Nyugat-Balkán

Az ír diszkont légitársaság a balkáni országokban kevés városba üzemel. Most sajtótájékoztatón jelentették be, hogy szeptember 4-től hetente kétszer indítanak járatot a szerbiai Nisből Berlinbe, a jegyeket még két napig akciósan 25 euróért kínálják. Az akció után a jegyár előre láthatólag 50 euró lesz.

A járatot B737-800 típusú, 189 személyes repülőgéppel teljesítik, a tervek szerint a reggeli indulással.   

A nisi Nagy Konstantin repülőtéren Chiara Ravara, a Ryanair régiós marketing igazgatója elmondta, céljuk hogy a vonal 30 ezer utast hozzon a társaságnak.

                  A nisi repülőtér igazgatója és Chiara Ravara (fotó: TangoSix)

A kiszolgálás utasonként 3 euróba kerül, a nisi repülőtér ezzel messze a legvonzóbb volt az ír légitársaságnak. Luis Fernandez-Mellado route manager szerint a belgrádi Nikola Tesla repülőtér szóba sem került, mert az árak ott számukra megfizethetetlenek:

„A szolgáltatás és az ár a legfontosabb, ami alapján kiválasztjuk a repülőteret. A Ryanair üzletpolitikája, hogy ha beindít egy vonalat, azt szeretné 10-15 évig üzemeltetni, és idővel bázist is nyitni.”

Nis városának nagyszerű lehetőség a Ryanair megjelenése, de fontos Szerbia légiközlekedésének is. A nisi sajtótájékoztatón a repülőtér és az ír légitársaság képviselői mellett ott voltak a város, valamint a szerb Légügyi Igazgatóság vezetői is.

„A Ryanairnak közel 10 ezer alkalmazottja van, ami önmagában is mutatja, milyen nagy cégről beszélünk. Jelentős fejlődésre nyílhat lehetőség a nisi repülőtéren, de az egész régióban is a rendszeres légijárat megjelenésével, és nem elérhetetlen cél, hogy hamarosan utas vagy cargo hub legyen a Nagy Konstantin légikikötő Európa ezen részén” – mondta a Légügyi Igazgatóság igazgatója, Mirjana Csizmarov.

 

A nisi repülőteret hosszú évek után azzal a nem titkolt szándékkal újították fel két évvel ezelőtt, hogy oda vonzzák a diszkont légitársaságokat. A Wizz Air jelenleg három városba – Malmő, Dortmund, Basel – közlekedtet innen járatokat.

Az első járat tavalyi érkezéséről itt olvashat.

 

 

 

Ha az ember elmúlt már annyi meg annyi, akkor egyes hírek kapcsán életének egy-egy epizódjára is tud asszociálni.

Most tele van a média azzal, hogy az ország miniszterelnöke a világörökség részét képező Budai Várban a karmelita kolostor átépítésénél – mely munkahelyét és lakhelyét is fogja szolgálni a jövő évtől – fittyet hányva az előírásoknak egy száz négyzetméteres teraszt tervez építtetni, megbontva ezzel az épület történelmi egységét.

Hogy erre miért van szükség, rögtön jött is a magyarázat a kolozsvári születésű ifjú államtitkártól: minden országnak szüksége van olyan reprezentatív helyre, ahol a világ vezető politikusait, fontos vendégeit fogadhatja. Ezt most hirtelen nem minősíteném, de én egészen másra asszociáltam ennek a város fölött építendő terasznak a kapcsán.  

Fazekas Mihály Lúdas Matyi című remekművéből Schwajda György írt frenetikus zenés mesét, amit az említett erdélyi származású politikussal egyidős leánygyermekem kiskorában imádott, mi is remekül szórakoztunk rajta.

Ebben a mesében Schwajda ezt írja:   „A méltóságos Döbrögi úr akkora tornyot kíván, ahonnan vármegyéje összes faluját és az összes falu összes házának összes ablakán belát.”

Sokszor hallgattuk és élveztük közösen ezt a mesét a ’80-as évek második felében kiküldetésünk idején Bukarestben, és vontunk párhuzamot nevetve Döbrögi és az ugyancsak megalomániás Ceauşescu között, aki akkor már letarolta a Piaţa Uniriit, megkezdődött a Centrul Civic építése beleértve a Pentagon után a világ második legnagyobb épületét, ami jelenleg a parlamentnek ad otthont.

                                  Bukarest    Parlament

Egyszóval hallgattuk mi ezt a mesejátékot, nevettünk és vidáman szórakoztunk, minket pedig hallgatott a Securitate. Le. Folyamatosan, folytonosan, az elődünktől megörökölten.

A konszolidált Magyarországról érkezve eleinte hitetlenkedve fogadtam, hogy létezik olyan, hogy a lakásunkban lehallgató készülékek vannak. Naivan csodálkoztam rá a követségi kolléga tanácsára, hogy ne az izgasson, hogy az autónkból kilopnak-e valamit, hanem az, hogy betesznek-e? Kellett egy kis idő és néhány valós tapasztalat, amíg tudomásul vettem, hogy bizony ezek hallgatnak minket. Le.

 

És hallgatták a Schwajda féle Lúdas Matyit is, ami nekik egyáltalán nem tetszett. Ennek kézzel fogható jelét is adták. Mivel rövid pórázon voltunk, így mindig tudták, hogy mikor utazunk haza Budapestre, és meddig maradunk. Ez alatt az idő alatt zavartalanul közlekedhettek a lakásban, bár ezt akkor is megtették, ha csak rövid időre maradt üresen a lakás.

Egy alkalommal, amikor ismét a fent említett mesejáték került fel a korongra, a lemezjátszó tűje végigszáguldott a lemezen. Á, gondoltam, biztos valami piszkot szedett össze a tű, lefújtam a nemlétező port róla, újra beindítottam, és a száguldás megismétlődött. Gondoltam, ha nem a tű, akkor csak a lemez lehet a ludas. Levettem a lemezjátszóról, és elképedve konstatáltam, hogy mindkét oldala több helyen, mélyen be van karistolva.

Hirtelen nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek… Hogy sírjak-e, mert azért mégis csak pofátlanság, hogy távollétünkben - ugyan jelzett módon (égve hagyott villany) - szabadon flangálnak és kutakodnak a cuccaink között, vagy nevessek, hogy ennyire pitiánerek, hogy egy mesejáték lemeze a bosszúállásuk célpontja. (A többi lemez sértetlen volt, egyenként végignéztük mindet).

Nevettünk és legközelebbi itthon tartózkodásunkkor vettünk egy másikat. Mert a gyerek szerette és mi is remekül szórakoztunk rajta.

Hogy ez most miért jutott eszembe? Mert ha az ember elmúlt már annyi meg annyi, akkor egy város fölé építendő hatalmas teraszról is eszébe jutnak dolgok.

Vogošča a Föderáció tíz kantonának egyike, 1995-ig Szarajevó külvárosa, mindössze hat kilométerre fekszik a városközponttól. Ide tervez építeni egy luxus üdülőhelyet az Abu Dhabi-i székhelyű Green Valley ingatlanfejlesztő cég.

                                                                      Vogošča

A tervek szerint a 73 ezer négyzetméteres területre 106 villát és 224 apartmant, valamint uszodát, sportpályákat, egészségügyi központot, bevásárló központot, éttermeket, kávézókat és egyéb, a kényelmet szolgáló létesítményeket építenek.

                                           A Zöld völgy beruházás látványképe

Az Egyesült Arab Emirátusok-beli cég stratégiája, hogy az Öböl-menti országok állampolgárainak a régión kívül megfelelő ingatlanbefektetést kínáljanak. E stratégia mentén építkeznek Törökországban, a marokkói Marrakeshben és a tervek szerint Boszniában.

„Ez a luxusberuházás remek lehetőség olyan befektetőknek, akik egy tökéletes turisztikai célponton szeretnének ingatlant, ezért arra számítunk, hogy nagy lesz az érdeklődés a lakások iránt” – mondta Ali Sid Al Salami, a cég tulajdonosa.

                                      Látványkép - Szarajevó Zöld völgy beruházás                           

A marrakeshi és a vogoščai Zöld völgy beruházás költségvetése 168,7 millió dollár.

 http://balkanimozaik.blog.hu/2016/04/08/hatalmas_osszegert_vasarolnak_arabok_ingatlanokat_szarajevo_kornyeken

 

 

Mi is az a repüléstől való félelem  (aerofóbia, aviafóbia, aviatofóbia), ami a leggyakoribb fóbiák egyike, és ami miatt felmérések szerint a nők 64%-a, a férfiaknak pedig 36%-a  szorongva lép fel egy repülőgép fedélzetére?

A félelem oka változatos lehet: a klausztrofóbia, vagyis félelem a bezártságtól, félelem a magasságtól, de van, aki a felszállástól, van, aki a felhőktől, van, aki az ablakon való kinézéstől fél. Sokan tartanak egy fenyegető tragédia elképzelt fantázia képétől is. A leggyakoribb félelem viszont amiatt jelentkezik, hogy a repülőgép fedélzetén az egyénnek nincs befolyása az eseményekre, kiszolgáltatottnak érzi magát.

Vannak, akik többszörös fóbiában szenvednek, és ők semmilyen körülmények között nem ülnek repülőgépre, de a legtöbben, ha megismerik egy kicsit a repülés „titkait”, akkor sikeresen legyőzik ellenérzésüket. A nagyobb légitársaságok ehhez kínálnak segítséget ún. „bátorító tanfolyamokkal”.

Én azok közé tartozok, akik sokszáz repült óra (utasként) után is szorongva lépek a repülőgép fedélzetére, de nekem megvolt az a helyzeti előnyöm, hogy ismertem az ott dolgozókat, és otthon voltam a fedélzeten. Így maximálisan át tudom érezni a repüléstől való szorongást.  

Zágrábban egy civil szervezet – a régióban egyedüliként - 2011 óta szervez egynapos kurzusokat a repüléstől való félelem legyőzésére.

A szervezet tagjai: pilóta, légiforgalmi irányító, légiutas kísérő, repülőmérnök, repülőgép szerelő, meteorológus és természetesen pszichológus.

Egy ilyen kurzus volt április 9-én szombaton, ahol a résztvevők a szervezet tagjainak előadása, relaxációs gyakorlatok után kötetlenül beszélgethettek velük, majd délután egy Fokker 100-as repülőgéppel 25 perces próbaútra mentek. A repülés ideje alatt annak minden fázisát pontosan elmondták a résztvevőknek, hogy tudják, mikor mi történik, milyen hang mit jelent, mit miért tilos a fedélzeten.

A kurzus nem ingyenes, 300 eurót kell érte fizetni, de a szervezők szerint ez még mindig lényegesen olcsóbb, mint amit a légitársaságok ajánlanak. Az általuk szervezett kurzusok eredményeként a résztvevők 96%-a megszabadult a repülés iránti félelmétől – állítják.

Eddig évente tartottak kurzusokat, most az érdeklődésre való tekintettel a következőt idén őszre szervezik.

Személyemben is érintettként csak azt tudom mondani, hogy kicsit szorongva, kicsit félve, kicsit izgulva is, de repülni fantasztikus! Semmivel össze nem hasonlítható érzés, ha lehetőségük van rá, nem szabad kihagyni!

A célállomás Karlsruhe/Baden-Baden.

Karlsruhe/Baden-Baden repülőtere Baden Württemberg tartomány mindkét városát kiszolgálja. Karlsruhe egyetemi város, míg Baden-Baden ismert és kedvelt gyógyfürdőhely. A repülőtér a francia és a svájci határ közelében fekszik, és nincs túl messze Európa második legnagyobb szórakoztató kalandparkja, az Európa-park sem – indokolta a járatnyitást a légitársaság.

München/Memmingen, és Dortmund után Karlsruhe a harmadik németországi célpont, ahová a Wizz Air menetrendszerint közlekedik Belgrádból. A járatok hetente kétszer, hétfőn és pénteken indulnak.

„Ez a járat a szerbiai utasoknak több jelentős várost is könnyen megközelíthetővé tesz. Karlsruhe és Baden-Baden mellett könnyen elérhető Stuttgart, Mannheim és Strasbourg is. Bízunk benne, hogy az új járat népszerű lesz mind a hivatalos utazók, mind a turisták körében”  - mondta Tamara Msvenieradzse vállalati kommunikációs igazgató. 

A Wizz Air hat éve indította első járatát a szerb fővárosból, 2010 júniusában indult az első gép Dortmundba és két hónappal később a belgrádi bázist is megnyitották.

A műszaki bázis 2011. március 29. óta működik a Nikola Tesla repülőtéren. Egy Airbus A320-as repülőgépet állomásoztatnak itt.

A légitársaság közlése szerint a belgrádi bázis közvetlenül és közvetve ezer embernek biztosít munkát.

A Wizz Airnek jelenleg Belgrádból 12, Nisből 2 menetrendszerinti járata van.

Szerbiában a Wizz Airnek a diszkont légitársaságok között vitathatatlanul vezető szerepe van, az elmúlt hat évben 2,2 millió utast szállítottak, és terveik között szerepel újabb célállomások beindítása.

Szarajevótól mindössze 10 km-re fekszik Barice és Csavljak, két ismert kirándulóhely 1200 méterrel a tengerszint felett. Tiszta levegő, fantasztikus kilátás a városra, népszerű üdülőhelyek, sok embert vonzanak. Nem csoda, hogy egy ideje külföldi potenciális vevők is megjelentek.  

„Gyakran jönnek ide arabok, kiszállnak a hatalmas autóikból, körbe fényképeznek, kicsit beszélgetnek a helyiekkel, kiék a földek, állami vagy magántulajdonban vannak-e, aztán elmennek. Utánuk jönnek a megbízottjaik, és megvásárolják számukra a földeket” – mondja egy helybéli lakos.

                           Csavljak

Mutatja a réteket, amik már arab állampolgárok tulajdonában vannak és hozzáteszi, hogy igen nagy az érdeklődés.

„Ennek örülni kell, mert ők ide jönnek, házakat akarnak építeni, pihenő, rekreációs központokat. A mi cégeinket bízzák meg az építéssel, a mi munkásainknak fizetnek, ideje, hogy a helyzetünk javuljon. Ez egy napsütéses terület, közel a városhoz, ezért nagyon kedvelik.”

A vevőknél csak az eladók örülnek jobban az egyre növekvő érdeklődésnek. Az ingatlanárak a néhány évvel még elképzelhetetlen mértékben megnőttek. Tizenöt évvel ezelőtt itt 1000 négyzetméter föld 500 euró volt, pár éve már 5.000 euró, napjainkban pedig még inkább elszálltak az árak.

                                 Barice, a háttérben Szarajevó

Szarajevó környékén egy 1000 négyzetméteres földterületért 17.500 eurót is fizetnek, ezzel viszont a helyi lakosok szinte teljesen ki vannak zárva annak lehetőségéből, hogy ezeken a területeken ingatlant szerezzenek.

Az arab vásárlók nagyobb területeket vesznek, legalább 4000 négyzetmétert vagy annál nagyobbat, főleg Hadzsicsiban, Trnovóban, Ilidzsán, de Szarajevóban is.

A földek 99%-a szerb tulajdonban van, a közvetítők is a Szerb Köztársaságból érkeznek. A tulajdonosok az itt eladott földek árából a Szerb Köztársaság területén nagyságrendekkel olcsóbban tudnak ingatlant vásárolni. 

A tendencia általános, néhány hónappal ezelőtt Banja Lukán egy jó állapotban lévő, emeletes ház 10 ezer euróért kelt el. A vevő szerb volt, Szarajevó környéki ingatlanát adta el araboknak, és vásárolta meg egy bosnyáktól ezen az alacsony áron a házát.

A családok, akik a házaikat árulják a háború idején menekültek el, hagyták el otthonaikat. A daytoni békeszerződés után (1995), az etnikailag két részre osztott országban a visszatelepülők nagy részben saját nemzetiségű honfitársaik közé költöztek vissza és kerestek új otthont, így sok szerb tulajdonban lévő ingatlan maradt üresen, parlagon a Föderáció területén, de ugyanez mondható el a Szerb Köztársaság területén lévő bosnyák vagy horvát tulajdonban lévő ingatlanokról is. Akik most korábbi ingatlanjaikat árulják, oda már biztosan nem fognak visszatérni.  

                                                Ilidzsa

A korábbi évekkel ellentétben, amikor a főleg Szaud-Arábiából és Kuwaitból érkező vevők saját maguk részére vásároltak ingatlanokat, most a Szerb Köztársaságból érkező közvetítők vásárolják fel a területeket és nagy haszonnal tovább értékesítik araboknak. Ezért a tulajdonosok igyekeznek a közvetítőket kikerülni.

„Megveszik a földet négyzetméterenként 3-4 euróért és eladják 15 euróért. És itt nagy területekről van szó, 2000 négyzetméternél nagyobbak, de nem ritka a 10 ezer négyzetméteres birtok sem. Ezek túlnyomórészt elhagyott szerb falvak, elvétve találhatók itt lakók, hiszen a mezőgazdaság teljesen összeomlott, az emberek éppen csak a saját maguknak szükséges zöldséget, gyümölcsöt tudják megtermelni, a földek 15 éve parlagon hevernek.”

Egy ingatlanügynökség adatai szerint Trnovóban egy 10 ezer négyzetméteres birtok eladási ára kb. 200.000 euró. Az ingatlanos szerint az árak az utóbbi három évben nőttek meg drasztikusan, de az ár függ a helytől, van-e rajta építmény, közművekkel hogyan ellátott.

                                       Trnovo

Bosznia-Hercegovinában külföldiek akkor juthatnak saját tulajdonú ingatlanhoz, ha kölcsönösségi alapon, bilaterális szerződés azt biztosítja azzal az országgal, ahonnan érkeznek. Vagyis boszniai állampolgár szintén tulajdont vásárolhat a vevő országában. Ezt a listát a Föderáció igazságügyi minisztériuma a külügyminisztérium jelzései alapján minden évben aktualizálja.

Bilaterális egyezmény hiányában külföldi jogi személy is birtokolhat ingatlant. Ez a helyiek szerint nem okoz gondot, ha kell, alapítanak egy céget, felvesznek egy alkalmazottat egy igazgatót és máris potenciális vevők lehetnek.

A közjegyzői kamara elnöke szerint az arabok ingatlanvásárlásai körül sok a visszaélés, mert a cégek, amik az ingatlanokat megvásárolják többségében fiktív társaságok, nem működnek, nem alkalmaznak helyi munkaerőt.

Jelenleg Szarajevóban meglehetősen nagy nyomás nehezedik a közjegyzőkre arab magánszemélyek részéről, akik szeretnék ingatlanuk tulajdonjogát bejegyeztetni, ám ezt a mostani törvények nem teszik lehetővé, ezért különféle trükkökhöz folyamodnak. Ilyen kiskapu lehet, hogy boszniai állampolgár vásárolja meg a földet és tulajdonát külföldinek tartós használatba adja. Ennek azonban megvan a veszélye, hiszen a tulajdonos az, aki a telekkönyvbe be van jegyezve, ha vele bármi történik, meghal, akkor örökösei jogosan tartanak igényt az ingatlanra. 

Az állam szempontjából is aggályos, hogy ezek az adásvételek nem legálisan történnek, így adót sem fizetnek az érintettek, ami jelentős bevétel kiesést jelent. Senki nem ad számlát semmiről. Ezért kezdett most ezzel foglalkozni a Föderáció gazdasági kamarája, ezt a törvénysértést szeretnék felszámolni.

„Megfelelő törvényeket kell hozni, hogy ezek a zavaros ügyek letisztázódjanak a Föderációban. Fizessék be az adókat, az ingatlan nyilvántartás tükrözze a valóságot, az legyen bejegyezve tulajdonosként, aki valóban az, és nem valami fiktív cég. Jelenleg nincsenek megbízható adatok arról, hogy mekkora földterület került külföldi kézbe. Sok ország, ahol ilyen mértékű érdeklődés jelentkezik, a külföldiek részére megemeli az adókat” – mondta a kamara egyik vezetője.

Az ingatlan nyilvántartásnak magyar vonatkozása is van. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor Bosznia-Hercegovina a birodalom része volt, Kállay Benjámin kormányzó rendelte el az telekkönyvek bevezetését a XIX. század végén. Ennek alapján dolgoznak ma is a hivatalok.

                                                           Barice

Szakemberek között nincs egyetértés abban, hogy hogyan kellene a kérdést rendezni. Van olyan álláspont, mely szerint olyan rendelkezéseket kell hozni, ami egyrészről megkönnyíti a vásárlást a komoly vevők részére, de külön figyelmet kell fordítani azokra, akik 250 ezer eurónál nagyobb értékű ingatlant vásárolnának.

Mások azt vallják, hogy a piac mozgatja az árakat, abba rendeleti úton nem szabad beavatkozni, ha az adásvétel törvényes, akkor nem kell korlátokat állítani.

Sokan egyetértenek azzal, hogy vásárolhassanak ingatlant külföldiek, de azt szigorú törvényi előírásokkal tehessék meg. Nem biztos, hogy kívánatos, hogy  Szarajevó környékén hatalmas földterületek kerüljenek külföldi tulajdonba.

Nemcsak az arab országok lakói vásárolnak ingatlanokat Bosznia-Hercegovinában. Az oroszok, akik korábban óriási számban vásároltak Montenegróban, az utóbbi időben feltűnő érdeklődést mutatnak Trebinje és környéke iránt.

„Nagyon körültekintőek és óvatosak, amikor ingatlant vásárolnak. Többször ide utaznak, jól tudják a nyelvet, ismerik a bürokrácia útvesztőit, és ha látják, hogy minden tiszta, akkor vita nélkül fizetnek. Montenegróban sokakat megtévesztettek, átvertek” - mondja egy ingatlanos Trebinjéből.

Az arab vásárlókhoz hasonlóan az oroszok is a nagyobb földterületek iránt érdeklődnek. „A legtöbb ingatlant a Bilecsko tónál értékesítettük, az árat a vevők nem is kérdezték. De vannak cseh érdeklődőink is.”

                                     Bilecsko-tó

Horvátországban, ahogy Boszniában is, külföldiek vásárolhatnak ingatlant, ha az országnak van bilaterális megállapodása a vevő országával. Ez nem szükséges, ha a külföldi vevőnek cége van Horvátországban, és ugyancsak nem szükséges a reciprocitás elve az Európai Unióból érkező magánszemélyek esetében sem. Horvátországban azonban Boszniától eltérően a mezőgazdasági földterületek vásárlása tiltott a külföldiek részére, erre az uniós csatlakozásnál derogációt kértek hét évre, ebből még három év van hátra.

 

Óriási érdeklődés és várakozás előzi meg március 24-ét, amikor Hágában a nemzetközi bíróság ítéletet hirdet Radovan Karadzsics, a délszláv háború idején a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elleni perben.

A rendkívüli érdeklődésre tekintettel a bíróság épületének összes rendelkezésre álló helyiségét, és a közeli konferencia központot is előkészítették a hallgatóság elhelyezésére. 

A regisztráció lezárása után a nemzetközi bíróság közlése szerint több mint 150 túlélő, 200-nál több újságíró, 50-nél több állami képviselő és diplomata, több mint 100 szakmai és civil szervezet képviselője kért és kapott engedélyt az ítélethirdetésen való részvételre.

A nemzetközi törvényszék épülete kordonokkal lesz lezárva, a kordonon belülre csak az érvényes regisztrációval rendelkezők léphetnek be a holland rendőrök ellenőrzése után.

Peter Robinson, a vádlott védőügyvédje az angliai The Guardian újságnak elmondta, azt várja, hogy védencét bűnösnek fogják kimondani háborús bűncselekmények elkövetésében, ezért már készíti elő a fellebbezést, emellett panaszt fog benyújtani a törvényszék ellen.

„Úgy gondolom, hogy Karadzsics tárgyalása nem volt fair, de ezt a panaszbeadványunkban fogjuk részletesen kifejteni.” Ezt Nottinghamben, egy joghallgatóknak tartott szemináriumon mondta.   

Állítása szerint meglepődött, hogy az ügyészség Karadzsicsot a vezetésével elkövetett népirtással vádolja, beleértve az 1995 júliusában elkövetett, több mint 8000 áldozatot követelő srebrenicai mészárlást is.

„Reméljük a legjobbat, felkészülünk a legrosszabbra”- mondta Robinson, hozzátéve, hogy Karadzsics optimistább az ügyvédjeinél.

„Lelkiismeret furdalása van azokért az emberkért, akik meghaltak és szenvedtek az alatt az idő alatt, amíg ő köztársasági elnök volt. Érzi a morális felelősségét, de nem jogi felelősségét. ”

Az ügyvéd beszélt arról az időszakról is – még a tárgyalások kezdetén -, amikor Karadzsics saját magát védte. „Akkor még nagyon gyenge volt benne. De a tárgyalás végére kifejezetten jó ügyvéd vált belőle.”

Robinsonnak elmondása szerint nem volt erkölcsi fenntartása, hogy Karadzsicsot, vagy más háborús bűnökkel vádolt személyt védjen. „Ez egy feladat. Az ember idővel hozzászokik ahhoz, hogy olyan nagy volumenű ügyben szereplő, mint a népirtás.”

A Szerb Köztársaság jelenlegi elnöke, Milorad Dodik elég megdöbbentő kijelentéseket tett egy banja-lukai újságban megjelent interjúban. Mindenek előtt leszögezte, hogy rendkívül sajnálja Karadzsicsot, és ami vele történik „az nem igazságszolgáltatás, hanem bosszú.”

„Lehetetlen, hogy csak Radovan Karadzsics legyen mindenért bűnös, ha történt egyáltalán bűncselekmény.” Dodiknak nyilván nincs tudomása Szarajevó négy évig tartó ostromáról, a véres harcokról, a koncentrációs táborokról, Srebrenicáról, Zsepáról.

Odáig megy az elfogultságában, hogy „a nemzetközi közösségek Alija Izetbegovics felelősségre vonásával addig vártak, amíg meghalt, hogy ne lehessen őt a vádlottak padjára ültetni. A többiek és az ő emberei ellen soha nem indult eljárás.” Ez így nem igaz, mert több bosnyák és horvát főtiszt ellen indult eljárás háborús bűnök miatt, és ítélték őket letöltendő börtönbüntetésre. Abban igaza van, hogy ez nem minden esetben Hágában történt, mert a nemzetközi bíróság felhatalmazta a boszniai és a horvát igazságszolgáltatást háborús bűnök tárgyalására.

Dodik szerint egyedül a bosnyák hadsereg srebrenicai alakulatának parancsnoka, Naszer Orics ellen indítottak eljárást, aki szerbeket gyilkolt, ennek ellenére szabadlábon védekezhet Szarajevóban, és szemérmetlenül vádolja a Szerb Köztársaság volt elnökét, aki soha nem adott ki egyetlen parancsot sem, hogy akár egyetlen bűncselekményt is elkövessenek. „Legalábbis én nem tudok róla.” Az lehet, hogy ő nem tud róla, ez azonban nagyon sovány érv.  

Több más szerb politikushoz hasonlóan, a hágai nemzetközi törvényszéket nem tartja legitimnek, úgynevezett „igazság intézetnek” titulálja, amit csak arra hoztak létre a nemzetközi közösségek, hogy ott megvádolják a volt Jugoszlávia valamennyi szerb nemzetiségű állami és katonai vezetőjét.

„Valaki kikötötte, hogy a szerbek azok, akiknek mindenért felelni kell, ami történt. Senki más nem volt felelős. Sem Franjo Tudjman, sem Alija Izetbegovics, sem a horvát és bosnyák politikai elit más tagja. Ezért nem igazságszolgáltatás ez, hanem bosszú. Karadzsics ebbe csak azért került be, mert ő volt a köztársasági elnök. Lehetetlen, hogy konkrét bűne legyen valakinek, aki egy nemzet politikai vezetője. Kitalálták ezt a mesét a kollektív felelősségről, amivel minden szerbet bűnösnek mondanak ki.”

Dodik az interjúban kijelentette, hogy a „bűnökért felelni kell, akármilyen régen követték is el, de annak kell felelni, aki azt elkövette.” Azt mondta, hogy Karadzsics álma abban az időben a szerb nép szabadsága volt és nem bűncselekmények elkövetése más népek ellen.

Bármi legyen is az ítélet, az biztos, hogy a nyugat-Balkánon és Bosznia-Hercegovinában semmi nem lesz ugyanaz, mint az ítélethirdetés előtt. Vízválasztó lesz mind politikai, mind történelmi értelemben.

Ha Karadzsicsot esetleg felmentik, vagy annyi év büntetést kap, amit már 2008 óta börtönben töltött éveivel letudott, szerb politikusokkal és vallási vezetőkkel együtt Paléban újra álmodják a Nagy-Szerbia álmot, megrajzolják a határvonalát Bosanska Kostajnicától Negotinig, Szabadkától Trebinjéig.

Igaz, ez a forgatókönyv elég hihetetlen lenne. De az is igaz, hogy ha a Bíróság az eddigi gyakorlatához tartja magát, Karadzsics nem életfogytiglani fogságban fog meghalni népirtásért.

Radovan Karadzsics nemcsak egy csavar volt a nagyszerb bűnügyi gépezetben. Ő volt az első elnöke egy „fél” államnak, amit létrehoztak Bosznia-Hercegovina területén, ő volt a Szerb Köztársaság hadseregének főparancsnoka, ő adott utasításokat Ratko Mladics tábornoknak, alárendeltségében működött a teljes politikai, katonai, rendőri szervezet.

Az életfogytiglani börtönbüntetés a Nagy-Szerb projekt életfogytiglani eltemetését is jelentené, amit kimondva, vagy kimondatlanul, a mai napig Belgrád soha nem vetett el.

Március közepén az MH KFOR Kontingens 14. váltásának katonái nemzetközi kiképzéseken vettek részt Koszovóban.

Nemzeti ünnepünkről, március 15-ről nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi missziókban is megemlékeztek a magyar katonák. Összeállításunkban a külföldön szolgáló békefenntartó kontingensektől kapott tudósításokat közöljük.

Futóversenyen vettek részt március elején a Koszovóban szolgáló MH KFOR Kontingens 14. váltásának katonái.

Március elején elérte a teljes műveleti készenlétet az EUFOR Többnemzeti Zászlóalj magyar százada. A magyar békefenntartók - január és július között - egy török századdal közösen látják el feladatukat.

Szarajevóban, az EUFOR parancsnokságán tett látogatást a napokban Mikhail Kostarakos vezérezredes, az EU Katonai Bizottságának elnöke (CEUMC). A magas rangú tábornokot hivatalos útjára − az osztrák és a szlovén katonai képviselők mellett − Domján László vezérőrnagy, NATO−EU katonai képviselő, az MH Katonai Képviselő Hivatalának vezetője is elkísérte.

A Koszovóban tartózkodó MH KFOR Kontingens 14. váltás Delta százada is megmérettetett február végén egy nagyszabású tömegkezelési gyakorlaton. A többségében az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáiból álló magyar század a keleti Nemzetközi Harccsoport részeként járőrözési, táborvédelmi és tömegkezelési feladatok ellátásában vesz részt.

Közös képzésen vettek részt február 27-én a Magyar Honvédség KFOR kontingensének katonái az amerikai Nemzeti Gárda 159-es légi mentőegységének UH-60 Black Hawk típusú helikoptereken repülő személyzetével.

Február 24-én, szerdán ünnepélyes keretek között rendezték meg az EUFOR Többnemzeti Zászlóalj (Multinational Battalion - MNBN) parancsnoki beosztásának átadás-átvételét.

Janson D. Boyles dandártábornok, az amerikai 184. Tartalékos Expedíciós Parancsnokság parancsnoka - 2015 májusától a KFOR törzsfőnöke -, kiemelkedő munkája elismeréseként emlékérmet adományozott Tukarcs Dóra hadnagynak, aki a napokban fejezte be misszióját. A megtisztelő elismerést a KFOR törzsigazgató segítőjeként (KFOR DOS ADMIN) vívta ki.

Február 23-án Mihócza Zoltán dandártábornok, az EUFOR törzsfőnöke átadta az EUFOR-misszió osztrák és holland kontingenseiben szolgáló katonáknak az EU közös biztonság- és védelempolitikája Althea-műveletében való részvételért járó szolgálati jelet.

Megtörtént az MH KFOR Kontingens 14. váltásának első megmérettetése Koszovóban. A napokban megrendezett „FOX I.” elnevezésű gyakorlatot Korom Ferenc dandártábornok, a KFOR parancsnokhelyettese is megtekintette.

Mint beszámoltunk róla, a napokban megkezdte koszovói külszolgálatát az MH KFOR Kontingens 14. váltása. A korábbi, 13. váltás katonái fél évig teljesítettek szolgálatot a nyugat-balkáni országban. Alábbi összeállításunkból kiderül, hogy telt ez a hat hónap a magyar békefenntartók számára.

Az MH KFOR Kontingens 14. váltása a napokban kezdte meg hat hónapos külszolgálatát Koszovóban. A parancsnoki beosztás átadás-átvételi ünnepségén részt vett Korom Ferenc dandártábornok, a KFOR parancsnokhelyettese, valamint dr. Márkusz László, koszovói rendkívüli és meghatalmazott nagykövet is.