A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.
A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.
A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.
A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.
Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.
A Tanács 2016. május 17-én új szabályokat fogadott el a pénzügyi referenciamutatók pontosságának és integritásának javítása érdekében.
A rendelet célja, hogy a közelmúlt manipulációs botrányait követően helyreállítsa a bizalmat a pénzügyi referenciamutatóként használt indexek iránt. A cél, hogy javuljon a referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, és ezáltal erősödjön a pénzügyi piacok iránti bizalom.
A referencia-kamatlábak (pl. Libor és Euribor) közelmúltbeli manipulálásának esetei rámutattak a referenciamutatók jelentőségére és sérülékenységére. Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása a referenciamutatók pontosságától függ. A referenciamutatóként használt indexek integritásával szembeni kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, valamint torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat.
CélkitűzésekA referenciamutatók manipulálásának veszélyével állunk szemben minden olyan esetben, amikor összeférhetetlenség áll fenn, illetve mérlegelési jogkör gyakorolható, és ezekre vonatkozóan a felügyelet nem megfelelő. A rendelet céljai a következők:
A rendelet jogilag kötelező magatartási kódexet vezet be az adatszolgáltatókra vonatkozóan, amely megalapozott módszerek alkalmazására, valamint elegendő mennyiségű megbízható adat figyelembevételére kötelezi őket. A konkrét előírások között szerepel, hogy amennyiben azok rendelkezésre állnak, tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk. Azokban az esetekben azonban, amikor az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.
Bár a rendelet széles hatályú, a kritikusnak ítélt referenciamutatókra szigorúbb szabályokat állapít meg, így például az érintett illetékes hatóságok hatásköre kiterjed a bemeneti adatok szolgáltatásának előírására is. A rendelet nem vonatkozik a központi bankok, és bizonyos körülmények között a központi szerződő felek és a hatóságok által nyújtott referenciamutatókra.
A referenciamutató-kezelőknek az elhelyezkedésük szerinti ország illetékes hatóságához kell majd engedélyért fordulniuk, és annak felügyelete alá tartoznak. Ha egy referenciamutató-kezelő nem felel meg a rendelet előírásainak, az illetékes hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyét. A referenciamutató-kezelőknek az összeférhetetlenségek elkerülését biztosító irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazniuk.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) fogja koordinálni a referenciamutató-kezelőknek a nemzeti ellenőrző hatóságok általi felügyeletét. A kritikus referenciamutatókkal kapcsolatos döntéshozatal céljából felügyeleti kollégium jön létre, amelyben a nemzeti felügyeletek mellett az ESMA is részt vesz.
A referenciamutatók három kategóriájaA referenciamutatókra a méretüktől és jellegüktől függő követelmények vonatkoznak majd, ugyanakkor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) nemzetközileg elfogadott elveivel összhangban egy minimális követelményrendszert minden esetben be kell tartani.
Az árupiaci és a szabályozott piaci referenciamutatókra, valamint a referencia-kamatlábakra külön szabályozás vonatkozik.
A nem uniós országok által előállított referenciamutatókat – amennyiben azok megfelelnek az IOSCO-elveknek – az uniós felügyelt szervezetek „elismerési” vagy „jóváhagyási” rendszer alapján alkalmazhatják.
Ezenfelül egy részleges egyenértékűségi rendszer fogja megkönnyíteni az egyenértékűség biztosítását olyan harmadik országok viszonylatában, amelyek nem tervezik, hogy a közeljövőben minden típusú referenciamutatóra vonatkozó teljes rendszert vezessenek be, viszont adott referenciamutatókra – például egyes referencia-kamatlábakra – vagy ezek kezelőire különös szabályokat vezettek vagy vezethetnek be.
Európai ParlamentA rendeletről 2015 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Parlament 2016. április 28-án első olvasatban jóváhagyta a szöveget.
A rendeletet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, vita nélkül fogadták el.
A Tanács 2016. május 17-én elfogadta a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésére, kereskedelmére és az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos új szabályokat, megerősítve az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött megállapodást.
Míg a területre vonatkozó korábbi uniós szabályozás állatfaj szerint szerveződött, az új rendelet egyetlen szövegben tartalmazza a szarvasmarhafélékre, a sertésfélékre, a juhfélékre, a kecskefélékre és a lófélékre vonatkozó közös, egyszerűsített előírásokat, figyelembe véve a lótenyésztő ágazat egyedi sajátosságait is. A módosított szabályok számos kérdésre kiterjednek, többek között a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek elismerésére, tenyésztési programjaik jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba való bejegyzésére, a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékbecslésre, valamint a származási igazolások tartalmára.
Az új rendelet emellett az állattenyésztési ágazathoz igazított hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat.
Az új szabályok célja az uniós jogszabályok tagállami átültetéséből adódó kereskedelmi akadályok kiküszöbölése, továbbá a jóváhagyott tenyésztőszervezetek több tagállamra kiterjedő tevékenységei során fennálló problémák és indokolatlan korlátozások megszüntetése.
Az állatgenetikai erőforrások és a veszélyeztetett fajták megőrzéseAz állattenyésztésről szóló rendeletet hozzá fog járulni az értékes állatgenetikai erőforrások megőrzéséhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a jó minőségű, adott régióra jellemző termékek előállításához.
E célt elérendő, a nemzeti hatóságok megtagadhatják az olyan tenyésztési programok jóváhagyását, amely az adott fajtára nézve kockázatos. A már veszélyeztetett fajták esetében a nemzeti hatóságok átmeneti jelleggel akár maguk is végrehajthatnak az adott fajtára vonatkozó tenyésztési programot, hogy biztosítsák annak megóvását.
Végül pedig: a rendelet konkrét szabályokat tartalmaz az olyan fajták rekonstrukciójára vonatkozóan, amelyek már eltűntek, vagy amelyeket komolyan fenyeget a kihalás veszélye.
A következő lépésekA rendelet 2016 közepén lép hatályba és 2018 második felétől lesz alkalmazandó.
A homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnap alkalmával az EU ismételten kiáll minden egyes ember egyenlősége és méltósága mellett, függetlenül szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól.
Bár az elmúlt időszakban világszerte történtek előrelépések, még mindig majdnem 80 államban büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek sok helyütt nap mint nap szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel és erőszakkal. Az EU ismételten felszólítja a világ országainak kormányait, hogy teljesítsék nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, ítéljék el az intoleranciát és segítsék elő az egyenlőséget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és más eszközöknek megfelelően.
A mai napon az EU egyúttal tiszteleg az emberi jogok védelmezői, az aktivisták, az újságírók és a civil társadalmi szervezetek előtt bátorságukért, mellyel az LMBTI-személyeket érő jogsértések ellen küzdenek. Munkájuk nélkülözhetetlen e kérdések előtérbe helyezéséhez, a visszaélések dokumentálásához és az alapvető emberi jogok hathatós képviseletéhez egyaránt.
Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban továbbra is együtt dolgozunk majd minden partnerünkkel azon, hogy az emberi jogok minden emberre vonatkozóan és világszerte érvényesüljenek.
2016. május 17., kedd
Látogatás Dániába és Grönlandra
Dánia
09.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
10.30 Közös sajtótájékoztató
Grönland (helyi idő)
Egy gleccser és a jégtakaró megtekintése
19.30 Munkavacsora Lars Løkke Rasmussen dán és Kim Kielsen grönlandi miniszterelnökkel
2016. május 18., szerda
Látogatás Dániába és Grönlandra
Grönland (helyi idő)
08.45 Találkozó a grönlandi kormánnyal (hivatalos sajtófotó alkalom)
2016. május 21., szombat
Montenegró
13.00 Munkaebéd, majd kétoldalú találkozó Filip Vujanović elnökkel
17.00 Kétoldalú találkozó Milo Đukanović miniszterelnökkel
20.30 Beszéd a Montenegró függetlenségének 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
Donald Tusk kedd reggel találkozik Lars Løkke Rasmussen miniszterelnökkel Koppenhágában, hogy megvitassák az aktuális uniós ügyeket, így többek között az Európai Tanács júniusi ülésének témáit.
A találkozót és a sajtókonferenciát követően, Kim Kielsen grönlandi miniszterelnök és a dán miniszterelnök meghívására Donald Tusk kétnapos látogatást tesz Grönlandon. Utazásának fő célja, hogy meggyőződjön az éghajlatváltozás globális hatásairól, amelyek – a visszahúzódó gleccserek látványa révén – leginkább Grönlandon figyelhetők meg. Az utazásra a párizsi megállapodás végrehajtásának, valamint a G7-ek japán és a G20-ak kínai csúcstalálkozóján az éghajlatváltozásról folytatandó megbeszéléseknek az összefüggésében kerül sor. A grönlandi látogatás lehetőséget kínál továbbá az Európai Unió és Grönland közötti kapcsolatok még szorosabbra fűzéséhez.
A rendkívüli körülmények esetén végzett ideiglenes belső határellenőrzés fenntartását lehetővé tevő ajánlást a Tanács 2016. május 12-én elfogadott végrehajtási határozata tartalmazza.
Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb hat hónapos időtartamon át továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartania a következő belső határokon:
Az említett ellenőrzések bevezetését megelőzően azonban az érintett tagállamnak véleménycserét kell tartania az érintett szomszédos tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzésre a belső határnak csak azokon a szakaszain kerüljön sor, ahol az a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint szükségesnek és arányosnak minősül.
A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.
Az ajánlás nem irányozza elő a légi vagy tengeri úton Görögországból érkező vagy oda induló utasok ellenőrzését.
A 2013/1053/EU tanácsi rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus a schengeni szabályok betartásának ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzést az adott tagállamba kiküldött, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt szakértők csoportjai végzik ellenőrző látogatások keretében, melyek lehetnek előre bejelentettek vagy váratlanok is. Ezek alapján elkészül a schengeni értékelési jelentés, amelyet a tagállami szakértőkből álló schengeni értékelési bizottság is jóváhagy. Amennyiben a jelentés a schengeni vívmányok kérdéses területét illető hiányosságokat állapít meg, a Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújt be a Tanácsnak.
A Bizottság 2016. február 2-án fogadta el a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentést, majd ajánlást nyújtott be a Tanácsnak a külső határellenőrzés egyes hiányosságainak orvoslására. A Tanács 2016. február 12-én elfogadta az ajánlást és javaslatot tett Görögországnak a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
Amennyiben a tanácsi ajánlás elfogadása után három hónappal továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak és az addigi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság elindíthatja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti eljárást.
E cikk értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy részén. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.
Görögország, annak ellenére, hogy jelentős haladást ért el, a három hónapos határidő elteltével nem tudta az értékelésben megállapított súlyos hiányosságok mindegyikét megfelelő módon és teljes mértékben megszüntetni. A Bizottság ezért 2016. május 4-én úgy vélte, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, így ajánlást nyújtott be a Tanácsnak az öt schengeni tagállam által bevezetett ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására vonatkozóan.