Biztonságpolitika

Kiképző repülés végrehajtása közben lezuhant az Amerikai Haditengerészet T-45C Goshawk kiképző repülőgépe.

Megfordított rendszerváltás

Törökországot a szomszédos Szíriában dúló polgárháború és a menedéket keresők tömegei, a visszaeső gazdaság és a holtpontra jutó EU-s csatlakozási tárgyalások egyenként is komoly kihívások elé állították. Azonban a kormánypárti erők térnyerése Szíriában, az EU-s csatlakozás meghiúsulása és a július 15-i sikertelen puccskísérlet – az azt követő “boszorkányüldözéssel” együtt – új lehetőségeket nyitott meg a kormányzó Recep Tayyip Erdogan előtt.

A török alkotmánymódosítás

A török parlament illetékes bizottsága 2016. december 30-án fogadta el az ország alkotmányát módosító javaslatot, amely a jelenleg működő parlamentáris rendszert egy centralizált elnöki rendszerré alakítaná át.

A 18 cikkelyből álló alkotmánymódosítás többek között megszüntetné a miniszterelnök és a kabinet intézményét, a feladatait pedig az elnökre ruházná át. Az elnök hatásköreinek kibővítésén túl a módosítás jelentősen csökkentené a parlament szerepét a végrehajtás ellenőrzésében és a törvényalkotásban is. A kabinet tagjainak kinevezése kizárólagos elnöki jogkörré válna, így a parlament elvesztené ellenőrző szerepét a végrehajtás fölött: a módosítás értelmében csak egyhangúan oszlathatná fel magát, miközben az elnök saját hatáskörén belül feloszlathatná a parlamentet, ugyanakkor ebben az esetben elnökválasztást is ki kell írnia.

A javaslatot 2017. január 9-én fogadta el a török nemzetgyűlés, ezt követően két szakaszban tárgyalják és fogadják el az egyes cikkeket. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP) ugyan nincs meg a kellő többsége az új alkotmány elfogadásához, azonban a kidolgozási folyamatba is bevont Nemzeti Mozgalom Párt (MHP) 39 szavazatával ez az akadály is elhárult. Amennyiben mindegyik cikket megszavazzák, Erdogan még a hónap vége előtt kihirdetheti az utolsó legitimációs fázisként szolgáló népszavazást április hónapra.

A javaslatot beterjesztő AKP és annak legnagyobb haszonélvezője, a 2014. óta államelnöki pozícióban lévő Erdogan fő érvei a javaslat mellett az elnök népszerűsége, amely „felruházza a kormányzás jogával”, valamint az ország bizonytalan helyzete és egy „hatékonyabb államigazgatási rendszer” bevezetése, amely a jelenlegi viszonyok között stabilizálni tudja az országot és hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a terrorizmussal szemben. Ezzel szemben az ellenzéki Demokrata Párt (CHP) az elnök túlhatalmát kiemelve, Erdogan egyszemélyi, autoriter uralmának kiteljesedését látja a módosításban, ezért saját módosítást nyújtott be, amely a szociális- és a szabadságjogokra helyezi a hangsúlyt az elnöki hatáskörökkel szemben. Az első parlamenti vita végül verekedésbe torkollott, miután a CHP képviselői élőláncot alkottak az emelvény körül és a kormánypártiak rájuk támadtak.

Erdogan – bár 2014-ben, az első közvetlen elnökválasztáson a szavazatok 51 százalékával szerzett mandátumot az ország irányítására – nem biztos, hogy ezt az arányt egy alkotmánymódosítási kampány után is biztosítani tudja. A júliusi puccskísérletet követően ugyan az AKP az oktatás, a média és a közigazgatás fontos pozícióba is saját kádereit ültette – a több tízezer főt érintő letartóztatási és elbocsátási hullámot követően –, azonban a 2002-es első kormányra kerülése óta az AKP szavazóbázisa folyamatosan apad[1].

A legtöbb kritikát kiváltó passzusok alapján az elnök rendelkezne a fegyveres erők bevetéséről, valamint legfeljebb hat hónapra rendkívüli állapotokat hirdethetne ki, amely alatt a rendeleteit nem korlátoznák sem a hatályos törvények, sem a szabadságjogok alkotmányos minimumai. Miközben a parlament újabb három hónappal tervezi meghosszabbítani a július 20-a óta tartó rendkívüli állapotot, ennek a kontrollnak az elvesztése hatalmi visszaélésekhez vezethet.

A 2002 óta kormányzó AKP-t és személyesen Erdogant is rengeteg vád érte külföldi kormányok és jogvédő szervezetek részéről a demokratikus intézmények kiüresítése és az egyszemélyi uralom kiépítése miatt. Válaszul a párt is bírálta az EU-t és a NATO-t, korábban kijelentve, hogy a nyugati szövetségi rendszerek helyett a Sanghaji Együttműködés Szervezetéhez való csatlakozás nagyobb előnyökkel járna az országnak. Bár az valószínűtlen, hogy erre a 180 fokos fordulatra valóban sor kerül a NATO egyik legfontosabb tagjánál, azonban a közeljövőben a rendezetlen kérdések sora és a táguló szakadék a NATO, az EU és Törökország értékei és érdekei közt a kapcsolatok romlását vetítik előre a transzatlanti szövetségen belül.

[1] Ezalól kivételt képez a 2015 novemberi választás, amelyet a júniusi sikertelensége miatt kellett megismételni. Novemberben az AKP 69-cel több mandátumhoz jutott júniushoz képest, azonban ebben nagy szerepet játszott a kisebb pártok ellen hozott korlátozó intézkedések sora.

 

(A kép forrása: Hürriyet Daily News)

Kifejezetten a PAK FA személyzete részére fejlesztett ki egy teljesen új, modern védőöltözetet a „Zvezda” intézet. Ez az intézet nem csak a repülőgépvezetők speciális felszerelését gyártja, de az űrhajósok szkafanderei is itt készülnek.

A svájci Pilatus Aircraft Ltd. vállalat a napokban megerősítette, hogy 2016 decemberének végéig 3 szerződést is kötöttek, mely a PC-21 típusú kiképző repülőgépek eladását érinti.

Idén sem mérséklődik a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, hiszen az azt kiváltó okok sem szűnnek meg még hosszú ideig – mondta dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, címzetes egyetemi tanár január 12-én, csütörtökön, a Honvéd Kulturális Központ – Stefánia Palota és a Magyar Hadtudományi Társaság közös rendezvényén, a fővárosban.

2017. január 14-én szombaton, helyi idő szerint 9:27-kor a Hat Yai-ban megrendezett gyereknapi rendezvényen lezuhant a Thai Királyi Légierő egyik JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépe.

Donald Trump, az Egyesült Államok nemrég megválasztott elnöke szerint a NATO egy elavult szervezet, ami már nem tudja megszüntetni a terrorfenyegetést Európában.

Tovább olvasom

A Japán Önvédelmi Légierő tovább üzemelteti az F-4 Phantomokat.

Zbigniew Brzezinski sem tehette meg, hogy kihagyja a világban kialakult helyzet értékelését az USA elnökválasztással összefüggésben. A Nobel Békedíj átadása alkalmából 2016. decemberben rendezett fórumon mondott beszédében, s annak szerkesztve a Huffington Postban. megjelent írott változatában  foglalta össze nézeteit a világ-hatalmi válságról és a lehetséges „hármas-szövetségről” az USA, Kína és Oroszország között.  Az eredeti angol nyelvű szöveget orosz fordításban közzétette a „Россия в глобальной политике” (Oroszország a globális politikában) c. folyóirat – az orosz Kül- és Biztonságpolitikai Tanács lapja – valamint sajátos magyarázatokkal ellátva, „Kettős sakk az USA-nak Kínától és Oroszországtól: Zbigniew Brzezinski időzavara” címmel, 2017. január 10-én az EurAsia Daily internet portál.

Érdemes tanulmányozni az eredeti gondolatokat és az értelmezésüket is. Lehet velük egyetérteni és tagadni is. Fontos azonban tudni, hogy amit Brzezinski ír a világban kialakult helyzetről, az eddig követett megoldások zsákutcába vezetéséről, és a feltételekről, amelyek teljesítésével – szerinte – megegyezésre juthatnak a meghatározó hatalmak a jövőről, mindaz a most zavaros körülmények között leköszönő neokon –neolib ideológiai elkötelezettségű gazdasági-politikai világ-elit szemlélete. Minden valószínűség szerint nem erre mennek tovább a folyamatok, de az amerikaiaknak a gondolkodásában mégis jelen lesznek.     

Közzé teszem mind a három írást eredetiben:

http://www.huffingtonpost.com/entry/us-china-russia-relations_us_586955dbe4b0de3a08f8e3e0?section=us_world

http://www.globalaffairs.ru/global-processes/Krizis-mirovoi-vlasti-i-troistvennyi-soyuz-SShA-Kitaya-i-Rossii-18528

https://eadaily.com/ru/news/2017/01/10/dvoynoy-shah-ssha-ot-kitaya-i-rossii-endshpil-zbigneva-bzhezinskogo?utm_source=smi2

 

Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kapott meghívást a Kazahsztánban kezdődő béketárgyalásokra, melyen a szíriai belföldi csoportok nemzetközi segítséggel kötnek megállapodást.

Tovább olvasom

Ukrajnában a légvédelmi erők modernizálása is napirenden van. A helyi iparra támaszkodó elképzelés szerint a DNIPRO légvédelmi rakéta a közepes hatótávolságú rendszerek csoportjába fog tartozni és alkalmazható lesz a kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen is. Egy nyerges utánfutón négy rakéta nyer elhelyezést szállító-indító konténerekben. A 6x6-os kerékképletű teherautón egy fázisvezérelt tűzvezető rádiólokátor kerül majd elhelyezésre. A légvédelmi komplexum egyidejűleg 6 célpont ellen fog tudni tevékenykedni 12 rakétával.

A szovjet érában kifejlesztett PT-76-os úszó harckocsik modernizációjának ötletével állt elő a a belorusz Minotor-Service Corporation. A PT-76M esetében a páncélteknőről lekerül a 76,2 milliméteres huzagolt csövű löveget és egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuskát tartalmazó torony és helyét a BMP-2-es gyalogsági harcjárművön alkalmazott torony foglalja el. Így a fegyverzet egy 30 milliméteres 2A42 gépágyú (500 darab lőszerrel), egy 7,62 PKT milliméteres koaxiális géppuska (2000 darab lőszerrel) és egy, a torony tetején lévő rakétaindító alkotja, amiről a 4 kilométeres hatótávolságú 9M113M Konkursz irányított páncéltörő rakéták alkalmazhatók. A 240 lóerős V-6B vízhűtéses dieselmotort egy 300 lóerős UTD-20S1 váltja fel a motortérben.

A Minotor-Service Corporation egyébként elkészítette a Szovjetunióban, a légideszantcsapatok számára kifejlesztett 15,5 tonnás ASZU-85-ös önjáró lövegek korszerűsítési programját is, ami iránt Vietnam érdeklődik. Az ázsiai ország még az 1970-es években állította hadrendben az ASZU-85-öket, a Kínával folytatott harcok tapasztalatai alapján. Ezek az 1990-esévekig álltak szolgálatban, majd 2015-ig tartós tárolásba kerültek. A kis tömeg következtében az ASZU-85 olyan terepen is alkalmazható, ahol a nehezebb harckocsik nem, és ehhez a tulajdonsághoz viszonylag nagy tűzerő párosul. A belorusz átépítési terv egyik legfőbb eleme egy új hajtómű és erőátviteli rendszer, ami megnöveli a sebességet és a hatótávolságot is.

Kicsi késéssel, de Franciaország megkapta 11. Airbus Military A400M Atlas teherszállító repülőgépét is. Az MSN 53-at még a 2016-os év vége előtt kellett volna átadni, de erre mindössze pár nappal később 2017. január 6-án került sor. A hírek szerint a gép már korlátozások nélkül alkalmas ejtőernyősök ugratására, nem úgy mint a gyárból korábban kikerült társai.

Ellenben a Párizs fennhatósága alá tartozó General Atomics MQ-9 Reaper pilóta nélküli légi járművek darabszáma emelkedett még 2016 vége előtt. Ugyanis, december 31-én az eddigi három gép mellé további kettő érkezett meg a típust alkalmazó Escadron de Drone 1/33 állományába. Néhány hét alatt teljesen bevethetővé fog válni a legújabb két gép és hamarosan a másik három mellé kerülnek áttelepítésre Nigerben, ahol azok már több mint 12 000 repült órát gyűjtöttek össze. A franciák 2019-re 12 MQ-9 Reaper gépet állítanak majd hadrendbe, ezek közül az első hat Block 1-es, míg az utolsó hat, a fejlettebb Block 5-ös verzióba fog tartozni, aminek jellemzője, hogy az elektronikus hírszerzés területén is alkalmazhatóvá válik, kibővített fedélzeti rendszereinek köszönhetően. Az amerikai típus újabb példányainak megjelenésével az izraeli eredetű Harfang UAV-k elhagyják a fekete kontinenst és kiképzési feladatokban, valamint tömegrendezvények megfigyelésében fognak részt venni.

Újra a torpedók rendszeresítését tervezi a finn haditengerészet. A felszín alatti fegyverek a HAMINA-osztályú rakétás gyorsnaszádok korszerűsítési programja során kerülnek majd beszerelésre. A négy egységből álló hajóosztály 2019 és 2021 kerül modernizációra ("Squadron 2000", "SQ 2000 'vagy' Laivue 2020 korszerűsítési program) így 2030-ig szolgálatban maradhatnak. A könnyűsúlyú torpedók legfőbb feladata a tengeralattjárók elleni hadviselés lesz. A korszerűsítés során a dél-afrikai Denel Dynamics Umkhonto légvédelmi rakéták modernizációja is meg fog történni. A Dél-Afrikában lassan 10 éve szolgálatba lépett légvédelmi rakétára elsők között a finnek figyeltek fel. Ők a balti szigetvilág környezetében jobban teljesítő MkII-es változatot hozták létre egy érzékenyebb infravörös kereső integrálásával. Az Umkhonto MkII jelenleg négy HAMINA-osztályú rakétás-gyorsnaszádon és két HAMEENNMAA-osztályú aknaszedőn áll hadrendben.

Az MkII-es konténeres változata új radarokkal egyetemben fejlesztés alatt áll a hazai tengerészeti igények kielégítésére. A légvédelmi képesség fejlesztésére talán a tavaly bemutatott elképzelést fogják választani a finnek. Az eredetileg 125 kilogrammos indulótömegű és 12 kilométeres hatótávolsággal bíró rakétából már elkészült a 20 kilométeres hatótávolságú variáns hatótávolságát növelnék meg egy leváló, az infravörös keresőfej előtti burkolatnál sokkal aerodinamikusabb kialakítású orrkúp alkalmazásával. Ez nem okoz az érzékelő számára gondot, mivel az csak a repülés végfázisában aktivizálódik, nagyjából 3 kilométernyire a célponttól. Az 5 kilogrammnál könnyebb orrkúpot piropatronokkal választják majd szét két részre és ezek így válnak majd le az Umkhonto EIR infravörös önirányítású légvédelmi rakétáról, ami így már 25-35 kilométeres hatótávolsággal fog bírni.

Hamarosan elindulhat Oroszországban az ADS gépkarabélyok sorozatgyártása. A Tulai Fegyvergyárban fejlesztett fegyver érdekessége, hogy használható víz alatt is, így elsősorban a harci búvárok számára vásárolhatnak belőle a megrendelők. A 60 centiméteres hosszúsággal rendelkező, bullpup felépítésű fegyvert az APS gépkarabélyok leváltására alkották meg és a tervezők szerint pontossága az AK-74-es gépkarabélyhoz hasonló, továbbá a 40 milliméteres gránátvető és az optikai irányzék utólagos felszerelhetőségét is megoldották. A 4,6 kilogrammos ADS gépkarabély tűzgyorsasága 700 lövés percenként, célzott lőtávolsága 500 méter, a felszínen is használatos 5,45x39 milliméteres lőszerének 16 grammos lövedéke víz alatt 5 méterrel 25 méterre, míg 25 méteres mélységben 18 méterre jut el.

Törökországban is lőfegyverektől hangos a média, ugyanis a hadsereg január 11-én átvette az első 500 darab MPT-76-os automata puskáját. Az állami tulajdonban lévő Machines and Chemical Industries Board-nál készült lőfegyverből az évek folyamán 35000 darabot vásárolnak meg, ezekből a haditengerészet és a csendőrség is fog kapni. A gyártásba 15000 darabos mennyiség elejéig a magántulajdonú KaleKalip is bekapcsolódik. A török automata puska az öregedő Heckler&Koch G3-ok utódja lesz. A 4,1 kilogrammos fegyver hossza 92 centiméter, csőhossza 41 centiméter. A 22 millió dolláros állami költségvetésből fejlesztett MPT-76-os első példányait még Mehmetçik-1 névvel és  5,56×45 milliméteres NATO lőszert tüzelve bocsátották csapatpróbára 2008-ban. A lövedék kis teljesítménye nem nyerte meg a katonák tetszését, így egy nagyobb, 7,62×51 milliméteres NATO lőszert alkalmazó verzió került kifejlesztésre. Ezekből 200 darabot még 2014-ben adtak át a katonáknak, akik kellően pontosnak, kevés karbantartást igénylőnek, hideg, meleg, poros körülmények között is megbízatónak találták a fegyvert. Ebben az évben 19500 darab MPT-76-os automata puska átadását tervezik.

Első alkalommal történt meg a Babur-3-as csapásmérő robotrepülőgép víz alóli sikeres indítása Pakisztánban január 9-én. Az Indiai-óceánon végrehajtott teszt egy öt évvel ezelőtt elindult olyamat jelentős mérföldköve. Ugyanis a haditengerészet vezetése 2012-től kezdődően szeretett volna megalkotni egy tengeralattjáróról indítható, nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépet a hazai gyártású Hatf VII (Babur) alapján. A 600-750 km-es hatótávolságú robotrepülőgép létrehozásához legalább két, 1998-ban afganisztáni célpontok ellen indított, ám pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használtak fel. A terv felettébb nagy kihívást támaszthatott a fejlesztést végzők elé, ugyanis Pakisztán egyik legnagyobb fegyverszállítója, az Egyesült Államok, nem nyújtott technológiai segítséget, míg a Kína gyaníthatóan nem tudott, hiszen ők nem jeleskednek ilyen kategóriájú fegyverek fejlesztésében. A 450 kilométeres hatótávolságú Babur-3-as, mely a szárazföldi indítású Babur-2-en alapul, navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van.

Kereskedelmi műholdak felvételei szerint egy kínai nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró tartózkodott a pakisztáni Karacsi kikötőjében 2016-ban. A felszíni egység kíséretében horgonyt vető kínai egység, indiai források szerint, az egyik legmodernebb volt.

India hat megrendelt KALVARI-osztályú (francia SCORPENE-osztály) tengeralattjáróból már a második is vízre került a Mazagon hajógyárban január 12-én. A KHANDERI nevet viselő tengeralattjáró a tervek szerint még ebben az évben átadásra kerül az indiai haditengerészet számára. Testvérhajója, az elsőnek elkészült KALVARI (S 50), jelenleg a tavaly május elsején elkezdődött tengeri teszteken vesz részt, várhatóan ez év első felében lép majd szolgálatba, pedig már 2012-ben át kellett volna adni a 2005-ben létrejött szerződés szerint. Az öt éves csúszásban lévő P-75I tengeralattjáró-beszerzési projekt így 2020-ra válik teljessé a darabszámokat illetőleg, de az elvárt képességek tekintetében talán még később, hiszen az utolsó két tengeralattjáró anyagi megfontolások miatt a levegőtől független meghajtó rendszer nélkül fog megépülni. Igaz, ezt a későbbiek során is be lehet majd szerelni. A legújabb információk szerint kilenc hónaponként várható egy-egy újabb egység elkészülte, így viszonylag rövid idő belül növekedésnek fog indulni a tengeralattjáró flotta, ami 15 év alatt a balesetek és kivonások miatt 5 egységgel tud kevesebbet felmutatni. A még szolgálatban álló 13 tengeralattjáró üzemképességi mutatója is igen alacsonyan van, 50% körül ingadozik.

December végén megérkeztek Kínába a Szuhoj Szu-35-ös Flanker vadászbombázók. Az egyik legkorszerűbb orosz repülőgéptípus négy példányát egy Iljusin Il-76TD-90VD teherszállítógép kísérte el a hosszú útra. A 2 milliárd dollárért megvásárolt gépek 24 példányát érintő legérdekesebb információ az, hogy ezek lehetnek az utolsó külföldről beszerzett harci gépek, mivel a kínai hadiipar képes hasonló, vagy jobb mutatókkal rendelkező eszközök előállítására, helyi médiaforrásoknak nyilatkozó bennfentesek szerint.

Külföldi piacra szánt új páncélvadászt mutatott be a kínai Norinco. Az ST2-es jelzésű páncélos az évek óta nem gyártott YW534 (Type 89) páncélozott szállító harcjárművön alapul. Ennek egy futógörgővel meghosszabbított alváza és a test hátsó részén elhelyezett torony vonalában kisebb dőlésszögű páncéltesttel ellátott módosítása jelenti az alapot. A háromfős személyzetű toronyban egy csőszájfékkel és füstgázelszívóval ellátott 105 milliméteres löveg került beépítésre. A személyzet negyedik tagja, a vezető a páncéltest mellső részében elhelyezett dízelmotortól balra foglal helyet. Az ST2-es 32 lőszert képes szállítani, maximális lőtávolsága 5000 méter, lövedékével legfeljebb 650 milliméteres homogén acélpáncél átütésére képes.

Tajvanon sikeresen tesztelték a Hsiung Feng 3-as hajók elleni robotrepülőgép megnövelt hatótávolságú változatát. A Hsiung Feng 3-asok kifejlesztésével elsősorban a kínai hordozó ellen próbálnának meg védekezni a szigetországban. Egy 400 millió dolláros fegyvervásárlás keretében már legalább 120 Hsiung Feng 3-as robotrepülőgéppel erősítették meg a flottát. A francia eredetű LAFAYETTE (helyi jelölés KANG DING-osztály) és a régi amerikai eredetű KNOX-osztályba (helyi jelölés JANG CSI) tartozó fregattok mellett, a nyolc CSENG KUNG-osztályú (licenc alapján helyben épített OLIVER HAZARD PERRY-osztály) fregattok fegyverzetében, valamint a lopakodó kialakítású HUA KUANG VI-osztályú rakétás gyorsnaszádokon is megjelentek a Hsiung Feng 3-as hajók elleni robotrepülőgépek. Továbbá elkészítették a szárazföldről indítható változatát is, ennél négy indítókonténert helyeztek el egy nyerges utánfutón. Az utánfutót a holland DAF licence alapján Tajvanon gyártott kamion mozgatja közúton. A 6,1 méter hosszú, 1,5 tonnás, 180 kg-nyi harci résszel rendelkező Hsiung Feng 3-as hajók elleni robotrepülőgép a hangsebesség kétszeresével száguld és hatótávolsága 150 kilométer. Az új verzióról úgy tartják hatótávolsága immáron elérte a 400 kilométert is.

A Csendes-óceán túlpartján tesztindításra készülnek, méghozzá a Boeing AGM-84 Harpoon légi indítású hajók elleni robotrepülőgép, szintén megnövelt hatótávolságú változatával. A Block II+ER modifikáció segítségével majd kétszer nagyobb távolságról válik majd lehetővé a felszíni célpontok elleni támadás elindítása. A nagy előnye az lesz, hogy a hatótávolság megnövekedését a harci rész és az üzemanyagrendszer módosításával érték el. Ennek köszönhetően a régebbi Harpoon Block 1C verziók is olcsón átalakíthatók lesznek Block II+ER verzióra.

Átvette 50. Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépét is az amerikai haditengerészet. A típusból eddig 117 példányt vásárolt meg az amerikai flotta, ezekkel 2019-re nyugdíjba küldhetik a Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépet.

Az amerikai védelmi minisztérium engedélyezte a Raytheon SM-6 (Standard Missile 6) légvédelmi rakéták eladását különböző nemzetközi ügyfelek számára. A rakétát elsősorban az AEGIS légvédelmi rendszerrel felszerelt cirkálók és rombolók fegyverzetébe szánták. Megalkotásánál a jól ismert SM-3-as légvédelmi rakétát kombinálták a repülőgép fedélzeti AIM-120 AMRAAM aktív önirányítású légiharc-rakéta fedélzeti rendszerével. Az SM-6-os gyártósora számára egy új, 75000 négyzetméteres gyárat is felhúztak az alabamai Huntsville-ben. Az amerikai haditengerészet részére eddig már több mint 300 SM-6 Block I-es légvédelmi rakétát adtak át. Idén a műholdas navigációs rendszerrel, valamint szoftvermódosítással és egyéb továbbfejlesztésekkel ellátott SM-6 Block IA repülési tesztjeit szeretnék végrehajtani, majd 2018-tól már gyártásba is venni.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado IDS.

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II.

Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.

Boeing F/A-18F Super Hornet.

Szuhoj Szu-25K.

Sikorsky MH-60R Sea Hawk.

Dassault Mirage F1EQ5.

MiG-31BSzM.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

Pilatus PC-21.

Boeing F/A-18E Super Hornet.

Saab AJ37 Viggen.

McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll.

Jakovlev Jak-24U.

Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter Twitteren jelentette be, hogy nyártól kezdve a Cseh és a Szlovák Légierő vadászgépei együttműködve védhetik a két ország légterét.

Lengyel nyelvű forrásokban jelent meg a hír, miszerint a Lengyel Védelmi Minisztérium 96 darab használt F-16-os beszerzését fontolgatja, melyet az ottani repülőipar segítségével maguk modernizálnának.

A napokban az argentin FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones SA) állami vállalat átadta az első modernizáláson átesett IA-58H Pucará típusú csapásmérő repülőgépet az argentin légierőnek.

Reméljük, hogy a CAS hosszú távon is megmarad a kecskeméti Gripen-század portfóliójában, és rövidesen (végre) kiteljesedik a bombafegyverzet tényleges alkalmazásával is. S nem nyer teret az a kísértés, miszerint a V4 EUBG CAS tavalyi első félévi – alibi jellegű – letudásával lezártnak nyilvánítsák ezt a feladatot. Amikor ilyen szellemek kísértenek összhaderőnemileg továbbra is alulképzett szf. körökben, akkor jól esik látni, hogy a kiképzés-jártasságfenntartás még folytatódik...

Raven 71 mai útja az FR24-en Kecskemétről Kaposvár DNY-re, a feltételezett JTAC körzetébe...

...Kadarkúttól keletre.

Zord

Ps: Köszönet annak, akit illet.

A visszajelzések szerint az olvasók egy része kisgépes vonatkozású keresés révén jut el az Air Base blogra. Ezért időnként a közforgalmon kívüli repülés légcsavaros és forgószárnyas gépei is helyet kapnak a blogon. Az első ilyen bejegyzéshez a 2003-as évnél nyitottam ki a fotóalbumot.

A motoros repülés centenáriumának évében német pilóták emlékrepülést szerveztek Magyarországra, így tisztelegve Almásy László pilóta, Afrika-kutató emléke előtt. A Szombathely feletti bemutató repülést megelőzően a résztvevő gépek 2003. május 2-án érkeztek meg a fertőszentmiklósi repülőtérre. Érkezésük nem volt túlreklámozva, így csak a véletlennek köszönhető, hogy a kötelék néhány gépét sikerült lefényképezni. Mint például a nyitóképen látható Piper PA-12-est.

Egy Magyarországon ritkán látható négyüléses, behúzható futós típus, a Rockwell Commander 112-es. A Commandert a hetvenes évek elején kezdték forgalmazni, a D-EFHW 1975-ös gyártású.

Az emlékrepülésen résztvevő két, litván lajstromozású Jak-52-es egyike. 

Az ERCO (Engineering and Research Corporation) a harmincas évek közepén tervezte a 415C Ercoupe-t. A D-ELIX egy 1946-os gyártású példány, amelynek orrában egy mindössze 75 lóerős Continental boxermotor zümmögött. Kortársaihoz hasonlóan az Ercoupe is repült az amerikai hadsereg légierejénél.

Ez az amerikai lajstromjelet viselő Cessna 195-ös a típus gyártásának első évében, 1947-ben készült. A 195-ös modell rövid ideig volt gyártásban, mert a piacon megjelentek az orrfutós, boxermotoros típusok és a háború előtti időket idéző forma elavulttá vált. 

Ez is Cessna, egy behúzható futós, jégtelenítővel és túlnyomásos utastérrel ellátott P210N.

Az olasz Piaggio P.149-est csak Nyugat-Németországban üzemeltették nagyobb számban, a légierő kiképzőgépe volt és a Focke-Wulf gyártotta is FWP149 jellel. A D-EFYZ is náluk készült.

Egy igazi ritkaság gurul a fertőszentmiklósi apronon. A svéd lajstromú Stinson V77 Reliant 1942-ben került le a gyártósorról Michigan államban. Az amerikai hadsereg és a brit haditengerészet egyaránt üzemeltette, de repült belga lajstrommal is.

Pin-up lány a Reliant oldalán.

A SE-BZP korábban úszótalppal felszerelve is üzemelt.

Az Edward Stinson által 1920-ban alapított cég a háború után az AVCO-ba, majd a Piperbe olvadt.

A tankolón egy 1941-es gyártású Boeing PT-17 Stearman áll. A típust a wichitai Stearman Aircraft Company mérnökei tervezték, de a céget a harmincas évek közepén a Boeing megvásárolta.   

A Stearmant a hadseregnél nevezték PT-nek, a haditengerészetnél az N2S jelzést kapta.

A Stearman szárnyszerkezetét fából gyártották, a törzs vázát fémből, ezekre került a vászon, a vászonra pedig ez a szolid artwork.

Egy másik, sötétebb árnyalatra festett Stearman, szintén 1941-ből.

A navigálásban egy mozgótérképes GPS volt a pilóta segítségére.

A következő képen látható kétfedelű hátsó műszerfala.

A D-EEGN a Bücker 131 Jungmann spanyol gyártású változata. A CASA 1.131E típusjelzéssel gyártotta közvetlenül a második világháború után és a gép a spanyol légierőben szolgált.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az egyensúlyi állapot helyreállása Soros György civiljeinek eltakarításával fog megkezdődni, mert ez a hét évtizedes sérelmekből táplálkozó liberalizmus a második világháború totalitarizmusának utolsó maradványa.

Tovább olvasom

Az Orosz Légierő több mint 19 ezer harci bevetést hajtott végre a szíriai műveletek kezdete óta.

A napokban az európai Airbus Defence and Space vállalat leszállította Mali részére az első C-295W típusú katonai teherszállító repülőgépet.

A védelmi és biztonsági profilú Saab megrendelést kapott a korai előrejelző és légtérellenőrző (Airborne Early Warning and Control) szegmensen belül, körülbelül 236 millió USD értékben.