyítja, hogy Európa értük dolgozik. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy olyan területekre is el kell juttatnunk a nagysebességű internetet és az ingyenes nyilvános WiFi-kapcsolatot, ahol az emberek még nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel. A legfejlettebb régióknál távolabbra kell tekintenünk, és mindenki számára biztosítanunk kell, hogy részesüljön az eredményekből.”

Peter Pellegrini, a beruházásokért és az információs társadalomért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes

A program fedezetét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz biztosítja. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz olyan egyszerű megoldásokkal, mint például az utalványok. A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az egész Unióban, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. A programból támogatható helyi közösségek száma a végleges költségvetéstől függ.

Támogatásra a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelvben meghatározott „közszférabeli szervezetek” jogosultak. A támogatás jóváhagyásához a WiFi-szolgáltatónak legalább nagysebességű (30Mbps feletti) összeköttetést kell biztosítania, és a létesítést követően állnia kell a működési költségeket. A versenyre vagy a magánberuházásokra gyakorolt káros következmények elkerülése érdekében nem támogatható olyan projekt, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülne ki.

A javaslatot a Bizottság szeptemberben nyújtotta be az összeköttetés javítását szolgáló csomag részeként. A rendelettervezetet mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A Tanács 2016. december 2-án általános megközelítést fogadott el a barangolási szolgáltatások uniós nagykereskedelmi piacára vonatkozó új szabályokról, amelyek megnyitják az utat az előtt, hogy 2017-ben az EU eltörölje a barangolási díjakat. Az elfogadott szöveg kiindulópontként szolgál majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A Tanács szeretné, hogy mielőbb megállapodás szülessen, hogy 2017 júniusában el lehessen törölni a barangolási díjakat.

A rendelettervezet megállapítja, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. A jogszabály a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra egyaránt meghatározza ezeket a plafonértékeket.

A cél az, hogy ezek az értékek olyan felső határon kerüljenek megállapításra, ami hozzájárul ahhoz, hogy az Unió egészében fenntartható módon megszűnjenek a roamingdíjak, annak ellenére, hogy a mobil eszközök használatát, az utazási szokásokat és az árszinteket illetően jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ennek megvalósítása érdekében a szabályok célja, hogy fenntartsák a hálózatokba irányuló beruházások ösztönzőit, és mind a hazai, mind a látogatott hálózat piacán megelőzzék a verseny torzulását.

„Mindannyiunk számára fontos, hogy utazás vagy nyaralás közben is tudjunk egy hálózathoz csatlakozni és kommunikálni. A roamingdíjak eltörlése sokak szemében az Unió kínálta előnyök közül az egyik legkézzelfoghatóbb. Ezért rendkívül fontos az, hogy megfeleljünk polgáraink elvárásainak. Örömömre szolgál, hogy a Tanács ma megállapodásra jutott a nagykereskedelmi barangolási díjplafonokról, aminek köszönhetően megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, és ezzel a jövő évben valósággá válhat a belföldi díjas barangolás.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke
Nagykereskedelmi díjplafonok

Az adatforgalomra vonatkozó díjplafont illetően az általános megközelítés fokozatos csökkentést irányoz elő: 2017 közepétől maximum 0,01 EUR/MB lenne felszámítható, ami 2021 közepére fokozatosan 0,005 EUR/MB összegű díjra csökkenne. Ez a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségei a következő években vissza fognak esni.

Az adatforgalomra vonatkozó nagykereskedelmi díjplafon e felülvizsgálat egyik legfontosabb eleme. A mobil eszközökön bonyolított adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, és várhatóan a jövőben is emelkedni fog. A roamingdíjak eltörlésével a külföldön bonyolított adatforgalom is minden bizonnyal hasonló tendenciát követ majd.

Ami a telefonhívásokat illeti, a maximális percenkénti díj 0,0353 euró lenne, a szöveges üzenetekért pedig 0,01 eurót kellene fizetni üzenetenként.

Nagykereskedelmi szintű fenntarthatósági mechanizmus

Az általános megközelítés egy új mechanizmust irányoz elő, amellyel nagykereskedelmi szinten kivételes körülmények között is biztosítani lehetne a fenntarthatóságot. Amennyiben a szolgáltatók nem tudják fedezni költségeiket, kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy engedélyezze a díjplafon feletti felár alkalmazását. Az adatforgalom nagykereskedelmi díja azonban e kivétel esetén sem haladhatja meg a 0,0085 EUR/MB összeget.

A szabályokat kétévente felül kell vizsgálni

A Bizottságnak kétévente jelentést kell tennie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új szabályozásra kell javaslatot tennie.

Következő lépések

A reformnak 2017. június 15-ig életbe kell lépnie, hogy a barangolásról szóló, tavaly elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat. Ennek érdekében a szlovák elnökség decemberben megkezdi a Parlamenttel a háromoldalú egyeztető tárgyalásokat. Mindkét intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegről ahhoz, hogy a jogszabályt el lehessen fogadni.

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el két olyan javaslatról, amelyek célja a személyhajók biztonságára vonatkozó közös szabályok naprakésszé tétele és felülvizsgálata. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények módosításáról szóló irányelvtervezet minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő a személyhajók biztonságára vonatkozóan. A ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek ellenőrzéséről szóló irányelvtervezet az ilyen típusú vízi járművek sajátos biztonsági kockázatait hivatott kezelni.

A felülvizsgálat célja a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív költségek csökkentése, és ezzel párhuzamosan a tengeri közlekedés biztonságosabbá tétele. A javaslatokat a Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a személyhajók biztonságára vonatkozó átfogó felülvizsgálatot követően.

„A személyhajók biztonsága rendkívül fontos kérdés. A mai napon megállapodtunk a személyhajók biztonságát garantálni hivatott részletes technikai szabályokról. Célunk, hogy az uniós szabályozás továbbra is magas szintű biztonságot nyújtson, ugyanakkor a szabályok alkalmazása egyszerűbbé, az ellenőrzés pedig hatékonyabbá váljon. Azokban az esetekben, amikor ez a helyi üzemeltetési feltételek okán célravezetőbb, a hajók feletti ellenőrzés visszakerül a nemzeti hatóságok hatáskörébe. Remélem, hogy a személyhajók biztonságának fokozása iránti közös elkötelezettségünk segít abban, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az Európai Parlamenttel.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke

A személyhajók biztonságára vonatkozó szabályokról és követelményekről szóló általános irányelv részletes műszaki követelményeket határoz meg többek között az építésre, a stabilitásra és a tűzvédelemre vonatkozóan. A jogszabályt az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra kell alkalmazni, így az kiterjed a modern személyhajók többségére. A felülvizsgálat egyértelművé teszi és egyszerűsíti ezeket a szabályokat és követelményeket, hogy könnyebben lehessen naprakésszé tenni, nyomon követni és érvényesíteni őket. A 24 méter alatti kis hajók továbbra is a nemzeti szintű szabályozás alá tartoznának, figyelemmel arra a tényre, hogy ezeket a hajókat sokkal inkább érintik a helyi üzemeltetési feltételek és általában kisebb kockázatot jelentenek.

A ro-ro komphajókra és gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelenlegi irányelv e vízi járművek tekintetében különböző típusú ellenőrzéseket ír elő. Az új szabályok egyszerűsített, de szilárd felügyeleti rendszert teremtenek, ami megszünteti az átfedéseket, csökkenti a hajótulajdonosokra háruló adminisztratív terheket és növeli azt az időtartamot, amíg egy hajót kereskedelmi céllal használni lehet. Ezzel egyidejűleg racionalizálja a tagállami hatóságok felügyeleti erőfeszítéseit, és a biztonság magas szintjét garantálja a jövőre nézve is.

Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szövegek hatályba lépjenek, mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.

Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.

„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter
Arányosabb biztonsági szabályozás az innováció ösztönzésére

Annak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.

A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelme

A drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.

Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.

Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.

Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.

A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .

A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.

A javaslat egyéb elemei

Az új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.

„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.

A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.

Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területeken

A kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:

• a migrációs nyomás kezelésére és az európai polgárok biztonságának növelésére előirányzott kötelezettségvállalás közel 6 milliárd EUR, ami körülbelül 11.3%-kal több, mint a 2016-ban erre rendelkezésre álló források; ez az összeg fogja segíteni a tagállamokat a menekülteknek az EU határain kívülről történő áttelepítésében, befogadóállomások létrehozásában, a tartózkodásra jogosult személyek integrációjában és az arra nem jogosultak visszaküldésében; felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, a bűnmegelőzés és a terrorista cselekmények elleni küzdelem fokozására, valamint a kritikus infrastruktúra védelmére
• az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat szolgálja a gazdasági növekedés fellendítését és munkahelyteremtést; ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent; a költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint a 19%-kal több forrásban részesülő – 2,1 milliárd EUR összeggel támogatott – Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetése 25%-kal – 2,7 milliárd EUR összegre – nőtt

Több pénz a fiataloknak

Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.

Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.