Miklós-napi templombúcsúját tartotta meg december 6-án a Nagybégányi Görögkatolikus Egyházközség.
A helyi római és görögkatolikus, valamint református hívek mellett a szomszédos egyházközségek tagjai is részt vettek Nagybégány ünnepén.
A templombúcsút megtisztelte jelenlétével Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolius Egyházmegye segédpüspöke, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület papsága, Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Kovács Gyula nagybégányi református lelkész, Becsei György polgármester és Barkaszi Judit jegyző a nyírgyulaji testvértelepülés képviseletében, valamint Hanka Dezső helyi polgármester.
Fotó: www.mgce.uz.ua
A liturgián Nílus püspök mondott szentbeszédet, melyben a szenteket, köztük Csodatévő Szent Miklóst – akire a Mikulás-várás hagyománya visszavezethető – állította a jelenlévők elé példaként.Az ünnepi szertartás végén pedig megszentelte a templom új padsorát, valamint a kupolát díszítő két új ikont.
Ezt követően Kovács Gyula református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket.
A templombúcsú körmenettel, olajkenettel, antidorosztással és agapéval ért véget.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Az öt legnagyobb orosz bank elleni túlterheléses (DDoS-)hackertámadásokat hárított el hétfőn a Rosztyelekom (Rostelecom) – közölte pénteken az orosz állami telekommunikációs társaság.
A TCP SYN Flood (szolgáltatás-megtagadással járó elárasztásos) típusú támadás csúcsteljesítménye másodperceként 3,2 millió csomag volt. A leghuzamosabb támadás több mint 2 órán át tartott. A Rosztyelekom nem nevezte meg a célpontokat, arra hivatkozva, hogy azok mind az ügyfelei voltak.
A vállalat szakértői megállapították, hogy a forgalom egy részét otthoni felhasználók IoT (Internet of Things, a.m.: Dolgok Internete) rendszerbe bekapcsolt routerei segítségével generálták. A múlt héten hasonló támadás érte a német Deutche Telekom és az Eircom szolgáltatót.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) múlt pénteken jelentette be, hogy tudomást szerzett egy külföldi titkosszolgálatok által hétfőre előkészített, jelentős kibertámadásról, amelynek célja az orosz pénzügyi rendszer destabilizálása. Az előrejelzés szerint az akciót közösségi oldalakon megjelentett és sms-ben elküldött, az orosz bankrendszer csődjéről szóló álhírek tömegének kellett volna kísérnie. Az FSZB közölte, hogy megtették az elhárításhoz szükséges ellenintézkedéseket.
Hétfő este az orosz VTB bank közölte, hogy weboldalait DDoS-támadás érte, de ez nem okozott fennakadást a működésében.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Székelyudvarhelyen a Székelyföldért Labdarúgótornát, amely a Kárpát-medence legnagyobb méretű amatőr labdarúgótornája.
A torna rangját jelzi, hogy a fővédnökségét a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László vállalta. Idén ráadásul rekordszámú jelentkezővel zajlott a verseny, tekintettel, hogy 32 negyven év alatti és 16 „öregfiúk” csapat vett részt a küzdelmekben, ami összesen mintegy 750 labdarúgót jelentett. A csapatok gerincét javarészt székely formációk alkották, ám voltak gárdák szerte a Kárpát-medencéből, így értelemszerűen a Felvidékről is. A felvidéki csapat egyébként címvédőként érkezett a székely anyafővárosba, ugyanis tavaly a Felvidéki Labdarúgó-bajnokságból verbuvált válogatott hódította el Diósdon a serleget.
A felvidékiek ezúttal nem tudták megvédeni címüket, hiszen a kárpátaljai Beregvidék csapata a negyeddöntőben búcsúztatta őket, ugyanakkor a végösszesítésben a Csíki Sándor fair play díj őket illette meg, ugyanis a mezőny legsportszerűbb játékát produkálták. Legyőzőjük a torna során végig nagyon kiegyensúlyozott csapatnak bizonyult, amely egészen a döntőig menetelt, csupán ott talált legyőzőre a székelykereszttúri csapat által. Székelykereszttúr egyébként nagyon jól szerepelt az egész tornán, a fiatalok mellett az öregfiúk kategóriát is ők nyerték meg a Fradi Veteránok ellenében.
Republikánus és demokrata párti szenátorok Oroszországgal szembeni kemény fellépésre sürgetik Donald Trump megválasztott elnököt az ukrán válság miatt.
Tizenkét republikánus és tizenöt demokrata párti szenátor fogott össze és nyílt levélben sürgette a megválasztott elnököt csütörtökön, hogy Ukrajna ügyében keményen lépjen fel Oroszországgal szemben. A kezdeményezés Rob Portman ohiói republikánus és Dick Durbin illinois-i demokrata párti szenátor nevéhez fűződik.
A levélben a politikusok leszögezik, hogy Oroszország szerintük “katonai eszközökkel hajtott végre földrablást” Ukrajnában, és ezért a leendő amerikai kormányzatnak növelnie kell gazdasági, politikai és katonai támogatását Ukrajnának. A levél szerint Oroszország “folyamatosan agressziót” követ el, és többször is visszautasította “Ukrajna “területi integritásának tiszteletben tartását” és “szuverén jogát saját sorsának alakítására”.
A politikusok hangsúlyozzák azt is, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad elfogadnia a Krím orosz bekebelezését és nem szabad feloldania az Oroszország ellen emiatt hozott szankciókat sem.
A levél aláírói között szerepel mások mellett John McCain arizonai republikánus politikus, a szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője és Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, a külügyminisztériumot ellenőrző egyik szenátusi albizottság vezetője. Graham egyébként szerdán televíziós interjúban arra is sürgette – a választási kampányban egyébként általa nem támogatott – Donald Trumpot, hogy tegyen eleget a kampányban tett ígéretének, miszerint felmondja, de legalábbis felülvizsgálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut.
Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezen felül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.
Románia idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.
Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete – képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó – pártlistái közül választ egyet-egyet. Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepel a listákon, amelyekről minden megyében a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek a pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak.
Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
A pártok és kisebbségi szervezetek jelöltlistái megyéről megyére különböznek, ezért mindenki csak abban a választókerületben voksolhat, ahova állandó vagy igazolható ideiglenes lakhelye alapján tartozik. Aki a szavazás napján nem tartózkodik saját választókerületében (nincs igazolható lakcíme az illető megyében), az nem voksolhat.
A 18 millió 900 ezer felnőtt román állampolgár közül 600 ezer szerepel a külföldi névjegyzékben, azok, akik román áttelepedési útlevéllel hagyták el az országot. A külföldre költözött román vendégmunkások számát a bukaresti hatóságok több mint hárommillióra becsülik, többségük azonban továbbra is a belföldi választói névjegyzékben szerepel.
A külföldi választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe: rájuk csak a külföldön élő román állampolgárok voksolhatnak. Az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok innen is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába.
Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.) két, a Román Kulturális Intézetben (Budapest, Izsó u. 5.), valamint Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki. Ezekben magyarországi lakcímet tartalmazó román áttelepedési útlevéllel lehet szavazni. Pótlistára iratkozhatnak fel és voksolhatnak azok is, akik a román személyazonossági iratok mellett egy magyar tartózkodási dokumentumot – lakcímkártyát, regisztrációs kártyát, (állandó) tartózkodási engedélyt vagy letelepedési engedélyt – is fel tudnak mutatni.
Romániában a pártok rendszeresen azzal vádolják egymást, hogy a külföldre távozottak vagy az elhunytak adatait felhasználva törvénytelen voksokat juttatnak az urnákba: a gyanú kiküszöbölésére az állandó választási hatóság idén egy új informatikai rendszert üzemelt be, amely a szavazásra jelentkező személyi száma alapján azonnal ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
Szombaton reggel 7 órától kampánycsend lép életbe. Vasárnap az országban 18 600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiségbe várják a román választópolgárokat, mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között.