Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács következtetéseket fogadott el „Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” címmel. A cselekvési terv javítani fogja a természetvédelmi irányelvek végrehajtását, hogy ezáltal maradéktalanul ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a szóban forgó uniós cselekvési tervet, melynek célja, hogy négy kiemelt terület és tizenöt konkrét intézkedés segítségével felszámolja a végrehajtást illetően azonosított több hiányosságot. A következtetések egyértelművé teszik, hogy az Unió szilárdan elkötelezett a fajok és a természetes élőhelyek védelme mellett, mint ahogy amellett is, hogy eredményeket érjen el a 2020-ig teljesítendő idevágó uniós célt, azaz a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának a megállítását és visszafordítását illetően. Emellett a Tanács a következtetésekben felszólítja az uniós szereplőket arra, hogy a tényleges előrelépés érdekében valamennyi szinten fokozzák az együttműködést.

A Tanács 2017. június 20-án politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezelésére vonatkozó új szabályokról.

A most jóváhagyott rendelet korszerűsíteni fogja a halászhajókra vonatkozó engedélyezési rendszert. A rendeletet az uniós vizeken kívül halászó uniós hajókra, illetve az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra kell majd alkalmazni.

Clint Camilleri, Málta mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkára üdvözölte a megállapodást, hozzátéve hogy „a szóban forgó új és átláthatóbb szabályoknak köszönhetően az EU megfelelőbb eszközökkel fog rendelkezni ahhoz, hogy nyomon tudja követni a külső vizeken halászó uniós hajókat, és hatékonyabban küzdhet a jogellenes halászat ellen. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a halászati politika területén ilyen fontos eredménnyel zárhatjuk az elnökségi félévünket”.

A megreformált közös halászati politika (KHP) fenntartható, ökoszisztéma-alapú és elővigyázatossági megközelítés alkalmazását mozdítja elő a halászati gazdálkodásban, nagy hangsúlyt helyezve a halászati politika belső és külső dimenziója közötti összhangra. A korábbi engedélyezési rendszer átalakítására következésképpen azért volt szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek során ugyanazokat az elveket és előírásokat kelljen betartani, mint az uniós vizeken.

A különböző engedélyezési eljárásokon eszközölt javítások célja, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, növekedjen a jogbiztonság, a belső és a külső vizeken halászó flották egyenlő bánásmódban részesüljenek, a kérelmeket pedig rövidebb időn belül bírálják el.

Ezen túlmenően az új keret szigorítani fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó szabályokat, amelyek alapvető fontosságú végrehajtási pillérei a közös halászati politikának.

Háttér és következő lépések

A mai napon született megállapodást még jóvá kell hagynia a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának. A Tanács általi hivatalos jóváhagyást követően az új jogszabályt továbbítják majd az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint végleges elfogadás céljából a Tanácsnak.

Ezzel az új rendelet 2017 végéighatályba léphet.

A Bizottság 2015. december 11-én nyújtotta be a Tanácsnak a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2016. június 28-án általános megközelítést fogadott el a rendeletjavaslatról, és annak alapján az Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 8-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra szóló megbízatást.

2017 áprilisa és júniusa között három informális háromoldalú politikai egyeztetésre került sor az Európai Parlamenttel.

Martinez Silva
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A national of a non-EU country holding a single work permit in a Member State enjoys, as a general rule, the social security benefits provided for nationals of that State

W és társai
Jogszabályok közelítése
Tudományos konszenzus hiányában valamely oltóanyag hibája, illetve e hiba és valamely betegség közötti okozati összefüggés bizonyítható komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülményekkel

A Tanács a mai napon határozatot fogadott el az EU közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) keretében a Száhel-övezetben folytatott uniós missziók, azaz az EUCAP Száhel Mali, az EUCAP Száhel Niger és az EUTM Mali misszió regionalizációjának támogatásáról.

A Tanács határozata értelmében regionális koordinációs egység jön létre az említett missziók vonatkozásában, amely az érintett uniós polgári missziók egyike, nevezetesen az EUCAP Száhel Mali misszió keretében fog működni. A regionális koordinációs egységben a Száhel-övezet G5 országainak Maliba kihelyezett belső biztonsági és védelmi szakértői, illetve a Száhel-övezet másik négy G5 országában – nevezetesen Mauritániában, Burkina Fasóban, Nigerben és Csádban – működő uniós képviseleteken dolgozó belső biztonsági és védelmi szakértők vesznek majd részt.

Az első szakaszban a regionális koordinációs egység felméri majd a Száhel-övezet G5 országainak biztonsági és védelmi szükségleteit és hiányosságait, hogy ennek alapján ki lehessen dolgozni egy olyan regionális KBVP-végrehajtási tervet, amely ajánlásokat fog megfogalmazni a későbbi szakaszokat illetően. A regionális koordinációs egység emellett az olyan képzések szervezését is előmozdítja, amelyeket a Száhel-övezetben folytatott uniós KBVP-missziók résztvevői tartanak a Száhel-övezet G5 országainak a biztonság és a védelem területével foglalkozó szakemberei részére.

A térségben folytatott uniós tevékenységek regionalizálásának az a célja, hogy támogassuk a Száhel-övezeten belüli, határokon átnyúló együttműködést és a regionális együttműködési struktúrákat, illetve hogy növeljük a Száhel-övezet G5 országainak nemzeti kapacitásait.

Az EU támogatja a Száhel-övezet G5 országainak törekvéseit és együtt fog működni velük a terrorizmus, valamint a biztonságot és a békét fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelemben. A Tanács június 19-én következtetéseket fogadott el Maliról és a Száhel-övezetről, amelyben határozottan elítéli a Mali fővárosában, Bamakóban június 18-én elkövetett terrortámadást. A Tanács a következtetésekben emlékeztet arra, hogy az EU határozott és integrált megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy elősegítse a régió stabilizálását többek között azzal, hogy minden olyan idevágó eszközt bevet, amely a diplomácia, a hosszú távú fejlesztési együttműködés, az emberi jogok támogatása, a stabilizációs törekvések, a rezilienciaépítés, a humanitárius segítségnyújtás, a migrációkezelés és a biztonság terén a rendelkezésére áll, a KBVP-missziókat is beleértve.

Az EU döntő szerepet töltött be abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen 2015 szeptemberében elfogadásra került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az abban foglalt 17 fenntartható fejlesztési cél, és határozott szándéka, hogy ezek végrehajtásában is vezető szerepet játsszon.

A ma elfogadott következtetésekben a Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai szilárdan elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend maradéktalan végrehajtása és a 17 fenntartható fejlesztési cél megvalósítása iránt. A következtetésekben a Tanács meghatározza a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre vonatkozó uniós válaszintézkedéseket, és azt, hogy az EU a maga szintjén milyen megközelítés mentén kívánja végrehajtani a menetrendet. A dokumentum kitér a következő lépésekre, a szükséges eszközökre és forrásokra, a jövőbeli monitoringot és felülvizsgálatot érintő intézkedésekre, továbbá arra, hogy a végrehajtás folyamatába miként lehet bevonni minden érdekelt felet.

Emellett hangsúlyozza: a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat minden szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie.

A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy 2018 közepéig dolgozza ki a végrehajtásra vonatkozó stratégiát, és abban állapítson meg olyan határidőket, célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják a 2030-ig szóló menetrend szempontjainak az összes szakpolitikában való érvényesülését. A Bizottságnak ugyancsak 2018 közepéig fel kell tárnia, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyeket az Uniónak orvosolnia kell, és 2030-ig e célból további lépéseket kell tennie az uniós szakpolitikák, a jogalkotás, a horizontális koherenciát biztosító irányítási struktúrák, valamint a végrehajtás eszközei terén.

Az EU arra szólítja fel a többi ENSZ-tagállamot és az összes érdekelt felet, ideértve a civil társadalmat és a magánszektort is, hogy járuljanak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához.

Többet kell tenni a menetrend népszerűsítése érdekében. Ezzel összefüggésben a következtetésekben a Tanács rámutat az állami szerepvállalás hiányára, és kéri a feleket, hogy az Unió polgárai körében hívják fel jobban a figyelmet a menetrendre.

Háttérinformációk

A következtetések alapjául a Bizottság „Európa fenntartható jövője: a következő lépések – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016 novemberében benyújtott közleménye szolgált. Ebben a Bizottság a menetrend fenntartható fejlesztési céljait összekapcsolja az uniós szakpolitikai kerettel és a Bizottság prioritásaival. A közlemény betekintést nyújt abba, hogy az Unió hol tart a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása terén, és azonosítja a legégetőbb hiányosságokat és problémákat.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend

A menetrendet „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” címmel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján (New York, 2015. szeptember 25–27.) fogadták el. A menetrend globális fenntartható fejlesztési célokat határoz meg, amelyek 2016. január 1-jétől immár a millenniumi fejlesztési célok helyébe léptek.

A 2030-ig szóló menetrend célja a világméretű kihívások kezelése, és ennek érdekében átfogóan foglalkozik a szegénység felszámolásával, valamint a fenntartható fejlődéssel annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában egyaránt. A 17 új fenntartható fejlesztési cél és az ezekhez kapcsolódó 169 célszám olyan kulcsterületekre terjed ki, mint a szegénység, az emberi jogok, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tengerek és óceánok, az éghajlatváltozás, valamint a nemek közötti egyenlőség.

A kelti partnerség éves miniszteri ülésén Federica Mogherini főképviselő elnökölt, és részt vett rajta Johannes Hahn uniós biztos is. Az ülésen az EU és a keleti partnerség hat országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) külügyminiszterei vettek részt, hogy előkészítsék a keleti partnerség 2017 novemberében Brüsszelben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját.

A miniszterek emlékeztettek a 2015-ben Rigában tartott legutóbbi csúcstalálkozó óta elért főbb eredményekre, ideértve különösen a partnerség keretében a hat partnerország polgárai számára nyújtott kézzelfogható előnyöket.

„A mai napon az EU és a keleti partnerek megerősítették, hogy szilárdan elkötelezettek a szoros együttműködés mellett. A novemberi csúcstalálkozón meg fogjuk mutatni, hogy egységben vagyunk, és a konkrét célkitűzésekre fogunk összpontosítani.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A miniszterek megerősítették, hogy a közelgő csúcstalálkozón további iránymutatásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként fokozzuk a közös munkát együttműködésünk Rigában meghatározott négy kiemelt területén, melyek a következők:

• erősebb kormányzás: az intézmények és a jó kormányzás erősítése
• erősebb társadalom: a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok fokozása
• erősebb gazdaság: a gazdasági fejlődés fellendítése és a piaci lehetőségek kiaknázása a jólét növelése érdekében
• erősebb összeköttetések: az összekapcsoltság fokozása, mindenekelőtt a közlekedés és az energia területén.

E célból Federica Mogherini főképviselő és Johannes Hahn biztos a miniszterek elé terjesztette a „Keleti partnerség – Középpontban a legfontosabb prioritások és az elérendő eredmények” című, az EKSZ és az Európai Bizottság által közösen készített munkadokumentumot. A fenti négy területen húsz, 2020-ra elérendő célt meghatározó dokumentumot 2016 decemberében nyújtották be először, majd az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak észrevételei alapján ebben a hónapban módosították a szöveget. A dokumentum konkrétan megfogalmazza, milyen kézzelfogható eredmények várhatók az együttműködéstől, és közös munkaprogramként fog szolgálni mind a csúcstalálkozó, mind pedig a 2020-ig tartó időszak tekintetében.

A miniszterek emellett megbeszélést folytattak a keleti partnerség hatékonyabb és eredményesebb, a négy szakpolitikai prioritáshoz jobban illeszkedő multilaterális struktúrájáról, amelyet a tervek szerint a következő csúcstalálkozón fognak elfogadni.

A partnerség új, a négy kiemelt terület és a 20 elérendő cél köré szerveződő strukturáltabb megközelítést kiemelő vizuális arculatát ezen a héten, június 22–23-án fogják bemutatni Varsóban, a keleti partnerség 3. ifjúsági fórumán.

Uniós háttér

A Külügyek Tanácsának 2017. május 15-i ülésén az uniós miniszterek véleménycserét tartottak a keleti partnerségről. Újólag hangsúlyozták: a keleti partnerség döntő fontosságú az Európai Unió számára, kiemelve, hogy egységet alkotnak abban, hogy a régiót és a keleti partnerség egyes országait testre szabottan támogassák. Hangsúlyozták továbbá, hogy eltökéltek aziránt, hogy a polgárok javát szolgáló, konkrét eredményeket tudjanak felmutatni az EU-ban és a keleti partnerség országaiban egyaránt.

Ezzel összefüggésben üdvözölték a grúz és az ukrán vízumliberalizáció hatálybalépését, továbbá kiemelték a társulási megállapodások / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, valamint a reformok végrehajtásának fontosságát.

Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság 2014-ben mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozására is kiterjedő társulási megállapodást írt alá az EU-val.

Az EU és Örményország lezárta a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célzó átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Azerbajdzsánnal megkezdődtek az új átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Bár Belarusz részéről továbbra is konkrét lépésekre van szükség a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása terén ahhoz, hogy kirajzolódjon az EU-nak az országhoz fűződő jövőbeli politikája, az EU–Belarusz koordinációs csoport keretében lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok átfogóbb megközelítésére.

A keleti partnerség kezdeményezés 2009-ben indult, és középpontjában az EU keleti szomszédságával folytatott regionális együttműködés fellendítése áll. Célja továbbá, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és a keleti partnerség hat országa, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna között. A keleti partnerség egy olyan reformok vezérelte kapcsolat, amelyben központi szerepet játszik a partnerországok rezilienciájának növelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása.

A partnerség a demokrácia és a jogállamiság közös értékein, az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartásán, valamint a piacgazdaság elvei melletti elkötelezettségen alapul.

A Tanács 2017. június 20-án rendeletet fogadott el a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról.

A módosító rendelet meghatározza a vízumbélyeg új közös formátumát, és a hamisítás megelőzése érdekében korszerűsíti annak biztonsági elemeit. A jelenlegi, 20 év óta használatos vízumbélyeggel már több súlyos hamisítási és csalási ügyben visszaéltek.

A rendeletet a Tanács és az Európai Parlament várhatóan július elején írja majd alá, majd kihirdetik azt az EU Hivatalos Lapjában.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt az új intézkedések alkalmazásában. E tagállamok kérésére azonban a Bizottság megállapodást köt velük az általuk kibocsátott nemzeti vízumokkal kapcsolatos technikai információk cseréjéről.

Mengesteab
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
Advocate General Sharpston considers that an applicant for international protection can challenge a Member State’s decision to transfer him to another Member State on the basis that the ‘take charge request’ sent by the first Member State was not made within the time limits set out under EU law

Uniós állami tiszteletadást szeretne a volt német kancellárnak Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság „azt teszi, amit felelősségi körében meg kell tennie” – mondta a Magyarország elleni eljárásról, ami azért indult, mert nem veszünk át 1294 menedékkérőt.

Legalábbis nem lehet majd így hívni. Az Európai Bíróság szerint csak a tőgyváladék lehet tej.

Angliában és itthon dolgozó magyar orvosokkal beszélgettünk. Várólista, bébiszittelés és a protokoll, aminek hátrányai is vannak.

Kitüntetett figyelemmel kíséri, és alaposan kielemzi, hogy eldöntse, indít-e eljárást.

Mintegy 97 százalékkal visszaesett a Törökországból érkező menekültek belépése EU- területre az Ankarával kötött menekültügyi megállapodás óta – állapította meg a megállapodás végrehajtásáról készült ötödik bizottsági jelentés, amely ugyanakkor nagyobb erőfeszítést szorgalmaz a görög szigetekről történő visszaküldéseknél. Bizakodással értékelte a testület az afrikai partnerországokkal épülő partnerségi együttműködést is.

Nem csak kevesebb pénz juthat 2020 után a kohéziós politikára, de előreláthatóan még a kisebb méretű tortát is több részre kell majd felszeletelni. És ha ez még nem lenne elég, a költségvetés nettó befizetői azon lesznek, hogy minél több és szigorúbb feltételt szabjanak a pénzfelhasználás elé. Áttekintésünk arról, milyen kihívások előtt áll a jövő felzárkóztatási politikája.

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyar-, Cseh- és Lengyelország ellen, mert az elmúlt egy év alatt nem vettek át egyetlen menekültet sem, és nem is tettek ilyen vállalást – jelentette be kedd délután a migrációs ügyekért felelős uniós biztos. „Európa nem csak az uniós forrásokért való sorbaállásról szól, hanem a terhek közös viseléséről is” - közölte Dmitrisz Avramopulosz.

Általános várakozások szerint három tagállam, Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indít kedden kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a 2015 szeptemberében az ideiglenes kötelező menekültkvótáról elfogadott tanácsi határozat végrehajtásának elmulasztása miatt.

Az Európai Bizottság pénteken mandátumot kért a tagállamoktól egy eddig precedens nélküli megállapodás kitárgyalására Oroszországgal, ami szándékai szerint elejét venné egy jogi vákuumhelyzetnek az Északi Áramlat 2 gázvezeték EU-területen kívül eső szakaszán. Ez a második eset, hogy Brüsszel nemzetközi gázegyezményt kötne a tagállamok megbízásából.

Az Európai Unió akár már holnap kész lenne elkezdeni a tárgyalásokat a brit kormánnyal a Brexitről – üzente pénteken az Európai Bizottság és annak elnöke Londonnak a politikai erőviszonyokat teljesen felkavaró parlamenti választási eredmény ismertté válását követően. Most a brit térfélen pattog a labda, meg kell alakulnia az új kormánynak, mielőtt elkezdődhet a folyamat.