Feed aggregator

Paris fait pression sur le président Kabila pour que la présidentielle se tienne comme prévu en novembre. Dans le même temps, l’opposant Katumbi est entendu vendredi par la justice, soutenu par des milliers de partisans aux abords du tribunal.

Le 23 juin, les Britanniques se prononceront par référendum pour ou contre le maintien du Royaume-Uni dans l'Union européenne. Que se passera-t-il s'ils décident de la quitter ? La série "Avec un Brexit..." invite des spécialistes à expliquer, nuancer ou invalider les pronostics les plus courants sur ce sujet.

Le 23 juin, les Britanniques se prononceront par référendum pour ou contre le maintien du Royaume-Uni dans l'Union européenne. Que se passera-t-il s'ils décident de la quitter ? La série "Avec un Brexit..." invite des spécialistes à expliquer, nuancer ou invalider les pronostics les plus courants sur ce sujet.

Cette recension d’ouvrage est issue de Politique étrangère (1/2016). Yves Gounin propose une analyse de l’ouvrage de Jean-Yves Camus et Nicolas Lebourg, Les droites extrêmes en Europe (Paris, Seuil, 2015, 320 pages).

Les « droites extrêmes » se caractérisent par leur diversité, justifiant largement l’usage du pluriel de préférence au singulier « extrême droite ». Elles se caractérisent aussi par leur plasticité intellectuelle (dont témoigne par exemple le nazi-maoïsme d’un Franco Freda) qui s’accommode mal d’être réduite à « un point ultime de l’axe linéaire droite-gauche ». Cela ne signifie pas qu’on ne puisse leur rechercher des caractéristiques communes. La première est l’organicisme, c’est-à-dire      « l’idée que la société fonctionne comme un être vivant ». Comme un être vivant, la société doit être défendue contre ce qui la menace (l’altérophobie, qui se décline selon les lieux et les époques en antisémitisme ou en islamophobie), et rassemblée autour de ce qui la constitue (l’autophilie, déclinée en suprématisme raciste ou en intégrisme religieux). Autre caractéristique : le sentiment de faire partie du camp des laissés-pour-compte (vaincus de la Révolution française, des Trente Glorieuses, de la chute du Mur, de la mondialisation…), et le désir de laver cette injustice. Au-delà de ces caractéristiques communes, les droites extrêmes peuvent se diviser en deux catégories. D’un côté les    « nationaux » conservateurs et réactionnaires, qui inscrivent leur action dans le jeu démocratique. De l’autre, les « nationalistes » révolutionnaires, plus jeunes et plus violents, résolument antisystème.

Suivant une approche historique, les auteurs distinguent depuis 1945 quatre vagues de partis extrémistes de droite, qui se sont stratifiées au fil du temps. La première vague, néofasciste, entre 1945 et 1955, se caractérise par sa proximité vis-à-vis des idéologies totalitaires des années 1930. Le MSI italien et le NPD allemand en sont issus. La deuxième correspond à une radicalisation des classes moyennes. C’est le poujadisme en France, ou les mouvements intégristes hostiles à Vatican II (l’Œuvre française, la Fraternité sacerdotale Saint-Pie X). Arrivent ensuite, avec la crise, les mouvements nationaux-populistes tels que le FPÖ autrichien, la Lega Nord italienne ou le Vlaams Blok flamand. La quatrième vague, depuis 2000, a fait de la lutte contre l’immigration son cheval de bataille : le PVV de Geert Wilders aux Pays-Bas, Aube dorée en Grèce, Jobbik en Hongrie, PEGIDA en Allemagne…

Le Front national est en France un parti « attrape-tout », qui a su fédérer tous ces mécontentements. Avec Marine Le Pen, il s’est dédiabolisé en écartant les fascistes les plus enragés, et déringardisé en marginalisant les catholiques intégristes. Il prospère avec la crise économique, la montée du chômage et la peur du déclassement. Mais son succès n’est pas réductible aux seuls facteurs économiques. Le serait-il, on ne comprendrait pas les différences entre des pays qui ont tous été frappés par la crise. Pourquoi l’Espagne, où le taux de chômage frise les 25 %, ne connaît-elle pas de droite extrême ? L’explication est historique : l’extrême droite y est durablement décrédibilisée par les longues années du franquisme. Mais l’explication est aussi politique : l’extrême droite se développe là où les partis de gouvernement échouent. Terrible conclusion pour la droite et la gauche françaises.

Yves Gounin

S’abonner à Politique étrangère.

A rendkívüli körülmények esetén végzett ideiglenes belső határellenőrzés fenntartását lehetővé tevő ajánlást a Tanács 2016. május 12-én elfogadott végrehajtási határozata tartalmazza.

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb hat hónapos időtartamon át továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartania a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések bevezetését megelőzően azonban az érintett tagállamnak véleménycserét kell tartania az érintett szomszédos tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzésre a belső határnak csak azokon a szakaszain kerüljön sor, ahol az a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint szükségesnek és arányosnak minősül.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ajánlás nem irányozza elő a légi vagy tengeri úton Görögországból érkező vagy oda induló utasok ellenőrzését.

Háttérinformációk

A 2013/1053/EU tanácsi rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus a schengeni szabályok betartásának ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzést az adott tagállamba kiküldött, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt szakértők csoportjai végzik ellenőrző látogatások keretében, melyek lehetnek előre bejelentettek vagy váratlanok is. Ezek alapján elkészül a schengeni értékelési jelentés, amelyet a tagállami szakértőkből álló schengeni értékelési bizottság is jóváhagy. Amennyiben a jelentés a schengeni vívmányok kérdéses területét illető hiányosságokat állapít meg, a Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

A Bizottság 2016. február 2-án fogadta el a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentést, majd ajánlást nyújtott be a Tanácsnak a külső határellenőrzés egyes hiányosságainak orvoslására. A Tanács 2016. február 12-én elfogadta az ajánlást és javaslatot tett Görögországnak a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

Amennyiben a tanácsi ajánlás elfogadása után három hónappal továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak és az addigi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság elindíthatja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti eljárást.

E cikk értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy részén. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.

Görögország, annak ellenére, hogy jelentős haladást ért el, a három hónapos határidő elteltével nem tudta az értékelésben megállapított súlyos hiányosságok mindegyikét megfelelő módon és teljes mértékben megszüntetni. A Bizottság ezért 2016. május 4-én úgy vélte, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, így ajánlást nyújtott be a Tanácsnak az öt schengeni tagállam által bevezetett ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására vonatkozóan.

How Rwanda is becoming a magnet for high-tech investment.

The US has deployed the first ground missile defense system in Romania. Russian officials said that such actions violate strategic stability and may lead to even more serious challenges in the region. Russia will increase spending on next-generation technologies. NATO officials continue saying that the BMD Aegis Ashore system is no threat to Russia

General : More than half of young Europeans aged 16-30 feel marginalised in their own country due to the economic crisis, but few want to move abroad because of it, finds the latest Eurobarometer poll, commissioned by the European Parliament and published on Friday. Nevertheless, for almost all respondents it is important to learn about the EU and how its institutions work.

Source : © European Union, 2016 - EP

The West’s current focus on the refugee crisis in Europe obscures the larger truths of a global crisis of displacement that endangers the international order. This is a crisis largely born out of war, and one that will be with us for decades to come. Understanding this reality is essential if Europe is to mount an effective response.

A un peu plus d'un mois de l'échéance du référendum sur le maintien du Royaume-Uni dans l'Union européenne, les prises de paroles des différents acteurs de la vie économique et monétaire britannique font grand bruit. La Banque d'Angleterre vient de lancer un avertissement sur les dangers d'un Brexit, tandis qu'à la City, le cœur financier de Londres, on navigue entre catastrophisme et pragmatisme.

In Zeiten großer Instabilität in mehreren Regionen Afrikas und anhaltender Migrationsströme sind gute Beziehungen zwischen Europa und Afrika wichtiger denn je. Vor dem Hintergrund anstehender Verhandlungen über ein Folgeabkommen zwischen der EU und der Afrika-Karibik-Pazifik-Gruppe (AKP) nach 2020 luden Hanns-Seidel-Stiftung und Konrad-Adenauer-Stiftung gemeinsam mit dem Europäischen Netzwerk Politischer Stiftungen (ENoP) am 2. und 3. Mai 2016 zu einem Austausch in Brüssel ein.

Le 09 mai 2016 plusieurs missions ont mobilisé l’ensemble des aéronefs de la base aérienne projetée en Jordanie (BAP), aboutissant à la destruction d’une demi-douzaine d’objectifs. Lors de cette journée les huit Mirage 2000D et l’Atlantique 2 stationnés sur la BAP ont été engagés dans des missions de bombardement au-dessus de l’Irak.

Le 28 mai prochain marquera le lancement de la saison 2016 des meetings de l’air avec, pour commencer, le meeting du centenaire de la base aérienne 110 de Creil.

Plenáris ülés : Az Europol hatékonyabban tud fellépni a terrorizmus, kiberbűnözés és egyéb súlyos bűncselekmények ellen azoknak az új szabályoknak köszönhetően, amelyeket a szerdai strasbourgi plenáris ülésen fogadott el a Parlament. Az EP-képviselők egy plenáris vitán kifejtették, hogy a dublini rendszert fel kell váltani egy tagállami szolidaritáson alapuló hatékony menekültügyi rendszerrel, valamint hangot adtak aggodalmuknak a török vízumliberalizáció kapcsán. Összefoglaló a plenáris fontosabb témáiról.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Civil wars and other armed conflicts within states kill tens of thousands of civilians every year, destroy many more livelihoods and have forced millions of people to flee their homes over the last five years alone. For many years since the mid-1990s, armed intrastate conflicts seemed to be steadily receding, but this trend has reversed itself since 2013. For populations affected by civil war, 2014 – the year for which the most recent data is available – was deadlier than any year since the Rwandan genocide in 1994.
Most violent conflicts today are recurrences of previous wars. Thus, besides ending ongoing violence, preventing wars from breaking out again is one of the major challenges the world faces today. Since the 1990s, this has been the exact objective of peacebuilding activities. But how successful are efforts to stabilise peace after armed conflict really? And what can be done to make them more effective?
Summarising a broad range of empirical research on post-conflict peace support, this briefing paper reports which types of external engagement are known to be effective, and which ones are not. International peacebuilding efforts focus mainly on four issue areas: providing security, (re-)starting socio-economic development, advancing democratic governance and promoting transitional justice. Assessing the evidence available in each area, three messages for external actors who wish to support peace in post-conflict environments emerge most clearly.

• First, international peacekeeping missions are in many cases an effective instrument for stabilising peace after civil war, indicating that the immediate security concerns of affected populations is of utmost importance. Yet, security alone is not enough. Peacekeeping is all the more successful when it is embedded in a multidimensional approach, supporting the notion that political, economic and social concerns also need to be addressed early on if peace is to last.
• Second, supporters of disarmament, demobilisation and reintegration programmes and security sector reforms need to embrace the political character of these processes. Approaching them merely as technical issues – as outside actors often do – and turning a blind eye to the vested interests involved risks fuelling new conflicts instead of preventing them.
• Third, transitional justice is an important area of post-conflict peace consolidation – but only if it meets the interest and support of key stakeholders in the affected population: in parliament, in government and administration, and in civil society.

One-size-fits-all strategies for how to support sustainable peace after civil wars do not exist. Different types of conflicts obviously require different pathways to peace. One direction of future research should be a more systematic analysis of post-conflict contexts that are similar enough to call for similar strategies of peace support.

A választási törvény a nagy pártoknak kedvez.

Welcome to Thursday’s edition of our daily Brussels Briefing. To receive it every morning in your email in-box, sign up here.

Is Recep Tayyip Erdogan bluffing? Almost every day this week, Turkey’s president has taken a crude swipe at the “hypocritical” EU. An EU-Turkey deal that has stopped the migrant boats looks in danger. He hasn’t quite repeated his past threat to arrange Berlin-bound buses for refugees. But Mr Erdogan has cast the coming months as a historic turning point. If the EU fails to deliver billions of euros in funding and visa-free travel rights, he warns, the migration deal will die and with it Turkey’s EU orientation.

Take this extract from Mr Erdogan’s speech on Thursday, where he lashed out over EU demands that he soften terrorism laws as a condition of visa-free travel:

“They believe they have the right [to fight terrorism] but find it a luxury and unacceptable for us. Let me say it clearly – the name for this is hypocrisy. A EU that tramples on its own values and principles will be worth nothing to its members, or the world …The visa business … we sorted it, we signed it … now they come with 72 conditions. They squeeze terrorism [reforms] in there. Where did that come from? Show me where that’s in the acquis, in the visa rules …. Did they demand it when South American countries were given visa-free travel? We know very well what the reason is – don’t let anybody be fooled. We’re waiting for this union’s warped and wary attitude to Turkey to end. In the near future we will either strengthen our ties with the EU, or we will find ourselves a new path. Our preference is to build new Turkey with our European friends. We’re waiting for their response.”

Where will this end? The positive scenario you hear in Brussels and Berlin casts this all as bluster. Mr Erdogan is brashly talking up his negotiating hand, tickling nationalist sentiment at home, while aiming to bag vote-winning visa rights to propel him in his real goal: an executive presidency giving him boundless power in Turkey. These officials think his bravado hides vulnerability. Turkey’s economy has weaknesses. And failing to deliver travel rights could also hurt Mr Erdogan at the ballot box. As Jean-Claude Juncker, European Commission president, claimed: “that will be his problem.”

The EU side think a compromise is in sight if they hold their nerve.

Read more

BERICHT mit einem Vorschlag für eine Empfehlung des Europäischen Parlaments an den Rat zur 71. Tagung der Generalversammlung der Vereinten Nationen
Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten
Andrey Kovatchev

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Annyiba kerülne elutasítani egy menedékkérőt, mint kiadni egy Matolcsy-könyvet.

Le Haut-Commissariat des Nations Unies aux droits de l'homme (HCDH) s'est déclaré vendredi très préoccupé par le sort de dizaines de manifestants qui ont été arrêtés lors d'une manifestation pacifique les 14 et 16 avril dans la capitale gambienne Banjul.