Határon túli magyar portálok összesített hírei

A kárpátaljai magyarok mindennapjait mutatja be Mohai Balázs, az MTVA/MTI fotóriportere azon a kiállításon, amely szerdán nyílik a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Iskolában.

Tavaly tavasszal több alkalommal járt Mohai Balázs a Kárpátaljai Református Egyházkerülethez tartozó Beregszászon és környékén, a szinte kizárólag magyarok lakta Asztélyon, Beregardón, Bulcsúban, Dédán, Kígyóson, Macsolán és Makkosjánosiban, hogy megörökítse a létminimum alatt élő gyerekek mindennapjait.

Mohai Balázs az MTI-nek hangsúlyozta, hogy kifejezetten a gyerekeket fotózta otthonukban, iskolában vagy a játszótéren. Ezek a gyerekek sokszor csak az egyik szülőjükkel vagy a nagyszüleikkel, távolabbi rokonaikkal élnek együtt és nő azoknak a gyerekeknek a száma is, akiket egyszerűen a sorsukra hagynak – mondta a fotóriporter.

A kiállítás tájékoztatója szerint Kárpátalján egy átlagos fizetés mintegy 35 ezer, míg egy átlagos nyugdíj 12 ezer forintnak megfelelő ukrán hrivnya. Az élelmiszerek, a lakbér és az üzemanyag ára mindeközben megközelíti a magyarországi árszintet. A kelet-ukrajnai fegyveres válság nyomán kialakult gazdasági krízis komoly mindennapi gondokat okoz a magyar határon élőknek is. A nélkülöző kiskorúak nemcsak kirándulásból vagy játékokból, hanem sokszor alapvető tisztálkodószerekből, élelmiszerekből, meleg ruházatból is hiányt szenvednek. Az otthon melege több szempontból sem magától értetődő Kárpátalján. Sok családnak nincs anyagi fedezete, hogy a gázt a házába vezettesse. Mások a gázárak folyamatos emelkedése miatt kénytelenek inkább fával, rőzsével fűteni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)? valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat jótékonysági nemrég gyűjtést indított a külügyi állomány körében, ezt az akciót segíti Mohai Balázs Magyar mindennapok Kárpátalján című fotókiállítása, amely januárban a KKM-ben is bemutatkozott.

Kárpátalján és Ukrajna egész területén nagy tisztelet övezi Kárpát-Ukrajna hőseit. Emlékükre utcákat neveznek el, emlékműveket és -táblákat állítanak. Ugyanakkor létezik egy másik nézet is a korabeli viharos események megítélésére vonatkozóan, melyet Michael Winch brit újságíró „Egynapos állam” (Republic for a Day) című könyvéből ismerhetünk meg.

Winch Kárpát-Ukrajna területén tartózkodott a szóban forgó időszakban, és később független megfigyelőként, szemtanúként írta le könyv formájában mindazt, ami vidékünkön történt azokban az időben. Nemrég ez a könyv – a csodával határos módon – megjelent Ukrajnában, ukrán nyelven. A kötet nagy port kavart, éles vitákat váltott ki történészek, politikusok, társadalmi szereplők között.

Földink, a történelemtudományok doktora, a Prágában élő Ivan Pop recenziót jelentetett meg az egyik cseh kiadványban Winch „botrányos” könyvéről, melyet bátyja, a szintén történész Dmitro Pop lefordított ukránra a ProZak hírportál számára Ennek a recenziónak a magyar fordítását ajánljuk most olvasóink figyelmébe.

A brit újságíró beszámolója a Podkarpatszka Ruszban történt eseményekről (1938-1939)

Az ukrajnai könyvpiac meglepetése lett Michael Winch brit újságíró ukrán nyelvre lefordított könyve, amely az „Egynapos állam” címet viseli. Egy angol szemtanú vallomása a Kárpát-ukrajnai eseményekről. Tempora, 2012 (eredetiben: Michael Winch. Republic for a Day: An Eyewitness Account of the Carpatho-Ukraine Incident. London, 1939). A könyv szövegét kiterjedt kommentárok kísérik ukrán történészek részéről (O. Pahirja, N. Kircsiv, L. Belej). A könyv kiadása az „ECEM Media Ukrajina” projekten belül azért is furcsa, mivel az ukrán fél számára a brit újságíró visszaemlékezése nem igazán kedvező dokumentum a Csehszlovák Köztársaság idején végbement ún. Kárpát-ukrajnai eseményekről. Ebből az okból kifolyólag az ukrán történészek a saját kommentárjaikban megkísérlik „hozzáfesteni” és „magyarázni” az 1939. évi huszti események jellegét, valójában cáfolják Winch visszaemlékezéseit, ráadásul össze is zavarják az olvasót.
A brit újságíró hozzáértésének alátámasztásául közreadunk néhány adatot életrajzából, amelyek valamilyen mértékben magyarázzák, hogyan és miért érkezett Husztra 1939-ben. Michael Bluet Winch (1907–1991) Londonban született, Cambridge-ben tanult nemzetközi kapcsolatok és újságíró szakon (1929). 1931–1933 között a brit követség munkatársa volt Varsóban, Brüsszelben, Athénban, 1934–1935-ben a Reuters hírügynökség szerkesztője, 1936–1939-ben tudósító a Christian Science Monitornál, 1939–1943 között a BBC szláv szerkesztőségének munkatársa, 1943–1954 között a Külügyminisztérium munkatársa, a brit követség sajtóattaséja Moszkvában, Varsóban, Bonnban. A háború után Németországról, Belgiumról, Ausztriáról írt könyveket, de a legértékesebb írása a Podkarpatszka Ruszról írott könyve maradt, mint a régióban 1939-ben végbement események autentikus forrása.
Michael Winch január 1-én érkezett Husztra, és 1939. március 15-én hagyta el azt. Abban az időszakban a Kárpátok lábainál fekvő egzotikus tájról tárgyaltak Berlinben, Párizsban, Londonban, Rómában, Varsóban, Budapesten, Moszkvában. A négy állam – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – müncheni konferenciája után (1938. szeptember 29–30., ahol Nyugat-Európa Csehszlovákia számlájára akarta kivásárolni magát Hitlertől), a német titkosszolgálat dezinformációs akciót kezdett az úgynevezett ukrán kártyával.
Ennek az akciónak az volt a célja, hogy azt a benyomást keltse, mintha Németország keleti expanziót demonstrálna, azonban valódi célja az volt, hogy megtévessze a nyugati nagy országokat, megfélemlítse Lengyelországot, és nyugtalanítsa Sztálint. Bécs, Wrocław és Lipcse rádióállomásai ukrán nyelvű adásokat kezdtek közvetíteni. A goebbelsi propaganda hangosan harsogta az egész világnak a Harmadik Birodalom védelme alatt a Nagy Ukrán Állam építésének a tervét, amelynek az alapja az ún. Kárpát-Ukrajna lett volna, akár egy „ukrajnai Piemont a Kárpátokban”, amelyet Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió rovására alakítanak meg. Ez a propaganda elnyerte London és Párizs, vagyis a müncheni konferencia résztvevőinek a tetszését, akik nagyon szerettek volna első kézből információhoz jutni arról, hogy mi történik a kárpáti „ukrán Piemontban”.
Több brit, francia, olasz, amerikai újságíró látogatott el Husztra, de a leghosszabb ideig Michael Winch tartózkodott itt. A brit újságíró nem kételkedett abban, hogy az ún. Kárpát-Ukrajna a német titkosszolgálat műve. A ma Prágában, Pozsonyban, Ungváron található dokumentumok, a második Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumi főtitkára, G. Masaryk írásai ékesszóló bizonyítékai annak, hogy az ukrán beállítottságú, 1938. október 26-án kinevezett kárpátaljai autonóm kormányt Volosin Ágostonnal az élen, Berlin ajánlotta a csehszlovák kormánynak. Ez határozottan lehetséges, mivel maguk az ukrán nacionalisták és a kommunisták (a Komintern megbízásából) a 20-as évektől a Kárpátontúli Ukrajna és nem a Kárpáti jelzőt használták. A Winch szövegét magyarázó ukrán történészek határozottan elutasítják ezt a tézisét. Sőt, úgy tartják, hogy Kárpát-Ukrajna az egyik legsikeresebb kísérlet volt az ukrán államépítés tekintetében a 20. században. (Ukrán Népi Köztársaság 1918–1919, Kijev, Nyugat-ukrajnai Népi Köztársaság 1918–1919 – Lemberg, Kárpát-Ukrajna 1938–1939). Ha sikernek nevezhetjük egyáltalán azt a tényt, hogy az említett „köztársaságok” közül egyiket sem ismerték el a világ államai. A legsikeresebb, Kárpát-ukrajnai államalakító kísérletről szóló tézis épp ezért hamis.
Az 1938–1939-es kárpátaljai (Kárpát-ukrajnai) események semmi közöset nem mutatnak Ukrajnával mint olyannal. Az ungvári és a huszti események a csehszlovák válság alkotórészei voltak, semmilyen közös vonást nem mutattak a szovjetunióbeli Ukrajna, a lengyelországi Galícia vagy a romániai Bukovina helyzetével. A vidék – autonóm státuszától és az ukrán nacionalisták hangos kampányától függetlenül – megmaradt a második Csehszlovák Köztársaság részének jogilag és a gyakorlatban egyaránt. „A külső megnyilvánulások gyakran komikus operára emlékeztettek – írja a huszti állapotokról Winch 1939 januárjában. – Idővel annyira komikusak voltak, hogy egy idegen bolygóról Husztra érkező vendég számára groteszk színháznak tűnt.”
Winch jó elméleti felkészültséget mutat a Podkarpatszka Rusz történelmi fejlődésében és etnopolitikai problémáiban való tájékozottság terén. „1919-ig a vidék Magyarország alkotórésze volt; a háború után Európa térképét átrajzolták, és e vidék Csehszlovákia részévé vált … A háború idején (1914–1918) (leginkább a háború végén az ún. Hucul Köztársaság – I.P.) a vidék az ukrán mozgalmak központja volt, de ez nem jelenti azt, hogy a félmilliós lakosság mind hitt volna az ukrán eszmében, vagy ukránnak érezte volna magát … A helyieknek a magyarok magyarázták el, hogy ők nem oroszok, nem ukránok, hanem ruszinok, vagyis őslakos szlávok, akik saját, eredeti szláv nyelvükön beszélnek…
A cseh uralom alatt a hatalom eleinte toleránsan viszonyult mindkét irányzathoz, az „oroszhoz” (ruszinhoz – I.P.) és az ukránhoz is, később azonban külpolitikai okokból (feszültebbé váltak a Lengyelországgal való kapcsolatok – I.P.) elkezdték az ukrán irányvonalat támogatni; ugyanakkor az ukrán eszme rövidesen politikai problémává vált, ami területi változásokkal fenyegetett”. Ezért Winch értelmetlennek tartotta Prága azon politikáját, amelynek alapján emigráns ukránokat munkahelyekre, iskolákba és más nevelő intézményekbe neveztek ki aktív „nemzeti tevékenységükből” kifolyólag. A csehszlovák hatalom, véleménye szerint, ezt elég későn értette meg, és fordult az „orosz” irányzat felé. 1938 utolsó öt hónapjában a német–ukrán agitáció különböző módszereket használt fel, hogy a lakosságot arra kényszerítse, felejtsék el a „ruszin”-t mint fogalmat, és fogadják el az ukrán önazonosságot. A helyi paraszt, jegyzi meg Winch, meghatódott a személye iránti nagymértékű figyelemtől, és mindebből annyit értettek meg, ami egy egyszerű falusi ésszel felfogható volt, miszerint ő helybéli („tutesnyij”) ruszin, akinek hovatartozása nem terjed túl a vidék határain.
Teljesen másként látják ezt azok az ukrán történészek, akik kommentálják Winch szövegét. A saját érveik „alátámasztásáért” egészen a kora középkorig mennek vissza. Nézetük szerint Pidkarpatszka Rusz a kora középkorban a mesés „Vörös” vagy „Nyugati” „Rusz-Ukrajnához” tartozott, melynek lakói a szláv duleb törzs tagjai voltak. A valóságban ilyen képződmény sohasem létezett, az csak a 19. századi galíciai–ukrán romantika képviselőinek fejében alakult, a mai Kárpátalja területén lakó szláv törzsek a fehér horvátok voltak, amely tény Bíborbanszületett Konstantin (905–959) De administrando imperii című könyvéből ismert. A magyar I. István király uralkodása idején a Tisza mellékén létrehozott ún. Ruszka Markában (marchia Ruthenorum), melyet Imre trónörökös herceg irányított dux Ruizorum titulussal, a nevezett történészek „ukrán gyökereket” látnak. Számukra nem probléma, hogy „Ukrajna, „ukrán” mint fogalom csak a 17. századtól létezik.
Winch ukrán kritikusai beismerik, hogy a mai Kárpátalja területét a 10. században „fokozatosan gyarmatosítják a magyarok, egyidejűleg időről időre a magyar királyok egyes területeket az orosz fejedelmeknek ajándékoznak”, ami úgy hangzik, mint egy vicc. Példaként IV. Béla király Máramarostól Sárosig (Kelet-Szlovákia) elterülő „adományá”-ra utalnak, amit 1243-ban vejének, Rosztiszláv Mihajlovics galíciai fejedelemnek adományozott. Magyarország történetében semmi hasonlóról nem tudni, a példa éppen ellentmond IV. Béla király tevékenységének, aki azután, hogy a mongol tatárok elhagyták Magyarországot, elkezdte az ország megújítását, nyugatról telepített az elpusztult területekre, többek között a mai Kárpátaljára telepeseket. Védelmi rendszert építtetett (huszti, királyházai, szőlősi, munkácsi, ungvári, nevickei várak) a tatár betörés ellen ezen a területen, amit állítólag a galíciai fejedelemnek ajándékozott. Az említett történészek úgy tartják, hogy az olvasók nem tájékozottak a középkori birtokviszonyokban. Rosztiszlav fejedelem valóban kapott birtokot (csak a munkácsi domínium egy részét, nem pedig a megnevezett hatalmas területeket) ideiglenes használati joggal. Ugyanez vonatkozik a litván-podóliai fejedelemnek, Korjatovics Tódornak a Luxemburgi Zsigmond császár és király által engedélyezett ideiglenes vezetésére a munkácsi és a makoviczai birtokok felett 1393–1414 között.
Kárpátalja története döntő időszakának tartják az ukrán történészek az 1914–1918-as háborút. Szavaikból az szűrődik ki, hogy a galíciai ukránok együtt harcoltak a kárpátaljai ruszinokkal az osztrák hadseregben, és ukrán szellemben nevelték őket. Ez egy másik csúsztatás. A katonai alakulatok az Osztrák–Magyar Monarchiában területi alapon szerveződtek a két államrendszerben, ezért a galíciai újoncok az osztrák hadseregben szolgáltak, a kárpátaljaiak pedig a magyar katonaságnál, úgyhogy a kárpátaljai ruszinok nem nevelődhettek galíciai „narodoveceknek.” Ez volt a sorsa a nagyapámnak is, akit a magyar hadseregbe hívtak be 1914 augusztusában, orosz golyó által halt meg a galíciai fronton Przemyśl várának védőjeként. A ruszin hadkötelesek a magyar katonaságnál szolgáltak együtt a magyarokkal, mivel a magyar nyelv nem jelentett számukra akadályt. Ezt nem mondhatjuk el a galíciai hadkötelesekről, akik egy külön osztrák alakulatban szolgáltak „szicslövészek”-ként, mivel a német nyelvtudás hiánya miatt nekik nehéz lett volna a német nyelvű katonákkal együtt szolgálni.
Térjünk vissza Michael Winch könyvének szövegéhez! A tapasztalt újságíró gyorsan megértette a huszti politikai atmoszférát, az egyetlen politikai párt, az UNO és a Karpatszka Szics katonai csoport arculatát. A Karpatszka Szics-et e tekintélyuralmi párt felfegyverzett csoportjának tekintette, amit a német SA mintájára hoztak létre.
Tagjainak fanatikus jellemét, Winch szavai szerint, a galíciából származó emigránsok határozták meg. „A szics szakasza úgy nézett ki a kormányépület előtt, mint egy banditákból álló tömeg – rosszul öltözöttek, piszkosak voltak, a legalsóbb néprétegek közül verbuválódtak.” Az ukrainofil (nacionalista – I.P.) mozgalomnak Kárpát-Ukrajnában – Winch szavai szerint – nem volt semmilyen konstruktív politikai programja. „Az ukrán vezetők önzése és hencegése meghiúsította a tárgyalási lehetőségeiket.” Winch meglátogatta a Rahó melletti Dumen nevű koncentrációs tábort, és megállapította, hogy annak berendezése a német mintájú tekintélyuralom létének a bizonyítéka Kárpát-Ukrajnában. E meghatározás ellen határozottan tiltakoznak az ukrán történészek.
Színesen írja le Winch azt a nemzetiségek iránti intoleráns légkört, amit az ukránok terjesztettek Kárpát-Ukrajnában. Az ukrán szervek – szavai szerint – gyűlöletet gerjesztettek a más nemzetiségek képviselői, különösen a csehek ellen. Ebben Winch – jogosan – az ukránok hálátlanságát látta. Egyik oldalról az ukrán emigránsok beismerték, hogy a csehszlovák hatalom teremtette meg számukra a lehetőségek szerinti legjobb körülményeket, jól fizetett munkát biztosított nekik, anyagilag támogatott egész sor ukrán középiskolát és felsőoktatási intézményt. Mint ahogy az ukrán emigráció egyik vezetője, Bircsak V. elismerte, többen közülük jelentős vagyonra tettek szert, sokan „fényűző villákat építettek, mások szőlőültetvényeket vásároltak!” Winch ezzel szemben a következő lózungokkal találkozott: „El innen a csehekkel mindenáron”! „Az ilyesfajta lózung – írta Winch – irracionálisnak, gyerekesnek tűnt. Kárpát-Ukrajnának a saját léte érdekében szüksége volt cseh pénzre, még autonóm területi minőségében is. A cseh hadsereg nélkül lehetetlen volt védekeznie a Magyarország és Lengyelország közötti közös határ kialakításával szemben. Az ukránok célozgattak arra, hogy van más „barátjuk,” egyértelmű, hogy ezeknek a németeknek kellett lenniük. Ugyanakkor az ő oldalukról nem látszott sem pénzügyi, sem egyéb támogatás. Ezt hangosan kimondani egyet jelentett volna azzal, mint kellemetlen helyzetbe kerülni. Nekünk nem maradt más csak hallgatni…”
Winch jelezte az antiszemitizmus terjedését a vidéken, amit cáfolnak az ukrán kommentátorok. Az antiszemitizmus agresszív formájának kezdeményezői, a pogromok elkövetői galíciai emigránsok voltak. Szégyenletes jelenetnek volt tanúja Winch Jaszinya községben. „Hucul ifjak egy csoportja megtámadta a zsidó kézműves szakiskola tanulóit, bottal ütötték, fenyegették őket, hogy mindenkit megkéselnek, és szalonnaevésre kényszerítették őket, ami a hívő zsidónak elfogadhatatlan. Ez valódi pokol volt. Ahogy végeztek a zsidó fiúkkal, a felhevült ifjak megtámadtak egy cseh tanítót, és ütötték, ahol csak érték.” A kormánybiztosok a zsidó felekezeteket különböző „önkéntes adományokra” kötelezték, amelyek olykor hatalmas összegeket tettek ki.
1939. február 12-én választásokat tartottak a helyi parlamentbe, a „szojmba.” A voksolás közel sem volt még szabad, írja Winch. Ennek az eseménynek semmi értelme sem volt. A választónak joga volt megválasztani a hatalmat, de nem választás alapján, mivel csupán egyetlen párt és egy szavazólap létezett. Winch groteszk komédiaként jellemezte a szavazást.
Kárpát-Ukrajna rövid története a végéhez közeledett. „Huszt néhány nappal a magyarok bejövetele előtt – írta Winch – őrültek házához hasonlított, ahol a betegeket szabadon engedték. A kósza hírek alaptalan, semmivel sem bizonyított szóbeszédekkel töltődtek meg. Mindenki potenciális ellenséget látott a másikban. A város el volt szakítva a külvilágtól, a távírókapcsolat külföldre be volt tiltva, nem dolgozott a belső összeköttetés sem…” Tetőpontra hágott a csehellenes kampány, a Nova Szvoboda hivatalos lap nyíltan fegyverbe szólított. Winch március 14-én a csehszlovák katonaság és a puccsista szicsesek kereszttüzébe került. A szicsesek puccsának nem volt értelme, Szlovákia Hitler nyomására kikiáltotta függetlenségét, Kárpát-Ukrajna légüres térbe került. „Körülbelül este fél hétkor a kormányépülethez mentünk, hogy meghallgassuk a független Kárpát-Ukrajna kikiáltását. Sűrűn hullt a hó. A téren kb. 700 ember gyűlt össze.
Ez volt a történelem legkülönösebb függetlenségi kikiáltása. Volosin Ágoston a balkonról kihirdette a független Kárpát-Ukrajnát, de a kormány jelenlévő tagjai részéről nem hangzott el egy dal sem, egy hazafias jelszó sem a Köztársaság javára. Az emberek komoran hagyták el a teret … Az utolsó 24 órát mi három államban éltük meg. A Csehszlovák Köztársaságban ébredtünk fel. Estig Kárpát-Ukrajna szabad ország volt. A következő nap megérkeztek a magyar katonák.
M. Winch könyvének szövege az Ukrán Nacionalista Szervezet (OUN) egyik vezetőjének cinikus kijelentésével fejeződik be, akivel az angol újságíró Pozsonyban találkozott: „Kárpát-Ukrajna számunkra soha semmilyen jelentőséggel nem bírt. Csupán eszköz volt a cél eléréséhez. A mi célunk Nagy Ukrajna eszménye volt és maradt.

Ivan Pop (Csehország)

prozak.info/Kárpátalja.ma

Radu Afrim negyedízben tért vissza a  Tompa Miklós Társulatához. Ezúttal 15 részeg keresi a szeretetet, egymást és Istent. Ivan Viripajev kortárs orosz író csontrészeg emberek szájába adja azokat a kérdéseket, amelyekről jó volna józanon is elmélázni. A Részegek című darabban bankár, cégmenedzser, f...

Mi a teendő, ha a szavazók elrontják az adataik kitöltését a levélszavazáskor? A külhoni szavazók kicserélhetik az adataikat tartalmazó borítékot, ha rájönnek, hogy valamit hibásan írtak! Hogy pontosan hogyan is működik ez, erről kérdezte Mile Lajos kolozsvári főkonzult Szilágyi Szabolcs....

Bányai József ügyvéd elemezte a mai Hangolóban az alpolgármestert elítélő pert. Bányai József volt a mai Hangoló vendége, az ügyvéd rámutatott Kolozsvár volt magyar alpolgármesterét elítélő per olyan aspektusaira, amelyek szerint talán vádat sem emelhettek volna ellene. Bányai József Varga Mihály Má...

A húsvét előtti hagyományos áremelkedés már két héttel az ünnep előtt érzékelhető Ukrajnában.

Jellemzően az alapvető élelmiszerek (tojás, hús, sajt, zöldség és gyümölcs) esetében figyelhető meg nagyobb drágulás.

A beregszászi piacon egy kilogramm sertés színhús 120, egy kilogramm csirkemell pedig 99 hrivnya.

A melegházban termesztett zöldségek ára jelenleg igen magas. Közel ötven hrivnyába kerül a paradicsom és az uborka. A legdrágább a kaliforniai paprika, amelynek 85 hrivnyába kerül kilója, de ez valószínűleg még nem a legfelső határ.

A fonott húsvéti kosár ára 150 hrivnyától kezdődik, míg a díszesebb kosarakat 500 hrivnyáért vásárolhatjuk meg.

Ételszenteléskor a húsvéti kosárba többnyire pászka, tojás, sajt, vaj, sárgatúró, sonka, házi kolbász, szalonna, torma és bor kerül.

A házi készítésű pászka ára 40–60 hrivnyától kezdődik. Tíz házi tojásért 35 hrivnyát kell fizetnünk. 200 gramm vaj 25 hrivnyát kóstál, míg egy kilogramm sajt ára 120 hrivnyától kezdődik. A sonka kilója 150-180 hrivnyába kerül, a házi kolbász 150 hrivnya, a szalonna 100 hrivnya. A 250 grammos üveges torma 15, a házi torma pedig 20 hrivnya. Egy liter házi bort 20 hrivnyáért vásárolhatunk meg a beregszászi piacon.

A húsvéthoz hozzátartozik a csokitojás, egy ötdarabos csomag legalább 30 hrivnyába, míg a csokinyuszi darabja minimum nyolc hrivnyába kerül.

Kárpátalja.ma

A Rákóczi Szövetség kárpátaljai helyi és ifjúsági szervezetei képviselőinek tartottak tanácskozást március 23–25. között a Beregszászhoz közeli Jánosiban. A rendezvénynek a Helikon hotel adott helyet.

A szövetség 43 helyi, köztük 22 középiskolai szervezettel és több mint kétezres tagsággal rendelkezik Kárpátalján. A mostani megbeszélésen hatvan kárpátaljai szervezetvezető vett részt azzal a céllal, hogy megvitassák és hatékonyabbá tegyék a Rákóczi Szövetség helyi tevékenységét.

A háromnapos hétvégét megtisztelte jelenlétével Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, valamint Szalóczy Pál újságíró, aki harminc évig volt a Magyar Rádió és Televízió legendás bemondója, hírolvasója.

A hétvége kiemelt témái között szerepel a magyar iskolaválasztást szolgáló, a külhoni régiókra kiterjedő beiratkozási program, illetve a magyarországi nyugdíjas és egyházi közösségek Kárpátaljai Utaztatási Programja.

Az elmúlt évben csak Kárpátalján a beiratkozási program jóvoltából több mint kétezer diák részesült egyszeri ösztöndíjban. Idén az óvodások és iskolakezdők mellett az újszülöttekre is kiterjesztenék a programot. A tanácskozás másik fő célja épp ezért a kapcsolati háló kiépítése volt, hogy ezek a csomagok sikeresen célba érjenek.
A munkamegbeszéléseken túl kulturális program is várta a résztvevőket. Pénteken Hajduk Márta dokumentumfilmjét, a Kárpátaljai tragédiát nézték meg, míg szombaton a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Gerendák című darabját tekinthették meg a színház nagytermében.

Bátyi András
Kárpátalja.ma

Egy pályázó összesen 5 alkotást küldhet be ebben a témában. Olyan képeket várunk, amelyek korábbi Prizma Körös pályázaton még nem szerepeltek és a kiírásnak megfelelően a nagyon világos és a sötét körvonalak együttállása a cél. A téma magáért beszél.

A kiállításra beválogatott képekből virtuális kiállítást rendezünk, amelyet az interneten a blogunkon lehet majd megtekinteni. http://www.prizmakarika.blogspot.com

A pályázatra Magyarország és a környező országok alkotói, életkortól és foglalkozástól függetlenül vehetnek részt és küldhetnek be képeket.

A beküldött képek file neveit a következő képen nevezze el mindenki:
Kép szám_név_lakhely_képcím – Pl: 1_Gábor János_Debrecen_Esti hangulat
A JPG képek pontos mérete: 300 dpi, 2000-4000 pixel között legyen a hosszabbik oldala (minimum 2 Mb).
NEVEZÉSI DÍJ: 1000 Ft

A határidőn túl ill. a kiírásnak nem megfelelően ellátott anyagot a pályázatból kizárjuk.
A kiállítás népszerűsítése érdekében a kiállított képeket digitális vagy nyomdai katalógusban, sajtóban való megjelenés esetén a kiírók, szerzői jogdíj fizetése nélkül felhasználhatják.

Díjazás: A kategórianyertes művek beküldői tárgyjutalomban részesülnek.
INFÓ: 06 20 911 72 57-es mobilszámon, vagy a prizmakarika@gmail.com e-mailcímen.
A pályázat eredményéről mindenkit e-mailban értesítünk.

PÁLYÁZATI NAPTÁR:
Beadási határidő: 2018. 07. 01. éjfélig. Zsűrizés: július hó – Értesítés: július hó.
A pályaműveket kétféle képen lehet beküldeni:
1. Digitális adathordozón hagyományos postai úton, (nevezési lap és díj és a lemez együtt)
– aki ezt az opciót válassza az a beküldési cím miatt írjon e-mailt, vagy hívjon.
vagy
2. E-mailben a képeket a nevezési lappal együtt és utalva a nevezési díjat megadott számlaszámra.
E-mailcím: prizmakarika@gmail.com (de lehet óriás file küldővel is egyszerre)
Számlaszám: ERSTE – Balázs Róbert – 11600006-00000000-78426601
Megjegyzés: Sziluett nevezési díj

Bejelentette visszavonulását kedden Gyurta Dániel olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó.

“A mai nappal sportolói pályafutásomat hivatalosan befejezem!” – mondta szerdán a Komjádi uszodában a 28 éves klasszis versenyző könnyeivel küszködve. – “Talán életem legnehezebb pillanata ez most, de be kellett látnom, hogy azt a sok nehézséget, ami engem az utóbbi időben hátráltatott, nem tudom legyőzni.”

Hozzátette, hogy mindig mindent beleadott, százszázalékosan végezte az edzéseket az elmúlt években is, de már a versenyeken nem tudott a korábbi szinten teljesíteni.

Gyurta Dániel jelképesen egy utolsó, 50 méteres úszással zárta le karrierjét: Wladár Sándornak, az úszószövetség elnökének sípszavára, hét gyermekkel közösen teljesítette a távot.

Az UTE úszója első kiugró sikerét 15 évesen, a 2004-es athéni olimpián érte el, amikor ezüstérmet nyert férfi 200 méteres mellúszásban. Kisebb hullámvölgyet követően a 2009-es világbajnokságon megnyerte kedvenc távját, majd 2011-ben és 2013-ban is megvédte címét. A 2012-es londoni játékokon olimpiai aranyérmet nyert világcsúccsal, 2010-ben és 2012-ben pedig Európa-bajnok lett.

Az ország többi régiójához hasonlóan Kárpátalján is március 24-én írhatták meg a próbatesztet ukrán nyelvből és irodalomból a külső független értékelésre (ZNO) jelentkezők – közölte a Zakarpattya Online az Oszvitnyij Portal Zakarpattya nyomán.

Megyénk területén a jelentkezők 18 helyszínen tölthették ki a próbatesztet 600 pedagógus közreműködésével.

Összesen 3730-an jelentkeztek a próba ZNO-ra, közülük 3584-en (96,1%) vettek részt a tesztelésen. A legmagasabb részvételi arányt az Ökörmezői (99,1%), a Volóci (98,8%), a Nagybereznai és a Perecsenyi (98,4%) járásban tapasztalták, a legalacsonyabbat Beregszászban (90,3%).

Két ungvári helyszínen a sajtó is nyomon követhette a tesztírást.

A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció Oktatási és Tudományos Főosztálya emlékeztet, hogy a teszteredményeket ukrán nyelvből és irodalomból március 30-án teszik közzé a külső független értékelésre jelentkezetteknek az Oktatásminőség-ellenőrző Központ regionális weboldalán létesített személyi fiókjaikban.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2018-ban immár hetedik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában nyári egyetemet. A program célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog-és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni.

A nyári egyetem tematikájában a kisebbségvédelem nemzetközi és uniós jogi vetületeire, a nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. Előadónak olyan jogászokat, politológusokat, szociológusokat és politikusokat kérünk fel, akik a terület elismert szakértői, széleskörű tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek. A képzés elméleti és gyakorlati jellegű oktatási modulokat is tartalmaz, külön figyelmet fordítva a jogkiterjesztésre és a jogtudatosságra. A képzés nyelve magyar.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a nyári egyetem által egy olyan szakmai műhelyt kíván biztosítani a hallgatóknak, ahol lehetőségük nyílik az egymással, valamint az oktatókkal történő párbeszédre, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthetik a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. Az előadásokon kívül egyéb csoportos foglalkozásokra és kerekasztalbeszélgetésekre kerül sor, valamint változatos szabadidős, kulturális tevékenységek színesítik a programot.

Többek között várható előadóink:

Dr. Varga Zs. András, alkotmánybíró, a Velencei Bizottság tagja, prodékán, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE-JÁK, Közigazgatási Jogi Tanszék)
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE-JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék)
Kardos Gábor, Európa Tanács, Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Szakértői Bizottság tagja, egyetemi tanár, tudományok kandidátusa (ELTE-ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék)
Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő

A nyári egyetem 2018. július 8. és 13. között kerül megrendezésre Martonvásáron és Budapesten. A hallgatók számára a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ösztöndíjat biztosít, amely magában foglalja a képzést, a szállást, a napi háromszori étkezést, a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat. Az ösztöndíj nem tartalmazza az oda- és hazautazás költségét.

Néhány szó a helyszínről

Martonvásár Budapesttől 32 km-re fekvő kisváros, 20-25 perc alatt érhető el a fővárosból. Már a középkorban Fejér megye legnagyobb városa volt Székesfehérvár után. A 18. században a Brunszvik család nagyszabású építkezésbe kezdett, melynek eredménye az impozáns, eredetileg barokk stílusban épült kastély. Itt vendégeskedett a híres zeneszerző, Ludwig van Beethoven, akit szoros kapcsolat fűzött a családhoz. A család neves szülöttje Brunszvik Teréz, aki a Habsburg Monarchiában elsőként alapított kisdedóvót.

A város nevezetességei közé tartozik a Beethoven Emlékmúzeum, mely bemutatja a zeneszerző és a család kapcsolatát. Továbbá itt található az országban egyedülálló Óvodamúzeum, mely a 18. századtól mutatja be az óvodák fejlődését. Figyelemre méltó a kastély körüli angolpark, melyet az árnyas fákon kívül egy kis tó és a benne található sziget színesít. A város főterét több szobor és emlékmű szegélyezi.

A szakmai és kulturális programokon túl, szállásunk virágokkal díszített udvarán lehetőség nyílik egy tűzrakóhelynél közös sütögetésre. A szállásról további információ érhető el a következő címen:

http://www.macska-panzio.hu/

A közelben található bolt, gyógyszertár, pékség, kávézó.

A szerdai napon az előadások előtt ellátogatunk az Országház épületébe.

A jelentkezés feltételei

Elsősorban joghallgatók, fiatal jogászok jelentkezését várjuk, de indokolt esetben más tudományterületek hallgatóinak, képviselőinek is lehetővé tesszük a részvételt.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:

A Kisebbségi Jogvédő Intézet honlapjáról (www.kji.hu) letölthető regisztrációs ív
Magyar nyelvű, fényképes szakmai önéletrajz
Motivációs levél

A pályázathoz szükséges dokumentumokat a jogvedo.intezet@kji.hu e-mail címre kérjük elküldeni.

A nyári egyetemen összesen 20 főt tudunk fogadni a jelentkezés sorrendjében.

Jelentkezési határidő: 2018. május 31.

A szervezőkről, valamint a nyári egyetemről részletesebb információk az alábbi linkeken érhetők el:

www.kji.hu

www.npki.hu

Kövessen minket a Facebookon is:

https://www.facebook.com/KisebbsegiJogvedoIntezet
https://www.facebook.com/NemzetpolitikaiKutatointezet

További információért forduljon bizalommal a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársához, dr. Antal Eszterhez, vagy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársához, Rákóczi Krisztiánhoz.

dr. Antal Eszter: antal.eszter@kji.hu

Rákóczi Krisztián: krisztian.rakoczi@bgazrt.hu

REGISZTRÁCIÓ

Cristiano Ronaldo a gyengébben sikerült őszi szezon után elképesztő formában ugrott neki 2018-nak: idén összesen 15-ször lépett pályára (a Real Madridban, valamint a portugál válogatottban) és ezeken a mérkőzéseken 23 gólt szerzett.

Az elmúlt napokban az Európa-bajnok és vb-résztvevő portugál válogatott két felkészülési mérkőzést is játszott, a múlt héten Egyiptom (2–1), hétfőn pedig Hollandia ellen (0–3). Utóbbi találkozón Cristiano Ronaldo nem volt eredményes, de Mohamaed Salah-ék ellen kétszer is betalált (a 90. perc után), ezzel pedig már 81 gólt számlál Portugália színeiben.

A labdarúgás történetében válogatott mezben nála többet csak Puskás Ferenc (84 gól), illetve az irániak legendája, Ali Daei (109 gól) szerzett hazája számára. Igaz, amíg Ronaldo 148 mérkőzésen érte el eddigi 81 gólját, addig a magyar labdarúgás legfényesebb csillagának 85 mérkőzés kellett a 84 találathoz. Daei 149-szer szerepelt hazája válogatottjában.

Visszatérve a hétfői Portugália–Hollandia (0–3) összecsapásra: bár lassan áprilist írunk, idén először fordult elő, hogy Cristiano Ronaldo egy mérkőzésen egyszer sem találta el a kaput.

A keddi és a szerdai élő sportközvetítések a televíziókban:

március 27., kedd:

M4 Sport
20.00: Labdarúgás, felkészülési mérkőzés, Magyarország-Skócia

Sport 1
20.30: Labdarúgás, felkészülési mérkőzés, Németország-Brazília

Sport 2
19.00: Labdarúgás, U21-es Eb-selejtező, Anglia-Ukrajna
21.00: Labdarúgás, felkészülési mérkőzés, Anglia-Olaszország

Eurosport 1
17.00 és 20.00: Súlyemelés, Európa-bajnokság, női 53 kg és férfi 62 kg, Bukarest

Digisport 1
19.00: Tenisz, WTA-torna, Miami
21.25: Labdarúgás, felkészülési mérkőzés, Spanyolország-Argentína

Digisport 2
17.00: Tenisz, ATP-torna, Miami

március 28., szerda:

M4 Sport
14.00: Labdarúgás, U17 elitkör, Magyarország-Izrael
18.00: Úszás, országos bajnokság, Debrecen
20.00: Jégkorong, Erste Liga, döntő, 4. mérkőzés, DVTK Jegesmedvék-MAC Budapest

Sport 2
19.00: Kézilabda, férfi Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő, visszavágó, Flensburg-Kristianstad

Eurosport 1
14.30: Kerékpár, World Tour, Belgium
19.30: Súlyemelés, Európa-bajnokság, férfi 69 kg, Bukarest

Eurosport 2
17.00: Súlyemelés, Európa-bajnokság, női 58 kg, Bukarest

Digisport 1
1.30 és 19.00: Tenisz, WTA-torna, Miami
3.30 és 21.00: Tenisz, ATP-torna, Miami

Spíler1 TV
2.05: Jégkorong, NHL, alapszakasz, Winnipeg Jets-Boston Bruins

Szeptember elejéig tíz új alacsonypadlós autóbuszt állítanak forgalomba a kárpátaljai megyeközpontban, melyekben harminc ülő- és közel hetven állóhely lesz.

A tíz új jármű összesen közel 54 millió hrivnyába kerül – tudatta a pmg.ua internetes hírportál március 25-én.
A városi közlekedésfejlesztési program keretében megvásárolt buszokat két-két videokamerával, egy 18 colos kivetítővel, légkondicionálóval s egy útvonaljelzővel szerelik fel.

A járművekre két év vagy 100 ezer futott kilométer garanciát ad a gyártó.

Kárpátalja.ma

Első alkalommal szervezett tehetséggondozó és versenyfelkészítő hétvégéket történelemből, magyar nyelvből és irodalomból a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány. Ezen foglalkozások célja volt a megyei és nemzetközi történelem-, magyar nyelv és irodalom versenyekre, műveltségi vetélkedőkre, valamint a független tesztelésre (ZNO) való felkészítés. Az alkalmakra meghívást kaptak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett történelem-, magyar nyelv és irodalom vetélkedő 1–5. helyezettjei (8–11. osztály).

A program két szakmai felelőse Snicer-Pobránszky Gabriella és Nedbál Klára volt.

A tehetséggondozó hétvégéken összesen 51 tanuló vett részt, akik felkészülését a hétvégék alatt 16 tanár segítette.

A teljes versenyfelkészítő program háromszor három hétvége alatt valósult meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán.

Az anyagi támogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap biztosította.

Romániának az orosz diplomata kiutasítására vonatkozó döntése „vélhetően a kollektív politikai őrület megnyilvánulása” – véli Oroszország romániai nagykövetsége. A román külügyminisztérium hétfőn jelentette be, hogy a Szkripál-ügy kapcsán, a Nagy-Britannia iránti szolidaritásból és a dip...

Elfogadta hétfőn a szenátus az igazságszolgáltatás működését, a bírák és ügyészek jogállását valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megszervezéséről és működéséről szóló jogszabály módosításait. A kormánypártok, valamint az RMDSZ a módosítás mellett, az ellenzéki alakulatok ellene szavazt...

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – amely küldetéséből eredően az emléknaphoz kapcsolódó ünnepségek és események szervezésében kiemelt feladatot vállal – az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkárságával közösen a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára negyedik alkalommal hirdetett pályázatot.

A pályázatok két témakörben (Magyar zászló és címer, valamint Mátyás, az igazságos), illetve két műfajban (rajz és esszé) és a rajzpályázat esetében hét, míg az esszépályázat esetében három korcsoportban kerültek kiírásra.

A beérkezett pályaműveket neves művészek és irodalomtörténészek értékelték. A rajzpályázatokat Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész, filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke; Somogyi Győző Kossuth-díjas, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikusművész; Rényi Krisztina Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész; Molnár János, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Jászok Egyesületének Nívódíjával kitüntetett festőművész, grafikusművész és Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója bírálta el.

Az esszépályázatokat Takaró Mihály Magyar Örökség Díjas író, irodalomtörténész, tanár és Sebők Melinda irodalomtörténész, tanár értékelte.

A díjak átadására március 16-án került sor Budapesten. Mivel Kárpátaljáról érkezett a legtöbb rajz, így ünnepi keretek között március 26-án Magyarország Beregszászi Konzulátusán külön köszöntötték az itteni rajzpályázókat. A Kárpát-medencéből összesen négyezer pályamű érkezett, ebből kétszáz Kárpátaljáról.

A fiatal tehetségeket, felkészítő tanáraikat, szüleiket és a jelenlévőket Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja, Szilágyi Mátyás, beregszászi magyar főkonzul és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára köszöntötte, és kívánt számukra további sikereket az alkotásban.

„Minden gyermek – mivel a Jóistentől érkeznek, és a jó Istennek a talentumaival jelentkeznek – kiskorában szépen rajzol és fest, később rontjuk el őket” – kezdte ünnepi beszédét Jankovics Marcellt idézve Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Azonban Kárpátalján jó pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, hiszen a felnőttek között is nagyon sok jó nevű képzőművész van. A nagy pályázati szám azt mutatja, hogy a magyar nemzethez való ragaszkodás itt él a legjobban az elszakított területek közül, ezért van külön eredményhirdetés egyedül Kárpátalján a budapesti díjátadón kívül.

A verseny szelleméhez illően meghallgathattuk Szűcs Erzsébet tanítványainak, Bence Barbara és Juhász Fanni előadását.

A nyerteseket oklevéllel, tárgy- és könyvjutalommal, valamint ösztöndíjjal jutalmazták.

A Kárpát-medencei döntő kárpátaljai különdíjasai:

I–II. osztály:
Dub Viktória – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola

III–IV. osztály:
Kovály Diána – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola

Középiskola:
Kobál Anna – Nagyberegi Református Líceum

A kárpátaljai verseny díjazottjai:

Óvodai korcsoport:
1. helyezett: Orosz Emília – Beregújfalui Fenyőfácska Óvoda
Különdíjas: Kurmai Kende – Beregszász

I–II. osztály:
1. helyezett: Mánik Veronika – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
2. helyezett: Janicsko Szvjatoszláv – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
3. helyezett: Snicer Hanna – Nagygejőci Általános Iskola
Különdíj: Andrejanova Kszenyija – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
Különdíj: Tóth Johanna

III–IV. osztály:
1. helyezett: Kurmai Kornél – Beregszászi 10. Számú Középiskola
2. helyezett: Logojda László-Levente – Nagygejőci Általános Iskola
3. helyezett: Gál Karolina – Kereknyei Művészeti Iskola
Különdíj: Lázorik Valéria – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
Különdíj: Kurta Dária – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola

V–VI. osztály:
1. helyezett: Hrus Román – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
2. helyezett: Kamenca Alina – Ungvári Gyermek Művészeti Iskola
3. helyezett: Fábián Jázmin – Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola
Különdíj: Snicer Zsófia – Nagygejőci Általános Iskola

VII–VIII. osztály:
1. helyezett: Pércsi Lajos – Beregszászi 9. Számú Általános Iskola
2. helyezett: Kovács Károly – Nagyberegi Református Líceum
3. helyezett: Kovács Vladiszlava – Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola
Különdíj: Kovács Gábor – Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola

Középiskola:
1. helyezett: Bohus Artúr – Munkácsi Szent István Líceum
2. helyezett: Bilcsik István – Sislóci Középiskola
3. helyezett: Szanyi Izabella – Nagydobronyi Középiskola
Különdíj: Varga Adrienn-Barbara – Nagydobronyi Középiskola

Gratulálunk a nyerteseknek!

Kárpátalja.ma

Az előttünk álló héten tovább melegszik a hőmérséklet. Hétfőn, március 26-án egész nap napos, csapadékmentes idő várható. A hőmérséklet napközben 8–12 fok között alakul. Fronthatás nem várható.

Kedden is többnyire napos idő lesz. Helyenként kialakulhatnak futó záporok. A hőmérő higanyszála 8–10 fok közötti értékeket mutat majd.

Szerdán melegfront hoz borongós időt és többfelé esőt, záporokat. A hőmérséklet napközben 7–11 fok között alakul.
Csütörtökön szintén borongós időre van kilátás. Az előrejelzések alapján egy hidegfront éri el térségünket, szeles idő várható. Aznap 7–11 fokot mérhetünk – tudatta az idokep.hu.

Kárpátalja.ma

Tizennegyedik alkalommal adott át okleveleket az idegennyelvi tanfolyamok végzőseinek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központja a felsőoktatási intézmény Esztergom termében március 26-án.

A tavaly augusztusban induló tanfolyamokra 248-an adták be jelentkezésüket. A kötelező vizsgák letétele után 158-an vehették át megérdemelt oklevelüket. Az elmúlt öt hónapban tizennégy oktató próbált minél többet átadni tudásából a tanulni vágyóknak.

Az oklevélátadót megelőzően kihirdették az idei évben másodszor megrendezett meghívásos röplabdabajnokság, a II. Rákóczi Kupa eredményeit.

A március 18-án tartott tornán öt csapat versenyzett az első helyért. A Rákóczi-főiskola egy tanári és egy öregdiák-csapattal vágott neki a megmérettetésnek, továbbá részt vettek a sporteseményen az Ungvári Nemzeti Egyetem versenyzői, a nagydobronyi öregfiúk csapata, valamint Csap röplabdázói is.

Csakúgy, mint tavaly, ezúttal is az UNE hódította el a torna első helyéért járó serleget. A csapi öregfiúk csapata végzett a második helyen, a harmadik helyet pedig a nagydobronyi öregfiúk foglalták el.

Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese elmondta, biztató jeleit látja a fejlődésnek, és reméli, a jövőben egyre több csapat vág neki a tornának.

Mindkét esemény a főiskola március 24–28. között megrendezett XIII. Rákóczi Napok rendezvénysorozata keretében valósult meg.

Kárpátalja.ma