Kína már a delokalizációra készül és Afrika legfontosabb kereskedelmi kikötőjét építi. Továbbra is elsődlegesek a gazdasági kapcsolatok, de 2012 nyarán fordulat következett be, mert megjelent a védelmi szférában való kínai részvételi igény is.
Kenya : XV. sz. óta vannak Kínával kapcsolatai. Finomított olaj-exportja jelentős, importban a kínai rizs és a haszonjárművek jelentősek. A választásokat követő zavargások miatt az export visszaesett. Gazdaságilag a kínaiak közepesen sebezhetőnek értékelik. Kínából induló afrikai export 2,6%-a érintette az országot (2011).
A technológia orosz-francia, a finanszírozás francia, a kivitelező orosz. A tiltakozások oka főként politikai, a környezetvédelem csak álca. Megfigyelhető az orosz-francia és litván-amerikai-japán érdekek versenyfutása a térségben.
Kim-Jong Un naponta növeli a feszültséget Észak-Korea és Dél-Korea között. Szombaton (márc 30) éppen a hadiállapot beálltát deklarálta a két Korea között, de háborús fenyegetésének mégsem adnak hitelt a politikai elemzők. Miért? Mennyire vehető komolyan a fenyegetés?
A Mali-Niger térség geopolitikája, tuaregek és terroristák, valamint az EUCAP Sahel Niger misszió : Beértek az Obama-féle amerikai és a Sarkozy-féle francia Afrika-politika eredményei
Szerző: Türke András István Ph.D
Ez az intézeti blogbejegyzés némileg rendhagyó abból a szempontból, hogy egy jelenleg a magyar társadalmat és belpolitikát is alaposan megosztó kérdést tárgyal, mindazonáltal a probléma már évtizedek óta kísért.
Magyar külügyi stratégia írott formában évek óta létezik. Elkészítése társadalmi diskurzus eredénye volt, sok szakértőt, intézetet megkérdeztek, sok mást pedig nem. A legkisebb közös többszörös alapján lett olyan, amilyen. Alapvetően pozitív célokat tükröz, de leragad közhelynek ható toposzoknál, melyekből nehéz előre lépni.
Az utóbbi években a Nobel-békedíj kapcsán terjedőben az a gyakorlat, hogy a Bizottság "jövendőbeli tevékenységeket" szeretne vele inspirálni. Vajon ebben az esetben is erről van-e szó?
