Európai Unió : hírek magyarul

Az uniós nagykövetek 2017. június 28-án jóváhagyták az elnökség és az Európai Parlament között létrejött, az Ukrajnára vonatkozó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló megállapodást.

„Ezekkel az intézkedésekkel az Ukrajnának nyújtott kézzelfogható politikai és gazdasági támogatásunkat kívánjuk kifejezésre juttatni. Tekintettel az országban jelenleg tapasztalható nehéz helyzetre, bízunk abban, hogy mielőbb megkezdődhet e rendelet végrehajtása.”

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és kisvállalkozási minisztere

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

A javaslat kiegészíti az EU és Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodással már bevezetett kereskedelmi rendelkezéseket. Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1. óta ideiglenesen alkalmazzák.

A javasolt intézkedések három évig alkalmazandók, és az alábbiakat foglalják magukban:

1. további nulltarifás éves behozatali vámkontingensek a következő mezőgazdasági termékek esetében (a továbbiakban: 0%-os vámkontingensek):

• természetes méz – 2500 tonna
• feldolgozott paradicsom – 3000 tonna
• szőlőlé – 500 tonna
• zab – 4000 tonna
• búza – 65 000 tonna
• kukorica – 625 000 tonna
• árpa – 325 000 tonna
• durva őrlemény és labdacs (pellet) egyes gabonákból – 7800 tonna

2. a behozatali vámok teljes eltörlése több ipari termék esetében, úgymint: műtrágyák, színezékek, pigmentek és más színezőanyagok, lábbelik, réz, alumínium, valamint televízió- és hangfelvevő készülékek.

A fentiekkel összefüggésben védintézkedéseket fognak alkalmazni. Ukrajnának ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartania, mint amelyek a társulási megállapodásban szerepelnek. Ide értendő a demokratikus elveknek, az emberi jogoknak, az alapvető szabadságoknak és a jogállamiság elvének a tiszteletben tartása, valamint folyamatos és kitartó erőfeszítések a korrupció és a jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén.

Eljárás és a következő lépések

A Parlament nevében az INTA bizottság június 20-án jóváhagyta a megállapodást. A Parlament és a Tanács ezután július végéig hivatalosan elfogadja a szöveget. A rendeletet ki kell hirdetni, és szeptember végéig hatályba kell lépnie.

2017. július 12–13-án a tervek szerint EU-Ukrajna csúcstalálkozóra kerül sor Kijevben.

A Tanács a kedvezményezettek és az uniós alapok kezelőinek életét is egyszerűbbé kívánja tenni. 2017. június 28-án megbízta az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós finanszírozási szabályok egyszerűbbé és eredményközpontúbbá tételét célzó bizottsági javaslatról. Az ún. salátarendelet az uniós költségvetés végrehajtására irányadó költségvetési rendeletet és további tizenöt ágazati jogszabályt módosít, többek között a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén.

„A Tanács tárgyalási álláspontjában határozottan az egyszerűsítésre törekszik. Lehetővé tenné, hogy a Bizottság gyorsabban és a támogatható költségek kevésbé bürokratikus ellenőrzésével tudja folyósítani a támogatást. Ugyanakkor a jövőben is biztosítani kívánjuk az uniós források prudens kezelését.”

Edward Scicluna, máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnökeEredményorientáltság

A Tanács tárgyalási álláspontjában támogatja azt a lehetőséget, hogy az uniós kifizetéseket az eredményekre és ne pedig a felmerült költségek megtérítésére alapozzák. Ez a hatóságok és a kedvezményezettek számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást jelentene az uniós források felhasználása során, és csökkentené a hibák kockázatát.

Az új szabályok azt is lehetővé tennék, hogy könnyebben lehessen átalányösszegeket és egyszerűsített költségelszámolási módszereket használni. Ez azt jelentené, hogy például a kutatók több időt tölthetnének a laboratóriumban és kevesebbet az útiköltségeik dokumentálásával.

Kevesebb bürokrácia

Az ellenőrzések számának csökkentése érdekében a Tanács azt is támogatja, hogy a Bizottságnak engedélyezzék, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson a meglévő ellenőrzésekre, értékelésekre, illetve engedélyekre. Ezzel csökkenne a bürokrácia, valamint a kedvezményezettek és a Bizottság is több időt szentelhetne más feladatoknak a papírmunka helyett.

A salátarendelet-tervezet egyetlen szabálykönyvbe vonja össze az uniós költségvetési rendeletet és annak alkalmazási szabályait.

Háttérinformációk

A salátarendelet-javaslatot a Bizottság 2016 szeptemberében terjesztette elő a 2014–2020-as többéves uniós pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében.

A következő lépések

A következő hetekben megkezdődnek a Tanács elnöksége, valamint a Parlament és a Bizottság képviselői közötti háromoldalú egyeztetések.

A tanácsi Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) a mai napon elfogadta álláspontját az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzésének javítását célzó rendelettervezetről.

Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, miután a Parlament is elfogadta saját álláspontját.

„A bűnözői és terrorista hálózatok kihasználják a készpénzfizetési tranzakciók anonimitását. Ezért szükségünk van egy olyan hatékony készpénz-bejelentési rendszerre, amelynek segítségével a hatóságok eredményesebben tudják megelőzni az illegális tevékenységeket, illetve hatásosabban tudnak küzdeni ellenük, és amelynek révén az egész Unióban megerősíthetjük a biztonságot.”

Edward Scicluna, máltai pénzügyminiszter

Az 1889/2005/EK rendeletet felváltó új rendelet javítani fogja az EU területére belépő, illetve azt elhagyó készpénzre vonatkozó ellenőrzések jelenlegi rendszerét. A cél az, hogy a rendelet figyelembe vegye azokat az új legjobb gyakorlatokat, amelyeket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi előírásoknak az Unión belüli végrehajtásához. Ennek megfelelően a rendelettervezet kibővíti a készpénz fogalmának meghatározását az olyan, fizetőeszköznek nem minősülő eszközökre, illetve fizetési módszerekre is, mint a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett kártya.

Ezenfelül a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is kiterjeszti a hatályát.

A rendelet kiegészíti a pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2015/849 rendeletben előírt uniós jogi keretet.

A tanácsi közös álláspont szerint az Unióba beutazó, illetve azt elhagyó olyan polgároknak, akik legalább 10 000 EUR készpénzt tartanak maguknál, be kell jelenteniük ezt a tényt a vámhatóságoknak.

Minden esetben nyilatkozatot kell tenniük, függetlenül attól, hogy a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére a készpénzt ellenőrzés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk.

A postai csomagokban, futárszolgálattal, feladott csomagban vagy konténeres rakományban küldött készpénz („csomagban feladott készpénz”) esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve adott esetben a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A nyilatkozatot írásban vagy elektronikusan, egységes adatlapon kell megtenni.

A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, tárolóeszközöket és közlekedési eszközöket, amelyek csomagban feladott készpénzt tartalmazhatnak.

A tagállami hatóságok információt fognak cserélni egymással, különösen azon esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz az Unió érdekeit esetlegesen károsan befolyásoló bűnözői tevékenységhez kapcsolódik. Ezeket az információkat a Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok nemzeti joguk alapján további nemzeti ellenőrzéseket végezzenek az Unión belüli készpénzmozgásokkal kapcsolatban, amennyiben ezek az ellenőrzések nem sértik az Unió alapvető szabadságait.

A Brexit és az új kihívások nehéz pénzügyi döntések elé állítják 2020 után az EU-t, amelynek költségvetését a jövőbeli politikai ambíciókhoz kell szabni. Az Európai Bizottság szerdán közzétett átfogó vitaanyaga a költségvetés valamennyi aspektusára kiterjed, és egyértelmű összefüggést láttat a jogállami elvek és az uniós büdzséből finanszírozott beruházások hatékony végrehajtása között. Günther Oettinger szerint a Bizottság teljesen nyitott az árukapcsolásra, és mással egyetemben ez is értékelés tárgya lesz.

Rekordösszegű, 2,42 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta kedden az Európai Bizottság a Google-t az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt. Brüsszel szerint a cég visszaélt piaci erőfölényével, amikor úgy állította be a keresőmotorját, hogy a keresési találatok előnyben részesítették a cég saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakkal szemben.

Nem létezik olyan terv, aminek értelmében 2025-ig az egységes valutaövezet „bekebelezné” a még kívülálló uniós tagállamokat – erősítették meg EU-források a BruxInfónak. Ettől függetlenül jelenleg legalább két tagállam, Bulgária és Csehország is kacérkodik a csatlakozás gondolatával.

Az Európai Bíróság fennhatóságának megtagadása, a családegyesítés bizonyos megszorításai és a határnap tisztázatlansága jelentik a leglényegesebb eltérést a hétfőn kibontott brit ajánlat és az uniós igények között – derült a brit kormányfő alsóházi jelentése után.

Még csak korai szakaszban tart a gondolkodás Berlinben arról, hogy minek is kellene történnie ahhoz, hogy a strukturális és kohéziós alapoknál működésbe lépjen egy esetleges jogállami fék – közölte hétfőn a BruxInfo kérdésére válaszolva a kohéziós politika jövőjéről szóló német kormánypozíciót jegyző gazdasági minisztérium főigazgató-helyettese. Az egyik német tartomány államtitkára szerint ugyanakkor nem szabad a jogállami problémákat a regionális politika eszközeivel kezelni.

.Magyarország identitási kérdésnek tekinti a migránsok betelepítésének ügyét, és akkor sem mondana le ennek elutasításáról, ha az Európai Bíróság a kvótaperben ellene döntene – jelentette ki az EU-csúcsot követő sajtóértekezletén a magyar miniszterelnök.

A francia elnök és a V4-ek vezetői péntek reggel megállapodtak, hogy szakértői csoportot állítanak fel az álláspontok közelítésére a kiküldött munkavállalókról, felhagynak a sajtón keresztül történő üzengetéssel, és kora ősszel valószínűleg Budapesten csúcstalálkozót is tartanak. A közel másfél órás találkozón a jogállamiságról is szó volt, amellyel összefüggésben az uniós jogi mechanizmusokra és eljárásokra helyezték a hangsúlyt.

Az Egyesült Királyság kész a Brexit után a jelenlegiekkel nagyjából megeegyező jogokat biztosítani több mint 3 millió EU-polgárnak, ha előzőleg már legalább öt éve a szigetországban tartózkodtak – ezt a meglepetésszerű ajánlatot tette csütörtök este, az uniós csúcs első napján Theresa May, brit miniszterelnök.

Választaniuk kell a tagállamoknak, hogy a Brexitet követően növelik a befizetésüket, vagy kevesebb feladatra jut pénz a büdzséből. Többek között ezt a két opciót tartalmazza a Bizottság jövő héten napvilágot látó vitaanyaga az EU jövőbeni finanszírozásáról. Günther Oettingernek nem kisebb feladat jut osztályrészül, minthogy javaslatot tegyen az EU-költségvetés eddigi legradikálisabb reformjára.

Támogatta az Európai Tanács az európai védelmi együttműködés mélyítését, a képességek erősítését, és ennek örvén elfogadták azt a bizottsági javaslatot is, hogy hozzanak létre külön Európai Védelmi Alapot – jelentette be Jean-Claude Juncker európai bizottsági, és Donald Tusk, európai tanácsi elnök, a brüsszeli EU-csúcs csütörtöki munkanapjának félidejében tartott közös sajtóértekezletükön.

Soha nem fog egyetértés születni a már Európában lévő menekültek belső elosztásáról Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki ugyanakkor jó esélyt látott közös megközelítésre a csütörtök-pénteki EU-csúcson a migrációs válság „külső dimenziójának” kezelésében. Üzent egyúttal Emmanuel Macron elnöknek is, akit "új fiúnak"nevezett a veteránok között.

Az Európai Bíróság szerint a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A magyar szabályozás ellen az Unibet International nevű máltai társaság nyújtott be keresetet a fővárosi bíróságon.

Az uniós nagykövetek június 28-án jóváhagyták az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan az elnökség és az Európai Parlament között létrejött kompromisszumot.

„A mai megállapodásnak köszönhetően olyan új alap jön létre, amellyel támogatni tudjuk a fejlődő országok fenntartható beruházási projektjeit” – fogalmazott Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke. „A fejlesztési politikára vonatkozó, e hónapban elfogadott új európai konszenzus, valamint az EFFA létrehozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy új lendületet kapjon az EU fejlesztési politikája, és ezzel párhuzamosan ahhoz is, hogy hosszú távon kezelni tudjuk a migráció kiváltó okait.”

Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke

Az EFFA lesz a legfőbb eszköz ahhoz, hogy végrehajtsuk az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási tervet. A beruházási terv elsődleges célja, hogy a segítségével munkahelyeket teremtsünk és kezeljük a migrációt kiváltó okokat. A külső beruházási terv emellett a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához is hozzá fog járulni.

Az alap 3,35 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetéssel fog rendelkezi, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek.

Az EFFA „egyablakos rendszerben” fogja befogadni a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és többféle különböző pénzügyi támogatási eszközt fog biztosítani a támogatható beruházások számára. Az alap garanciákat is kínál majd, és támogatásötvözési mechanizmusokat is alkalmazni fog annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektorbeli szereplők kockázatosabb helyszíneken – például instabil államokban vagy konfliktus sújtotta területeken – is beruházzanak.

A Parlament és a Tanács a közeljövőben hivatalosan is elfogadja a rendeletet, hogy az alap a lehető leghamarabb létrejöhessen.

A máltai elnökség a mai napon nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós belvízi hajózási ágazatban dolgozókra vonatkozó közös képesítési rendszerről. A képesítő bizonyítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat. Az új rendszer javítani fogja az ágazatban a szakmai előmeneteli kilátásokat, és a képesítéssel rendelkező személyek számára megkönnyíti majd az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség.

Az egységes képesítési rendszer a gyakornokoktól a hajóvezetőkig a személyzet valamennyi tagjára vonatkozik. Földrajzilag az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon – köztük a Rajnán – végzett tevékenységekre terjed ki. Mindkét szempont egyértelmű javulást jelent az aktuális helyzethez képest, ugyanis az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya jelenleg csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha nem a Rajnán, hanem más folyókon és csatornákon teljesítenek szolgálatot. A személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.

Az új bizonyítványok kompetenciaalapúak lesznek, így rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy aki tehetséges és motivált, gyorsabban juthasson feljebb a ranglétrán. Jelenleg bevett gyakorlatnak számít, hogy az előléptetés feltételeként meghatározott számú évet el kell tölteni egy adott pozícióban. A kompetenciaalapú képesítések bevezetésével várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.

Az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az új szabályok figyelembe veszik az uniós országok eltérő sajátosságait. Egyes tagállamokban nincs belvízi hajózás, másokban a belvízi utak nem állnak összeköttetésben a többi tagállam hálózataival, és megint másutt csupán szezonális jelleggel vagy igen korlátozott mértékben folyik belvízi hajózás. Azok a tagállamok, ahol van bizonyos mértékű belvízi hajózás, kötelesek lesznek területükön elfogadni az uniós bizonyítványt. Ezzel szemben az, hogy a többi rendelkezést milyen mértékben kell „átültetniük”, azaz beilleszteniük saját nemzeti jogukba, attól függ majd, hogy egyedi körülményeiket figyelembe véve ez mennyire költséghatékony, és milyen hozzáadott értékkel bír.

„Átfogóbb szinten az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belvízi hajózási infrastruktúra tökéletesítése révén teljeskörűen megvalósuljanak a TEN-T folyosók, és hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás szerves részét képezi a TEN-T hálózatnak. A belvízi hajózás a legenergiahatékonyabb közlekedési mód, amelyben komoly lehetőségek rejlenek, különösen mivel az áruforgalom egyre nagyobb része helyeződhet át a szárazföldről a belvizekre. Az egységes képesítési rendszer új karrierlehetőségeket nyit meg, és reményeink szerint az ágazat egészének lendületet ad majd” – nyilatkozott Ian Borg, a közlekedésért, infrastruktúráért és beruházási projektekért felelős máltai miniszter. „Örömömre szolgál az is, hogy a szabályokat csak ott kell majd alkalmazni, ahol szükség van rájuk, hiszen a különböző domborzati, vízrajzi viszonyokból adódóan nem minden uniós ország alkalmas az ilyen típusú szállításra.”

A mai napon jóváhagyott irányelvtervezet az EU arra irányuló törekvéseinek részét képezi, hogy a NAIADES II program keretében előmozdítsa a belvízi hajózás igénybevételét.

Az elnökség a mai tárgyalások eredményét az elkövetkező napokban jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács a mai napon megállapodott az álláspontjáról arra a javaslatra vonatkozóan, amely az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányul. E megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel az észt elnökség alatt.

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók Európában, ugyanis a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelősek. A javaslat célja az épületek energiahatékonyságának előmozdítása és az épületek költséghatékony felújításának támogatása annak érdekében, hogy megvalósuljon a rendkívül alacsony hatékonyságú meglévő európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak eléréséhez is.

A javaslat mindenekelőtt előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú épületfelújítási stratégiákat, figyelembe véve az energiaszegénységet is. Emellett jobban egymáshoz kapcsolja az energiahatékonyságra irányuló szakpolitikát és a finanszírozást.

A felülvizsgált irányelv egy másik fontos eleme az elektromos közlekedés előmozdítása. Ehhez az irányelv előírja, hogy a nem lakáscélú épületekben legalább egy töltőpontnak kell lennie és három parkolóhelyenként egyet el kell látni előzetes kábelezéssel az elektromos járművek számára, a lakóépületekben pedig minden parkolóhelynél ki kell alakítani az előzetes kábelezést. Ezek a követelmények a tíznél több parkolóhellyel rendelkező épületekre fognak vonatkozni.

A felülvizsgált irányelv javasolja az okosépület-mutató bevezetését, valamint egyszerűsíti a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát.

A javaslat kiemeli, hogy össze kell hangolni a digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjét, mivel az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az okos funkciók fogadására alkalmas épületekről.

„Üdvözöljük ezt a megállapodást, amely létfontosságú ahhoz, hogy elérjük az energiahatékonysággal kapcsolatban Európában kitűzött célokat, emellett pedig az energiaszámlák mérséklése révén előnyöket fog hozni a polgárok és a vállalkozások számára is. A megállapodás fontos továbbá abból a szempontból is, hogy előmozdítja az elektromos közeledést mind a lakóházak, mind pedig nem lakáscélú épületek esetében.”

Joe Mizzi, Málta energiaügyi és vízgazdálkodási minisztereHáttér

Az épületek energiahatékonyságáról szóló javaslat, amelyet a Bizottság 2016 decemberében terjesztett elő, módosítja a 2010/31/EU irányelvet. A javaslat az energiaunióra vonatkozó stratégiát végrehajtó jogszabályok részét képezi, és szoros kapcsolatban áll az energiahatékonysági irányelvvel.

Az energiaunióra vonatkozó stratégia általános célja, hogy előrelépést érjünk el az EU gazdaságának 2030-ig, illetve azt követően megvalósítandó dekarbonizációjának irányába, fokozva ugyanakkor a gazdasági növekedést, a fogyasztók védelmét, az innovációt és a versenyképességet.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ig uniós szinten legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány 30%-ra növelhető-e uniós szinten.

Visszaélt a keresője erőfölényével, közel 750 milliárd forintnyi eurót kell becsengetnie.

Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania
Állami támogatás
A spanyolországi katolikus egyházat megillető adómentességek tiltott állami támogatásoknak minősülhetnek, amennyiben azokat gazdasági tevékenységek vonatkozásában nyújtják