A szaúdi külügyminiszter szerint az Egyesült Államok arra kötelezi Katart, hogy vegyen részt a Szíria elleni agresszióban. Ez a feltétele annak, hogy az USA továbbra is védelmet nyújtson a közel-keleti országnak.
A héten levegő-föld lövészetet tartanak Hajmáskéren. Ezeddig a "megszokott műsorral", a CAS feladatba integrált gépágyúlövészettel találkoztunk, a régóta remélt bombavetéssel továbbra sem. Persze ahogy a LégierőBlogger nemrégiben Szolnokról beszámolt, részeredmények vannak (ROVER), melyek nagyban kiterjesztik a JTAC és a Gripenek együttműködésének lehetőségét. Épp ezért is ki kellene már kerekíteni ezt a sztorit!
Kiröppent a fél javadalmazás, harminc "koszos lábnyom" a cumulus tejszínhabján.
A 37-es közelről, két pamaccsal.
Ritkán némi torkolattűz is előbújik a Mauserből.
Alacsonyrepülés a zöld terepasztal felett :-)
A nap hőse ma a 32-es volt, mely négy (!) alkalommal (először géppárban, aztán háromszor szingliként) jelent meg a lőtér felett.
Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 1.: nehéz műszaki mentő az M7-esen.
Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 2.: Víztartályos Ural a Körös-hegyen.
Zord
A dél-koreai hatóságok több mint háromezer rendőrt kellett tömegoszlatásra küldjenek, hogy véget vessenek egy tüntetésnek, melyen a résztvevők az amerikai rakétarendszerek Dél-Koreából kivonását követelték.
2018. március 4-én, vasárnap Salisbury bevásárlóközpontjában ismeretlen tettesek egy rendkívül erős idegméreggel mérgeztek meg egy egykori szovjet kettős ügynököt és annak 33 éves lányát. A sérülteket a helyi kórházba szállították életveszélyes állapotban, akiket sokáig kritikus állapotban kezeltek.
A sokáig csak „idegméregként” megnevezett anyag hatását jól példázza, hogy a helyszínre először kiérkező rendőr is mérgezéses tünetekkel került kórházba, de mivel ő már csak nagyon kis koncentrációban érintkezett az anyaggal, nem került olyan súlyos állapotba, mint a támadás célpontjai, Szergej és Julia Szkripal. A rendőrt végül március 24-én kiengedték a kórházból. A rendőrség állítása szerint Szkripal többször is érintkezett az anyaggal, először a saját házában. A helyszínelők nagy mennyiségben találták meg annak maradványait a ház ajtaján.
Az áldozatok. Forrás: www.theaustralian.com.auA brit Nemzetbiztonsági Bizottság később megnevezte a felhasznált idegmérget, amely állításuk szerint a Novichok típusú anyagok közé tartozik. Brit vegyifegyver-szakértők szerint ezek az anyagok csak jól felszerelt laboratóriumokban állíthatók elő képzett szakemberek által, tehát kizárható, hogy terrortámadás történt volna. A Novichok típusú anyagokat a Szovjetunióban fejlesztették ki azzal a céllal, hogy a kor NATO vegyi felderítő rendszerei számára észlelhetetlen, és a vegyvédelmi felszerelések számára kivédhetetlen legyen. Leírások szerint hatása súlyosabb, mint a szarin és VX gázoké.
A brit kormány feltételezett felelősként nevezte meg az orosz kormányt, mivel az eset kísértetiesen hasonlít az egykori FSB ügynök, Alexander Litvinyenko meggyilkolásához. Abban az esetben a Polónium 210-es izotópját használták, amelyet az ügynök teájába keverve juttattak be a szervezetébe. Litvinyenko végül három hét haldoklás után Angliában hunyt el.
Theresa May ultimátumot adott Oroszországnak, hogy adjon magyarázatot az esetre, különben azt a következtetést fogja levonni, hogy Oroszország jogtalan erőszakot alkalmazott az Egyesült Királyság ellen, megtámadva annak állampolgárait. Ezután a parlamentben kifejtette álláspontját, miszerint nagy valószínűséggel („highly likely”) Oroszország a felelőse a támadásnak. Oroszország tagadta a vádakat, hogy ők állnának az eset mögött.
Forrás: irishtimes.comAz incidensre válaszul több tucat orosz diplomatát utasítottak ki az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és több más európai országból, köztük egyet Magyarországról. A kitiltásokra Oroszország is hasonló választ adott, több nyugati diplomatát kitiltottak, köztük egy magyart is.
Szergej és Julia Szkripal jól reagált a kezelésekre, állapotuk folyamatosan javul a kórház állítása szerint. Már egyikük sincs kritikus állapotban, Julia március végén magához tért és beszélt is egy Oroszországban élő rokonával. A telefonbeszélgetésüket később a Rossiya 1 tévécsatorna közzé is tette. Egyes források szerint Juliát már ki is engedték a kórházból, ahol alig egy hónapig kezelték a támadás után.
2018. április 7-én vegyifegyver-támadást hajtottak végre Szíriában az utolsó, felkelők által uralt város, Douma ellen. A támadásért a nyugati világ a szír kormányerőket vádolja, továbbá Oroszország felelősségét hangsúlyozzák, amiért az továbbra is támogatja a szír vezetést. Az Aszad-rezsim elhatárolódik attól, hogy ők hajtották volna végre a támadást, amelyet szarin, vagy ahhoz hasonló kémiai összetételű anyag és klórgázt képző anyag elegyével hajtottak végre. Oroszország az Egyesült Királyságot vádolta meg, válaszul arra, hogy London Oroszországot gyanúsítja a Szergej és Julia Szkripal ellen elkövetett támadással. Állításuk szerint az MI6 ügynökei rendezték meg a doumai gáztámadást, hogy azzal alapot szolgáltassanak a szíriai kormányerők támadásához, amelyet április 14-én éjszaka közösen hajtott végre az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország.
A hétvégén megrendezett VIII. Országos Rendőr- és Tűzoltónap programjának része volt a Légirendészeti Szolgálat helikoptereinek bemutatója. A gépek idén nem szálltak le. A kötelék hatalmas nyolcasokat leírva, többszöri áthúzással nagyjából tíz percet töltött a rendezvény felett.
Érkezik a kötelék. A vezér egy MD500-as, a kísérők a tavaly szolgálatba állított MD902-esek.
Az MD500-as faroklégcsavaros helikopterekre jellemző zúgását, az MD902-es NOTAR-sivítása egészíti ki.
A Romeo 906-oson az orr alá került a FLIR, a keresőfényszóró pedig a bal oldali csúszó talp végén kialakított konzolra.
A Romeo 904-esen mindkét eszköz a csúszó talpak elején kapott helyet.
A Romeo 502-es is hordoz egy apró FLIR-t. A jobb talpon a képtovábbító rendszer fehér antennája látható.
Vezér és (egyik) kísérője.
Az újabb áthúzáshoz átrendeződik a kötelék – az MD500-ast bal lépcsőben kísérik a 902-esek.
A távolodó Romeo 906-os napsütötte oldala.
Ez már a kék-ezüst festésű Romeo 900-as, amint a délutáni órákban magányosan tart a Duna felől a Városliget irányába.
*
A Terrorelhárítási Központ (TEK) számos eszközt, köztük egy-két különleges járművet is kiállított.
A 13 tonnás Scorpion a nagy tűzerejű fegyverrel rendelkező elkövetők elfogásánál egy teljes művelet csoportot képes a helyszínre juttatni. Páncélzata 12,7 mm-es géppuskáig és alárobbantásnál négy kilogramm robbanóanyagig nyújt védelmet a benne ülőknek.
*
A Toyota Land Cruiserből kialakított Centigon Flams taktikai felépítménye a gyors feljutást segíti emeleti ablakhoz, erkélyre, épület vagy magas kerítés tetejére valamint repülőgépre. Az 5,5 tonnás jármű páncélja kisebb kézifegyverek és kézigránát ellen nyújt védelmet.
*
A jól ismert BTR-80-as nem annyira különleges, inkább a festése érdekes. A járművet többnyire a honvédség zöld színében láthatjuk.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A hétvégén megrendezett VIII. Országos Rendőr- és Tűzoltónap programjának része volt a Légirendészeti Szolgálat helikoptereinek bemutatója. A gépek idén nem szálltak le. A kötelék hatalmas nyolcasokat leírva, többszöri áthúzással nagyjából tíz percet töltött a rendezvény felett.
Érkezik a kötelék. A vezér egy MD500-as, a kísérők a tavaly szolgálatba állított MD902-esek.
Az MD500-as faroklégcsavaros helikopterekre jellemző zúgását, az MD902-es NOTAR-sivítása egészíti ki.
A Romeo 906-oson az orr alá került a FLIR, a keresőfényszóró pedig a bal oldali csúszó talp végén kialakított konzolra.
A Romeo 904-esen mindkét eszköz a csúszó talpak elején kapott helyet.
A Romeo 502-es is hordoz egy apró FLIR-t. A jobb talpon a képtovábbító rendszer fehér antennája látható.
Vezér és (egyik) kísérője.
Az újabb áthúzáshoz átrendeződik a kötelék – az MD500-ast bal lépcsőben kísérik a 902-esek.
A távolodó Romeo 906-os napsütötte oldala.
Ez már a kék-ezüst festésű Romeo 900-as, amint a délutáni órákban magányosan tart a Duna felől a Városliget irányába.
*
A Terrorelhárítási Központ (TEK) számos eszközt, köztük egy-két különleges járművet is kiállított.
A 13 tonnás Scorpion a nagy tűzerejű fegyverrel rendelkező elkövetők elfogásánál egy teljes művelet csoportot képes a helyszínre juttatni. Páncélzata 12,7 mm-es géppuskáig és alárobbantásnál négy kilogramm robbanóanyagig nyújt védelmet a benne ülőknek.
*
A Toyota Land Cruiserből kialakított Centigon Flams taktikai felépítménye a gyors feljutást segíti emeleti ablakhoz, erkélyre, épület vagy magas kerítés tetejére valamint repülőgépre. Az 5,5 tonnás jármű páncélja kisebb kézifegyverek és kézigránát ellen nyújt védelmet.
*
A jól ismert BTR-80-as nem annyira különleges, inkább a festése érdekes. A járművet többnyire a honvédség zöld színében láthatjuk.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Egy friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a német lakosság közel 90%-a ellenzi a Szíria elleni katonai beavatkozást.
2018. április 15-én Montenegró jövőjét nagy mértékben befolyásoló elnökválasztás zajlott le. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Milo Đukanović, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje már a vasárnapi első fordulóban megszerezte a voksok több mint ötven százalékát. így nincs szükség a második forduló lebonyolítására, megnyerte a választást.
Vasárnap Európa figyelme a kis adriai országra szegeződött, ugyanis a választás kimenetele sorsdöntő volt. Az EU csatlakozási tárgyalások során elért eredmények veszélybe kerültek, ugyanis újra megerősödtek Montenegróban azok a hangok, akik az oroszbarát politikát részesítenék előnyben.
A választáson 7 jelölt indult az elnöki címért: Marko Milačić (Igaz Montenegró Párt) Mladen Bojanić (független jelölt), Hazbija Kalač (Igazság és Megbékélés Pártja), Vasilije Miličković (független jelölt), Dobrilo Dedeić (Szerb Koalíció), Draginja Vuksanović (Szociáldemokrata Párt) és Milo Đukanović (Szocialisták Demokratikus Pártja). Az előzetes közvéleménykutatások alapján tényleges erőt azonban csak két jelölt képviselt. Milo Đukanović, a jelenleg regnáló hatalom jelöltje, illetve Mladen Bojanić, aki ugyan függetlenként indult hivatalosan a választásokon, ám az ellenzék közös jelöltjeként tartották számon. Két egymással ellentétes nézet és jövőkép összecsapását figyelhettük meg mind a kampányidőszakban, mind a választások során is. Az egyik oldalon az európai integráció pártján álló, illetve a nyugati orientáció mellett kampányoló Milo Đukanović, másik oldalon pedig az inkább oroszbarát politikát előtérbe helyező Mladen Bojanić állt.
A 620 ezres balkáni országban, az 532 ezer választásra jogosult montenegrói állampolgár 64 százaléka (340.462 fő) élt a szavazati jogával, és adta le szavazatát a számára rokonszenves jelöltre. A részvételi hajlandóság hasonló volt, mint 2013-ban, akkor azonban Filip Vujanović csak kisebb fölénnyel, 51,21 százalékos eredménnyel győzte le Miodrag Lekićet.
A szavazatok megszámlálása után az első eredmények tisztán azt mutatták, hogy ismét Milo Đukanović lett Montenegró köztársasági elnöke. Az ország belpolitikáját több mint két és fél évtizede meghatározó politikus a vártnál biztosabban nyert, a szavazatok 53,8 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy már az első fordulóban elnökké választották. Az ellenzék jelöltje, Mladen Bojanić messze várakozások alatt szerepelt, mindössze 33,5 százalékkal lett második. A politikus elismerte vereségét, azonban Bojanić azt is leszögezte, hogy nem fog gratulálni Đukanovićnak a választási győzelemért, valamint küzdeni fog továbbra is, hiszen a választás megmutatta, hogy igen is szükség van az általa képviselt oroszbarát politikára. Montenegró történelmében először indult női jelölt az elnökválasztásokon. A szociáldemokraták által indított Draginja Vuksanovićra a szavazók 8,1 százaléka adta a voksát. Mindössze 2,9 százalékot kapott az oroszbarát Marko Milačić, az Igaz Montenegró Párjának jelöltje. A további jelöltek eredményei: Hazbija Kalač 0,8 százalékot, Vasilije Miličković 0,5 százalékot, Dobrilo Dedeić 0,4 százalékot kapott.
Bár Montenegróban az elnöki poszt – Magyarországhoz képest hasonlóan – erősen formális jellegű, azonban Đukanović győzelme nem tekinthető jelképesnek. A frissen megválasztott elnök volt többek között az, akinek a közbenjárásával sikerült 2006-ban függetlenednie Montenegrónak Szerbiától. A nevéhez köthető külpolitikai fordulat kezdetben talán furcsán hatott, mert Montenegró hagyományaihoz híven – Szerbiához hasonlóan – többségében oroszbarát politikát folytatott, és egyfajta kiegyensúlyozott viszony volt a két ország között. Ám Đukanović vezetésével az ország a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat.
Összességében elmondható, hogy Montenegró euroatlanti integrációja folyamatosan halad előre. Podgorica már a 35 fejezetből 30-at megnyitott Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások során, és várhatóan 2025-re az EU teljes jogú tagjává válik. A NATO-hoz már tavaly csatlakozott balkáni ország a jövőben folyamatosan törekszik arra, hogy ezeket a kapcsolatokat még jobban elmélyítse. A választások után tehát várható, hogy a frissen megválasztott elnök vezetésével Montenegró a nyugati országok szoros szövetségeseként lesz jelen a világ politikai térképén.
Ukrajnában vizsgálni kezdték a Sz-300-as légvédelmi rendszer csapatlégvédelmi variánsának, az Sz-300V1-nek a helyben megvalósítható modernizálását. A komplexumok képességeit egyaránt növelni szeretnék csapásmérő robotrepülőgépek, távolról irányított repülőgépek, csökkentett észlehetőségű repülőgépek és ballisztikus rakéták ellen egyaránt. Kijev az Sz-300V1 mellett a jövőben tervezi a többi szovjet érából származó csapatlégvédelmi rendszereinek (Tor és Kub) szintén hazai összetevőkkel történő modernizációját.
Spanyolországban a haditengerészet állományában lévő Boeing AV-8B Harrier II+ vadászbombázók a közelmúltban egy korszerűsítésen estek át. Ennek eredményeképpen a szárnyak alatti csomópontokra szerelhető többzáras bombatartók alkalmassá váltak a GBU-38 JDAM bombák hordozására. A fejlesztést februárban tettél próbára teljes sikerrel.
Oroszországban a hadsereg részére eddig már 10 darab, az UralVagonZavod által gyártott BMPT Terminator tűztámogató járművet adtak át. Az első orosz hadsereg által rendszeresített példányok közül több is látható lesz majd a május 9-ie Győzelmi Napi felvonuláson.
Pakisztánban április 14-én sikeresen tesztelték a helyi fejlesztésű Babur csapásmérő robotrepülőgép megnövelt hatótávolságú változatát. A 350 kilométeres hatótávolságú Babur-1-hez képest a most kipróbált Babur-1B jelzést viselő eszköz majd 700 kilométert képes megtenni. Némileg előbb a tengeralattjárók fegyverzetébe szánt és éppen ezért a víz alól is indítható Babur-3-as szerepelt a hírekben egy újabb sikeres víz alóli indítás okán. Az első sikeres víz alóli indítást 2017. január 9-én hajtották végre. Az Indiai-óceánon végrehajtott teszt egy hat évvel ezelőtt elindult olyamat jelentős mérföldköve volt. Ugyanis a haditengerészet vezetése 2012-től kezdődően szeretett volna megalkotni egy tengeralattjáróról indítható, nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépet a hazai gyártású Hatf VII (Babur) alapján. A flotta vágyálmaiban szereplő 600-750 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgép létrehozásához legalább két, 1998-ban az afganisztáni célpontok ellen indított, ám pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használtak fel.
A terv felettébb nagy kihívást támaszthatott a fejlesztést végzők elé, ugyanis Pakisztán egyik legnagyobb fegyverszállítója, az Egyesült Államok nem nyújtott technológiai segítséget, míg a Kína gyaníthatóan nem tudott, hiszen ők nem jeleskednek ilyen kategóriájú fegyverek fejlesztésében. A 450 kilométeres hatótávolságú Babur-3-as, mely a szárazföldi indítású Babur-2-en alapul, navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. A pakisztáni beszámolókban az indítást végző alkalmatosságként csak egyszer szerepelt tengeralattjáró, ami feltételezi, hogy a 1,5 tonnás fegyverek indítását még nem tudták megoldani. Ez nem is csoda, hiszen a hadrendben álló AGOSTA 70A és 70B osztályú tengeralattjárókat a jóval kisebb tömegű Exocet és Harpoon fegyver alkalmazására készítette a gyártó.
Pakisztán és Malajzia előzetes megbeszéléseket folytat a Pakistan Aeronautical Complex / Chengdu Aircraft Industry Corporation (PAC/CAC) JF-17 Thunder harci repülőgépének potenciális exportjáról. A kormányok közötti kapcsolatfelvétel még csak tapogatózásnak tekinthető, ennek ellenére a pakisztániak már nyilvánosságra hozták, hogy egy esetleges megrendelés esetén készek a gyártás/összeszerelés, illetve a későbbiekben a karbantartások/nagyjavítások malajziai megvalósításához segítséget nyújtani.
Májustól júniusig terjedő időszakban tervezi próbára tenni az indonéz hadsereg a török FNSS és a helyi PT Pindad fejlesztett Kaplan MT közepes harckocsi két prototípusát. A gyalogsági harcjárműből fejlesztett páncéloson mindössze 2014-ben kezdődött el a közös munka, aminek eredménye egy elektronikus vezérlésű sebességváltóval ellátott, minimum 20 LE/tonna arányt felmutató, minimum 450 kilométeres hatótávolságú harckocsi lett. A 3 fős személyzetű páncélos legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, fegyverzetét egy csőszájfékkel ellátott 105 milliméteres löveg alkotja, de egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is helyet kapott a toronyban. Amennyiben sikerül a hadsereg tetszését elnyerni és megrendelésre került majd sor, akkor a harckocsi első példányai a szerződés aláírásától számított két éven belül átadásra kerülhetnek.
Hivatalos kínai források szerint hadrendbe állt a J-10-es vadászgép legújabb verziója, a J-10C. A radarabszorbens anyagokkal, új fedélzeti elektronikával és kibővített fegyverzettel ellátott J-10C létezésére 2017 júliusában derült fény.
Ezen a héten bemutatásra került a tajvani fejlesztésű CM-32-es Cloud Leopard II-es, 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű 120 milliméteres aknavetőt hordozó variánsa. A deszanttérbe beszerelt, 1000 kilogrammnál némileg könnyebb rendszeren egyaránt elhelyezhető 81, vagy 120 milliméteres aknavető. Innen a szétcsúsztatható tetőpáncélzat kinyílása után hajható végre tűzfeladat. A CM-32-es moduláris felépítésének köszönhetően 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak a gyalogsági harcjármű, az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok. A gyalogsági harcjármű variánst a tornyával együtt a NCSIST (National Chung-Shan Institute of Science and Technology) alkotja majd meg. A toronyba a 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyú mellé egy azzal párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre fog kerülni. A szigetország védelmi költségvetéséből az látszik, hogy 2020-ig 652 darab, különféle felszereltségű CM-32-es Cloud Leopard II-est szeretnének hadrendbe állítani.
Chilében már tanulmányozzák az USA-ban feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek rendszeresítésének lehetőségét. Washington január végén jelentett be, hogy megvételre ajánlja fel az amerikai tengerészgyalogság által már nem használt, vagyis feleslegessé vált helikoptereket. A két General Electric T700-GE-401 gázturbinával ellátott Super Cobra 1986-ban lépett szolgálatba, maximális felszálló tömege 6697 kilogramm, legnagyobb sebessége 272 kilométer per óra, hatótávolsága 474 kilométer, fegyverzetét egy háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú, továbbá a szárnycsonkok alá függesztett 70 és 127 milliméteres nem irányított, valamint TOW és Hellfire irányított rakéták alkotják.
Légi célok ellen alkalmazhatók a Sidewinder légiharc-rakéták is. A megvásárlásra kerülő harci helikopterek az átadás előtt egy korszerűsítésen is átesnek, így pilótafülkéjükben képernyős kijelzők kerülnek majd beszerelésre. A chilei hadsereg már jó ideje keres egy korszerű, felderítésre és páncélelhárításra is alkalmazható forgószárnyast, azonban az eddigi vizsgálódásaik mindig azzal végződtek, hogy a vételár túl magas volt a rendelkezésre álló anyagi forrásokhoz képest. A típus képességeit már felmérték és megállapításra kerültek a beszerzési és üzemben tartási költségek is. A hírek szerint már csak politikai jóváhagyásra várnak a 8-12 gépes nagyságrendű beszerzés további lépésének lebonyolításához.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Ukrajnában vizsgálni kezdték a Sz-300-as légvédelmi rendszer csapatlégvédelmi variánsának, az Sz-300V1-nek a helyben megvalósítható modernizálását. A komplexumok képességeit egyaránt növelni szeretnék csapásmérő robotrepülőgépek, távolról irányított repülőgépek, csökkentett észlehetőségű repülőgépek és ballisztikus rakéták ellen egyaránt. Kijev az Sz-300V1 mellett a jövőben tervezi a többi szovjet érából származó csapatlégvédelmi rendszereinek (Tor és Kub) szintén hazai összetevőkkel történő modernizációját.
Spanyolországban a haditengerészet állományában lévő Boeing AV-8B Harrier II+ vadászbombázók a közelmúltban egy korszerűsítésen estek át. Ennek eredményeképpen a szárnyak alatti csomópontokra szerelhető többzáras bombatartók alkalmassá váltak a GBU-38 JDAM bombák hordozására. A fejlesztést februárban tettél próbára teljes sikerrel.
Oroszországban a hadsereg részére eddig már 10 darab, az UralVagonZavod által gyártott BMPT Terminator tűztámogató járművet adtak át. Az első orosz hadsereg által rendszeresített példányok közül több is látható lesz majd a május 9-ie Győzelmi Napi felvonuláson.
Pakisztánban április 14-én sikeresen tesztelték a helyi fejlesztésű Babur csapásmérő robotrepülőgép megnövelt hatótávolságú változatát. A 350 kilométeres hatótávolságú Babur-1-hez képest a most kipróbált Babur-1B jelzést viselő eszköz majd 700 kilométert képes megtenni. Némileg előbb a tengeralattjárók fegyverzetébe szánt és éppen ezért a víz alól is indítható Babur-3-as szerepelt a hírekben egy újabb sikeres víz alóli indítás okán. Az első sikeres víz alóli indítást 2017. január 9-én hajtották végre. Az Indiai-óceánon végrehajtott teszt egy hat évvel ezelőtt elindult olyamat jelentős mérföldköve volt. Ugyanis a haditengerészet vezetése 2012-től kezdődően szeretett volna megalkotni egy tengeralattjáróról indítható, nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépet a hazai gyártású Hatf VII (Babur) alapján. A flotta vágyálmaiban szereplő 600-750 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgép létrehozásához legalább két, 1998-ban az afganisztáni célpontok ellen indított, ám pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használtak fel.
A terv felettébb nagy kihívást támaszthatott a fejlesztést végzők elé, ugyanis Pakisztán egyik legnagyobb fegyverszállítója, az Egyesült Államok nem nyújtott technológiai segítséget, míg a Kína gyaníthatóan nem tudott, hiszen ők nem jeleskednek ilyen kategóriájú fegyverek fejlesztésében. A 450 kilométeres hatótávolságú Babur-3-as, mely a szárazföldi indítású Babur-2-en alapul, navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. A pakisztáni beszámolókban az indítást végző alkalmatosságként csak egyszer szerepelt tengeralattjáró, ami feltételezi, hogy a 1,5 tonnás fegyverek indítását még nem tudták megoldani. Ez nem is csoda, hiszen a hadrendben álló AGOSTA 70A és 70B osztályú tengeralattjárókat a jóval kisebb tömegű Exocet és Harpoon fegyver alkalmazására készítette a gyártó.
Pakisztán és Malajzia előzetes megbeszéléseket folytat a Pakistan Aeronautical Complex / Chengdu Aircraft Industry Corporation (PAC/CAC) JF-17 Thunder harci repülőgépének potenciális exportjáról. A kormányok közötti kapcsolatfelvétel még csak tapogatózásnak tekinthető, ennek ellenére a pakisztániak már nyilvánosságra hozták, hogy egy esetleges megrendelés esetén készek a gyártás/összeszerelés, illetve a későbbiekben a karbantartások/nagyjavítások malajziai megvalósításához segítséget nyújtani.
Májustól júniusig terjedő időszakban tervezi próbára tenni az indonéz hadsereg a török FNSS és a helyi PT Pindad fejlesztett Kaplan MT közepes harckocsi két prototípusát. A gyalogsági harcjárműből fejlesztett páncéloson mindössze 2014-ben kezdődött el a közös munka, aminek eredménye egy elektronikus vezérlésű sebességváltóval ellátott, minimum 20 LE/tonna arányt felmutató, minimum 450 kilométeres hatótávolságú harckocsi lett. A 3 fős személyzetű páncélos legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, fegyverzetét egy csőszájfékkel ellátott 105 milliméteres löveg alkotja, de egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is helyet kapott a toronyban. Amennyiben sikerül a hadsereg tetszését elnyerni és megrendelésre került majd sor, akkor a harckocsi első példányai a szerződés aláírásától számított két éven belül átadásra kerülhetnek.
Hivatalos kínai források szerint hadrendbe állt a J-10-es vadászgép legújabb verziója, a J-10C. A radarabszorbens anyagokkal, új fedélzeti elektronikával és kibővített fegyverzettel ellátott J-10C létezésére 2017 júliusában derült fény.
Ezen a héten bemutatásra került a tajvani fejlesztésű CM-32-es Cloud Leopard II-es, 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű 120 milliméteres aknavetőt hordozó variánsa. A deszanttérbe beszerelt, 1000 kilogrammnál némileg könnyebb rendszeren egyaránt elhelyezhető 81, vagy 120 milliméteres aknavető. Innen a szétcsúsztatható tetőpáncélzat kinyílása után hajható végre tűzfeladat. A CM-32-es moduláris felépítésének köszönhetően 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak a gyalogsági harcjármű, az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok. A gyalogsági harcjármű variánst a tornyával együtt a NCSIST (National Chung-Shan Institute of Science and Technology) alkotja majd meg. A toronyba a 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyú mellé egy azzal párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre fog kerülni. A szigetország védelmi költségvetéséből az látszik, hogy 2020-ig 652 darab, különféle felszereltségű CM-32-es Cloud Leopard II-est szeretnének hadrendbe állítani.
Chilében már tanulmányozzák az USA-ban feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek rendszeresítésének lehetőségét. Washington január végén jelentett be, hogy megvételre ajánlja fel az amerikai tengerészgyalogság által már nem használt, vagyis feleslegessé vált helikoptereket. A két General Electric T700-GE-401 gázturbinával ellátott Super Cobra 1986-ban lépett szolgálatba, maximális felszálló tömege 6697 kilogramm, legnagyobb sebessége 272 kilométer per óra, hatótávolsága 474 kilométer, fegyverzetét egy háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú, továbbá a szárnycsonkok alá függesztett 70 és 127 milliméteres nem irányított, valamint TOW és Hellfire irányított rakéták alkotják.
Légi célok ellen alkalmazhatók a Sidewinder légiharc-rakéták is. A megvásárlásra kerülő harci helikopterek az átadás előtt egy korszerűsítésen is átesnek, így pilótafülkéjükben képernyős kijelzők kerülnek majd beszerelésre. A chilei hadsereg már jó ideje keres egy korszerű, felderítésre és páncélelhárításra is alkalmazható forgószárnyast, azonban az eddigi vizsgálódásaik mindig azzal végződtek, hogy a vételár túl magas volt a rendelkezésre álló anyagi forrásokhoz képest. A típus képességeit már felmérték és megállapításra kerültek a beszerzési és üzemben tartási költségek is. A hírek szerint már csak politikai jóváhagyásra várnak a 8-12 gépes nagyságrendű beszerzés további lépésének lebonyolításához.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Nemrég a V4sight SOF-gyakorlat látogatói napján az új kézifegyverek mellett bemutatták a MH 2. VBÁKRD új, az Egyesült Államokból beszerzett különleges könnyű terepjáróit. Az amerikai Polaris Defense MRZR-4-ekre ezen a héten a gyártó és hazai szakemberek részvételével tartottak kiképzési foglalkozásokat a személyi állomány számára a szolnoki crosspályán.
A gyári új homokszínű technika gyorsan megkapta közép-európai sárbevonatát.
Ez a kép is tanúsítja, hogy a LégierőBloggernek miért kell ezzel a technikával foglalkoznia :-) Egyébként meg a légimozgékonyságú (belső térben és külső függesztéssel helikopteren) és légideszant műveletekhez (teherenyővel való célbajuttatás rámpás szállítógépről) való passzolása miatt indokolt.
A különlegesek traktor- és teherautóabroncsokon pedzegették a leküzdhető lépcsőmagasságot.
Mély sárban küzd az MRZR. Mondani sem kell, hogy ide nem a díszegyenruhát kell felvenni, a maszk és a szemüveg pedig az anonimitás megőrzése mellett is bír jelentőséggel.
Fölfelé az egyik dombon...
...lefelé egy másikról.
Érdekes csíkozatot rajzol a napfény a rácsszerkezeten keresztül a felvert porba.
Gyülekező az újabb feladat előtt. Az egytucatnyi beszerzett mennyiségből kilenc vett részt a mai kiképzési rendezvényen.
Ez már az "erdei" pálya, ahol többször háromkerekűvé vedlett át a jószág. Egyébként a tervezésnél szempont volt, hogy az MRZR egy kerekének tényleges elvesztése esetén (természetesen a megfelelő súlypont-áthelyezéssel) menetképes maradjon.
A meredek oldalú, kis dombok felvetik a felülés kérdését, de a jármű tömege és kialakítása miatt egy kis hintáztatással, súlypont-áthelyezéssel kihúzható szorult helyzetéből.
Welcome to the jungle :-)
Zord