Biztonságpolitika

Törökország számára nem az ellenségei, hanem leginkább a szövetséges országok jelentenek fenyegetést - áll egy török lap beszámolójában.

Tovább olvasom

Ukrajnából származó hírek szerint átadták a2011-ben megrendelt 49 darab T-84 Oplot-T harckocsik közül az utolsónak elkészült példányokat is.  Az első öt T-84-es még 2011 novemberében került az ázsiai országba. A tavalyi évben többször is szóba került, hogy Thaiföld felmondja a megrendelést, mivel a gyártó az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállalt szállítási határidőket. Ugyanis a harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el.

Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni. Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul.

Március hónapban átadásra kerültek az első Leonardo BC55 BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalik a Brit Királyi Légierő számára, így várhatólag hamarosan hadrendbe állónak lehet majd tekinteni. Az eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni. Az „átcsomagolt” BC218 BriteCloud integrációjának lehetőségeit jelenleg vizsgálja a királyi légierő a Eurofighter Typhoon vadászbombázóin. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszközzel 2017-ben hajtották végre az első vetési próbákat egy dán F-16-os segítségével.

Február hónapban sikeresen lezárultak a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetén, helikopterekkel végzett próbák. Ezekben két Merlin Mk.2 és két Chinook Mk.5 vett részt és a különféle időjárási körülmények közötti fel-és leszállások során alkalmazandó eljárásokat tesztelték segítségükkel. A forgószárnyasok átlagosan napi 10 órát repültek, az Atlanti-óceán néha igen zord időjárási körülményei között. A fedélzeten uralkodó széljárásra is nagyobb figyelmet fordítottak, hiszen a felépítményt a tervezők két részre bontották, így annak igazolása, hogy ez az elrendezés kedvezőbb feltételeket teremt légieszközök számára, szintén kiemelt fontosságú volt.

A beszámolók alapján az osztott sziget kedvező hatást gyakorolt a fedélzet feletti légáramlatokra. A teljes felszereléssel ellátott tengerészgyalogosok helikopterekhez történő eljutása is a próbák részét képezte, amik során megállapítást nyert, hogy az ajtók, lépcsők kialakítása nem gátolja a katonák mozgását. Szintén kipróbálásra került az üzemanyag utántöltő rendszer is. Ennek újdonsága az, hogy a hajótest mindkét oldalán lehetőség nyílik a hajó és légieszközei számára is az ellátóhajóból történő utántöltésre.  Az év vége felé a HMS QUEEN ELIZABETH az Egyesült Államok keleti partjához fog hajózni, ahol a Lockheed Martin F-35B Lightning vadászbombázó első leszállására is sort kerítenek. Az elmúlt 12 hónap során szimulátorban már több 1000 landolást végeztek a brit hordozó fedélzetén. Az virtuális térben végzett próbák során felhasználták a hajóról származó mért adatokat is a minél nagyobb valósághűség érdekében.

Akár 2030-on túl is alkalmazható marad, növekednek képességei és mégis kevesebbe fog kerülni, mint egy újonnan gyártott Brimstone 3-as levegő-föld rakéta. Ez bizony az MBDA - mely az Airbus (37,5%), a BAE Systems (37,5%) és a Leonardo (25%) tulajdonában van - Brimstone 2 CSP (Capability Sustainment Program) rakéta jellemzői lesznek a gyártó szerint. Ezt a változatot a már legyártott fegyverekből hozzák létre 400 millió font (563 millió dollár) értékben, mégpedig úgy, hogy a radaros/félaktív lézeres önirányító egységet, a Vulcan rakétamotort, valamint a MBDA Németországban működő leányvállalata, a TDW által kifejlesztett többfunkciós robbanófej változatlanul marad. Lecserélésre került a robotpilóta, az kormányokat mozgató rendszer, a fedélzeti számítógép memóriája, valamint a fedélzeti akkumulátor is. Ez utóbbi 30%-al magasabb kapacitása a gyártó szerint 20%-os hatótávolság növekedéssel jár együtt. Az új rakéta gyártását a MBDA még ebben az évben szeretné elkezdeni a Bolton mellett létesített gyárában.

Spanyolországban a jövőbeli pilótaképzés lehetőségeit kezdték el vizsgálni. A jelenleg is használt C-101-es flotta pótlására akár turbólégcsavaros kiképzőgépek is szóba jöhetnek. Jelenleg a Beechcraft T-6 Texan II és a svájci Pilatus PC-21-es került megemlítésre, amelyek megfelelnének a légierő elvárásainak. A stafétabot átadását a repült órák és a hátralévő üzemidő tekintetében 2020 elejére teszik a szakemberek. A régi C-101-esek üzemidő hosszabbítására is lenne lehetőség, azonban az, hogy ez kifizetődő megoldás lenne, még nem egyértelmű. Az Airbus is kopogtat a spanyolok ajtaján, meglepő módon egy új fejlesztésű kiképzőgéppel, ami várhatólag 2030 körül állhatna majd szolgálatba. Az átmeneti időben a spanyolok akár bérelhetnének képzési lehetőséget is külföldön, vagy csak repülőgépeket a hazai képzéshez. Kicsivel később válna időszerűvé az ENAER T-35 Pillán és a sugárhajtású F-5-ök utódjának a keresése is.

Harci gépek tekintetében akár további 50 Eurofighter Typhoon is rendszeresítésre kerülhet, hiszen a 87 darabos mennyiség helyett beszerzett 73 darab Eurofighter darabszáma kevés. A várható feladatok ellátására 103 példány lenne elégséges, de további 10-20 gép is megvásárlása is szóba jöhet a politikai, gazdasági tényezők alakulásától függően. Némileg segíthetné a kiadások csökkentését, ha Spanyolország Németországgal közösen vásárolna a típusból. Ugyanis, míg a spanyolok az F/A-18 Hornet, addig a németek a Panavia Tornado 2020 és 2030 között időszerűvé váló pótlására alkalmas repülőgépet látnak a Typhoon-ban. A fejlesztő országokból érkező megrendelésekre szükség lenne az exportképesség fenntartása okán, hiszen a jelenlegi megrendelések teljesítése után, nagyjából két év múlva a gyártósor bezárásra kerülhet.

Március 20-án már az első külföldi útját teljesítette a francia légierő Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépe. A tavaly december 22-én átadott típus első külföldi útja az Afrikában található Mali-ba vezetett, ahová személyeket és teherárut egyaránt szállított, közel a maximális terhelhetőség határáig.

Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozója, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) várhatólag 2019 februárjában kerül majd vízre és várhatólag 2021-ben lép majd szolgálatba. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő egység jelen pillanatban 90%-os készültségi állapotban található. A modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el.

Törökországi források szerint, hamarosan megszülethet az első exportmegrendelés az AgustaWestland licence alapján készített TAI T-129 ATAK harci helikopterre. Az olasz felmenőkkel rendelkező forgószárnyas iránt Pakisztán mutat jelentős érdeklődést. Iszlámábád igényeinek és követelményeinek megfelel a gép, így tárgyalásokat kezdtek a gyártóval.  Ezek hamarosan, akár az elkövetkező hónapokban, de talán már néhány héten belül le is zárulhatnak, így akár egy 30 darabos megrendelést is szerezhetnek a törökök a TAI gyártmányára. Ankarában sem szeretnének semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé.

Éppen ezért egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futnál néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását. A tavaly augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már a tavaly év vége felé ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során a T-129 ATAK-ot törökországi látogatása alkalmával. Pakisztáni részről kijelentették, szeretnék minél hamarabb eredménnyel lezárni a tárgyalási folyamatot és a lehető leghamarabb megkezdeni a T-129 ATAK rendszeresítését.

Katar légiereje a 2015 májusában megrendelt 24 Dassault Aviation Rafale vadászbombázó mellé a héten érvényesítette a szerződésben lévő opciót is. Ennek köszönhetően további 12 francia repülőgépet szereznek be.

Indiai segítséggel tovább erősödhet Afganisztán Mil Mi-24 Hind flottája. Új-Delhi ugyanis az eddig átadott négy gép mellé továbbiakat is szállítását is tervbe vette. Ugyanis nemrégiben négy újabb példányt Fehéroroszországból vásároltak meg és ezeket nagyjavítás után fogják átadni az afgán haderő számára, néhány hónapon belül. India ezeken felül azon is munkálkodik, hogy az eddig már afgán tulajdonba került orosz forgószárnyasok és szállító repülőgépek közül amennyit csak lehetséges javítással, vagy felújítással újra repülőképes állapotba hozzanak.

Pakisztánban hamarosan elkezdik az első PAC/AVIC JF-17/FC-1 Thunder Block III-as vadászbombázó tesztelését. Kínai-pakisztáni együttműködésben gyártott típus régebbi, Block I-es és Block II-es változataival eddig már a pakisztáni légierő négy repülőszázadát látták el. Legutóbb épp a múlt hónapban jelentették be, hogy a 28. Phoenix repülőszázad megkapta hatodik Block II-es JF-17-ét. A típusból eddig csak Mianmar (16 darab) és Nigéria (3 darab) rendelt, az Azerbajdzsán kormányával folytatott tárgyalások folyamatban vannak, míg Szaúd-Arábia és Egyiptom érdeklődését eddig nem sikerült megrendelésekre váltani. Pakisztáni megrendelésre még 12 Block II-es fog elkészülni, majd 2019 végétől, vagy 2020 elejétől már elkezdik az első 50 darab Block III-as előállítását is. A korszerűbb pilótafülkével és jobb avionikával is ellátott Block III-as Thunder-ekbe a kínai Nanjing Research Institute of Electronics Technology (NRIET) által kifejlesztett és 2016-ban bemutatott KLJ-7A AESA antennájú rádiólokátor kerül beépítésre, megnövelve ezzel a felderítési távolságot és a zavarvédelmet is. A gyártó elmondása szerint a KLJ-7A beépíthető lesz a Block I-es és II-es JF-17-ekbe is.

Indiában igencsak nagy vargabetűket tesz az Arjun harckocsik fejlesztési és továbbfejlesztési programja is. A tavalyi év vége felé úgy tűnt végképp vége a programnak és letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg. Éppen ez utóbbi elvárás volt amit sikerült a döntéshozókkal elfogadtatni, vagyis a továbbfejlesztett Arjun Mk II-es tömege elfogadhatóvá vált akár 68 tonnásan is.

Ennek köszönhetően a tavalyi évben prognosztizált hét évvel későbbi hadrendbe állítás időpontja is előrébb kerülhet. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az elvárások miatt jelentősen át kell tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre két páncélos ezred a (43. és a 75. kötelékében), míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. A problémákat tetézte, hogy 2015-ben újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már 2016 áprilisának végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették három évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveztek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát, amiről nem sokat hallani a sajtóban. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett nem is olyan rég még csak 116 MK II-es beszerzésével számoltak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktív páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.

Nem kizárt, hogy még a nyár beköszönte előtt kifut a tengerre Kína első teljesen saját maga által megépített repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. Az azonban az utóbbi időben világhálóra felkerült fotók alapján kijelenthető, kétségtelen tény, hogy a hajógyárban igencsak az építés végén tartanak. Ugyanis az elmúlt hetekben lebontásra került a felépítményt eddig körbeölelő állványrendszer és láthatóvá váltak a rádiólokátorokat rejtő burkolatok, sőt a hajtóművek kikötői próbáinak első részét is elvégezték. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában.

Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben. A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is.

Hamarosan újra elindulhat a Fülöp-szigeteken a harci helikopterek beszerzése. A 230 millió dollárosra becsült bevásárlásra esélyes a török TAI T-129 ATAK, az orosz Mil Mi-35 és a kínai CAIC Z-10 is.

Ausztráliában a Boeing CH-47F Chinook szállítóhelikopter támogatási képességét vizsgálták meg partraszállások alkalmával. A flotta BAY-osztályú HMAS CHOULES (L100) partraszállító hajóján végezték el a próbákat, igen változékony időjárási körülmények között, Queensland partjainál. Az ezen hajóosztályról végzett biztonságos személy és teherszállítási feladatokat garantáló üzemeltetési korlátok minél pontosabb meghatározásához 206 felszállás során 66 órát töltött a tandemrotoros típus a levegőben. A tesztek igen kiterjedtek voltak, az éjszakai körülmények közötti éjjellátóval történő repülések mellett, a fedélzet felett lebegés közbeni üzemanyag felvételt is gyakorolták a helikopteren és a hajón szolgáló katonák.

Ezen a héten Németországba érkezett a Lockheed Martin tulajdonában lévő Sikorsky új fejlesztésű helikoptere, a CH-53K King Stallion egyik példánya. Az Atlanti-óceánt története során első alkalommal egy Boeing C-17 Globemaster III-as belső terében leküzdő nehézhelikopter a következő hónapban megrendezésre kerülő Berlini légi kiállításon lesz majd látható a nagyközönség számára.  Az áttelepülés nem csak a majdani légishow miatt történt, ugyanis a típussal szeretnék elnyerni Berlin kegyeit is, ugyanis a németek egy nehéz szállítóhelikopter-típust keresnek pár éven belüli rendszeresítésre. Így a döntéshozásban érdekelt katonák első kézből szerezhetnek tapasztalatot a King Stallion képességéről. Másrészt ez a szolgálatba állításhoz szükséges egyik teszt is volt, ami a típus légi szállíthatóságát is bizonyította, a Sikorsky cég szakemberi általi lebonyolított szállításhoz történő előkészítéssel be-majd kirakodással és újra repülésre képessé tétellel.

Újabb próba sikeres végrehajtásával került közelebb a szolgálatba állításhoz a Lockheed Martin F-35C Lightning II hordozófedélzeti vadászbombázója. Március. 17 és 21. között ugyanis a VFA-125 Rough Raiders és a VFA-101 Grim Reapers repülőszázadok gépei, valamint légi és „földi” személyzetei a NIMITZ-osztályú USS ABRAHAM LINCOLN (CVN 72) repülőgép-hordozón vendégeskedtek. Ezen időszak során nappali és éjszakai körülmények között 140 leszállást hajtottak végre, de a majdani mindennapi körülmények között vizsgálták a típus üzemeltetését segítő automata logisztikai információs rendszert, az ALIS-t is. Ezen tesztidőszak sikere kézzelfogható közelségbe hozta a C variáns 2019-es pénzügyi évre tervezett korlátozottan bevethető minősítésének elnyerését.

Argentína az Egyesült Államokból kíván alkatrészetek beszerezni McDonnell Douglas A-4AR Fightinghawk vadászbombázói számára. A dél-amerikai országban megrendezendő G20-as csúcstalálkozó légterének biztosításában főszerepelt játszanának az idős, de pár éve korszerűsített Fightinghawk-ok. Azonban az ország évek óta tartó nehéz gazdasági helyzete alaposan rányomta bélyegét a repképességre, ennek köszönhetően jelenleg mindössze 4 A-4AR képes a felszállására. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni Buenos Aires-ben az USA-ból történő alkatrészvásárlással.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23ML

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Aermacchi MB-339CD

Boeing Vertol MH-47G Chinook

Szuhoj Szu-22M4

Boeing F-15SA Eagle

Eurofighter CE-16 Typhoon

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Panavia Tornado ECR

PZL-Okecie PZL-130TC-1 Orlik

Lockheed Martin F-22A Raptor

Dassault Mirage F1B

Boeing KC-135T Stratotanker

AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Antonov An-26

McDonnell RF-4C Phantom II

Hawker Siddeley Buccaneer S2.B

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Airbus A321-231

Iljusin Il-87 Aimak

 

Ukrajnából származó hírek szerint átadták a2011-ben megrendelt 49 darab T-84 Oplot-T harckocsik közül az utolsónak elkészült példányokat is.  Az első öt T-84-es még 2011 novemberében került az ázsiai országba. A tavalyi évben többször is szóba került, hogy Thaiföld felmondja a megrendelést, mivel a gyártó az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállalt szállítási határidőket. Ugyanis a harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el.

Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni. Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul.

Március hónapban átadásra kerültek az első Leonardo BC55 BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalik a Brit Királyi Légierő számára, így várhatólag hamarosan hadrendbe állónak lehet majd tekinteni. Az eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni. Az „átcsomagolt” BC218 BriteCloud integrációjának lehetőségeit jelenleg vizsgálja a királyi légierő a Eurofighter Typhoon vadászbombázóin. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszközzel 2017-ben hajtották végre az első vetési próbákat egy dán F-16-os segítségével.

Február hónapban sikeresen lezárultak a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetén, helikopterekkel végzett próbák. Ezekben két Merlin Mk.2 és két Chinook Mk.5 vett részt és a különféle időjárási körülmények közötti fel-és leszállások során alkalmazandó eljárásokat tesztelték segítségükkel. A forgószárnyasok átlagosan napi 10 órát repültek, az Atlanti-óceán néha igen zord időjárási körülményei között. A fedélzeten uralkodó széljárásra is nagyobb figyelmet fordítottak, hiszen a felépítményt a tervezők két részre bontották, így annak igazolása, hogy ez az elrendezés kedvezőbb feltételeket teremt légieszközök számára, szintén kiemelt fontosságú volt.

A beszámolók alapján az osztott sziget kedvező hatást gyakorolt a fedélzet feletti légáramlatokra. A teljes felszereléssel ellátott tengerészgyalogosok helikopterekhez történő eljutása is a próbák részét képezte, amik során megállapítást nyert, hogy az ajtók, lépcsők kialakítása nem gátolja a katonák mozgását. Szintén kipróbálásra került az üzemanyag utántöltő rendszer is. Ennek újdonsága az, hogy a hajótest mindkét oldalán lehetőség nyílik a hajó és légieszközei számára is az ellátóhajóból történő utántöltésre.  Az év vége felé a HMS QUEEN ELIZABETH az Egyesült Államok keleti partjához fog hajózni, ahol a Lockheed Martin F-35B Lightning vadászbombázó első leszállására is sort kerítenek. Az elmúlt 12 hónap során szimulátorban már több 1000 landolást végeztek a brit hordozó fedélzetén. Az virtuális térben végzett próbák során felhasználták a hajóról származó mért adatokat is a minél nagyobb valósághűség érdekében.

Akár 2030-on túl is alkalmazható marad, növekednek képességei és mégis kevesebbe fog kerülni, mint egy újonnan gyártott Brimstone 3-as levegő-föld rakéta. Ez bizony az MBDA - mely az Airbus (37,5%), a BAE Systems (37,5%) és a Leonardo (25%) tulajdonában van - Brimstone 2 CSP (Capability Sustainment Program) rakéta jellemzői lesznek a gyártó szerint. Ezt a változatot a már legyártott fegyverekből hozzák létre 400 millió font (563 millió dollár) értékben, mégpedig úgy, hogy a radaros/félaktív lézeres önirányító egységet, a Vulcan rakétamotort, valamint a MBDA Németországban működő leányvállalata, a TDW által kifejlesztett többfunkciós robbanófej változatlanul marad. Lecserélésre került a robotpilóta, az kormányokat mozgató rendszer, a fedélzeti számítógép memóriája, valamint a fedélzeti akkumulátor is. Ez utóbbi 30%-al magasabb kapacitása a gyártó szerint 20%-os hatótávolság növekedéssel jár együtt. Az új rakéta gyártását a MBDA még ebben az évben szeretné elkezdeni a Bolton mellett létesített gyárában.

Spanyolországban a jövőbeli pilótaképzés lehetőségeit kezdték el vizsgálni. A jelenleg is használt C-101-es flotta pótlására akár turbólégcsavaros kiképzőgépek is szóba jöhetnek. Jelenleg a Beechcraft T-6 Texan II és a svájci Pilatus PC-21-es került megemlítésre, amelyek megfelelnének a légierő elvárásainak. A stafétabot átadását a repült órák és a hátralévő üzemidő tekintetében 2020 elejére teszik a szakemberek. A régi C-101-esek üzemidő hosszabbítására is lenne lehetőség, azonban az, hogy ez kifizetődő megoldás lenne, még nem egyértelmű. Az Airbus is kopogtat a spanyolok ajtaján, meglepő módon egy új fejlesztésű kiképzőgéppel, ami várhatólag 2030 körül állhatna majd szolgálatba. Az átmeneti időben a spanyolok akár bérelhetnének képzési lehetőséget is külföldön, vagy csak repülőgépeket a hazai képzéshez. Kicsivel később válna időszerűvé az ENAER T-35 Pillán és a sugárhajtású F-5-ök utódjának a keresése is.

Harci gépek tekintetében akár további 50 Eurofighter Typhoon is rendszeresítésre kerülhet, hiszen a 87 darabos mennyiség helyett beszerzett 73 darab Eurofighter darabszáma kevés. A várható feladatok ellátására 103 példány lenne elégséges, de további 10-20 gép is megvásárlása is szóba jöhet a politikai, gazdasági tényezők alakulásától függően. Némileg segíthetné a kiadások csökkentését, ha Spanyolország Németországgal közösen vásárolna a típusból. Ugyanis, míg a spanyolok az F/A-18 Hornet, addig a németek a Panavia Tornado 2020 és 2030 között időszerűvé váló pótlására alkalmas repülőgépet látnak a Typhoon-ban. A fejlesztő országokból érkező megrendelésekre szükség lenne az exportképesség fenntartása okán, hiszen a jelenlegi megrendelések teljesítése után, nagyjából két év múlva a gyártósor bezárásra kerülhet.

Március 20-án már az első külföldi útját teljesítette a francia légierő Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépe. A tavaly december 22-én átadott típus első külföldi útja az Afrikában található Mali-ba vezetett, ahová személyeket és teherárut egyaránt szállított, közel a maximális terhelhetőség határáig.

Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozója, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) várhatólag 2019 februárjában kerül majd vízre és várhatólag 2021-ben lép majd szolgálatba. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő egység jelen pillanatban 90%-os készültségi állapotban található. A modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el.

Törökországi források szerint, hamarosan megszülethet az első exportmegrendelés az AgustaWestland licence alapján készített TAI T-129 ATAK harci helikopterre. Az olasz felmenőkkel rendelkező forgószárnyas iránt Pakisztán mutat jelentős érdeklődést. Iszlámábád igényeinek és követelményeinek megfelel a gép, így tárgyalásokat kezdtek a gyártóval.  Ezek hamarosan, akár az elkövetkező hónapokban, de talán már néhány héten belül le is zárulhatnak, így akár egy 30 darabos megrendelést is szerezhetnek a törökök a TAI gyártmányára. Ankarában sem szeretnének semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé.

Éppen ezért egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futnál néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását. A tavaly augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már a tavaly év vége felé ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során a T-129 ATAK-ot törökországi látogatása alkalmával. Pakisztáni részről kijelentették, szeretnék minél hamarabb eredménnyel lezárni a tárgyalási folyamatot és a lehető leghamarabb megkezdeni a T-129 ATAK rendszeresítését.

Katar légiereje a 2015 májusában megrendelt 24 Dassault Aviation Rafale vadászbombázó mellé a héten érvényesítette a szerződésben lévő opciót is. Ennek köszönhetően további 12 francia repülőgépet szereznek be.

Indiai segítséggel tovább erősödhet Afganisztán Mil Mi-24 Hind flottája. Új-Delhi ugyanis az eddig átadott négy gép mellé továbbiakat is szállítását is tervbe vette. Ugyanis nemrégiben négy újabb példányt Fehéroroszországból vásároltak meg és ezeket nagyjavítás után fogják átadni az afgán haderő számára, néhány hónapon belül. India ezeken felül azon is munkálkodik, hogy az eddig már afgán tulajdonba került orosz forgószárnyasok és szállító repülőgépek közül amennyit csak lehetséges javítással, vagy felújítással újra repülőképes állapotba hozzanak.

Pakisztánban hamarosan elkezdik az első PAC/AVIC JF-17/FC-1 Thunder Block III-as vadászbombázó tesztelését. Kínai-pakisztáni együttműködésben gyártott típus régebbi, Block I-es és Block II-es változataival eddig már a pakisztáni légierő négy repülőszázadát látták el. Legutóbb épp a múlt hónapban jelentették be, hogy a 28. Phoenix repülőszázad megkapta hatodik Block II-es JF-17-ét. A típusból eddig csak Mianmar (16 darab) és Nigéria (3 darab) rendelt, az Azerbajdzsán kormányával folytatott tárgyalások folyamatban vannak, míg Szaúd-Arábia és Egyiptom érdeklődését eddig nem sikerült megrendelésekre váltani. Pakisztáni megrendelésre még 12 Block II-es fog elkészülni, majd 2019 végétől, vagy 2020 elejétől már elkezdik az első 50 darab Block III-as előállítását is. A korszerűbb pilótafülkével és jobb avionikával is ellátott Block III-as Thunder-ekbe a kínai Nanjing Research Institute of Electronics Technology (NRIET) által kifejlesztett és 2016-ban bemutatott KLJ-7A AESA antennájú rádiólokátor kerül beépítésre, megnövelve ezzel a felderítési távolságot és a zavarvédelmet is. A gyártó elmondása szerint a KLJ-7A beépíthető lesz a Block I-es és II-es JF-17-ekbe is.

Indiában igencsak nagy vargabetűket tesz az Arjun harckocsik fejlesztési és továbbfejlesztési programja is. A tavalyi év vége felé úgy tűnt végképp vége a programnak és letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg. Éppen ez utóbbi elvárás volt amit sikerült a döntéshozókkal elfogadtatni, vagyis a továbbfejlesztett Arjun Mk II-es tömege elfogadhatóvá vált akár 68 tonnásan is.

Ennek köszönhetően a tavalyi évben prognosztizált hét évvel későbbi hadrendbe állítás időpontja is előrébb kerülhet. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az elvárások miatt jelentősen át kell tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre két páncélos ezred a (43. és a 75. kötelékében), míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. A problémákat tetézte, hogy 2015-ben újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már 2016 áprilisának végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették három évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveztek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát, amiről nem sokat hallani a sajtóban. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett nem is olyan rég még csak 116 MK II-es beszerzésével számoltak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktív páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.

Nem kizárt, hogy még a nyár beköszönte előtt kifut a tengerre Kína első teljesen saját maga által megépített repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. Az azonban az utóbbi időben világhálóra felkerült fotók alapján kijelenthető, kétségtelen tény, hogy a hajógyárban igencsak az építés végén tartanak. Ugyanis az elmúlt hetekben lebontásra került a felépítményt eddig körbeölelő állványrendszer és láthatóvá váltak a rádiólokátorokat rejtő burkolatok, sőt a hajtóművek kikötői próbáinak első részét is elvégezték. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában.

Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben. A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is.

Hamarosan újra elindulhat a Fülöp-szigeteken a harci helikopterek beszerzése. A 230 millió dollárosra becsült bevásárlásra esélyes a török TAI T-129 ATAK, az orosz Mil Mi-35 és a kínai CAIC Z-10 is.

Ausztráliában a Boeing CH-47F Chinook szállítóhelikopter támogatási képességét vizsgálták meg partraszállások alkalmával. A flotta BAY-osztályú HMAS CHOULES (L100) partraszállító hajóján végezték el a próbákat, igen változékony időjárási körülmények között, Queensland partjainál. Az ezen hajóosztályról végzett biztonságos személy és teherszállítási feladatokat garantáló üzemeltetési korlátok minél pontosabb meghatározásához 206 felszállás során 66 órát töltött a tandemrotoros típus a levegőben. A tesztek igen kiterjedtek voltak, az éjszakai körülmények közötti éjjellátóval történő repülések mellett, a fedélzet felett lebegés közbeni üzemanyag felvételt is gyakorolták a helikopteren és a hajón szolgáló katonák.

Ezen a héten Németországba érkezett a Lockheed Martin tulajdonában lévő Sikorsky új fejlesztésű helikoptere, a CH-53K King Stallion egyik példánya. Az Atlanti-óceánt története során első alkalommal egy Boeing C-17 Globemaster III-as belső terében leküzdő nehézhelikopter a következő hónapban megrendezésre kerülő Berlini légi kiállításon lesz majd látható a nagyközönség számára.  Az áttelepülés nem csak a majdani légishow miatt történt, ugyanis a típussal szeretnék elnyerni Berlin kegyeit is, ugyanis a németek egy nehéz szállítóhelikopter-típust keresnek pár éven belüli rendszeresítésre. Így a döntéshozásban érdekelt katonák első kézből szerezhetnek tapasztalatot a King Stallion képességéről. Másrészt ez a szolgálatba állításhoz szükséges egyik teszt is volt, ami a típus légi szállíthatóságát is bizonyította, a Sikorsky cég szakemberi általi lebonyolított szállításhoz történő előkészítéssel be-majd kirakodással és újra repülésre képessé tétellel.

Újabb próba sikeres végrehajtásával került közelebb a szolgálatba állításhoz a Lockheed Martin F-35C Lightning II hordozófedélzeti vadászbombázója. Március. 17 és 21. között ugyanis a VFA-125 Rough Raiders és a VFA-101 Grim Reapers repülőszázadok gépei, valamint légi és „földi” személyzetei a NIMITZ-osztályú USS ABRAHAM LINCOLN (CVN 72) repülőgép-hordozón vendégeskedtek. Ezen időszak során nappali és éjszakai körülmények között 140 leszállást hajtottak végre, de a majdani mindennapi körülmények között vizsgálták a típus üzemeltetését segítő automata logisztikai információs rendszert, az ALIS-t is. Ezen tesztidőszak sikere kézzelfogható közelségbe hozta a C variáns 2019-es pénzügyi évre tervezett korlátozottan bevethető minősítésének elnyerését.

Argentína az Egyesült Államokból kíván alkatrészetek beszerezni McDonnell Douglas A-4AR Fightinghawk vadászbombázói számára. A dél-amerikai országban megrendezendő G20-as csúcstalálkozó légterének biztosításában főszerepelt játszanának az idős, de pár éve korszerűsített Fightinghawk-ok. Azonban az ország évek óta tartó nehéz gazdasági helyzete alaposan rányomta bélyegét a repképességre, ennek köszönhetően jelenleg mindössze 4 A-4AR képes a felszállására. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni Buenos Aires-ben az USA-ból történő alkatrészvásárlással.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23ML

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Aermacchi MB-339CD

Boeing Vertol MH-47G Chinook

Szuhoj Szu-22M4

Boeing F-15SA Eagle

Eurofighter CE-16 Typhoon

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Panavia Tornado ECR

PZL-Okecie PZL-130TC-1 Orlik

Lockheed Martin F-22A Raptor

Dassault Mirage F1B

Boeing KC-135T Stratotanker

AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Antonov An-26

McDonnell RF-4C Phantom II

Hawker Siddeley Buccaneer S2.B

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Airbus A321-231

Iljusin Il-87 Aimak

 

A V4sight visegrádi SOF gyakorlat VIP-napjára mentünk ma Szolnokra, de a folyamatban lévő fejlesztésekről és beszerzésekről tudtunk, elsősorban képi információkat szerezni.

Jó pár éve látjuk már az amerikai segélyből kapott ROVER terminált a szolnoki ERICS és különlges JTAC-ek cuccai között, de olyat, hogy idehaza használták is volna, még nem. Így amikor a gyakorlat dinamikus bemutatóján a kőevő irányító srácnál feltűnt a stelázsiszínű videojáték, gyanakodni kezdtünk...

...és az érkező Gripenek Liteningjei (végre-valahára) igazolták is várakozásainkat, hasuk kontúrján immár felfedezhető a DL (lesugárzó) antenna...

....van zsákodban minden jó :-)

Először láthattuk a Zlin Z-143LSi-t is...

...bár javítsatok ki, de én itt semmiféle FLIR előbeépítést nem bírok felfedezni, ami miatt ezeket a sportrepülőgépeket - legalábbis előlegben - felderítőnek lehetne nevezni.

A tegnap, március 28-án aláírt licenszszerződés keretében az Arzenál által összeszerelendő (illetve 2019 januárjától állítólag gyártandó) Ceska Zbrojovka fegyverek molinói...

...illetve az igazi vasak egymás mellett: P-09 pisztoly, Scorpion Evo 3, majd az 5,56-os és 7,62-es BREN 2.

Az átláthatóságot mellőzve kiválasztott fegyvercsalád példányai már egy ideje tesztelés alatt állnak az MH és a "társszervek" részéről. Itt a BREN 2 valszeg 5,56-os változatával dolgozik a lőtéren az egyik operátor.

A BREN 2, itt a különlegesek által felkészített, a V4sight gyakorlat demójába bevont tartalékosok egyikének kezében.

Scorpion Evo 3 géppisztoly, jól látszik a keskeny, 9mm-es tár.

Az Egyesült Államokból segélyként kapott/vásárolt (nem kívánt rész törlendő) 12 darab Polaris MRZR-4 könnyű terepjáró egyik példánya az MH 2. VBÁKRD pk-val és a hm-mel.

Az ügyeletes sasszem szúrta ki Csőrike II-t. Hát nagyon úgy tűnik, hogy a tervekkel szemben ez gép egyelőre nem indul a Reptárba, krónikus fődarabdeficitben szenvedve...

Zord

 

A Silk Way West azerbajdzsáni légitársaság csaknem kétéves szünet után visszatér a budapesti repülőtérre, és Boeing 747-8-as típussal újraindítja menetrend szerinti cargo járatait.

A napokban már lehetett olvasni híreket arról, hogy a horvát kormány hamarosan döntést hozhat a vadászgép beszerzés ügyében. Nem is kellett sokat várnunk, 2018. március 29-én, csütörtökön megerősítették a hírt, mely szerint F-16-osok érkeznek déli szomszédunk légierejébe.

Tagadhatatlan, hogy Kína jelenléte Afrikában bár nem újszerű, az ázsiai ország az utóbbi időben rohamosan növeli befolyását a fekete kontinensen. A hidegháború idején Kína elsősorban ideológiai úton és a közös gyarmati múlt által próbált kapcsolatokat kiépíteni Afrikával, azonban ezt mára felváltották az üzleti érdekek és egy pragmatikus magatartás. A nagyszabású folyamatot azonban számos kritika éri, és sokan beszélnek új kolonizációról. Jelenleg Kína a kontinens legnagyobb kereskedelmi partnere, illetve nagyban támaszkodik az afrikai piacokra, a természeti erőforrások folyamatos áramlása pedig elengedhetetlen a hazai termelés fenntartása érdekében. Az afrikai erőforrások Kína általi behozatala változatos; kiterjed például az olajra, a vasércre, a fára és a rézre. Kína ipari termékeket exportál, fejleszti az infrastruktúrát, közvetlen külföldi befektetéseket és milliárd dolláros hiteleket bonyolít le, mindezt természetesen az erőforrásokhoz való széleskörű hozzáférésért cserébe. Csak 2014-ben a kereskedelem értéke meghaladta a 200 milliárd dollárt. Ráadásul a kínai külföldi segélyek több mint felét Afrika kapja. Ez gyors és látható eredményekkel jár, valamint a nyugati befektetőkkel szemben Kína nem követeli meg az emberi jogok tiszteletben tartását, ami számos afrikai ország szemében vonzóbb alternatívává teszi.

Kétélű penge

A kínai gazdasági aktivitással foglalkozó írások általában két csoportba sorolhatók. Az egyik tábor szerint Kína kiszipolyozza Afrikát, és a látszólag előnyös kereskedelmi szerződések, gazdasági egyezmények valójában csupán Kína érdekeit tartják szem előtt, míg a fekete kontinens hosszú távú érdekei és lehetőségei sérülnek. Gyakori kritika például, hogy a helyi lakosok alkalmazása helyett Kína a saját állampolgárait foglalkoztatja a kormány által finanszírozott infrastrukturális beruházások esetén, holott Afrikában jelentős a munkanélküliség, így az embereknek nagy szükségük lenne tapasztalatra és jövedelemre. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a kínai olcsó áruk elárasztják az afrikai piacokat, ezzel nehéz helyzetbe hozva a helyi termelőket. Gyakran lehet bírálatokat hallani olyan iparágakról is, amelyekben kínai vállalatok afrikai munkavállalókat foglalkoztatnak. A Human Rights Watch állításai alapján, a kínai tulajdonú rézbányák a zambiai munkásaikat túldolgoztatják, nem biztosítanak biztonságos munkakörülményeket, a panaszkodókat pedig megfenyegetik.

A másik megközelítés sokkal inkább üdvözli Kína növekvő gazdasági befolyását, és Afrika felemelkedésének a garanciáját látja a feltörekvő ázsiai országban. Ezzel párhuzamosan természetesen elutasítja az előbbi álláspontot, miszerint egy új gyarmatosításról és kizsákmányolásról lenne szó. Szerintük ugyanis ez a narratíva egyrészt nyugati szempontokon alapul, másrészt azon, hogy a nyugati országok egy riválist látnak Kínában. Valamint a déli kontinensnek elengedhetetlen egy hatékonyabb infrastruktúra a fejlődéshez, ásványkincsek tekintetében pedig sokkal többet termelnek, mint amennyit fel tudnának használni, így a cserével mindkettő fél jól járhat.

A gazdaságon túl

Kína mint a világ egyre nagyobb politikai befolyással bíró szereplője elismerésre és elfogadásra törekszik, különösen az olyan nemzetközi intézményekben, mint az ENSZ és a WTO. Kína vezetői igyekeztek erősíteni a különböző afrikai országokkal fennálló politikai kapcsolatokat, hogy elsősorban a világpolitika nyugati szereplőivel szemben hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket. Afrika 54 országból áll, ez az ENSZ-en belüli szavazásokkor különösen értékessé teheti a kontinenst és az afrikai kapcsolatokat. Kína a hagyományos diplomáciára is nagy hangsúlyt fektet. Az afrikai vezetőkkel rendszeresen magas szintű csúcstalálkozókat szervez, és magas rangú kínai politikusok is számos látogatást tesznek a kontinensen; a kínai külügyminiszter első tengerentúli útja minden évben egy afrikai országba vezet. A nyugati országoknak figyelniük kell az afrikai kapcsolataikra, ugyanis a jövőben egy egyre jelentősebb versenytársra számíthatnak Kína személyében

Muhammadu Buhari nigériai elnök és XI Jinping kínai elnök egy aláírási ceremónián, Peking 2016.

Összefoglaló

Afrika korábbi kolonizációja számos szörnyűséggel járt, többek között elnyomó rendszerek fenntartásával, véres lázadásokkal, lappangó konfliktusokkal és a kontinens tartós lemaradásával. Sokak szerint ez nem csupán a múlt, és bár más keretek között, de a történelem újra megismételheti önmagát. Azonban most nem európai országok, hanem a dinamikusan növekedő Kína lesz a gyarmatosító. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, hiszen, bár Kína egy percig sem téveszti szem elől a saját érdekeit, nem avatkozik be az afrikai országok belügyeibe, illetve jelentős erőforrásokat fordít a fekete kontinens fejlesztésére. Európa érdeke egy stabil és gyarapodó Afrika, reméljük, hogy a kínai jelenlét ennek megvalósulását segíti és nem pedig hátráltatja majd a jövőben.

Két évvel ezelőtt a légiforgalmi irányításról, a rádiókapcsolat felvételét elmulasztó közforgalmi repülőgépekről és az azonosításukról készülő cikkek írása során, miközben fényképeket kerestem az illusztrációhoz, szembesültem azzal, hogy a polgári repülőgépes archívumom reménytelenül elavult. A frissítés nem volt sürgős, így ennek is köszönhető, hogy csak a napokban látogattam ki a ferihegyi repülőtérhez, hogy egy átmozgató jellegű spottingolással lencsevégre kapjam egy péntek délelőtt forgalmát. A helyszín a 31R (jobb) pályaküszöb közelében magasodó spotter domb volt. 

A török ULS Airbus 310-es kargó gépe Isztambul felé indul rakományával.

A reggeli szűrt fényben érkezik az izraeli Up Boeing 737-ese.

A bolgár Cargo Air B737-400-asa egy alig több mint félórás belgrádi útvonalhoz gurul ki.

A török Pegasusnál ugyanazok a színek álltak rendelkezésre, mint a Cargo Air-nél.  

Megjött a kis francia, vagyis az Air France A318-asa.

Az Air Dolomiti karcsú Embraer ERJ-195-öse taxizik a felszálláshoz.

A kargó gépek reggelét a légcsavaros-gázturbinás Saab 340-es zárja. Úti célja Temesvár.

A holland Transavia 737-ese áll fel a pályára.

A görög Blue Bird B737-300-asa máltai lajstrommal repül.

UNICEF logóval díszített EasyJet Airbus 319-es.

A váróponton az Aegean A320-asa vár a sorára.

Finnair Airbus 319-es a 31R küszöb felett.

A Wizzair gépek az üzemelés kezdete, 2004 óta viselik ezt a festésmintát. 

Ezen a Wizz Airbus 320-ason az első változathoz képest már helyet cseréltek a színek.  

A napi számtalan Ryanair egyike.

A Lufthansa A320-as törzsének tetején a fedélzeti internet szolgáltatáshoz szükséges műholdas kapcsolattartás antennáját rejtő burkolat dudorodik.

A szlovén Adria Airways CRJ-900-asa mögötti szélzsák oldalszelet jelez a pálya földet érési zónájánál.

Pratt & Whitney PW1100G hajtóművekkel repülő A320neo.

A ČSA OK-PET lajstromú A319-ese a SkyTeam ezüst színében.

Qatar Airways A320-as Dohából.

Az izraeli Israir A320-asa.

Ugyanazok a színek, de más a dizájn ezen a svájci lajstromban lévő Easy A319-esen, mint a fenti, UNICEF logós gépen. 

Türelmes várakozás amíg a  következő leszálló után szabad lesz a pálya. 

Érkezik az Emirates Dubaj-Budapest járatának Boeing 777-ese.

Földet érnek a tripla hetes főfutóinak hátsó kerekei.

Barátian alacsony árakat ígér a Jet2 B737-800-asának ezüst törzsén olvasható felirat.

A Hollandiához tartozó Aruba szigetén lajstromozott privát Airbus 319CJ.

Juan Sebastian Elcano az elsők között volt, akik körülhajózták a Földet, miután 1522-ben, hároméves távollét után Magellán flottájának maradékával (és Magellán nélkül) visszaérkezett Spanyolországba. A neves felfedező és hajós képmása a Norwegian Boeing 737-800-asának vezérsíkjáról tekint vissza.  

Olasz színek és ír lajstrom az Alitalia Airbus 320-asán.

A lengyel kormányzati repüléseket a LOT-tól bérelt Embraer ERJ-175-ösökkel (is) végzik.

A Qatar Airways kargó ágazatának Airbus 330-asa.

A Wizzair A321-ese várja a színes orrú géptestvér leszállását.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Két évvel ezelőtt a légiforgalmi irányításról, a rádiókapcsolat felvételét elmulasztó közforgalmi repülőgépekről és az azonosításukról készülő cikkek írása során, miközben fényképeket kerestem az illusztrációhoz, szembesültem azzal, hogy a polgári repülőgépes archívumom reménytelenül elavult. A frissítés nem volt sürgős, így ennek is köszönhető, hogy csak a napokban látogattam ki a ferihegyi repülőtérhez, hogy egy átmozgató jellegű spottingolással lencsevégre kapjam egy péntek délelőtt forgalmát. A helyszín a 31R (jobb) pályaküszöb közelében magasodó spotter domb volt. 

A török ULS Airbus 310-es kargó gépe Isztambul felé indul rakományával.

A reggeli szűrt fényben érkezik az izraeli Up Boeing 737-ese.

A bolgár Cargo Air B737-400-asa egy alig több mint félórás belgrádi útvonalhoz gurul ki.

A török Pegasusnál ugyanazok a színek álltak rendelkezésre, mint a Cargo Air-nél.  

Megjött a kis francia, vagyis az Air France A318-asa.

Az Air Dolomiti karcsú Embraer ERJ-195-öse taxizik a felszálláshoz.

A kargó gépek reggelét a légcsavaros-gázturbinás Saab 340-es zárja. Úti célja Temesvár.

A holland Transavia 737-ese áll fel a pályára.

A görög Blue Bird B737-300-asa máltai lajstrommal repül.

UNICEF logóval díszített EasyJet Airbus 319-es.

A váróponton az Aegean A320-asa vár a sorára.

Finnair Airbus 319-es a 31R küszöb felett.

A Wizzair gépek az üzemelés kezdete, 2004 óta viselik ezt a festésmintát. 

Ezen a Wizz Airbus 320-ason az első változathoz képest már helyet cseréltek a színek.  

A napi számtalan Ryanair egyike.

A Lufthansa A320-as törzsének tetején a fedélzeti internet szolgáltatáshoz szükséges műholdas kapcsolattartás antennáját rejtő burkolat dudorodik.

A szlovén Adria Airways CRJ-900-asa mögötti szélzsák oldalszelet jelez a pálya földet érési zónájánál.

Pratt & Whitney PW1100G hajtóművekkel repülő A320neo.

A ČSA OK-PET lajstromú A319-ese a SkyTeam ezüst színében.

Qatar Airways A320-as Dohából.

Az izraeli Israir A320-asa.

Ugyanazok a színek, de más a dizájn ezen a svájci lajstromban lévő Easy A319-esen, mint a fenti, UNICEF logós gépen. 

Türelmes várakozás amíg a  következő leszálló után szabad lesz a pálya. 

Érkezik az Emirates Dubaj-Budapest járatának Boeing 777-ese.

Földet érnek a tripla hetes főfutóinak hátsó kerekei.

Barátian alacsony árakat ígér a Jet2 B737-800-asának ezüst törzsén olvasható felirat.

A Hollandiához tartozó Aruba szigetén lajstromozott privát Airbus 319CJ.

Juan Sebastian Elcano az elsők között volt, akik körülhajózták a Földet, miután 1522-ben, hároméves távollét után Magellán flottájának maradékával (és Magellán nélkül) visszaérkezett Spanyolországba. A neves felfedező és hajós képmása a Norwegian Boeing 737-800-asának vezérsíkjáról tekint vissza.  

Olasz színek és ír lajstrom az Alitalia Airbus 320-asán.

A lengyel kormányzati repüléseket a LOT-tól bérelt Embarer ERJ-175-ösökkel (is) végzik.

A Qatar Airways kargó ágazatának Airbus 330-asa.

A Wizzair A321-ese várja a színes orrú géptestvér leszállását.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Lengyelország újabb M-346-os kiképzőgép vásárlást fontolgatott, amiből máris valóság lett, ugyanis aláírták a szerződést további négy példányra.

Budapestre érkezett a világ egyik legkorszerűbb, kanadai fejlesztésű sugárhajtású utasszállító repülőgépe! Az airBaltic színeiben repülő Bombardier CS300-as a mai naptól a Budapest-Riga útvonalon közlekedik, heti három alkalommal, éves szinten 13 000 plusz ülőhelyet kínálva a magyar és a lett főváros között.

A Szíriai Demokratikus Erők egy magas rangú képviselője szerint az Egyesült Államok megkezdte egy katonai bázis építését a Deir Ez-Zor tartományban, hogy ellenőrzés alá vonhassa az ország legnagyobb olajtartalékát.

Tovább olvasom

Március 23-a volt a magyar ejtőernyőzés centenáriuma. Katonai és civil összefogásban három helyszín hat rendezvényén emlékeztek meg az utódok a magyar katonai és polgári ejtőernyőzés 100. évfordulójáról.

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő légitársasága elindította legújabb járatait a norvégiai Stavangerbe és a görög fővárosba, Athénba

Szaúd-Arábia fővárosára lőttek ki ballisztikus rakétákat a húszi lázadók - Az amerikai rakétavédelmi rendszer ismét kudarcot vallott; két Patriot rakéta célt tévesztett, az egyik lakott területen csapódott be.

Tovább olvasom

Feladatokban zsúfolt, sikeres évet tudhatnak maguk mögött az MH Légijármű Javítóüzem dolgozói. A kecskeméti alakulatnál tartott évértékelő és feladatszabó értekezleten Bozóki János ezredes, az alakulat parancsnoka foglalta össze 2017 szakmai tapasztalatait, s határozta meg a 2018-ra vonatkozó elvárásait.

Az „Iszlám Állam” elleni küzdelem egyik nagy újdonsága volt a terrorszervezet által bevetett „mini légierő”. A drónok alkalmazása bizonyítja: az ellenség is halad a korral, és ismeri a megfelelő beszerzési forrásokat.

A tíz évvel ezelőtti tavasz hat KC-135-ös légi utántöltő gépet hozott Budapestre. Az első három tanker 2008. március 24-én érkezett, a másik három pedig március 28-án települt Ferihegyre. Feladatuk az április 2-4. között megrendezett bukaresti NATO-csúcs támogatása volt a Noble Endeavour művelet keretében.

A KC-135-ösök ferihegyi áttelepülését több teherautó és egy C-17-es érkezése előzte meg, amelyek földi kiszolgáló eszközöket hoztak. Az amerikaiak csak a tankoláshoz és a repülőgépek őrzéséhez kértek segítséget továbbá irodahelyiségeket vettek igénybe. Ezután érkeztek a tankerek, amelyek a bulgáriai Burgaszban települő többi KC-vel a bukaresti NATO-csúcs huszonnégy órás légi biztosítását végző vadászgépek utántöltését végezték. A vadászőrjárat gerincét F-15C-k és F-15E-k adták, előbbiek Bulgáriából, Graf Ignatyevóból, utóbbiak Romániából, Campia Turzii (Aranyosgyéres) repülőteréről. Az amerikai légierő mindkét országban szerzett már tapasztalatot. A tankerek rendszeresen dolgoztak Burgaszból, kiszolgálva a közel-keleti műveleteket, az F-15-ösökkel és egy tankerrel pedig 2007-ben vettek részt egy romániai gyakorlaton. (Erről a gyakorlatról hazafelé repülve kellett kényszerleszállást végrehajtania Ferihegyen az egyik F-15-ösnek.)

A párás, fénytelen időben váltás indul Budapestről, ami azt is jelenti, hogy rövidesen visszatér egy másik tanker, így egy gép mindig ott van az utántöltési légtérben.

A Malév Fokker 70-esei előtt gurul el a feladatról visszatérő tanker.

A budapesti amerikai nagykövetség jóvoltából érkezésük után három nappal meglátogathattuk a kontingenst.

A 100. légi utántöltő ezred jelvényében a második világháborús elődök B-17-esét is megjelenítették. Idén lesz 75 éve, hogy a Flying Fortressek először indultak bevetésre Angliából. A kezdetben vadászkíséret nélkül repülő bombázók vesztesége rendkívül magas volt.

A tanker függőleges vezérsíkján díszeleg az ezrednek otthont adó RAF Mildenhall jelvénye a mottóval: Hogy a sasok repülhessenek

A román légtérben őrjáratozó F-15-ösök töltése a merev csöves rendszert igényelte, de Budapestre olyan tanker is érkezett, amelyet a hajlékony csöves-kosaras töltőrendszerrel szereltek fel. 

Amerikai tartálykocsik egy magyar lajstromú Il-76TD teherszállító gép mögé parkolva. A tartály feliratait leragasztották.

A kisebb kiszolgáló eszközöket raklapokon rögzítették. A mögöttük álló vontató valószínűleg a C-17-es fedélzetén érkezett Budapestre.

A kiszolgáló eszközök között számos világítóberendezést is láthattunk, takaros rendben letárolva.

„Ne használd, áttelepülésre előkészítve” – írta fel valaki az egészségügyi oxigén zöld palackjait szállító kocsira még az angliai bázison.

Az egyik boom operátor a töltés technikájáról tart egy rövid ismertetőt.

Az operátor hajózóruhájának bal karján szakmája jelvényét viseli. A pajzs alakú felvarró lényegre törő: a nemzeti színek mellett a merev töltőcső és az ezred száma látható.

A 351. légi utántöltő század 1958 óta érvényes jelvénye már többet mesél. A sötétkék és a sárga a légierő színei, a kék az eget, a sárga a Napot és a kiválóságot jelképezi, a pajzs és a felette lévő római sisak a századot. A bomba a század második világháborús bombázó tevékenységére, vörös színe a vérontásra utal, a jelvénybe illesztett két olívaág a béke jelképe. A század mottója: Pax Opus Nostrum – Hivatásunk a béke

A 2008-ban még újdonságnak számító, világos árnyalatú gyakorlót viselő műszaki a beszállólétrát készíti elő, hogy a fedélzetre mehessünk.

Amint a fedélzetre lépünk, a beszálló nyílásra rács kerül, nehogy beleessen valaki.

A létra a pilótafülkébe vezet. A kommunikációs és navigációs berendezéseket érintő Pacer CRAG (Compass, Radio And GPS) korszerűsítési program feleslegessé tette a navigátort. A legutóbbi módosítások már a pilótaülések kartámaszába épített kapcsolókat is tartalmazzák, így a pilótáknak már nem kell mindenért a műszerfalhoz nyúlniuk.

A tankeren utazók, például a műszakiak, elhelyezésére szolgáló ülések.

A gép két segédhajtóművének egyike.

Az oxigéntartályok rekesze mellett kétoldalt lehet lelépni a boom operátor munkahelyére.

Fekhelyek a pincében vagyis a boom operátor munkahelyén, a tehertér padlójának szintje alatt, a gép végében. A kezelő a középső helyet foglalja el, kétoldalt oktatók, megfigyelők vagy a sajtó szerencsés tagjai hasalhatnak.

Közben zajlik a nemzetközi repülőtér mindennapi élete. A Malév kékorrú Boeing 737-esei mögé a lengyel LOT egyik gépe sorol be.

Az elstartoló 737-esek után a LOT Embraer ERJ 170-ese áll a 31 bal pályára.

A régi 1-es terminál felől ugyancsak a 31 bal pályára igyekszik az ír Air Contractors ATR42-es teherszállítója…

…és a Cargolux Boeing 747-ese a másik irányból.

*

Ferihegyről kilenc évvel korábban már üzemeltek amerikai tankerek. Akkor a Pennsylvania légi nemzeti gárda KC-135E gépei települtek tartósan Budapesten, hogy az 1999. március 24-én megindított Allied Force műveletben bevetett repülőgépeket töltsék újra.

Keystone Lady a kerozinon kívül sok egyebet is elcipel, a rakodáshoz a nagyméretű ajtót nyitják ki.

Az USAF 1957-ben vette át az első KC-135-öst és 1965-ben az utolsót. Az öreg tankerek orrán hazafias nose art-ok díszelegnek. A közelebbi gépen látható jelvény a hadifoglyokra (POW) és az ütközetben eltűnt (MIA) bajtársakra emlékeztet.

Erről a tankerről Pennsylvania állam különböző korokat idéző őrei tekintenek le. 

A KC-135-ös E (Echo) változata a kecses Pratt & Whitney TF33-as hajtóművekkel repült.  

A merev töltőcső végére a hajlékony csöves rendszer kosarát szerelték olyan gépek utántöltésére, mint pl. az F/A-18 Hornet. A rövid hajlékony cső kevés mozgásteret adott a vadászgépek pilótáinak, akik között ez az Iron Maidennek nevezett rendszer sosem volt népszerű. 

A tanker-sor előtt az USAF Ferihegyre érkező C-37A gépe gurul el. 

A C-37-es a Grumman Gulfstream V katonai változata. A hosszútávú repülésekre alkalmas géppel elsősorban az USAF tábornokai utaznak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás (2008) és Air Base archív (1999)

A Bundeswehr már 35 olyan Marder 1A5 gyalogsági harcjárművel rendelkezik, melyeket alkalmassá tettek a MELLS, irányított páncéltörő rakéták alkalmazására. Ez a név a világszerte jól ismert és igen elterjedt Spike huzalvezérlésű rakétát takarja. A 4000 méteres hatótávolságú fegyverből első körben (2017 decemberében) 44-et vásároltak meg a Marder-ek páncéltörő képességének visszaállítására, amit eredetileg a Milan rakéták képviseltek. Az integrációt tavaly sikeresen befejező Rheinmetall a jövőben a Marder 1A3 és 1A5A1 változatokat is alkalmassá szeretné tenni a MELLS bevetésére. A felszerelés egyébként a lehető legegyszerűbb módszerrel valósult meg, ugyanis a rakéta indítóállványát a búvónyílás mellett helyezték el, így csak a járműből félig kibújva végezhető el a cél befogása és a rakéta indítása.

Március 20-án két Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgép átadására is sor került. A 60. és a 61. megrendelőhöz kerülő példányokon Németország és Franciaország osztozott meg. Berlin így már 18, míg Párizs 14 európai tervezésű és gyártású, 37 tonnányi felszerelést szállítására képes teherszállító repülőgéppel rendelkezik. Franciaországban hamarosan elkezdődnek a Dassault Rafale vadászbombázók légi csatlakozási, majd üzemanyag átadási próbái is az elegendő számú és képességgel rendelkező, akár tanker feladatok ellátására is képes Atlas-oknak köszönhetően. A 15. francia A400M átadása már a következő évben fog megtörténni, míg 2025-re 25 darabon lesz majd megtalálható a francia felségjelzés.

Új irányított rakétát keres a francia hadsereg az Airbus Helicopters EC665 Tigre HAD (Hélicoptère d'Appui Destruction) harci helikopterek számára, az Mk3-as szabványra történő modernizálását követően. A MAST-F (Missile Air-Surface Tactique Futur) program célja, hogy leváltsa a jelenleg alkalmazott Lockheed Martin AGM-114K1A/114N1A Hellfire II rakétákat. A versenyben esélyes lehet a Brimstone 3, illetve a jelentős hazai támogatása miatt a MMP (Missile Moyenne Portée - közepes hatótávolságú rakéta) is.

Tajvanon a Védelmi Minisztérium tagadta azt a helyi lapértesülést, mely szerint a szigetország légvédelmét amerikai F-15-ös vadászgépek bérlésével tervezték megerősíteni. A hét elején megjelent írás szerint, az amerikai légierő használt C/D verziójú gépeiből kerültek volna átalakításra a tervezőasztalon lévő elképzelések közül a 2040-es, vagyis a legmodernebb szintre a jelentős üzemidő-hosszabbításon is áteső példányok. A kínai aggályok féken tartására a forrás szerint a külső illeszkedő üzemanyagtartályok nem kerültek volna felszerelésre a több mint 10 légiharc-rakéta hordozására képes gépekre. Az USA-tól való hadfelszerelés bérlése nem lenne új keletű Tajvanon, hiszen évekkel ezelőtt két KNOX-osztályú fregatt mellett, 40 darab Northrop T-38 Talon sugárhajtású kiképzőgép erősítette a tajvani haderőt átmeneti jelleggel.

Haditechnikával foglalkozó heti híradónkba bekerült a HIRADO is, ugyanis Japánban a flotta átvette a második AWAJI-osztályú aknamentesítő hajóját is a JS HIRADO-t (305).  A három hajóból álló hajóosztály építéséhez nagyrészt kompozit erősítésű üvegszálas műanyagot alkalmaznak, így kisebb mágneses térrel rendelkeznek. A 60 fős legénységű, 690 tonnás vízkiszorítású egység 67 méter hosszú, 11 méter széles és 5,2 méteres merüléssel rendelkezik, mozgatásáról két darab 2200 lóerős dízelmotor gondoskodik. A tavalyi év februárjától épített HIRADO után elkészülő egység várhatólag 2021-ben áll majd hadrendbe.

Japán számára várhatólag idén átadásra fog kerülni az első Bell-Boeing MV-22 Osprey billenőrotoros repülőgép a megrendelt 17-ből, azonban a típus települési helye körül nagy por verődött fel. A médiában megjelenő, a típushoz kapcsoló balesetek miatt ugyanis a helyi vezetők a lakosság támogatásával nem szívesen látnák a gépeket a környékükön. Az MV-22-esek ugyanis a hamarosan felállításra kerülő két tengerészgyalogos dandár állományát szállítaná a Kína által is igényelt Senkaku-szigetek védelmére, amennyiben úgy adódna. Az egyik legkedvezőbb fekvésű, az Ariake-öbölben levő Saga repülőtéren éppen azért még el sem kezdődtek az építési munkálatok. A dolgok jelenlegi állása szerint itt nem is lesz bázisa a billenőrotoros gépeknek. Ebből kifolyólag most alternatív helyszínek megtalálása köti le leginkább a katonai vezetők figyelmét.

Egymás után már a hatodik sikeres teszten vannak túl a Lockheed Martin a hajók elleni AGM-158C LRASM (AGM-158B JASSM-ER módosítása) robotrepülőgéppel. A mostani indítást is egy Rockwell B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázóról végezték el a Kalifornia állam partjai mentén található Point Mugu tengeri lőtéren. Célpontként, egy hajó fedélzetén felhalmozott konténerek szolgáltak. Az LRASM várhatólag még az idén bevethetővé fog válni a B-1B-ről és 2019-ben már a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók fegyverzetében is meg fog jelenni.

Új rádiólokátort szeretne az F/A-18C/D Hornet vadászbombázóiba az amerikai tengerészgyalogság. A meglévő Raytheon AN/APG-73-as radarok üzemben tartása egyre nehezebb, képességeik felett lassan eljár az idő. A megbízhatóbb, jobb képességekkel és üzembiztonsággal működő AESA antennájú berendezések egyre elterjedtebbeké válnak. Pontosan ilyen rádiólokátor az, amit a bőrnyakúak szívesen látnának az egyre öregedő Lódarazsaikban. 2020-tól 2022-ig összesen 98 Hornet kapna új radart, valamint további 14 berendezést is megvásárolnának tartalék gyanánt. A beszerzés egyik legesélyesebbje a Raytheon APG-79(V)X jelzést viselő radarja, mely a Super Hornet-be épített rádiólokátor átgyúrt változata, pont akkora mérettel, ami befér a régebbi Hornet-ek orr-részében rendelkezésre álló helyre. Ezt a berendezést pár éve, igaz még csak próbaképpen, a tesztek elvégzésének idejére már beépítették a haditengerészet egyik C változatú Hornet-jének orrába.

Peruban a már meglévő eszközök felhasználásával tervezik erősíteni a hadsereget. A dél-amerikai országban ez nem újdonság, hiszen a már meglévő francia AMX-13-as könnyű harckocsik alvázának felhasználásával jött létre az AMX-13RA5 rakétás páncélvadász 9M14-2T Maljutka irányított páncéltörő rakétával, vagy az AMX-13RA8 rakétás páncélvadász az ukrán P-2 Barrier irányított páncéltörő rakétával, illetve az Alacran rakétás páncélvadász Kornet-E irányított páncéltörő rakétával ellátva. Most, a még meglévő AMX-13-ok felhasználásával egy önjáró tarackot alkotnának meg a hazai iparra és tudásbázisra támaszkodva. A 105 milliméteres löveggel ellátott harckocsikból már nem használt, nagyjából 40 darabos mennyiségére a szovjet/orosz eredetű D-30-as, 122 milliméteres tarack kerülne felszerelésre, így létrehozva az AMX-D30 Vulcano önjáró tarackot.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Kawasaki T-4

Panavia Tornado IDS

CASA C-101EB Aviojet

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Kawasaki P-1

McDonnell Douglas F-18C Hornet

AIDC F-CK-1A Ching Kuo

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Mitsubishi F-2A

Rockwell B-1B Lancer

Eurocopter EC665 Tiger UHT

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Gulfstream Aerospace G-V-SP Gulfstream G550

Dassault Mirage 2000N

Sepecat Jaguar GR.1A

A Bundeswehr már 35 olyan Marder 1A5 gyalogsági harcjárművel rendelkezik, melyeket alkalmassá tettek a MELLS, irányított páncéltörő rakéták alkalmazására. Ez a név a világszerte jól ismert és igen elterjedt Spike huzalvezérlésű rakétát takarja. A 4000 méteres hatótávolságú fegyverből első körben (2017 decemberében) 44-et vásároltak meg a Marder-ek páncéltörő képességének visszaállítására, amit eredetileg a Milan rakéták képviseltek. Az integrációt tavaly sikeresen befejező Rheinmetall a jövőben a Marder 1A3 és 1A5A1 változatokat is alkalmassá szeretné tenni a MELLS bevetésére. A felszerelés egyébként a lehető legegyszerűbb módszerrel valósult meg, ugyanis a rakéta indítóállványát a búvónyílás mellett helyezték el, így csak a járműből félig kibújva végezhető el a cél befogása és a rakéta indítása.

Március 20-án két Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgép átadására is sor került. A 60. és a 61. megrendelőhöz kerülő példányokon Németország és Franciaország osztozott meg. Berlin így már 18, míg Párizs 14 európai tervezésű és gyártású, 37 tonnányi felszerelést szállítására képes teherszállító repülőgéppel rendelkezik. Franciaországban hamarosan elkezdődnek a Dassault Rafale vadászbombázók légi csatlakozási, majd üzemanyag átadási próbái is az elegendő számú és képességgel rendelkező, akár tanker feladatok ellátására is képes Atlas-oknak köszönhetően. A 15. francia A400M átadása már a következő évben fog megtörténni, míg 2025-re 25 darabon lesz majd megtalálható a francia felségjelzés.

Új irányított rakétát keres a francia hadsereg az Airbus Helicopters EC665 Tigre HAD (Hélicoptère d'Appui Destruction) harci helikopterek számára, az Mk3-as szabványra történő modernizálását követően. A MAST-F (Missile Air-Surface Tactique Futur) program célja, hogy leváltsa a jelenleg alkalmazott Lockheed Martin AGM-114K1A/114N1A Hellfire II rakétákat. A versenyben esélyes lehet a Brimstone 3, illetve a jelentős hazai támogatása miatt a MMP (Missile Moyenne Portée - közepes hatótávolságú rakéta) is.

Tajvanon a Védelmi Minisztérium tagadta azt a helyi lapértesülést, mely szerint a szigetország légvédelmét amerikai F-15-ös vadászgépek bérlésével tervezték megerősíteni. A hét elején megjelent írás szerint, az amerikai légierő használt C/D verziójú gépeiből kerültek volna átalakításra a tervezőasztalon lévő elképzelések közül a 2040-es, vagyis a legmodernebb szintre a jelentős üzemidő-hosszabbításon is áteső példányok. A kínai aggályok féken tartására a forrás szerint a külső illeszkedő üzemanyagtartályok nem kerültek volna felszerelésre a több mint 10 légiharc-rakéta hordozására képes gépekre. Az USA-tól való hadfelszerelés bérlése nem lenne új keletű Tajvanon, hiszen évekkel ezelőtt két KNOX-osztályú fregatt mellett, 40 darab Northrop T-38 Talon sugárhajtású kiképzőgép erősítette a tajvani haderőt átmeneti jelleggel.

Haditechnikával foglalkozó heti híradónkba bekerült a HIRADO is, ugyanis Japánban a flotta átvette a második AWAJI-osztályú aknamentesítő hajóját is a JS HIRADO-t (305).  A három hajóból álló hajóosztály építéséhez nagyrészt kompozit erősítésű üvegszálas műanyagot alkalmaznak, így kisebb mágneses térrel rendelkeznek. A 60 fős legénységű, 690 tonnás vízkiszorítású egység 67 méter hosszú, 11 méter széles és 5,2 méteres merüléssel rendelkezik, mozgatásáról két darab 2200 lóerős dízelmotor gondoskodik. A tavalyi év februárjától épített HIRADO után elkészülő egység várhatólag 2021-ben áll majd hadrendbe.

Japán számára várhatólag idén átadásra fog kerülni az első Bell-Boeing MV-22 Osprey billenőrotoros repülőgép a megrendelt 17-ből, azonban a típus települési helye körül nagy por verődött fel. A médiában megjelenő, a típushoz kapcsoló balesetek miatt ugyanis a helyi vezetők a lakosság támogatásával nem szívesen látnák a gépeket a környékükön. Az MV-22-esek ugyanis a hamarosan felállításra kerülő két tengerészgyalogos dandár állományát szállítaná a Kína által is igényelt Senkaku-szigetek védelmére, amennyiben úgy adódna. Az egyik legkedvezőbb fekvésű, az Ariake-öbölben levő Saga repülőtéren éppen azért még el sem kezdődtek az építési munkálatok. A dolgok jelenlegi állása szerint itt nem is lesz bázisa a billenőrotoros gépeknek. Ebből kifolyólag most alternatív helyszínek megtalálása köti le leginkább a katonai vezetők figyelmét.

Egymás után már a hatodik sikeres teszten vannak túl a Lockheed Martin a hajók elleni AGM-158C LRASM (AGM-158B JASSM-ER módosítása) robotrepülőgéppel. A mostani indítást is egy Rockwell B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázóról végezték el a Kalifornia állam partjai mentén található Point Mugu tengeri lőtéren. Célpontként, egy hajó fedélzetén felhalmozott konténerek szolgáltak. Az LRASM várhatólag még az idén bevethetővé fog válni a B-1B-ről és 2019-ben már a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók fegyverzetében is meg fog jelenni.

Új rádiólokátort szeretne az F/A-18C/D Hornet vadászbombázóiba az amerikai tengerészgyalogság. A meglévő Raytheon AN/APG-73-as radarok üzemben tartása egyre nehezebb, képességeik felett lassan eljár az idő. A megbízhatóbb, jobb képességekkel és üzembiztonsággal működő AESA antennájú berendezések egyre elterjedtebbeké válnak. Pontosan ilyen rádiólokátor az, amit a bőrnyakúak szívesen látnának az egyre öregedő Lódarazsaikban. 2020-tól 2022-ig összesen 98 Hornet kapna új radart, valamint további 14 berendezést is megvásárolnának tartalék gyanánt. A beszerzés egyik legesélyesebbje a Raytheon APG-79(V)X jelzést viselő radarja, mely a Super Hornet-be épített rádiólokátor átgyúrt változata, pont akkora mérettel, ami befér a régebbi Hornet-ek orr-részében rendelkezésre álló helyre. Ezt a berendezést pár éve, igaz még csak próbaképpen, a tesztek elvégzésének idejére már beépítették a haditengerészet egyik C változatú Hornet-jének orrába.

Peruban a már meglévő eszközök felhasználásával tervezik erősíteni a hadsereget. A dél-amerikai országban ez nem újdonság, hiszen a már meglévő francia AMX-13-as könnyű harckocsik alvázának felhasználásával jött létre az AMX-13RA5 rakétás páncélvadász 9M14-2T Maljutka irányított páncéltörő rakétával, vagy az AMX-13RA8 rakétás páncélvadász az ukrán P-2 Barrier irányított páncéltörő rakétával, illetve az Alacran rakétás páncélvadász Kornet-E irányított páncéltörő rakétával ellátva. Most, a még meglévő AMX-13-ok felhasználásával egy önjáró tarackot alkotnának meg a hazai iparra és tudásbázisra támaszkodva. A 105 milliméteres löveggel ellátott harckocsikból már nem használt, nagyjából 40 darabos mennyiségére a szovjet/orosz eredetű D-30-as, 122 milliméteres tarack kerülne felszerelésre, így létrehozva az AMX-D30 Vulcano önjáró tarackot.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Kawasaki T-4

Panavia Tornado IDS

CASA C-101EB Aviojet

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Kawasaki P-1

McDonnell Douglas F-18C Hornet

AIDC F-CK-1A Ching Kuo

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Mitsubishi F-2A

Rockwell B-1B Lancer

Eurocopter EC665 Tiger UHT

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Gulfstream Aerospace G-V-SP Gulfstream G550

Dassault Mirage 2000N

Sepecat Jaguar GR.1A