Biztonságpolitika

Az IDEX 2019-en mutatta be a szerbiai Yugoimport a Lazar/RALAS rakétás páncélvadászát. A legutóbbi fejlesztésű Lazar 3-as alvázára került felszerelésre nyolc darab, 9 kilométeres hatótávolságú irányított rakétát tartalmazó konténer.

Romániában további F-16-ok beszerzését szeretnék véghez vinni az elkövetkező években. A használtan megvásárolt, de modernizált 12 darab F-16AM és a 3 kétüléses F-16BM mellé további 36 Fighting Falcon szerepel a legújabb tervekben. A legújabb terv mellé a hírek szerint a legújabb változat dukál az utóbbi időben restnek nem nevezhető bukaresti döntéshozók szerint. Természetesen azt is megjegyezték, hogy a helyi iparnak nem okozna gondot a használt példányok korszerűsítése.

Törökországban az F-35-ös gépek bázisául kijelölt támaszponton befejeződtek az új típus igényelte infrastrukturális fejlesztések. Ankara novemberre várja az első gépek megérkezését, bár az eddigi tervekben március hónap szerepelt. Törökország 1999 óta vesz részt az F-35-ös programban és több török vállalat is gyárt alkatrészeket, részegységeket a géphez. Az Alp Aviation-nak az orrfutóhoz és a hajtóműhöz van köze, az AYESAS a kabintetőben érdekelt, a Kale Industries a főfutómű és törzs hátsó részének bizonyos összetevőnek előállításából veszi ki a részét, a Turkish Aerospace Industries üzemében pedig a fegyverzet-felfüggesztők, valamint a B változatban alkalmazott emelő légcsavar, a géptörzs alsó részére kerülő ajtóinak előállítására kerül sor.

Török elmondás alapján Törökország az egyik olyan ország az F-35-ös programban, amely teljes mértékben teljesítette a pénzügyi és egyéb ígéreteit fejlesztés során. Joggal várják hát gépeiket, a földi-és légi személyzet képzése is jól halad az USA-ban, csakhogy a problémát szülő orosz Sz-400-as légvédelmi komplexumok beszerzése még nem került törlésre. Sőt, ezek várhatólag októbertől kerülnek majd telepítésre az országban, amely véleménye szerint a légvédelmi rendszerek tenderén az egyik fő követelmény volt, hogy a gyártási jogot és technológiát a lehető legteljesebb mértékben megkaphassák. Meglepő módon csak Oroszország reagált pozitívan ezekre az igényekre, így dőlt el a verseny a javukra.

Katar megrendelte Törökországtól az Altay harckocsit. A páncélosokból 100 darab kerül majd a közel-keleti államba. Az első legyártásra és átadásra kerülő mennyiséget 40 Altay fogja alkotni, ezekben még a német MTU Friedrichshafen 1500 lóerős dízelmotorjai lesznek megtalálhatók. Török részre az Altay további két változata, a műszaki harckocsi és az aknamentesítő harckocsi is egyaránt az első szériás Altay-T1-en (amelyből 40 darab fog elkészülni) kerül majd kifejlesztésére. a 2018-as év végén vált véglegessé, hogy az Altay harckocsik gyártásának a jogát a BMC nyerte el, így az első 250 darab harckocsit ők építhetik meg. Persze-persze mondhatják a török harckocsi fejlesztését akár már a kezdetektől, vagyis 2005 óta figyelemmel követők, de ugyan mi fogja hajtani?

A kérdés jogos, hiszen majd másfél éve történt, hogy a török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai K2-es Black Panther licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.

A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Altay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet. Pár hónappal későbbi hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban már tavaly előtt teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy még 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

A legújabb hírek szerint BMC 2018. júniusban megállapodást írt alá az Hadiipari Igazgatósággal (SSB-vel), hogy kifejlesztett egy 1500-1800 lóerős dízelmotort és más rendszereket az Altay tartályokhoz. Persze a motorfejlesztés nem megy egyik napról a másikra így az első 40 darab török Altay-T1-es jelzést viselő harckocsiba is a német MTU Friedrichshafen GmbH 1500 lóerős motorjait tervezik beszerelni, de amennyiben a németek elzárkóznának az erőforrások eladásától, készen állnak alternatív megoldás felhasználására is. Az első páncélost kicsit több mint egy év múlva készítik el és a következő 210 darab, immáron Altay-T2-őt készek módosítani az első 40 darabos gyártási széria tapasztalatai alapján felmerült igények szerint.

Ankara a későbbiekben akár 1000-1500 darabot is megvásárolhatnak majd az Altay-ból, hiszen jelentős számú elavult harckocsival rendelkezik a hadsereg. Elég csak megemlíteni a 930-as és az 1370-es darabszámban rendszeresített M-60-as és M-48-as amerikai páncélosokat, de a 382 darab német Leopard 1-es sem mai darab. Néhány modernizáláson átesett régebbi harckocsin (a 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért) kívül csak a 338 Leodard 2-es tekinthető korszerű páncélosnak Törökországban.

Már biztossá vált az is, hogy az Altay-T2-en fog majd bevezetésre kerülni a sikeres teszteket maga mögött tudó, Törökország saját fejlesztésű aktív páncélzata az Akkor Pulat. A rendszert az Aselsan török ​​vállalat és az ország legfőbb tudományos testülete, a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) kifejlesztette ki. Az aktív páncélzat modularitásának köszönhetően többféle páncélos járműre is könnyedén felszerelhető. Ez év elején a török állami forrásokban felbukkant hír igazi érdekessége maga az aktív páncélzat léte, hiszen a török források eddig nem foglalkoztak vele. Ugyanis ez a rendszer valójában az ukrán Zaslon könnyűsúlyú, Zaslon-L változata, amellyel a 2017-es évben fejeződtek be a vizsgálatokat Ukrajnában, majd utána egy gyorsított tesztsorozatot végeznek vele Törökországban is. Az integrációt végző Aselsan már február óta dolgozik a Zaslon-L török páncélosokra történő felszerelésének kidolgozásán.

Törökországi sajtóértesülések szerint az ez után gyártásba kerülő Altay harckocsi harmadik gyártási szériája, vagyis az Altay-T3 gyökeresen különbözni fog az elődjeitől. A 2024-ben bemutatkozó Altay-T3 legénysége 3 fő lesz, a löveget egy töltőautomata fogja kiszolgálni. A torony szerkezete más lesz, hiszen a személyzet mindhárom tagja az orosz T-14 Armata harckocsihoz hasonlóan a páncéltestben helyezkedik majd el, a torony teljes egészében távirányítású lesz.

Igaz lehet az a hír, amit még tavaly lehetett olvasni több külföldi oldalon, na és a NETARZENÁL-on, miszerint Kínában egy új tankergép megalkotásán dolgoznak. A szovjet eredetű Tu-16-os közepes bombázó Kínában gyártott tankerváltozata, a Xian HY-6-os mellett hamarosan felbukkanhat majd egy nagyobb képességű típus is. Ez a nagyobb mennyiségű üzemanyagnak köszönhetően talán jobban megfelel majd a J-20-ok számára is, hiszen a több mint 60 tonnás terhelhetőségű Y-20 szállítógép módosításával jött létre. A múlt idő használata az előző mondat végén jogos, hiszen műholdképek alapján legalább egy ilyen Y-20 már létezik. Ez a szárnyai alá felszerelt utántöltő konténerekkel lett ellátva. A legújabb információk szerint a Y-20-on eddig alkalmazott orosz hajtóművek helyett 2019-ben alkalmazásra fog kerülni a hazai gyártású WS-20-as erőforrás, valamint további alváltozatok megjelenésére is lehet számítani. A radarral felszerelt légtérfelderítő mellett, a rádióelektronikai harcra és felderítésre képes variáns mellett megjelenhet egy repülő kórházzá átalakított Y-20-as is.

Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy Japánban a szigetországban rendszeresítendő 147 darab Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók számára a norvég Kongsberg Gruppen JSM (Joint Strike Missile) hajók elleni rakétáját rendelték meg. Ez a 120 kilogrammos harci résszel ellátott fegyver az amerikai gép egyik alapfegyverzete, melynek az F-35-ös paramétereit figyelembe vevő fejlesztése 2008-ban kezdődött, és 2018 közepén sikeresen elvégezte a rendszeresítéshez szükséges teszteket. Az, hogy a JSM az F-35-ös egyik első integrált fegyvere lesz még 2012-ben dőlt el. 2013 júniusában makettekkel ellenőrizte a Kongsberg és a Lockheed Martin, hogy a norvégok által fejlesztett JSM (Joint Strike Missile) robotrepülőgép elfér-e az F-35-ös fegyverterében. Ezek a próbák is sikert hoztak, akárcsak az egy hónappal ezelőttiek, ahol szintén eme fegyvert felfüggeszthetőségét vizsgálták, ám akkor a szárny alatti csomópontokra. A vállalat és a japán kormány nem közölte a szerződés értékét, vagy a beszerzendő JSM-ek mennyiségét. A 336 kilogrammos, 185 km-es hatótávolságú robotrepülőgép navigációját GPS, míg a célpont felderítését a végfázisban egy hőképalkotó rendszer segíti.

Régi ismerős tűnt fel a 2020-as amerikai légierőt érintő költségvetésben, a beszerzendő típusok között. Ez pedig nem más, mint az F-15-ös, amelyik Boeing F-15EX jelzésű változatából nyolc vadonatúj példány kerül megvásárlásra. Az F-15EX egy kicsit módosított változata az Advanced F-15-nek, amelyet Katar vásárolt meg. A nagyjából 80-125 millió dolláros darabárú gép nagyjából hasonló kiadást jelent majd, mint az F-35-ös, melynek egyre csökkenő ára már versenyképes lenne az F-15EX-el is, jelenleg éppen 89 millió dollárba kerül a Lightning II-es egy darabja. Ami viszont megtakarítást fog eredményezni, az a F-15EX repülési órájára eső összeg, ami igazán megfizethető lesz, ugyanis az F-35-ös hasonló mutatójánál 35% -al alacsonyabb. A legújabb Eagle körülbelül 27 ezer dollárt igényel majd óránként a repülésre, ami jóval a 45 ezer dollár alatt van, ami az F-35A repüléséhez szükséges.

A megtakarítás további előnye a földi személyzet képzéséhez köthető, ők a továbbfejlesztett Sas-t hamarabb meg és ki fogják ismerni, mint egy teljesen új típust. Várhatólag 6 hónap alatt elvégezhető az átképzés, ez messze kevesebb, mint a 18 hónap. A meglévő alkatrészek mintegy 70%-a felhasználható lesz az F-15EX-en, akárcsak a karbantartáshoz szükséges felszerelés 90%-a. Végül, az aktuális információk szerint az F-15EX-nek 20000 órás élettartama lesz, amellyel évtizedekig szolgálhat, míg az F-15C/D változatok a 2020-as években végleg elérik a már megnövelt élettartamuk végét. Az elkövetkező öt évben összesen 80 darab F-15EX megvásárlása szerepel, míg az USAF távlati terveiben további 64 darab F-15EX beszerzése szerepel, amelyekkel alaposan megfiatalíthatnák az orosz és kínai légierőhöz képes egyre csak korosodó gépállományát.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

North American RA-5C Vigilante

McDonnell Douglas TA-4F Skyhawk

Grumman EA-6B Prowler

Hawker Hunter T.68

Bell/Boeing MV-22B Osprey

Convair F-106A Delta Dart

Lockheed CF-104 Starfighter

Hawker Siddeley Nimrod MR.2

North American T-2C Buckeye

Sepecat Jaguar GR.1A

Boeing F/A-18E Super Hornet

Airbus A330-243MRTT

North American Rockwell OV-10A Bronco

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II

Grumman A-6A Intruder

Idén tavasszal a Budapest Airport befejezi a repülőtér futópályavégeihez tartozó műszeres leszállító rendszer (ILS) berendezéseinek 2015-ben megkezdett korszerűsítését. Az idei évben a 2-es számú futópálya budapesti végéhez tartozó ILS rendszert cserélik ki, ami a pálya átmeneti lezárásával jár.

A LOTN (Letecke Opravovne Trencin, azaz a Trencséni Légijármű-javító Üzem) hazai üzemében végeztek az Afgán Légierő második Mi-17V-5-ös szállító helikopterének ipari nagyjavításával.

A napokban lesz egy éve, hogy a szolnoki Auchan áruház közelében lévő körforgalomban kiállítási helyére került az 574-es oldalszámú Mi-24D harci helikopter. A múlt heti szolnoki sajtónapról hazafelé, néhány fotó erejéig megálltam az emlékműnél, hazaérve pedig utánanéztem, hogy milyen fotóim vannak az 574-es Hindről. Sajnos a D változatról kevés képet találtam, az 574-esről mindössze néhányat.

2005 májusában, a helikopter bázison. Az 574-esen két ipari nagyjavítást hajtottak végre. Mindkettőt Tökölön, a Dunai Repülőgépgyár Rt-nél.

A Légi Roham 2009 gyakorlaton az újdörögdi Romváros egyik épületének tetején, leszállás közben.

2016. november. A kiállításra kiválasztott helikopter, immár jelentősen lekönnyítve.

2018 októbere. A nagy délutáni forgalom miatt olyan nehéz volt bejutni a körforgalomba, hogy közben volt idő elkészíteni ezt a képet. 

Az 574-es Mi-24D 1985 januárjában készült el, és áprilisban megérkezett Magyarországra, a szentkirályszabadjai ezredhez.

A helikopter (saját erejéből) nyolc éve, 2011. március 19-én emelkedett utoljára a levegőbe.

A Hind árnyékos oldalán.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az adatok forrása Brandt Gyula Magyar felségjelű Mi-24 harci helikopterek című könyve volt.

Új időzítő berendezés kifejlesztését jelentette be a Martin Baker, amely az új technológiát a Lockheed Martin F-35-öséhez kifejlesztett US16E, illetve a legújabb Mk18-as katapultülésekhez alkalmazná.

Az Egyesült Államok haditengerészete 2019. február 28-án jelentette be, hogy az általuk üzemeltetett F-35C Lightning II típusú repülőgépek elérték az ún. bevezető műveleti képességet (IOC – Initial Operational Capability).

2019. március 9-én, szombaton rendezték meg a II. RepTár MiG-29 Szimulátor Bajnokságot, melynek keretein belül idén is izgalmas légiharcokat láthatott a helyszínre érkező, szépszámú nézőközönség. A sikeres légiharc kupának folytatása következik, 2020-ban nagyszabású szimulátoros rendezvényen mérhetik össze tudásukat a virtuális vadászpilóták.

A hadseregek gyengeségét erősségét, háborúk lehetséges kimenetelét sokszor abból próbálják soka megjósolni, hogy „mekkora” az adott hadsereg. A számok. Tankok, repülők, katonák. Meg persze a haditechnika minősége. Orosz, amerikai, izraeli. Ötödik vagy negyedik generációs repülőgép. Okos bomba vagy buta bomba.
Jó lehet kicsit túlragoztam, de most olvastam egy érdekes indiai cikket, és ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire „banális”, bürokratikus, logisztikai, kiképzési dolgokon tudnak múlni dolgok, nem a mennyiségen és minőségen. India és Pakisztán konfliktusa azért jó „példa” erre, mert itt még vannak napjainkban is összecsapások, mindkét országban angol nyelvű sajtóban (azaz az érdeklődő többség el is tudja olvasni) és még ráadásul megvan az a sajtószabadság és érdeklődés, hogy írnak is róla. Különösen az indiaiakat érzem erősnek a nyilvános önmarcangolásban, önfeltárásban. A Kargill-i háborúról annak idején remek könyveket vettem, amit ex tábornokok írtak.
A mostani összecsapás kapcsán mindenkiben felmerült a kérdés, hogy India miért az elavult MIG-21 Bison-okat indította az F-16/J-17-e csapásmérő kötelék ellen, mikor voltak modernebb gépei is, amelyek nagyobb eséllyel vették volna fel a harcot a támadókkal (közben kiokosítottak, hogy nem MIG 21 Bisz volt az, hanem annak MIG-21 jelentősen feljavított utolsó verziója, a Bison). Olvastam már több verziót, de ez a mostani elég mellbevágó, de hihető a hasonló indiai példák után, sőt kis itthoni áthallása is van. A válasz az, hogy azért, mert még nem épültek meg a bunkerek Kasmírban, amelyekbe befértek volt a Szu-30-asok.
A típust két évtizede kezdte el beszerezni India, majd 250 gép van rendszerben, de csak 2017-ben döntöttek a bunkerek építéséről Kasmírban. Ennek hiányában – és a korábbi háborúkból okulva – a legmodernebb típust nem állomásoztatják a határ közelében, nehogy egy megelőző csapás áldozataivá válljanak.Tehát az indiai légierő bénázása – úgy tűnik - nem a pilótákon, hanem a bürokrácia bénázásán legyen szó a légierőről (mint haderőnem) a vezérkarról, vagy a minisztériumról. Ha lett volna bunker, a támadók velük találkoztak volna, és akkor talán nem csak az indiaik állítanák (ebben a cikkben is), hogy lelőttek egy pakisztáni vadászgépet.

Ukrajna közös vállalat alapításáról írt alá megállapodást Mianmarral, a korábbi Burmával. Ennek, a páncélozott járműveket gyártó üzemnek az ázsiai országból érkező jelentés szerint 2020 második felében meg kell kezdenie a termelést. A gyár létesítéséhez szükséges felszerelés szállítását Ukrajna már meg is kezdete, így a BTR-4 exportverziója a BTR-4E előállítása a tervezett időpontban el is kezdődhet. A típus nem teljesen ismeretlen az országban, hiszen majd 5 évvel ezelőtt kezdődött el Mianmarban az Ukrajnából érkező alkatrészekből a BTR-3U gyalogsági harcjárművek helyi összeszereléséhez. A 8x8-as kerékképletű járművek beszerezéséről 2003-ban állapodtak meg a felek, az első 10 páncélos egy év múlva került átadásra. Az üzlet pontos méretéről eddig még nem érkezett megbízható információ, egyes hírek szerint Mianmar 1000 darab gyalogsági harcjármű ukrán segítséggel történő előállítását szeretné megvalósítani. A közös gyártás létrehozásában az ukránoknak nagy tapasztalatuk van, ugyanis 2012-ben született az a megállapodás, melynek értelmében Ukrajna és Kazahsztán közösen fogja gyártani az ukrán BTR-4-es gyalogsági harcjárművek 100 példányát.

A 2000-es évek elején a szovjet BTR-80-as alapján kifejlesztett páncélosból Kazahsztán 150 millió dollárértékben vásárolt. Az első 10 BTR-4-es még abban az évben el is készült, a további 90 pedig a következő évben. Irak még 2009-ben rendelt meg 420 darab BTR-4E-t. A BTR-4E előtt a fejlesztők szerint még hosszú és sikeres jövő állhat, hiszen számos fegyverfajta integrációja még várat magára. A BTR-4 fegyverzete az első időkben a Luch irányított páncéltörő rakétákból, 30 milliméteres ZTM-1 gépágyúból, 7,62 milliméteres géppuskából, valamint egy 30 milliméteres KBA-117 gránátvetőből áll. Pár évvel ezelőtt vált elérhetővé a BM-7 Parus távirányítású torony kétféle változata. Az egyikben csak egy 7,62 milliméteres géppuska található meg, míg a másikban egy ZTM-1 30 milliméteres gépágyú és egy AGS-17 30 milliméteres automata gránátvető alkotja a fő fegyverzetet.

Új irányított páncéltörő rakétát keres a lengyel hadsereg. A 9K14P Maljutka-P utódjára az ajánlatokat a gyártók március 1-ig tehetik meg. Ezután veszi kezdetét a technikai értékelés, mely április és június között fog lezajlani.

Hiába az egyre terebélyesedő vita, Németország hajthatatlan a Szaúd-Arábia ellen bevezetett embargó tekintetében. A szankció első bejelentési idején még március 9-ét jelölték meg a fegyvereladások korlátozásának végeként, azonban Berlinben már e hét első felében bejelentették a hónap végégi meghosszabbítják az embargó időtartamát.

Hollandia két héten át, február 25-től, március 8-ig, a RAF Spadeadam bázisára telepítette át nyolc darab helikopterét. A kiképzési repülések végrehajtására „szakosodott” bázis a Gilze-Rijen-ből érkezett két AS-532U2 Cougar, három AH-64D Apache és három CH-47 Chinook, valamint az őket elkísérő 250 fő számára az alacsonyan végrehajtott repülések végrehajtása közbeni időben szolgált átmeneti otthonként, míg a környezete a repülési feladatokban kapott szerepet.

Zajlanak a csapatpróbák Svédországban az ez februárjában átvett első 4 darab GRKPBV90-es Mjølner önjáró aknavetővel, mely a skandináv mitológiában szereplő Thor isten kalapácsáról kapta a nevét. A BAE Systems a 2016-os év végén Svédországból kapott egy 68 millió dolláros megrendelést, 40 darab CV90-es gyalogsági harcjármű felszerelésére 120 milliméteres aknavetővel. Stockholm elképzelése szerint a Szlovákiából beszerzésre kerülő simacsövű aknavetőkből minden CV9040-es gyalogsági harcjárművel felszerelt zászlóalj kap majd 8 darabot, hiszen a GRKPBV90-es (Granatkastarpansarbandvagn 90) is a CV90-es alvázán valósult meg. Már az is régen bizonyossá vált, hogy a bőséges lőszerellátásról a Bv 206 lánctalpas, csuklós terepjáró járművek fognak gondoskodni.

A terveknek megfelelően az idén átadott első négy páncélost kiképzésre, próbák elvégzésére, módszertani tesztekre, harceljárások kialakítására és rendszerellenőrzésre fogják használni. Ez év augusztusában viszont már a sorozatgyártott példányok átadása fog elkezdődni, ami 2020 végéig fog tartani. A POS2-es navigációs rendszerrel ellátott GRKPBV90-es Mjølner önjáró aknavető menetből 2 perc alatt lesz tűzkész, szemben a vontatott aknavetők 10 perces idejével. A tűzfeladat végrehajtása után 1 perc múlva már el is tudja hagyni a helyszínt. A hadsereg harckiképző központjában folyó próbák során a GRKPBV90-es Mjølner önjáró aknavető eddig jól szerepelt, a személyzet kiképzése könnyebben ment, mint remélték. A katonák elégedettek a járművek mozgékonyságával, a tüzelőállás elfoglalására és elhagyására fordítandó idő rövidségével. Bár az előbbihez nagyjából 5 perc kell még jelenleg, a katonák szerint ezt a szintidőt a kellő rutin megszerzése után le lehet majd faragni a gyártó által hirdetett 2 percre.

Norvégiában jelenleg még kérdéses a hadsereg páncélos erőinek jövője. Jelenleg készül a tanulmány, melyben megfogalmazzák az elkövetkező évek, évtizedek veszélyeit és az arra adandó választ. Jelenlegi haderőstruktúrában a norvég hadsereg három gépesített zászlóaljat tart fenn, amelyek mindegyike rendelkezik harckocsikkal. Éppenséggel a Leopard 2A4NO alváltozata található meg állományukban, ezekből 52 darabbal rendelkezik az ország. Még nincs eldöntve, hogy az ország éves hadi kiadásainak 21%-a felett rendelkező szárazföldi haderő a meglévő harckocsik modernizálására, vagy éppen újak beszerzésére fogja-e fordítani a jövőbeli büdzséjének nagyobb hányadát. Jelenleg még a Lockheed F-35 Lightning II vadászbombázók, tengeralattjárók és tengeri járőrgépek beszerzése bír kiemelt fontossággal.

Nagyjából egy évtizedre biztosított a Dassault Rafale gyártósorának életben tartása, a francia gyártó véleménye szerint. Jelenleg még 101 példány elkészítésére lesz módja a cégnek, ezekből 70 darab határon túlra fog kerülni Egyiptom, India és Katar légierejébe. Franciaország számára 30 darab fog még biztosan elkészülni. Ebben az évben 26 Rafale átadása van beütemezve, valamint reménykednek még további megrendelések beérkezésében is Finnország, India és Svájc részéről is.

Kuvait hadserege késlelteti az orosz T-90MSz harckocsik beszerzését. A megrendelést eddig még nem mondták vissza, de a leszállítások sem kezdődtek el a 2011-ben bemutatott harckocsit illetőleg.

Kínai médiában volt látható, egy még láthatóan gyártás alatt álló K-8 Karakorum sugárhajtású kiképzőgép Angola felségjelét viselve. Eddig még nem jelentették be, hogy az afrikai állam megvásárolta volna a típust, mely a földrész több országában is (Zambia, Zimbabwe, Tanzánia, Szudán, Ghána, Egyiptom és Namíbia) talált már megrendelőre. A fegyverzet (23 milliméteres gépágyú és PL-5E / PL-7 légiharc-rakéták) szállítására is képes 4475 kilogrammos legnagyobb felszállótömegű K-8 csúcssebessége 800 kilométer per óra, és a leggyakrabban egy ukrán AI-25TLK kétáramú sugárhajtómű, vagy ennek kínai WS-11 jelzést viselő másolata hajtja 1680 kilogrammnyi tolóerőt szolgáltatva. Néhány exportra került példányba a TFE731-2A jelzésű erőforrás került, némileg csekélyebb 1600 kilogrammos tolóerővel. A K-8-t Kínában a China Nanchang Aircraft Manufacturing Corporation tervezte, de a gyártást a Hongdu Aviation Industry Corporation végzi, illetve Pakisztánban a Pakistan Aeronautical Complex is gyártja. Angola eddigi fő fegyverbeszállítója Oroszország volt, azonban az utóbbi pár évben sorra jelennek meg a kínai gyártású hadfelszerelések (Norinco WZ551 páncélozott szállító harcjárművek és 105 milliméteres löveggel felszerelt WMA301-es páncélvadászok) az országban, így ezt figyelembe véve nem is lenne meglepő az igen olcsó K-8-as beszerzése sem.

Indiában a Pakisztánnal kiújult Kasmír tartomány körüli fegyveres összecsapás okán szeretnék a lehető leggyorsabban megnövelni a légierő legpotensebb típusának, a helyben is gyártott orosz Szuhoj Szu-30MKI csapásmérő erejét. Ezt az izraeli eredetű izraeli Spice-2000-es, műholdas/infravörös kombinált irányítású precíziós bombákkal fogják megtenni. Az első leoldási és eltávolodási teszteken felül állítólag már az éles dobáson és sikeres célmegsemmisítésen is túl vannak az indiaiak. Néhány évvel ezelőtt Új-Delhi több mint 200 bombát vásárolt az izraeli Rafael-től. Az egyetlen olyan repülőgép, amely jelenleg az izraeli bombákkal kompatibilis, a francia eredetű Dassault Mirage-2000.

Talán 2024 lesz az az év, amikor az utolsó MiG-21-es és MiG-27-es is kivonásra fog kerülni Indiában. A korszerűsítésen és élettartam-hosszabbításon is átesett két típus naptári üzemideje addig még kitart, azonban minden korszerűsítés ellenére még mindig igen gyakran repülnek, vagyis kerülnek címlapokra a fent említett típusok balesetek, katasztrófák okán, így népszerűségük a légierő vezetésében is egyre csak csökken.

Tajvan hivatalosan is benyújtotta Washington felé 66 darab Lockheed Martin F-16V vadászbombázó megvásárlásáról szóló tervét. A gépekért és fegyvereikért előreláthatóan 13 milliárd dollárt fog fizetni a szigetország, amennyiben jóváhagyják a beszerzésüket. Bahrein számára 19 F-16V eladására került áldás nemrégiben, akkor gépenként 70 millió dolláros árról lehetett hallani. Meg kell jegyezni, hogy az újabb F-16-ok a kivonásra kerülő F-5E/F Tiger II-es vadászgépek helyét vennék át, így a haderő erősödése leginkább minőségi oldalon lenne tetten érhető a jelenlegi legkorszerűbb felszereltségű Fighting Falcon segítségével, míg a darabszám alig változna. Hosszabb távon azonban Tajvan számára az F-35-ös jelenti a vágyálmot, egyrészt korszerűsége miatt, másrészt az A változat mellett a rövid távon fel-és leszállni képes B-ből is vásárolnának. Így egy esetleges kínai támadás következtében a rombolt futópályák ellenére is képesek lennének levegőbe emelni és bevetés után fogadni gépeiket.

Japánban március 1-től újra repülhetnek a Kawasaki Heavy Industries által gyártott OH-1 Ninja helikopterek. A típusból egy gép még 2015 februárjában járt szerencsétlenül. Ezután felszállási tilalmat rendeltek el és megkezdték a kivizsgálást. Amennyiben a jó munkához idő kell, gyaníthatóan igazi remekmű kerekedett a felkelő nap országában, hiszen a megmaradt 37 darab OH-1 Ninja 4 év elteltével kapott újra felszállási engedélyt. A hírek szerint a probléma a hajtómű környékén volt. Az OH-6D helikopterek utódjaként, elsősorban megfigyelési és felderítési feladatra kifejlesztett típus harciasított változatával a Kawasaki szeretné elérni, hogy a Bell AH-1 Cobra harci helikopterek pótlására rendszeresítésre kerüljön.

Átadásra került a japán haditengerészet részére a második ASAHI-osztályú romboló is, bár más országokban az ilyen vízkiszorítással rendelkező hajókat fregattként szokták emlegetni. A JS SHIRANUI (DD 120) 2017 októberében került vízre és átadását is késedelem nélkül hajtotta végre a Mitsubishi Heavy Industries Nagaszakiban lévő hajógyára. Az 5100 tonnás vízkiszorítású, 151 méter hosszú testvérhajók az AKIZUKI-osztály módosításai, tengeralattjárók elleni hadviselés helyett a légvédelmi képességet előtérbe helyezve. A General Electric LM2500-as gázturbinák és villanymotorok által 30 csomós sebesség elérésre képes hajók fegyverzetét egy 127 milliméteres hajóágyú, kettő Phalanx 20 milliméteres közelkörzeti légvédelmi rendszer, 150 kilométeres hatótávolságú Type 90-es hajók elleni robotrepülőgépek és Mark 41 függőleges indítórendszerben elhelyezett RIM-162 Evolved SeaSparrow Missile (ESSM) légvédelmi rakéták alkotják. A 230 fős legénységű rombolókon egy Mitsubishi által épített SH-60J/K helikopter elhelyezésére is lehetőség nyílik.

Kénytelen a Boeing KC-46A Pegasus gépek késedelmes átadása miatt 28 darab legöregebb KC-135 Stratotanker-ét tovább üzemben tartani az USAF. Az öreg tankerek üzemeltetése egyre nagyobb terhet ró a földi személyzetre, akik 2017-ben nem voltak képesek garantálni az elvárt 85%-os hadrafoghatósági arányt. Az öreg gépek a megfeszített munka ellenére is csak 74%-os mutatóval rendelkeztek az említett évben.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-35 Fulcrum F

Lockheed Martin F-16E Fighting Falcon

Dassault Rafale M

LTV Aerospace A-7D Corsair II

Eurofighter C-16 Typhoon

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

AMX International AMX

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Aerospatiale AS-532UL Cougar

Boeing KC-135A Stratotanker

Panavia Tornado GR.4

Canadair NF-5A

Bell/Boeing MV-22B Osprey

Dassault/Dornier Alpha Jet A

Lockheed RF-104G Starfighter

IAI Kfir C10

Boeing 737-7ES Wedgetail

Szuhoj Szu-25

Northrop RF-5A Freedom Fighter

Kawasaki C-2

 

 

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő, valamint Közép- és Kelet-Európa vezető diszkont légitársasága 2019. március 7-én, Hamburgban átvette az első Airbus A321neo repülőgépét, mely a 256 repülőgépet tartalmazó rendelésállományának első darabja.

Áprilistól határozatlan ideig a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. végezheti a Koszovó feletti magaslégtér (KFOR-szektor) irányítását az Észak-Atlanti Tanács döntése szerint - jelentette be Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter március 7-én, csütörtökön, sajtótájékoztatón, Budapesten.

Azt írja ma a kormányzatnál általában jól értesült, de néha tévedéseket megfogalmazó Haraszti Gyula, hogy a Gripeneket lehet lecserélik 7 év múlva, amikor lejár lízing (nem a bérlés, mint írja) - kormányzati források alapján. Az ok, hogy ötödik generációs gépet szerezzünk be, mert ez most 4 és feledik és elavult lesz hét év múlva. 
Az hogy 4. vagy 4. és feledik generációs a Gripen magyar szempontból szerintem mindegy. A jelenleg ismert, biztonsági és katonai doktrinákban megfogalmazott (bár ezek is átíráson vannak éppen) céljaink, az elmúlt 30 év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom támogatottsága szempontjából, stb stb. a magyar légierő lenne az utolsó, amit egy válságkezelő műveletben bevetnénk (háborúról nem is beszélek). 
A magyar Gripenek története épp az, hogy "mindent" kispóroltunk belőle, a balti légirendészeti misszióban az utolsók között vettünk részt. Az Iszlám Állam elleni globális koalícióba is küldhettünk volna gépeket, de nem volt rá ambíció (azaz politikai szándék, pénz, humán erőforrás, és fegyver sem. A képesség épp hogy). A Gripen nem lesz elavult 7 év múlva, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat. A "lopakodó képessége" nem lesz, de azon túl szinte minden másban adott lesz a lehetőség, hogy még évtizedekig használjuk, ha megfelelően költünk rá. 
Persze történhet lépésváltás, lehet ambíciózusabb a magyar külpolitika, a magyar honvédség, de azért venni 5 generációs gépet, hogy a magyar és a szlovén légteret örizzük vele, és CAS-t gyakoroljanak vele a Bakonyban a különleges műveletiek, azért nagy pénzkidobás lenne. Vegyünk ilyet és menjünk háborúzni az USA oldalán. Dánia, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország, a britek (az FB-n Izraelt kihagytam, máris kaptam a fejemre), a jövőben a lengyelek, nézzük meg, eddig is együtt bombáztak, ott voltak az Iszlám Állam ellen is és most meg is vették az F-35ösöket. Mert ez egyszerre politikai elköteleződés, szándék a szoros kapcsolatok katonai fenntartására (lásd még interoperabilitás) és a használat. 
És arra most ki sem térek, hogy 5. generációs gépek egyelőre csak az USA-nak vannak. Amikor az új védelmi együttműködés megkötése kapcsán ennyi feszültség volt a két fél között, amit más országokkal rutinból kötötték meg, akkor nem biztos, hogy ez az üzlet olyan magától értetődő lesz (bár az is tény, hogy az üzlet, mit látjuk sokszor felülírja a politikát)

Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, ez pedig a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk következő része. Mint eddig is, az átírásoknál elsődlegesen a népszerű magyar átírást használom, mellette a pinyin alak zárójelben szerepel az első említéskor. 

Az előző részekben elsősorban az északi hadurakkal foglalkozott a sorozat, most pedig a déli, kantoni események kerülnek bemutatásra. Az 1917-ben itt alakult ellenkormány magát vallotta az igazi kínai kormányzatnak, ám ezt egyelőre egyetlen külföldi hatalom sem ismerte el. Egyedüli kivételt a Szovjetunió jelentett, amelynek segítsége nélkülözhetetlen volt az északi hadurak későbbi legyőzésében. Egyúttal ekkor kezdődött a sajátos viszony a Nemzeti Párt és a Kínai Kommunista Párt között, amely a szövetségtől az évtizedes polgárháborúig vezetett, és meglehetősen ellentmondásos volt. 

Az előző részek tartalmából: a cseli és fengtieni klikk legyőzik az anhuji klikket – a hadurak korának általános jellemzői – a legfontosabb hadurak életrajza – a cseli-fengtieni háborúk és a cseli klikk bukása 

A tájékozódást segítő térképek ITT érhetők el. 

Délen a helyzet változó (1918-1924)  Visszatérés Kantonba

Miután Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) 1918 áprilisában a déli hadurakkal való ellentétei miatt elhagyta Kantont, a sanghaji francia koncesszió területén telepedett le, és a főmarsalli egyenruhát tudósköpenyre cserélve politikai elképzelései és az elmúlt évek tapasztalatai papírra vetésével foglalatoskodott. Szun 1919-ben megjelent írásában magát egyfajta messianisztikus vezetőként pozicionálta, aki nemcsak egyesíti Kínát, de jelenlegi bajaira is megoldást talál. Ezzel összefüggésben a demokrácia bevezetését is későbbi időpontra tervezte, és kijelentette, hogy Kínának „politikai gyámságra” van szüksége, ami az egypártrendszer meglehetősen kreatív elnevezése. 

[...] Bővebben!

Avagy a kommunistákkal szövetkezni nem kell félnetek jó lesz...

Kimondani is nehéz, de már 5 éve nincs közöttünk kiváló barátunk, Nádas Tamás műrepülő világbajnok. Ahelyett, hogy együtt ünnepeltük volna névnapját 2014. március 7-én, más feladat jutott nekünk aznapra. Elfogadni a feldolgozhatatlant: Tamás életét vesztette.

A holland Scramble értesülései szerint 2017-ben titokban F-117-es lopakodók állomásoztak a Közel-Keleten. A szaklap szerint legalább négy F-117 Nighthawk állomásozott titokban ott, hogy az Egyesült Államok légierejének speciális hadműveleteit támogassa.

2019. március 5-től már tizenöt utasbiztonsági csatorna üzemel és hamarosan elkészül a tizenhatodik sor is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminálján. A Budapest Airport (BUD) egy sor további fejlesztést hajt végre a nyári utazási szezonig, hogy gyorsabb és kiszámíthatóbb legyen a kötelező repülőtéri biztonsági ellenőrzés.

Itt a tavasz, kezdődik a gyakorlatok szezonja Magyarországon is. A Bakonyba az OAR keretében megérkezett a Nagy Testvér újabb Cav rotációja, őket (vagy akármit) meg ez előző nagyhatalmi iteráció jött megfotózni Kecskemétről OS-alapon egy An-30-assal. Közben a NATO JEWCS egy nálunk még ismeretlen platformüzemeltető (AVdef) szép festésű Falcon 20-asáról húzza a rádiófrekvenciás nótát a magyar radarosok és lérakosok örömére.

Zord

Az Azerbajdzsáni Légierő a köztársasággal együtt tavaly ünnepelte századik születésnapját. A fegyveres erőket - amelybe a repülő csapatok is beletartoztak - 1918. június 26-án alapították. Az ország 1920 áprilisában szovjet fennhatóság alá került, így akkor a fegyveres szervek is átalakultak.

2019. március 23-24-i hétvégén kerül megrendezésre a XXIX. Szolnoki Makett Kiállítás és Verseny, mely hazánkban a makettezők egyik kedvenc eseménye.

Hagyományteremtő célzattal, második alkalommal rendezi meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum a MiG-29 Szimulátor Bajnokságot március 9-én, szombaton. Az esport rendezvényre a belépés díjmentes.