Biztonságpolitika

A napokban az egyik közösségi oldalon, Henri Kenhmann Ázsia szakértő tette közzé a hírt, miszerint Kína és Banglades között egy 1 milliárd dollár értékű szerződés született meg.

Szeretném megköszönni Magyarországnak, amiért befogadta a számunkra is nagy jelentőséggel bíró Load Diffuser 2017 gyakorlatot – nyilatkozta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság nagykövete az MH Pápa Bázisrepülőtéren június 8-án, csütörtökön.

Ljubljana nemzetközi repülőtere egyben a szlovén légierő egyik bázisa is. A várostól kb. 30 kilométerre fekvő Ljubljana-Brnik forgalmát tíz évvel ezelőtt többnyire CRJ-k és légcsavaros repülőgépek tették ki, egy-egy Airbus 320-as vagy Boeing 737-es itt már nagynak számított. A repülőtér keleti szektora katonai terület, a rendőrség kék-fehér AB 206-osai és AB 212-esei mellett a légierő 15. szállítóhelikopter zászlóaljának forgószárnyasai is itt települtek. Az egység nyolc Bell 412-essel és négy AS532AL Cougar típussal látta el feladatait.

2007 júniusában a szlovén helikopterek a szokottnál is többet repültek, mivel két hétre Ljubljanába települt az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis 707-es oldalszámú Mi-17-ese, hogy a Lord Mountain 2007 gyakorlat keretében a magyar helikopterszemélyzetek is tapasztalatot szerezhessenek a magashegyi környezetben végrehajtott repülésekből, le- és felszállásokból. (A Mi-24-essel két évvel később, 2009-ben vettek részt először a szolnokiak a Lord Mountain magashegyi kiképzésen.)

*

A 707-es oldalszámú magyar gép egykor elektronikai hadviselésre kialakított Mi-17PP volt. Ez a feladatkör a múlté, a gép 2005-től szállító helikopterként repült. 

A szlovén forgószárnyasok közül egy AS532-es volt kijelölve arra, hogy a magyar helikoptert elkísérje. A Cougar teherterében 14 fő részére van ülés, egymásnak háttal, a kétrészes elcsúsztatható oldalajtók felé nézve. A gép mindkét oldalán vannak ajtók, így a katonák kihelyezése vagy felvétele nagyon gyorsan végrehajtható.

Az eltérő rendszerek miatt a Mi-17-es személyzete hamarabb indít, hogy a felszállás időpontjára ugyanúgy készen álljon, mint a Cougar.

Az AS532-es fülkéjében, bár vannak még hagyományos műszerek, az információk többsége színes képernyőkön jelenik meg. A két darab, egyenként 1877 lóerős Turbomeca Makila 1A1 hajtómű indítása nagyon gyorsan lezajlik, felszállunk és lassan előre lebegünk a pálya keleti végéhez. (2007-ben átlag 150 óra éves repidőben gondolkodhatott egy szlovén hajózó, de pl. gépünk parancsnoka 200 óra felett repült az előző évben.)

A vezér szerepét a szlovén helikopter tölti be, a pilótáknak meg kell győződni arról, hogy a kísérő Mi-17-es felvette-e az eligazításon megbeszélt tér- és távközt a gyorsításhoz és a repüléshez. A Mi-17-es csatlakozik a szlovén géphez és a két helikopter egy emelkedő bal fordulóval elindul a Déli Mészkő-Alpok egyik tagja, a Karni-Alpok csúcsai közé.

Néhány perc elegendő ahhoz, hogy a helikopterek a hegyek közé érjenek. A különböző magasságokban állattartó gazdaságok, kisebb-nagyobb turistaházak vannak. Egy részük az enyhébb lejtőkön egyszerű köves úton, autóval is megközelíthető. A helikopterek azonban rövidesen olyan terep fölé érnek, ami csak gyalogosan vagy forgószárnyakon közelíthető meg.

A Karni-Alpok rendkívül látványos és változatos. Számtalan csúcs tör az ég felé, a hegyoldalakat erdők, mezők borítják. Van ahol inkább a köves, sziklás talaj a jellemző, de itt-ott foltokban dús aljnövényzet is burjánzik.

Amint átrepülünk egy gerinc felett, a hegy túloldala mintha leszakadt volna. Közel függőleges a sziklafal, több száz méterrel alattunk a völgyet kőtörmelék borítja.

Mi-17-es követte a szlovén gépet, feladata leszállóhelyek keresése, megközelítése és a leszállás végrehajtása volt. A Cougar lágy vibrációja rövidesen erőteljes rázássá alakult, amint lassítottunk és helyben megfüggtünk. Amikor a helikopter lassít, rázkódni kezd amint a forgószárny a ferde átáramlási zónából átkerül a függőleges átáramlási zónába. Ez helikoptertípusonként más-más sebességnél jelentkezik és nagyobb teljesítményt is igényel.

Mellettünk a Mi-17-es közelít a talajhoz. A helikopter centiről centire süllyed, a hevederrel biztosított technikus az ajtóban hasalva segíti a helikoptervezetőket.

Leszállásról szó sem lehet, mivel a terep erősen lejt, ráadásul kisebb dombok, kiemelkedések is egyenetlenné teszik. Egy ilyen "letámasztás" azonban arra jó lehet, hogy a személyek ki- és beszállítása megtörténjen vagy, hogy a gép egy sérültet a fedélzetére vegyen.

Néhány pillanat után indulunk is tovább egy következő leszállóhelyre. Amint előrelendül a helikopter, a korábban tapasztalt rázkódás elmúlik és simán repülünk tovább. Gyorsításkor a forgószárnyakon átáramló levegő gyorsan átmegy a függőlegesből a ferdébe ezért a rázkódás kevésbé érezhető, mint a lassításkor.

A következő terepen egy tűzrakó hely közelében száll le a magyar gép. Mi a Cougarral ismét a levegőben maradunk, nagyjából 30 méter magasan függünk a szolnoki gép mellett, majd lassan körberepüljük a leszállóhelyet.

A következő leszállásból már mi is kivesszük a részünket. Elsőként a Cougar érkezik a leszállásra alkalmas katlanba. Ismét lassítás, rázkódás, majd lassan süllyedünk a leszálláshoz. A Cougar vezetéséhez és kiszolgálásához elég a két pilóta, de a terepen történő leszállást ugyanúgy segíti a loadmaster, mint a Mi-17-esen a fedélzeti technikus.

A szlovén hajózó az eltolható ablakok egyikéhez ül, és onnan segíti a pilótákat. Néhány méterrel a talaj felett lassan oldalirányba haladunk, hogy a katlan szélére helyezkedve helyet adjunk az érkező magyar gépnek. A loadmaster ekkor átül a másik oldalra, hogy a közeli szikláktól való távolságot ő is ellenőrizze.

Lágyan talajt fogunk, a loadmaster nyitja a katlan közepe felőli oldalajtót, kiugrik a gépből, int, hogy kövessük és már érkezik is a Mi-17-es. Az eljárás a szokásos: a technikus az ajtóban hasalva segíti a pilótákat.

Néhány perc a földön, azután először a magyar gép száll fel, dübörgését felerősítik a katlan falai. A szlovén személyzet megvárja, amíg az emelkedő tizenhetest fotózzuk, majd int, hogy beszállás. Kiemelkedünk a leszállóhelyről és elindulunk a következő felé.

A leszállóhelyeket a szlovének jelölik ki és megmutatják a behelyezkedés és leszállás irányait. Ettől függetlenül a magyar helikoptervezetők minden leszállás előtt maguk is elvégzik a szélirány meghatározását, ami a magashegyi kiképzés egyik meghatározó eleme.

A következő helyszínen ismét csak a Mi-17-es száll le. Egy sífelvonó végállomásánál vagyunk az egyik hegytetőn. A felvonó elhagyatott, az ülések mozdulatlanul lógnak a drótkötélen.

Mi továbbra is csak függünk, miközben a szolnoki gép gyakorol - leszáll, felszáll, leszáll, felszáll. 

A leszállóhelyek között nemcsak a táj változik, hanem az időjárás is. Felhőalapon repülünk, a karnyújtásnyira lévő, 2000 méter magas sziklák csúcsa belelóg a felhőbe. A napsütéses, zöld terep után, hihetetlenül komorrá és szürkévé válik minden. Az biztos, hogy a csúcsok között a megfelelő helyismeret elengedhetetlen.

A következő leszállóhely már egy irdatlan magas sziklafal tövében van. A magyar helikopter itt is leszáll, és a levegőből nézve apró, terepszínű játékszerként ül a talajon a fölé magasodó hegy mellett.

A hegy növényzettel borított lába elmarad a felszálló Mi-17-es alatt és a gép végül egy kopár, több száz méter magas, függőleges sziklafal mellett repül.

Az eseménydús, egyórás feladat utolsó külső leszállása következik immár újra a ragyogó napsütésben. A barátságtalan sziklákat hátrahagyva először a szlovén gép közelíti meg a helyet és leszállunk rá. 

A látvány lenyűgöző, a magashegység itt és most a szebbik arcát mutatja. Egy fűvel borított magaslaton vagyunk, a Cougar faroklégcsavarja mögött a semmibe látunk.

A Mi-17-es hátulról közelít és a szlovén helikopter mögött száll le. A magashegyi leszállás egyik sajátossága, hogy a párnahatás nem érvényesül olyan mértékben, mint kisebb magasságon, és nagyobb teljesítmény szükséges a függéshez. A ritkább levegő a forgószárnyak felhajtóerejének csökkenését vonja maga után, és pl. a fékezést is hamarabb el kell kezdeni, mert a gép "tehetetlenebb".

A felszállást követően nem marad más hátra, mint visszatérni a bázisra. Az út rövid, a ljubljanai repülőteret keletről közelítjük meg, lassítunk, majd függésből leszállunk és előregurulunk az állóhelyre. Közben a Mi-17-es is megérkezik.

A Cougarhoz azonnal kiérkeznek a műszakiak és elkezdik a tankolást és a helikopter előkészítését a másnapi feladatra.

A szolnoki műszakiak számára is közeleg a munkanap vége, ellenőrzik, azután takarják, nyűgözik a Mi-17-est.

A levegőben töltött több mint egy óra ízelítőt adott a magashegységekben dolgozó helikopterszemélyzetek munkájából. A magashegység egyszerre gyönyörű és komor. Tud barátságos és nagyon barátságtalan is lenni. Szép időben a látvány csodálatos, de az időjárás gyorsan változhat és a pilóták munkáját veszélyes leáramlások, turbulencia, jegesedés, a látási viszonyok gyors romlása nehezítheti. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A LégierőBlogger ma a haderő civil-politikai kontrollja szempontjából formabontó fél napot töltött a kecskeméti tengelyben, ami részéről egyben a Load Diffuser 2017 gyakorlat fotózásának utolsó alkalma is volt. Köszönet akit illet az elmúlt három hétért, illetve a mai napért!

A Block 40/42-re jellemző holografikus HUD az egyik felszálló ohiói F-16-oson. Ma több elemelkedés után alacsonyan megtartott, kerítés környékén belehúzós startot láthattunk.

Egy ilyen beletépés hátulnézetben.

Ez egy áthúzásból történő „non-standard” kifordulás közben.

Ma három póttartályos, másfél óra feletti repidejű (ez 1h 35') F-16-os bevetéssel is találkozhattunk.

Állítólag amerikai utast repültettek a 44-essel. Ezt alátámasztja, hogy a repülés jelentős része pont feletti műrepüléssel, manőverezéssel zajlott. Kár, hogy amerikai részről a viszonzásra kétüléses F-16-os hiányában nem kerülhet sor.

3 óra 40 perces repülése után visszatér az Ohio ANG Herculese a Lima előtérre.

A szliácsi 2. század Otto Smikről elnevezett korszerűsített Albája.

Az eperjesi Mi-17M ma szokatlan módon nagy magasságban körözött a reptér fölött mintegy fél órát.

Időközben elkezdődött a NEWFIP is. A Kecskeméten régi ismerősnek számító G-FRAU (Cobham Falcon-20) indulóban 30-as irányba. Jól látható a zavarókonténerek sugárzóinak srég beállítási szöge.

Zord

Egyik NATO-tagállam azzal vádolja a másikat, hogy fegyveres puccsal akarta elmozdítani a kormányát. Odáig fokozódott a feszültség, hogy a német fegyveres erőket kivonják a törökországi Incirlik légibázisról.

Tovább olvasom

Brit vadászgépek szálltak le az MH Pápa Bázisrepülőtéren június 6-án, kedden. Az Eurofighter Typhoon repülőgépek Romániából érkeztek, ahol a NATO keretén belül készenléti szolgálatot látnak el.

A Fülöp-szigeteki Légierő a napokban átvehette az utolsó kettő FA-50PH típusú harci-kiképző repülőgépet is, melyeket a dél-koreai KAI (Korea Aerospace Industries) vállalat szállított le, így teljessé vált a 12 gépes FA-50 flotta.

A svéd SAAB, követve a világon (majdnem) mindenhol tapasztalt tendenciát, folyamatosan fejleszti a JAS-39 Gripen vadászbombázót. Az új technológiák fejlődése sok lehetőséget rejt, amit érdemes kihasználni.

A pünkösdi hétvégén már megnyitotta kapuit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található szabadtéri repülőgép múzeum, a közkedvelt Aeropark. A parkolók bővítése miatt végrehajtott költözés nagy előnyére vált a kiállításnak, egy sor újdonság mellett tisztább és kellemesebb környezet várja a látogatókat.

Április vége óta települ Romániában, és a NATO Southern Air Policing missziójának keretében négy hónapos rotációban, szeptemberig ad készültséget a Fekete-tenger melletti Mihail Kogalniceanu légibázison a brit Királyi Légierő négy Eurofighter Typhoon FGR4-es gépe. 

A négy Typhoon-ból kettő június 6-án, kedden Pápára települt, hogy egy rövid időre bekapcsolódjon a Load Diffuser 2017 gyakorlat utolsó napjaira tervezett feladatokba. Erre leginkább június 7-én kerülhet sor, mert csütörtökön a RAF gépei már visszatelepülnek a román bázisra, hogy folytassák alapfeladatukat, a készültségi szolgálatot és várják a spanyolországi Torrejonból érkező gyakorló vagy éles riasztást.

Az első áthúzást nagy térközt tartva hajtja végre a géppár. A Typhoon-ok nagy felületű sárkányának túlnyomó része kompozitból készült.

A második áthúzás már szorosabb kötelékben történik.

A vezér bal fordulóval bontja a köteléket.

A géppár a 16-os pálya végső egyenesére fordul.

A vezér földet ér. A pilóta a gép szenzorainak és fegyverrendszerének adatait megjelenítő sisakot visel. A RAF Typhoon-pilótái osztrák és német kollégáiktól eltérően nem a folyadékkal töltött Libelle g-ruhában repülnek, hanem a hagyományos levegős öltözékben. 

Gépe orrát magasra tartva, aerodinamikai fékezéssel lassít a Typhoon pilótája. A jobb szárnyvégen a vontatott csalik, a bal szárnyvégen az elektronikai hadviselési rendszer szenzorait tartalmazó áramvonalas konténer van.

Érkezik a kísérő is. A gázsugár alatt a majomfogónak is nevezett ATU-2-es berendezés részei látszanak. 

Centikre a pápai betontól. A törzs oldalán lévő felségjelből kiinduló sávokat és a vezérsíkon lévő századjelvényt egy új rendelkezés alapján lefestették, de az internet korában nem művészet kideríteni, hogy a gépek a Royal Air Force Coningsby bázisához tartoznak. 

A brit vadászgépek két 2000 literes póttartállyal és egy gyakorló ASRAAM rakétával érkeztek Pápára. A Romániában az ASRAAM-ok mellett AMRAAM-okkal és betöltött gépágyúval adnak készültséget. 

A létra csak a vendégek miatt áll a gép mellett, a Typhoon egyébként beépített, teleszkópos létrával rendelkezik. A háttérben a nyugati országrész légi kutató-mentő szolgálatát adó Mi-8-as áll az APA-kocsira csatlakoztatva. A szélvédő mellett a passzív célfelderítést segítő rendszer infravörös szenzora látható.

Tábornoki walk around. Paul Hanson őrnagy vezeti körbe gépe körül Sáfár Albert dandártábornokot, a légi haderőnem főnökét. Korábban mindketten variaszárnyú vadásztípust repültek; Sáfár tábornok MiG-23-ast, Hanson őrnagy Tornado F.3-ast.

A britek a román bázison könnyűszerkezetes lefedést építettek, hogy a gépek a négy hónapos, ideiglenes ott tartózkodás alatt fedél alatt legyenek. A Typhoon-ok Pápán is hangárba kerültek éjszakára.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

 

Red Air szerepre ruccantak át a Blioxi hadműveletben Romániában készültséget adó brit Typhoon-ok Pápára, a Load Diffuser 2017 utolsó fázisára.

A két gép a NATO-hangár előterében, a kutató-mentő készültség mellett állított le.

Szoros géppár áthúzás, kondenzcsík-háttérrel.

Földet érés előtt az egyik FGR.4-es. A pilótán a jellegzetes "dudoros" Cobra sisak van.

Jól esik a hangár hűsvösének és szárazságának közelsége az európai repülőgépipar csúcsgépe számára. A orrsegédszárny belső oldalán lévő, sötétebb színű belépőél szakasz az EuroDASS Praetorian EH-rendszer mellső antennáit rejti.

Op Biloxi 17 felvarró.

Zord

A napokban az egyik közösségi portálon érdekes fotók jelentek meg, mégpedig a tajvani fejlesztésű AIDC F-CK-1 Chiang Ching-Kou prototípusának első felszállásáról.

Idén szeptember 2-án, szombaton rendezi meg a Budapest Airport az éves jótékonysági futóverseny, a Runway Run 5. fordulóját. Az 1-es futópályán megrendezett futóversenyre ebben az évben több mint 1000 meghívott indulót vár a repülőtér üzemeltetője.

Két vadászgép személyzete rekedt ellenséges vonalak mögött. Túlélésük kulcsa a baráti gyorsreagálású erők fellépése és a pilóták talpraesettsége. Szerencsére mindez csak egy imitált foglalkozás volt a Load Diffuser 2017 elnevezésű nemzetközi gyakorlaton…

Mint arról mi is beszámoltunk, ismét születtek fontos döntések a NATO brüsszeli csúcsértekezletén, ám Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a találkozó összességében inkább kudarcként értékelhető az amerikai és az európai NATO-szövetségesek viszonyát illetően.

2017. május 31-én tartott előadást Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde „A közösségi média, mint az információs hadviselés speciális tartománya” címmel. Ahogy a cím is sejteti, az előadó elsősorban a közösségi média által kínált lehetőségek mögött rejlő kollektív és egyéni biztonsági kihívásokról beszélt.

Az internet megjelenése a hadviselésben

Az előadó kezdetben rövid áttekintését adta annak, hogy a ’80-as évektől kezdve hogyan vált az internet azzá a mindent átfogó és mindenhonnan elérhető kommunikációs csatornává és térré, amilyen formában ma ismerjük. A globális összekapcsoltság, a decentralizált felépítés, a fogyasztók és felhasználók által gyártott tartalom mára közhelyszerű tulajdonságaivá váltak a világhálónak, azonban ritkán esik szó az állami szuverenitáshoz nem köthető, hanem az azt átívelni és gyakran felülírni látszó esetekről. Katonai szempontból külön kritikus jelentőséggel bír, ugyanis egy jól irányzott és precíz kibertámadás egy ország bármely kritikus infrastrukturális hálózatát lebéníthatja – közművektől kezdve a telekommunikációs csatornákig.

Ezeket a tulajdonságokat erősíti és nagyítja fel a közösségi média, amely platformokon egyfelől a felhasználó tartalomgyártóvá, másfelől a személyes adatait árusító eladóvá válik. Az előadó a Facebookot hozta fel példaként: kevesen tudják, hogy amikor regisztrálnak, a felhasználási feltételekkel együtt elfogadják, hogy pszichológiai kísérletekben vehetnek részt, valamint az sem terjedt el széles körben, hogy a rendszer 29 ezer különböző változót rögzít rólunk – még azt is, hogy milyen üzeneteket törlünk ki, miután megfogalmaztuk őket.

Ez a két tényező rejti a legtöbb kihívást, ugyanis az információdömpingben nehezen hitelesíthető hírek is napvilágot lát(hat)nak – lehetőséget nyújtva az álhírek terjedésének, amely a felhalmozott fogyasztási adatok felhasználásával eljuttatható azokhoz a tömegekhez, akik erre fogékonyak, vagy akik elbizonytalaníthatók általuk. Az előadó többek közt arra a néhány éve megjelent álhírre utalt, amely azt állította, hogy Magyarország nemzetközi szerződéseket megszegve T-72-es harckocsikat ad el a szomszédos – háborúban álló – Ukrajnának. A hírt több vezető hazai és nemzetközi híroldal is átvette és több tízezer megosztást generált, mielőtt bebizonyosodott, hogy a cikk az orosz dezinformációs hadviselés eszközeként Moszkvában készült.

A NATO és az internet

A témakörhöz szorosan kapcsolódott az előadásban a NATO jelenléte a közösségi médiában és a kibertérben, ahol a Szövetség offenzív és defenzív téren is komoly erőforrásokkal rendelkezik. A növekvő fenyegetésekkel szemben egyfelől a közösségi médián keresztül a lakosság felé egy barátságos, együttműködő és nyílt szervezet képét akarják célzottan közvetíteni, valamint a biztonság-tudatosságot erősíteni. Másfelől komoly tényező a műveleti biztonság szempontjából a stratégiai kommunikáció titkossága, ugyanis láthattunk már arra példát, hogy a katonák megosztásai miatt műveleteket kellett elhalasztani, leállítani – legismertebb példa talán erre az orosz katonák bejelentkezése Kelet-Ukrajnából, de az izraeli hadseregben is történtek hasonló malőrök.

2014 óta azonban nemcsak államok és nemzetközi szervezetek „veszik igénybe” ezeket a felületeket, hanem egyre elterjedtebb a terrorszervezetek kommunikációs kampánya is a közösségi médiában. Bányász Péter megemlítette Ahmad Abousamra szír-amerikai terroristát, aki a szó legrosszabb értelmében forradalmasította a Daesh (Iszlám Állam) online megjelenését: többek között neki „köszönhető” a nyilvános kivégzések virtuálissá válása és a nyugati fiatalok körében történő toborzás eredményei. Bár a nemzetközi közösség komoly erőkkel lép fel a terrorizmus online népszerűsítése ellen, az internet tulajdonságaiból fakadóan gyakorlatilag kiirthatatlanná váltak ezek a szervezetek a kibertérben.

Munkahelyi biztonság – politikai biztonság?

Bányász Péter az előadás után

Végül az előadásban szó esett a közösségi média által generált politikai kihívásokról is. Az állami vezetők és döntéshozók készülékeinek biztonsága itt az egyik fontos kérdés: a nem megfelelően használt és védett készülékeken keresztül illetéktelen személyek is hozzáférhetnek titkos információkhoz. Ezen túl a fogyasztók hangulata és véleménye is könnyen befolyásolható a megfelelő módszerek és eszközök felhasználásával – erre pedig már iparág épült, amelynek egyik prominens képviselője, a Cambridge Analytica legutóbb Donald Trump kampányát erősítette sikerrel.

Összességében Bányász Péter arra irányította a figyelmet, hogy az elvárásokkal ellentétben az internet nem csak kitágította a világot, hanem sokak számára inkább leszűkítette egy, a fogyasztói preferenciáinak megfelelőre – a rengeteg új lehetőség számos láthatatlan veszélyt is rejthet.

Az előadás a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) közös szervezésében került megrendezésre.

Partnerkapcsolatok

2017. május 2.

Az Afgán Nemzeti Hadsereg Vagyonkezelő Alapját Felügyelő Igazgatótanács (Afghan National Army Trust Fund Board) ülésén a NATO tag- és partnerállamai megerősítették hosszú távú elkötelezettségüket az afgán védelmi erők támogatásában. A finanszírozási alap lényege, hogy az afgán kormányt támogassák egy, a terrorizmus elleni harcra alkalmas védelmi erő kialakításában és fenntartásában.

2017. május 3.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának és a Biztonsági és Védelmi Albizottságának ülésén a Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára helyeslően nyilatkozott a Szövetség és az Európai Unió közötti szoros együttműködésről. Hangsúlyozta, hogy az erősebb európai védelmi erő – ami hozzájárul a közös és igazságos teherviseléshez – immár nem egy elvárás, hanem alapvető norma.

2017. május 4.

A NATO képességfejlesztési törekvéseinek újabb lehetőségeiről és az erre vonatkozó kezdeményezésekről tárgyaltak a Szövetség védelmi beszerzéséért felelős vezető tisztviselői a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Értekezletén (Conference of National Armaments Directors, CNAD). A tisztviselők megvitatták a NATO különböző fejlesztési programjainak jelenlegi helyzetét, köztük a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek telepítését, a közös hírszerzési, irányítási és megfigyelési folyamatok terén való együttműködés részleteit, a tengeralattjáró elhárító eszközök fejlesztését, valamint a közös légvédelem kapcsán felmerülő kérdéseket.

A nemzetek közötti erőfeszítés a tagállamok részéről nem csak a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználtságához járul hozzá, de a tagállamok közötti köteléket is megerősíti

– nyilatkozta a konferencia kapcsán a NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller.

2017. május 5.

A NATO főtitkárhelyettese a bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központban (Vienna Centre for Disarmament and Non-Proliferation, UNODA) tartott beszédet. A felszólalás fő témája a nukleáris fegyverek elterjedése elleni harc és a békefenntartás volt; mindkét tevékenységben a NATO jelentős szerepet vállalt. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek ellenőrzését szolgáló egyezmények adjáka kulcsot ahhoz, hogy a világot békésebb hellyé változtassuk, és biztosította a jelenlevőket arról, hogy a NATO ebben mindig meghatározó szerepet fog vállalni. Példaként említette az atomsorompó-szerződést (1968), amely nagyban hozzájárult a kollektív védelem fenntartásához.

2017. május 5.

A NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára, Tacan Ildem is részt vett az UNESCO égisze alatt Bakuban megrendezett „Világfórum az interkulturális párbeszédről” című kulturális konferencián. Az esemény célja a kultúrák közötti párbeszéd szerepének hangsúlyozása az emberi biztonság és a béke feltételeinek megteremtésében és a fenntartható fejlődés biztosításában. A „párbeszéd népszerűsítése és hidak építése, mint eszközök az erőszakos extrémizmus megelőzése során” című ülésen Ildem hangsúlyozta, hogy a kihívások, amelyekkel manapság a nemzetközi szervezetek szembe néznek, nem kizárólag politikai vagy katonai jellegűek. Emiatt az azokra adott válaszreakciót is átfogó, széles látókörben kell megtervezni. „A radikalizáció a legnagyobb kihívás, mellyel a szabályalapú nemzetközi rendszer jelenleg szembe néz. Veszélyt jelent a nyílt társadalmakra, a demokráciára, a másik tiszteletének és elfogadásának kultúrájára, amelyek mind elhanyagolhatatlan feltételei a béke megteremtésének és megtartásának világszerte” – nyilatkozta a főtitkár-helyettes.

A baltikumi légtérrendészeti misszió. (A kép forrása: nato.int)

2017. május 14.

Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával. A rakéta közel fél óra alatt 700 km-et tett meg közel 2000 km-es magasságban. Oana Lungescu, a NATO szóvivője elítélte Phenjan provokatív fellépését, amellyel újonnan szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Hangsúlyozta továbbá, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikus rakétaprogramjával és nukleáris kísérleteivel. Ezt követően át kell adnia tömegpusztító fegyvereit és párbeszédet kell kezdeményeznie a nemzetközi közösséggel. Phenjan legutóbb május 24-én hajtott végre sikeres kilövést Pukguksong-2 (KN-15) közepes hatótávolságú rakétájával; ennek hatására a típussal már megkezdhetik a művelet-előkészítő kísérleti fázist is.

2017. május 25.

A NATO tagállamok vezetői Brüsszelben találkoztak, hogy – többek között – megtárgyalják a Szövetségen belüli teherviselés mértékét és konzultáljanak a terrorizmus elleni harcról, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) elleni nemzetközi koalíció részeként folytatnak. A Szövetség célja, hogy a koalíció keretében nagyobb szerepvállalást nyújtson az ISIS elleni harcban. Ennek egyik eszköze a NATO AWACS (Airborne Warning and Control System) felderítő repülőgépeinek rendelkezésére bocsájtása a légtérmenedzsmenthez. Emellett a NATO Katonai Hírszerzési Részlegén (Military Intelligence Division) belül létrehoznak egy külön terrorelhárítással foglalkozó csoportot; célja a tag- és partnerállamok közötti információcsere gyorsítása.

Műveletek

2017. május 02.

Lengyelország átvette a  baltikumi légtérrendészeti misszió (Baltic Air Policing) vezetését a Holland Királyi Légierőtől a litvániai Šiauliai bázison. Eközben az észtországi bázison a missziót eddig támogató Németországot Spanyolorság légiereje váltotta fel. A baltikumi légtérrendészet célja, hogy Észtország, Lettország és Litvánia légterének érintetlenségét megvédje a Szövetség.

Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az ember a Balaton közepén hajózva vagy a Tihanyi-félszigeten barangolva fotózzon katonai repülőgépet és helikoptert. Ezért aztán akkor is az égre emeli a fényképezőgépet, ha tudja, hogy a távolság miatt aligha készíthet értékelhető képet. Aztán, ha már a merev- és forgószárnyas repülőeszközök így lencsevégre kerültek, néhány kattintást - immár jóval közelebbről - a csapkodó szárnyúak is megérnek.

Május-június fordulóján a Balaton keleti medencéje felett folyamatos volt az áthúzó vagy ott forgolódó vadászgéppárok okozta hajtóműzaj. Csopak térségében fordul a hajmáskéri irányra a két póttartályt és célzókonténert cipelő Gripen.

Célzókonténer nélküli kísérője követi a vezért, éppen befejezve a fordulót. A gép a következő pillanatban talpára forgatva süllyedt a Fűzfői-öböl fölé.

Mély morajjal érkezik a Tihanyi-félsziget fölé a Mi-8-as és Mi-17-esek alkotta hármaskötelék, amelyet az ex-finn magyar gép vezet.

A szlovák Mi-17-es a déli part felől repül a Balaton fölé. 

A világosabb festésű horvát és a szlovák helikopter passzolja a félszigetet.

A Load Diffuser 2017 gyakorlaton résztvevő forgószárnyasok Újdörögd irányába távoznak.

Hófehér tollak és hátrafelé behúzható futók.

Egyszer lent ...

... egyszer fent. A madarak szárnycsapása sokáig megvezette a repülni vágyó embert, aztán valaki rájött, hogy nem ez lesz a nyerő megoldás.

Úszótalpas hidroplán érkezik a tihanyi mólóhoz ...

... és egy rövid megközelítés után leszáll.

"Géppárban taxizik" vissza egy álcázó és egy látványos "festésű" példány. 

Vezér és kísérői

*

Ha már ez a bejegyzés eltér az Air Base blog szokásos vonalától, álljon itt egy kép a magyar technikatörténet egyik különlegességéről. Miközben a magasban Gripenek forgolódnak, alattuk, a füredi kikötőben utasaira vár a 126 éves Kelén motoros. Az 1891-es építésű hajó máig megőrizte 19. századi báját. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Már vizsgálja a német haditengerészet, milyen géppel lesznek pótolhatók a lassan kivonásra éretté váló AgustaWestland Lynx Mk.88A helikopterek. A típust elsősorban fregattokról üzemeltetik, így egyértelmű, hogy az utódjának is hasonló körülmények között kell majd hasonló feladatokat ellátnia. A felszíni és felszín alatti célpontok elleni sikeres hadakozásra egyaránt alkalmas típus 2025-re illene megtalálni, ugyanis az 1980-as években rendszeresített Lynx-ek, melyek 2000 környékén estek át a modernizáláson, erre az időpontra elérik szolgálati idejük végét. Két típus szinte adja magát a rendszeresítésre igazán alkalmas kategóriába kerülésre, ezek pedig az NHIndustries NH90NFH, valamint az AW159 Wildcat. Az előbbi, igaz még csak tengeri kutató-mentő feladatokra, már beszerzésre került, de mérete lehet, hogy nem teszi lehetővé a hajók hangárjaiban történő elhelyezést. Míg a másik a Lynx utódjának tekinthető, hasonló méretekkel és némi első kézből származó tapasztalttal. Ugyanis a LÜBECK fregatt fedélzetéről már üzemelt tartósan a Wildcat, méghozzá a királyi haditengerészet színeiben.

A tavaly decemberi átadása óta, a típust érintő hajtómű problémák ellenére, az első spanyol Airbus A400M Atlas teherszállítógép elérte a 100. levegőben töltött óráját. A két hajtóművének (az 1-es és a 3-as) ez év első felében történt lecserélése ellenére, a Zaragoza légibázison települő 31. repülőezred gépe jelentős ugrást képvisel a Lockheed C-130H Hercueleshez képest. Elég csak megemlíteni a nagyobb utazósebességet, aminek segítségével Washingtonba mindössze 10 óra alatt jutott el az Atlas, teljes teherbírásának felét szállítva, míg ugyanezt az utat a Hercules két nap alatt teljesíthette volna csak. Ezen példa alapján még inkább szembeötlő lehet a két típus közötti különbség az alkalmazók szempontjából. Bár a Hercules esetében egy kiforrott típusról lehet beszélni, az Atlas-ról ugyanez még nem mondható el, jelenleg is számos olyan képessége hiányzik, amit a megrendelők joggal várhatnának el egy katonai tehergéptől a 2010-es években. A spanyolok még nem próbálhatták ki A400M-et kiépítetlen repülőtéren történő fel-és leszállások alkalmával, valamint az önvédelmi rendszere is foghíjas még, de a légi üzemanyag átadásának képessége sem valósult meg eddig.

Oroszországból származó hírek szerint március 25-én végrehajtotta első repülését a Kamov Ka-62-es helikopterének haditengerészeti feladatokra átalakított variánsa. A tervező cég elmondása szerint a flotta követelményeinek megfelelő forgószárnyasra eddig használt Ka-65-ös típusjelzés csak ideiglenes volt. A 3 fős személyzet mellett 12 személy szállítására képes helikopter a hajófedélzeti üzemeltetésnek megfelelően összehajtható rotorlapátokat és farokrészt kapott. A Kamov Ka-62-es sebessége 290 kilométer per óra, párnahatás nélkül 3200 méteren is képes lebegni, repülési csúcsmagassága 6100 méter, hatótávolsága 720 kilométer.

Libanon hadereje francia adománnyal vált erősebbé. Párizs ugyanis május 15-én VCAC Mephisto rakétás páncélvadászok első példányit adta át. A VAB (Véhicule de l'Avant Blindé) páncélozott szállító harcjárművön alapuló Mephisto rakétás páncélvadászt eleddig csak Franciaország rendszeresítette, mostantól viszont Libanon is felkerült erre a listára. A gall járműből 15 kerül majd a közel-keletre, ebből most 5 került átadásra, azonban ezek közül csak kettő esett át nemrégiben felújításon, a másik három pótalkatrészek bázisául fog majd szolgálni a többi Mephisto számára. A négy 4000 méteres hatótávolságú Euromissile HOT 2-es vezetékes irányítású páncéltörő rakéta indítására képes járművek mellé eddig 48 darab rakéta leszállítása biztos, de gyaníthatóan ezekből a későbbiekben továbbiak átadása is megvalósulhat.

Elkészült új irányított rakétájával az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. A SPIKE LR II, a SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyen azok bárhol, bármilyen járműre telepítve. Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított. Az izraeli haderőnél a SPIKE LR II a következő évben kerül rendszeresítésre.

Szingapúr hadserege rendszeresítette az izraeli Rafael Advanced Defense Systems Ltd. Spike SR (Short Range) irányított rakétáját. Az 50-től 1500 méterig alkalmazható fegyver tömege 9,8 kilogramm, hossza 970 milliméter. A rakétacsalád legkisebb tagját a svéd Saab Bofors Dynamics 84 milliméteres Carl Gustaf hátrasiklás nélküli lövegének leváltására szerezték be.

Május 31-én megérkezett az utolsó két KAI (Korea Aerospace Industries) FA-50PH is a Clark légibázisra. Fülöp-szigetek 2012-ben határozta el, hogy 2005 után, amikor is az F-5A Freedom Fighter kivonásra került, újra hangsebesség feletti repülésre képes típust állít hadrendbe. Hosszas keresgélés után a dél-koreai FA-50 mellett döntöttek, amit amerikai segítséggel fejlesztettek ki elsősorban kiképző feladatok vége hajtására. De a későbbiekben már kifejezetten harci változat is megalkotásra került, ez győzte le az USA által kivonásra került használt F-16C/D vadászbombázókat, elsősorban az alacsonyabb üzemeltetési költségeinek köszönhetően. A 2014 márciusában megkötött szerződés 12 FA-50PH-ra szólt, az első gépeket 2015 vége előtt átvehették.

Napjainkban szokásos anyagi természetű hátráltató tényezők ellenére csak megvalósul az USAF F-16-ainak radarcseréje. A kiválasztásra került rádiólokátor a Northrop Grumman APG-83 AESA antennával ellátott készüléke lett. Ezekből egy nagyobb mennyiségre, 72 darabra már született is megrendelés. A 243,9 millió dolláros munkálatokat a Wright-Patterson légibázison, illetve 8 rádiólokátor esetében Tulsa-ban végzik majd el. Az új radarral ellátott Fighting Falcon-ok 2018 decembere és 2019 januárjának vége között kerülnek majd átadásra.

Újra ellátták MM38 Exocet hajók ellen rakétákkal az argentin haditengerészet MEKO 140-es osztályú ROBINSON (P45) korvettjét. A harci tapasztalatok alapján igen szép karriert befutó fegyvereket üzemidejük lejárta miatt távolították el még 2014-ben. A szilárd hajtóanyagú rakétamotort hazai előállításúra cserélték. 2016. február 15. és 19. között tesztelték a helyileg korszerűsített MM38 Exocet hajók elleni rakétákat. A hat rakéta felhasználásával történt lövészet igen lesújtó eredményt hozott, három rakéta elvétette a célt, egy pedig a repülés korai szakaszán robbant fel. Kettő viszont talált és a vártnál gyorsabb elsüllyedésre késztette a célpontként szolgáló egykori olajtankert, így a szintén helyben korszerűsített SST-4 torpedót a SAN JUAN tengeralattjáró már nem tudta elindítani. A rakéták felülvizsgálatát és a hibák kijavítását követően újabb hat került felhasználásra egy próbalövészeten, immáron teljes sikerrel. Ennek köszönhetően a flotta egységeire visszakerülnek az átalakított MM38-ok.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91R3.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Dassault Rafale C: 1., 2.

McDonnell Douglas KDC-10-30CF.

Kawasaki C-1.

Douglas A-4PTM Skyhawk.

Agusta A-129D Mangusta.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Blackburn Buccaneer S.2B.

Lockheed F-104G Starfighter.

Dassault Mirage 2000-5Ei.

Grumman S-2T Turbo Tracker.

Agusta A-109E LUH.

Fairchild A-10A Thunderbolt II.

Antonov An-26.

Hawker Siddeley Nimrod MR.2.

Német sajtóorgánumok szerint Németország és több másik tagállam együtt el akarja érni, hogy a következő NATO-csúcstalálkozót ne Törökországban tartsák.

Tovább olvasom