Biztonságpolitika

Románia védelmi minisztere, Mihai Fifor a napokban számolt be arról, hogy meglévő 16 darabos F-16-os flottájukat kiegészítenék 4 példánnyal, a jövőbeli terv pedig további 36 Falcon beszerzése.

Döntő csapásra készül a Bassár al-Asszad vezette szír kormány, hogy felszámolja az utolsó lázadó kézen lévő kelet-gútai enklávét. A hét elején felerősödő bombázások is számos emberéletet kioltottak, azonban a tervezett szárazföldi támadás végrehajtásával az egekig emelkedhet a halottak száma.

            A szír kormányerők bombázásainak következtében hétfőn legalább 100 ember, közülük alsó hangon 20 gyermek veszítette életét a lázadó kézen lévő Kelet-Gútában, Damaszkusz közelében  – tette közzé az Egyesült Királyságban működő, szíriai emberi jogokkal foglalkozó megfigyelő csoport (Syrian Observatory of Human Rights, a továbbiakban: SOHR). Ezzel február 19-e lett a körzet leghalálosabb napja egészen annak 2013-ban elkezdődött ostroma óta. 2017 decembere óta a kormány által szervezett támadások során több mint 400 civil, közöttük 100 gyermek vesztette életét. A veszteségek száma tovább nőhet, ha az eddigi bombázások helyett nagyszabású szárazföldi támadásba kezdenek a szír kormány erői a kelet-gútai régióban, melynek csapdájában jelenleg is emberek ezrei élnek.

            A Szíriai Polgári Védelem – vagy közismertebb nevükön a Fehér Sisakosok – közleménye szerint a bombázás kedd reggel is folytatódott. Már korábban a hónap folyamán a szír karhatalmi erők megpróbálták irányításuk alá vonni a régiót, mely próbálkozás több mint 200 áldozatot követelt csupán négy nap leforgása alatt. Jelen esetben két nap (február 19-e és 20-a) elég volt ahhoz, hogy a halottak száma meghaladja a 200-at, a számláló kedd végeztével már 250-nél járt, így ez az időszak vált a háború legpusztítóbbjává a 2013-as vegyi támadás óta, állapította meg a SOHR. Ilyen jellegű támadás azonban nem akkor történt utoljára. Idén február 5-én a Fehér Sisakosok képviseletében tevékenykedő orvosok és aktivisták beszámolói szerint a szír kormány helikopterei klorin-bombákat dobtak le mind Kelet-Gúta, mind pedig Saraqeb területére, melyek további emberéleteket követeltek.

            De miért is olyan fontos Kelet-Gúta a Bassár al-Asszad vezette szír kormány számára? A terület az utolsó jelentős enkláve a főváros, Damaszkusz közelében, s mint ilyen, teljesen a kormány fennhatósága alatt álló területekbe ágyazódik be, így érthető, hogy miért akarja mihamarabb fennhatósága alá vonni a térséget Szíria kormánya.

            A február 18-án, vasárnap felerősödő támadások nem csupán a civil lakosságra irányultak, hanem az ő túlélésük számára nélkülözhetetlen pékségekre, raktárakra és minden egyéb olyan épületegységre, amelyről feltételezték, hogy alkalmas élelmiszer raktározására. Ezen létesítményeken kívül további bombatalálatok értek és tettek szinte használhatatlanná számos főutat, így az enkláve lakosai számára biztosítandó segítség eljuttatása, illetve az esetleges kimenekítő akciók is nem várt nehézségekbe ütköznek. A szír kormány bombái az egészségügyi épületek közül is számosat a földdel tettek egyenlővé – közöttük négy ideiglenes kórházat, beleértve egy szülőotthont is –, így a sebesültek ellátásának hiánya miatt jelentősen megnőtt a halálesetek száma.

            Már az eheti pusztítás előtt is – segélyszervezetek szerint egészen pontosan tavaly decembertől – válságos állapotok uralkodnak a régió fölött, mivel óriási élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány mutatkozik. Az ENSZ regionális humanitárius koordinátora, Panos Moumtzis úgy véli „sürgősen véget kell verni a kelet-gútai emberek értelmetlen szenvedésének”.  A koordinátor azt is hozzátette, hogy „a legtöbb lakosnak nincs más választása, mint az alagsorokban és földalatti bunkerekben menedékbe húzódni, a gyermekeikkel együtt”. Vele ellentétben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov véleménye szerint „Az ENSZ-ben a kelet-gútai és idlibi humanitárius problémák nagymértékben el vannak túlozva”, tette közzé az orosz média. A hatalmas pusztítás és emberi veszteségek láttán az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy 30 napos tűzszünet megkötésének tervezetét fontolgatja, hogy támogatást, illetve humanitárius segélyt nyújthasson a szír rászorulók számára.

            Minden eddiginél több jel mutat a szárazföldi támadás megindítására az al-Asszad által vezetett szíriai kormány fegyveres erőinek részéről, adta hírül a SOHR. Al-Asszad seregei már felsorakoztak, és a legtöbb hírforrás szerint a katonák már csak a parancsra várnak a szárazföldi támadás megkezdéséhez.

            Jövő hónapban, tehát 2018 márciusában fog a szíriai konfliktus nyolcadik évébe lépni. Az eddig eltelt hét év alatt emberek százezrei veszítették életüket, valamint megközelítőleg ötmillióan hagyták el az országot. Az ottmaradók továbbra bizonytalanságban élnek, napi szinten küzdenek a túlélésért a legzordabb körülmények között. „Gúta sorsa ismeretlen számunkra. Egyedül Isten kegyelmében és az alagsoraink által nyújtott menedékben bízunk” – fogalmazta meg Alaa al-Din, egy 23 éves állampolgár.

Oroszország ötödik generációs harci repülőgépe, a Szu-57-es egyike azon típusoknak, melyet repülős berkekben kiemelt figyelem övez: mikor áll hadrendbe, milyen fegyvereket hordoz majd, mikor kapja meg az új hajtóművet stb. mind-mind olyan kérdések, melyek naponta visszaköszönnek a repülős fórumokon.

2018. február 16-án került sor a norvég F-35-ös fékernyőrendszerének első helyi tesztjére, melynek a norvég Ørland légibázis adott otthont. A fékernyő nem "tartozéka" az F-35-ösnek, a gyártó a norvég fél kérésére integrálja a rendszert a saját példányaikon.

Orosz hírforrások a napokban számoltak be arról, hogy az Orosz Haditengerészet Szu-30SzM pilótái először gyakorolhatták a légi utántöltést, mutatjuk róla a nyilvánosságra hozott videót.

Lengyelország védelmi minisztériuma a napokban jelentette be, hogy indul a lengyel pilóták képzése az M-346 Master (lengyel megnevezéssel "Bielik") kiképző repülőgépeken, a lengyel oktatópilóták már teljesítették első repüléseiket az új típuson.

Az Egyesült Államok légiereje a B-52H bombázóit új hajtóművekkel látná el és nyugdíjazná a Rockwell B-1 és Northrop Grumman B-2-es flottáját, amint a Northrop újgenerációs B-21-esének megkezdődne a sorozatgyártása.

Sokkal költségesebb a svéd fegyveres erők Hkp 14 (leánykori nevén NHIndustries NH90) taktikai helikoptereinek üzemeltetése, mint amit korábban terveztek.

Volt múltkor egy nagyobb lövöldözés  a kurd/amerikai és a szír/orosz erők között Kelet-Szíriában. Nyilván a pikáns az volt benne, hogy amerikaiak oroszokat lőttek, de a szerencse az volt, hogy az oroszok nem reguláris erők voltak, hanem a egy magán katonai vállalat alkalmazottjai. Igen, Wagner csoportnak hívják a szervezetet, ezt a poént nem szoktam lelőni.

Írtam a 24.hu-nak egy cikket, erről, ide most csak azt akarom megírni amit nem írtam bele az előkészületekről. (ott arra hegyeztem ki, hogy végre az oroszok is ráeszméltek a magán katonai vállalatok alkalmazásából származó előnyökre)

Korábban az Eufráteszen az oroszok - ők gondolom regulárisok, utászok voltak - vertek egy hadihidat, és a folyó jobb partján hidfőt létesítettek. Az amcsik azóta biztosan figyelték a területet. A támadás előtt pár nappal egy kisebb árhullám vonult le a folyón, ami elmosta a hadihidat (a gátak fentebb a kurdok kezén, állítólag jobb híján így jelezték a kormányerőknek, hogy nem kellene próbálkozni). Akkor láttam a fotót a hadihírdról, de nem értettem a jelentőségét.

Ezek után választani kellett a szír/Wagner erőknek, hogy valahogy visszabumliznak, vagy akkor már nekivágnak. Nekivágtak, ráadásul éjszaka.

A cikk megírása után jelentek még meg frissebb cikkek, asszem az veszteségek még magasabbak lettek. De hát nem is ez volt a cikk lényege, hanem a politikai lehetőségek

Dél-Korea elnöke, Mun Dzsein elrendelte, hogy a kormány dolgozzon ki olyan válaszokat, melyekkel érdemben reagálni lehet az Egyesült Államok dél-koreai termékek számára hátrányos intézkedéseire.

Tovább olvasom

Ausztria új kormánya újra megvizsgálja az előző kormány 2 milliárd dolláros Eurofighter programját. A védelmi miniszter kifejezte a kormány hajlandóságát a tárgyalásokra a gyártókkal folytatott jogi csata során.

A szír légvédelem február 10-én lelőtt egy izraeli vadászbombázót, miután az Szíria déli részén állomásozó iráni milíciákon hajtott végre légicsapást. Ez volt az eddigi legsúlyosabb konfrontáció izraeli és iráni csapatok között és könnyen vezethet az ellenségeskedés fokozódásához.

Összesen nyolc izraeli vadászgép hajtott végre támadást, a területére behatoló iráni drón lelövése után. A szerencsétlenül járt F-16-ost a bevetésről visszatérve, izraeli légtér felett érte a végzetes találat. Mindkét pilóta sikeresen katapultált és azonnal a haifai korházba lettek szállítva, egyikük súlyos sérüléseket szenvedett.

A gép lelövésére válaszul Izrael újabb, intenzívebb légicsapást hajtott végre, lebombázva 12 iráni és szír célpontot, beleértve a szír légvédelem egységeit is.

Forrás: timesofisrael.com

A szír polgárháború immár 7 éve tombol, de eddig még egyetlen izraeli vadászgépet sem lőtt le a szír légvédelem, így ez az esemény egy új fázist nyit a háború alakulásába. Egy „új stratégiai fázis kezdetéről” beszélt a Hezbollah is. Feltehetőleg az iráni támogatású militáns szervezet küldte a drónt Izrael légterébe, mely az okot szolgáltatta az izraeli hadseregnek (IDF) a válaszcsapásra.

Izrael állam számos más regionális- és nagyhatalommal ellentétben eddig semleges maradt a polgárháború évei alatt. Nem foglalt állás sem a vele ellenséges Aszad-rezsim, sem az egyre radikalizálódó, iszlamista lázadókkal szemben. Törekvései kizárólag a rövid, északi határszakasz védelme érdekében történtek. Az említett régiót – a Golán-fennsíkot – Izrael az 1967-es arab-izraeli háború óta tartja megszállva és mivel békeszerződést Szíriával azóta sem kötöttek de facto a mai napig háborúban állnak. A fegyverszünet betartását egy ENSZ-kontingens felügyeli, egy szűk demilitarizációs zónát ellenőrizve. Érdekes, hogy a háborús állapot hiánya ellenére a polgárháború kitöréséig ez az északi, hegyvidéki régió volt Izrael egyik legbékésebb határvonala. A 2011-es arab tavasz és polgárháború kezdete óta azonban a biztonsági helyzet jelentősen romlott, főleg a Hezbollah megjelenése óta. Az Irán által támogatott szervezet, több más síita milícia és a Forradalmi Gárda harcosai mellett az Aszad-rezsim oldalán harcolnak. A szervezet – mely Izrael egyik legfenyegetőbb ellensége – 2013-as megjelenése óta Izrael közel 100 légicsapást mért az utánpótlást szállító konvojokra, rakétaindító állásokra illetve a harcosokat elszállásoló támaszpontokra Dél-Szíriában. A légicsapások célja, hogy Irán ne juthasson tengeri kijárathoz, reptérhez, állandó katonai támaszponthoz illetve harcosai ne fenyegethessék Izraelt precíziós, nagy hatótávolságú rakétákkal.

Irán az utóbbi évtized folyamán proaktív módon használta ki a hatalmi vákuumot a térségben és aktívan tör a regionális status quo felborítására. Ennek részeként korábbi riválisa, Irak területén kitört polgárháborúban síita milíciákkal támogatja a gyenge iraki – egyébként síita – kormányt, megszilárdítva befolyását az országban. Szíriában a szintén síita Aszad-rezsimet támogatja 5 éve több ezer harcossal és saját elit alakulataival is. Libanonban pedig Szaúd-Arábiával vív proxy-háborút az ország irányítása felett. Mindez az ún. “Síita félhold” létrehozása érdekében történik.

Libanonban tevékenykedik az 1980-as évek óta Hezbollah is, természetesen iráni támogatással. A Hezbollah katonai szárnya 2006-ban háborút kezdett Izraellel, mely – mivel utóbbi csak légierővel vett részt – döntetlennel zárult. Azóta mindkét fél készült és figyelt. Egyes források szerint mára a Hezbollahnak már közel 100 ezer rakéta áll a rendelkezésére melyekkel egy újabb konfrontáció során eláraszthatná Izraelt. Az izraeli hadsereg attól fél, hogy ebben az esetben még az Vaskupola légvédelmi rendszer sem nyújthat kell védelmet a lakosságnak.

A szervezet szíriai terjeszkedése jogosan aggasztja Izraelt, a vadászgép lelövésével pedig egy veszélyes, új helyzet állt elő, mely könnyen eszkalálódhat egy regionális háborúba Izrael és Irán között. Ez azonban egyelőre egyik államnak sem áll érdekében: Izraelnek a potenciális több tízezernyi civil és katonai veszteség és egy elhúzódó konfliktus, Iránnak pedig a szankciók óta egyre jobban elszegényedő lakosság okozta belső instabilitás miatt. Azonban ha a felek nem figyelnek és alakítanak ki egy hosszútávon is működőképes rendszert, a fenti szcenárió könnyen bekövetkezhet, tovább bonyolítva a Közel-Keleten zajló regionális hidegháborút.

Az ENSZ menekültügyi hivatala arra kéri Magyarországot, hogy hajtsa végre azt a migrációs tervet, amit nemrég szabadkőműves páholyok fogalmaztak meg egy közös nyilatkozatban.

Tovább olvasom

A legtöbbször jelentős erőfeszítésbe kerül elfogadható pozícióból repülőeszközt fotózni. Van azonban, hogy a téma odajön az emberhez. Így történt ma a LégierőBloggerrel is, aki fölé Riva del Gardában keveredett egy helyi Ecureuil, aminek azért is örülök, mert mindig jó olyan típust lőni, ami a honvédségben is rendszerben van.

Szerencse is kell az élethez. A kikötői cölöpön ülő sirályt akartam összehozni a közelgő Mókussal, erre a jószág elszállt. De mielőtt egy villanás alatt eltűnt volna a képmezőből, ezt a képet azért összehozta nekünk.

A pár korábbi bejegyzésemben AW139-eseikkel szerepelt Nucleo Elicotteri della provinzia autonoma di Trento egyik AS350 B3 gépéről, az I-TNAA-ról van szó, mely vélhetően néhány rendszeresen előforduló észak-gardai mentési helyszínt vett szemügyre gyakorlási/felkészülési céllal.

 A nyitókép expozíciója utáni, nagyobb látszószögű kép. Látszik a cölöp, amiről a sirály elrugaszkodott. A Garda-tó nyugati oldalán emelkedő hegyek, és a Riva déli szélén a tóparti sziklára épült Hotel Excelsior.

Különösen jól látszik itt a hegyi mentőgépek pár jellegzetes felszerelése, például  hátsó és alsó féllégtér jobb szemmel tartásához szükséges, a gép orrától jelentős távolságra kihelyezett tükrök, a hóban történő leszállásnál a talajnyomást csökkentő "sítalpak", valamint a függeszték/kioldó a külső teheremeléshez.

Ma kiderült számomra az is, hogyan gyártják valójában az Ecureuilt: angyalok trombitálják ki őket magukból :-)

A bejárt helyszíneket a gépről fotózta egy "kolléga"

Zord

Összesen 11000 darab rakétát vásárol EC665-ös Tiger harci helikopterei számára Spanyolország és Németország. A Thales Belgiumban (Herstal) gyártott 70 milliméteres átmérőjű fegyveréből a spanyol Tiger HAD-E variánsok 1000 darabot fognak kapni, míg a német UHT-k számára 10000 darabot vásárolnak meg. Ezeket az FZ90 MOD.4-es rakétamotorral ellátott eszközöket a 19 csővel rendelkező FZ225-ös, illetve a 7 csővel rendelkező FZ233 rakétablokkokból indíthatják el a harci helikopterek szárnycsonkjai alól.

Lengyelország és Kanada is csatlakozott, ahhoz nemzetközi programhoz, ahol több állam összefogva próbál meg közösen egy tengeri járőrfeladatokra alkalmas repülőgépet beszerezni. Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Törökország érdekelt még a programban, amelyben még felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatok ellátására is alkalmassá szeretné tenni a közösen kiválasztott típust. Az elvárt képességeket még ebben az évben szeretnék véglegesíteni, így az első gépek 2025-től már szolgálatba is állhatnának.

Iráni források szerint hamarosan hadrendben állónak lehet majd tekinteni a helyi fejlesztésű és gyártású a Karrar harckocsi. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.

Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá, míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.

Egyrészről a Védelmi Minisztérium felől, másrészről a típust repülő személyzetek felől is megerősítést nyert, hogy Szingapúrban a Boeing AH-64D Apache harci helikoptereket is használhatják a lassan repülő kisrepülőgépek és UAV-k elfogására. Az alacsonyan és lassan repülő gépek felderítésére a gyártó szerint, a rotorlapátok felett elhelyezett a Lockheed Martin-Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátor képes. Azt azonban, hogy a típussal adnak-e légvédelmi készültséget semelyik forrás sem erősítette meg.

Japánban újra szóba került a Lockheed Martin F-35B Lightning II lehetséges beszerzése. Most azonban nem hajófedélzeti alkalmazás került az előtérbe, hanem a távoli szigetek kisebb méretű repülőtereiről való bevethetőségi képesség. A 42 F-35A mellé akár már a következő évi költségvetésben is lehetőség lenne az első F-35B-k árának elhelyezésére. Így a rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes variáns akár már 2026-tól hadrendbe állhatna. Tokiói elemzések 1-2 századnyi mennyiséget látnak elegendőnek a lehetséges feladatok ellátására, így 20-40 darab F-35B Lightning II-re kerülhetne fel a felkelő napot szimbolizáló felségjel.

Február 9-én a Lockheed Martin átadta a 400. C-130J Super Hercules szállítógépet is. Ez a példány a MC-130J Commando II (ez egyébként a 13. MC-130J) változatban készült el és az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (AFSOC) állományába került, azonban hamarosan AC-130J Ghostrider csatarepülőgéppé fog átváltozni. Egy 2016 augusztusában elnyert 10 milliárd dolláros szerződésnek köszönhetően a típus gyártása további 10 évig folytatódni fog, így az eddig elkészült több mint 2500 C-130-as egyedszáma több mint 100 példánnyal is magasabb lehet.

Nukleáris robbantások után a levegőben tovaterjedő részecskét begyűjtésére szeretné képessé tenni három öreg Boeing KC-135R légi utántöltő repülőgépét az amerikai légierő. Az 1960-as években erre a speciális feladatra a WC-135W Constant Phoenix típust alkották meg, ezek a gépek azonban napjainkra már igen sok repült órát szedtek össze, így cseréjük hamarosan időszerűvé fog válni. Az utóbbi időben leginkább Japánból szálltak fel a gépek és Észak-Korea környéki légterekben kutattak az atomfegyverekkel végrehajtott kísérletek nyomai után. A WC-135R variáns megalkotásához a légierő vezetői 208 millió dollárt találnak elegendőnek.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91R3

Bell AH-1Z Viper

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Szuhoj Szu-27UB

Boeing F/A-18E Super Hornet

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Lockheed CF-104 Starfighter

Dassault Mirage 2000D

McDonnell Douglas EF-18A Hornet

Westland WS-61 Sea King Mk42C

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Kawasaki T-4

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Dassault Mirage 2000C

Sikorsky CH-34A Choctaw

Szuhoj Szu-24MR

Összesen 11000 darab rakétát vásárol EC665-ös Tiger harci helikopterei számára Spanyolország és Németország. A Thales Belgiumban (Herstal) gyártott 70 milliméteres átmérőjű fegyveréből a spanyol Tiger HAD-E variánsok 1000 darabot fognak kapni, míg a német UHT-k számára 10000 darabot vásárolnak meg. Ezeket az FZ90 MOD.4-es rakétamotorral ellátott eszközöket a 19 csővel rendelkező FZ225-ös, illetve a 7 csővel rendelkező FZ233 rakétablokkokból indíthatják el a harci helikopterek szárnycsonkjai alól.

Lengyelország és Kanada is csatlakozott, ahhoz nemzetközi programhoz, ahol több állam összefogva próbál meg közösen egy tengeri járőrfeladatokra alkalmas repülőgépet beszerezni. Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Törökország érdekelt még a programban, amelyben még felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatok ellátására is alkalmassá szeretné tenni a közösen kiválasztott típust. Az elvárt képességeket még ebben az évben szeretnék véglegesíteni, így az első gépek 2025-től már szolgálatba is állhatnának.

Iráni források szerint hamarosan hadrendben állónak lehet majd tekinteni a helyi fejlesztésű és gyártású a Karrar harckocsi. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.

Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá, míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.

Egyrészről a Védelmi Minisztérium felől, másrészről a típust repülő személyzetek felől is megerősítést nyert, hogy Szingapúrban a Boeing AH-64D Apache harci helikoptereket is használhatják a lassan repülő kisrepülőgépek és UAV-k elfogására. Az alacsonyan és lassan repülő gépek felderítésére a gyártó szerint, a rotorlapátok felett elhelyezett a Lockheed Martin-Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátor képes. Azt azonban, hogy a típussal adnak-e légvédelmi készültséget semelyik forrás sem erősítette meg.

Japánban újra szóba került a Lockheed Martin F-35B Lightning II lehetséges beszerzése. Most azonban nem hajófedélzeti alkalmazás került az előtérbe, hanem a távoli szigetek kisebb méretű repülőtereiről való bevethetőségi képesség. A 42 F-35A mellé akár már a következő évi költségvetésben is lehetőség lenne az első F-35B-k árának elhelyezésére. Így a rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes variáns akár már 2026-tól hadrendbe állhatna. Tokiói elemzések 1-2 századnyi mennyiséget látnak elegendőnek a lehetséges feladatok ellátására, így 20-40 darab F-35B Lightning II-re kerülhetne fel a felkelő napot szimbolizáló felségjel.

Február 9-én a Lockheed Martin átadta a 400. C-130J Super Hercules szállítógépet is. Ez a példány a MC-130J Commando II (ez egyébként a 13. MC-130J) változatban készült el és az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (AFSOC) állományába került, azonban hamarosan AC-130J Ghostrider csatarepülőgéppé fog átváltozni. Egy 2016 augusztusában elnyert 10 milliárd dolláros szerződésnek köszönhetően a típus gyártása további 10 évig folytatódni fog, így az eddig elkészült több mint 2500 C-130-as egyedszáma több mint 100 példánnyal is magasabb lehet.

Nukleáris robbantások után a levegőben tovaterjedő részecskét begyűjtésére szeretné képessé tenni három öreg Boeing KC-135R légi utántöltő repülőgépét az amerikai légierő. Az 1960-as években erre a speciális feladatra a WC-135W Constant Phoenix típust alkották meg, ezek a gépek azonban napjainkra már igen sok repült órát szedtek össze, így cseréjük hamarosan időszerűvé fog válni. Az utóbbi időben leginkább Japánból szálltak fel a gépek és Észak-Korea környéki légterekben kutattak az atomfegyverekkel végrehajtott kísérletek nyomai után. A WC-135R variáns megalkotásához a légierő vezetői 208 millió dollárt találnak elegendőnek.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91R3

Bell AH-1Z Viper

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Szuhoj Szu-27UB

Boeing F/A-18E Super Hornet

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Lockheed CF-104 Starfighter

Dassault Mirage 2000D

McDonnell Douglas EF-18A Hornet

Westland WS-61 Sea King Mk42C

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Kawasaki T-4

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Dassault Mirage 2000C

Sikorsky CH-34A Choctaw

Szuhoj Szu-24MR

A mianmari krízis 2017. augusztusi kezdete óta többszázezer rohingya kényszerült lakhelye elhagyására. A konfliktus kibontakozása előtt az ország területén élő rohingyák száma megközelítette az 1 millió főt. Az ENSZ az eseményeket “humanitárius és emberi jogi rémálomnak” nevezte. A menekültek fő úticélja a szomszédos Banglades.

A konfliktus gyökerei messzire nyúlnak vissza. A buddhista Mianmarban élő iszlám vallású rohingya kisebbség kapcsolata már régóta feszült volt a többségi lakossággal. A jelenlegi krízis közvetlen előzménye, hogy 2017. augusztus 25-én az Arakán Rohingya Megváltó Hadsereg (ARSA) nevű milícia elismert több, a rendőrség és a hadsereg ellen irányuló támadást.

A válság kezdete óta különböző becslések a menekültek számát 650-750 ezer fő közé teszik. Különböző emberi jogi szervezetek és az ENSZ szigorúan elítélte az atrocitásokat, melyeket a megfigyelők népirtásként, illetve emberiség elleni bűntettként írtak le. A menekülők legfontosabb célpontja Banglades, mely egy szintén számos problémával küzdő ország, hiszen kis területű és nagy népsűrűségű, valamint nem rendelkezik elég erőforrással a nagyszámú bevándorló ellátásához. A túlzsúfolt menekülttáborokban nagyon rossz a higiéniai helyzet, a WHO különböző járványok kitörésére figyelmeztetett. Az ivóvízkészletek szintén kimerülőben vannak.

2017 novemberében Banglades és Mianmar egyezményt kötöttek a rohingya menekültek visszatelepítéséről. Decemberben a két ország közös munkacsoportot hozott létre a gyakorlati végrehajtás sikere érdekében, és megállapodtak a folyamat 2018 januári végi megkezdéséről. Az egyezmény értelmében a menekülteknek lehetőségük van önkéntesen határozni arról, hogy szeretnének-e visszatérni. Banglades 5 tranzittábor felállítását ígérte, ahonnan a visszatelepülő rohingyák 2 mianmari átmeneti befogadó állomásra kerülnének, mivel lakóhelyeik megsemmisülése miatt nem tudnak otthonaikba visszatérni. Az egyezmény nemzetközi fogadtatása azonban nem volt pozitív, a különböző emberi jogi szervezetek a határidőt kezdettől fogva rövidnek értékelték, és attól tartottak, hogy ez a menekülteket kényszerű áttelepítésnek teszi ki.

2018 január végén a bangladesi kormány bejelentette, hogy elhalasztják a visszatelepítési program kezdetét. A döntést azzal indokolták, hogy a Mianmarba visszatelepítendő személyek listája még nem készült el. Közrejátszhatott az elhatározás megszületésében az is, hogy a rohingya menekültek élesen tiltakoztak a visszatelepítés ellen, mert nem látják személyes biztonságukat biztosítva Mianmarban. Személyes biztonságuk garantálásán kívül állampolgárságot, a rohingyák hivatalos etnikai kisebbségként való elismerését, valamint a lerombolt házaik, iskoláik és mecseteik újjáépítését követelik.

A konfliktus 2018-as kimenetele kérdéses. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok elítélően nyilatkozott arról, hogy Mianmar tagadja az etnikai tisztogatás tényét, és felszólította a BT-t arra, hogy gyakoroljon nyomást a mianmari katonai vezetésre, ismerjék el az országban lezajlott szörnyű események tényét, és számoltassák el a felelősöket. A feszültségek Bangladesben is fokozódnak, a konfliktusok száma a helyi lakosok és a menekültek között nő. Annak is fennáll a veszélye, hogy az ARSA újjászerveződik, ami akár a bangladesi-mianmari határon átívelő támadásokhoz vezethet, és országszerte erőszakhullám lángolhat fel a muszlimok és a buddhisták között.

A mai napon, 2018. február 16-án, pénteken, helyi idő szerint 11 óra körül lezuhant a Török Légierő egyik SF-260D típusú kiképző repülőgépe. A repülőgép kétfős személyzete életét vesztette a katasztrófában.

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is többször írtunk, Indonézia lehet az orosz Szu-35-ös következő vásárlója: a lehetőségből valóság lett, a napokban aláírták az indonéz beszerzés szerződését.

A választások óta eltelt négy hónap és körvonalazódni látszódnak a koalíciós tárgyalások eredményei, visszásságai is. Az Angela Merkel vezette CDU-CSU pártszövetség bár megnyerte a választásokat, de a rendkívül arányos választási rendszer miatt alkupozícióra kényszerült. Hasonló megalkuvásra kényszerült az SPD Martin Schulz vezetésével is, aki már a választások éjszakáján bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul. A politika és a realitások felülírták az elhamarkodott mondatokat; így az SPD ellenzékbe vonulása újabb erodálódáshoz vezetne, pedig a nyugat-európai szociáldemokrata pártok közül a német SPD megítélése és támogatottsága jónak számít. A két mainstream párt ki akarta zárni annak az esélyét, hogy egy esetleges új választások lebonyolításával az AFD legyen a “nevető harmadik” erő.

Forrás: www.cartooningforpeace.org

SPD: zsarolópotenciál és belső feszültségek

Napvilágot láttak olyan tervek, miszerint Schulz lenne az új kabinet külügyi várományosa, de péntekre a párt belső ellenállása, valamint Sigmar Gabriel korábbi SPD-vezető és jelenlegi külügyvezető ágálása miatt visszavonulásra kényszerült Schulz.

Schulz külügyminiszteri pozíciója tovább növelte volna a CDU és SPD közötti feszültségeket és nehezítette volna a Merkel-Macron páros uniós reformtörekvéseinek a megvalósítását. Valószínűsíthető, hogy Schulz mozgásköre is elég korlátozott lett volna, mert az elfogadott koalíciós szerződés elkötelezett a szorosabb integráció szükségessége, valamint a mag-Európa megerősítése mellett. A dokumentum szakpolitikai értékeléséből jól látszik, hogy kerüli a radikális reformelképzeléseket, vagyis a szélsőjobboldal elleni “orvosságként” is értelmezhető. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka a menekültkérdéssel foglalkozó passzus, ami nyomatékosítja, hogy felső határt kell szabni a beérkező menedékkérőknek.

Az SPD zsarolni próbálja a keresztény pártokat azzal, hogy újabb engedmények nélkül a több mint 440 ezres tagságú szocdem tagság nem bólint majd rá a koalícióra. A február eleji tárgyalások nézetkülönbsége jelenleg az egészségügyi és munkaügyi szabályozásokat érinti, emellett az SPD sajtóértesülések szerint a koalíciós egyeztetések azonnali felrúgását helyezte kilátásba, ha nem kapja meg a pénzügyminisztérium vezetését.

Az események jelenlegi állása tükrében húsvétra remélhető az új kormány felállása. Sokan kiáltanak Merkellel szemben farkast, illetve hangoztatják azt is, hogy elvesztette realitásérzékét és higgadtságát. A kancellárasszony ugyan kevesebbet nyilatkozott a tárgyalások folyamán, de egy kritikus ZDF interjúban azt felelte: „Számíthatnak rám a következő négy évben, mind kancellár, mind pártvezető személyében! Még új választások esetén is készen állok!” Annak ellenére, hogy a Die Welt megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a németek kétharmada úgy látja: a kancellár-asszony a koalíciós tárgyalások procedúrájának következtében  meggyengült. A felmérésből jól látható, hogy nem alaptalan az a félelem, hogy a tárgyalások zsákutcába kerülésével és új választások kivitelezésével az AFD további erősödését eredményezné, valamint újfent kormányalakítás-képtelenséget okozna.

Merkel eddig rendkívül jó taktikusnak bizonyult, most viszont úgy ítéli meg, hogy hatalmát a kritikai tábor jelenleg nem veszélyezteti. A bírálatok ellenére élvezi a többség támogatását mind a pártban, mind a miniszterek között, mind a minisztériumokban. A kancellár szeme előtt a stabil és az erős kormány létrehozása lebegett, amihez nem volt rest feladni a CDU számára fontos minisztériumokat sem (pénzügy, belügy), mivel a tárgyalások sikertelensége sokkal nagyobb kudarclehetőséget hordoz magában a demokrácia és a pártszövetség számára, mint néhány pozícióról való lemondás.

A CDU-ban a február 26-i berlini kongresszuson fogadják majd el a koalíciós szerződéseket. A CSU-ban az elnökség már egyhangúlag jóváhagyta a tervezetet. A SPD-ben a szavazás lebonyolítása február 20. és március 2. között lesz megtartva. Valószínűleg már csupán formális procedúráról van szó, de nagy jelentőséggel bír, hogy minél hamarabb fel tudjon állni az új kabinet.
Németország az Európai Unió fő motorja, stabilitása mind az Unió, mind térségünk számára óriási jelentőséggel bír.  Az EU egy sor olyan változás előtt áll, amelyek egy erős német kormány nélkül megvalósíthatatlanok. Létrejön-e az európai hadsereg? Mennyire őrizhető meg az euró stabilitása? Mi lesz a kétsebességes Európával? Németország eltökélt abban, hogy Európát meg kell erősíteni, az EU-ra építi a jövőjét, és abban is van realitás, hogy támogatja, hogy az eurózóna legyen az unió centruma.