Európai Unió : hírek magyarul

Indokolt esetben fenntartja magának a reagálás jogát az Európai Bizottság a migrációs témában október 2-án tartandó magyarországi referendumra – közölte szerdán Dmitrisz Avramopulosz, aki nem támogatja a rugalmas szolidaritás koncepcióját.

Egy nem csak a nevében, hanem a gyakorlatban is egységes európai menekültügyi rendszer irányába való elmozdulást célozza az Európai Bizottság által szerdán előterjesztett jogszabályi csomag. A javaslat a menekültügyi eljárások uniós szintű harmonizálását, a menekültek védelmének és befogadási szabályainak összehangolását irányozza elő, és kiegészül egy EU-szintű áttelepítési kerettel.

A Tanács 2016. július 12-én azt állapította meg, hogy Portugália és Spanyolország nem tett hathatós intézkedéseket azoknak a tanácsi ajánlásoknak a nyomán, amelyek a két országban fennálló túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedésekre vonatkoztak.

A Tanács megerősítette, hogy a két ország a javasolt határidőig nem fogja a GDP 3%-a alá – vagyis a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá – csökkenteni a deficitjét. Megállapította továbbá, hogy a két ország által végzett költségvetési kiigazítás messze elmarad az ajánlottaktól.

A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban.

A Bizottságnak 20 napja van arra, hogy további tanácsi határozatokat javasoljon a bírságok kiszabására vonatkozóan. A bírságoknak a GDP 0,2%-át kell kitenniük, de az összeg csökkentése érdekében Portugália és Spanyolország indoklással ellátott kérelmet nyújthat be. A Tanácsnak 10 napja lesz a bírságok jóváhagyására.

„Biztos vagyok benne, hogy okos, intelligens megoldást találunk” – jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és egyben a Tanács elnöke.

Portugália

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a portugál költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások tovább romlottak, és Portugália költségvetési hiánya 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 5,5%-át, 2014-re a GDP 4,0%-át, 2015-re pedig a GDP 2,5%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg 0,6%, 1,4%, illetve 0,5%-os javulásának felel meg.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

2015-ben azonban az államháztartási hiány a GDP 4,4%-át tette ki, és ezzel az ország a hiány megszüntetésére megszabott határidőt nem tartotta be. A hiánytúllépés fő oka a pénzügyi szektornak nyújtott támogatás (konkrétan a Banif szanálása) volt, de a hiány az egyszeri intézkedések nélkül is meghaladta volna a 3%-ot. A Bizottság a GDP 1,1%-ára teszi a portugál strukturális egyenleg kumulatív javulását a 2013 és 2015 közötti időszakban, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,5%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenlegváltozás enyhén negatív.

Összességében elmondható, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésének hátterében 2014 júniusa óta a gazdasági élénkülés és az alacsony kamatkörnyezet által lehetővé tett alacsony kamatkiadások állnak. Az ország államadóssága többé-kevésbé stabilizálódott. 2013 végén a GDP 129,2%-át, 2014-ben a GDP 130,2%-át, 2015-ben pedig a GDP 129,0%-át tette ki a Bizottság 2016 tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

A Tanács megállapította, hogy a Portugália által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem voltak elegendőek. Portugália az előírt 2015-ös határidőig nem szüntette meg a túlzott hiányt, és az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól.

Spanyolország

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, eléri a GDP 11,2 %-át.

A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt. A Bizottság számításai azt jelezték, hogy a spanyol államháztartási hiány 2012-ben a korábban várt 5,3 % helyett a GDP 6,3 %-át teszi majd ki.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. A Tanács államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re 5,8%-ának, 2015-re 4,2%-ának és 2016-re 2,8%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg a 1,1%, 0,8%, 0,8%, illetve 1,2%-os javulásának felelt meg.

Spanyolország 2014 januárjában lezárta a pénzintézetek feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási programot. Közel 38,9 milliárd eurót fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya 2014-ben a GDP 5,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1 %-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. A 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt a költségvetési eredményre. A strukturális egyenleg kumulatív javulása a 2013 és 2015 közötti időszakban a GDP 0,6%-ának felelt meg, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,7%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenleg javulása még alacsonyabb mértékű.

2013 és 2015 között az alacsony, sőt negatív infláció megnehezítette a költségvetési célok elérését, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés. Az alacsony kamatkörnyezet szintén segítette az országban a hiány csökkentését. A Bizottság 2016. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-a, 2017-ben pedig 3,1 %-a lesz. Következésképpen Spanyolország 2016-ban valószínűleg nem tudja megvalósítani a túlzott hiány előírt kiigazítását. A GDP-arányos államadósság kismértékben, a 2014. évi 99,3 %-ról 2015-ben 99,2 %-ra csökkent a pénzügyi eszközök értékesítésének köszönhetően. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2016-ban várhatóan a GDP 100,3 %-ára nő, majd ezt követően csökkenni fog.

A Tanács megállapította, hogy a Spanyolország által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem volt elegendőek. Spanyolország 2015-ben nem érte el az államháztartási hiányra vonatkozó közbenső célt, és az előrejelzés szerint 2016-ig nem tudja az előírtak szerint megszüntetni a túlzott hiányt. Az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól, ráadásul a költségvetési irányvonal 2015-ben expanzív volt.

Ha majd szükség lesz rá, állást foglalunk, mondta a migrációért felelős uniós biztos.

Általános : A gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság a Volkswagen, a Renault és a Mitsubishi képviselőivel, valamint Stavros Dimas környezetvédelemért felelős volt uniós biztossal tart meghallgatást szerdán és csütörtökön. A bizottság azt vizsgálja, hogy az autógyártók sértettek-e uniós szabályt az eddigi károsanyag-kibocsátást mérő tesztek során. Csütörtökön Kathleen Van Brempt, a vizsgálóbizottság elnöke élőben válaszol a témában feltett kérdésekre Facebook-oldalunkon.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az Európai Unió és Monaco 2016. július 12-én a magánmegtakarításokkal kapcsolatos adóügyi megfelelésre irányuló megállapodást írt alá.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.

Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsítése

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy Monaco a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodások célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást Brüsszelben írták alá a felek:

• az EU nevében Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke;
• Monaco nevében Serge Telle államiniszter.

Jelen volt továbbá és szintén aláírta a megállapodást Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi, valamint adó- és vámügyi biztos.

A Tanács 2016. július 12-én fogadta el a megállapodásnak az EU nevében történő aláírására való felhatalmazásról szóló határozatot.

Az EU és az OECD

A megállapodás biztosítja, hogy Monaco az EU-ban hatályos intézkedésekkel egyenértékű, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. A 2004-es megállapodás a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelven alapult, az említett irányelvet azonban hatályon kívül helyezték. A 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezésére 2015 novemberében azért került sor, hogy megszűnjön az említett irányelv és az adókijátszás megelőzésére irányuló szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2014/107/EU irányelv közötti átfedés.

A megállapodás továbbá megfelel a pénzügyiszámla-információk automatikus cseréjére vonatkozó, 2014. évi nemzetközi OECD-standardnak.

Az EU hasonló megállapodást írt alá Svájccal 2015. május 27-én, Liechtensteinnel 2015. október 28-án, San Marinóval 2015. december 8-án és Andorrával 2016. február 12-én. Az EU jóváhagyta a megállapodás megkötését Svájccal és Liechtensteinnel 2015. december 8-án, illetve San Marinóval 2016. április 16-án.

Alkalmazási kör

A megállapodás célja, hogy korlátozza azon lehetőségeket, amikor az adózó az eszközök áthelyezése révén próbálja elkerülni az adóhatóságnak történő bevallást. A megosztandó információk nemcsak olyan bevételekre vonatkoznak, mint a kamatok és osztalékok, hanem a számlaegyenlegekre és a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételre is kiterjednek.

A megállapodás az alábbi előnyökkel jár a tagállamok és Monaco adóhatóságai számára:

• pontosan és egyértelműen meg tudják határozni az érintett adózókat;
• az adójogszabályaikból adódó feladatokat a határokon átnyúló helyzetekben is el tudják látni, illetve azokat be tudják tartatni;
• fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét;
• el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

Az EU-nak és Monacónak időben meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia a megállapodást, hogy az hatályba léphessen. A felek arra fognak törekedni, hogy a megállapodás 2017. január 1-jén hatályba léphessen.

A Tanács 2016. július 12-én új szabályokat fogadott el a nagyvállalatok által széleskörűen alkalmazott, az adókötelezettség csökkentésére irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban.

Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az egyik eleme, amelynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó szabályok megerősítése. A javaslatcsomag alapját az OECD 2015. évi ajánlásai képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek, és amelyeket a G20-csoport vezetői 2015 novemberében jóváhagytak.

„Az új irányelv célja a belföldi társaságiadó-alapok védelme a belső piac működését közvetlenül érintő agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben”, jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Elfogadása tehát fontos lépés, amely jelzi, hogy az ilyen gyakorlatok elleni küzdelmet nemcsak közös prioritásunknak, hanem közösen vállalt feladatunknak is tekintjük.”

Az irányelv mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben a vállalatok – főként a multinacionális vállalatcsoportok – a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az adókötelezettségüket. Sok adófizető és kkv érzi úgy, hogy egyes multinacionális vállalatcsoportok az indokoltnál kevesebb adót fizetnek, és ezáltal az adóverseny torzul az uniós belső piacon. Az irányelv ezekre az aggodalmakra kíván reagálni.

Az öt terület, amelyet az új rendelkezések érintenek

Az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely társasági adó alanya valamely tagállamban, ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok leányvállalatait is, és adókikerülés elleni szabályokat állapít meg a következő öt területet érintő helyzetekre vonatkozóan:

• Kamatlevonás-korlátozási szabály. A multinacionális vállalatcsoportok gyakran szándékosan olyan államba, illetve területre helyezik át az adósságaikat, amelyekben kedvezőbbek a kamatlevonási szabályok. Az irányelv ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását célozza azáltal, hogy korlátozza azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult.
• A tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok. Céljuk az adóalap-erózió megakadályozása a kiindulási államban. A társaságiadó-alanyok ugyanis megpróbálhatják olyan módon is csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket, hogy adóügyi illetőségüket és/vagy eszközeiket – kizárólag agresszív adótervezési célokból – másik államba, illetve területre helyezik át.
• Visszaélés elleni általános szabály. E szabály célja, hogy orvosolja azokat az esetleges hiányosságokat, amelyek az egyes országok által a visszaélések ellen hozott konkrét szabályokban fordulhatnak elő, és ezáltal segítse az adóhatóságokat annak megakadályozásában, hogy az adózók visszaélések révén jussanak adóelőnyhöz.
• Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok. Összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében a vállalatcsoportok – ellenőrzött leányvállalataikon keresztül – gyakran nagy összegű nyereséget helyeznek át alacsony adómértéket alkalmazó államokba, illetve területekre. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály értelmében azonban az alacsony adót fizető, ellenőrzött külföldi leányvállalat jövedelmét az – általában magasabb adót fizető – anyavállalatnál kell elszámolni.
• A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok. A társaságiadó-alanyok gyakran a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az összesített adókötelezettségüket, például kettős levonás alkalmazásával.

Közös uniós megközelítés

Az irányelv révén biztosítható lesz az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált módon történő végrehajtása az Unióban, többek között abban a hat tagállamban is, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

Az irányelv a fentiekben említett öt területből háromban az OECD ajánlásait veszi át. E három terület a kamatlevonás-korlátozási szabályok, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok területe. A másik két terület, azaz a visszaélés elleni általános szabály és a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok területe az uniós közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó 2011-es javaslat adókikerülésre irányuló rendelkezéseire alapul.

Végrehajtás

Az irányelv elfogadására a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén, vita nélkül került sor. A politikai megállapodás 2016. június 17-én, egyszerűsített írásbeli eljárást követően született meg.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig át kell majd ültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Azok a tagállamok, amelyek a kamatlevonás-korlátozási szabályokkal azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.

Egyéb kezdeményezések

A 2016. januári adókikerülés elleni csomag többi elemével kapcsolatban is folytatódik a munka. A Tanács május 25-én jóváhagyta:

• a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos információcseréről szóló irányelvet;
• az adózás átláthatóságának a harmadik országokkal kapcsolatos szempontjairól szóló következtetéseket.

Az adókikerülés elleni csomagot több 2015-ös uniós kezdeményezés előzte meg. E kezdeményezések közé tartozott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokkal kapcsolatos, 2015 decemberében elfogadott irányelv.

Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.

A Tanács 2016. július 12-én ajánlásokat adott ki a tagállamok gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és költségvetési politikai tervei kapcsán.

A Tanács ezzel lezárta a 2016. évi európai szemesztert, a szakpolitikák nyomonkövetését célzó évenkénti folyamatot. Az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyta jóvá az ajánlásokat.

„Érdeklődve várjuk az országspecifikus ajánlásoknak az elkövetkező hónapokban való hatékony végrehajtását” – jelentette ki Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

Az Európai Tanács 2016 márciusában az alábbi prioritásokat hagyta jóvá:

• a beruházások újraindítása;
• az európai gazdaságok korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása;
• felelős költségvetési politikák folytatása

A szakpolitikák nyomon követése

Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy körülbelül féléves periódusban egyidejűleg figyelemmel kísérik a tagállamok költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási politikáját.

Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják

• a gazdasági és foglalkoztatáspolitikájukra vonatkozó nemzeti reformprogramjukat – ezekben középtávú makrogazdasági forgatókönyveket vázolnak, rövid távon pedig a foglalkoztatást és növekedést célzó „Európa 2020” stratégia végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseket fogalmaznak meg, feltárják a növekedés fő akadályait, és a növekedést elősegítő kezdeményezésekre vonatkozó intézkedéseket határoznak meg;
• a költségvetési politikájukra vonatkozó stabilitási vagy konvergenciaprogramjukat. Az euróövezetbe tartozó országok stabilitási programot nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. E programokban a tagállamok ismertetik középtávú költségvetési céljaikat, a várható gazdasági fejleményekkel kapcsolatos főbb feltételezéseiket, a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket, továbbá elemzik, hogy a feltételezésekhez képest bekövetkező változások várhatóan hogyan befolyásolják majd a költségvetési és az adóssághelyzetet.

A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.

Ajánlások

2016-ban a 28 uniós tagállamból 27 tagállam számára készült országspecifikus ajánlás. A párhuzamosságok elkerülése érdekében Görögországról nem készül ilyen ajánlás, mivel makrogazdasági kiigazítási programban vesz részt.

A Tanács 2016 márciusában külön ajánlást fogadott el az euróövezet egészének gazdaságpolititikájáról is. Az előző évekhez képest erre most korábban került sor annak érdekében, hogy az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó ajánlások jóváhagyásakor fokozottabban figyelembe lehessen venni az euróövezet egészét érintő szempontokat.

Az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadták el.

The priorities of the Slovak Presidency of the EU Council of Ministers are being outlined to parliamentary committees by Slovak ministers at a series of meetings, during this week and in September.
Committee on Development
Committee on International Trade
Committee on Foreign Affairs
Committee on Economic and Monetary Affairs
Committee on Legal Affairs
Committee on Culture and Education
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety
Committee on the Internal Market and Consumer Protection
Committee on Industry, Research and Energy
Committee on Regional Development
Committee on Transport and Tourism
Committee on Fisheries
Committee on Agriculture and Rural Development

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács következtetéseket fogadott el a válságot követő bankreformok véglegesítéséről.

A reformot a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a felügyeleti hatóságok fóruma végezte el, melynek célja az együttműködés megerősítése és a bankfelügyelet javítása világszerte.

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

ISMÉTELTEN TÁMOGATÁSÁT FEJEZI KI a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság arra irányuló munkája iránt, hogy 2016 végéig tökéletesítse a Bázel III. keret elemeit annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályozási biztonságot, valamint a keret koherenciáját és hatékonyságát, megőrizve ugyanakkor a banki szabályozás kockázatérzékenységét;

HANGSÚLYOZZA, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak egy átfogó és átlátható, kvantitatív jellegű hatásvizsgálat alapján értékelnie kell ezen reformcsomag kialakítását és kalibrációját, figyelembe véve a csomag átfogó kalibrációján belül a különféle banki modellekre, illetve az egyes joghatóságokon belül gyakorolt hatásainak megoszlását is;

KIJELENTI, hogy a reformcsomag várhatóan nem eredményezi a bankszektorra vonatkozó átfogó tőkekövetelmények jelentős növekedését, ezért nem okoz jelentős különbséget a világ egyes régiói számára.”

Gutiérrez Naranjo
Jogszabályok közelítése
Mengozzi főtanácsnok szerint összeegyeztethető az uniós joggal a spanyol jelzálogkölcsön-szerződésekben alkalmazott "küszöbkikötések" semmissége hatásainak időbeli korlátozása

Bougnaoui és ADDH
Közösségi jogi elvek
Sharpston főtanácsnok álláspontja szerint az olyan vállalati politika, amely egy munkavállalót arra kötelez, hogy az ügyfelekkel való érintkezés során ne viseljen iszlám fejkendőt, jogellenes hátrányos megkülönböztetésnek minősül

A 9-strong MEP delegation from the Civil Liberties Committee will be in Calais on Wednesday 13 July to visit facilities for migrants and refugees, in the vicinity, which for years has been a gathering spot for people trying to cross from France to the UK. MEPs will meet with local authorities, NGOs, the French-British border authorities and the refugees and migrants themselves in order to assess the situation on the ground.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

A pénzügyminiszteri tanács kedden jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, ami megállapította, hogy Spanyolország és Portugália nem tett eleget a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. A Bizottság ugyanakkor ismételten értésre adta, hogy a két ország megúszhatja a pénzbírságot. Az országspecifikus ajánlásokat is véglegesen elfogadta a 28 tagállam pénzügyminisztereiből álló Tanács.

At its constitutive meeting in Brussels on Tuesday, Parliament’s Committee of Inquiry into Money Laundering, Tax Avoidance and Tax Evasion (PANA) elected Werner Langen (EPP, DE) as its chair, by acclamation.
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

2016. július 12., kedd
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
14.55 Li Ko-csiang miniszterelnök üdvözlőbeszéde
15.00 Nyitóbeszéd a 18. EU–Kína csúcstalálkozón

17.20 Hszi Csin-ping elnök üdvözlőbeszéde
17.30 A Hszi Csin-ping elnökkel való találkozót megelőző nyitóbeszéd

2016. július 13., szerda
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
11.30 Munkaebéd, házigazda: Li Ko-csiang miniszterelnök
13.30 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója a 18. EU–Kína csúcstalálkozót követően (az Unió pekingi küldöttsége)

2016. július 14., csütörtök
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
12.30 munkaebéd Cahiagín Elbegdorzs mongol elnökkel, Jean-Claude Juncker elnökkel és Federica Mogherini főképviselővel

2016. július 15., péntek
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
(az időpont még megerősítésre vár) Cahiagín Elbegdordzs mongol elnök hivatalos üdvözlőbeszéde
9.00 A csúcstalálkozó nyitóünnepsége
9.15 Találkozó az érintett felekkel (ASEP, AEPF, AEBF, model ASEM)
9.30 Első plenáris ülés – „Két évtizednyi partnerség: áttekintés és perspektíva”
10.15 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
11.30 Második plenáris ülés – „Az ASEM-partnerség ösztönzése a nagyobb mértékű összekapcsolódás céljából”
12.30 Találkozó Pak Kunhje koreai elnökkel
13.40 Csoportkép
14.00 Közös ebéd
14.40 Találkozó Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, majd sajtónyilatkozatok
16.00 Az ASEM 20. évfordulójának megünneplése
18.30 Vacsora, házigazda: Cahiagín Elbegdordzs elnök

2016. július 16., szombat
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
8.30 Csoportkép
8.40 Zártkörű ülés
11.50 Záróünnepség
12.40 Sajtókonferencia

Nagy bírság lehet belőle, hogy Simicska Lajos cége egy ideig nem indulhatott közbeszerzéseken.

Plenáris ülés : Az emberkereskedelem a rabszolgaság modern formája, alapvető emberi jogokat sért és az egyik legsúlyosabb bűncselekmény - mondja a Parlament állásfoglalása, amelyet a múlt heti plenáris ülésen fogadtak el a képviselők. Hogyan lehet felvenni a harcot a kényszermunkával, vagy a pénzmosással? Mit lehet tenni az áldozatok védelme érdekében? Barbara Lochbihler (zöldpárti, német) parlamenti témafelelőst kérdeztük arról, hogyan harcol az EU az emberkereskedelem ellen.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A Frontexből kinövő új ügynökség ősszel kísérleti alapon le fogja tesztelni néhány önkéntesen jelentkező EU-tagállam határőrizeti rendszerét, hogy kifejlessze azt a módszert, ami a jövőbeni vizsgálatok alapját képezi – közölte hétfőn Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója.

A Fidesz elutasította az egyik betelepítést emlegető jelentést, a másikat ugyanaznap megszavazta. Nehéz ügy a szavazási matek az Európai Parlamentben.