A Tanács 2017. július 25-én 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. Az EUNAVFOR MED Sophia művelet az Unió haditengerészeti művelete, amely révén az EU törekszik ellehetetleníteni a migránscsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. Az EU a művelet keretében két támogató feladatot lát el: a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése, illetve az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren, összhangban a 2292 (2016) és a 2357 (2017) sz. ENSZ BT-határozatokkal.
A Tanács egyúttal a következők érdekében módosította is a művelet megbízatását:
„Két évvel ezelőtt az Európai Unió tagállamai egyhangúlag úgy határoztak, hogy együttesen lépnek fel korunk egyik legaljasabb bűnözési formája, az emberkereskedelem ellen, és e célból elindították az EUNAVFOR MED Sophia műveletet. Számos, embercsempészettel gyanúsított személyt tartóztattak le, sok ember életét sikerült megmenteni a Földközi-tenger térségében; tavaly óta pedig az európai lobogó alatt szolgáló emberek feladatai közé tartozik a líbiai parti őrség kiképzése, valamint a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren a fegyverembargó betartatása is A mai napon különös büszkeséggel tölt el, hogy bejelenthetem: a Sophia művelet megbízatását egyhangúlag megújították, és további feladatokkal egészítették ki” – jelentette ki Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, majd hozzátette: „Kiemelten fontos, hogy az elkövetkező napokban megkezdjük az operatív terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az tartalmazza az új feladatokat, például a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzés utáni tevékenységeinek nyomon követését szolgáló mechanizmust, valamint hogy fokozhassuk a misszió hatékonyságát és erősítsük a tagállamok közös felelősségvállalását.
Az EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította annak az átfogó uniós megközelítésnek a részeként, amelynek célja, hogy elősegítse az irreguláris migráció jobb kezelését és a migránscsempész és -kereskedői hálózatok felszámolását.
2015 októberében megkezdődött a művelet második, aktív szakasza, amely lehetővé teszi a migránscsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan általuk használt hajók azonosítását, feltartóztatását és megsemmisítését. Azóta 470 hajó semlegesítéséhez és 110 feltételezett migránscsempész és emberkereskedő letartóztatásához és az olasz hatóságok részére történő átadásához járult hozzá. Mindemellett a művelet keretében sikerült közel 40 000 emberéletet is megmenteni.
A Tanács 2016. június 20-án két támogató feladattal bővítette a művelet megbízatását. Azóta a líbiai parti őrség és haditengerészet összesen 136 tagja részesült képzésben a művelet keretében. Emellett több mint 650 hajót tartóztattak fel, valamint 51 barátságos megközelítést, 7 lobogó szerinti országra vonatkozó ellenőrzést és 3 vizsgálatot hajtottak végre az ENSZ-fegyverembargó líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren történő végrehajtása elősegítésének részeként.
Az EUNAVFOR MED Sophia műveleti parancsnoki tisztét az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.
A venezuelai politikai feszültség és erőszak fokozódása következtében már eddig is rengetegen vesztették életüket és megszámlálhatatlanul sokan sérültek meg a szinte mindennapossá vált tüntetéseken. Ezért legfőbb ideje véget vetni az erőszaknak. Aggodalomra ad okot, hogy számos híradás szól az emberi jogok megsértéséről, a túlzott erőszak alkalmazásáról és arról, hogy tömegével veszik őrizetbe a polgárokat és indítanak katonai bíróság előtti eljárást velük szemben. Az EU elvárja, hogy a venezuelai hatóságok tiszteletben tartsák az ország alkotmányát és a jogállamiságot, továbbá hogy garantálják az alapvető jogokat és szabadságokat, beleértve a békés tüntetéshez való jogot is.
Ahhoz, hogy a polgárok megőrizzék az állami szervekbe és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmukat, elengedhetetlen a nemzetgyűlés mint legitim törvényhozó szerv tiszteletben tartása és a legfőbb ügyész függetlenségének biztosítása. A legfőbb ügyésznek akadályok, valamint a megfélemlítéstől vagy a fenyegetéstől való félelem nélkül kell tudnia eljárni.
Valamennyi közigazgatási szervnek és politikai szereplőnek teljesítenie kell kötelezettségeit. A venezuelai lakosság nagyon nehéz körülmények között él, súlyos az élelmiszer- és a gyógyszerhiány. A lakosság helyzetének enyhítése érdekében haladéktalanul közös megegyezésen alapuló megoldásokra van szükség.
A venezuelai társadalom megosztottan vélekedik az alkotmányozó gyűlés összehívásáról, ami így azzal a kockázattal jár, hogy az országban tovább fognak éleződni az ellentétek és fokozódni fognak az összetűzések. Leopoldo López fogva tartásának megszüntetéséhez és házi őrizetbe vételéhez hasonlóan a kormánynak mérlegelnie kellene olyan sürgős, még július 30. előtt meghozandó bizalomépítő intézkedéseket, amelyek enyhítenék a feszültségeket és jobb feltételeket teremtenének ahhoz, hogy folytatni lehessen a törekvéseket a helyzet békés és tárgyalásos rendezésére.
Az EU felszólítja a kormányt és az ellenzéket, hogy az ország egészének érdekeit szem előtt tartva újból nyissák meg a párbeszéd csatornáit és újból indítsanak komoly politikai tárgyalásokat.
Ezzel összefüggésben az EU ösztönzi egy olyan regionális „baráti csoport” létrehozását, amelyet a kormány és az ellenzék egyaránt elfogad. Készen áll arra, hogy ehhez minden lehetséges támogatást megadjon. A csoport feladata az lenne, hogy támogassa a venezuelai politikai szereplők arra irányuló törekvéseit, hogy békés, demokratikus és inkluzív megoldás szülessen az országot sújtó válság rendezésére. A válság sikeres rendezéséhez a következő négy alapfeltételnek mindenképpen teljesülnie kell: a hatalmi ágak megosztásának tiszteletben tartása, a politikai ellenzék bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása, külső együttműködés a lakosság legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében, valamint egyértelmű ütemterv kidolgozása az alkotmány alapján megtartandó választásokhoz annak érdekében, hogy a venezuelaiak közvetlen és általános választójog alapján történő választáson, szabadon kinyilváníthassák akaratukat.
Az EU ismételten kijelenti: készen áll arra, hogy együttműködjön a venezuelai hatóságokkal abban, hogy az országban tartózkodó minden európai polgár segítséget kapjon, védelmet élvezzen és biztonságban legyen.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. július 19-én a Tanács nevében jóváhagyta a kvalifikációs előírásokról, a menekültek és oltalmazottak jogállásáról, valamint a nekik nyújtott védelemről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízást. Az elnökség e megbízás alapján mihamarabb tárgyalásokat fog kezdeni az Európai Parlamenttel.
„A közös európai menekültügyi rendszer reformja az Unió átfogó migrációs politikájának egyik legfontosabb része, és mint ilyen kiemelkedő a jelentősége Európa szempontjából. Amellett, hogy a reformnak köszönhetően a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesülő személyeket Európa-szerte egyenlő jogok és kötelezettségek fogják megilletni, illetve terhelni, a továbbutazások aránya is csökkenni fog és a valóban védelemre szorulók segítséget fognak kapni. A szociális juttatások tényleges összegéről azonban továbbra is az egyes tagállamok döntenek majd” – jelentette ki Andres Anvelt észt belügyminiszter azt követően, hogy a mai napon megállapodás jött létre a kvalifikációs és a védelemre vonatkozó előírásokról. „Egyúttal elismeréssel szeretnék adózni a máltai elnökségnek, amely rengeteget dolgozott a javaslaton” – tette hozzá a belügyminiszter.
Az uniós nagykövetek azzal hagyták jóvá a megbízás szövegét, hogy a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjával kapcsolatos más javaslatokhoz kötődő részeket újra meg fogják vizsgálni, mihelyt az említett javaslatokról megállapodás született.
A rendelettervezet legfontosabb céljai a következők:
A rendelet elfogadását követően minden kérelmezőt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az összes uniós tagállamban, aminek köszönhetően a kérelmezők várhatóan nem fognak továbbutazni.
A rendelettervezet a menekült és az oltalmazotti jogállásra vonatkozóan egyaránt meghatározza a kvalifikációs előírásokat. Meghatározza azt is, hogy a kérelmek megvizsgálásakor milyen tényezőket kell figyelembe venni.
A rendelettervezet részletesen ismerteti a jogosultaknak nyújtott védelmet, ideértve az engedélyek időtartamát, valamint a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, az elszállásoláshoz való jogaikat, továbbá az integrációs intézkedéseket. A tervezet értelmében a nemzetközi védelemben részesülő személyek csak abban a tagállamban lesznek jogosultak tartózkodni, amely a védelmet számukra megadta.
A rendelettervezet emellett külön szempontokat tartalmaz a kiskorúak helyzetének értékeléséhez, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra.
Háttér-információkA Bizottság azt követően, hogy 2016. április 6-án közleményt adott ki a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról, májusban és júliusban hét jogalkotási javaslatot nyújtott be, köztük a fenti javaslatot is, amellyel:
A Tanács következtetéseket fogadott el Pakisztánról, melyben kijelentette, hogy az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy Pakisztán stabil, biztonságos és demokratikus ország legyen.
Az elmúlt években az EU és Pakisztán a 2012-ben elfogadott ötéves együttműködési terv végrehajtása révén szorosabbra fűzte kétoldalú kapcsolatait. Az EU intenzívebbé tette továbbá a következő kiemelt területekkel kapcsolatos intézményesített párbeszédet: politikai együttműködés, biztonság, emberi jogok, migráció, kereskedelem és energia. Ezenfelül párbeszéd alakult ki olyan új területeken is, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció és a leszerelés.
Folyamatban van a munka az EU és Pakisztán között egy olyan politikai keret kialakítása céljából, amely az ötéves együttműködési tervet egy új EU–Pakisztán stratégiai együttműködési tervvel váltaná fel.