Az ukránok több mint egyharmada nem mondana le a szabadságjogokról az anyagi jólétért cserébe. Ez derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé Kijevben.
Eszerint az ukránok 35 százaléka kész anyagi nehézségeket vállalni szabadságjogainak teljesüléséért cserébe, míg 30 százalékuk lenne hajlandó lemondani az anyagi jólétért bizonyos jogairól az állam javára.
A kutatásban kirívó eredményt hozott a két, harcok sújtotta kelet-ukrajnai megyében mért arány, ahol a megkérdezettek 55 százaléka válaszolta, hogy kész anyagi terheket elviselni szabadsága és jogai megtartásáért cserébe, és csupán 22 százalék mondana le jogairól a jobb anyagi helyzetért. Donyeck és Luhanszk megyékben a felmérés viszont csak az ukrán ellenőrzésű részen zajlott, azaz nem terjedt ki az Oroszország által támogatott szakadárok által uralt területekre.
A közvélemény-kutatást két neves szociológiai intézet, az Ilka Kucseriva Alapítvány és az “Ukrainian Sociology Service” nevű cég végezte az ENSZ Fejlesztési Programjának megbízásából, együttműködésben az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának hivatalával. A felmérést október 22-e és november 6-a között végezték. Több mint 2000 személyt kérdeztek meg életkor, nem, illetve lakótelepülése fajtája szerinti mintavételi alapon az ország összes megyéjében és Kijevben, kivéve az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krími Autonóm Köztársaságot.
Oroszországnak meg kell maradnia világi államnak minden vallási felekezet tekintetében – hangoztatta Vlagyimir Putyin elnök az orosz emberi jogi tanács csütörtöki moszkvai ülésén.
“A miénk világi állam, ne feledkezzünk meg erről egyetlen felekezet esetében sem. Ez rendkívül fontos” – mondta.
Az elnök érzékeny kérdésnek nevezte, hogy a tanulók az iskolában viselhetnek-e a vallási hovatartozásukra utaló öltözetet. Megemlítette, hogy több európai országban ebben az ügyben korlátozásokat vezettek be, és egyben hangot adott álláspontjának, hogy Oroszországban ebben a kérdésben az érvényes jogrend szerint kell eljárni. Emlékeztetett rá, hogy az oroszországi iskolák maguk dönthetnek az öltözetről.
Szavai szerint a jogvédők tevékenységét nem szabad korlátozni. Putyin hangot adott azon véleményének, miszerint az állam és a civil társadalom természetes szövetségesei egymásnak a közös célok elérésében, és hasznosnak nevezte a két fél közötti párbeszédet. Az orosz elnök szerint az államnak reagálnia kell, ha jogsértésről értesül. A választások civil kontrolljának szerepét méltatva hangsúlyozta, hogy minden választási csalást, az eredmények meghamisítását meg kell akadályozni.
Putyin támogatásáról biztosította a bíróságok munkájának átláthatóbbá tételét sürgető javaslatot, az ombudsman és a vállalkozói jogok képviselője jogosítványainak kibővítését, az intézmények összeférhetetlenségének jogi értelmezését kidolgozó független ügyész hivatalának létrehozását.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ápolni kell a politikai megtorlások áldozatainak emlékét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történelmi tanulságoknak egyesítő és nem megosztó szerepet kellene játszaniuk, és azoknak a társadalmi békét és egyetértést kellene szolgálniuk.
Mint mondta, Oroszország nem fogja megengedni, hogy kívülről külföldi ügynökségként fellépő “nem kereskedelmi” (nonprofit) szervezeteken keresztül politikai nyomást gyakoroljanak rá. Ugyanakkor ígéretet tett annak a felvetésnek a tanulmányozására, hogy adójukból az orosz állampolgárok társadalmi szervezeteket is támogathassanak, mert így megszűnne az állami fellépést kiváltó külföldi anyagi támogatás iránti igény. Ígéretet tett rá, hogy a jövő évben felülvizsgáltatja az elnöki ösztöndíjak rendszerét, és utasításba adta a “nem kereskedelmi szervezetekről” rendelkező törvény felülvizsgálatát.
Putyin szerint az orosz állam nem engedi meg az internetes szféra monopolizálását, és minden döntés ez ellen szól. Az elnök a tanácskozás egyik résztvevőjének arra a felvetésére reagált így, amely szerint nem szabad megengedni, hogy az állam monopolizálja az internetet és az az informatikai technológiát, különben “a legjobb emberfők elhagyják Oroszországot”.
Az elnök egyebek között azt is kifejtette: Oroszország nem nyugszik bele, hogy a Nyugat és a nemzetközi szervezetek olyan közönnyel viszonyulnak az észak-szíriai Aleppóban kedden megölt két orosz ápolónő és egy súlyosan megsebesített gyerekorvos ügyéhez, mintha egy lapon lehetne őket emlegetni a gyilkosaikkal.
Önkénteseket vár súlyos és krónikus megbetegedéssel küzdő gyermekek számára szervezett nyári táboraiba a Bátor Tábor Alapítvány – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Különösen várják az íjász- és evezőstudással, valamint egészségügyi végzettséggel rendelkező, húsz évesnél idősebb önkénteseket – mondta el Komondi-Veres Dóra, az alapítvány képzés- és önkéntesszervezési vezetője. Hozzáfűzte: jelentkezni december 19-től lehet, a “cimboráknak” nevezett önkéntesek egyenként 10 napot töltenek el a táborokban.
Kiemelte: a 2001-ben indult Bátor Tábor komplex élményterápiás programokat kínál beteg gyerekeknek és családjaiknak. Az alapítványnak Hatvanban működik állandó táborhelye, ahol kora tavasztól egészen november végéig várják a táborozókat.
A mindennapokban viszonylag kevés pozitív visszajelzés érkezik az emberek felé, legyen szó a munkahelyről vagy barátokról. A Bátor Táborban viszont a gyerekektől és a többi önkéntestől a jelentkezők olyan visszajelzésekkel gazdagodhatnak, amelyeket saját önértékelésükbe, énképükbe beépítve sokkal magabiztosabbá válhatnak – hangsúlyozta Komondi-Veres Dóra.
A 17. fordulót követően tovább nőtt a listavezető Sahtar Donyeck előnye a bajnoki tabellán az ukrán élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban, mivel az éllovas mindkét közvetlen vetélytársa újabb pontokat vesztett.
A játéknap rangadóját Poltaván rendezték, ahol télies körülmények várták a helyi Vorszkla és a címvédő Dinamo fellépését. A havas talajhoz az elején jobban alkalmazkodó vendégek Szidorcsuk és Jarmolenko révén már az első negyedóra végén kétgólos előnyre tettek szert, amit azonban a hazaiak már a 34. percre ledolgoztak. A fővárosiak két védelmi megingását kihasználva, előbb Turszunov, majd Rebenok volt eredményes.
Fordulás után mindkét csapatnak volt esélye a három pont megszerzésére, de a legnagyobb gólhelyzeteket is elpuskázták, így maradt a 2-2-es végeredmény.
Az utóbbi hetekben nemcsak a bajnokságban, de az Európa-ligában is gyengén teljesítő Zorja Luhanszk ezúttal házigazdáként szenvedett vereséget a Dnyiprótól. A listavezető Sahtar magabiztos játékkal verte a Sztal Kamenszkojét.
Szumiban nem tudták megrendezni az Olimpik Donyeck – Kárpáti Lviv találkozót, mivel a pályát több centis hóréteg és jégborda borította.
Eredmények: Vorszkla Poltava–Dinamo Kijev 2-2, Csornomorec Odessza–Voliny Luck 0-0, Zorja Luhanszk–Dnyipro 2-3, Sahtar Donyeck–Sztal Kamenszkoje 2-0, Zirka Kropivnickij–FK Olekszandrija 1-1.
A tabellát a Sahtar vezeti 47 ponttal a 37 pontos Dinamo és 31 ponttal harmadik Zorja előtt.
(tamási)
Három tonna, 88 millió forint értékű csempészett vízipipadohányt semmisített meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyíregyházán csütörtökön.
Soltész József, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának helyettes vezetője a megsemmisítés helyén, a térségi hulladékgazdálkodási kft. orosi lerakójában elmondta, hogy a kocsonyásszerű állapotú, különböző ízesítésű dohányterméket egy ukrán sofőr próbálta Magyarország területére csempészni a beregsurányi határállomáson. A férfi a vízipipadohányról vámáru-nyilatkozatot nem tett, bevallása szerint nem tudta, hogy mit tartalmaznak az általa szállított dobozok.
Az ellenőrzés után a pénzügyőrök a dohányárut a teherautóval együtt lefoglalták és 180 millió forint vámigazgatási bírságot szabtak ki a sofőrre, aki ellen költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás is indult.
Soltész József közölte: az ukrán-magyar határon évente átlagosan 80 ezer gépjárművet vizsgálnak át a pénzügyőrök és 500 esetben szabnak ki vámigazgatási bírságot be nem jelentett áru szállítása miatt.
Mintegy hatvan kárpátaljai művész festményét és grafikáját mutatja be az a Magyarság Házában nyílt, Évszázados múltú, magyar gyökerű kárpátaljai festőművészet című csoportos kiállítás, amelynek képeit a Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztosság vásárolta meg 50 ezer euró (15,6 millió forint) értékben az alkotóktól.
Ukrajna nehéz gazdasági helyzetben van az ország keleti felén zajló háború miatt, és ezt nyilvánvalóan megsínyli a kultúra is, ezért gondoltuk úgy, hogy egy kulturális mecenatúra program keretében próbálunk meg segítséget nyújtani a soknemzetiségű és kulturális értékekben rendkívül gazdag tájegységen élő és alkotó művészeknek – mondta el Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos a budapesti kiállítás szerdai megnyitóján.
Felidézte, hogy a tárlat Nyíregyházán már novemberben látható volt, de a hely szűke miatt sem ott, sem Budapesten nem tudták a teljes anyagot bemutatni. Így a Magyarság Házában a 138 megvásárolt képből csak hatvanat láthat a közönség.
Kiemelte, hogy a kiállítás után a képeket közintézményeknek, iskoláknak és múzeumoknak ajándékozzák majd, hogy ezzel is erősítsék Kárpátalja és Magyarország kapcsolatát.
Őry László, a Kárpátok Művészet és Kulturális Egyesület elnöke úgy vélte, a Kárpátaljai festőművészettel jól be lehet mutatni azt a sokszínű és soknemzetiségű megyét, ahol a magyar lakosság mellett ukrán, ruszin és hucul származású művészek élnek, közülük többek alkotása szintén szerepel a bemutatott és felvásárolt képek között.
Ez a kiállítás is azt bizonyítja, hogy a mély gyökerű magyar kultúrában a kárpátaljai festészet egy fontos, önálló vonalat képvisel – mutatott rá Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója.
A Magyarság Háza aulájában látható tárlaton a hagyományos kárpátaljai plein air festészet darabjai mellett grafikákat és portrékat láthat a közönség.
Meghosszabbították az illetékes hatóságok a légszennyezettség miatt három napja életbe léptetett forgalomkorlátozást Párizsban és környékén: csütörtökön csak a páros rendszámú gépjárművek közlekedhetnek a fővárosi agglomerációban.
A közép-franciaországi Lyonban és Villeurbanne-ban péntektől lépteti életbe a prefektúra ugyanezt az intézkedést, hogy megfékezze a szálló por koncentrációját.
Franciaország északi részén több mint egy hete nem csökken a téli légszennyezettség, ezért a fővárosban és a környező 22 településen az elmúlt húsz évben negyedik alkalommal bevezették kedden a páros-páratlan rendszámok szerinti közlekedési korlátozást, de az első alkalom, hogy azt több napra meghosszabbították.
A szabályozást megszegő autósoknak a helyszínen kiszabható 22 eurós büntetés ellenére a légszennyezettséget ellenőrző intézmény, az Airparif szerint az autósok többsége nem tartja be a korlátozást, s a gépkocsiforgalom alig 5-10 százalékkal csökkent az elmúlt napokban a megszokotthoz képest Párizsban, a reggeli órákban pedig a szokásos dugó tapasztalható a város körüli körgyűrűn.
Az idegennyelv-oktatás lehetőségei és problémái kisgyermekkorban címmel szervezett módszertani értekezletet a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata december 8-án a Fodó Sándor Kulturális Központban. Az eseményre a kárpátaljai iskolák alsós tagozatában idegen nyelvet oktató tanárok és az óvodavezetők kaptak meghívást.
A rendezvény elején Margitics Marianna módszerész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének tanára köszöntötte a jelenlévőket. Margitics Marianna Idegennyelv-oktatás óvodáskorban címmel tartott előadásának mottójául Hevesi Mihály nyelvtanár, fordító szavait választotta, miszerint „Nyelvtudásunkat nemcsak szókincsünk határozza meg, hanem az is, hogy bennünk lüktet-e a nyelv ritmusa, dallama, hangulata, mentalitása, hogy megszületett-e bennünk a nyelv.” Mint elmondta, minél kisebb kortól kezdjük el az idegen nyelv oktatását, az annál könnyebben sajátítható el, s válhat élővé bennünk.
Őt követően Sponták Szabina, aki szintén a szakképzési intézet tanára, A kisgyermekkori idegennyelv-oktatás módszertana címmel tartott előadást, melyben gyakorlati módszereket és hasznos internetes honlapokat is bemutatott. Az előadásokat követően a jelenlévők és előadók kerekasztal-beszélgetés formájában tárgyalták meg a hétköznapokban felmerülő problémákat, s szolgáltak egymásnak is gyakorlati és hasznos tanácsokkal, megoldásokkal.
Sütő Éva
Kárpátalja.ma
A Rákóczi Szövetség meg kívánja törni azt a beidegződést, hogy a felvidéki magyar családok egy része a későbbi érvényesülés érdekében szlovák iskolába íratja gyermekét – jelentette ki a civil szervezet főtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Ennek érdekében a beiratkozási programjuk keretében karácsonyi ajándékcsomagot juttatnak el valamennyi, csaknem 12 500 felvidéki óvodásnak; a küldemény tartalmaz egy levelet is, amelyben magyar iskola választására biztatják a szülőket – közölte Csáky Csongor.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy az tud jobban érvényesülni, aki magyar iskolába jár, hiszen két nyelvet, két kultúrát sajátít el. Érdemes megmaradni magyarnak – fűzte hozzá.
Elmondta: programjuk eredményességét mutatja, hogy 2010 óta nem csökkent a magyar iskolába lépő gyerekek száma, és amíg korábban a magyar szülők 20 százaléka döntött a szlovák iskola mellett, ez az arány mára 13-15 százalékra csökkent.