Nyugat-Balkán

"Egyes srácok túl hamar nőnek fel..."

Elgondolkodtató videót tett közzé a YouTube-on egy szerb fiatalok által alapított internetes kezdeményezés, az Understand 2015 csapata. A felvétel elején normálisnak tűnő, hétköznapi gyerekek játszanak háborúsdit egymás ellen, faágakból rögtönzött játékfegyverekkel. Hirtelen egyenruhás, arc nélküli felnőttek lépnek hozzájuk, akik igazi gépkarabélyokat osztanak ki közöttük. Vajon mi történik ezt követően? (A kisfilm megnézhető a hajtás után.)

[...] Bővebben!

Szerbia kormánygépek tekintetében az egykori jugoszláv tagköztársaság között a legszerényebb.

A boszniai Szerb Köztársaság állami vezetői egy Cessna 525-sel utaznak, melynek értéke kb. 5 millió dollár és kategóriájában a legmodernebb VIP repülőgépek közé tartozik.

                     Cessna 525 (illusztráció)

A horvát állami vezetők egy luxus kategóriájú Challenger CL 612 típusú repülőgépet vehetnek igénybe. A repülőgép ára 18 millió dollár volt.

                            Challenger (illusztráció)

Macedónia kormánygépe 2004. február 26-án Bosznia-Hercegovina területén lezuhant, a szerencsétlenségben életét vesztette Boris Trajkovski államfő is. A kormány egy évvel később az Amerikai Egyesült Államokból beszerzett egy Learjet 60 típusú gépet 11 millió dollárért.

                    Learjet 60 (illusztráció)

Mindezekhez képes a szerb állami vezetők részére rendelkezésre álló repülőgépek valóban nagyon szerénynek mondhatók. A kormánygéppark két repülőgépből áll: egy 1991-es gyártású Learjet 31a és egy 1981-es Falcon 50 típusúból.

                   Learjet 31a

                      Szerb Falcon 50

Az Air Serbia charter cége, az Aviolet közzétette hogy öt ország 19 célállomására hirdeti meg járatait: Törökországba, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Egyiptomba, legnagyobb számban június 15-szeptember 15 között. 

Az Aviolet a járatokat három felújított és a cég új arculatának megfelelően átalakított 144 személyesre beszékezett Boeing 737-300-as típussal teljesíti. 

2014-ben az Aviolet 520 járaton 90 ezer utast szállított a népszerű üdülőhelyekre.

Dane Kondics, az Air Serbia vezérigazgatója kijelentette:

„Az Aviolet az elmúlt évben indult és bebizonyította létjogosultságát. Idén még sikeresebb nyári szezonra számítunk, arra, hogy a társaság még több utast vonz minőségi szolgáltatásaival, olyan hozzáadott értékekkel, amik ritkák a charter járatokon.”

Az Avioletről bővebben itt olvashat. 

Most még Párizsban, de április 16-tól a Belgrádhoz közeli Pancsován mutatják be, az U ime naroda – Politička represija u Srbiji 1944-1953 ("A nép nevében – Politikai elnyomás Szerbiában 1944 és 1953 között") című fotókiállítást.

[...] Bővebben!

Hogy ennek miért van hírértéke? Azért, mert ismét bebizonyosodik, hogy a jó szolgáltatást nyújtó kereskedő, vendéglátó számíthat rá, hogy híre azokat is eléri, akikre talán nem is gondol, vagy akikhez a nem elhanyagolható reklám, marketing nem ér el.

Így történt ez a Split történelmi óvárosában, a Diocletianus római császár által épített fényűző palota romjai mellett, között fekvő Peristil szálloda esetében is, amelyik az elmúlt évben 30%-kal nagyobb forgalmat könyvelhetett el a jó nemzetközi sajtójának köszönhetően. De a személyes ajánlás a legfontosabb, mondja Daliborka Koprtla igazgatónő.

„Jöttek amerikai vendégek, és nagyon tetszett nekik minden a szállodában. Aztán ajánlottak minket a szomszédjaiknak, ők a saját ismerőseiknek és így tovább. Négy év után Chicagóból egy egész utca töltötte nálunk a szabadságát”- mondta.

                                          Hotel Peristil

2014-ben a horvát kisvárosban a külföldiek 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el, ebben az évben ennél többre számítanak.

A fiatalabb amerikaiak a drága szálláshelyek helyett megelégszenek az olcsóbb hostelekkel. Egyik spliti hostelbe egy ötven fős csoport érkezett.

„Barcelonában tanulunk, itt töltjük a tavaszi szünetet. Öt napot maradunk”- mondja Haley, az egyesült államokbeli csoport tagja. Nem zavarja őket sem a bóra, sem a hideg tenger (jelenleg 13 fokos).
(A bóra az isztriai és a dalmát tengerparton, legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal.)

„Magánstrandra megyünk, sziklát ugrunk és fürdünk is”- állítják magabiztosan.

                                    A spliti repülőtér

Az utóbbi években a számtalan légijáratnak, kiállításnak, fesztiválnak köszönhetően Split egyre népszerűbb a külföldiek körében. Többé már nem tranzit város, ahonnan tovább utaznak a dalmát szigetekre, a turisták átlagban három napot töltenek itt.

A húsvéti ünnepek alatt Horvátországban több mint 70 ezer külföldi turista tölti szabadságát, kb. 200 ezer vendégéjszakát, ez kevesebb, mint tavaly volt.

Idegenforgalmi szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy ebben az évben közel egy hónappal korábban van a húsvét, mint tavaly és az időjárás sem kedvez túlságosan. Az utazni vágyók még azon gondolkoznak, hogy az Adriára menjenek-e, vagy még egy utolsó síelésre?

Splitben 6000 vendégéjszakát tartanak nyilván. A legtöbb vendég a régióból érkezik.
Amerika és Németország mellett az elő-és utószezoni vendégek a környező országokból látogatnak Horvátországba.

„Statisztikailag a legtöbb vendég Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából érkezik, ami azt bizonyítja számunkra, hogy vonzóak vagyunk a szomszédaink számára. Ennek örülünk, mert a régióból érkező vendégek jó fogyasztók” – mondta Alijana Vuksics a spliti turisztikai hivatal vezetője.

És akkor elgondolkozik az ember, vajon ki nyert a véres balkáni háborúban? Hiszen bosnyákoknak és szerbeknek vannak/voltak nyaralóik az Adria partján, otthon voltak, amikor kirándultak a tengerpartra. Szerencsére az idő múlásával a fájdalom enyhül, a feszültség csökken, hiszen összeköti őket a közös múlt, a közös nyelv és remélhetőleg a közös jövő is.

Svéd nyelven megjelenő újságban írtak arról Franciaországban, hogy Svédország nemzeti válogatottjának oszlopos tagja, a Paris Saint Germain foci csillaga bevándorló vízumot kért az Egyesült Államokba.

Ibra állítólag március 19-én volt a párizsi amerikai nagykövetségen, ahol 35-40 percet töltött, beadta a vízumkérelmet, illetve a korlátlan időre szóló tartózkodási engedély kérelmet.

Úgy hírlik, Ibrahimovics már korábban kijelentette, hogy pályafutását az amerikai profi labdarúgó bajnokságban (MLS) szeretné befejezni. Jelenleg 2016-ig van szerződése a PSG-vel.

A boszniai gyökerekkel bíró svéd labdarúgó 2012 óta erősíti a párizsi csapatot, 87 mérkőzésen játszott, a francia bajnokságban 73 gólt lőtt.

Karrierje során az FC Barcelona, az AC Milan, az Inter, a Juventus és az Ajax játékosa is volt.

Zlatan Ibrahimovics napjaink egyik legjobb labdarúgója, 2001 óta tagja a svéd nemzeti tizenegynek, ahol 103 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 54 gólt rúgott.

Többet Zlatan Ibrahimovicsról itt.

Április 6. Szarajevó történelmének legjelentősebb napja. Ezen a napon a város felszabadult a II. világháború fasiszta megszállása alól, és ugyanezen nap szimbolizálja a város ostromának kezdetét a délszláv háborúban.

Szarajevó hetven évvel ezelőtt, 1945. április 6-án szabadult fel a német fasizmus elnyomása alól és tizenhárom évvel ezelőtt. 1992. április 6-án kezdődött meg a város ostroma a legújabb kori agresszorok által.

Az Antifasiszta ellenállók és a Nemzeti felszabadító harcosok szövetségének tagjai a boszniai főváros Visegrádi kapujánál gyűltek össze emlékezni a világháborúban elesett társaikra.

                                          Szarajevó Visegrádi kapu

1945. április 5-én délután 5 órakor a 16. muzulmán brigád első harcosai a Visegrádi kapun keresztül jutottak be Vratnik kerületbe, majd a többi egységgel együtt az egész várost felszabadították.

„Nekünk ez különösen jelentős esemény, mert a hetvenedik évfordulót ünnepeljük, és a megemlékezéseket az ostrom ideje alatt sem szakítottuk meg. Akkor gránáttűzben, fegyverropogás közepette tették le társaink a virágokat. A fasizmus még mindig jelen van, és növekszik, de az antifasiszták minden erejükkel annak legyőzéséért harcolnak ma is” - mondta Hajdar Mirsad, a kerület polgármestere.

Részt vett a megemlékezésen Nadja Biser-Taso is, aki visszaemlékezett 1945. április 7-re, amikor egy partizán csoporttal Tuzlából teherautóval érkezett Szarajevóba.

„Meglepődtünk, hogy Vratnik kerület fel volt díszítve virágokkal és szőnyegekkel. Mindenhol szólt a zene, kólót jártak az emberek az utcán és mi a tömegen keresztül alig tudtunk lejutni a Bascsarsijára”- emlékezett.

Az emlékezés virágait számos város, kerület delegációja tette le a belvárosban, a Marsala Titán az Öröklángnál.

                                                                  Szarajevó Marsala Tita Örökláng

És 1992. április 6., amikor megkezdődött a város ostroma és 1425 napon át tartó blokádja.

A modern hadviselés leghosszabb ideig tartó ostroma és blokádja alatt 11.541 lakost, köztük 1601 gyermeket gyilkoltak meg.

                                              Megemlékezés Kusturica módra   

Legkevesebb 50 ezren sérültek meg gránát támadásokban és szereztek maradandó sérüléseket. Naponta több mint 300 gránátot lőttek ki a városra a környező hegyekből, ahol a Jugoszláv Néphadsereg katonái a Szerb Köztársaság hadseregének katonáival együtt támadták és tartották ostrom alatt a várost hosszabb ideig, mint a második világháborúban Sztálingrádot. 

                                                               Szarajevó a körülzárt város

A véres háború első áldozata két fiatal volt. A szarajevóiak április 5-én felvonulást szerveztek, ahol ezrek vonultak keresztül a városon zászlókkal, Tito arcképével és transzparensekkel. „Mi békét akarunk!”, „Ez Szarajevó, békét akarunk!” ezek a feliratok voltak a táblákon.

„Megyek megvédeni Szarajevómat – mondta Suada amikor eljött otthonról, és Olgával együtt csatlakozott a több ezres tömeghez. Az összegyűlt ezrek a város kettészakítása, a viszály ellen, a szabadságért tüntettek.

Amikor a tömeg az akkor Vrbanja-nak nevezett hídhoz ért, lövéseket hallottak a Jugoszláv Néphadsereg közeli laktanyájából, a Holiday Inn szálloda tetejéről orvlövészek lőtték a demonstrálókat.

Előbb a 24 éves Suadát találták el, néhány perccel később a 34 éves Olgát. Suada utolsó szavai ezek voltak: „azért ez Szarajevó.” Olga a kórházba vitele alatt halt meg. Sokan sérültek meg azon a napon köztük sok gyerek is.

                                              Suada Dilberovics

„Suada és Olga hősiességét soha nem fogjuk felejteni, különösen mi, akik néhány száz méterre vágtuk hasra magunkat az őket ért halálos lövések után. 23 évvel ezelőtt, ugyanezen a napon spontán, polgári ellenállásra gyülekeztek az emberek a gonosz ellen. Suada és Olga, ahogyan a tömeg is, saját testükkel akarták megvédeni Szarajevó méltóságát. Örülök, hogy ma már talán mondhatom, hogy Szarajevó lakói ismét nemcsak egymás mellett, hanem egymásért is élnek, vagyis azért, amiért a két fiatal az életét áldozta” – mondta a kerületi polgármester.

A szarajevói felvonulók elleni támadással és Suada és Olga meggyilkolásával kezdődött a bosnyák főváros ostroma.

Az egykori Vrbanja hidat a fiatalok emlékére Suada és Olga hídnak nevezik. 2001. április 6-án állították fel az emléktáblát. Itt helyezik el évről évre a megemlékezés virágait családtagok, szarajevóiak és dubrovnikiak, mert Suada a horvát tengerparti város szülötte volt, Szarajevóban az orvosi egyetemen tanult.

Egy ostoba, nacionalista, agresszív politikát folytató diktátor háborújának első áldozatai.

Egy kedves olvasónk küldte el nekünk a vajdasági magyar kifejezések listáját, amelyet ő maga gyűjtött és szerkesztett. Mielőtt azonban rátérnénk a listára, szeretnék néhány gondolatot hozzátenni. 

A vajdaságban használt magyar nyelv sokaknak tűnik ízesnek, régiesnek, furcsának, akárcsak az erdélyi vagy más határon túli magyar. Tény azonban, hogy a határon túlra szakadt magyar közösségek az egységes magyar nemzetből hasíttattak ki, azaz, talán Erdély kivételével, soha nem működtek önálló régióként, nem tartoztak a velük szomszédos területektől eltérő nyelvjárásba. Éppen ezért a legtöbbször nem is lehet fellelni valamilyen különálló nyelvjárást az elszakított részeken, hiszen azok a területek egy nagyobb magyar nyelvjárási terület részei voltak és maradtak. Nyelvi sajátosságok természetesen kialakultak a lassan 100 évnyi különélésben, és a furcsa szavak nagy részét is ezek adják. 

Nem valamiféle kuriózum, hogy a Vajdaságban szajlának nevezik a bovdent. Az együtt élés idején ez a szó még nem volt elterjedt, ha egyáltalán létezett, ezért a szerb neve a "szajla" honosodott meg később, amikor már mindenkinek volt legalább biciklije és azon bovden.

Ezek a jövevényszavak, az én véleményem szerint, másra nem, csak a nyelv rontására jók. Az erdélyi magyarban is számos román átvétel van. Nem gondolom, hogy a "buletin" megfelelő kifejezés lenne a "személyi igazolvány"-ra, csak egy román megnevezés, amely meghonosodott. Senki nem mondana ma Budapesten "buletin"-t a személyi helyett, pedig a ma divatos "el kell menjek" jellegű szókapcsolatokban is csak a román grammatika üt vissza, szó nincs valami szép régies mondatszerkesztésről.

Meg kell értenünk (és nem "meg kell értsük"), hogy a határon túl élő magyarok nyelvére nagy hatással van azoknak a népeknek a nyelve, amelyekkel együtt élnek. Aki tehát manapság keresné az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki magyarban az ősi nyelvet, alighanem csak egy románnal, szerbbel, szlovákkal, orosszal és ukránnal kevert korcs nyelvi kódot talál, de semmiképpen sem valami tiszta ősi nyelvet.

[...] Bővebben!

Novi Pazarban, a szerbiai muzulmánok fellegvárának, Szandzsáknak a legnagyobb városában a pénteki imádkozás után ötezren vonultak az utcára,  Mohamed prófétát éltető transzparensekkel és Allah Akbar-felkiáltásokkal. Irfan Malić helyi imám tartott beszédet. Elmondta, hogy az iszlám békés vallás, ám nem terroristák voltak az újságírókat lemészárlók, hanem merénylők.

[...] Bővebben!

(Szabó Árpád írása)

Az Avala InterCity szerelvénye és a hozzá kapcsolódó Avala-élmény a Balkán sajátos, emblematikus szimbóluma, mely magában egyesíti az elvándorlást és az új kezdet lehetőségét. Már három éve ingázom vele ünnepek és szabadságidő táján az otthon és az itthon között és kevés kivétellel mindegyik úton sikerült érdekes emberekkel szóba elegyednem és diskurzusaink mentén tanulságos, megható történetekkel lettem gazdagabb. Ezen élettöredékek értelmezése kicsit olyan, mint fizikaórán a mágneses mezőkkel folytatott kísérleté: mágnes bújik meg a fehér lap alatt, melyre fekete vasreszeléket szórunk és azok kirajzolják a mező alakját és irányát – mint egy iránytű, mely mindig elfele mutat.

József (26) – Szabadkáról éppen Budapestre tart, ahol stuttgarti barátnőjével találkoznak, hogy továbbinduljanak Berlinbe, ahol a lány tanul, míg József DJ-ként dolgozik majd, mivel fiatal kora ellenére már jól ismerik Európában mint lemezlovast...

folytatás az Árpád blogon »

– A kiskorúak terhessége Bosznia-Hercegovinában egyre aggasztóbb méreteket ölt, emellett az aktív nemi életet élő 13-15 éves lányok száma is sokkolóan növekszik– nyilatkozta a News Blic portálnak Senad Mehmedbašić szarajevói nőgyógyász. Elmondta, hogy sajnos ez manapság trendinek számít.

[...] Bővebben!

A verbászi Vojislav T. egy szerb internetes apróhirdetéses portálon, a kupujemprodajem.com (adokveszek) oldalon árul magyar állampolgárságot, számolt be a belgrádi Blic napilap.

Fotó: blic.rs; a képernyőn látszik a hirdetés

"Magyar állampolgárság szabályosan" - áll a hirdetésében. Az ügyfeleinek nála kell jelentkeznie, hogy elvigye őket Szegeden a "saját embereihez".

[...] Bővebben!

Afroamerikai tinédzserek kalapácsokkal verték agyon a 32 éves Zemir Begićet vasárnap hajnalban. A fiatalember még gyermekként, 1996-ban települt le Saint Louis Bevo Mill nevű városrészében. Saint Louisban található a világ legnagyobb bosnyák diaszpórája, mintegy hetvenezres. A kilencvenes években, a népirtások elől menekültek el. A Bevo Mill nevű városrészt egyenesen ők futtatták fel, legalábbis ebben a rövid dokumentumfilmben arról beszél egy helybéli bosnyák. A városrész főutcáján bosnyák ügyvédi iroda, biztosítótársaság, kereskedelmi kamara is található.

[...] Bővebben!

(Szabó Árpád írása)

(...) Aztán most, pár éve elkezdődött valami megint, mintha az elfeledett őrület, melyet sikerült kiszorítani a hétköznapok bejárati ajtaján kívülre most a spájzablakon keresztül próbálna visszamászni. Minden Ukrajnával kezdődött, mikor visszaléptek az EU-val megköttetendő társulási egyezmény aláírásától: tüntetők a Majdan téren, elharapódzó erőszak, elüldözött kormányfő. Remélték a demokráciát, helyébe orosz tankok jöttek és a Medve rátette mancsát a Krímre, miközben az EU biztosság nem tudott érdemben semmit sem tenni. Megindult a politikai huzavona arról, hogy vajon vannak-e orosz katonák Ukrajnában. A felgyorsult információs társdalom az első pillanattól tudta a választ, ám a politika öregesen, ráérve malmozott, mint már oly sokszor.

Magyarország és Szerbia egén is karmazsin derengés terjed egyre, és lassan nőni kezd mindenkiben valami balsejtelem. Egyébként csodálom, hogy még nincs pánik pl. Budapesten: az szomszédos állam, Ukrajna egy része orosz megszállás alatt van, míg Szerbia először parádét tart az orosz elnök látogatásának apropóján aztán meg közös hadgyakorlatokat hajt végre azzal az Oroszországgal aki mellesleg szeptemberben interkontinentális rakétákat tesztelt, bombázókkal sértették meg a szomszédos országok légtereit, és tengeralattjáróval pedig vizeiket.

tovább az Árpád blogra »

Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke közel tizenkét évet töltött előzetesben a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdáján. Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Vajdaság területén elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolták meg, de ítélet mindezidáig nem született a perében. November 12-én hazatérhetett Szerbiába, mert a bíróság jobbnak látta, ha gyógykezelését "humanitárius okokból" Belgrádban folytatják. Šešeljnek áttételes májrákja van, egyesek szerint az életéből már csak hetek lehetnek hátra. Slobodan Milošević egykori szerb elnök 2006-ban a hágai börtöncellájában halt meg, ítéletet az ő ügyében sem hoztak. (A videót az Index készítette.)

Mint ismeretes, a Szerb Radikális Párt (SRS) alapítója és vezetője, Vojislav Šešelj 2003 februárjában önként feladta magát, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) megkezdhesse a kihallgatását. Noha a tárgyalás csak 2007-ben kezdődött el, Šešelj immár több mint 11 éve élvezheti a scheveningeni fegyház vendégszeretetét. Ugyanarról az intézményről beszélünk, amelyben Slobodan Milošević is raboskodott halála előtt.

A radikális politikus perében mindeddig nem született ítélet, ezzel ő töltötte (és tölti) messze a leghosszabb időt vizsgálati fogságban azok közül, akiket a délszláv háborúban feltételezhetően elkövetett bűntettek miatt fogtak perbe.

[...] Bővebben!

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke átlát a szitán! A tegnapi, botrányosan félbeszakadt belgrádi Szerbia-Albánia focimeccs incidensét szerinte az európaiak és az amerikaiak azért szervezték meg, hogy destabilizálják Szerbiát Vlagyimir Putyin orosz elnök holnapi látogatásakor, amikor is az orosz államfő díszvendégként megtekinti a szerb fővárosban megrendezésre kerülő katonai parádét.

Milorad Dodik

"Az albánok, mint a szerbek természetes ellenségei kapva kaptak az alkalmon, hogy asszisztáljanak ehhez a galád összeesküvéshez és bomlasszák a szerb nemzeti érdeket." – fejtette ki korunk legnagyobb politikai gondolkodója, Milorad Dodik. Egyben mindenkit arra hívott fel, hogy menjen el a belgrádi katonai parádéra és "méltóságteljesen üdvözölje" Putyint.

[...] Bővebben!

Helyesebben szólva: Nagy-Albánia térképe egy zászlón. Valaki egy drónt irányított a pálya fölé, azon függött a zászló. Bővebben a Sport Géza vonatkozó cikkében. A meccset a 42. percben félbeszakították a káosz és a verekedés miatt. Az albán miniszterelnök testvérét letartóztatták a VIP-páholyban. Komoly UEFA-szankciók várhatók.

Erről a zászlóról van szó: link

...persze ettől még lesz.

Mint ismeretes, csütörtökön a szerb főváros felszabadításának hetvenedik évfordulója alkalmából (a hivatalos dátum 1944. október 20.) nagyszabású katonai felvonulást rendeznek, melyre évtizedek óta nem volt példa Szerbiában. Az eseményre meghívták Obama elnököt, David Cameront és Vlagyimir Putyint is – utóbbi biztosan ott lesz, hiszen amúgy is időszerű volt Szerbiába látogatnia bizonyos kétoldalú gazdasági egyezmények aláírása miatt. Nem marad sokáig, mivel még aznap tovább repül Milánóba, ahol többek között Petro Porosenko ukrán elnökkel is találkozik. A várakozások szerint azonban Belgrádban fontos bejelentést tesz majd az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

[...] Bővebben!

(Szabó Árpád barátunk írása)

(...) A tavaszi NATO-bombázások után, amit gyerek fejjel megélni lényegesen egyszerűbb volt, mint felnőttként, elérkezett az ősz, az országos választásokkal együtt. Szeptember végén, mikor nyilvánosságra hozták az eredményeket, először úgy tűnt, hogy a véren vett demokrácia sikert arat, aztán a végső tisztázáskor már módosultak a mutatók, Koštunica helyett ismét Milošević javára dőlt a mérleg nyelve. Mindenki számára egyértelmű volt a választási csalás és egy emberként lázadt az ország, majd kotrógépekkel vonult a nép az országházhoz Belgrádban egy mindent elsöprő tüntetés keretén belül, de országszerte is zavargások voltak, leállt a állami apparátus, bezártak az iskolák. Október 5-én, mikor a nép trónra emelte a demokratákat, azt hittük, minden helyre kerül, minden megváltozik, olyan irányba indulunk el, amely egykettőre Európába segít bennünket és biztos jövőt teremt a számunkra. Mondanom sem kell, nem így történt.

tovább az Árpád blogra »