Európai Unió : hírek magyarul

Stichting Brein
Letelepedés szabadsága
A szerzői jog megsértésének minősülhet a "The Pirate Bayhez" hasonló, védelem alatt álló művek online megosztásával foglalkozó platform szolgáltatása és üzemeltetése

TofuTown.com
Mezőgazdaság
A tisztán növényi termékek főszabály szerint nem hozhatók kereskedelmi forgalomba olyan megjelölésekkel, mint a "tej", "tejszín", "vaj", "sajt" vagy "joghurt", amely megjelöléseket az uniós jog az állati eredetű termékekre tart fenn

Menini és Rampanelli
Jogszabályok közelítése
EU law does not preclude national legislation which provides that, in disputes involving consumers, mandatory mediation should take place before any court proceedings

A lengyelekkel és a csehekkel közösen ülünk a szégyenpadon, de ők már ajánlottak fel helyeket menekülteknek.

The Gibraltar Betting and Gaming Association Limited és The Queen
Szolgáltatásnyújtás szabadsága
A szolgáltatásnyújtás szabadságának az uniós jog által biztosított alapelve nem alkalmazandó Gibraltár és az Egyesült Királyság között

Navracsics már másfél éve erre figyelmeztetett. Lesz témája a kormánynak a választási kampányra.

Trumpnak is köszönhetően Brüsszel megtette az első lépéseket, hogy bekeményítsen katonailag. A brexit után pedig akár még tovább is léphet.

A Tanács 2017. június 9-én általános megközelítést fogadott el az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló javaslatról. Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során.

„Az ETIAS javítani fogja biztonságunkat és védeni fogja polgárainkat. A javaslat szerint a vízummentességet élvező állampolgárokat ellenőrzésnek kell alávetni a Schengeni térségbe való beutazásuk előtt, amivel megakadályozható a kockázatot jelentő személyek beutazása.”

A Tanács máltai elnöksége

Az ETIAS által elvégzett előzetes ellenőrzést követően szükség esetén megtagadható az utazási engedély kiadása az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügyi kockázatok visszaszorításához és a határforgalom ellenőrzés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésüket megelőzően azonosítja az említett szempontokból kockázatot jelentő személyeket.

A rendszer működése

A Tanácsi álláspont a következőkből áll:

A rendszer a vízummentességet élvező, valamint a repülőtéri tranzitvízum megszerzésére nem kötelezett harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazandó. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk.

Az egyes kérelmekben benyújtott információkat automatikusan összevetik más uniós adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e az utazási engedély megtagadását maguk után vonó indokok. Ha a rendszer nem kap találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedély rövid időn belül automatikusan kibocsátásra kerül. Várhatóan az esetek túlnyomó többségében ez lesz a helyzet.

Ha a rendszer találatot kap, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok dolgozzák fel manuálisan. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban tárolt adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kibocsátására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor kerül.

A légi fuvarozóknak, a tengeri fuvarozóknak és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.

Az utazási engedély nem biztosít automatikusan beutazási vagy tartózkodási jogot; a végső döntést a határőr hozza meg.

Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi ideje végéig érvényes (amelyik előbb következik be).

Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.

Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.

Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:

1. Elismerik, hogy az ilyen jellegű tevékenységek különböző elemei között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a fejlesztés, valamint a béke és a biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezetvédelem és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: az ifjúság; a nemek közötti egyenlőség; a mobilitás és a migráció; a fenntartható energia és az éghajlatváltozás; a beruházás és a kereskedelem; a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; az innovatív szerepvállalás a fejlettebb szinten lévő fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
2. A új konszenzus ezen túlmenően átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatást egyéb erőforrásokkal kombinálva, valamint megalapozott szakpolitikákat és a szakpolitikák koherenciájának szigorúbb érvényesítését vezeti be, továbbá arra is rámutat, hogy az uniós fejlesztési együttműködést minden esetben az Európa partnerországai által kifejtett önálló erőfeszítések összefüggésében kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, ösztönözhetik a magánberuházásokat, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, beleértve a civil társadalmat is, valamint a különböző fejlettségi fokon álló partnerországokkal. Tovább fogják javítani a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.

Háttér-információk

Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.

Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.

A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.

További információk

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.

Kizárt, hogy a britek ne lépjenek ki az EU-ból. Kérdés, hogy maradnak-e az eddigi feltételek, amivel kilépnének.

A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók ezt a tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik tagállamba utaznak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”

a máltai elnökség
Az előfizetett szolgáltatások járulékos költségek nélkül érhetők el külföldről

Az új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.

A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.

Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg egyrészt abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások – vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultságok gyakran területi engedélyhez kötöttek, másrészt pedig abból, hogy az online tartalomszolgáltatást nyújtók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.

A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.

A lakóhely szerinti tagállam azonosítása

Az új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.

A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják, hogy melyik az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállama. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.

A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.

Az ellenőrzést észszerű, arányos és hatékony eszközökkel kell végezni egy erre szolgáló listán szereplő legfeljebb két kritérium alapján. Az ellenőrzés történhet például a következők segítségével: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett díj megfizetésének igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.

A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék tartalmaik használatát.

Hatálybalépés

Az új szabályokat 2018 első negyedévétől kell alkalmazni (az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésük után kilenc hónappal).

A mai döntés a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 7-én létrejött megállapodás nyomán született. Az Európai Parlament 2017. május 18-án szavazta meg az első olvasatban kialakított álláspontját.

A rendeletet a Bel- és Igazságügyi Tanács vita nélkül fogadta el.

Háttér

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ennek köszönhetően a fogyasztók egyre könnyebben vehetik igénybe az online tartalomszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény mutatkozik az iránt, hogy a tartalomszolgáltatásokhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban, hanem külföldön is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.

A bel- és igazságügyi tanács csütörtöki ülésén húsz tagállam politikai megállapodásra jutott arról, hogy megerősített együttműködés keretében létrehozzák az Európai Ügyészséget. A független uniós főügyész nyomozást és büntetőeljárást indíthat majd az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekményekben. Magyarország első körben nem csatlakozott a kezdeményezéshez.

Védelmi és biztonsági unió megteremtése is a lehetséges opciók között szerepel az Európai Bizottság újabb „együtt gondolkodási papírjában”, amelyet szerdán mutatott be Brüsszelben Federica Mogherini külkapcsolatokért felelő bizottsági alelnök, EU külkapcsolati főképviselő, és Jyrki Katainen, gazdasági növekedésért felelő alelnök.

Az Európai Bizottság javaslatának értelmében a helyi bérek illetnék meg a jövőben a kamionsofőröket, ha 3 napnál hosszabb ideig dolgoznak kiküldöttként egy magasabb bérszintet alkalmazó uniós tagállamban. A szociális dömping elleni fellépés mellett a közúti fuvarozók pihenő idéjére, a postafiók cégekre és az útdíjrendszerben a használó-szennyező fizet elvének az érvényesítésére koncentrál a testület által múlt héten javasolt mobilitási csomag.

„Morális, politikai és jogi kötelessége” valamennyi EU-tagállamnak a menekültáthelyezésben részt venni – szögezte le a hétvégi prágai döntésre válaszul az EU bel- és migrációs ügyi biztosa, aki továbbra is kötelezettségszegési eljárással fenyeget.

Az Európai Bizottság napokon belül előterjeszti azt a jogszabályi javaslatot, amelyben mandátumot fog kérni a tagállamoktól az Északi Áramlat 2 gázvezeték jogi vonatkozásainak kitárgyalására Oroszországgal – erősítette meg kedden a testület szóvivője. Bár Brüsszel nem támogatja a projektet, nem áll módjában annak politikai alapon történő blokkolása.

A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.

A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.

A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

The 33rd plenary session of the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (JPA) will take place in St. Julian’s, Malta, from 19 to 21 June 2017.

Source : © European Union, 2017 - EP

A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.

A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.