Posztinfo.hu / Kaukázus

Örményország ma ünnepli negyed évszázados évfordulóját.

1991. szeptember 21-én rendezték meg a kaukázusi államban a szuverenitásról szóló népszavazást, melyen a szavazásra jogosultak 95 százaléka vett részt és a függetlenségre szavazók aránya elsöprő volt (99,5%).

Ezzel az örmény nép megerősítette a Legfelsőbb Tanács korábbi, függetlenségi deklarációját és véglegessé vált Örményország szuverenitása.

Folytatódik a magyar-azeri oktatási együttműködés.  Ennek részeként nyílt meg a bakui Idegen Nyelvek Egyetemén a magyar fakultás, illetve tizenegy magyar egyetem kerül fel az azeri állam által támogatott és ösztöndíjjal biztosított felsőoktatási intézmények listájára.

Az azeriek körében a három legnépszerűbb magyarországi intézmény a Debreceni Egyetem, az IBS és a Corvinus Egyetem.

Összesen 155 új autóbusz áll forgalomba idén a grúz fővárosban, az első járművek már meg is érkeztek.

A német MAN Truck and Bus AG által gyártott buszok teljesen megfelelnek az európai normáknak. A 12 méteres járművek légkondicionáltak és környezetkímélő CNG-üzemanyaggal működnek, mindegyik alacsonypadlós, így mozgáskorlátozottak is használhatják.

A fejlesztést részben uniós forrásokból fedezik.

Szeptember 9-11 között rendezik meg, immár hatodik alkalommal

Program
Szeptember 9., péntek
10.00: Az Élő műhely keretében karkötő és nyakékek készítése bőrdíszműveskedés gyerekek számára. Kézimunkázás gyerekeknek és szüleiknek az Örmény Közösségi Ház udvarán.
17.00:  Művészeti fesztivál ünnepélyes megnyitója – Örmény katolikus templom
18.00:  Kilyén Ilka és Riţiu Ilka Krisztina (Marosvásárhely) színművészek előadása
19.30: Buslig Barni (Gyergyói Fotóklub) és a Mediakaland csoport fotókiállítása a Szilágyi vendéglőben
20.00: Vacsora bejelentkezés alapján, kötetlen beszélgetés. Gyergyói örmény fúvósok előadása Csibi Kriszta, Magyari Sáska Attila, Voloncs András közreműködésével

Szeptember 10., szombat
9.00: Nemzetközi Konferencia „Az erdélyi magyar-örmények, szerepünk és küldetéstudatunk” – Salamon Ernő Gimnázium díszterme
14.00: Ebéd a Szilágyi vendéglőben bejelentkezés alapján
16.00: Fancsali János (Budaörsi Örmény Önkormányzat) – Magyarörmény kiadványok
18.00: Nelson Sakakjan ( Budapest ) operaénekes előadása, zongorán kíséri Csata Nóra és Elekes Péter – Örmény katolikus templom
20.30: Vacsora a Szilágyi vendéglőben bejelentkezés alapján, kötetlen beszélgetés; Örmény vacsora: Padlizsán muszaka  Avenesian Alex segítségével. Közreműködik Mayer Robert jr. hegedűn

Szeptember 11., vasárnap
7.00: Látogatás a Szent Anna kápolnához terepjáró autókkal (max. 20 fő.) – helytörténeti ismertető – Puskás Attila Barna (Marosvásárhely)
10.30 Nagy Gyöngyvér – „Ükanyámtól Petőfiig – Családtörténeti gondolatok Mezey József festőművészről…” –  Örmény katolikus templom
12.00 Ünnepi szentmise körmenettel– a gyergyószentmiklósi örmény-katolikus templom búcsúünnepe. A szentmisét bemutatja Szakács Endre örmény katolikus általános helynök, elnökli Ft. Dr. Mons. Jakubinyi György érsek, örmény katolikus kormányzó. Ünnepi szónok Ft. Bodor Attila, a római Gregoriana Pápai egyetem doktorandusza. Közreműködik a gyergyószentmiklósi örmény kórus
A Kabdebó család zászlójának felszentelése.
14.30 VI. HURUTFESZTIVÁL – különböző települések receptjei alapján készülnek a levesek. Az üstben főtt örmény ragu a fiatalok segítségével készül.
Az idén az örmény gasztronómiából, a marlenka készítését is az örmény ifjúság mutatja be Jánonssy Aliz irányításával;

Az Európa Parlament illetékes bizottsága megszavazta a vízummentességet Grúziával, a végső szót a plenáris ülésen hozzák meg, de az már formaságnak tűnik.

A Polgárjogi, igazságügyi és belügyi bizottság tagjai 44:5 arányban úgy döntöttek, hogy a kaukázusi állam teljesítette a vízummentesség feltételeit még 2015-ben.

Grúzia valamint Moldova és az EU között idén nyáron lépett hatályba a társulási egyezmény, melynek révén a két ország termékei szabad hozzáférést kaptak az európai piacokhoz. Ukrajna esetében az EP bizottsága nem szavazott, Koszovó viszont zöld utat kapott a vízummentességhez.

55 év után templomi esküvőt akartak

Számos érdekessége volt a grúz tengerparton megrendezett zenei fesztivál, a GEM festnek.

A rendezvény helyszíne Anaklia, amely pár éve még egy jelentéktelen falu volt, mára viszont – köszönhetően az idegenforgalmi beruházásoknak – a turizmus egyik fellegvára lett.
A fesztivál helyszíne közvetlenül a szakadár abház területtel meglevő határvonal mellett volt. Ez a grúz és abház népek egységét volt hivatott szimbolizálni, amit erősített, hogy a fesztiválon voltak abház előadók is, illetve az Abháziából érkezők ingyen mehettek be a rendezvényre.

Öt helyszínen 100 fellépő, köztük Paul van Dyk, Gus Gus és Paul Kalkbrenner várta a vendégeket akik elsősorban a közeli államokból érkeztek a hétvégére.

A fesztiválturizmust jelentősen támogatja a grúz állam, a szervezők célja, hogy egész nyarat betöltő rendezvénysorozat legyen, a régió pedig egy, a fiatalok által kedvelt térség legyen.

Elérte a világ legmélyebb barlangjának alját és már a felszín felé tart négy magyar barlangkutató, akik egy nemzetközi expedíció keretében részt vesznek Abháziában a 2199 méter mély Krubera-Voronya barlang feltárásában.

Ez a Föld legmélyebb szárazföldi természetes pontja, nevét  Alekszandr Kruberről, az orosz barlangászat megalapítójáról kapta aki tanulmányozta a barlangot és annak környékét.

Teljes körűen hatályba lépett az uniós társulási megállapodás Moldovával és Grúziával.

Grúzia és Moldova fontos előrelépéseket tett a demokrácia, a kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok terültén, illetve törvényeiknek az uniós normákhoz való alakítását illetően – állapítja meg a brüsszeli testület. Az unió szerint mindez hozzájárult a stabil politikai környezet, a stratégiai gondolkodás, a konkrét reformtervek megvalósításához, valamint a nemzetközi pénzügyi és technikai támogatás megfelelő felhasználásához.

A bizottsági közlemény említést tesz az igazságszolgáltatás és a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén elért eredményekről is.

A megállapodással létrejön a szabadkereskedelmi övezet, az uniós piacokat megnyitják a moldovai és a grúz termékek és szolgáltatások előtt, amely ösztönzőleg hat a két ország kereskedelemére és gazdaságára, megkönnyítve integrációjukat az unió közös piacával.

A két ország elsősorban mezőgazdasági termékek exportjában érdekelt, kérdés, hogy mennyire tudják kihasználni a lehetőségeket illetve felkészülni a nyugati dömpingtermékekre.

A társulási megállapodás a teljes jogú tagság előkapuja, mindegyik tagállam ezt az utat járta be, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a két állam rövid időn belül elnyeri a teljes tagságot, a folyamat éveket vehet idénybe.

További hír, hogy az EU nyártól eltörölheti a vízumkötelezettséget Grúziával. Moldovával ez már korábban megtörtént.

A katolikus egyházfő utazásának mottója, hogy látogatást tegyen az első keresztény országban, hiszen Örményországban 301 óta államvallás a kereszténység.

Ferenc pápa Ecsmiadzinben II. Karekin katholikosz személyes vendégeként az apostoli palotában kapott szállást

A katolikus egyházfő többnapos látogatása során felkereste a Cicernakaberd örmény népirtás emlékművét, mely három részből áll, az Emlékezet Falából, a Mauzóleumból és az Újjászületett Örményország oszlopából.

Ferenc pápa a következő sorokat írta az emlékkönyvbe:„Szívemben fájdalommal imádkozom itt, hogy soha többé ne legyenek ehhez hasonló tragédiák és hogy az emberiség ne felejtsen és tudja legyőzni a rosszat jóval! Adjon az Isten benső békét és megvigasztalódást a szeretett örmény népnek és az egész világnak!”

Utólagosan a pápa az előzőleg megfogalmazott szöveghez hozzáírta még szabadon: „Isten őrizze meg az örmény nép emlékezetét! Az emlékezetet nem szabad felvizezni, sem pedig elfelejteni. Az emlékezet a béke és a jövő forrása.”

Az örmény utat követően szeptemberben Ferenc pápa Azerbajdzsánba és Grúziába is ellátogat.

Azeri festők kiállítása nyílik Budapesten.

Narmina Valiyeva, Shahla Gahramanly és Gunay Hasanova munkáiból rendeznek tárlatot Budapesten. A kiállítás szabadon megtekinthető ,belépődíj nélkül.

Helyszín: Hotel Helia (1134 Budapest, Kárpát u. 62-64)
Megnyitó: 2016. június 21. 18:30
Nyitvatartás: 2016. június 21-25 között 8:00-22:00

A kiállítás után pedig megismerkedhet az azeri gasztronómiával is: Marquis De Salade (Budapest, Hajós u. 43)

Az Országos Örmény Önkormányzat üdvözli, történelmi jelentőségűnek tartja a német parlament, a Bundestag elsöprő többséggel megszavazott döntését, melynek értelmében mostantól Németország hivatalosan történelmi tényként ismeri el az Örmény Genocídiumot, népirtásként megnevezve az első világháború leple alatt, a Török Oszmán Birodalom által elkövetett intézményes bűnt, mely másfél millió örmény életét követelte 1915 és 1923 között – áll a magyarországi örmények szervezetének közleményében.

Az Országos Örmény Önkormányzat egyben reményét fejezi ki, hogy Magyarország is mielőbb követni fogja a német példát.

Korábban az LMP állt elő hasonló felhívással, most pedig Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószóló jelezte, a parlament őszi ülésszakán kezdeményezni fogja, hogy a magyar országgyűlés határozatban ismerje el a népirtást.

A Marie Claire magazin orosz kiadványa Grúziát azon országok közé sorolta ahol a legszebb és legfigyelmesebb férfiak élnek

A szerző szerint „a politikai ellentétek ellenére van honfitársaink egy csoportja akiket mindig szeretni fognak Grúziában – a nőket. Elmúlt az a korszak amikor a grúz szépfiúk a szovjet nyaralóhelyeken nyaranta nagy sikert arattak, de a potenciál megmaradt. Egy szőke lány Tbilisziben garantáltan sikert arat, de a barnák és vörösök sem fognak unatkozni. Csak ne politizáljatok, minek elrontani egy vörösboros estét mindenféle hülyeséggel?”

A posztszovjet államok közül Litvánia került fel még a listára, rajtuk kívül európaiként csak az olaszok és a görögök.

Két látogatást is tesz Ferenc pápa idén a konfliktusoktól sújtott kaukázusi régióba: június 24-26. között Örményországot, szeptember 30. és október 2. között pedig Grúziát és Azerbajdzsánt keresi fel – közölte a Vatikán.

Utoljára II. János Pál látogatott Örményországba 2001-ben, az örményeknek a kereszténységhez való csatlakozása 1700. évfordulóján. A katolikus egyházfő akkor az oszmán birodalom végnapjaiban az örmények ellen elkövetett népirtásra emlékező jereváni emlékműnél is imádkozott.

Ferenc pápa tavaly április 12-én, a Szent Péter-bazilikában az örmények 1915-ös legyilkolásának 100. évfordulója alkalmából bemutatott örmény rítusú misén népirtásnak nevezte az egy évszázaddal korábban történteket. Ezt követően Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét, akit idén februárban küldött vissza Rómába.

A tervezett látogatás részben a régióban székelő ortodox egyházfők meghívására vezethető vissza. Ferenc pápa a katolikus egyház és a keleti ortodoxok közti kapcsolatok javítására törekszik. Mindhárom kaukázusi országban nagyon kevés római katolikus él. Az azeriek 95 százaléka muzulmán, a grúzok több mint 80 százaléka ortodox keresztény, az örmények több mint 90 százaléka pedig az örmény apostoli egyház követője.

Gyakorlatilag a teljes hegyi-karabahi határszakaszon súlyos harcok kezdődtek Azerbajdzsán és Örményország között.

Noha kisebb konfliktusok rendszeresek a két fél között, ilyen mértékű harcok nem voltak.

Az ellentmondásos jelentésekből nem világos, hogy melyik fél volt a kezdeményező (vélhetően az azeri) mint ahogy az áldozatok száma is kérdéses. Hivatalos adatok szerint legalább tucatnyi halottja van a harcoknak mindkét oldalon.

A katonai akció tervezettnek látszódik: az egész vonalra kiterjed és az elismert veszteségekből kiderül, hogy tüzérség, tankok és légierő bevetésére is sor került.

Az Örményország és a szomszédos Azerbajdzsán közötti viszály a térség egyik legrégibb konfliktusa. Az ellentét elsősorban az Azerbajdzsáni területbe ágyazódó, jelenleg örmény fennhatóság alatt álló Hegyi-Karabah miatt alakult ki. Ez a régió a szovjet időkben, bár a lakosság többsége akkor is örmény volt, Sztálin nyomására Azerbajdzsánhoz került. Amikor 1988-ban a karabahi parlament határozatban követelte az átcsatolást, Azerbajdzsánban örmények tucatjait gyilkolták le. Három évvel később az örmények kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, ezt Baku nem ismerte el, és kitört a háború a két ország között, melynek eredményeként Örményország Hegyi-Karabah mellett egy sor azeri területet is elfoglalt.

Azóta viszont az olajbevételeknek köszönhetően Baku jelentősen megerősödött, és miután politikai megoldás nem látszik, csak idő kérdése volt, hogy mikor indul nagyobb katonai akció.

A kaukázusi területen az esküvő nem csak a család, hanem az egész település számára egy kiemelt esemény. Hagyományosan 3 napig tart a lagzi, melyre nem küldenek meghívót. A vendégek maguktól jönnek, mivel a szokás szerint a falu összes lakosa rövidebb-hosszabb időre de el kell, hogy menjen az esküvőre.

A lagzi általában az ifjú pár házában tartanak, amit közösen épít fel a két család. Az érkezők egy része virágot kap, ez felkérést jelent táncra, a virág azután körbejár, visszautasítani nem lehet. A dagesztáni esküvő egyik jellegzetessége ugyanis, hogy egy percre sem állhat le a tánc.

Korábban gyakori volt a lányrablás, mivel a helyi szokások szerint ha a lány egy éjszakát eltölt egy fiú házában, akkor férjül is kell hogy menjen hozzá. Ez manapság is előfordul, különösen ha nagy a társadalmi különbség a családok között.

Együtt, összefogva, előítélet és marakodás nélkül – magyarországi örmény szervezetek példamutató kezdeményezése.

Az orosz rubel és a kazah tenge bedőlése után az azeri manat is megzuhant miután nemzeti bankjuk megszüntette annak dollárhoz kötött árfolyamát. Bakunak nem volt más lehetősége miután az elmúlt hónapokban a devizatartalékok jelentős részét ugyanis felemésztette a pénznemük támogatása.

Így a manat felére gyengült egyetlen nap alatt.

A manat gyengülését a kőolaj drasztikus árcsökkenése okozza. Az olaj- és gázkivitel teszi ki az azeri export 95 százalékát, és az állami bevételek 75 százalékát.

Tíz éve a lakosság mindössze 5%-a bízott a rendőrségben, ma ez a mutató 85% és megszűnt a korrupció. Na nem Magyarországon, hanem Grúziában. Hogy történt?

A rendőrség átalakítása része volt a teljes állami apparátus átszervezésének, melynek négy alapelve volt: kevesebb hivatal, kevesebb köztisztviselő, korábbinál jóval magasabb bérek, súlyos büntetések korrupció esetén.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy hivatal összes dolgozójának felmondtak, majd újra megpályáztatták az állásokat az átalakított szervezeteknél. Az eljárás nem csak az apparátust, hanem a teljes vezetést is érintette!

Így működött ez a rendőrségnél is, ahol az újonnan kiképzett és állományba vett rendőröket az elhárítás emberei figyelték hónapokon át. Kezdetben sorra érték tetten kenőpénzzel, amit nagy médiafelhajtás közepette komoly börtönbüntetést követett. Nem felfüggesztett, hanem letöltendő. Így egy 10 dolláros megvesztegetés akár 10 év börtönt is jelenthetett a gyakorlatban. És folytatódott mindez mindaddig, míg maguk a rendőrök és az állományba jelentkezők meg nem értették – nem éri meg elfogadni a megvesztegetést.

Több ezer ember tüntetett hétfő este az örmény fővárosban az áram árának jelentős emelése ellen. A tüntetők egy része és a rendőrség között összetűzés alakult ki, több mint kétszáz embert őrizetbe vettek.

A menet az elnöki palotához tartott, de nem jutott el oda, mert rohamrendőrök és vízágyúk az útját állták. Ekkor a demonstrálók leültek az utca kövére, és a rendőrség többszöri felszólítása ellenére sem mozdultak, akadályozva a forgalmat. Hajnalban a rendőrség úgy döntött, hogy feloszlatja a tömeget, amely ekkor már csak néhány száz fős volt. Összecsapások törtek ki, amelyekben 18 ember, köztük 11 rendőr megsebesült. Három sérült állapota súlyos. A rendőrök 237 tüntetőt őrizetbe vettek.

A demonstrálók azt követelték, hogy a kormány vizsgálja felül azt a döntését, miszerint 17-22 százalékkal növeli a háztartási elektromos áram árát.