Nagy közfelháborodást váltott ki a beregszásziak és a járásban élők körében, hogy a tervek szerint a Beregszászi és a Nagyszőlősi járások egyetlen kórházkörzetet alkotnának Nagyszőlős központtal. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy Beregszászban csak az orvosi rendelő, valamint a járóbeteg-ellátás működne, minden egyéb esetben a szomszédos városba kellene utazni a beteg vagy sérült lakosoknak.
Beregszászi polgárok egy csoportja úgy döntött, kezükbe veszik az ügyet, ezért február 2-án aláírásgyűjtésbe kezdtek a beregszászi kórház megmaradásáért. A civilek a város polgármesteréhez, Babják Zoltánhoz fordultak, aki támogatta a kezdeményezést.
Darcsi Karolina képviselő asszony és a képviselői testület beadvánnyal fordult a Miniszteri Kabinethez és az egészségügyi tárcához, melyben kérik, hogy Beregszász központtal alakítsák ki a kórházi kerületet.
A hivatalos ügyintézés után meghirdették a lakosság körében az aláírásgyűjtés lehetőségét: aki szeretné, kézjegyével támogathatja a Beregszászi Járási Kórház helyben maradását.
A város és a járás lakói nem maradtak közömbösek. A gyűjtés híre rohamosan terjed az interneten és a lakosok körében egyaránt, így már az első napon több százan támogatták a kezdeményezést.
Aki úgy érzi, szívesen tenne ezért a közös és fontos ügyért, az február 5-ig a következő pontokon tudja aláírni az indítványt:
Beregszászi Járási Könyvtár (a Príma üzlet mellett, Hősök tere 7.) – február 3-án, pénteken 08:00-tól 16:00 óráig,
Fornetti kávézó, II. emelet (galéria) – február 4–5. (szombaton és vasárnap) 08:00-tól 13:00 óráig.
Kárpátalja.ma
A Lengyel Filmművészek Szövetségének (SFP) filmkritikusi szakosztálya a legjobb külföldi film kategóriában az Arany Filmszalagok elnevezésű elismerés különdíját ítélték oda Nemes Jeles László Saul fia című alkotásának – közölte az MTI-vel csütörtökön Barbara Hollender lengyel filmkritikus.
Hollender, a SFP kritikai részlegének elnöke, a filmítészeket tömörítő nemzetközi szervezet, a FIPRESCI alelnöke “rendkívül megrázó filmnek, az emlékezetért való kiáltásnak, nagy intő jelnek” nevezte Nemes Jeles László alkotását.
A koncentrációs táborról filmet készítve a rendező “az erkölcsre kérdez rá erkölcstelen idők közepette, kérdéseket tesz fel az emberektől elforduló Istenről, az emberiesség lényegéről” – fogalmazott a publicista.
Erdély Mátyás kamerája “azt rögzíti, ami a felvételeken egyébként nem látható: a félelmet, a megaláztatást, a kétségbeesést, a fájdalmat, és – ami talán a legfontosabb – a méltóság megőrzésére tett próbálkozást” – hangsúlyozta Hollender.
Az 1985-ben alapított Arany Filmszalagok különdíjával az SFP filmkritikusai a legjobb külföldi film kategóriában tüntették ki a magyar alkotást. Ebben a kategóriában a fődíjat Jim Jarmusch Paterson című alkotása érdemelte ki. A Saul fia mellett Charlie Kaufman Anomalisa című animációs filmjét is különdíjban részesítették.
A lengyel alkotások kategóriájában a fődíjat két film, Jan P. Matuszynski Ostatnia rodzina (Az utolsó család), valamint Wojtek Smarzowski Wolyn (Volhínia) című filmje nyerte el. Mindkét művet a legutóbbi, 41. Gdyniai Filmfesztiválon is díjazták. Az Oscar-díjas magyar film alkotói nevében az Arany Filmszalagok különdíját a hétfői varsói gálaesten a Saul fia lengyelországi forgalmazója, a Gutek Film képviselője veszi majd át.
John McCain amerikai szenátor levélben szólította fel Donald Trump elnököt Ukrajna támogatására a szerinte várhatóan egyre gyakoribbá váló orosz támadások ellenében.
A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezetője a közelmúltbeli orosz támadásokra és a szerinte “a jövőben bekövetkező Ukrajna elleni orosz agresszióra” hivatkozott, és arra sürgette az elnököt, hogy – a 2017-es pénzügyi évre biztosított felhatalmazással élve – gondoskodjon védelmi segítségről Ukrajnának, hogy “megvédhesse területét” Oroszország és a szeparatisták további határsértéseitől.
McCain később röviden a CNN hírtelevíziónak is nyilatkozott ugyanerről.
Januárban az arizonai szenátor Ukrajnában járt, Lindsey Graham dél-karolinai szenátorral együtt, s akkor ismét Oroszország elleni szigorú szankciókra szólított fel.
Csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette: lehetővé teszi, hogy amerikai cégek egyes tranzakciókat lebonyolíthassanak az orosz szövetségi biztonsági szolgálattal (FSzB), annak ellenére, hogy Barack Obama volt elnök szankciókat is foganatosított Moszkva ellen az amerikai elnökválasztási kampányba beavatkozó feltételezett hackertámadásai miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Budapesten megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint az ukrán vezetés a felelős a kelet-ukrajnai konfliktus elmúlt napokban bekövetkezett kiéleződéséért. Putyin azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a konfliktus rendezéséről kötött minszki megállapodást, és úgy akar a nyugati országoktól újabb pénzügyi támogatást szerezni, hogy agresszió áldozataként tünteti fel magát.
Európában Magyarország fontos és megbízható partnere Oroszországnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott közös budapesti sajtóértekezleten csütörtökön.
Putyin elmondta, hogy a “tartalmas és eredményes” tárgyalásokon a gazdasági együttműködés fenntartásának és kiszélesítésének kérdései álltak középpontban. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi három évben felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, és visszaestek a beruházások is. Ez kedvezőtlen mindkét országnak, így áttekintették a kereskedelem és a befektetések aktivizálásának konkrét terveit.
Ennek jegyében a két ország erősíti az együttműködést az energetikai szektorban. Oroszország nagy jelentőséget tanúsít a paksi atomerőmű bővítésének. A két új reaktor megépítése 12 milliárd eurós beruházást jelent, ami tízezer új munkahelyet teremt Magyarországon – mutatott rá Putyin.
A kőolaj- és földgázipari együttműködést illetően kiemelte, hogy a Magyarországon felhasznált szénhidrogének jelentős része Oroszországból származik, és Magyarország megbízható tranzitországa a Nyugat-Európába irányuló orosz energiahordozóknak. A Mol magyar olajipari vállalat sikeresen részt vesz nyugat-szibériai kőolajlelőhelyek feltárásában és működtetésében, és arra készül, hogy növelje a kitermelést, amelynek szintje jelenleg évente 590 ezer tonna.
Az orosz elnök elmondta, hogy megállapodtak az ipari együttműködés fokozásáról a a technológia-intenzív ágazatokban. Az eredményeket sorolva megemlítette, hogy Oroszországban újítják fel a budapesti metrószerelvényeket, orosz és magyar vállalatok közösen indultak vasúti vagonok kiírására kiírt tenderen harmadik országban, magyar vállalkozások aktívan működnek Oroszország gyógyszeriparában és agráripari szektorában. A 19 magyarországi megye több mint 50 oroszországi közigazgatási egységgel alakított ki közvetlen együttműködést, amit támogat az orosz vezetés.
Putyin méltatta a kulturális, tudományos és oktatási téren kialakult együttműködést is, megjegyezve, hogy élénkül az orosz nyelv iránti érdeklődés Magyarországon.
A budapesti tanácskozáson szó esett európai és globális kérdésekről is. Az orosz elnök részletesen ismertette Moszkva álláspontját a kelet-ukrajnai eseményekkel és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Putyin elmondása szerint a magyar miniszterelnökkel egyetérttek abban, hogy erősíteni kell az együttműködést, egyesíteni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
“Egyetértettünk abban, hogy egyesíteni kell erőfeszítéseinket” – jelentette ki az orosz elnök, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti térség problémáinak megoldása hozzá fog járulni az európai migrációs válság enyhüléséhez.
Az ukrán helyzetet firtató kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a minszki megállapodást, és ő provokálta ki a válság mostani kiéleződését, aminek több oka is van. Putyin az okok között elsőként említette, hogy az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozatként igyekszik feltüntetni magát.
Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást – fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.
Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, éppen ellenkezőleg, rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására.
A gázszállítás kérdéséről szólva Putyin kijelentette, hogy Magyarország megbízható, fizetőképes, stabil partner, és az orosz földgáz “mindig 100 százalékosan és megbízhatóan” meg fog érkezni a magyar piacra. Rámutatott, hogy Magyarországra érkezhet földgáz az Északi Áramlat és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül is, és nem kizárt az ukrán útvonal sem. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzött ki politikai célt arra vonatkozóan, hogy az orosz gáz ne Ukrajnán keresztül érkezzen, erre van lehetőség, ha ez az útvonal gazdaságilag kifizetődő és megbízható.
“Mi is érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Keresni fogjuk a módját annak, hogy a gázszállítások megvalósuljanak. Szeretnénk politikamentessé tenni ezeket a kérdéseket, amelyek tisztán gazdasági jellegűek. Hangsúlyozom, hogy semmilyen irány nincs kizárva, Bulgária sem, amely engedett az Európai Bizottság nyomásának, de ha meggondolja magát, újra tárgyalhatunk az ügyről. De biztosítékokat szeretnénk arra nézve, hogy az orosz vállalatok nem fognak veszteségeket szenvedni nem megfontolt döntések miatt” – hangsúlyozta az orosz elnök.