This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
Gyerekek közreműködésével valósult meg a huszti római katolikus egyházközségben a passiójáték. A hittanosok ez alkalommal úgy készültek fel a keresztút járásra, hogy minden egyes stációnál különböző szerepeket vállalva eljátszották a Jézus szenvedésének történetét. A passiójátékról külön jelenetekből álló kisfilm készült, mely során a gyerekek egyben egy forgatáson vettek részt.
A keresztutat egy gyors, de annál különlegesebb felkészülés előzte meg. Az ötlet az egyik hitoktató fejében született meg. Néhány óra alatt el is készült a forgatókönyv. A terveket bemutatták a gyerekeknek. Megtörtént a casting, vagyis kiválasztották a megfelelő szereplőket. Két-három nap után meg is valósult a keresztút. Valójában nem volt szükség hosszabb próbákra, legfontosabb a beleélés képessége, a történet átélése volt.
A legelső jeleneteket a Szent Anna és Joakim Plébániatemplom területén vették fel: Jézus az olajfák hegyén, Jézus Pilátus előtt, halálra ítélése. A további felvételek a huszti várrom felé vezető úton készültek. Itt találkozott Jézus Máriával, Veronikával, a síró asszonyokkal, Cirenei Simonnal, valamint a keresztre feszítést is itt jelenítették meg.
A befejező állomást a várdombon található kápolna mellett játszották el, ahol Jézust sírba helyezték. A keresztút után angyalnak öltözött gyerekek fogadták a szereplőket, akikkel együtt vitték be a kápolnába Jézus szenvedésének szimbólumait: a töviskoszorút, az ostort, a szegeket, a kötelet és más eszközöket.
A felvétel március 9-én valósult meg.
Március 28-án a gyerekek az egyházközség keresztútján ismételten eljátszották a stációknál a szenvedéstörténetet, ez alkalommal a hívek, Szulincsák Sándor huszti plébános és Szamborszkij atya jelenlétében. A keresztút a város utcáin haladt végig a templomtól a várdombon lévő kápolnáig.
A kisfilm a következő szavakkal ér véget: “Mert a szeretet mindennél erősebb”. A film segít abban, hogy mélyebben átélhessük Jézus Krisztus történetét, fájdalmát és megtaláljuk az ő szenvedésében életünk értelmét. Hiszen mindannyian visszük a keresztjeinket és gyakran elesünk, néha pedig segítségünkre siet egy-egy „Cierenei Simon”.
A passiójátékban 13 gyerek vett részt Csendes Erika, Dán Marianna és Lipcsei Szilvia hitoktatók csoportjából. A forgatókönyvet Moroz Szvitlána írta, aki a kisfilm készítője is volt egyben.
Fehér Rita
The post Passiójáték a huszti római katolikus egyházközségben appeared first on Kárpátalja.ma.
Les politiques de l'agriculture, de la cohésion, des affaires sociales et des migrations se livrent une concurrence directe pour l'obtention des ressources allouées au méga-fonds proposé par la Commission
The post La réforme du budget de l’UE : une bataille façon « Hunger Games » appeared first on Euractiv FR.