Határon túli magyar portálok összesített hírei

A várakozásokkal ellentétben a Tisza Magyarkanizsánál nem szerdán, hanem már vasárnap, március 25-én tetőzött.

Névnap Gedeon – héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

Johanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Idézet

„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint másokon. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”

Antoine de Saint-Exupéry

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Darmay Viktor, Vicmándy Győző (Őrdarma, 1850. dec. 2. – Kozma, 1878. márc. 28.) Költő. Ung megyei kisnemesi családból származott. Tanulmányait Eperjesen, Kassán, majd Pesten folytatta. Jogot tanult. Atyai jóbarátjának, Szemere Miklósnak, a szabadságharcban részt vevő költőnek, Kossuth rendíthetetlen hívének hatására fordult érdeklődése az irodalom felé. Versei 17 éves korától jelentek meg különböző lapokban. A Communeről c. versciklusában a párizsi kommünt éltette. 1875 áprilisától augusztusáig a Garabonciás Diák szerkesztője.

Fiatalon, 28 éves korában halt meg. Tiszteletére a Gyöngyösi Irodalmi Társaság 1912. június 3-án az őrdarmai iskola falán emléktáblát helyezett el.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Psota Irén (1929) születése. Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő. Gyermekkorától színészi pályára készült. Eleinte Dávid Irén néven játszott. Komikaként és drámai szerepekben is nagyot alakít, számos filmben szerepelt. Többek között a Frédi és Béni című rajzfilmsorozat Vilmájának kölcsönözte jellegzetes, mély hangját.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.; Wikipedia

IDŐ!

„… most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét.” (1Sámuel 9:27)

Íme, egy ősi ige modern üzenettel: „És amikor leértek a város végére, ezt mondta Sámuel Saulnak… most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét.” (1Sámuel 9:27). Manapság az emberek úgy gondolkodnak, hogy ahhoz, hogy sikert érjenek el, teljes sebességgel kell rohanniuk, amíg be nem esnek az ágyba. Mi ennek a hátulütője? Kevesebbet, vagy egyáltalán nem foglalkozunk az Úrral. Az állandó elfoglaltság lelki kiszáradáshoz vezet. Lehet, hogy a hajszában való részvétel izgalmas vagy jutalmat ígérő, de nem hagy időt az Úrra, vagy csak nagyon keveset. Nem kell ehhez elfoglalt üzletembernek lenni. Nézd csak meg a kisgyermekes anyákat: minden percüket lekötik a cseppnyi teremtmények, aki húzgálják őket, összefirkálják a falat, sáros cipővel jönnek be, és még arra is képesek, hogy felébresszenek az éjszaka közepén. Ha veled is ez történik, neked is időt kell kérned, mint egy edzőnek a meccsen. Mondd ki: „Nem hagyom, hogy robotpilótára kapcsoljon a lelki életem, nem fogok semmitmondó imákat mormolni, és nem fogom csak úgy lapozgatni a Bibliámat anélkül, hogy valóban tanulmányoznám, vagy szerinte élnék. Kész vagyok megfizetni bármilyen árat azért, hogy Istennel tudjak járni.” Nem lesz könnyű. Azzal kell kezdened, hogy nemet mondasz bizonyos dolgokra, és vállalod annak kockázatát, hogy egyeseknek nem fog tetszeni, amit teszel. De ez az egyetlen mód arra, hogy békességben élj Istennek, és lehetőséged legyen meghallani, ha szól hozzád. Soha senki nem mondta, hogy a keresztyén élet könnyű, de van-e bármi a világon, ami hosszútávon fontosabb vagy kifizetődőbb?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Hetvenöt éves korában elhunyt a Magyarországon több reformintézkedést meghonosító Demján Sándor, a Magyar Labdarúgóliga korábbi elnöke.

Az 1943-ban született vállalkozó, üzletember a Skála Coop igazgatójaként szerzett hírnevet.

Ügyvezető elnöke volt az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint 2017-ig elnöke a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ).

Számos közismert projekt köszönheti létrejöttét Demján Sándornak: 1996-ban megnyitotta a Bank Centert és a Pólus Centert, 1999-ben pedig a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert – írja az mlsz.hu.

A nevéhez fűződik a Prima Primissima-díj 2003-as megalapítása.

A labdarúgással több alkalommal is kapcsolatba került élete során: az MTK labdarúgó-szakágának elnöke volt, illetve vezette az MLSZ közgazdasági bizottságát. 2000-ben a Magyar Labdarúgóliga elnöke lett, és a professzionális klubok gazdasági stabilitásáért fáradozott.

Munkáját a magyar állam a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével ismerte el 2013-ban.

A Gazprom orosz állami gázvállalat nem hajlandó végrehajtani a stockholmi választott döntőbíróság határozatait, így nem indítja újra a gázszállításokat Ukrajnának, és nem fizeti ki az ukrán félnek megítélt 2,6 milliárd dollár kártérítést – hozta nyilvánosságra kedden a Naftohaz ukrán gázvállalat sajtószolgálata.

A közlemény szerint a két vállalat a múlt héten folytatott tárgyalásokat, amelyeken az orosz fél arra igyekezett rávenni az ukránokat, hogy változtatásokat hajtsanak végre vagy szüntessék meg az általuk korábban megkötött, még érvényben lévő szerződéseket, így ugyanis semmissé válnának a stockholmi bíróság határozatai.

A Naftohaz mindkét javaslatot elfogadhatatlannak minősítette és elvetette.

“Az, hogy a Gazprom nem hajlandó teljesíteni a nemzetközileg elismert, nagy tekintélyű kereskedelmi választott bíróság határozatát, kétségbe vonja az orosz vállalat mint partner megbízhatóságát az európai gázipar számára. Fennáll a veszélye annak, hogy általában sem tartja be a szerződéseit” – szögezte le közleményében az ukrán vállalat.

A Naftohaz tájékoztatása alapján abban állapodtak meg az orosz féllel, hogy áprilisban újabb tárgyalási fordulót tartanak. Ezen várhatóan a Gazprom válaszol a Naftohaznak a tranzitdíjak áttekintésére, valamint az Ukrajnán keresztüli gázszállításokról szóló szerződés 2019-es lejárta utáni meghosszabbítására tett javaslataira.

Az ukrán és az orosz állami gázvállalat 2014 nyarán perelte be kölcsönösen a másikat a gázvásárlásról, illetve a tranzitról 2009-ben kötött – tíz évre szóló – két szerződés megszegéséért.

A stockholmi döntőbíróság tavaly decemberben és idén február végén – a gázárral és a tranzitdíjjal kapcsolatban – is Ukrajna számára kedvező ítéletet hozott. A perekben a bíróság arra kötelezte a Gazprom orosz gázvállalatot, hogy 2,56 milliárd dollárt fizessen Ukrajnának, valamint legfeljebb évi öt milliárd köbméter gázt szállítson le Ukrajnának 2018-2019-ben európai piaci áron. Mindkét határozat végrehajtását március 1-jén kellett volna megkezdenie az orosz gázóriásnak, de nem tette. Ehelyett a Gazprom március 5-én arról értesítette a Naftohazt, hogy a stockholmi döntőbíróságon szerződésbontási eljárást indított el.

Petro Porosenko ukrán elnök március 7-én bejelentette: egy jogászcsapat már hozzálátott annak kidolgozásához, miképpen foglalhatja le Ukrajna a Gazprom aktívumait belföldön és külföldön, hogy a megítélt kártérítési összeget – amely ráadásul minden késedelmes nappal újabb félmillió dollár büntetőkamattal növekszik – ily módon hajtsa be.

Mifelénk még ritka a barbeque szósz felhasználása, de érdemes kipróbálni a különleges, füstölt ízű mártást. Báránnyal társítjuk, és görögös körettel tálaljuk. Ha valami különlegesre vágynak a húsvéti ebédre, mindenképp próbálják ki. Tamás Csilla receptje elolvasható itt: Új kilátások (meg köszöngető...

II. Rákóczi Ferenc születésének 342. évfordulóját méltatták március 25-én a ma Szlovákiához tartozó Borsiban, a fejedelem szülőházánál.

Az ünnepség keretében sor került a Nagyságos Fejedelmet ábrázoló mellszobor felújított posztamensének (oszlopszék) és talapzatának leleplezésére is. A rendezvény szervezésében nagy részt vállalt Laczkó Lajos, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnöke és Varga Anna Tünde, Borsi község polgármestere. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Gálik Gábor, a Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Szénási Lajos Magyarország Kassai Konzulátusának képviseletében, valamint Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere.

A rendezvény elején Szabó Sándor kuruc nótát játszott tárogatón, majd Mezősi László hagyományőrző „hírlövéssel” jelezte a „Fiú születését”. A közös imádságot Markovics István római katolikus plébános és Gellért Gyula nyugalmazott református esperes áldása zárta.

Dr. Gálik Gábor beszédében hangsúlyozta, hogy Rákóczi a szabadság szeretetével és a hazához fűzött feltétel nélküli hűségével tűnt ki. Az ünnepi beszédek között dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója tartott történelmi emlékeztetőt, aki a többi között azt emelte ki, hogy Rákóczi 300 éves távlatból is az elvhűséget, a végsőkig való küzdőszellemet, a meg nem alkuvást és az önfeláldozást jelenti a mai ember számára. Ezt követően felolvasták Bíró Csaba, Sóvárad polgármesterének üdvözlő levelét is.

Ezután a felújított talapzat avatása következett, melyet dr. Gálik Gábor és Szamosvölgyi Péter leplezett le. Markovics István római katolikus plébános és Gellért Gyula lelkész megáldották az emlékművet.

A beregszászi Rákóczi-főiskoláról történelem szakos hallgatók voltak jelen az eseményen.
A rendezvény koszorúzással zárult.

Pirigyi Gergely,
a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója

A Red Bull ifjú tehetsége lesz a Nagy Futam F1-es sztárvendége.

A május elseje mostanra a hazai autósport szerelmeseinek is bevésődött a memóriájába, hiszen ezen a napon Budapest minden évben a motorsport fővárosává változik. A Nagy Futam olyan meghatározó eseménnyé növekedett az évek során, amelyre aktív F1-es sztárok is elfogadják a meghívást.

2012-ben a McLaren versenyzője, Jenson Button például elsőként tisztelt meg bennünket jelenlétével az akkor még Belvárosi Nagydíjként megismert rendezvényen, de vendégül láthattuk már Gerhard Bergert, David Coulthardot, Valtteri Bottast, Kimi Räikkönent, avagy azt a Daniel Ricciardót is, aki egy kicsit kapcsolódik az idei rendezvényhez is.

Egy hétfő délelőtti sajtótájékoztatón, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója ugyanis bejelentette, a 2018-as Nagy Futam sztárvendége az ausztrál versenyző csapattársa, Max Verstappen lesz.

„A pilóták közül a Red Bull holland fenegyereke, Max Verstappen bemutatózik Budapesten” – jelentette be Gyulay Zsolt. „Ő még nem járt itt, de a többiektől már tájékozódott az eseményről, amelyen bizonyára ő is remekül érzi majd magát. S hogy mekkora igény van a világban az ilyen autósportot népszerűsítő, városi eseményekre, azt jól mutatja, hogy Chase Carey, a Formula-1 elnöke, és a Liberty Media vezetőségének több tagja is elfogadta a meghívásunkat. A paddockot a Bazilikánál építjük fel, a belvárosi felvonulás résztvevői pedig a Károly körúton és a Rákóczi úton végighaladva, a Ferenciek terénél megfordulva bemutatóznak majd a városban”- tette hozzá a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hegedült a világ legnagyobb koncerttermeiben: megtapsolták például a Carnegie Hallban és a bécsi Musikvereinban. Tizedik alkalommal kezdte grandiózus Újévi koncerttel az esztendőt és másodszor indította útjára a 100 Templomi Koncert elnevezésű jótékony célú sorozatot. Ennek keretében érkezett Kolozs...

Közös nyilatkozatban áll ki a magyar kormány mellett öt Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezet és arra buzdítanak minden magyar fiatalt, hogy vegyen részt az országgyűlési választáson.

Az erről szóló nyilatkozatot kedden Budapesten írta alá Böröcz László, a Fidelitas elnöke, Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ifjúsági Szervezetének vezetője, Fehér Szabolcs, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Ifjúsági Fóruma, Gubík László, a felvidéki ViaNova Ifjúsági Csoport és Oltean Csongor, az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviselői.

Ugyanakkor a nyilatkozat szerint arra is biztatnak mindenkit, hogy lássa el kézjegyével az az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést.

A dokumentum szerint, a Kárpát-medence magyar fiatalsága elkötelezett, hogy megőrizze nyelvét, kultúráját, megvédje nemzeti önállóságát, megóvja a Kárpát-medence keresztény moralitását, a magyarság kulturális örökségét Magyarországon és a határon túl egyaránt.

Figyelmeztetnek arra: a fiatalok döntésükkel évtizedekre meghatározzák, hogy milyen világban alapítanak családot, ezért felelős döntést kell hozniuk arról, hogy kik képviselik az ifjúságot a magyar Országgyűlésben.

Úgy vélekednek, hogy az európai migrációs krízisre adott válasz meghatározza Magyarország és az egész kontinens jövőjét – tartalmazza a nyilatkozat.

Böröcz István azt hangsúlyozta: minden magyar fiatalt arra kérnek, hogy támogassa Magyarország kormányát, annak érdekében, hogy folytatni tudja a megkezdett munkát.

Ugyanis a választás tétje: lesz-e olyan kormánya Magyarországnak, amely Európában kiáll a keresztény gyökerekre épülő Magyarországért – fűzte hozzá.

Dobsa István minden kárpátaljai magyar nevében megköszönte a magyar kormánynak az elmúlt években az ukrajnai magyarságnak nyújtott támogatását, amely létkérdést jelentett számukra.

Fehér Szabolcs ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta felmérhetetlen mértékű támogatást kap Magyarországtól a vajdasági magyar közösség.

Hozzáfűzte, hogy a “kerítés” is nagy segítséget jelent, mert annak megépülése előtt a vajdasági magyarlakta településeken zúdult át a migránsok tömege. Ez pedig felborította az ott lakók életét – hangzott el.

Gubík László kifejezte örömét, hogy egy olyan erővel bíró politikai család, mint a Fidesz-KDNP fontosnak tartja az ifjúság ügyét. Ennek nyomán olyan folyamatok indultak el a kárpát-medencei fiatalság körében, amire jövőt lehet alapozni – mondta.

Oltean Csongor arról szólt, hogy a nyilatkozattal is be tudják mutatni Európának a magyar fiatalság határokon átívelő együttgondolkodását.

Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy április 8. után is olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely partnerként tekint az ifjúságra – hangsúlyozta.

Amint az előző évek is bebizonyították, az FMTÜ nagymértékben hozzájárul az erdélyi magyar műszaki értelmiség szakmai színvonalának emeléséhez. Az EME Műszaki Tudományok szakosztálya és a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara közös szervezésében huszonharmadik alkalommal került sor Kolozsvárt a Fiatal...

A Márton Áron Kollégium és Szakkollégium (Debrecen), az ELTE Márton Áron Szakkollégium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem közös szervezésű PhD-konferenciát hirdet doktori és posztdoktori képzésben részt vevő, határon túli egyetemi hallgatók számára Interdiszciplinaritás a Kárpát-medencében címmel.
A konferencia időpontja: 2018. április 6. (péntek)
Helyszíne: Debreceni Egyetem, Főépület (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)

Jelentkezhet valamennyi Magyarország területén kívül született, magyar nemzetiségű, doktori/posztdoktori képzést folytató hallgató tanulmányainak helyszínétől függetlenül.

Részvételi szándékukat a jelentkezési lap és a tervezett előadás rövid, magyar nyelvű kivonatának elküldésével(formai követelmények a jelentkezési lapon) legkésőbb 2018. március 25-ig jelezhetik az alábbi e-mail címen:

masz@unideb.hu
Tárgy: „PhD-konferencia 2018”

A konferencia nyelve magyar.

Az előadások időtartama 15 perc, amit 5 perc vita követ. Az előadások írott változatát önálló, lektorált kötetben kívánjuk megjelentetni.

A jelentkezéseket az alábbi szekciókba várjuk:
Irodalomtudomány, Nyelvtudomány, Történelem- és politikatudomány, Néprajztudomány, Vallás-, Kultúra- és Művelődéstörténet, Állam- és Jogtudomány, Komplex Természettudományok, Társadalomtudományok, Szociológiatudomány, Informatika, illetve Orvos- és Egészségtudomány.

A beérkezett jelentkezéseket szakmai bizottság bírálja el, az előadásra felkért hallgatókat 2018. március 30-igértesítjük.

A konferencia idejére a résztvevőknek az előzetesen jelzett igényeknek megfelelően étkezést, valamint – 2 ágyas zuhanyzós szobákban – szállást biztosítunk.

A konferencia támogatói:

További információk elérhetők a https://martonaron.elte.hu/ honlapon, e-mailben: masz@unideb.hu, telefonon: +36 (52) 536-722, személyesen: a Debreceni Márton Áron Kollégium és Szakkollégiumban (4027 Debrecen, Egyetem sugárút 13.).

Jelentkezési lap
Konferencia felhívás

A régi, hagyományos módszerekkel, természetes anyagokkal is festhetünk tojást, a színek éppen olyan szépek, élénkek, ragyogóak, mint a vegyi festékkel kezelteké.   Aki járt az üzletekben, tudja, se szeri, se száma a tojásfesték féléknek, egyik címke többet ígér, mint a másik, piros, arany, ezüs...

Tizenöt hrivnyás parkolási díjat kérnek el óránként az autósoktól a Széchenyi úton és az Ivano Franko utcában kialakított fizetett parkolóhelyeken Beregszászban. A kérdésben a Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága döntött március 27-i ülésén.

Az adott parkolókban ingyenes helyeket jelöltek ki a fogyatékkal élők, valamint a speciális járművek számára. Az áruszállítóknak 15 percet biztosítanak a termékek kirakodására.

Továbbra is ingyenes marad a parkolás az 1. számú középiskola, a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskola, továbbá a szakorvosi rendelő környékén.

A bizottság döntése értelmében ezentúl tilos lesz a parkolás az Ivano Franko utca jobb oldalán (a Timoscsuk és a Kobiljanszka utcák közötti szakaszon), valamint a Munkácsi út jobb oldalán (a művészeti iskola és a közlekedési jelzőlámpa közötti szakaszon).

Kárpátalja.ma

Már tudjuk, hogy a szenátus is megszavazta az igazságügyi törvények azon módosításait, amelyekre az Alkotmánybíróság felhívta a parlament figyelmét. Az RMDSZ ezúttal is a változtatások mellett állt ki. Érdekképviseletünk szenátusi frakciójának vezetőjétől, Cseke Attilától kérdeztük: változott-e a Sz...

A kárpátaljai magyarok mindennapjait mutatja be Mohai Balázs, az MTVA/MTI fotóriportere azon a kiállításon, amely szerdán nyílik a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Iskolában.

Tavaly tavasszal több alkalommal járt Mohai Balázs a Kárpátaljai Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén, a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosiban, hogy megörökítse a létminimum alatt élő gyerekek mindennapjait.

Mohai Balázs az MTI-nek hangsúlyozta, hogy kifejezetten a gyerekeket fotózta otthonukban, iskolában vagy a játszótéren. Ezek a gyerekek sokszor csak az egyik szülőjükkel vagy a nagyszüleikkel, távolabbi rokonaikkal élnek együtt és nő azoknak a gyerekeknek a száma is, akiket egyszerűen a sorsukra hagynak – mondta a fotóriporter.

A kiállítás tájékoztatója szerint Kárpátalján egy átlagos fizetés mintegy 35 ezer, míg egy átlagos nyugdíj 12 ezer forintnak megfelelő ukrán hrivnya. Az élelmiszerek, a lakbér és az üzemanyag ára mindeközben megközelíti a magyarországi árszintet. A kelet-ukrajnai fegyveres válság nyomán kialakult gazdasági krízis komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határon élőknek is. A nélkülöző kiskorúak nemcsak kirándulásból vagy játékokból, hanem sokszor alapvető tisztálkodószerekből, élelmiszerekből, meleg ruházatból is hiányt szenvednek. Az otthon melege több szempontból sem magától értetődő Kárpátalján. Sok családnak nincs anyagi fedezete, hogy a gázt a házába vezettesse. Mások a gázárak folyamatos emelkedése miatt kénytelenek inkább fával, rőzsével fűteni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)? valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat jótékonysági nemrég gyűjtést indított a külügyi állomány körében, ezt az akciót segíti Mohai Balázs Magyar mindennapok Kárpátalján című fotókiállítása, amely januárban a KKM-ben is bemutatkozott.

Kárpátalján és Ukrajna egész területén nagy tisztelet övezi Kárpát-Ukrajna hőseit. Emlékükre utcákat neveznek el, emlékműveket és -táblákat állítanak. Ugyanakkor létezik egy másik nézet is a korabeli viharos események megítélésére vonatkozóan, melyet Michael Winch brit újságíró „Egynapos állam” (Republic for a Day) című könyvéből ismerhetünk meg.

Winch Kárpát-Ukrajna területén tartózkodott a szóban forgó időszakban, és később független megfigyelőként, szemtanúként írta le könyv formájában mindazt, ami vidékünkön történt azokban az időben. Nemrég ez a könyv – a csodával határos módon – megjelent Ukrajnában, ukrán nyelven. A kötet nagy port kavart, éles vitákat váltott ki történészek, politikusok, társadalmi szereplők között.

Földink, a történelemtudományok doktora, a Prágában élő Ivan Pop recenziót jelentetett meg az egyik cseh kiadványban Winch „botrányos” könyvéről, melyet bátyja, a szintén történész Dmitro Pop lefordított ukránra a ProZak hírportál számára Ennek a recenziónak a magyar fordítását ajánljuk most olvasóink figyelmébe.

A brit újságíró beszámolója a Podkarpatszka Ruszban történt eseményekről (1938-1939)

Az ukrajnai könyvpiac meglepetése lett Michael Winch brit újságíró ukrán nyelvre lefordított könyve, amely az „Egynapos állam” címet viseli. Egy angol szemtanú vallomása a Kárpát-ukrajnai eseményekről. Tempora, 2012 (eredetiben: Michael Winch. Republic for a Day: An Eyewitness Account of the Carpatho-Ukraine Incident. London, 1939). A könyv szövegét kiterjedt kommentárok kísérik ukrán történészek részéről (O. Pahirja, N. Kircsiv, L. Belej). A könyv kiadása az „ECEM Media Ukrajina” projekten belül azért is furcsa, mivel az ukrán fél számára a brit újságíró visszaemlékezése nem igazán kedvező dokumentum a Csehszlovák Köztársaság idején végbement ún. Kárpát-ukrajnai eseményekről. Ebből az okból kifolyólag az ukrán történészek a saját kommentárjaikban megkísérlik „hozzáfesteni” és „magyarázni” az 1939. évi huszti események jellegét, valójában cáfolják Winch visszaemlékezéseit, ráadásul össze is zavarják az olvasót.
A brit újságíró hozzáértésének alátámasztásául közreadunk néhány adatot életrajzából, amelyek valamilyen mértékben magyarázzák, hogyan és miért érkezett Husztra 1939-ben. Michael Bluet Winch (1907–1991) Londonban született, Cambridge-ben tanult nemzetközi kapcsolatok és újságíró szakon (1929). 1931–1933 között a brit követség munkatársa volt Varsóban, Brüsszelben, Athénban, 1934–1935-ben a Reuters hírügynökség szerkesztője, 1936–1939-ben tudósító a Christian Science Monitornál, 1939–1943 között a BBC szláv szerkesztőségének munkatársa, 1943–1954 között a Külügyminisztérium munkatársa, a brit követség sajtóattaséja Moszkvában, Varsóban, Bonnban. A háború után Németországról, Belgiumról, Ausztriáról írt könyveket, de a legértékesebb írása a Podkarpatszka Ruszról írott könyve maradt, mint a régióban 1939-ben végbement események autentikus forrása.
Michael Winch január 1-én érkezett Husztra, és 1939. március 15-én hagyta el azt. Abban az időszakban a Kárpátok lábainál fekvő egzotikus tájról tárgyaltak Berlinben, Párizsban, Londonban, Rómában, Varsóban, Budapesten, Moszkvában. A négy állam – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – müncheni konferenciája után (1938. szeptember 29–30., ahol Nyugat-Európa Csehszlovákia számlájára akarta kivásárolni magát Hitlertől), a német titkosszolgálat dezinformációs akciót kezdett az úgynevezett ukrán kártyával.
Ennek az akciónak az volt a célja, hogy azt a benyomást keltse, mintha Németország keleti expanziót demonstrálna, azonban valódi célja az volt, hogy megtévessze a nyugati nagy országokat, megfélemlítse Lengyelországot, és nyugtalanítsa Sztálint. Bécs, Wrocław és Lipcse rádióállomásai ukrán nyelvű adásokat kezdtek közvetíteni. A goebbelsi propaganda hangosan harsogta az egész világnak a Harmadik Birodalom védelme alatt a Nagy Ukrán Állam építésének a tervét, amelynek az alapja az ún. Kárpát-Ukrajna lett volna, akár egy „ukrajnai Piemont a Kárpátokban”, amelyet Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió rovására alakítanak meg. Ez a propaganda elnyerte London és Párizs, vagyis a müncheni konferencia résztvevőinek a tetszését, akik nagyon szerettek volna első kézből információhoz jutni arról, hogy mi történik a kárpáti „ukrán Piemontban”.
Több brit, francia, olasz, amerikai újságíró látogatott el Husztra, de a leghosszabb ideig Michael Winch tartózkodott itt. A brit újságíró nem kételkedett abban, hogy az ún. Kárpát-Ukrajna a német titkosszolgálat műve. A ma Prágában, Pozsonyban, Ungváron található dokumentumok, a második Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumi főtitkára, G. Masaryk írásai ékesszóló bizonyítékai annak, hogy az ukrán beállítottságú, 1938. október 26-án kinevezett kárpátaljai autonóm kormányt Volosin Ágostonnal az élen, Berlin ajánlotta a csehszlovák kormánynak. Ez határozottan lehetséges, mivel maguk az ukrán nacionalisták és a kommunisták (a Komintern megbízásából) a 20-as évektől a Kárpátontúli Ukrajna és nem a Kárpáti jelzőt használták. A Winch szövegét magyarázó ukrán történészek határozottan elutasítják ezt a tézisét. Sőt, úgy tartják, hogy Kárpát-Ukrajna az egyik legsikeresebb kísérlet volt az ukrán államépítés tekintetében a 20. században. (Ukrán Népi Köztársaság 1918–1919, Kijev, Nyugat-ukrajnai Népi Köztársaság 1918–1919 – Lemberg, Kárpát-Ukrajna 1938–1939). Ha sikernek nevezhetjük egyáltalán azt a tényt, hogy az említett „köztársaságok” közül egyiket sem ismerték el a világ államai. A legsikeresebb, Kárpát-ukrajnai államalakító kísérletről szóló tézis épp ezért hamis.
Az 1938–1939-es kárpátaljai (Kárpát-ukrajnai) események semmi közöset nem mutatnak Ukrajnával mint olyannal. Az ungvári és a huszti események a csehszlovák válság alkotórészei voltak, semmilyen közös vonást nem mutattak a szovjetunióbeli Ukrajna, a lengyelországi Galícia vagy a romániai Bukovina helyzetével. A vidék – autonóm státuszától és az ukrán nacionalisták hangos kampányától függetlenül – megmaradt a második Csehszlovák Köztársaság részének jogilag és a gyakorlatban egyaránt. „A külső megnyilvánulások gyakran komikus operára emlékeztettek – írja a huszti állapotokról Winch 1939 januárjában. – Idővel annyira komikusak voltak, hogy egy idegen bolygóról Husztra érkező vendég számára groteszk színháznak tűnt.”
Winch jó elméleti felkészültséget mutat a Podkarpatszka Rusz történelmi fejlődésében és etnopolitikai problémáiban való tájékozottság terén. „1919-ig a vidék Magyarország alkotórésze volt; a háború után Európa térképét átrajzolták, és e vidék Csehszlovákia részévé vált … A háború idején (1914–1918) (leginkább a háború végén az ún. Hucul Köztársaság – I.P.) a vidék az ukrán mozgalmak központja volt, de ez nem jelenti azt, hogy a félmilliós lakosság mind hitt volna az ukrán eszmében, vagy ukránnak érezte volna magát … A helyieknek a magyarok magyarázták el, hogy ők nem oroszok, nem ukránok, hanem ruszinok, vagyis őslakos szlávok, akik saját, eredeti szláv nyelvükön beszélnek…
A cseh uralom alatt a hatalom eleinte toleránsan viszonyult mindkét irányzathoz, az „oroszhoz” (ruszinhoz – I.P.) és az ukránhoz is, később azonban külpolitikai okokból (feszültebbé váltak a Lengyelországgal való kapcsolatok – I.P.) elkezdték az ukrán irányvonalat támogatni; ugyanakkor az ukrán eszme rövidesen politikai problémává vált, ami területi változásokkal fenyegetett”. Ezért Winch értelmetlennek tartotta Prága azon politikáját, amelynek alapján emigráns ukránokat munkahelyekre, iskolákba és más nevelő intézményekbe neveztek ki aktív „nemzeti tevékenységükből” kifolyólag. A csehszlovák hatalom, véleménye szerint, ezt elég későn értette meg, és fordult az „orosz” irányzat felé. 1938 utolsó öt hónapjában a német–ukrán agitáció különböző módszereket használt fel, hogy a lakosságot arra kényszerítse, felejtsék el a „ruszin”-t mint fogalmat, és fogadják el az ukrán önazonosságot. A helyi paraszt, jegyzi meg Winch, meghatódott a személye iránti nagymértékű figyelemtől, és mindebből annyit értettek meg, ami egy egyszerű falusi ésszel felfogható volt, miszerint ő helybéli („tutesnyij”) ruszin, akinek hovatartozása nem terjed túl a vidék határain.
Teljesen másként látják ezt azok az ukrán történészek, akik kommentálják Winch szövegét. A saját érveik „alátámasztásáért” egészen a kora középkorig mennek vissza. Nézetük szerint Pidkarpatszka Rusz a kora középkorban a mesés „Vörös” vagy „Nyugati” „Rusz-Ukrajnához” tartozott, melynek lakói a szláv duleb törzs tagjai voltak. A valóságban ilyen képződmény sohasem létezett, az csak a 19. századi galíciai–ukrán romantika képviselőinek fejében alakult, a mai Kárpátalja területén lakó szláv törzsek a fehér horvátok voltak, amely tény Bíborbanszületett Konstantin (905–959) De administrando imperii című könyvéből ismert. A magyar I. István király uralkodása idején a Tisza mellékén létrehozott ún. Ruszka Markában (marchia Ruthenorum), melyet Imre trónörökös herceg irányított dux Ruizorum titulussal, a nevezett történészek „ukrán gyökereket” látnak. Számukra nem probléma, hogy „Ukrajna, „ukrán” mint fogalom csak a 17. századtól létezik.
Winch ukrán kritikusai beismerik, hogy a mai Kárpátalja területét a 10. században „fokozatosan gyarmatosítják a magyarok, egyidejűleg időről időre a magyar királyok egyes területeket az orosz fejedelmeknek ajándékoznak”, ami úgy hangzik, mint egy vicc. Példaként IV. Béla király Máramarostól Sárosig (Kelet-Szlovákia) elterülő „adományá”-ra utalnak, amit 1243-ban vejének, Rosztiszláv Mihajlovics galíciai fejedelemnek adományozott. Magyarország történetében semmi hasonlóról nem tudni, a példa éppen ellentmond IV. Béla király tevékenységének, aki azután, hogy a mongol tatárok elhagyták Magyarországot, elkezdte az ország megújítását, nyugatról telepített az elpusztult területekre, többek között a mai Kárpátaljára telepeseket. Védelmi rendszert építtetett (huszti, királyházai, szőlősi, munkácsi, ungvári, nevickei várak) a tatár betörés ellen ezen a területen, amit állítólag a galíciai fejedelemnek ajándékozott. Az említett történészek úgy tartják, hogy az olvasók nem tájékozottak a középkori birtokviszonyokban. Rosztiszlav fejedelem valóban kapott birtokot (csak a munkácsi domínium egy részét, nem pedig a megnevezett hatalmas területeket) ideiglenes használati joggal. Ugyanez vonatkozik a litván-podóliai fejedelemnek, Korjatovics Tódornak a Luxemburgi Zsigmond császár és király által engedélyezett ideiglenes vezetésére a munkácsi és a makoviczai birtokok felett 1393–1414 között.
Kárpátalja története döntő időszakának tartják az ukrán történészek az 1914–1918-as háborút. Szavaikból az szűrődik ki, hogy a galíciai ukránok együtt harcoltak a kárpátaljai ruszinokkal az osztrák hadseregben, és ukrán szellemben nevelték őket. Ez egy másik csúsztatás. A katonai alakulatok az Osztrák–Magyar Monarchiában területi alapon szerveződtek a két államrendszerben, ezért a galíciai újoncok az osztrák hadseregben szolgáltak, a kárpátaljaiak pedig a magyar katonaságnál, úgyhogy a kárpátaljai ruszinok nem nevelődhettek galíciai „narodoveceknek.” Ez volt a sorsa a nagyapámnak is, akit a magyar hadseregbe hívtak be 1914 augusztusában, orosz golyó által halt meg a galíciai fronton Przemyśl várának védőjeként. A ruszin hadkötelesek a magyar katonaságnál szolgáltak együtt a magyarokkal, mivel a magyar nyelv nem jelentett számukra akadályt. Ezt nem mondhatjuk el a galíciai hadkötelesekről, akik egy külön osztrák alakulatban szolgáltak „szicslövészek”-ként, mivel a német nyelvtudás hiánya miatt nekik nehéz lett volna a német nyelvű katonákkal együtt szolgálni.
Térjünk vissza Michael Winch könyvének szövegéhez! A tapasztalt újságíró gyorsan megértette a huszti politikai atmoszférát, az egyetlen politikai párt, az UNO és a Karpatszka Szics katonai csoport arculatát. A Karpatszka Szics-et e tekintélyuralmi párt felfegyverzett csoportjának tekintette, amit a német SA mintájára hoztak létre.
Tagjainak fanatikus jellemét, Winch szavai szerint, a galíciából származó emigránsok határozták meg. „A szics szakasza úgy nézett ki a kormányépület előtt, mint egy banditákból álló tömeg – rosszul öltözöttek, piszkosak voltak, a legalsóbb néprétegek közül verbuválódtak.” Az ukrainofil (nacionalista – I.P.) mozgalomnak Kárpát-Ukrajnában – Winch szavai szerint – nem volt semmilyen konstruktív politikai programja. „Az ukrán vezetők önzése és hencegése meghiúsította a tárgyalási lehetőségeiket.” Winch meglátogatta a Rahó melletti Dumen nevű koncentrációs tábort, és megállapította, hogy annak berendezése a német mintájú tekintélyuralom létének a bizonyítéka Kárpát-Ukrajnában. E meghatározás ellen határozottan tiltakoznak az ukrán történészek.
Színesen írja le Winch azt a nemzetiségek iránti intoleráns légkört, amit az ukránok terjesztettek Kárpát-Ukrajnában. Az ukrán szervek – szavai szerint – gyűlöletet gerjesztettek a más nemzetiségek képviselői, különösen a csehek ellen. Ebben Winch – jogosan – az ukránok hálátlanságát látta. Egyik oldalról az ukrán emigránsok beismerték, hogy a csehszlovák hatalom teremtette meg számukra a lehetőségek szerinti legjobb körülményeket, jól fizetett munkát biztosított nekik, anyagilag támogatott egész sor ukrán középiskolát és felsőoktatási intézményt. Mint ahogy az ukrán emigráció egyik vezetője, Bircsak V. elismerte, többen közülük jelentős vagyonra tettek szert, sokan „fényűző villákat építettek, mások szőlőültetvényeket vásároltak!” Winch ezzel szemben a következő lózungokkal találkozott: „El innen a csehekkel mindenáron”! „Az ilyesfajta lózung – írta Winch – irracionálisnak, gyerekesnek tűnt. Kárpát-Ukrajnának a saját léte érdekében szüksége volt cseh pénzre, még autonóm területi minőségében is. A cseh hadsereg nélkül lehetetlen volt védekeznie a Magyarország és Lengyelország közötti közös határ kialakításával szemben. Az ukránok célozgattak arra, hogy van más „barátjuk,” egyértelmű, hogy ezeknek a németeknek kellett lenniük. Ugyanakkor az ő oldalukról nem látszott sem pénzügyi, sem egyéb támogatás. Ezt hangosan kimondani egyet jelentett volna azzal, mint kellemetlen helyzetbe kerülni. Nekünk nem maradt más csak hallgatni…”
Winch jelezte az antiszemitizmus terjedését a vidéken, amit cáfolnak az ukrán kommentátorok. Az antiszemitizmus agresszív formájának kezdeményezői, a pogromok elkövetői galíciai emigránsok voltak. Szégyenletes jelenetnek volt tanúja Winch Jaszinya községben. „Hucul ifjak egy csoportja megtámadta a zsidó kézműves szakiskola tanulóit, bottal ütötték, fenyegették őket, hogy mindenkit megkéselnek, és szalonnaevésre kényszerítették őket, ami a hívő zsidónak elfogadhatatlan. Ez valódi pokol volt. Ahogy végeztek a zsidó fiúkkal, a felhevült ifjak megtámadtak egy cseh tanítót, és ütötték, ahol csak érték.” A kormánybiztosok a zsidó felekezeteket különböző „önkéntes adományokra” kötelezték, amelyek olykor hatalmas összegeket tettek ki.
1939. február 12-én választásokat tartottak a helyi parlamentbe, a „szojmba.” A voksolás közel sem volt még szabad, írja Winch. Ennek az eseménynek semmi értelme sem volt. A választónak joga volt megválasztani a hatalmat, de nem választás alapján, mivel csupán egyetlen párt és egy szavazólap létezett. Winch groteszk komédiaként jellemezte a szavazást.
Kárpát-Ukrajna rövid története a végéhez közeledett. „Huszt néhány nappal a magyarok bejövetele előtt – írta Winch – őrültek házához hasonlított, ahol a betegeket szabadon engedték. A kósza hírek alaptalan, semmivel sem bizonyított szóbeszédekkel töltődtek meg. Mindenki potenciális ellenséget látott a másikban. A város el volt szakítva a külvilágtól, a távírókapcsolat külföldre be volt tiltva, nem dolgozott a belső összeköttetés sem…” Tetőpontra hágott a csehellenes kampány, a Nova Szvoboda hivatalos lap nyíltan fegyverbe szólított. Winch március 14-én a csehszlovák katonaság és a puccsista szicsesek kereszttüzébe került. A szicsesek puccsának nem volt értelme, Szlovákia Hitler nyomására kikiáltotta függetlenségét, Kárpát-Ukrajna légüres térbe került. „Körülbelül este fél hétkor a kormányépülethez mentünk, hogy meghallgassuk a független Kárpát-Ukrajna kikiáltását. Sűrűn hullt a hó. A téren kb. 700 ember gyűlt össze.
Ez volt a történelem legkülönösebb függetlenségi kikiáltása. Volosin Ágoston a balkonról kihirdette a független Kárpát-Ukrajnát, de a kormány jelenlévő tagjai részéről nem hangzott el egy dal sem, egy hazafias jelszó sem a Köztársaság javára. Az emberek komoran hagyták el a teret … Az utolsó 24 órát mi három államban éltük meg. A Csehszlovák Köztársaságban ébredtünk fel. Estig Kárpát-Ukrajna szabad ország volt. A következő nap megérkeztek a magyar katonák.
M. Winch könyvének szövege az Ukrán Nacionalista Szervezet (OUN) egyik vezetőjének cinikus kijelentésével fejeződik be, akivel az angol újságíró Pozsonyban találkozott: „Kárpát-Ukrajna számunkra soha semmilyen jelentőséggel nem bírt. Csupán eszköz volt a cél eléréséhez. A mi célunk Nagy Ukrajna eszménye volt és maradt.

Ivan Pop (Csehország)

prozak.info/Kárpátalja.ma

Radu Afrim negyedízben tért vissza a  Tompa Miklós Társulatához. Ezúttal 15 részeg keresi a szeretetet, egymást és Istent. Ivan Viripajev kortárs orosz író csontrészeg emberek szájába adja azokat a kérdéseket, amelyekről jó volna józanon is elmélázni. A Részegek című darabban bankár, cégmenedzser, f...

Mi a teendő, ha a szavazók elrontják az adataik kitöltését a levélszavazáskor? A külhoni szavazók kicserélhetik az adataikat tartalmazó borítékot, ha rájönnek, hogy valamit hibásan írtak! Hogy pontosan hogyan is működik ez, erről kérdezte Mile Lajos kolozsvári főkonzult Szilágyi Szabolcs....

Bányai József ügyvéd elemezte a mai Hangolóban az alpolgármestert elítélő pert. Bányai József volt a mai Hangoló vendége, az ügyvéd rámutatott Kolozsvár volt magyar alpolgármesterét elítélő per olyan aspektusaira, amelyek szerint talán vádat sem emelhettek volna ellene. Bányai József Varga Mihály Má...

A húsvét előtti hagyományos áremelkedés már két héttel az ünnep előtt érzékelhető Ukrajnában.

Jellemzően az alapvető élelmiszerek (tojás, hús, sajt, zöldség és gyümölcs) esetében figyelhető meg nagyobb drágulás.

A beregszászi piacon egy kilogramm sertés színhús 120, egy kilogramm csirkemell pedig 99 hrivnya.

A melegházban termesztett zöldségek ára jelenleg igen magas. Közel ötven hrivnyába kerül a paradicsom és az uborka. A legdrágább a kaliforniai paprika, amelynek 85 hrivnyába kerül kilója, de ez valószínűleg még nem a legfelső határ.

A fonott húsvéti kosár ára 150 hrivnyától kezdődik, míg a díszesebb kosarakat 500 hrivnyáért vásárolhatjuk meg.

Ételszenteléskor a húsvéti kosárba többnyire pászka, tojás, sajt, vaj, sárgatúró, sonka, házi kolbász, szalonna, torma és bor kerül.

A házi készítésű pászka ára 40–60 hrivnyától kezdődik. Tíz házi tojásért 35 hrivnyát kell fizetnünk. 200 gramm vaj 25 hrivnyát kóstál, míg egy kilogramm sajt ára 120 hrivnyától kezdődik. A sonka kilója 150-180 hrivnyába kerül, a házi kolbász 150 hrivnya, a szalonna 100 hrivnya. A 250 grammos üveges torma 15, a házi torma pedig 20 hrivnya. Egy liter házi bort 20 hrivnyáért vásárolhatunk meg a beregszászi piacon.

A húsvéthoz hozzátartozik a csokitojás, egy ötdarabos csomag legalább 30 hrivnyába, míg a csokinyuszi darabja minimum nyolc hrivnyába kerül.

Kárpátalja.ma