Európai Unió : hírek magyarul

Az Európai Bizottság elnöke leírta, hogyan pancserkodtunk el és utasítottunk vissza százmilliókat a korábbi támogatásokból.

Válaszolt a Bizottság a miniszternek: nem kerítésépítésre adtak pénzt Bulgáriának.

Közeledik a kampány, egyre több ellenzéki párt kapkod az EU népszerűsége után mentőövként. Mennyire szerezhet ebből szavazatokat Gyurcsány, Vona vagy a Momentum?

Egy évig követtük a „Free Interrail” útját Berlinben, Strasbourgban és Brüsszelben. Kiderült, hogyan lesz egy ötletből valóság az uniós intézményekben, és mi marad belőle, miután mindenki hozzászólt.

Mi se segítettünk az olaszoknak és a görögöknek 1294 menedékkérő befogadásával, üzente vissza az Európai Bizottság. A határvédelemnek mégis van olyan része, amire kaphatunk pénzt.

Mivel Pelczné Gáll Ildikó új pozíciót kapott, új képviselőt kellett keresni.

Alig haladnak a brexit-tárgyalásokkal, pedig október végére bele kellene húzniuk.

A kiküldött munkavállalókról és az eurozónáról is szó lesz. A lengyel kormányfőt is kihagyják a buliból.

A Tanács 9 személyt és 4 szervezetet – köztük az állami tulajdonban lévő Külkereskedelmi Bankot – vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt új szankciók egy részét.

A Biztonsági Tanács 2017. augusztus 5-én fogadta el a határozatot, válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 62 személy és 50 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

A Tanács dolgozik azon, hogy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt többi szankciót is mielőbb átültesse az uniós jogba.

Az Unió végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyeket a testület a KNDK nukleáris programjaira, illetve atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre pedig a Hivatalos Lap augusztus 11-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1341 határozatot[1].

A határozat 16 személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 18-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 2017.7.18., 56. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Fenyegetését beváltva az Európai Bizottság szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, miután a hivatalos közlönyben megjelent a bíróságok szervezetéről szóló törvény. Brüsszel szerint a törvény nemi alapon diszkriminál és aláássa a bíróságok függetlenségét.

A Tanács 2017. július 10-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1245 határozatot[1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 11-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 178., 2017.7.11., 13. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az ENSZ Közgyűlése tíz éve fogadta el az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, amely keretet hozott létre az őslakos népek jogai, méltósága és jóléte számára.

Azóta egyre nagyobb elismerés és megértés övezi azokat a kihívásokat, amelyekkel az őslakos népek szembesülnek. A kedvező fejleményeket erősítik az államok, a tág értelemben vett civil társadalom és az őslakos népek közötti fokozott együttműködések és partnerségek. Ezeket a partnerségeket az is segíti, hogy az őslakos népek egyre inkább kiállnak jogaikért és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséért, és felemelik hangjukat az emberi jogok megsértése és a visszaélések ellen.

Annak ellenére, hogy az őslakos népek a világ lakosságának csak kevesebb mint öt százalékát teszik ki, a világ legszegényebbjeinek 15 százaléka kerül ki közülük. Az őslakos népek gyakran az elsők között érzik meg az emberi jogi helyzet romlását.

Az őslakos népek jogairól elfogadott ENSZ-nyilatkozattal összhangban az Európai Unióban – az emberi jogokra vonatkozó politikától a fejlesztéspolitikáig és a finanszírozási eszközökig – több különböző szakpolitika hivatott támogatni az őslakos népek jogait. Az EU kétoldalú kapcsolatai számos ország esetében nagy hangsúlyt helyeznek az őslakos népek helyi és nemzeti szintű részvételére az otthonukként szolgáló országban. Emellett az EU fellép az őslakos népeket és az emberi jogok védelmezőit érő erőszakkal szemben, különösen azokban a helyzetekben, amikor a földterületek és a természeti erőforrások védelméről van szó. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatást biztosít az őslakos népek emberi jogainak veszélyes helyzetbe került védelmezői számára.

Az Európai Uniónak a fenyegetésekkel és az erőszakkal szembeni védelem melletti elkötelezettségét az őslakos népekről ez év május 15-én elfogadott tanácsi következtetések is megerősítik.

Az EU a jövőben is az őslakos népek mellett lesz a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben. E gondolat jegyében az EU mélyen elkötelezett amellett, hogy az őslakos népek kérdésköre bekerüljön a 2030-ra szóló fenntartható fejlődési menetrendbe, éspedig olyan jogalapú megközelítést követve, amely valamennyi emberi jogra és minden őslakosra maradéktalanul kiterjed. Az EU ez irányú törekvéseinek irányát az új európai fejlesztéspolitikai konszenzus fogja megszabni.

Az EU várakozással tekint az őslakos népekkel az európai uniós együttműködés összes szintjén zajló párbeszéd folytatása elé, arra törekedve, hogy az elért hatás a lehető legnagyobb legyen. Valamennyi partnerünkkel – köztük kiemelten magukkal az őslakos népekkel – együtt arra fogunk törekedni, hogy az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat keretei között a nemzetközi közösség még többet vállaljon az elkövetkezendő években.

A jelek szerint káosz van a brit kormányban a brexit körül. Van, aki szerint már szándékosan bénáznak.

Szerinte ezt alapozza meg Varsó, ha nem tart be egy uniós bírósági ítéletet. Nekünk is veszélyes lehet a példa.

Szétlobbizta az EU az USA oroszellenes szankcióit, hogy kevésbé sértse az európai cégeket, de még mindig röpködnek az uniós fenyegetések.

A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazást ad a Mali középső területeit, a mopti és ségou-i kormányzóságot érintő stabilizációs fellépés végrehajtására. Az Európai Unió (EU) a mali hatóságok felkérésére szakértői csoportot küld a helyszínre, amelynek feladata a mali nemzeti tervek és szakpolitikák támogatása lesz. Az intézkedés célja, hogy fellépjenek a fokozódó bizonytalansággal szemben, valamint hogy helyreállítsák és fejlesszék a polgári közigazgatást ezekben a térségekben. A fellépéssel az EU mindenekelőtt a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítását és támogatását kívánja elősegíteni azáltal, hogy a helyi lakosság érdekeit szem előtt tartva megerősíti a térség általános kormányzását.

Az EU stabilizációs egységének feladata, hogy tanáccsal lássa el a mopti és a ségou-i mali hatóságokat a kormányzással kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy támogassa a mali hatóságokat azon tevékenységek tervezése és végrehajtása során, amelyek célja a polgári közigazgatás és az alapvető szolgáltatások helyreállítása a térségben. Többek között támogatni tudja majd a mali hatóságok és a helyi lakosság közötti fokozott párbeszédet is.

A stabilizációs egység 10 főből áll majd, és a kezdeti egyéves operatív szakaszban 3,25 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az egység székhelye az Unió mali küldöttségén lesz, működését pedig Bamako, Mopti és Ségou területén végzi. A fellépés kiegészíti az Unió mali küldöttségének tevékenységét, valamint az országba telepített KBVP-missziókat – az EUCAP Száhel Mali és az EUTM Mali missziót –, és az EU Malira irányuló integrált megközelítésének részét képezi. A stabilizációs egység mindemellett szorosan együtt fog működni a térségben jelen lévő más nemzetközi szereplőkkel is, különösen az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójával (MINUSMA).

A stabilizációs fellépésre vonatkozó tanácsi határozat jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke, amely kimondja, hogy „[a]mennyiben a nemzetközi helyzet műveleti fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat. A határozatban meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.” Ez az első alkalom, hogy a Tanács e keretekben határozatot fogad el. Az elfogadásra írásbeli eljárással került sor.

Az Európai Unió és tagállamai mély sajnálattal veszik tudomásul a venezuelai hatóságok azon döntését, hogy továbbviszik az alkotmányozó nemzetgyűlés július 30-i megválasztásával elkezdődött folyamatot.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása miatt tartósabbá és még súlyosabbá vált a venezuelai válság. Veszélybe sodorhatja az alkotmányban előírt más legitim intézmények, például a nemzetgyűlés működését. A választásra olyan körülmények között került sor, amelyek erősen megkérdőjelezik, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés képes-e ténylegesen képviselni a venezuelai nép minden csoportját. A komoly tárgyalások ellenzői számára a kialakult helyzet csak további ürügyet jelent a konfliktus fokozására és a hatalom ellenőrizetlen gyakorlására. Emellett az sem világos, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek mire van jogi felhatalmazása.

Ennek alapján az Európai Unió és tagállamai nem tudják elismerni az alkotmányozó nemzetgyűlést, mivel kétségbe vonják annak valódi reprezentatív és legitim jellegét, és felszólítják Nicolas Maduro elnök kormányát, hogy sürgősen változtasson az események menetén. Először is fel kell függeszteni az alkotmányozó nemzetgyűlés tényleges felállítását, és kifejezetten el kell ismerni az alkotmányban előírt összes intézmény jogköreit.

További bizalomerősítő intézkedésekre van szükség, így például az összes bebörtönzött ellenzéki politikus szabadon engedésére. E tekintetben az EU és tagállamai mély aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hírek szerint Leopoldo Lópezt és Antonio Ledezmát elszállították a házi őrizetükből, és felvilágosítást kérnek e két személy tartózkodási helyéről.

Az Európai Unió és tagállamai ezennel ünnepélyesen azzal a felhívással fordulnak minden venezuelaihoz, aki demokratikus kormányzási, törvényhozási vagy igazságszolgáltatási mandátummal rendelkezik, hogy gyakorolják jogköreiket és találjanak tárgyalásos kiutat a válságból. A sikeres tárgyalásokhoz kompromisszumkészségre és garanciákra van szükség. Emellett maradéktalanul tiszteletben kell tartani minden legitim állami intézménynek az alkotmányban biztosított jogait és feladatait, különös tekintettel a nemzetgyűlésre, de a legfelsőbb bíróságra és a főügyészre is.

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik, hogy a régió országai és más nemzetközi szereplők segítséget ajánlottak a tárgyalások létrejöttéhez és lefolytatásához, és további hasonló felajánlásokra ösztönöznek. Az EU és tagállamai készek aktívan támogatni az e cél elérése érdekében tett minden erőfeszítést.

Ezzel összefüggésben emlékeztetnek a 2016-os párbeszédben meghatározott négy pontra, amelyeket Pietro Parolin vatikáni államtitkár újólag hangsúlyozott a levelében: i. választási menetrend; ii. humanitárius csatorna megnyitása; iii. a bebörtönzött ellenzéki politikusok szabadon engedése; és iv. a nemzetgyűlés tiszteletben tartása.

Felszólítják a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, többek között az azonosítatlan felfegyverzett polgári személyek csoportjai által elkövetett erőszakos cselekményektől, és arra kérik a hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsanak tiszteletben minden emberi jogot.

Az Európai Unió kész segítséget nyújtani minden olyan kérdés tekintetében, amelyektől könnyebbé válhat a venezuelai nép helyzete.

Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy egyre határozottabban lépjenek fel, amennyiben tovább sérülnek a demokratikus elvek, és nem tartják tiszteletben a venezuelai alkotmányt.

Otthagyta a repülő? Kiszakadt a bőrönd? Az EU-ban nyaral? Mutatunk pár hasznos tippet!

A legújabb uniós közvélemény-kutatás alapján nem igazán fogott a kitartó brüsszelezés a magyarokon.