Lukács: latin eredetű; Jelentése: Luciana tartományból való férfi. Idézet
„Az emberek, akármit is mondjanak, többnyire azt a foglalkozást űzik, amelyre mindig is vágytak. Például azt mondja egy hivatalnok: “Bárcsak felfedező lehetnék, s isten háta mögötti helyeken élhetnék nomád módra”. Aztán kiderül, hogy szeret ilyen tárgyú regényeket olvasni, de a maga részéről nagyon is megbecsüli az íróasztala nyújtotta biztonságot és a viszonylagos kényelmet.”
Agatha Christie
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Czabán Samu (Rozsnyó, 1878. február 17. – Nagyszőlős, 1942. december 16.). Pedagógus. Az eperjesi tanítóképző elvégzése után Pest, Nyitra, majd Temes megyében tanított. 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé választották. 1914-ben izgatás vádjával elbocsátották állásából. 1918-ban a közoktatási minisztériumban kapott állást. A Tanácsköztársaság idején a budapesti III. kerületi direktórium elnöke volt. A tanácsköztársaság bukása után börtönbe, majd rendőri felügyelet alá került.
1921-ben Csehszlovákiába emigrált. A csehszlovák tanügyi hatóságok a beregszászi 2. sz. elemi iskolába nevezték ki (ma a Kossuth Lajos Középiskola épülete). A Czabán család Beregszászban a Bankudvarnak nevezett épületsorban bérelt lakást. Czabán Samu tanított, természettudományi és történelmi előadásokat tartott gyári munkásoknak, gyermekkórust szervezett, olvasókönyvet szerkesztett. Samu bácsi néven beindította a Jó Barátom Kiskönyvtárat, színdarabokat jelentetett meg, módszertani könyveket írt. 1927 és 1929 decembere között Jó Barátom címmel illusztrált gyermeklapot jelentetett meg, melyben saját verseit és elbeszéléseit Tóni bácsi, Tanító bácsi és Samu bácsi aláírással közölte. A lap illusztrációit többek közt Boksay József készítette. 1934–ben Új Korszak címen beindította a „csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapját.” A lap főmunkatársa volt veje, Ilku Pál, Vári község állami tanítója, Magyarország későbbi művelődésügyi minisztere. A lap utolsó száma 1936. december 10-én jelent meg. Czabánt 1938-ban újra megfosztották állásától, fegyelmi eljárást indítottak ellene. A család ezután Nagyszőlősre költözött, de a csendőrség itt is zaklatta. A letartóztatások, vallatások és súlyos szívbetegsége megtörték egészségét. A nagyszőlősi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Básti Lajos, Kossuth-díjas színész (1911) sikereit elsősorban vonzó külsejének, elegáns megjelenésének köszönhette, amorózóként (a fiatal szerelmes férfi szerepköre a színművészetben) kellemes orgánuma emelte ki az átlagból. Kivételes beszédtechnikája Shakespeare-darabokban (Hamlet, Lear király) és történelmi drámákban érvényesült (pl. Föltámadott a tenger), könnyed humorát pedig vígjátékokban kamatoztatta (Pygmalion, My Fair Lady).
Eperjes Károly (1954) Jászai-díjas színész születése.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
ARANY ÉVEK
„Öregkoromban se vess el engem…” (Zsoltárok 71:9)
Néha viccelődünk az öregedéssel, és ilyeneket mondunk: „Harminckilenc éves vagyok, és ebben kitartok”, ami azt jelenti, hogy nem akarunk negyven évesek lenni, nehogy öregnek tartsanak. Amíg még él álom a szívedben, nem vagy öreg. A zsoltáros ezt írja: „Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált” (Zsoltárok 37:25). Az öregedéssel kapcsolatos legnagyobb félelmünk az, hogy egyedül maradunk, nélkülözésbe jutunk, és feleslegessé válunk. Mivel a megélhetés egyre többe kerül, a nyugdíjak pedig egyre alacsonyabbak, csodálatos, ha mégis azt tudjuk mondani: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségemet” (ld. Filippi 4:19). Arany éveid lehetnek életed legnagyszerűbb évei. Most időd van mindarra, amit mindig is szerettél volna megtenni. „Bárcsak több időm lenne olvasni” – nos, most van. „Bárcsak több időm lenne imádkozni” – most van. Annyi minden van: utazás, szolgálat, unokák, hobbi, baráti látogatások – és most mindre jut időd. A Jób 5:26-ban arról olvasunk, hogy: „Érett korban térsz a sírba”. A Bírák 8:32 azt mondja? Hogy Gedeon „szép öreg korban” halt meg. A Mózes 1. könyve 25. részében Ábrahámról azt olvassuk: „meghalt késő vénségében, öregen, betelve élettel”. Lehet így meghalni – betelt élettel! A „betelve” szó azt jelenti, hogy csordultig tele van töltve, és már túlcsordul. Milyen jó is ez! Kedves idős testvérem, Isten ma így szól hozzád: „Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak!” (Ézsaiás 46:4). Emlékszel a kávéreklámra? „Az utolsó cseppig jó” Legyen ez a te életed mottója is!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
A Szervita rend hét szent alapítója
A hét firenzei férfinek érzékeny volt a szíve Isten hívására. Előbb remeteként, majd rendalapítóként a Szűzanya iránti tisztelettel élték meg hitüket, és tanították kortársaikat.
A XIII. században, amikor annyi pártviszály volt, a florenci (ma Firenze) nemesek közül hetet választott ki a Gondviselés egy új szerzetes család alapítására (Monaldi, Bonagiunta, Antella, Amidei, Uguccione, Sostegna, Falconieri). A Szent Szűz megjelent nekik, és a tökéletesebb életre hívta őket. Elhagyták otthonukat 1233. szeptember 8-án, és egy vidéki házacskába vonultak vissza. Rendi alkotmányukat ötödik általános főnökük, Benizzi Szent Fülöp (+1285) tökéletesítette. A Hét Szent Rendalapító a Monte Senarión van eltemetve Firenze mellett.
bacskaplebania.hu
2018. január 6-án került sor az új pannonhalmi főapát megválasztására. A Pannonhalmához tartozó negyven örökfogadalmas szerzetes Hortobágyi T. Cirill főmonostori perjel atyát választotta meg Szent Márton monostora új főapátjának. Örömmel tudatjuk, hogy Ferenc pápa elfogadva a főmonostori konvent választásának eredményét, 2018. február 16-án Cirill atyát pannonhalmi főapáttá, illetve a Pannonhalmi Területi Apátság ordináriusává nevezte ki. Hortobágyi Cirill atya a 996-ban alapított monostor 87. apátja, Szent Asztrik apát nyolcvanhatodik utóda.
A mindenkori pannonhalmi főapát a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja egyben, így ezt a tisztséget is Cirill atya tölti be.
Az új főapát benedikálására 2018. március 21-én, Szent Benedek atyánk tavaszi ünnepén kerül sor.
Az apátválasztást megelőző és az azóta eltelt időben sokan hordoztak bennünket imádságukban, és biztosították szerzetesközösségünket barátságukról és támogatásukról. Szívből köszönjük mindenkinek. Isten adja, hogy Pannonhalma ősi monostora a kibékülés és a szolgálat helye legyen hazánk és minden embertársunk javára.
A Pannonhalmi Főapátság szerzetesei
Forrás: www.phbences.hu
Ötvenezer forint értékű tisztítószerekből álló csomagot adott át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK hallgatói önkormányzatának csapata a batári görög katolikus óvodának február 16-án. A hallgatóknak a kar gólyabálján volt lehetőségük felajánlásaikkal támogatni a kezdeményezést. A befolyt összeg az ő adományaiknak köszönhető.
– Nagy kíváncsisággal érkeztünk Batárra, hiszen a csapatunk jelentős része még egyáltalán nem járt Kárpátalján – mondta Jancsó András, a PPKE Bölcsészettudományi Karának HÖK elnöke. Nagy öröm volt látni, hogy a gyerekek milyen szép óvodába járhatnak. Lődár Jenő atya és Udud Zita óvodavezető vendégszeretete és nyitottsága megfogott bennünket. Bízunk benne, hogy ez egy hosszú és szép barátság kezdete. A nyár folyamán mindenképpen szeretnénk visszatérni egy nagyobb csapattal.
A program szervezésében részt vett a HÖOK Külhoni Program is, amelynek vezetője, Veres Márton emlékeztetett, hogy minden magyar állampolgárnak támogatnia kell aláírásával a Nemzeti Kisebbségvédelmi kezdeményezést ahhoz, hogy sokáig megmaradjanak a magyar óvodák az anyaország határain túl.
A Pesti Vigadóban mutatták be pénteken Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.
A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás főhőse a mindössze 16 esztendős Tóth Eszter megpróbáltatásait tárja a nézők elé megerőszakolásától a kiközösítésen át a családtagok elvesztéséig. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják.
Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után.
A sátán fattya szereplői, köztük a főbb szerepeket játszó Tarpai Viktória, Szűcs Nelli és Trill Zsolt kárpátaljai születésű színészek, akiknek nagyszülei személyesen élték át a több mint hetven évvel ezelőtti borzalmas világot.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díszbemutató közönségét levélben köszöntötte, amelyet Szabó Sipos Barnabás színművész olvasott fel.
Az államtitkár kiemelte: a filmbeli család sorsán keresztül megjelenik a magyarok által a második világháborút követően elszenvedett valamennyi sorscsapás, a hadifogság, a nők és leányok megerőszakolása és a málenkij robotra való elhurcolás embertelen körülményei. Az élet természetes rendjét rombolta szét a kommunista diktatúra, a megszálló szovjet hatalom – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos napvilágra hozni a szenvedések hosszú sorát, bemutatván azokat a társadalom szerencsésebb részének is, akiknek ismeretlen vagy elhallgatott e sötét történelmi korszak.
Rétvári Bence a filmet hiánypótlónak nevezte, amely eredeti módon tárja a néző elé a valóságot, s méltóképpen mutatja be a történteket.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a filmvetítés előtt felidézte: 2014-ben az akadémia küldöttsége megtekintette a beregszászi színházban a mű színpadi változatát, monodrámaként pedig a Pesti Vigadó színpadán tárta a közönség elé Tarpai Viktória a szenvedéstörténetet. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy múltunkat, a velünk történteket művészi formában elénk tárt módon is meg kell élni. Ez a történet is olyan, amit vélhetően csak mi viszünk filmre vagy ha más tenné meg, nem oly módon tenné, mint mi, akikhez kötődik – tette hozzá.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy a filmben megjelenik az a három tragédia, amely sokakat érintett: a hadifogság, a nők megerőszakolása és a málenkij robot. Azonban a kérdés az, hogy hány család merte kibeszélni azt, ami velük megtörtént – fűzte hozzá.
Kiemelte: szükséges tiszta és valós történelemszemlélettel, hiteles tényekkel szembesíteni mindazokat, akik a múltunk történetét nem biztos, hogy úgy látják, ahogyan megtörtént. Van a megélt és a megírt történelem – mutatott rá, hozzátéve: ha nem úgy írják meg, ahogy megéltük, akkor az nem valós, hanem hamis.
Az első tervezett emelés idén áprilistól várható, és tízszázalékos drágulással kell számolni – közölte a pmg.ua internetes hírportál február 14-én.
Az Ukrzaliznicja gazdasági igazgatója, Andrij Rjazancev elmondta, hogy a többlépcsős jegyárnövekedés április elsején kezdődik. Elmondása szerint a többletösszeget az utasszállítási infrastruktúra fejlesztésére fordítják majd.
– Új, ukrán gyártmányú utasszállító vonatkocsikat vásárolunk, valamint a meglévőket újítjuk fel – mondta Rjzancev. Hozzátette, hogy a jegyáremelésből származó pénzt egy direkt erre a célra létrehozott számlán gyűjtik, amelyből biztosítják a jövőben az utasszállítás minőségének javítását.
A szakember azzal indokolta az áremelést, hogy míg a társaság 2014 óta nem emelt, minden más termék és szolgáltatás drágult – értelemszerűen az ő költségeik is. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a vonatjegyek ára ezután is versenyképes lesz az autóbuszos utazáshoz képest.
Kárpátalja.ma