Nyugat-Balkán

Egy norvégiai civil szervezet (NPA, Norwegian People’s Aid) közreműködésével évek óta aknakereső kutyák érkeznek Bosznia-Hercegovinába.

A Vogoscsa járásbeli Blagovacon van a kiképző központ, ahol a kutyákat tartják, ahonnan az elmúlt 12 évben szerte az országban bevetésre kerültek és átvizsgáltak több mint százezer négyzetméter elaknásított területet, felfedtek több mint 4000 aknát és 300 ezer egyéb, a háborúból ott maradt robbanó szerkezetet.

2004 óta, mióta a központban aknakereső kutyákat képeznek, közel 500 kutya vett részt különböző projektekben. Jelenleg több mint 40 kutya van kiképzés alatt és 13 dolgozik az aktív aknamentesítési munkákban.

A kutyák aknakeresésre használásáról a központ szakembere azt mondja, hogy erre a feladatra nem minden fajta alkalmas.

„Mind közül a leginkább a belga juhászkutya tanítható: nagyon intelligens, energikus, engedelmes kutya, könnyen és gyorsan tanul. Ezt a kutyafajtát átlagon felüli energia jellemzi, kiemelkedően magas a zsákmányszerző ösztöne, amit jól ki lehet használni mind fizikai mind mentális aktivitásuk során.”

A módszertani kiképző központban a kutyákat vadász és nyomozó ösztönük erősítésére alapozva tanítják, hogy sikeresen és biztonságosan tudják az egyes anyagokat kiválasztani.  A központ különlegessége, hogy az oktatáson kívül saját tenyésztési programjuk is van, és a kutyák körültekintő kiválasztásával biztosítják a kiváló tulajdonságokkal rendelkező utódokat. 

A kutyák kiképzését már kölyökkorukban megkezdik. A tréning a szocializálódásra, más tárgyakhoz szoktatásra és ezek gyakorlására, fejlesztésére fókuszál, valamint ragadozó ösztönük stimulálására.

Amikor a kutyák már kiválóan ismerik a tárgyakat, játékosan megismerkedtek velük, akkor kezdődik a tárgyak megkerestetése. Amit a kutya keres, az az ő kedvenc játékszere. A képzés alapja a kapcsolat a játékszer és a szaga között.

Ekkor még egyszerű gyakorlatokat végeztetnek velük, mint kergetőzés, harapás, ledöntés, amiket aztán jutalmaznak is. 

A későbbi fázisokban jönnek az összetett gyakorlatok, ahol a kutya több speciális jártasságot szerez: például a játék keresése, ami után a jutalom, hogy játszhat vele. A kiképzés fejlettebb szakaszában következik a játék és a szag elválasztása, a kutya speciális szagot keres, és megtalálás esetén játszással jutalmazzák.

Ha megfelelően integrálják más aknakeresési technológiákkal, akkor a kutyák rendkívül értékes segítséget nyújtanak a feltáró munkában.

Az aknakereső kutyákat mindenekelőtt kivételes szaglásuk miatt alkalmazzák. Meg tudják különböztetni az aknák szagát egyéb más robbanó eszközök szagától. A fémkereső detektorral ellentétben, melyet az aknamentesítésnél használnak, a kutyák képesek beazonosítani a fém és a plasztik aknákat is.

 A kutyákat a munkára erős kötődésük motiválja kiképzőjükhöz, és a jutalom, amit az aknák megtalálásáért kapnak.

Amikor a kutya felfedez egy aknát, nyugodtan ülve marad ezzel mutatva a helyet, lehetővé téve, hogy az embertársa megjelölje azt, majd a szerkezetet kiemeljék vagy megsemmisítsék.

A norvég civil szervezet a Norvégiai Szakszervezeti Szövetség szervezete, vezető szerepet vállal a nemzeti és nemzetközi szolidaritás, az emberi méltóság, a szabadság és az egyenlőség biztosításában.

Jelenleg a világ több mint 35 országában fejtenek ki humanitárius tevékenységet, nyújtanak segítséget különféle konfliktusok utáni helyreállításban, visznek segélyeket háborús övezetekbe, elvük az emberi jogok, a szabadság, a demokratizálódás előmozdítása.

 A szervezet 1996-ban kezdte meg aknamentesítő munkáját Boszniában, ezzel nagyban hozzájárultak az országban lévő aknamezők felszámolásához.

Felszámolni való pedig még van bőven. Szakértők becslése szerint 9000 helyen még legalább 120 ezer akna van a földben. 1996 óta felrobbant aknától hatszázan haltak meg.

A munkát nagyban nehezítik az árvizek és a földcsuszamlások, amik elsodorják az aknamezők megjelölésére kitett jeleket, és külön veszélyt jelent, hogy a víz az aknákat is magával viszi olyan helyre is, ahol nem számítanának rájuk.

Amikor az árvíz levonul, a szakemberek a jelzéseket újra kihelyezik és fokozott óvatosságra figyelmeztetik a lakosságot.

„Az aknamentesítő központ Bosznia-Hercegovina területén minden évben 12 ezer jelzést helyez ki. Ezek többségét az ár elviszi, és ez így megy 1996 óta minden évben.”

Civil szervezetek aktivistái járják a településeket háztól házig és magyarázzák el az embereknek, hogy mit kell tenni, ha ismeretlen, gyanús szerkezetet találnak.

A központban azt mondják, minden bejelentést komolyan vesznek. Arra oktatják a lakosságot, hogy ha bármi gyanúsat találnak, azt ék alakban három zászlóval jelöljék meg, vagy bármi mással kerítsék körül és valamilyen piros jelet tegyenek rá, és azonnal hívják a rendőrséget vagy a civil aknamentesítőket.

Boszniában az aknamentesítés megkezdése, 1996 óta közel 170 négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg. Az elaknásított területek megtisztításának határidejét 2019-ben jelölték meg, de az árvizek és a földcsuszamlások miatt 2024-re módosították.

Ki is Radovan Karadzsics, akinek 2009 óta tartó perében néhány napon belül történelmi ítéletet hirdet a Hágai Nemzetközi Bíróság? Egykori jegyzeteimre támaszkodok, mert életrajzi adatait, akit érdekel, megnézheti az interneten.

Soha nem értettem meg, hogy valaki hogy tudja előre megfontolt szándékkal, hosszú éveken át lövetni, kiéheztetni azt a várost – Szarajevót -, ahol középiskolába és egyetemre járt? Hogy nem jutott eszébe, hogy az általa odarendelt mesterlövészek talán éppen egykori padtársát veszik célba, amikor sorban áll kenyérért, vagy vízért?

1992-ben lett a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, és vált a legvéreskezűbb politikusok egyikévé. Populizmusa és nacionalizmusa, Nagy-Szerbia víziója tömegek támogatását szerezte meg, amit aztán a háború után évekig tartó bujkálása során ki is használt.

Érthetetlen, miben reménykedett még a daytoni békeegyezmény 1995. novemberi aláírása után, és tartotta meg köztársasági elnöki pozícióját egészen 1996. június 30-ig, amikor a nemzetközi közösségek nyomására és Szlobodan Milosevics ajánlására végül átadta addigi alelnökének, Biljana Plavsicsnak (őt ugyanez a bíróság – beismerő vallomása után - 11 év szabadságvesztésre ítélte, aminek kétharmadát egy svédországi női börtönben letöltötte és már évek óta Szerbiában él), lemondott a Szerb Demokrata Párt (SDS) elnöki tisztéről és visszavonult a közélettől.

                                           Ratko Mladiccsal

A hágai ügyészség 1995. július 25-én emelt vádat Radovan Karadzsics és a hadsereg parancsnoka, Ratko Mladics ellen népirtásért, háborús bűnök és emberiség elleni bűntettek elkövetéséért, amit négy hónappal később kiegészítettek a Srebrenicában elkövetett gyilkosságok vádjával. Bosznia-Hercegovina polgárai Radovan Karadzsicsot 75 ezer civil áldozat meggyilkolásával, 417 háborús bűncselekmény elkövetésével, 378 koncentrációs tábor létrehozásával és működtetésével és legkevesebb 146 tömegsír megásásával vádolnak.

Ezután kezdődött meg 12 éven át tartó bujkálása 2008 júliusában történt elfogásáig. Hogy ez igazi bujkálás volt-e, annak eldöntését az olvasókra bízom. 2004-ben egy magát megnevezni nem akaró európai titkosszolgálati tiszt elmondása szerint minden nap kaptak adatokat Karadzsicsról. Követték a mozgását, könnyű lett volna letartóztatni, de nem kaptak hozzá zöld utat.

Közel tucatszor csúszott ki a NATO katonák keze közül, a fegyveresek valahogy mindig néhány óra késéssel érkeztek az atombiztos információ szerinti tartózkodási helyére. Több magyarázat is napvilágot látott a fiaskók kapcsán: az említett európai titkosszolgálati tiszt szerint amikor lehetőség volt Karadzsics elfogására, Leyton Smith tábornok megakadályozta azzal a magyarázattal, hogy nincs rá parancsa Washingtonból. Az USA nem akarta kockáztatni, hogy katonái Boszniában életüket veszítsék.

Szakértők úgy látták, Karadzsicsnak és Mladicsnak azért sikerült többször megszökni, mert az SFOR-on belül hiányos volt az egyes biztonsági szolgálatok együttműködése, sőt mi több, azzal is megvádolták egyes egységeket, hogy embereik értesítik a tervezett akcióról a háborús bűnösöket. Azt is mondták, hogy a daytoni békeegyezmény tető alá hozója, Clinton elnök személyes balkáni megbízottja, Richard Holbrook titkos megállapodást kötött Karadzsiccsal, miszerint a szerb vezető visszavonul, az amerikaiak pedig nem háborgatják. Erre azonban semmilyen bizonyítékkal nem tudott szolgálni senki.

Az amerikai kormány 1998-ban 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, de ez sem bizonyult eléggé motivációnak. Mindkét körözött élvezte a boszniai szerbek teljes támogatását, néhány politikai vezetőét is, állandó pénzügyi forrásuk és katonai segítségük volt Belgrádból.  

Némi mozgás Szlobodan Milosevics 2001. áprilisi kiadatása után indult meg, elsősorban a nemzetközi erők indítottak több akciót kézre kerítésükre, továbbra is sikertelenül.

És hogy hogyan élt a 12 év alatt Karadzsics? A korabeli médiák a tartózkodási helyeként leggyakrabban Montenegró és Bosznia határterületét említették, elsősorban Taru és Crkvicko Polje környékét. A hírek szerint egy kolostorban bujkált, ahol gyakran megfordult a pravoszláv egyház montenegrói metropolitája, Amfilohiji is.

                                                      A nemzeti hős...

A másik hely, ahol gyakran tartózkodott, a Tvrdos kolostor, néhány km-re Trebinjétől. A Slobodna Bosna akkortájt úgy tudta, hogy Karadzsics a határátkelések alkalmával a Pivski kolostorban pihent meg, amely egyike Montenegró legjelentősebb kulturális emlékének, a Niksics felé vezető út mentén fekszik, és szinte mindig zárva van. 

                               A pivski kolostor

Mozgásához az erdőn át vezető utakat használta, ám egyes hírek szerint a boszniai Scsepan Polje és a montenegrói Pluzsina között 2002-től létezett egy kb. 2 km hosszú alagút, amelyen zavartalanul közlekedhetett.  Kolostorban élt, könyveket írt, barátai naponta látogatták. Annak ellenére, hogy bízott benne, nem fogják letartóztatni, állítólag készült a bíróság előtti védelmére, ehhez gyűjtötte az adatokat.

Többször megfordult a Szarajevótól néhány kilométerre lévő Paléban is, ahol felesége és unokája is lakott.

De szerencsére semmi sem tart örökké, hiába az emberek, a politikusok támogatása, hiába a bujkálás, egyszer mindenki kézre kerül. Akárha 12 év után is. Elfogásában a hírek szerint mind a boszniai, mind a szerb katonaság, rendőrség részt vett, együtt az EUFOR, és állítólag a Delta Force és az SAS egységeivel.

                                                     A hágai tárgyalóteremben

Több mint hét éve a scheveningeni börtön cellájában ül a délszláv háború egyik leggyűlöltebb alakja, aki hatalmával visszaélve több tízezer ártatlan család életét nyomorította meg. Az ítéletére vár, ami a halottakat ugyan nem hozza vissza, de megnyugvást adhat a túlélőknek.

(Első rész)

Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.

Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.

Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából

A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.

[...] Bővebben!

(Első rész)

Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.

Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.

Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából

A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.

[...] Bővebben!

O-Gon Kwon bíró elnökletével a hágai nemzetközi bíróság március 24-én délután 14.00 órakor hoz ítéletet Radovan Karadzsics perében.

                                           A hágai nemzetközi törvényszék 

„A Szerb Köztársaság egykori elnökének perében várható ítélet egészen biztosan egyike lesz a hágai bíróság történetének legjelentősebb ítéletének” – értékelte Serge Brammertz főügyész.

                                       Serge Bammertz
 
„Sok jelentős per folyt ezen a bíróságon és sok fontos ítélet született, de Karadzsics ítélete a törvényszéken kimondott legfontosabb ítéletek egyike lesz.” - nyilatkozta a főügyész a France Pressnek.
 
Szerbia és Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság volt elnöke, Slobodan Milosevics 2006-ban bekövetkezett halála után – akit a hágai bíróság ugyancsak elítélt -  Karadzsics a legmagasabb rangú politikus, akit az 1990-es években Jugoszláviában zajló polgárháború idején elkövetett bűnökért vonnak felelősségre a nemzetközi törvényszéken.
 
„A Karadzsics elleni ítélet rendkívül jelentős, mert megmutatja a politikai vezetők felelősségét, megmutatja hogy mi vár rájuk, ha szenvedést okoznak saját népüknek.”
 

                 Karadzsics a bíróság előtt

Brammertz kijelentette, igaz a mondás, hogy a késedelmes igazságosság tulajdonképpen késői igazságosság, de ebben a speciális esetben soha nincs későn.
 
„Az ítélet az áldozatoknak is igazságot fog szolgáltatni”- jelentette ki, kifejezve meggyőződését, hogy a számonkérés fontos annak érdekében, hogy esély legyen a megbékélésre.
 
Elismerte ugyanakkor, hogy a törvényszéknek korlátozottak a lehetőségei és vannak olyan bűnösök, akiknek sikerült „kicsúszniuk” a felelősségre vonás alól.
 
„Az igazságszolgáltatással remélhetőleg sokan elégedettek. Hogy sikerül-e igazságot szolgáltatni minden áldozatnak? Sajnos nem, mert a különböző esetek között meg kell találjuk a helyes választást” - állítja Brammertz.

Az ügyészség a délszláv háborúval összefüggésben 161 fő ellen emelt vádat, ami több, mint eddig bármely más nemzetközi törvényszék esetében, de lehetetlen volt minden bűnös ellen, minden erőszakos cselekedet esetében vádat emelni.
 
„Ez a mi legnagyobb csalódásunk”- mondta a főügyész kifejezve meggyőződését, hogy ha nem lenne a nemzetközi törvényszék és a felelősségre vonások nem történtek volna meg, a helyzet mára sokkal rosszabb lenne.

Karadzsicsot 12 év bujkálás és menekülés után 2008 júliusában tartóztatták le Belgrádban, ahol hamis személyazonossággal, doktor Dabics néven élt, és egy héttel később már a bíróság előtt állt. A pere 2009 októberében kezdődött.

                                        Karadzsics a letartóztatásakor
 
A vádirat ellene népirtás, népirtásban való részvétel, háborús bűnök, gyilkosság, önbíráskodás, deportálás, antihumánus cselekedetek, Szarajevó lakosságának tüzérségi és orvlövészekkel való terrorizálása 1992-1995 között, ENSZ alkalmazottak túszul ejtése és egyéb bűncselekmények elkövetése bosnyákok, horvátok és más civil, nemszerb lakosok ellen Bosznia-Hercegovinában.
 
Az ügyészség a bizonyítási eljárást 2012. május 25-én fejezte be, miután bemutatott több ezer oldalnyi bizonyítékot és meghallgattak 195 tanút.

A világ egyik legjobb támadó játékosa, a Paris Saint-German csatára az elmúlt húsz évben gyakran ad témát a médiáknak, önéletrajzi könyvéből, az Én, Zlatan-ból is csemegéznek. Most a francia újságírók találták a nem mindennapi történetet: 

„Minden ott kezdődött. Ajax. Egy nagy kaland az Ajaxnál. Megérkeztem Amsterdamba teljesen egyedül, és az első hónapban súlyos problémákkal szembesülten. Őszinte leszek: nem volt pénzem. Egyáltalán. Az első fizetésre egy hónapot kellett várni.

                               Ibrahimovics és Maxwell az Ajax bajnoki győzelmét ünneplik

Kaptam megfelelő lakást, de abban egy ágyon és egy TV-n kívül semmi más nem volt.  Az első 15 nap maga volt a pokol, rettenetesen szenvedtem. Maxwell ugyanakkor jött a csapathoz, mint én, őt egy kicsit jobban ismertem a többieknél, őt hívtam fel. Mondtam neki, hogy nincs mit ennem, mire elhívott magához, átadta nekem az ágyát, míg ő a padlón ágyazott meg magának” – írja könyvében Zlatan, majd így folytatja:

„Ott aludtam nála két hétig. Az ő ételét ettem, ő vitt az edzésekre, szabadnapokon kirándulni. Maxwell olyan, mint egy barátságos medve. Egy mackó. A legjobb ember a világon.”

                                       A Barcelonánál

Maxwell azóta Zlatannal együtt mozog a labdarúgás világában, a svéd focista mindenhova viszi magával, ugyanis minden szerződésének van egy záradéka, miszerint ahova ő megy játszani, oda a brazilnak is kell vele mennie.

Így „törleszt” Ibrahimovics a brazil focistának, aki az Ajax után az Interhez, a Barcelonához és a PSG-hez is vele együtt szerződött.

Maxwell segítő kezet nyújtott neki amikor bajban volt, és ezt Zlatan soha nem felejtette el…

(Dnevni avaz)

A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.

Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.

A könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.

[...] Bővebben!

A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.

Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.

A könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.

[...] Bővebben!

A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.

A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:

[...] Bővebben!

A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.

A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:

[...] Bővebben!

Újvidéken újabb fontos vásári rendezvényt tartanak, amely az energetikai befektetésekről szól. A városfejlesztés szempontjából ez rendkívül fontos téma – mondta dr. Marijana Dukić-Mijatović, a Helyi Gazdaságfejlesztési Iroda vezetője.

A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.magyarszo.com/hu/2989/vajdasag_ujvidek/142302/Nemzetk%C3%B6zi-Energetikai-%C3%A9s-Befektet%C3%A9si-Napok.htm

A fogyasztók védelme és a lakosság tudatos fogyasztóvá való nevelése megalakulása óta kiemelt célkitűzése a Zentai Fogyasztóvédelmi Központnak, amely ma tartotta meg rendes évi közgyűlését. A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19794/Tizeves-a-Zentai-Fogyasztovedelmi-Kozpont.html

Kilencven árus és több száz vásárló vett részt a zentai Emlékiskolában ma délelőtt megtartott Tavaszi Bababörzén, amelyet ezúttal is a helyi Ci-Fi Civil Központ hívott életre, amelynek illetékesei a rendezvény által szeretnének hozzájárulni a használt, ám jó állapotban lévő gyermekholmik értékesítéséhez. A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/magazin/8841/Tavaszi-bababorzet-tartottak-Zentan.html

Míg Magyarország a schengeni előírásoknak megfelelően megvédi a saját és egyben a schengeni zóna külső határát, Görögország fittyet hány a közös szabályokra, és engedi, hogy azonosítatlan illegális bevándorlók tömegei haladjanak Európa belseje felé – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter közleményében. Szijjártó Péter Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek a Bild német A cikk folytatása …

Tovább….: http://pannonrtv.com/web2/?p=257855

Új szakkal bővül a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (MTTK) kínálata ‒ erről számolt a felsőoktatási intézmény szombati nyílt napján a Kar dékánja, dr. A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19793/Kommunikacio-szakkal-bovul-az-MTTK.html

Csütörtökön a zentai városháza dísztermében kisebb konferenciát tartottak a vajdasági cukorrépa-termesztők számára a helybeli TE-TO Cukorgyár Rt. szakembereinek és vendég előadóknak a részvételével.

A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.magyarszo.com/hu/2989/vajdasag_zenta/142306/Lemaradtunk-a-cukortermel%C3%A9sben.htm

Az első, amiről manapság a legkönnyebben lemondunk – az a kultúra. Nem véletlen, hogy ezekben az időkben sok értékes művészember tehetsége elvész. Ez különösen érzékenyen érinti a kisebbségben élőket. Mert azoknak, akik kevesen vannak, még jobban oda kell(ene) figyelniük azokra, akik valamilyen módon erősíthetik egy kis közösség tekintélyét.

A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.magyarszo.com/hu/2989/tarka/142326/Egy-p%C3%A1lyakezd%C5%91-opera%C3%A9nekes.htm

Az aktuális összetételű, immár ügyvezető kormány utolsó ülésén a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások 23-as fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervet is elfogadták. Ez egyebek mellett azért volt különösen fontos, mert megtörténhetett volna, hogy az előrehozott választások után megalakuló kormány ha nem is a dokumentum újraírása, de A cikk folytatása …

Tovább….: http://www.magyarszo.com/hu/2989/kozelet/142291/Sz%C3%A1monk%C3%A9rhet%C5%91-k%C3%B6telezetts%C3%A9gek.htm

Po nazivu „Ko će ovde biti upravnik zgrade?“ održan je zbor građana u petak uveče u svečanoj sali Gradske kuće u Senti, a u vezi predloga zakona o održavanju stambenih zgrada. Zbor je sazivan sa strane senćanske organizacije Demokratske stranke, a u cilju da obaveštava dotične o očekivanim promenama, kojim A cikk folytatása …

Tovább….: http://pannonrtv.com/web2/?p=257851

A fogyasztók védelme és a lakosság tudatos fogyasztóvá való nevelése megalakulása óta kiemelt célkitűzése a Zentai Fogyasztóvédelmi Központnak, amely ma tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az összejövetelen elfogadták az elnöki beszámolót, a pénzügyi jelentést, valamint az idei évre vonatkozó munkatervet. A központ munkájának eredményességét jól jelzi, hogy 2015-ben csaknem 200 A cikk folytatása …

Tovább….: http://pannonrtv.com/web2/?p=257845