You are here
Feed aggregator
Intenses activités socialo-humaines du Roi du Maroc au Sénégal
Outre son entretien en tête à tête avec le Chef de l’Etat sénégalais et la cérémonie de signature de nombreux accords le 21 mai 2015, le Roi du Maroc, accompagné du Président sénégalais, Monsieur Macky Sall, a accompli la Prière du vendredi, 22 mai 2015, à la Grande Mosquée de Dakar à l’issue de laquelle […]
Categories: Afrique
Elsőrendű érdek: Az Iszlám Állam elleni harc és Magyarország, Magyar Narancs cikk
Több mint egy hónappal ezelőtt írtam egy cikket a Magyar Narancsba Irakról és a készülő magyar szerepvállalásról. Mivel a cikk csak regisztrációval érhető el, most felrakom ide is. A következő posztban megpróbálom értelmezhető formába összerakni és kidekorálni az "évtized légifotóját", amit az erbili repülőtér felett készítettem.
Magyar Narancs 2015/17, http://magyarnarancs.hu/kulpol/elsorendu-erdek-94633#
Wagner Péter
Elsőrendű érdek
Az Iszlám Állam elleni harc és Magyarország
A múlt szombat délután Erbilben hatalmas detonáció tépte szét az Ainkawa Road nyugalmát. A kurdisztáni régió fővárosának ebben a negyedében jobbára keresztények laknak; főutcája a nyugatiak kedvelt találkozóhelye, s itt működik az amerikai főkonzulátus is – az lehetett a támadó célpontja.
Hogy a robbanóanyaggal megrakott autó nem jutott el odáig, csak a biztonságiakon múlott, akik időben kiszúrták a közeledő járművet, és tüzet nyitottak rá. Az ő szerencséjük lett a Nelly kávézó vendégeinek végzete, akik közül ketten meghaltak, nyolcan megsebesültek. A támadást később egy Twitter-üzenetben magára vállalta az Iszlám Állam.
A három részre szakadt ország
Dacára az elmúlt hónapok bombázásainak és szárazföldi veszteségeinek, egyelőre semmi jele annak, hogy az Iszlám Állam meggyengült volna. A terrorszervezet tavaly nyáron foglalta el egyik pillanatról a másikra Irak szunnita arabok lakta vidékének, azaz az ország északnyugati részének nagy részét. Nem előre megtervezett, mesteri offenzíva volt ez: pusztán az iraki biztonsági erők váratlan összeomlása tette lehetővé, hogy néhány ezer fegyveres birtokba vegyen több tízezer négyzetkilométert. Amikor 2014. június 6-án hajnalban pár száz harcos Szíria felől megközelítette Moszult, Irak második legnagyobb városát, csak annyi volt a céljuk, hogy szétzilálják a rendőrség és a hadsereg néhány állását, esetleg túszokat szedjenek, akiket később látványosan lefejezhetnek. A helyi erők azonban pánikba estek, és sorra adták fel állásaikat. A dzsihadisták másnap ezerfős erősítést küldtek a városba, akikhez helyi szunnita felkelőcsoportok csatlakoztak. A várost és környékét őrző két iraki hadosztály menekülőre fogta – és ezzel kitört a pánik is. A terrorszervezet pár nap alatt több száz kilométert haladt előre. A hírük még náluk is gyorsabb volt. A pszichológiai hadviselés sikere – amelyben minden bizonnyal szerepet játszottak a lefejezéseket bemutató videók is – kézzelfogható volt, egész falvak vágtak neki a biztonságot jelentő Kurdisztánnak.
Az Iszlám Állam gyors térnyerésével Irak területe végleg három részre szakadt: a dzsihadisták a kormány irányítása alatt álló déli és az északi, kurdisztáni területek közé ékelődtek be, nyugatról és északról is Bagdad határánál álltak meg. Az iraki hadsereg negyede szétfutott, elképesztő mennyiségű fegyvert hagyva az ellenségnek.
Különböző elvárások
A kritikus helyzetben két legfontosabb partnere sietett Bagdad segítségére: Irán és az Egyesült Államok. Ízlelgessük egy kicsit ezt, és megértjük a helyzet abszurditását. Miközben Washington az iráni nukleáris fegyverkezés miatt mindeddig súlyos szankciókkal büntette Teheránt, miközben a két fél szemben áll egymással a szíriai polgárháborúban, és a két ország között 1979 óta súlyos konfliktusok sora bontakozott ki, most egy oldalon harcolnak. Szó szerint. Az iraki légteret precízen vigyázzák, nehogy az amerikai gépek az iráni forradalmi gárdistákat bombázzák. Amikor az elmúlt hetekben Tikritben a síita milíciák és iráni támogatóik kudarcot vallottak, az amerikaiak csak e félkatonai csoportok és kiképzőik visszavonulása után kezdték támadni a terroristák állásait.
Az Egyesült Államok transzatlanti szövetségeseire és arab partnereire támaszkodva széles nemzetközi koalíciót épített, miközben Irán önkéntesekkel, kiképzőkkel és iraki színekre festett bombázógépeivel támogatja Bagdadot. Ma sem tudjuk, hogy a 2014 áprilisában harmadszor is újjáválasztott Núri al-Maliki iraki miniszterelnök augusztusi eltávolításában melyik félnek volt nagyobb szerepe – mindenesetre az Iszlám Állam sikere sok tekintetben Maliki hibás politikájának tudható be. A mindinkább autoriter jegyeket mutató kormányfő elidegenítette a szunnita lakosságot (nem véletlen, hogy a moszuliak az Iszlám Állam támadásakor az együttműködést választották az ellenállás helyett), másrészt szétzüllesztette a hadsereget és a rendőrséget. A történelem fintora, hogy ugyanazt művelte, mint Szaddám Huszein: parancsnokoknak lojális, de botcsinálta tábornokokat nevezett ki a kompetens (és gyakran szunnita) tisztek helyett, illetve a régi Köztársasági Gárdához hasonlóan saját pretoriánus alakulatokat hozott létre. Ezek végezték el a piszkos munkát is, jelesül a terrorizmussal vádolt, főként szunnita civilek kínzását, jogtalan fogva tartását. Maliki legnagyobb bűnének mégis a mindent elborító korrupciót róják fel, amely az iraki állam védelmi képességeit lenullázta. A parancsnokok kenőpénzt fizettek a posztjukért, amit aztán meg kellett keresniük. Nem csak a rájuk bízott árukészlettel, üzemanyaggal és az élelmiszerekkel csencseltek, de egyszerűen hazaküldték a katonákat, hogy a zsoldjukat zsebre tehessék. A Moszul védelmére kijelölt, csúfosan megfutó két hadosztály így csak papíron számlált 30 ezer főt, valójában alig voltak pár ezren. A Malikit belső puccsal felváltó Hajdar al-Abadinak 2014 augusztusa óta egyszerre kellene a nyugati és az iráni elvárásoknak is megfelelnie.
Az amerikai katonai és diplomáciai gőzhenger az első pillanattól beindult. Tavaly szeptembertől több mint 60 ország, köztük Magyarország is csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz. A bombázások – 10 ország részvételével – már a nyár végén megkezdődtek, s a cselekvési terv része volt a menekülteknek nyújtott humanitárius segély és a fegyveres erőknek nyújtott katonai támogatás is. Magyarország már ezekből is kivette a részét, a külügy 70 ezer eurós segélyt folyósított, a Magyar Honvédség mintegy 220 tonna lőszert adott át amerikai közvetítéssel a kurd milíciának, a pesmergáknak, de a Mol, az evangélikus egyház és az Ökumenikus Segélyszervezet is küldött pénzt és szakembereket. E lépéseket nyilvánvalóan az a kormányzati szándék is motiválta, amely a fagyos magyar–amerikai kapcsolatokba próbált életet lehelni; de fontos elem lehetett a magyar olajvállalat kurdisztáni tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági érdek is.
A nemzetközi erőfeszítés következő lépcsője a kiképzési központok felállítása volt. A kilenc iraki és három kurd pesmerga dandár katonai felkészítését célzó misszióban a legtöbb nyugati NATO-tagország részt vesz: az amerikai stratégiák úgy számoltak, ekkora erőre lesz szükség Moszul visszafoglalásához a nyáron. Ebben ma már senki sem lehet biztos – úgy tűnik, az Abadi-kormány hathatós iráni befolyásra más stratégiát követne, s először a főváros környékéről szorítaná ki az Iszlám Államot, csak utána vonulna Moszul ellen.
Egyértelmű kép
Az Iszlám Állam nemcsak Iránt és az Egyesült Államokat hozta közel egymáshoz, de a magyar kormányt és az ellenzékét is. A kiképző misszió nem a NATO keretében zajlik, ezért a magyar hozzájárulás jóváhagyásához kétharmados többségre volt szükség. Az ellenzéket – leszámítva az egyébként is mindenféle beavatkozásellenes Jobbikot – érzékenyen érintette a helyzet. Ha nemmel szavaznak, a szövetséges Egyesült Államok kérésére mondanak nemet, ha igennel, a kormánnyal vállalnak közösséget. Az Együtt, a DK, Fodor Gábor és Kész Zoltán végül a kormány javaslata mellett szavazott, az LMP és a hírek szerint erősen megosztott, a nemmel valódi meglepetést okozó MSZP ellene. (Arra hivatkoztak, hogy a lakosság arányában túl nagy lenne a szerepvállalás.)
A parlamenti jóváhagyás után 150 katona küldhető Erbilbe, a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központba (KTCC). A tervek szerint egy század, azaz 110 fő települ az iraki kurdok fővárosába, mellettük mintegy tíz fő a különböző parancsokságokon felderítéssel foglalkozik majd, 27 fő pedig Magyarországon várakozik. A kormányzat állítása szerint a katonák elsősorban őrzési-védelmi feladatokat látnak majd el, de a „partnerképesség építésébe” az is belefér, hogy később kiképzőként is tevékenykedjenek. Az erbili repülőtérre települő tábort olaszok és németek vezetik, mellettük hollandok, norvégok, britek, franciák és amerikaiak működnek majd. Erbil – a szombati robbantás ellenére is – biztonságos város, a német és holland kiképzők egyelőre szállodában laknak. Valószínű, hogy a magyar kontingensnek saját tábort kell majd építenie, ami nem kis feladat lesz, de az elmúlt évtized koszovói és afganisztáni tapasztalatai után katonai értelemben csekély kihívást jelenthetnek az őrzési-védelmi, kísérési vagy akár kiképzési feladatok.
Mint a NATO-csatlakozás óta számtalanszor, a magyar–amerikai kapcsolatokban ezúttal is a katonák hozhatnak javulást. Ám Magyarországnak nem csak ezért kell részt vennie e misszióban. A külső katonai beavatkozások eredményessége vegyes képet mutat, az elmúlt két évtized sikert is, kudarcot is hozott. Most viszont egyértelmű a kép. A Nyugatnak elsőrendű politikai érdeke az Iszlám Állam megállítása – nem is csak a humanitárius krízis, a menekültek vagy az Iszlám Állam elképesztő brutalitása miatt, hanem az ideológiai fenyegetés, a nyugati államokból elinduló és oda visszatérő radikálisok okán is. Mint Afganisztán esetében, Magyarországot az aktív katonai részvétel miatt nem fenyegeti közvetlen veszély, és úgy vélem, nem is fogja. A kérdés tehát újfent az: vajon szövetségeseink és partnereink szempontjai érnek-e annyit, hogy némi szolidaritást mutatva részt vegyünk a közös teher viselésében? A válasz egyértelmű igen.
Magyar Narancs 2015/17, http://magyarnarancs.hu/kulpol/elsorendu-erdek-94633#
Wagner Péter
Elsőrendű érdek
Az Iszlám Állam elleni harc és Magyarország
A múlt szombat délután Erbilben hatalmas detonáció tépte szét az Ainkawa Road nyugalmát. A kurdisztáni régió fővárosának ebben a negyedében jobbára keresztények laknak; főutcája a nyugatiak kedvelt találkozóhelye, s itt működik az amerikai főkonzulátus is – az lehetett a támadó célpontja.
Hogy a robbanóanyaggal megrakott autó nem jutott el odáig, csak a biztonságiakon múlott, akik időben kiszúrták a közeledő járművet, és tüzet nyitottak rá. Az ő szerencséjük lett a Nelly kávézó vendégeinek végzete, akik közül ketten meghaltak, nyolcan megsebesültek. A támadást később egy Twitter-üzenetben magára vállalta az Iszlám Állam.
A három részre szakadt ország
Dacára az elmúlt hónapok bombázásainak és szárazföldi veszteségeinek, egyelőre semmi jele annak, hogy az Iszlám Állam meggyengült volna. A terrorszervezet tavaly nyáron foglalta el egyik pillanatról a másikra Irak szunnita arabok lakta vidékének, azaz az ország északnyugati részének nagy részét. Nem előre megtervezett, mesteri offenzíva volt ez: pusztán az iraki biztonsági erők váratlan összeomlása tette lehetővé, hogy néhány ezer fegyveres birtokba vegyen több tízezer négyzetkilométert. Amikor 2014. június 6-án hajnalban pár száz harcos Szíria felől megközelítette Moszult, Irak második legnagyobb városát, csak annyi volt a céljuk, hogy szétzilálják a rendőrség és a hadsereg néhány állását, esetleg túszokat szedjenek, akiket később látványosan lefejezhetnek. A helyi erők azonban pánikba estek, és sorra adták fel állásaikat. A dzsihadisták másnap ezerfős erősítést küldtek a városba, akikhez helyi szunnita felkelőcsoportok csatlakoztak. A várost és környékét őrző két iraki hadosztály menekülőre fogta – és ezzel kitört a pánik is. A terrorszervezet pár nap alatt több száz kilométert haladt előre. A hírük még náluk is gyorsabb volt. A pszichológiai hadviselés sikere – amelyben minden bizonnyal szerepet játszottak a lefejezéseket bemutató videók is – kézzelfogható volt, egész falvak vágtak neki a biztonságot jelentő Kurdisztánnak.
Az Iszlám Állam gyors térnyerésével Irak területe végleg három részre szakadt: a dzsihadisták a kormány irányítása alatt álló déli és az északi, kurdisztáni területek közé ékelődtek be, nyugatról és északról is Bagdad határánál álltak meg. Az iraki hadsereg negyede szétfutott, elképesztő mennyiségű fegyvert hagyva az ellenségnek.
Különböző elvárások
A kritikus helyzetben két legfontosabb partnere sietett Bagdad segítségére: Irán és az Egyesült Államok. Ízlelgessük egy kicsit ezt, és megértjük a helyzet abszurditását. Miközben Washington az iráni nukleáris fegyverkezés miatt mindeddig súlyos szankciókkal büntette Teheránt, miközben a két fél szemben áll egymással a szíriai polgárháborúban, és a két ország között 1979 óta súlyos konfliktusok sora bontakozott ki, most egy oldalon harcolnak. Szó szerint. Az iraki légteret precízen vigyázzák, nehogy az amerikai gépek az iráni forradalmi gárdistákat bombázzák. Amikor az elmúlt hetekben Tikritben a síita milíciák és iráni támogatóik kudarcot vallottak, az amerikaiak csak e félkatonai csoportok és kiképzőik visszavonulása után kezdték támadni a terroristák állásait.
Az Egyesült Államok transzatlanti szövetségeseire és arab partnereire támaszkodva széles nemzetközi koalíciót épített, miközben Irán önkéntesekkel, kiképzőkkel és iraki színekre festett bombázógépeivel támogatja Bagdadot. Ma sem tudjuk, hogy a 2014 áprilisában harmadszor is újjáválasztott Núri al-Maliki iraki miniszterelnök augusztusi eltávolításában melyik félnek volt nagyobb szerepe – mindenesetre az Iszlám Állam sikere sok tekintetben Maliki hibás politikájának tudható be. A mindinkább autoriter jegyeket mutató kormányfő elidegenítette a szunnita lakosságot (nem véletlen, hogy a moszuliak az Iszlám Állam támadásakor az együttműködést választották az ellenállás helyett), másrészt szétzüllesztette a hadsereget és a rendőrséget. A történelem fintora, hogy ugyanazt művelte, mint Szaddám Huszein: parancsnokoknak lojális, de botcsinálta tábornokokat nevezett ki a kompetens (és gyakran szunnita) tisztek helyett, illetve a régi Köztársasági Gárdához hasonlóan saját pretoriánus alakulatokat hozott létre. Ezek végezték el a piszkos munkát is, jelesül a terrorizmussal vádolt, főként szunnita civilek kínzását, jogtalan fogva tartását. Maliki legnagyobb bűnének mégis a mindent elborító korrupciót róják fel, amely az iraki állam védelmi képességeit lenullázta. A parancsnokok kenőpénzt fizettek a posztjukért, amit aztán meg kellett keresniük. Nem csak a rájuk bízott árukészlettel, üzemanyaggal és az élelmiszerekkel csencseltek, de egyszerűen hazaküldték a katonákat, hogy a zsoldjukat zsebre tehessék. A Moszul védelmére kijelölt, csúfosan megfutó két hadosztály így csak papíron számlált 30 ezer főt, valójában alig voltak pár ezren. A Malikit belső puccsal felváltó Hajdar al-Abadinak 2014 augusztusa óta egyszerre kellene a nyugati és az iráni elvárásoknak is megfelelnie.
Az amerikai katonai és diplomáciai gőzhenger az első pillanattól beindult. Tavaly szeptembertől több mint 60 ország, köztük Magyarország is csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz. A bombázások – 10 ország részvételével – már a nyár végén megkezdődtek, s a cselekvési terv része volt a menekülteknek nyújtott humanitárius segély és a fegyveres erőknek nyújtott katonai támogatás is. Magyarország már ezekből is kivette a részét, a külügy 70 ezer eurós segélyt folyósított, a Magyar Honvédség mintegy 220 tonna lőszert adott át amerikai közvetítéssel a kurd milíciának, a pesmergáknak, de a Mol, az evangélikus egyház és az Ökumenikus Segélyszervezet is küldött pénzt és szakembereket. E lépéseket nyilvánvalóan az a kormányzati szándék is motiválta, amely a fagyos magyar–amerikai kapcsolatokba próbált életet lehelni; de fontos elem lehetett a magyar olajvállalat kurdisztáni tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági érdek is.
A nemzetközi erőfeszítés következő lépcsője a kiképzési központok felállítása volt. A kilenc iraki és három kurd pesmerga dandár katonai felkészítését célzó misszióban a legtöbb nyugati NATO-tagország részt vesz: az amerikai stratégiák úgy számoltak, ekkora erőre lesz szükség Moszul visszafoglalásához a nyáron. Ebben ma már senki sem lehet biztos – úgy tűnik, az Abadi-kormány hathatós iráni befolyásra más stratégiát követne, s először a főváros környékéről szorítaná ki az Iszlám Államot, csak utána vonulna Moszul ellen.
Egyértelmű kép
Az Iszlám Állam nemcsak Iránt és az Egyesült Államokat hozta közel egymáshoz, de a magyar kormányt és az ellenzékét is. A kiképző misszió nem a NATO keretében zajlik, ezért a magyar hozzájárulás jóváhagyásához kétharmados többségre volt szükség. Az ellenzéket – leszámítva az egyébként is mindenféle beavatkozásellenes Jobbikot – érzékenyen érintette a helyzet. Ha nemmel szavaznak, a szövetséges Egyesült Államok kérésére mondanak nemet, ha igennel, a kormánnyal vállalnak közösséget. Az Együtt, a DK, Fodor Gábor és Kész Zoltán végül a kormány javaslata mellett szavazott, az LMP és a hírek szerint erősen megosztott, a nemmel valódi meglepetést okozó MSZP ellene. (Arra hivatkoztak, hogy a lakosság arányában túl nagy lenne a szerepvállalás.)
A parlamenti jóváhagyás után 150 katona küldhető Erbilbe, a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központba (KTCC). A tervek szerint egy század, azaz 110 fő települ az iraki kurdok fővárosába, mellettük mintegy tíz fő a különböző parancsokságokon felderítéssel foglalkozik majd, 27 fő pedig Magyarországon várakozik. A kormányzat állítása szerint a katonák elsősorban őrzési-védelmi feladatokat látnak majd el, de a „partnerképesség építésébe” az is belefér, hogy később kiképzőként is tevékenykedjenek. Az erbili repülőtérre települő tábort olaszok és németek vezetik, mellettük hollandok, norvégok, britek, franciák és amerikaiak működnek majd. Erbil – a szombati robbantás ellenére is – biztonságos város, a német és holland kiképzők egyelőre szállodában laknak. Valószínű, hogy a magyar kontingensnek saját tábort kell majd építenie, ami nem kis feladat lesz, de az elmúlt évtized koszovói és afganisztáni tapasztalatai után katonai értelemben csekély kihívást jelenthetnek az őrzési-védelmi, kísérési vagy akár kiképzési feladatok.
Mint a NATO-csatlakozás óta számtalanszor, a magyar–amerikai kapcsolatokban ezúttal is a katonák hozhatnak javulást. Ám Magyarországnak nem csak ezért kell részt vennie e misszióban. A külső katonai beavatkozások eredményessége vegyes képet mutat, az elmúlt két évtized sikert is, kudarcot is hozott. Most viszont egyértelmű a kép. A Nyugatnak elsőrendű politikai érdeke az Iszlám Állam megállítása – nem is csak a humanitárius krízis, a menekültek vagy az Iszlám Állam elképesztő brutalitása miatt, hanem az ideológiai fenyegetés, a nyugati államokból elinduló és oda visszatérő radikálisok okán is. Mint Afganisztán esetében, Magyarországot az aktív katonai részvétel miatt nem fenyegeti közvetlen veszély, és úgy vélem, nem is fogja. A kérdés tehát újfent az: vajon szövetségeseink és partnereink szempontjai érnek-e annyit, hogy némi szolidaritást mutatva részt vegyünk a közös teher viselésében? A válasz egyértelmű igen.
Categories: Biztonságpolitika
Dissuasion nucléaire : peut-on vraiment "penser autrement" ?
Opposant à la dissuasion, le général d’aviation Bernard Norlain a vu sucrer son interview dans un numéro de la "Revue défense nationale". Explications.
Categories: Défense
Dissuasion nucléaire : peut-on vraiment "penser autrement" ?
Opposant à la dissuasion, le général d’aviation Bernard Norlain a vu sucrer son interview dans un numéro de la "Revue défense nationale". Explications.
Categories: Défense
Empowering women and girls in Central Asia: Latvian Presidency debate in EDDs 2015
On 3-4 June, the Latvian Presidency of the Council of the EU will participate in the European Development Days (EDDs), the biggest annual development event in Brussels that brings together key development experts, opinion leaders and stakeholders. As part of the Presidency priorities in the field of development, the Latvian Presidency will draw attention to gender issues, focusing on Central Asian region.
Categories: European Union
Empowering women and girls in Central Asia: Latvian Presidency debate in EDDs 2015
On 3-4 June, the Latvian Presidency of the Council of the EU will participate in the European Development Days (EDDs), the biggest annual development event in Brussels that brings together key development experts, opinion leaders and stakeholders. As part of the Presidency priorities in the field of development, the Latvian Presidency will draw attention to gender issues, focusing on Central Asian region.
Categories: European Union
Empowering women and girls in Central Asia: Latvian Presidency debate in EDDs 2015
Categories: Europäische Union
»Mexiko ist kein gescheiterter Staat«
Drogenbanden haben Mexiko in einen blutigen Konflikt gestürzt, und der Staat findet kaum eine...
Categories: Diplomacy & Defense Think Tank News
Qualitätssicherung in der klimawissenschaftlichen Politikberatung
Der VN-Klimagipfel in Paris wird einen neuen Typ von Abkommen hervorbringen, der auf Zusagen freiwilliger Emissionsminderungen beruht (bottom-up). Dies markiert die Abkehr vom »top-down«-Paradigma, das die internationale Klimapolitik seit mehr als zwei Jahrzehnten dominiert. Klimawissenschaftliche Berater sollten diesen Paradigmenwandel zum Anlass nehmen, ihre Rolle in der internationalen Klimapolitik zu hinterfragen. In Zukunft wird es schwieriger werden, Expertise bereitzustellen, die für sich beanspruchen kann, sowohl wissenschaftlich stichhaltig als auch politisch anschlussfähig zu sein. In Situationen, wo diese beiden Standards guter wissenschaftlicher Politikberatung miteinander in Konflikt geraten, müssen Berater und Beratungsgremien sicherstellen, dass die wissenschaftliche Integrität der Klimaforschung nicht untergraben wird.
Categories: Diplomacy & Defense Think Tank News
Le bachi français plus fabriqué en France? Ce serait le pompon!
La fin du bachi "fait en France" n'est pas pour demain contrairement aux craintes exprimées dans un article paru dans notre édition brestoise et que j'ai relayé il y a quelques jours (lire l'article en question ici).
Sur l’année 2014, l'entreprise Balsan de Sainte-Pazanne, en Loire-Atlantique, a remporté deux appels d'offres du CESCOF pour la Marine Nationale pour la fourniture de 15 000 bâchis ! "Oui Monsieur: 15 000 !", m'a dit la lanceuse d'alertes qui m'a tiré les oreilles ("Vous devriez connaître; Saint-Pazanne, c'est dans la zone Ouest-France").
Effectivement, Balsan (groupe Marck) est le fournisseur officiel de la Marine nationale. Les marchés de fourniture de bâchis de la Marine Nationale oscillent entre 10 000 et 20 000 pièces tous les 3 à 4 ans. "Nous fournissons également le musée national de la marine, ou encore de multiples revendeurs indépendants", m'a expliqué un cadre de l'entreprise qui a précisé que "le savoir-faire a été maintenu dans l’Hexagone malgré la concurrence étrangère qui vient de tous horizons".
Pour fabriquer un bâchis et une houppette, toutes les opérations sont manuelles. Un savoir-faire d’exception maintenu en France.
Pour être plus précis :
- les bonnets de marins sont réalisés chez Balsan à Ste Pazanne (25 personnes travaillent derrière les machines)
- houppettes, jugulaires, soutaches sont fabriqués chez BBA à la Chartre sur le Loir (ou une trentaine de personnes travaillent). Pour la petite histoire, BBA fabrique la houppette depuis 1856 et cette entreprise a été labellisée EPV (Entreprise Patrimoine Vivant). Une référence précieuse, gage de qualité pour les clients.
Categories: Défense
Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál
Kolozsvár a Magyar Unitárius Egyház bölcsője. Itt született az egyházalapító Dávid Ferenc püspök. A 16. században az unitárius felekezetet kolozsvári vallásként emlegették. A magyar unitarizmus és a Kincses Város elválaszthatatlan egymástól. Az unitárius egyház 447 éves történelme során az elődök so...
Categories: Határon túli magyar portálok összesített hírei
Koszovó elismerésének lehetőségét lebegtette meg Ponta
Románia eddigi elutasító álláspontjának felülvizsgálatára, Koszovó független államként való elismerésének lehetőségére utaló kijelentést tett albániai látogatása során Victor Ponta miniszterelnök – közölték csütörtökön a román lapok.
Kategória: Külföld
Categories: Határon túli magyar portálok összesített hírei
Video of a committee meeting - Thursday, 28 May 2015 - 10:29 - Subcommittee on Security and Defence
Length of video : 93'
You may manually download this video in WMV (881Mb) format
Disclaimer : The interpretation of debates serves to facilitate communication and does not constitute an authentic record of proceedings. Only the original speech or the revised written translation is authentic.
Source : © European Union, 2015 - EP
You may manually download this video in WMV (881Mb) format
Disclaimer : The interpretation of debates serves to facilitate communication and does not constitute an authentic record of proceedings. Only the original speech or the revised written translation is authentic.
Source : © European Union, 2015 - EP
Categories: Defence`s Feeds, European Union
Wien im Höhenrausch: Grünes Licht für zwei neue Hochhausprojekte / Danube Flats wird mit 150 Metern zu höchsten Gebäuden Europas zählen / Widmung durch Gemeinderat laut Planungssprecher im Juni
Soravia Capital: München/Wien (ots) - Bereits im nächsten Monat will der Wiener Gemeinderat nach Aussagen des zuständigen Planungssprechers Christoph Chorherr die Widmung für die beiden Hochhausprojekte "Danube Flats" und "Triiiple" beschließen. "Mit der Widmung ...
Freiheit, Gleichgültigkeit, Unsicherheit?
Wie geht man als Christ mit den Chancen und Risiken von „Big Data“ um? Diese Frage wird am 6. Juni im Mittelpunkt einer Podiumsdiskussion stehen, zu der die Hanns-Seidel-Stiftung prominente Vertreter auf den 35. Deutschen Evangelischen Kirchentag nach Stuttgart eingeladen hat.
Categories: Diplomacy & Defense Think Tank News
Create ideas. Create teams. Create new journalism. / Das media.lab Bayern startet im Juni
BLM Bayerische Landeszentrale für neue Medien: München (ots) - Das media.lab Bayern ist ein Coworking-Space und Inkubator für digitalen Journalismus im Münchner Osten, ein Ort für alle, die den Medienwandel mitgestalten wollen. Im Juni wird das media.lab eröffnet, für einen Platz kann man sich ...
Dany Laferrière dans le fauteuil d’Alexandre Dumas à l’Académie française
L’écrivain québécois, d’origine haïtienne, est reçu sous la coupole, jeudi 28 mai.
Categories: Afrique
Vidéo d'une réunion d'une commission - Jeudi 28 mai 2015 - 10:22 - Sous-commission "Droits de l'homme"
Durée de la vidéo : 105'
Vous pouvez télécharger manuellement cette vidéo au format WMV (1Gb)
Clause de non-responsabilité : L'interprétation des débats facilite la communication mais ne constitue en aucun cas un enregistrement authentifié des débats. Seuls le discours original ou la traduction écrite révisée du discours original peuvent être considérés authentiques.
Source : © Union européenne, 2015 - PE
Vous pouvez télécharger manuellement cette vidéo au format WMV (1Gb)
Clause de non-responsabilité : L'interprétation des débats facilite la communication mais ne constitue en aucun cas un enregistrement authentifié des débats. Seuls le discours original ou la traduction écrite révisée du discours original peuvent être considérés authentiques.
Source : © Union européenne, 2015 - PE
Categories: Union européenne
Smart Country ist Wegweiser für die Energiewende auf dem Land / RWE zieht nach vier erfolgreichen Jahren Bilanz für sein intelligentes Verteilnetz in der Eifel (FOTO)
RWE Deutschland AG: Üttfeld (ots) - Das Modellprojekt Smart Country der RWE Deutschland AG hat nach vier erfolgreichen Betriebsjahren im Eifelkreis Bitburg-Prüm gezeigt, wie die Energiewende auf dem Land funktioniert. Mit intelligenten Netzkonzepten und innovativen ...
ZDF-Programmhinweis / Sonntag, 5. Juli 2015
ZDF: Mainz (ots) -Sonntag, 5. Juli 2015, 9.00 Uhr sonntags Alt, aber mittendrin! mit Andrea Ballschuh Wir werden immer älter und "die Alten" damit immer mehr, auch aufgrund des Geburtenrückgangs. Das sagen nicht nur die Zahlen, sondern es wird auch ...
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com