Európa túl régóta bízik abban, hogy az Egyesült Államok védőernyője alatt működhet, de eközben nem hajlandó észrevenni az intő jeleket. Egy amerikai geopolitikai szakértő szerint az európaiak nemsokára maguk kell elkezdjék megoldani a védelmi problémákat, mert az amerikaiak mindinkább kiábrándulnak a NATO-ból.
Mindinkább egyértelművé válik, hogy az Egyesült Államok és egyik erős közel-keleti szövetségese, Szaúd-Arábia közt megromlik a viszony: az amerikaiak egyre több számonkérést kezdenek az emberi jogok sértéséért, és nyilvános vitát folytatnak arról, hogy Szaúd-Arábia érintett lehetett a szeptember 11.-i terrortámadásban.
Az Európai Bizottság továbbra sem tervezi, hogy nyilvánosságra hozza az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezmény bizonyos dokumentumait.
Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-várományosa ismét tízezres tömeg előtt beszélt arról, hogy a NATO elavult, az európai országok az Egyesült Államokon élősködnek, és ma a NATO létezésének már nincs értelme.
Belgium Vallon Régiója nem hajlandó törvénybe iktatni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt, amit Belgium kormánya már elfogadott.
Kezdetét vették az előrehozott országgyűlési választások a Szíriai Arab Köztársaságban; nagyhatalmi paktum áll a háttérben, de a mintegy öt éve húzódó háború során sikerült megőrizni az ország stabilitását.
Szaúd-Arábia küldte az Iszlám Állam nevű terrorszervezet számára azt a több mint húszezer egyenruhát, amit a spanyol rendőrök foglaltak le márciusban. Egy hétfői sajtóbeszámolóból azonban kiderült: eredetileg egy NATO-országból származik a készlet, amit Törökországnak kellett volna átadjanak.
Kína, Irán, Pakisztán és Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Államok vezeti a világ kivégzési statisztikáit; 25 év alatt soha nem végeztek ki annyi embert államilag, mint 2015-ben. Mindenkire érvényesek az emberi jogok, - ameddig az amerikai kormány úgy nem dönt, hogy valakiét hatályon kívül helyezi.
Egy francia törvényhozó, Thierry Mariani kidolgozta az Oroszország elleni szankciók feloldására vonatkozó törvényjavaslatot, amit április végén a nemzetgyűlés elé tárhat. Európának ártott leginkább a szankcióháború, de az EU vezetői politikai nyomásra ragaszkodnak a fenntartásához.
Az amerikai elnöki hivatal weboldalán cenzúrázták Francois Hollande francia államfő egy mondatát, amiben iszlám terrorizmusról beszélt. A történtekre a Media Research Center hívta fel a figyelmet, a jelentést követően azonban eltávolították a cenzúrázott videofelvételt.
Damaszkusz kizárólag az orosz hadsereg bázisainak jelenlétét ismeri el, más országok illegálisan próbálják megvetni lábukat Szíria területén. Az ország legitim államfője kijelentette; Oroszország fegyveres erőinek jelenléte nem csak a terrorellenes harc szempontjából fontos, hanem a világ erőegyensúlyának biztosítása érdekében is jelen kell legyen az orosz hadsereg Szíriában.
Az Instagramon kiírt szavazással döntött egy iraki milícia arról, hogy kivégezzék-e az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egy elfogott harcosát. Nem sokáig élt az oldal, de az emberek előtte még megszavazták a kivégzést.
Az Európai Unió és Törökország megállapodott az Európába irányuló migráció korlátozásáról a pénteken, Brüsszelben tartott tárgyalásokon. Törökország azonban nem kell tartsa magát a menekültek emberi jogait védő irányelvekhez, a végleges dokumentum erre vonatkozó szövegrészét átfogalmazták.
Két szerb diplomata veszítette életét egy Líbiában végrehajtott amerikai légicsapás során. A Pentagon tagadja, hogy tudott volna a diplomaták jelenlétéről, de számos bizonyító erejű tény azt mutatta, hogy a halálukat “járulékos veszteségként” könyvelték el.
Kitiltották az amerikai katonákat egy japán városból, az Okinava prefektúrában, ameddig folyamatban van egy újabb nemi erőszak eset kivizsgálása. 28 ezren vonultak fel Tokióban a parlament épülete előtt, miközben öt másik városban zajlottak hasonló megmozdulások.
Spanyolország külügyminisztériuma elutasítja az Európai Unió Törökországgal való megállapodását, amelynek értelmében az EU Törökországba deportálná az illegális bevándorlókat, helyettük pedig legálisan venne át migránsokat.
Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő váratlan bejelentést tett, miszerint Oroszország megkezdi katonai erőinek kivonását Szíriából. A két nap alatt számos elemzés, értékelés látott napvilágot ennek okáról, de a legfontosabb rész valamennyiből kimaradt; az orosz beavatkozás elérte célját, és stabilizálta az országot.
Mintegy kétezer török katona tartózkodik Észak-Irak területén, annak ellenére, hogy a kormány tiltakozott a török csapatok bevonulása ellen. Bagdad nemzetközi segítséget kért, de a nyugati országok nem ítélik el az Irak elleni agressziót.
James Stavridis, a NATO európai erőinek 2013-ban nyugállományba vonult főparancsnoka nyíltan kiáll egy független ország területi egységének megbontása mellett; egy amerikai lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Szíriát három részre kellene szakítani. Kijelentése nem előzmény nélküli, a Szíriáról leszakított régiókban már az amerikai hadsereg két bázisa épül.
Annak ellenére, hogy Törökország felvásárolja a terrorszervezetek által illegálisan kitermelt olajat, az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodásokat köt Ankarával. Német politikusok szerint az EU ezzel saját értékeit árulja el, és felad mindent, aminek zászlaja alatt eddig összetartotta az európai országokat.