Az év elején a szokásoknak megfelelően több statisztika látott napvilágot a szlovákiai bérek színvonaláról. Ezekből úgy tűnik, igazán pozitív év van mögöttünk, hiszen emelkedett az alkalmazottak fizetése, ugyanakkor a munkanélküliség szintjén még mindig sok a tennivaló.
Egyértelmű, hogy helyzet Dél-Szlovákiában továbbra sem szívderítő, de országosan a platy.sk felmérése alapján, amely oldalon tavaly 70 ezer alkalmazott hasonlította össze a fizetését, az átlagos bruttó bér 920 euró. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ennél az átlagnál sokkal többet mond el a bérszínvonalról egy másik szám. 838 eurónál kevesebbet keres havonta az alkalmazottak több mint fele, ami nettóban 650 eurót jelent. Még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a munkavállalók tíz százaléka kevesebb mint 538 eurót talál a fizetési szalagon, ami nagyságrendileg 440 eurónak felel meg majd nettóban. A másik oldalon a felső tíz százalék fizetése 1543 euró felett volt.
A növekedés az elmúlt hat évben most volt a legmagasabb, a fizikai munkások javítottak a legjobban, de ennek ellenére még mindig nem nevezhetőek túlfizetetteknek. Közben egyre nagyobb médiafigyelmet kap a munkaerőhiány problémája a gyártásban is, ami miatt az elmúlt időszakban egyre több román, szerb, vagy akár ukrán munkavállalót is vesznek fel a nagyobb üzemekben. A helyzet ugyanis olyan, hogy a válságból való kilábalást követően a gyártósorokról több termék gurul le, de miközben több helyen is bővült az alkalmazott létszám, a munkaerő is könnyebben választhat, s természetesen a jobban megfizetett állásokat töltik be.
Így aztán a korábban még elfogadható bérezés ma már kevésbé vonzóvá válik, a nagyobb kínálatban ugyanis a munkavállaló is kevésbé kényszerül rá, hogy elfogadja a kényszermegoldásokat. A hazai munkapiaci helyzet mellett ugyanis sokan még mindig a külföldi munkavállalás előtt is nyitottak, a szakértők ugyanakkor megállapították, Csehország ma már nem annyira népszerű mint korábban, Szlovákia ugyanis jelenleg kezd felzárkózni a szomszédhoz a bérek szintjén, igaz, még mindig van mit behozni.
Ennek ellenére a piaci körülmények közt jelentkező munkaerőhiány bizonyos szakterületeken rendkívül kedvező feltételeket teremt egyes munkavállalók számára, de általános elmondható, hogy pozitív a változás. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a kormány bejelentette, szigorúbb szabályok várnak majd a munkanélküliekre, s egyúttal minden módszerrel a hosszútávú munkanélküliség ellen akar harcolni. Más kérdés, hogy a fortélyos küzdelemnek majd milyen áldozatai lesznek, hiszen az ország rövid történelme során már akadtak ilyen törekvések, de azok leginkább csak a regisztrált állástalanok számának statisztikai kozmetikázására voltak jók. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók irányába tett engedmények, ugyancsak abba az irányba hatnak, hogy csökkenjen a munkanélküliség.
Mindezeket összeadva egyértelműen azt látjuk, a munkavállalók számára kedvező év lehet az idei, hiszen az állásajánlatok száma nő, kevesebb az álláskereső és a fizetések is emelkednek. A teljes képhez viszont hozzá kell tennünk még néhány dolgot. Országosan továbbra is óriási a különbség az átlagbérek közt. Míg Pozsony megyében 1271 euró ez az összeg, addig Eperjes megyében csak 796 euró. A magyarok lakta kerületek szintjén a szórás: Kassa megye 914 euró Besztercebánya megye 828 euró. Tegyük hozzá, hogy az országos átlagot még a listán második Kassa megye sem éri el.
Érdekes lesz figyelni, hogy a lemaradó régiók felemelkedését célzó programok miként fogják érinteni a bérek színvonalát, amikor látjuk, az érintett térségekben sokszor hiányzik a megfelelő munkaerő, hiszen sokan már elvándoroltak. A fiatalok megtartása lenne tehát a cél, de ennek eredményességét csak hosszú évek múlva fogjuk látni.
A bonyolult világpolitikai helyzettől függetlenül látjuk, a gazdasági válságból kilábalva ismét kedvező adatokat mutatnak a vállalatok, miközben lassan a szülőföldjén maradt polgárok bevétele is növekedhet. Természetesen nem egy látványos előrelépésről van szó, amelynek következtében általános jólétre számíthatnánk, de néhány országrészben már ma is problémát jelent megfelelő munkaerőt találni. Éppen ezért talán végre elérkezett az idő, hogy az ország vezetői is látványosan tegyenek a regionális különbségek kiegyenlítéséért, mert a statisztikák azt is kimutatták, hogy a szolgáltatások, a vendéglátás, az adminisztráció területén dolgozók bére még mindig jócskán az átlagbér alatt van, míg a felsővezetők jövedelme ugyan nem nőtt nagy mértékben, de az év végén kapott jutalmaik sokszor megegyeznek az előbbi csoport féléves fizetésével.
Rajkovics Péter
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának vezetője
Hétvégén már több mint 32 ezren írták alá a petíciót a peticiok.com oldalon. A Facebookon is egy külön csoport jött létre a „Kiállunk az Igazi Csíki Sör mellett” néven. Pénteken a marosvásárhelyi táblabíróság, helyet adva a Heineken Románia keresetének, jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és a megnevezés további használatát. Azt is elrendelte, hogy a döntés kiközlését követő 30 napban vonjon be minden igazi Csíki sör néven piacra dobott terméket.
A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsán tartott kiértékelőjében az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy Romániában az elmúlt években “kézi vezérlésű” igazságszolgáltatás működött, ezen feltétlenül változtatni kell. Bírálta a kormányt is, mert szerinte nem helyes, hogy sürgősségi rendeletekkel, a parlament megkerülésével akarja módosítani a büntetőjogot, de azt is kiemelte, hogy a parlamentnek jogában áll eldönteni, hogy indokolt-e közkegyelemben részesíteni börtönbe zárt embereket. A Romániai magyar Szövetség elnöke leszögezte, hogy az elmúlt évek gyakorlata alapján, megkerülhetetlen a parlamenti vita ilyen sarkalatos törvények módosításakor.
Bukarestben közel 20 ezer személy menetelt végig győzelem térről a kormány épületéig, de utcára vonultak Kolozsváron, Temesváron, Szebenben, Craiován, Galacon, Jászvásáron, Bákóban, Pitești-en és Marosvásárhelyen is. A civilek által szervezet tüntetést Facebookon hirdették meg, az ország 15 városában és több külföldi városban is utcára vonultak a romániai állampolgárok a kormány terve ellen. A tüntetők a kormány lemondását követelték és azt skandálták, hogy tolvajok, a DNA elvisz titeket is. Az előző hetekben is voltak tüntetések, viszont most többen vonultak utcára.
A kormány pénteken nem tudta elfogadni az idei költségvetés tervezetét és azt a parlamentnek továbbítani, mert azt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Az előzetes tervek ellenére, a Grindeanu kabinetnek meg kell várnia a CSAT holnapi ülését és ha az pozitív, akkor küldheti a parlament elé a költségvetés tervezetet. Ennek kapcsán Sorin Grindenu kormányfő elmondta, hogy nem félnek a CSAT döntésétől, hiszen reális alapokon áll az idei költségvetés.