2016. május 21., szombat
Látogatás Montenegróban: részvétel a függetlenség 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
13.00 Munkaebéd, majd kétoldalú találkozó Filip Vujanović elnökkel
Donald Tusk elnök és Filip Vujanović elnök első alkalommal találkoznak. Megbeszélésük során a nyugat-balkáni országok uniós perspektívájára és a Montenegróban a függetlenségi nyilatkozat óta elért eredményekre fognak összpontosítani
17.45 Kétoldalú találkozó Milo Đukanović miniszterelnökkel
Találkozója során Tusk elnök és Milo Đukanović miniszterelnök számba veszi az uniós csatlakozás folyamatában elért eredményeket, különösen a közelmúltbeli politikai megállapodás fényében
20.10 Beszéd a Köztársaság téren Podgoricában
Tusk elnök látogatása végén beszédet mond a Montenegró függetlenségének 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
2016. május 24., kedd
14.00 Találkozó a Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökével
2016. május 26., csütörtök
G7-csúcstalálkozó – Ise-Shima (Japán)
(helyi idő szerint)
09.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
Shinzō Abe miniszterelnök hivatalosan köszönti a résztvevőket
Munkaülések
Közös fénykép
Munkaülések
2016. május 27., péntek
G7-csúcstalálkozó – Ise-Shima (Japán)
(helyi idő szerint)
Munkaülés
Munkaülések a kapcsolatépítésben érintett partnerekkel
A Tanács 2016. május 19-én 18 személyt és 1 szervezetet vett fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni uniós korlátozó intézkedések által érintettek jegyzékébe. Ezek az új uniós intézkedések kiegészítik a korlátozó intézkedéseknek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott több határozatban is előírt rendszerét.
A Tanács határozatában foglalt korlátozó intézkedések által érintett személyek többsége olyan magas rangú katonatiszt, aki részt vesz olyan kulcsfontosságú szervekben, melyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért vagy előmozdításáért felelősek. Az újonnan jegyzékbe vett szervezet részt vesz ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programok kidolgozásában és operatív végrehajtásában. A korlátozó intézkedések között utazási korlátozások mellett egy esetben vagyoni eszközök befagyasztása is szerepel.
A határozattal az uniós korlátozó intézkedések által érintett személyek, illetve szervezetek száma 66-ra, illetve 42-re emelkedett.
A jogi aktusokat, így az érintett személyek és szervezet nevét is a Hivatalos Lap 2016. május 20-i számában hirdetik ki. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
Az EU 2006-ban vezetett be korlátozó intézkedéseket a KNDK-val szemben. A hatályos intézkedések végrehajtják az ENSZ BT összes azt követően elfogadott határozatát, hogy a KNDK nukleáris kísérleteket végzett és rakétákat lőtt ki ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva, és köztük az EU további önálló intézkedései is megtalálhatók, melyek elsősorban a KNDK nukleáris programjával és tömegpusztító fegyverekkel, illetve ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait célozzák. Többek között az olyan fegyverek, áruk és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben az illegális programokban. Mindemellett az ENSZ és az EU önállóan is rendelkezett olyan további, a fentiekhez kapcsolódó korlátozó intézkedésekről, amelyek a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem és a szállítás tágabb ágazatát érintik. Az EU legutóbb 2016. március 31-én, a 2270. sz. ENSZ BT-határozat átültetésével erősítette meg saját intézkedéseit.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. május 18-án a Tanács nevében jóváhagyta az Európai Parlamenttel való megállapodást az új értékpapír-piaci szabályok egy évvel való elhalasztásáról.
Az átültetés és az alkalmazás időpontjának egy évvel való elhalasztása kihatással lesz mind a pénzügyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozó szolgáltatások nyújtására, mind a szabályozott pénzügyi piacok működésére. Az Európai Parlamenttel való ideiglenes megállapodás 2016. május 2-án született meg, és most hivatalosan is elfogadják a halasztást hatályba léptető rendeletet.
A „MiFID” és a „MiFIR”A pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatának az volt a célja, hogy előmozdítsa az uniós pénzügyi piacok integrációját, versenyképességét és hatékonyságát. A Tanács e szabályokat 2014 májusában fogadta el, módosítva és felváltva a meglévő „MiFID”-szöveget, mely jelenleg a pénzügyi eszközök piacait szabályozza.
Az új szabályokat két jogalkotási eszköz képezi:
Az Európai Parlamenttel közösen elfogadott megközelítés értelmében:
A két intézmény a halasztáson túl további módosításokról is megállapodott a saját számlás kereskedésre, az ún. ügyletcsomagokra, az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló uniós irányelvhez való igazításra, valamint a piaci visszaélésről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazási időpontjára vonatkozóan.
Megvalósítási nehézségekMind az irányelv, mind a rendelet eredetileg a hatályba lépéstől számított 30 hónaptól, azaz 2017. január 3-ától kezdve lett volna alkalmazandó, azzal, hogy az irányelv átültetési határidejeként a tagállamok számára 2016. július 3. volt megszabva. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes tagállami hatóságok előtt álló, a technikai megvalósítással kapcsolatos kihívások miatt azonban a szükséges adatinfrastruktúrák nem lesznek üzemkészek 2017. január 3-ra.
Az új keretrendszerben ugyanis a kereskedési helyszíneknek és a rendszeres internalizálóknak olyan referenciaadatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára, amelyekkel egységes módon jellemezhetők a MiFID II hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök. A hatékony és összehangolt adatgyűjtés érdekében új adatgyűjtő infrastruktúrát kell kifejleszteni. Az ESMA-nak tehát az illetékes nemzeti hatóságokkal közösen ki kell alakítania egy olyan adatrendszert, amely a pénzügyi eszközök szélesebb körére terjed ki, összhangban a MiFID II kibővült hatályával.
Az ESMA 2015. október 2-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a MiFID II technikai végrehajtásának késedelme nem kerülhető el. Sem az illetékes hatóságok, sem a piaci szereplők nem lesznek készen arra, hogy 2017. január 3-tól alkalmazzák az új szabályokat. Ez jogbizonytalanságot és adott esetben piaci zavarokat is okozna.
A MiFID II átültetési határidejének és a MiFID II és a MiFIR alkalmazási időpontjának elhalasztásáról szóló rendeletet várhatóan első olvasatban hagyja jóvá az Európai Parlament. Ezután benyújtják a Tanácsnak elfogadásra.
[1] Oly módon, hogy a rendelet a referenciaárra vonatkozó mentesség és az előre letárgyalt ügyletekre vonatkozó mentesség esetében felső értékhatárt határoz meg egyrészt az egész EU szintjén, másrészt az egyes kereskedési helyszínekre vonatkozóan.
A Tanács 2016. április 8-án elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját az adatvédelmi reformra vonatkozóan, így az Európai Parlament az áprilisi plenáris ülésén már véglegesen elfogadhatja a jogalkotási csomagot.
A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának hivatalos elfogadására az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött kompromisszum alapján került sor.
A tanácsi álláspont elfogadását követően Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a következőket mondta: „Az Európai Parlament biztosított afelől, hogy a tanácsi álláspont elfogadására tekintettel már áprilisban sor kerülhet mind az adatvédelmi csomaggal, mind az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvvel kapcsolatos parlamenti szavazásra. A március 22-i brüsszeli támadások ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen el kell fogadni az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvet.”
Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomag célja, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi szabályokat. A reform két jogalkotási eszközt foglal magában: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani).
Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.
Általános adatvédelmi rendeletAz általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon.
Magasabb szintű adatvédelemA személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett:
A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye.
Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piaconA rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket.
A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen.
Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendelet nem egyenmegoldást kínál: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő.
Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásáhozA rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.
Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti.
Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóanA rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.
A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvAz irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben.
Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is.
A hatály kiterjesztéseA bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed.
Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki.
Az érintettek jogaiA szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték.
A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is.
MegfelelésAz új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.
A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.
Nyomon követés és kártérítésAz irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.
Következő lépésekAz Európai Parlament várhatóan a jövő hét csütörtöki, április 14-i plenáris ülésen második olvasatban szavazásra bocsátja a vonatkozó szövegeket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját, és a jogalkotási folyamat ezzel lezárul.
Ezt követően a jogszabályok szövegét kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.