Európai Unió : hírek magyarul

A veszélyes, de legálisan magánkézben lévő lőfegyverek bűnözők és terroristák birtokába kerülését hivatott megelőzni az a jogszabály-tervezet, amiről december 20-án jutott elvi egyetértésre a Tanács és az Európai Parlament. A szigorítás ellenére az új irányelv sem tiltja be teljesen a Kalasnyikov géppisztolyok magánszemélyek által engedéllyel történő tulajdonlását.

2016. december 17., szombat
Wrocław (Lengyelország)
17.15 Beszéd a Wrocław 2016, Európa kulturális fővárosa záróünnepségén

2016. december 19., hétfő
11.00 Telefonbeszélgetés Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel

Az Európai Bizottság azzal gyanúsítja a Facebookot, hogy félrevezető információkat szolgáltatott a WhatsApp 2014-es felvásárlásakor. Ha beigazolódik a gyanú, a legnagyobb közösségi médiára akár az éves forgalma 1 százalékával megegyező pénzbírságot is kiszabhatnak.

Az Európai Bizottság hétfőn közzétette az Apple-nek Írország által illegálisan nyújtott 13 milliárd eurós adókedvezmény visszafizetéséről szóló végleges döntésének nem bizalmas változatát. Brüsszel szerint jogellenes állami támogatásról van szó, mivel az Apple lényegesen kevesebb adót fizetett más üzleti vállalkozásoknál.

2017. július 31-ig, azaz újabb hat hónappal meghosszabbította az EU Tanácsa hétfőn az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat. Jövő júliusban már három éve tartanak majd a korlátozó intézkedések, és az erre válaszul Moszkva által az uniós élelmiszerek széles skálájának behozatalára elrendelt embargó.

Evidence of law enforcement shortcomings in EU member states as regards car emissions is set out in the draft report by the Committee of Inquiry into Emission Measurement in the Automotive Sector (EMIS), published on Monday. The report and draft recommendations were prepared jointly by co-rapporteurs Jens Gieseke (EPP, DE) and Gerben-Jan Gerbrandy (ALDE, NL). EMIS will have a first public debate on the text on 12 January.
Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector

Source : © European Union, 2016 - EP

General : "The history of humanity is the history of migrations. Zero migration has never existed, and it never will”, said Louis Michel (ALDE, BE), EU Co-President of the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (JPA) at the opening of its 32nd session, in Nairobi (Kenya) on Monday. “We must manage migration flows in a human way, in line with our values. Fortress Europe is not working”, he added.

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. december 19-én meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek így 2017. július 31-ig érvényben maradnak.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig, majd 2016. július 1-jén újabb fél évre, 2017. január 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az Európai Tanács december 15-i ülésén az uniós állam- és kormányfők megvizsgálták a minszki megállapodások végrehajtását és előkészítették a szankciók további hat hónappal, 2017. július 31-ig történő meghosszabbítását. A Tanács ezt a döntést 2016. december 19-én jogszabályba foglalta: írásbeli eljárás útján, egyhangúlag elfogadta a vonatkozó határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást öt, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve három jelentős orosz energiacég és három orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU az ukrajnai válság nyomán:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket is bevezetett: 152 személy és 37 szervezet esetében vízumtilalmat írt elő és elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását; ezek az intézkedések 2017. március 15-ig vannak érvényben;
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

Megszólalt az újságíró, akit elküldtek a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról, aztán Orbán Viktor a háta mögött lesorosbérencezte.

A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”

A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.

A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.

A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.

A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.

A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülésére 2016. december 19-én kerül sor Brüsszelben.

Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Ukrajnát miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman képviseli.

Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében december 19-én, hétfőn 11.00-kor. A sajtókonferencián és minden médiaeseményen való részvételhez külön akkreditáció szükséges.

A Társulási Tanács megvitatja majd az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, különösen pedig az alábbi témákat:

• politikai párbeszéd és reform, politikai társulás
• a jog érvényesülése, szabadság és biztonság
• gazdasági és ágazati együttműködés, valamint kereskedelem és kereskedelmi vonatkozású ügyek

Az EU főképviselője és Ukrajna miniszterelnöke részletesebben meg fogja vitatni az Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos fejleményeket, valamint az EU globális stratégiáját és regionális kérdéseket.

A látogatás programja, médiaesemények és a médiaakkreditációra vonatkozó információk

• 8.10 Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök érkezése, akit Federica Mogherini főképviselő fogad (VIP bejáró, 02. szint – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom) (*)
• 8.30 Munkareggeli
• 9.30 Társulási Tanács – plenáris ülés
  Kerekasztal-beszélgetés – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom (*)
• 11.30 Federica Mogherini főképviselő és Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök sajtókonferenciája (*)élő közvetítés

A 2016.6.30. és 2016.12.31. közötti időszakra érvényes féléves sajtóbelépővel vagy az Európai Tanács 2016.12.15-i ülésére érvényes sajtóbelépővel rendelkező újságíróknak nem kell regisztrálniuk. Féléves sajtóbelépőket és az Európai Tanács ülésére érvényes sajtóbelépőket a LEX épületben lévő akkreditációs központban lehet átvenni (12.14-én 9.30 és 13.00, valamint 14.00 és 19.00 óra között, 12.15-én pedig 8.00 és 20.00 óra között).

Az ezekkel nem rendelkező újságíróknak e-mailben kell regisztrálniuk december 16-án, pénteken 13.00 óra előtt a következő címen: press.centre@consilium.europa.eu, és csatolniuk kell személyazonosító igazolványuk és érvényes sajtóigazolványuk vagy megbízólevelük másolatát.

A Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját a kockázati tőkébe és a szociális vállalkozási alapokba való befektetésekre vonatkozó uniós szabályok módosításáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 16-án a Tanács nevében felkérte az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel,amint a Parlament is kialakította az álláspontját.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. E terv az EU európai beruházási tervéhez is szorosan kapcsolódik.

„Új lehetőségeket kell teremtenünk az európai induló vállalkozások, innovatív kkv-k és szociális vállalkozások finanszírozására. A gazdaság e szegmense számára kulcsfontosságú a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozási tőkéhez való hozzáférés.”

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács soros elnöke
Az alapok két típusa

A javaslat értelmében az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) elérhetővé válnának minden alapkezelő számára, azok méretétől függetlenül. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosításával tágabbá válik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA- és az ESZVA-alapok beruházhatnak. A javaslat révén továbbá az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

Az EuVECA- és az ESZVA-alapok 2013-ban jöttek létre annak érdekében, hogy új tőkebevonási lehetőségeket teremtsenek

• a fiatal és innovatív vállalkozások és
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozások számára.

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet meghatározza azokat a követelményeket, melyek alapján a kollektív befektetési vállalkozások kezelői használhatják az „EuVECA” és az „ESZVA” címkét.

A finanszírozási hiány

A kkv-k számára elérhető finanszírozás a fejlődésük és növekedésük fontos tényezője, ám a bankok nem mindig tudják e finanszírozási igényeket kielégíteni. A finanszírozási hiányt rendszeresen a gazdasági növekedés kerékkötőjeként emlegetik.

Az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól a kockázatitőke-piacot illetően. A Bizottság szerint ha az uniós kockázatitőke-piac olyan fejlett volna, mint az egyesült államokbeli, úgy 2009 és 2014 között 90 milliárd EUR állt volna rendelkezésre a vállalkozások finanszírozására.

Módosítások

A Tanácsban létrejött megállapodás alapján a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet főbb módosításai a következők:

• a nagyobb, 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére
• növekszik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd

Eljárás

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata 2017-re volt ütemezve, ám a Bizottság úgy határozott, előbb elvégzi a felülvizsgálatot. A javaslat foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, melyekről a Bizottság úgy vélte, hogy hátráltatják az EuVECA- és az ESZVA-alapok fejlődését.

Az EU és Jordánia elfogadta partnerségi prioritásait, valamint elfogadott egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik. A partnerségi prioritásokat 2018 végéig felül fogják vizsgálni.

A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Jordánia teljesíteni fogja a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tett vállalásait. A cél az, hogy javuljanak mind a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei. Jordánia jelenleg 655 000 regisztrált menekültnek ad otthont.

„A most elfogadott partnerségi prioritások és megállapodás azt a közös célkitűzésünket tükrözik, hogy a már eddig is kiváló együttműködésünket tovább erősítve igyekezzünk megoldást találni népeink szükségleteire, legyen szó akár a szíriai konfliktus hatásának enyhítéséről, akár kétoldalú kapcsolatainkról. Jordánia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Együttműködünk a térségünket sújtó számos válság megoldásában. A tegnapelőtt Karakban történt tragikus eseményeket követően az EU minden eddiginél eltökéltebb a tekintetben, hogy vállvetve küzdjön Jordániával a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, valamint hogy fenntartsa a gazdasági és a politikai reformok érdekében folytatott együttműködést.”

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Az EU és Jordánia közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a regionális stabilitással és biztonsággal kapcsolatos együttműködés megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása; a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése.

Az EU–Jordánia megállapodás a 2016–2017-es időszakra legalább 747 millió EUR összegű uniós kötelezettségvállalást irányoz elő, melyből 108 millió EUR humanitárius segély, 200 millió EUR pedig makroszintű pénzügyi támogatás. A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 14-én állapodott meg a makroszintű pénzügyi támogatásról. A londoni konferenciát követően az EU és Jordánia már július 19-én megállapodott abban, hogy egyszerűsítik a származási szabályoknak a Jordániából az EU-ba irányuló exportra vonatkozó előírásait, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szíriai menekültek is munkalehetőséget kapnak. Jordánia emellett több mint 165 000 szíriai gyermeknek ad lehetőséget az oktatásban való részvételre, valamint javítja a szíriai fiatalok szakképzésben való részvételi lehetőségeit.

A partnerségi prioritásokat és megállapodást az EU–Jordánia Társulási Tanács december 19-én, írásbeli eljárással fogadta el.

Az Állandók Képviselők Bizottsága (Coreper) december 16-án a Tanács nevében jóváhagyta a higanyról szóló rendelettervezet kapcsán az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az új szabályokkal a jogalkotók célja az, hogy fokozottabb védelmetbiztosítsanak az ezzel az erősen mérgező anyaggal való szennyezéssel szemben.

A szövegről a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament a 2016. december 6-án tartott háromoldalú egyeztető ülés keretében állapodott meg.

A higany a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban előforduló metil-higanyt is figyelembe véve világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre. A levegőbe vagy vízbe kerülve a higany nagy távolságokra is el tud jutni. A higanyszennyezést ezért nemzetközi szinten kell kezelni.

Minamatai egyezmény

A most jóváhagyott módosításoknak köszönhetően a vonatkozó uniós jog teljes mértékben igazodik majd a minamatai egyezményben foglalt nemzetközi szabályokhoz. Ez pedig lehetővé teszi az egyezmény EU általi gyors ratifikálását és ezzel mielőbbi hatálybalépését.

A higanyszennyezés a szennyezési forrásoktól rendkívül távol eső, érintetlen területeken is jelentkező, azaz globális, és éppen ezért egyben nagyon veszélyes szennyezés. Ma bizonyítottuk, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a higanyszennyezés megfékezése iránt. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU mielőbb ratifikálja a miamatai egyezményt.

Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

A miniszterelnök sajtófőnöke kicsit túllőtt a célon Brüsszelben, a kormányfő sajnálkozott és barátkozott.

Hadd beszéljek először Szíriáról. Meghívtam Aleppó polgármesterét, hogy a mai napon személyesen szóljon fel az európai vezetőkhöz, hogy Aleppó lakosai, ha csak jelképesen is, de hallathassák hangjukat. Tény, hogy a szíriai rezsim és támogatói, elsősorban Oroszország és Irán brutalitásával szemben nem tudunk olyan eredményesen fellépni, ahogyan szeretnénk. De ez nem jelenti azt, hogy közömbös lenne számunkra a szíriai nép szenvedése. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai csatornán keresztül igyekszünk még több nyomást gyakorolni a Szíriában jelen lévő többi globális szereplőre. A cél egyértelmű: haladéktalanul humanitárius folyosókat nyitni annak érdekében, hogy a humanitárius segítség bejuthasson Aleppóba, és hogy a polgári lakosságot biztonságosan, semleges nemzetközi felügyelet mellett evakuálni lehessen. Minden egészségügyi szakember és segélymunkás számára teljes körű és korlátozásoktól mentes bejutást kell biztosítani. Az abszolút prioritást azonban a polgári lakosság védelme jelenti.

Napirendünkön szerepelt a migráció kérdése is. A vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Federica Mogherini főképviselő arról számolt be, hogy az afrikai országok tekintetében sikerült előrelépést tenni. Például a Nigerrel létrejött partnerségünk révén csökken azon személyek száma, akik embercsempészek segítségével próbálnak eljutni Líbiába. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy még többet kell tennünk, így a februárban Máltán tartandó következő, nem hivatalos ülésünk napirendjén szerepelni fog Líbia és a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kérdése is. Ami a közös menekültügyi rendszer reformját illeti, Joseph Muscat miniszterelnök tovább fogja folytatni az ezzel kapcsolatos munkát a máltai elnökség során. A cél az, hogy konszenzus alakuljon ki.

Ukrajna tekintetében minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. A vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók ez év elején kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Számítunk holland kollégáinkra.

A mai napon megállapodtunk arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzuk a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Nyilvánvaló, hogy Európának többet kell tennie azért, hogy eleget tegyünk nemzetközi felelősségeinknek és megvédjük saját polgárainkat. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy fokozzuk az együttműködést és több erőforrást különítünk el a biztonság és a védelem céljára.

A Brexit tekintetében a 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokat véglegesítettünk és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk. Elfogadtuk a szervezeti struktúrát, amelynek értelmében továbbra is az Európai Tanács gyakorolja a politikai ellenőrzést a folyamat felett, és az Unió nevében a Bizottság folytatja a tárgyalásokat, Michel Barniert pedig kineveztük a Bizottság főtárgyalójává.

Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek és csapatának, hogy az elnökséget nagyon sikeresen és eredményesen látták el. Nemcsak, hogy megrendezték a 27 uniós tagállam történelmi bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozóját, hanem magas szintű munkájuknak köszönhetően az ott elhangzott ígéretek közül több valósággá vált. Itt említhetjük például a piacvédelmi eszközökről , a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexről létrejött tanácsi megállapodást. Végezetül engedjék meg, hogy ismételten köszönetemet fejezzem ki Robertnek és a teljes szlovák elnökségnek nagyszerű munkájukért.

Plenáris ülés : Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár, az Iszlám Állam (IS/Daesh) szexuális rabszolgatartásának túlélői átvették a Szaharov-díjat a decemberi plenáris ülésen Strasbourgban. Az EP-képviselők elfogadták az uniós emberi jogok helyzetéről szóló jelentést és megszavazták a Parlament belső szabályzatának frissítését a nagyobb átláthatóság és hatékonyabb ügymenet érdekében. Összefoglaltuk a fontosabb eseményeket.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Csütörtöki egynapos csúcstalálkozójukon az EU vezetői célként tűzték ki a konszenzus elérését a következő félévben a közös európai menekültügyi politika reformjáról. Az EU28-ak az orosz szankciók újabb félévvel való meghosszabbításában is egyetértettek, és Aleppóban sürgős humanitárius intézkedések végrehajtására szólítottak fel minden szemben álló felet. A vezetők 27-es körben a Brexit-tárgyalások eljárásjogi kérdéseit is tisztázták.

A brit miniszterelnököt nem hívták meg a brexitről szóló munkavacsorára. Törökország a barátunk marad, kvóta-ügyben nincs megegyezés.

Az EU28-ak csütörtökön jogilag kötelező érvényű határozatban rögzítették, milyen jogokat nem biztosít Ukrajna számára az EU-val aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Az EU azt reméli, hogy ez megnyitja az utat az Ukrajnával kötött egyezmények hollandiai ratifikálásához, jóllehet az ellenzék komoly fenntartásokkal fogadta a döntést.