Határon túli magyar portálok összesített hírei

Névnap Gabriella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. Idézet „A háború nem ismeri az emberi ént! Énünknek el kell vesznie a harcban.”

Ernest Hemingway

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Baranyai Zoltán (Nagyszőlős, 1888. december 12. – Notre-Dame, USA, 1948.). Irodalomtörténész, diplomata, jogi író. A nagyszőlősi polgári iskola igazgatójának a fia. 1911-től Budapesten középiskolai tanár. Kapcsolatba került Ady Endrével. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, előbb Bernben a magyar követségen, majd Genfben a Népszövetség mellett működő magyar titkárságon. Ő támogatta Bartók Béla svájci útját. 1926-ban a szegedi egyetem irodalomtörténet-tanára. 1936-ban a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot.  1946-ban a párizsi békekonferencia fő delegátusa. 1947-től az USA-ban, az indianiai egyetemen tanított. Francia irodalomtörténeti munkája mellett kisebbségi joggal is foglalkozott. Cikkei főként a Magyar Szemlében jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Antall József történész, (1993) a kommunista rendszer bukása utáni első magyar miniszterelnök, az orvostudományi Múzeum főigazgatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

TANULJ MEG HATÁRT SZABNI!

„De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni.” (Máté 14:23)

Jézus elküldte hallgatóinak és rajongóinak sokaságát, hogy Atyjával tölthessen időt imádságban. Így megerősödve tudott visszatérni a tömeghez, és képes volt csodákat tenni. Gondolj bele, mielőtt egy repülőgép felszáll, az utaskísérők elmagyarázzák, hogy ha a gép veszélybe kerül, akkor először a saját oxigénmaszkodat kell felvenned, mielőtt másnak akarnál segíteni az övét felvenni. Végtére is, ha te nem jutsz elég oxigénhez, hogyan tudnál másokon segíteni? Nos, be vannak töltve a szükségeid? Ha nem, akkor ideje törődni magaddal, mielőtt kiégsz! Nem mehetsz végig némán az életen, remélve, hogy az emberek maguktól észreveszik, hogy tele van a hócipőd. Szólalj meg, különben továbbra is rád fognak zúdítani mindenféle problémát és feladatod. Ahhoz, hogy megerősödj, kezedbe kell venned az életedet. A túlterhelt embereknek tönkremegy a házasságuk, a szolgálatuk, az üzleti vállalkozásuk. Kudarcot vallanak a nevelésben, a kapcsolataikban, személyes törekvéseikben. Egy repülőgéphez hasonlóan, ha túl sok a terhed, te sem tudsz felemelkedni a földről. Ha tetteid indítóoka az, hogy másoknak akarsz kedvében járni, vagy jó benyomást akarsz tenni rájuk, akkor túl sokat vállalsz magadra, és nem éred el azt a magasságot, amit Isten tervezett számodra. Vagy lezuhansz, mert nem vetted tudomásul korlátaidat. Nem kell minden helyzetet neked megoldani! Félreétették Jézust, amikor elküldte a sokaságot? Valószínűleg. Mégis ugyanezt a döntést neked is meg kell hoznod. Azok az emberek, akik nem ismerik el szükségleteidet és nem tisztelik céljaidat, kiszipolyoznak, elterelnek utadról, a földhöz ragasztanak. Nos, mi a megoldás? Add bele, ami tőled telik, de tudd, hogy mikor kell azt mondanod: „Elég!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 Guadalupei Szűz Mária

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.

Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén aTepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén,Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagyLupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csakdecember 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó,1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

bacskaplebania.hu

Míg kicsik a gyermekeink, természetesnek veszik, hogy mi, szülők mindig a közelükben vagyunk. Ha nyűgösek, a mi ölelésünk nyugtatja meg őket; a sebeik a mi puszinktól gyógyulnak meg; nekünk rajzolnak, báboznak és énekelnek; velünk szeretnek aludni és a mi hátunkon a legjobb lovagolni. El sem tudják képzelni az életüket nélkülünk.

Miért írom le mindezt? Mert nemrég egy olyan nagycsaládot látogattam meg, amelyben a szülők arra törekednek, hogy minél többet legyenek a gyermekeikkel, s kihasználják azt a gyorsan elrepülő néhány évet, amíg a csemetéik még igénylik a törődésüket és közelségüket.

Ismerjük meg a beregdédai Körözsi családot, Sándort, Barbarát és három gyermeküket, Károlyt, Ferencet és Andrást!

 

– Beregdédán éltek, holott Técsőről, illetve Budapestről származtok. Ez hogyan lehet?

Barbara: – Jómagam budapesti születésű vagyok, a főváros szívében, a Budai Várnegyedben, a Mátyás-templomhoz közel nőttem fel. Hárman vagyunk testvérek, én vagyok a legkisebb. Budapesten jártam általános és középiskolába, majd az érettségit követően a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán tanultam tovább. Református vallású vagyok, a szüleim kétéves korom óta vittek a Pasaréti Református Gyülekezetbe. Tizenhat évesen fogadtam el Krisztust Megváltómnak. Onnantól kezdve ifjúsági munkásként szolgáltam a gyülekezetben.

Már orvosként dolgoztam, amikor egy közös ismerősön keresztül találkoztam Sándorral…

 

– Akiről mit tudunk?

Sándor: – A Tisza partján, Técsőn születtem és nőttem fel. Egy húgom és egy nővérem van, így tőlem sem idegen a nagycsalád. Sőt, azt vallom, hogy az igazi nagycsaládban ennél is több gyermek van. Técsőn jártam iskolába és templomba. 1989-től már szabadabban gyakorolhattuk a vallásunkat. Akkoriban kapott a gyülekezetünk Bibliákat az anyaországból. Én is kaptam egyet, s ahogy elkezdtem olvasni, hamarosan megszólított Isten. Különösen megfogott Máté evangéliumának két verse: „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Mt 7, 13–14)

Akkor döbbentem rá, hogy eddig én is a széles úton jártam, s ez nem jó. Isten a keskeny útra hív. Néhány hónap múlva az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy minél több embernek kell az Úrról, Krisztusról bizonyságot tennem. Ennek pedig a lelkészi hivatás az egyik legjobb lehetősége.

Isten az utamat a budapesti Károli Gáspár Református Teológiára irányította, amelyen öt éven át tanultam.

Érdekes, hogy Barbarával mind a ketten Budapesten éltünk, sőt egy gyülekezetbe jártunk akkoriban, mégsem találkoztunk.

 

– Mi történt a tanulmányaid befejezése után?

Sándor: – 1995-ben szereztem diplomát. Ezt követően Angliában töltöttem egy évet. Ezután hazatértem Kárpátaljára, lelkésszé szenteltek, és Beregdéda gyülekezetét bízták rám. Ennek épp az idén húsz éve.

– Már Beregdédában voltál, amikor egészségügyi gondjaid adódtak?

Sándor: – Igen. Ahogy Barbara említette, egy közös ismerős révén ismerkedhettünk meg.

Barbara: – Orvos-páciens viszonynak indult a kapcsolatunk. Eleinte telefonon érintkeztünk. Egyre többet beszélgettünk, s kiderült, hogy egyforma a gondolkodásunk a hit és az értékek területén. Idővel személyesen is találkoztunk egy református bálon.

 

– Két különböző állam polgára, két nagyon is meghatározó hivatás keresztezte útját általatok. Hogyan találtatok megoldást arra, hogy közösen tudjatok élni, anélkül, hogy bármelyikőtöknek fel kelljen adnia az életpályáját.

Sándor: – Elsőként bennem merült fel a kétely, hogy talán felelőtlenség a részemről, ha belemegyek egy olyan kapcsolatba, amelyben a másik félnek fel kell adnia az addigi életét, munkáját, karrierjét, s el kell jönnie egy más kultúrájú, nyelvű, gazdaságú országba. Ugyanis az volt a meggyőződésem, hogy nekem Kárpátalján kell szolgálnom, mert Ő ide hívott el. Sokat tépelődtünk Barbarával emiatt. Két hétig szünetelt is a kapcsolatunk.

Barbara: – Kárpátalján teljesen más világ várt rám, mint amilyenhez hozzászoktam Budapesten. Amikor Kárpátaljára látogattam, a gyülekezeti tagoknál kaptam szállást, s beleláthattam az itteni életbe, amely nagyon különbözött az enyémtől. Nemcsak magyarországi vagyok, hanem városi is. A falusi életforma idegen volt számomra. Eleinte azt gondoltam, hogy képtelenség ezt megszokni, s nincs az a szerelem, amely kibírná ezt az éles életmódbeli eltérést.

Isten elé tártam a kapcsolatunkat. S akkor kaptam azt az igét, amely így szól: „Ha a te orcád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen.” (2Móz 33, 15)

Ez nagy nyugalmat adott nekem. Úgy éreztem, hogy ha Isten Kárpátaljára hív engem, helyet is készít nekem.

 

– Így lett?

Barbara: – Igen. Nagy változás történt az életemben, de úgy érzem, hogy a helyemen vagyok. A gyermekeink megszületése után egyébként sem tudtam volna dolgozni, ám úgy gondolom, ha szükség lesz az orvosi tudásomra, akkor Isten annak a lehetőségét is megadja majd. Jó példa erre, hogy két gyermek mellett dolgoztam távmunkában egy kisorvosi cégnél, s már három csemeténk volt, amikor letettem a belgyógyász szakvizsgát Budapesten.

– Meghoztátok a döntést, s egybekeltetek. Ennek már hány éve?

Sándor: – Kilenc, s azóta is Isten kegyelmét látjuk a házasságunkban.

 

– Beszéljünk a házasságotok gyümölcseiről, a három fiatokról!

Barbara: – Az első fiunk, Károly 2009-ben jött a világra Budapesten. A szülésen Sándor is részt vett. Azonban rájöttünk, hogy ez nem neki való, tehetetlennek érezte magát a vajúdás alatt. Éppen ezért a másik két gyermekünknek – 2012-ben Ferencnek és 2013-ban Andrásnak – dúla közreműködésével adtam életet. Ez nekem is jobb volt. Sándorral már rögtön a szülés utáni percekben találkoztam, és ő fogta a piciket, amíg az orvos tovább vizsgált.

 

– Szép, hagyományos neveket adtatok a gyermekeiteknek.

Barbara: – Amikor az elsővel voltam várandós, Sándor elmondta, hogy nagyon szeretné, ha a születendő fiunk Károly nagyapja nevét kapná, akit 35 évesen elhurcoltak málenykij robotra, ahonnan sohasem tért haza. A család meghatározó tagja volt, s szeretné, ha az emléke fennmaradna. Meghatott ez a történet, s beleegyeztem a névválasztásba. Akkor elhatároztuk, hogy a többi gyermekünk is a nagyszülők nevét kapja majd. Így lett a második fiunk Ferenc a lelkész nagyapám után, illetve András a legkisebb gyermekünk Sándor másik nagyszülője alapján.

 

– Külsőre eltérőek a fiúk. Ez a természetükre is igaz?

Barbara: – Károly igazi tudós alkat, kíváncsi, mindent elemez. Érdeklik a könyvek, sokat olvas. Ferenc művészi beállítottságú, érzékeny, melegszívű gyermek. Szeret színezni, énekelni, táncolni. András nagyon talpraesett, a korához képest sokkal fejlettebb. Határozott, precíz. Szeret barkácsolni.

Noha a fiúk néha veszekednek, mégis jó, összetartó testvérek, csapatot alkotnak. Kifejezetten örülök, hogy három fiunk van. Nálunk autóktól, motoroktól zsúfolt a ház. Ugyanakkor főzős játék is található nálunk. Szívesen vannak a gyerekeink a konyhában. Ennek örülök, mert fontosnak tartom, hogy minél többet megtanuljanak a hétköznapi életről, s ezáltal majd önállóbbak legyenek.

 

– Ha már a tanulásnál tartunk: Károly magántanuló. Ez mit jelent?

Sándor: – Barbara elvállalta a gyerekeink tanítását. Ez kemény feladat, ám eddig bevált ez a módszer. Azt még nem tudjuk, hogy ezt hány évfolyamon át tudjuk majd megoldani.

Barbara: – Károly egy magyarországi általános iskola második osztályos magántanulója. Félévkor és év végén vizsgát kell tennie minden tantárgyból, ezek alapján kap bizonyítványt. Eddig kitűnően teljesített. Ezért számára a vizsga pozitív élményt jelent. Izgul ugyan, de várja is a megmérettetést.

Sok idő és sok energia kell az otthoni tanuláshoz, ám megéri.

– Gyakran éri a magántanulókat az a vád, hogy kimaradnak a közösségből és nem szocializálódnak megfelelően. Ti hogyan tapasztaljátok ezt a gyermekeiteknél?

Barbara: – Úgy látom, hogy a mi fiaink talán még többet is vannak közösségben, mint a kortársaik. Egyrészt tagjai a gyülekezetnek, másrészt a különórákon is társaságban vannak. Vegyes korosztállyal, különböző élethelyzetekkel találkoznak. Emellett a család szabadabban tud utazni, nem köt bennünket az iskolai tanítási rend.

 

– Az utazást említetted. Milyen gyakran látogatjátok meg a nagyszülőket?

Barbara – Nagyjából kéthavonta megyünk Budapestre és Técsőre. A köztes időben pedig a nagyszülők jönnek el hozzánk.

 

– Sándor, te técsői vagy, Barbara budapesti. A gyermekeitek pedig Beregdédában nőnek fel. A gyermekeitek mit mondanak, honnan származnak?

Barbara: – Egyszerre tartják magukat budapestinek és beregdédainak. Dédán vagyunk otthon, de Budapestre és Técsőre is hazamegyünk.

Sándor: – Gyermekfejjel nem olyan egyszerű ezt felfogni. Még én is gyakran elgondolkodom magammal kapcsolatban ezen a kérdésen, hiszen életem nagyobb részét már Técsőtől távol töltöttem.

 

– Hogy érzitek magatokat Beregdédában?

Sándor: – Én kifejezetten jól érzem itt magam. Lehet, hogy két évtizednyi szolgálat után más lelkész már a költözést fontolgatná, ám én szeretem az állandósságot. Megszoktuk egymást a hívekkel.

Barbara: – Én is megtaláltam itt a helyem. A gyülekezet olyan számomra, mint egy család. A városi és magyarországi mivoltomból adódóan bizonyára sok mindent másképp teszek, mint az itteniek, ám igyekszem beilleszkedni a közösség életébe. Tyúkokat tartunk, s még a tehénfejést is kipróbáltam. A gyermekeinknek is sokkal jobb, hogy egy kárpátaljai faluban nőhetnek.

 

– Végezetül ejtsünk szót a jövőről. Milyen terveitek vannak?

Sándor: – Ezt csak az Úr tudja, s hozzá akarunk a jövőben is igazodni.

Barbara: – Az ukrajnai háborús helyzet megtanított bennünket arra, hogy akár egy-két év alatt is megváltozhat az életünk, s éppen ezért inkább Isten terveire vagyunk nyitottak.

 

– Köszönöm, hogy bemutattátok nekünk a családotokat! Isten áldjon meg benneteket!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Kategória: Külföld

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnöke nyilatkozatában kiemelte, ez főként annak fényében számít jó eredménynek, hogy egy fiatal, fél éve létrejött politikai alakulatról van szó.

Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezet politikai alelnöke az urnazárást követően azt nyilatkozta, minden bizonnyal 6 százalék fölötti végső eredményt ér el a Szövetség. Szerinte óriási eredmény az is, hogy sikerült megtartani a képviselők és szenátorok számát, de esély van arra is, hogy a második szenátori mandátumot is megszerezze az RMDSZ. A Maros megyei RMDSZ három képviselőt és egy szenátort biztosan küld a parlamentbe a választási eredmények alapján.

A Digi24 hírtelevízió által megrendelt IRES- közvélemény-kutatás szerint a PSD 45.4 százalékot, a PNL pedig 21 százalékot szerzett. A Mentsétek meg Romániát Szövetség 9.4 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének 6.4 százalékos támogatottsága van. A Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt 4.7 százalékkal nem jut be a törvényhozásba. Az Egységes Románia Párt sem szerezte meg az 5 százalékot, 2,5 százalékos támogatottsága van Az RMDSZ meghaladta a bejutáshoz szükséges parlamenti küszöböt, 6.8 százalékot szerzett. Az exit poll-felmérések még nem tartalmazzák a külföldön leadott szavazatokat. Az Antena 3 hírtelevízió a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll-felmérését közölte. Eszerint is a Szociáldemokrata Párt nyerte a választást, 45 és fél százalékkal a képviselőházban, és 45.2 százalékkal a szenátusban. A Nemzeti Liberális Párt a második helyen végzett, 21.7 százalékkal. Az USR 8 és fél százalékot kapott a képviselőházban, 8.9 százalékot a szenátusban. Az ALDE 6 és fél, a Népi Mozgalom Párt pedig 6 százalékot szerzett, eszerint tehát bejut a parlamentbe. Az RMDSZ 6 százalékkal szintén bekerül a törvényhozásba. A Sociopol felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt valamivel kevesebbet kapott, 42.3 százalékot. A PNL 19.2 százalékkal a második, az USR pedig elérte a 10 százalékot. Az ALDE 6 százalékot, a Népi Mozgalom Párt pedig 5.2 százalékot szerzett. Az RMDSZ eszerint is meghaladta az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5.4 százalékkal bekerül a törvényhozásba.

Az RMDSZ-elnöke az urnazárást követően azt nyilatkozta, hogy az összefogás az RMDSZ és az MPP között, valamint a Székelyföld-szórvány összefogás arányos képviseletet tudott biztosítani a romániai magyar közösségnek.

„Köszönjük azt, hogy elmentek ma szavazni, és nagy erőt ad nekünk, hogy minden nehézség ellenére ott voltak az urnáknál, és kiállt a közösség, és megmutatta, hogy Romániában, Erdélyben erős magyar közösség él. Tudja, hogy honnan jön, hol tart és hogyan szeretne jövőt építeni. Viszonylag alacsony volt a részvétel, ennek ellenére a magyarok nagy számban mentek el szavazni. Úgy látszik, hogy abból a negatív spirálból ki tudunk jönni, meg fordulni látszik az a rossz tendencia, amit az elmúlt választásokon észleltünk. Ez azt jelenti, hogy magasan az 5 százalék fölött vagyunk, az arányos képviselet azt jelenti, hogy 6 százalék fölött vagyunk, a 6.3 százalék arányos képviseletet jelent. Ezzel a programmal, amit mi felmutattunk, ezekkel a jelöltekkel, neki tudunk vágni az útnak. Azon kell dolgoznunk, hogy azt, amit a választási kampányban is mondtunk, hogy Erdély a jövő, Erdélyben a jövő, azt, hogy egy jobb Romániát akarunk, azt a mindennapi munkánkkal, döntéseinkkel, szavazatainkkal valósággá tegyük. A mi programunkat megvalósítsuk.”

Kelemen Hunort hallották. Az RMDSZ elnöke úgy véli, az erdélyi magyar közösség jogait bővíteni kell, és újabb jogokkal erősíteni, ugyanakkor az oktatásban, az infrastruktúrában is reformokra van szükség. Arra is szükség van továbbá, hogy a román többség és az erdélyi magyarok kössenek egy szerződést, amely egyenlő jogokat, esélyegyenlőséget és biztonságot biztosít a magyar közösségnek.

Eltérő eredményeket mutatnak a három nagy közvéleménykutató intézet – a Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES), a Városi és Regionális Szociológiai Központ (CURS) és az Avangarde szociológiai kutatócsoport, valamint a Sociopol – a különböző sajtóorgánumok felkérésére készített ...

184.425-en szavaztak eddig Maros megyében , ez a szám a szavazásra jogosultak 38.35 százalékát jelenti. Hargita megyében120.286 járultak eddig az urnák elé, ez a választásra jogosultak 44.60 százalékát teszi ki. Kovászna megyében 38.25 százalékos a szavazási arány, Kolozs megyében a lakosság csaknem 40 és fél százaléka szavazott.

A PNL elnöke bízik abban, hogy pártja jó eredménnyel végez a mai választásokon.

A szociáldemokrata pártelnök az exit poll-adatok ismeretében közölte ezt. Megköszönte a választók támogatását, majd hozzátette, nem fér kétség a választási győzelemhez. Elmondta, hogy az állampolgárok a gazdasági fejlődésre, a jobb életre, a kisebb adókra, az üzleti szféra támogatására, a fiatalok jól megfizetett munkahelyeire és a falvak megelevenedésére szavaztak.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltjeire a választásra jogosultak 45,2%-a szavazott a vasárnapi parlamenti választáson, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a voksok 21,8%-át, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a voksok 8,9%-át, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a szavazatok 6,5...

Vasárnap urnazárásig országos szinten a szavazásra jogosultak 39,49%-a adta le voksát a parlamenti választásokon a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. A fővárosban élő választópolgárok 41,61%-a szavazott 21 óráig – derül ki a BEC hivatalos honlapján közzétett adatokból. Hargita meg...

A magyar válogatott 29-21-re kikapott a világbajnoki bronzérmes román csapattól a svédországi női kézilabda-Európa-bajnokság középdöntőjében, vasárnap.
Kategória: Sport

A Digi24 hírtelevízió által megrendelt IRES- közvélemény-kutatás szerint a PSD 45.8 százalékot, a PNL pedig 20,8 százalékot szerzett. A Mentsétek meg Romániát Szövetség 9.2 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének 6.3 százalékos támogatottsága van. A Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt 4.7 százalékkal nem jut be a törvényhozásba. Az Egységes Románia Párt sem szerezte meg az 5 százalékot. Az RMDSZ meghaladta a bejutáshoz szükséges parlamenti küszöböt, 6.7 százalékot szerzett. Az exit poll-felmérések még nem tartalmazzák a külföldön leadott szavazatokat. Az Antena 3 hírtelevízió a Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll-felmérését közölte. Eszerint is a Szociáldemokrata Párt nyerte a választást, 45 és fél százalékkal a képviselőházban, és 45.2 százalékkal a szenátusban. A Nemzeti Liberális Párt a második helyen végzett, 21.7 százalékkal. Az USR 8 és fél százalékot kapott a képviselőházban, 8.9 százalékot a szenátusban. Az ALDE 6 és fél, a Népi Mozgalom Párt pedig 6 százalékot szerzett, eszerint tehát bejut a parlamentbe. Az RMDSZ 6 százalékkal szintén bekerül a törvényhozásba. A Sociopol felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt valamivel kevesebbet kapott, 42.3 százalékot. A PNL 19.2 százalékkal a második, az USR pedig elérte a 10 százalékot. Az ALDE 6 százalékot, a Népi Mozgalom Párt pedig 5.2 százalékot szerzett. Az RMDSZ eszerint is meghaladta az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5.4 százalékkal bekerül a törvényhozásba.

Tizennégyezer fotót neveztek be az ukrán elektronikus enciklopédia Wiki szereti a műemlékeket elnevezésű fotóversenyére. Az épített örökségeket ábrázoló fényképek közül kiválasztották a tíz legjobbat, melyek közé két, kárpátaljai templomot bemutató fotó is bekerült – közölte december 6-án a goloskarpat.info hírportál.

Ötödik helyen végzett az UNESCO-világörökség részét képező uzsoki Szent Mihály-templom.

Hatodik lett a szintén a Nagybereznai járásban található sóslaki (Szil) Szent Lászlónak szentelt fatemplom.

A fotópályázat nyertesei között helyet kapott még például a szvirzki templom (Lemberg megye), a hotini erőd (Csernyivci megye), a lembergi opera és balettszínház épülete.

Kárpátalja.ma

Az IRES közvéleménykutató intézet által végzett és a Digi 24 televízió megrendelésére készített exitpoll eredmények alapján a Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot a 2016-os parlamenti választásokon, 45,8%-ot. A Nemzeti Liberális Párt a voksok 20,8%-val a második helyen végzett. A Mentsét...

Teljesítette az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ a vasárnapi romániai parlamenti választáson, amelynek végkimenetele alapján nagyon nagy a baloldali kormány megalakulásának az esélye.
Kategória: Belföld

184.231-en szavaztak eddig Maros megye 568 szavazóhelyiségében a 482.800 választásra jogosult személyből, ez a szám a szavazásra jogosultak 38.31 százalékát jelenti. Hargita megyében 120.217 járultak eddig az urnák elé, ez a választásra jogosultak 44.58 százalékát teszi ki. Kovászna megyében 38.25 százalékos a szavazási arány, Kolozs megyében eddig a lakosság csaknem 40.47 százaléka szavazott.

A választópolgárok 47.14 százaléka adta le voksát. Következik Teleorman megye 46.28 százalékkal, majd Dolj megye 45.05 százalékkal. Legkevesebben Máramarosban szavaztak, a részvételi arány ott jelenleg 31.61 százalékos.