Európai Unió : hírek magyarul

Az Európai Tanács (50. cikk) 2017. október 20-án következtetéseket fogadott el a brexit-tárgyalások állásáról.

Yanukovych kontra Tanács
Külkapcsolatok
A Bíróság helybenhagyja Viktor Janukovics, volt ukrán elnök, és fia, Olekszandr pénzeszközeinek 2015. március 6tól 2016. március 6ig terjedő időszakra történő befagyasztását

Istanbul Lojistik
Szállítás
A magyar gépjárműadó nem összeegyeztethető az EGK-Törökország társulási megállapodással

The Civil Liberties Committee approved proposals for a new Dublin regulation, the cornerstone of the EU asylum system, in a vote on 19 October. It suggests ways to remedy current weaknesses and deliver a robust system for the future. The European Parliament is now ready to start negotiations with member states.

Source : © European Union, 2017 - EP

A kelet-nyugati feszültségek enyhítése érdekében a Visegrádi Négyek kormányfőit látja vendégül a Bizottság elnöke.

Új intézkedéseket jelentett be Julian King, amelyektől azt várják, hogy biztonságosabbá válnak az európai közterek.

Szeretném megosztani Önökkel néhány gondolatomat, mielőtt találkozunk az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén.

Az Európai Tanács októberi ülésének menete

Délután három órakor kezdődik szokásos eszmecserénk az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival, majd Jüri Ratas miniszterelnök úr ad tájékoztatást arról, hogy hol tart a korábbi következtetéseink végrehajtása. Ezután politikai vitát tartunk majd a migráció külső vonatkozásairól, melynek során különös figyelmet fordítunk majd arra, hogy milyen pénzügyi eszközökre van szükség az Afrikából érkező illegális migránsok beáramlásának megfékezéséhez. Ezután következtetéseket fogadunk majd el a digitális Európát illető elképzelésekről azzal a céllal, hogy átültessük a gyakorlatba a közelmúltban Tallinnban megrendezett csúcstalálkozón folytatott sikeres megbeszéléseink eredményeit. A következtetések védelemről és a biztonságról szóló részében biztosítanunk kell, hogy fennmaradjon a múlt júniusi lendület, különös tekintettel arra az elhatározásunkra, hogy az év végéig elindítjuk az állandó strukturált együttműködést. A munkavacsora során áttekintjük a súlyos aggodalomra okot adó észak-koreai fejleményeket, valamint az Iránnal, illetve a Törökországgal kapcsolatos helyzetet. Ezek mellett Emmanuel Macron elnök úr beszédet fog tartani a kereskedelmi tárgyalásokról, Theresa May miniszterelnök asszony pedig ismerteti nézeteit a brexitről folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról.

Péntek reggel kötetlen munkareggeli keretében tartunk eszmecserét a vezetői ütemtervről. A munkareggeli után az Európai Tanács 27 tagja folytatja majd a tanácskozást az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló tárgyalások következő lépéseiről. A megbeszélések során Jüri Ratas miniszterelnök úr tájékoztat majd azokról a tárgyalásokról, amelyek az Egyesült Királyságban található uniós ügynökségek áthelyezéséről folynak a Tanácsban. Az ülés várhatóan ebédidőben ér majd véget.

A vezetői ütemterv

Tallinni találkozónkon abban állapodtunk meg, hogy kidolgozunk egy vezetői ütemtervet az elkövetkezendő két évre. Erről külön is beszéltem Önökkel, és szeretném ismertetni, hogyan képzelem el a következő lépéseket.

Az eszmecserék során az derült ki számomra, hogy amellett, hogy meg kell valósítanunk a Pozsonyban és Rómában kitűzött célokat, szándék mutatkozik arra is, hogy új lendületet adjunk munkánknak és elmélyítsük együttműködésünket, többek között új elképzelésekből ihletet merítve. Úgy gondolom, hogy az erre irányuló munkánkat három alapelvnek kellene vezérelnie:

Elsősorban az uniós polgárok valós problémáira adandó pragmatikus megoldásokra kell összpontosítanunk. Ez olyan változásokkal fog járni, amelyek nem önmagukért valók, hanem azt a célt szolgálják, hogy az emberek életét ismét a stabilitás, a biztonság és a kiszámíthatóság jellemezze, valamint hogy visszatérjen a jövőbe vetett hitük. Egyes esetekben az intézményi innováció e cél elérésének egyik eszköze lehet, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy ne süllyedjünk felesleges intézményi és elméleti vitákba.

Másodsorban lépésről lépésre kell haladnunk. Egyes témákban mostanra megérett a döntés lehetősége, és az ilyenekkel kapcsolatban azonnal cselekedni kell, gyorsan, határozottan, ambiciózus módon, hogy tényleges haladást érjünk el. Más kérdésekben további előkészületekre van szükség, mielőtt megvitatásukra sor kerülhet.

Harmadsorban meg kell őriznünk az elmúlt év során sikeresen kialakított egységünket. Erre az egységre szükség van a migrációs válság megoldásához, a globalizációból származó egyenlőtlenségek leküzdéséhez, az agresszív harmadik országokkal szembeni fellépéshez és a brexit által okozott károk mérsékléséhez éppúgy, mint ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a szabályokon alapuló nemzetközi rendet ebben a nehéz időszakban. Csak akkor tudjuk leküzdeni korunk bizonytalanságait, ha egységben cselekszünk, hiszen az egyes országok nem elég nagyok ahhoz, hogy egyedül szembe tudjanak szállni velük. Egyesek szerint talán megszállottja vagyok az egységnek, de mély meggyőződéssel vallom, hogy a legnagyobb erőnk Európa egysége – nem csak az általam betöltött tisztségnél fogva, de személyes élményeimből fakadóan is.

Az egység és a dinamizmus összeegyeztethetőségének dilemmája nyilvánvalóan fennáll, csakúgy, mint az a kérdés, hogy hogyan használjuk ezt az új energiát olyan módon, hogy az ne megosszon, hanem további egységbe forrasszon bennünket. Előzetes megbeszéléseim nyomán az a meggyőződésem alakult ki, hogy fel tudjuk gyorsítani a munkánkat anélkül, hogy veszélybe sodornánk egységünket. Ezért a döntéseinket – a témától függően – a továbbiakban is a 27, illetve a 28 tagállam részvételével rendezett ülések keretében kell meghoznunk. Ahogyan azt a Római Nyilatkozatban is rögzítettük, ez a megközelítés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a Szerződésekkel összhangban bizonyos területeken gyorsabban haladjanak, ugyanakkor meg kell tartani annak lehetőségét is, hogy a későbbiekben a többi tagállam is csatlakozzon hozzájuk. Világosan fogalmazva: az egység nem lehet kifogás a haladás hiányára, ugyanakkor az ambíció nem vezethet megosztottsághoz.

Módszerek

Munkamódszereinket illetően három javaslatot tennék.

Először is, örömömre szolgál, hogy Önök készek felgyorsítani a munkánkat és túllépni a tehetetlenség érzésén, amelyet a politikai érdekek ütközése vagy a bürokratikus útvesztők okoznak. Ennek sikere érdekében azt javaslom, erősítsük tanácskozásaink politikai jellegét, és tartsunk több találkozót, amikor csak szükséges. Ahhoz, hogy a politikailag érzékeny kérdésekkel érdemben tudjunk foglalkozni és valódi eredményeket érjünk el, késznek kell lenniük arra, hogy a viták a Miniszterek Tanácsában elmozduljanak a holtpontról. Korábban már bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk erre, például a szigorúbb dömpingellenes szabályok kapcsán, amelyekről immár az Európai Parlamenttel is megállapodtunk. Ennek szellemében több olyan vitát javaslok, amelyektől azt várom, hogy sikerül átvágni a gordiuszi csomót a legérzékenyebb kérdésekben, úgymint a migráció és a GMU reformja kérdésében.

Önök is jól tudják, két fő oka van annak, hogy bizonyos kérdésekben nem jutunk előbbre. Az első ok az, hogy a vezetők ahelyett, hogy foglalkoznának az adott problémákkal, hagyják azokat elsikkadni a munkafolyamatban részt vevők között vagy a döntéshozatali rendszerben. Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Tallinnban egyetértettünk abban, hogy ideje kézbe vennünk az irányítást. A második ok az, hogy Önök között és kormányaik között érdekellentétek és nézetkülönbségek állnak fenn, mind az egyes problémák lényegét, mind a patthelyzetből való kimozdulás komoly szándékát illetően. Ahhoz, hogy előbbre lépjünk és gyorsan megállapodásra jussunk, új módszerre van szükségünk: olyanra, amely nem a következtetéseink hosszadalmas megszövegezéséből áll. Ezért olyan módszert javaslok, amely a valódi problémák megoldására összpontosít. A módszer lényege, hogy – a vezetői ütemtervben foglaltaknak megfelelően – döntéselőkészítő feljegyzés alapján fogunk megbeszéléseket tartani, melyeket előzetesen megküldök majd Önöknek, elsőként a göteborgi találkozónk előtt. Ez a döntéselőkészítő feljegyzés ismerteti majd az eltérő álláspontokat, konkrétan leírva a konfliktus mibenlétét, hogy érdemi, politikai tanácskozást folytathassunk. Célunk a holtpontról való elmozdulás lesz. Ha az első tanácskozásunk nem jár sikerrel, döntenünk kell arról, hogy tegyünk-e még egy próbát a probléma megoldására, vagy hogy az egyetlen járható út a Szerződések szerinti megerősített együttműködés az abban részt venni kívánó országok között.

Másodsorban Önök közül sokan ragaszkodnak az üléseinken hozott határozatok szigorú nyomon követéséhez, biztosítandó azok megfelelő végrehajtását. Pozsonyban megállapodtunk arról, hogy nagyobb hangsúlyt helyezünk a végrehajtásra, és úgy döntöttünk, hogy a soros elnökséget képviselő állam-, illetve kormányfő az Európai Tanács minden rendes ülésén beszámol az elért eredményekről. Ennek a gyakorlatnak a továbbfejlesztését javaslom: világosabb beszámolókat, amelyek jobb kiindulópontként szolgálnak ahhoz, hogy politikai következtetéseket vonjunk le a munkánk szempontjából. Mindezek fényében csatolom a pozsonyi ütemterv végrehajtásának áttekintését. Tekintve, hogy félúton járunk a Pozsonyban kitűzött célok teljesítésében, úgy állítottam össze a vezetői ütemtervet, hogy az ne legyen átfedésben az előző ütemtervvel, hanem kiegészítse azt, amiről már közösen döntöttünk.

Végezetül Önök közül többen is helyesen rámutattak arra, hogy gondoskodnunk kell arról, hogy az általunk hozott határozatok beágyazódjanak az egyes tagállamok belső politikai rendszerébe. Mindannyiuk számára bevett gyakorlat, hogy saját parlamentjeikkel szoros kapcsolatot ápolnak és tájékoztatják a nyilvánosságot, alkotmányos hagyományaiknak és a politikai körülményeknek megfelelően. Ezen nem változtatunk. Ugyanakkor az Európáról szóló közbeszéd megújításához inspirációt meríthetünk a közelmúltban elhangzott új felvetésekből.

Közös céljaink elérése érdekében javaslom, hogy munkánkat a csatolt vezetői ütemterv alapján szervezzük. Ez természetesen egy dinamikusan alakítható irat, amelyet folyamatosan frissítenünk és bővítenünk kell. Őszintén várom észrevételeiket és javaslataikat péntek délelőtti megbeszélésünkön. Mindazonáltal nem tervezem, hogy a vezetői ütemterv megszövegezésével foglalkozzunk, ehelyett politika véleménycserét szeretnék arról, hogy az elkövetkező hónapok feladataira hogyan készüljünk fel. Gondoskodni fogok arról, hogy az ütemterv a továbbiakról kialakított közös megegyezés alapján módosításra kerüljön.

A brüsszeli viszontlátás reményében,

Az észt elnökség október 18-án ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel arról a rendeletről, amelynek értelmében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozóan előírt rendelkezések hatályát kiterjesztik a 2016 utáni időszakra, valamint előkészítik a globális piaci alapú intézkedés 2021-től kezdődő végrehajtását. Az ideiglenes szöveget politikai jóváhagyás céljából az uniós nagykövetek elé fogják terjeszteni.

Az új rendeletről szóló javaslatot azt követően terjesztették elő, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2016 októberében úgy határozott, hogy 2021-től globális piaci alapú intézkedés bevezetésére kerül sor a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezési rendszeren keresztül történő szabályozása céljából. A rendszer neve CORSIA (Carbon Offsetting and Reduction Scheme for International Aviation – a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendszere). Az EU támogatja ezt az intézkedést és 2021-ben önkéntes alapon csatlakozni kíván a kísérleti szakaszhoz.

Addig is azonban még az év vége előtt mindenképp el kellett fogadni ezt az új rendeletet annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki jogbizonytalansága jelenleg hatályos ETS-rendeletnek való megfelelés tekintetében 2017 vonatkozásában. A ma létrejött megállapodásnak köszönhetően még időben sor kerülhet a javaslat elfogadására. A 2017-es kibocsátások bejelentésének és ezek alapján a kibocsátási egységek leadásának határideje 2018. március 31., illetve április 30. lenne.

„Az EU meggyőződése, hogy minden légi járatnak hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. Teljes mértékben támogatjuk az ICAO keretén belül jelenleg folyamatban lévő tárgyalásokat, melyek célja az ennek megvalósítását lehetővé tevő átfogó és egységes nemzetközi szabályok kidolgozása. Azonban addig is ezt a rendeletet mindenképpen el kellett fogadni. Ennek köszönhetően nem sérül majd a jogbiztonság a légijármű-üzemeltetők számára, és biztosítható lesz, hogy az európai légi járatok 2016 után is csökkentsék a kibocsátásaikat.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

Az ideiglenes megállapodás főbb elemei a következők:

• fenn kell tartani a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásait az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén belül, nevezetesen annak révén, hogy 2023. december 31-ig, azaz a CORSIA első szakaszának elindításáig meghosszabbítják az EGT-n kívüli repülésekre vonatkozó eltérést;
• rendelkezni kell arról, hogy a globális piaci alapú intézkedés uniós végrehajtása céljából – azt követően, hogy az ICAO valamennyi határozatát meghozta – kerüljön sor egy mindenekelőtt a kibocsátáskereskedelmi irányelvet érintő felülvizsgálatra;
• továbbá a felülvizsgálat függvényében elő kell irányozni, hogy az ETS-irányelvben foglaltaknak megfelelően 2021-től a lineáris csökkentési tényezőt alkalmazzák a légiközlekedési ágazatra.

A felek emellett elfogadtak egy nyilatkozatot is, amely szerint az ICAO-nak teljes mértékben átláthatóan kell eljárnia, és minden érdekelt felet időben tájékoztatnia kell az elért előrehaladásról és a meghozott döntésekről.

Ezen túlmenően a Parlament és a Tanács olyan védőintézkedésekről is megállapodott, amelyek célja az EU ETS integritásának megóvása abban az esetben, ha a légijármű-üzemeltetők és egyéb tagállami üzemeltetők kötelezettségei megszűnnének.

Az eddigi és a következő lépések

A Bizottság 2017. február 3-án terjesztette elő javaslatát, és február 28-án nyújtotta be azt a Környezetvédelmi Tanácsnak. Június 21-én az uniós nagykövetek megállapodtak az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tanácsi megbízásról. A Parlament a szeptember 13-i plenáris ülésen szavazott a javaslatról. Ezt követően a társjogalkotók szeptember 25-én részt vettek az első háromoldalú egyeztetésen.

Amint az uniós nagykövetek jóváhagyták a megállapodást, a Parlament és a Tanács felkérést fog kapni arra, hogy első olvasatban fogadják el az új rendeletet. Ezután a rendelet a Hivatalos Lapban való kihirdetésének napján hatályba fog lépni.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer és az ICAO – háttér

A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) 2005-ben jött létre azzal a céllal, hogy uniós szinten elősegítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A hatályos kibocsátáskereskedelmi szabályozás a légi közlekedésre is vonatkozik. A légi közlekedésből származó kibocsátásokat beleszámítják az EU által meghatározott azon célba is, amelynek értelmében 2020-ig az 1990-es szintekhez képest 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az EU 2014-ben úgy határozott, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre szűkíti, egyrészről az ICAO keretében folytatott tárgyalások előmozdítása érdekében, másrészről pedig abban a reményben, hogy ezáltal tiszta helyzetet teremt az EGT-t harmadik országokkal összekötő nemzetközi járatok kibocsátásait illetően. Akkor arról is döntés született, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli repülésekre vonatkozó eltérés csak 2016 végéig marad hatályban.

Jelenleg folynak a tárgyalások a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó reformjáról. E reformot a tervek szerint felülvizsgálják majd, amint egyértelművé válnak a globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatban az ICAO által előírt jogi kötelezettségek. Az EU gondoskodni fog arról is, hogy a rendszer összhangban álljon azzal a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalással, amely szerint 2030-ig az 1990. évi szinthez képest legalább 40%-kal fogjuk csökkenteni kibocsátásainkat.

Az ICAO globális piaci alapú intézkedésének célja a légiközlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások növekedésének lelassítása és a kibocsátások azonos szinten való stabilizálása 2020-tól kezdődően. Az intézkedést a jelentős légiközlekedési ágazattal rendelkező országoknak 2027-től kötelezően alkalmazniuk kell, de 2021-től önkéntes alapon kísérleti szakasz indul.

Une réglementation qui prévoit, en tant que critère d’admission à l’école de police, une taille physique minimale indépendamment du sexe peut constituer une discrimination illicite envers les femmes
Une réglementation qui prévoit, en tant que critère d’admission à l’école de police, une taille physique minimale indépendamment du sexe peut constituer une discrimination illicite envers les femmes

2016-ban jelentősen növekedtek azok a hozzájárulások, amelyeket az Unió és tagállamai nyújtottak a fejlődő országok részére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez.

A hozzájárulások teljes összegét az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága 2017. október 16-án erősítette meg, az ENSZ bonni COP23 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően.

A 2016. évi uniós és tagállami hozzájárulások összesen 20,2 milliárd EUR-t[1] tettek ki, ami 2015-hez képest jelentős növekedés. Ezt a pénzt ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították.

A hozzájárulásokkal komoly előrelépést sikerült elérni a 2015 decemberében Párizsban létrejött, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtásában.

Az említett legfrissebb adat számszerűleg igazolja, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy továbbra is fokozatosan növelje az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi pénzügyi hozzájárulását. A cél az, hogy a fejlett országok által nyújtott támogatás 2020-ra elérje az évi 100 milliárd USD-t, és ezt követően 2025-ig legalább ezen a szinten maradjon. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló hozzájárulásokat egyszerre számos különböző forrásból – így magán- és közpénzekből, két- és többoldalú eszközökből, többek között alternatív finanszírozási forrásokból – biztosítják majd, szavatolva egyúttal a végrehajtás átláthatóságát.

[1] Ebbe az összegbe egyrészről azok az állami költségvetésekből és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó, az éghajlatváltozás finanszírozását célzó források tartoznak bele, amelyekről a tagállamok a 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelet 16. cikke alapján számoltak be. Másrészről szerepel benne az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap 2,7 milliárd EUR összegű, valamint az Európai Beruházási Bank 1,9 milliárd EUR összegű klímafinanszírozási kerete.

Napok múlva döntenek az uniós vezetők arról, továbbengedjék-e a tárgyalásokat. Egyelőre biztosnak tűnik, hogy nemet mondanak.

Olyan automatikus tartalomszűrésre köteleznék az online platformokat, amilyet még nem látott a világ.

Miközben az EU szigorúbban ellenőrzi majd a kínai befektetéseket, mi a mostani szabályoknak se felelünk meg. Mégis van olyan uniós kezdeményezés, amivel Magyarország is nyerhet.

Mert az dominóhatást indítana. Szerinte az EU csak akkor tud közvetíteni, ha erre mindkét fél felkéri.

Államok, magáncégek és környezetvédelmi szervezetek önként vállalt lépéseket jelentettek be, hogy megvédjék az óceánokat.

Barnier nem javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy továbblépjenek a kereskedelem és a jövőbeli kapcsolatok tárgyalására.

Budapesten járt az EU alapjogi ügynökségének vezetője. A migránsokkal való bánásmódon igencsak javítani kéne, minden szinten.

2016 végén még titkolta a kormány, hogy milyen ügyben és mennyiért ad tanácsot Klaus Mangold német üzletember a kormánynak, most közzétették két szerződésének összegét.

Az Európai Parlament csütörtökön hozzájárulását adta az Európai Ügyészség felállításához, amiről jövő héten születhet végleges döntés a Tanácsban. Az EPPO az EU-pénzeket érintő csalási ügyekben nyomozhat és kezdeményezhet vádemelést majd a tagállami bíróságokon. Az Európai Bizottság felszólította a kimaradó tagállamokat, köztük Magyarországot a mielőbbi csatlakozásra.

Az uniós áfa-szabályozás mélyreható reformját kezdeményezte szerdán az Európai Bizottság. A jövőben a határon túli tranzakciók sem mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól, és az adó végső összegét mindig a végfogyasztó tagállamában kellene befizetni, a helyi adókulcsnak megfelelő összegben.