Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A tél első hónapja után, részben a szélsőséges időjárásnak köszönhetően, az úttesteken lévő hó, jégréteg vagy eső eltűnésével egyetemben az utak is eltűntek (már ahol persze eddig voltak utak, vagy annak lehetett nevezni őket). A nyári-őszi minőségtelen javítások eddig bírták, az új esztendő első hónapja ismét idegbajt és bosszúságot hoz a sofőrök számára, akiknek értelemszerűen egyre jobban elegük van a megyei közútkezelő ,,munkájából”. Az ember sokszor már nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen a kialakult helyzeten, de évről-évre ugyanaz a látvány fogad minket egy-egy útszakaszon.

Szégyen, hogy Európában van egy ország – Ukrajna – , ahol olyan katasztrofális állapotban van az úthálózat (megjegyzem: más is), hogy sokszor megfelelő szavakat sem találni rá, vagy egyszerűen már inkább nem is kommentáljuk csalódottságunkból kifolyólag. Az ország ebben is (az utak állapotát tekintve) előkelő helyen szerepel, csak sajnos az ellenkező irányból, a sor végéről számolva. Ukrajna a világ 132 államáról készített felmérés alapján az ötödik helyen áll a legrosszabb minőségű utakkal rendelkező országok rangsorában.

Ukrajnában valahogy minden ,,kicsit” máshogy működik. A közútkezelő munkásai is szívesebben kezdenek aszfaltozni, kátyúkat tömködni szakadó esőben, vagy havazás közepette, ami persze ,,csúcsminőséget” eredményez. Aztán néhány hét –ezzel már lehet, sokat is mondtam – elteltével ismét gödrök, kráterek nyílnak meg előttünk és a pechesebbek ismét kereshetik a legközelebbi autószerelőt.

A tendencia évről-évre ismétlődik, javuló előrelépést viszont nem igazán látni. Minden évben az állam jelentős összeget különít el a költségvetésből útfelújításra, azonban eredményt nem látni. Ezek mellett meg kell említeni az üzemanyagból származó adókat, melyek hatalmas bevételt hoznak az államnak, de ennek az összegnek jó része nem az útfelújításokra megy el. A benzin árának mintegy 40%-a, a dízel üzemanyagénak pedig a 30%-a folyik be az ukrán állami költségvetésbe. Egy liter benzinnek az árából körülbelül 6 hrivnya, egy liter gázolajéból pedig 4 hrivnya kellene, hogy az utak javítására menjen. Kérdés, hogy hova kerülnek ezek az összegek…

Az elmúlt héten egyre többen fejezték ki elégedetlenségüket a megyei közútkezelő felé. A nagyszőlősi járási Tiszaszászfalu lakossága január 3-án az utcára vonult és útlezárással tiltakozott a már jó ideje kialakult katasztrofális helyzetért. A település főútja és mellékútjai is már jó ideje járhatatlanok, évek óta várják a falu lakói, hogy végre történjen valami változás, de hiába.

A tiltakozók este is maradtak az utcákon és folytatták a tüntetést. Másnap Mihajlo Ruszanyuk, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke megegyezett a tüntetőkkel és egy ideiglenes megoldásban kiegyezve elkezdődtek a munkálatok. Több teherautó kavicsot szállítottak a helyszínre, így a megyei közútkezelő munkatársai hozzáfoghattak a kárelhárításhoz. Ez az átmeneti állapot persze csak ideig-óráig ér valamit, az érdemi munkákra még várni kell.

Fotó: mukachevo.net

A közösségi oldalakon is egyre több sofőr ad hangot elkeseredettségének, akik pechesebb eseteikről, defektjeikről készült felvételeiket meg is osztják. Néhány napja az egyik ilyen sofőr fejtette ki ,,köszönetét” a megyei közútkezelőnek végzett ,,munkájáért”. Többen is akadtak, akik hozzá hasonlóan elmesélték saját történetüket. Volt, akinek egy útszakasz megtétele alatt kétszer kellett kereket cserélni defekt miatt.

Fotó: mukachevo.net

Bár nyáron-ősszel több szakaszon is történtek munkálatok, mára ismét elkeserítő látványt nyújtanak a „felújított” utak. A Nagyszőlős–Tiszaújlak–Tiszapéterfalva útszakasz ismét siralmas állapotba került, attól független, hogy az említett időszakban kétszer is javították. Már szó esett a Nagyszőlős–Tekeháza–Csepe közötti szakaszról, mely szintén katasztrofális állapotban van és évek óta nem történik minőségi útjavítás ezen a szakaszon. A megyében persze más járásban is hasonló a helyzet, ilyen a Munkácsot és llosvát összekötő főútvonal is, ahol sok bosszúság éri az autósokat.

Ideje lenne már, hogy Ukrajnát emlegetve ne csak a korrupció, a rossz gazdasági helyzet vagy a siralmas állapotú utak jussanak eszünkbe. Hogy a közútkezelő munkásai ne esőben vagy hóban kezdjék a munkálatokat, nevetségessé téve ezzel saját magukat. Mikor érjük el, hogy az állami költségvetésbe befolyó rengeteg adó végre eléri az igazi célját? Kérdések, melyek 2018 elején is megválaszolatlanok maradnak.

 

Illyés István
Kárpátalja.ma

Félmillió évvel ezelőtt készített kőeszközöket találtak Izrael Dzsaldzsulia nevű településének bővítésekor – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.

A régészek több száz kovakőből készült tárgyat találtak egy mintegy tízezer négyzetméteres területen, amely csodálatosan megőrződött. A helyszínről hatalmas mennyiségű lelet került napvilágra – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Az írásbeliség előtti, prehisztorikus korszakhoz, az Acheulean-kultúrához tartozó maradványok feltárását közösen végezte a tel-avivi egyetem és az IAA.
A homo sapiens megjelenése előtti Acheulean-kultúrában többféle előember is élt. Ennek a mintegy egymillió évig tartó korszaknak a legfontosabb jellemzője a kőeszközök, főként kovakőből készített vadászeszközök használata.
Az emberiség eddigi történelme során a leghosszabb ideig az efféle marokra fogható, pattintott kőeszközöket használta, melyeknek a nagyobb állatok feldarabolásában jutott a legfontosabb szerep. Dzsaldzsuliánál a régészek szerint a modern ember egyik elődje, a homo erectus élhetett.
Az ásatásokat vezető két szakember, Majan Semer és Ran Barkai szerint több százezer éven keresztül rendre visszatértek erre a területre különböző vadászcsoportok.
A kutatók szerint a kőeszközök sokféle módszerrel készültek, alkotóik kiválóan értettek a kovakő megmunkálásához, és bepillantást tesznek lehetővé a félmillió éve élt ősemberek életmódjába és viselkedésébe.
A régészek szerint a terepen talált leletek arra utalnak, hogy az ott élő előembernek lehetett földrajzi emlékezete, és meglehet, hogy bizonyos évszakonként visszatért. Ezen a vidéken, mintegy öt kilométer távolságban, még két helyen találták meg az ősemberek nyomait: Kibuc Éjálban és a Keszem-barlangban.

Az ifjú párok többsége egy jó együttessel és élő zenével álmodja meg életük Nagy Napját. Egy olyan zenekarra vágynak, amely kedvenc dalaikkal kedveskedik az ünnepelteknek egészen reggelig.

Aki járt már beregvidéki lakodalomban, az bizonyára ismeri a több mint húsz éve sikeresen működő háromtagú Bózsár-zenekart: mindig jó zenével szolgálnak és jó kedvet teremtenek a vendégek körében.

Az esküvőkön kívül más rendezvényeken is szívesen zenélnek: eljegyzéseken, keresztelőkön, falunapokon, jótékonysági estéken vagy éppen zenésztalálkozókon.

Bózsár Zoltán, felesége Marika, és János öccse Haláboron élnek, ott nevelik gyermekeiket. A családi zenekar létrehozása szakmai szempontból nem jelentett nehézséget, hiszen mindhárman hivatásos zenészek. Zenetanárként dolgoznak a Mezővári Művészeti Iskolában: Marika zongorázni, Zoltán harmonikázni tanít, János pedig a fúvós hangszerek elsajátításában segíti az ifjabb nemzedéket.

Zoltán 1994-ben kezdte zenei pályáját. Lemondott arról, hogy kamionsofőr vagy mozdonyvezető lesz és mindenekelőtt a zenét választotta. Egy halábori és két borzsovai fiúval együtt egy tini zenekart alapítottak.

– Délutáni teaesteken játszottunk fiataloknak a halábori községi kultúrházban kettőtől négyig – emlékszik vissza Zoltán, a zenekar vezetője. – Volt egy dobosunk, egy basszusgitárosunk, és egy zongoristánk. Halász Lászlótól, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Művelődési Osztályának jelenlegi vezetőjétől hangfalat és erősítőt kaptunk, amiért ma is hálásak vagyunk, mert valamit el tudtunk kezdeni.

Az együttes megszűnésével Zoltán katonaságba ment, majd leszerelés után édesapjával, aki szintén zenész, arra gondoltak, hogy családi zenekart alapítanak. Ez volt a Bózsár együttes születésnapja, kezdetben csak két taggal.

– Megfigyeltem, hogy milyen dalokat játszanak azok a zenészek, akik lakodalmakba járnak. Megtanultuk a híresebb slágereket és elkezdtük a muzsikálást.

Közben 2000-ben megházasodtam. Ekkor Marika is csatlakozott, mint énekes – meséli Zoltán.

–  Én pedig szaxofonon játszom, és éneklek is. 1996. március 3-tól vagyok a zenekar tagja. 1982-ben születtem, van egy feleségem és két gyermekem, mindketten fiúk ˗˗ mutatkozik be János, és lelkesen bejelenti, hogy most várják a harmadikat.

János, szülei ösztönzésére, tizenkét éves korában vette kezébe a hangszert, kisebb korában inkább a foci és a sport érdekelte.

Marika már kiskorában elhatározta, hogy zenetanár lesz, azon belül is zongoratanár. Minden nehézség nélkül elvégezte a zeneiskolát, ahova néhány éven belül már oktatóként tért vissza.

A klasszikus zenét kedvelő zongoratanár és a szórakoztató esküvői zenész szerepe egyenrangúan él benne.

– A kettő nagyon különbözik egymástól – vallja be őszintén –, a szintetizátort és a zongorát nem lehet egy lapra tenni. De nálam minden jöhet, ami zene.

Közben kiderül, hogy Marika egyházi zenével is foglalkozik. Községükben ő a református gyülekezet kántora. Egy újabb világ, amiről egy újabb riportot lehetne készíteni.

Marika és Zoltán számára a zenénél is fontosabb a család. Két gyermekük van: kislányuk másodéves hallgató a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zongora szakán.

– Van egy kisfiúnk, ő is jár zeneiskolába, fúvós hangszerre. Meglátjuk, zenész lesz-e. Mindenesetre János fiával már néha segítenek az énekben – meséli büszkén Zoltán.

A Bózsár-zenekar leginkább a Beregszászi járásban lép fel, de Kárpátalja több megyéjében és Magyarországon is hallatták már hangjukat.

– A határ túlsó oldalára azok hívnak, akik innen települtek ki, vagy pedig a rokonaink – mondja Marika.

Bózsárék minden bulis estéje egy élő kívánságműsor: maximálisan alkalmazkodnak a vendégek igényeihez. Zoltán elújságolta, hogy nemrégiben egy Mikulás-parti alkalmából 230 főnek játszottak, s egész este érkeztek a különböző kérések. A közönség kedvence Bózsárék statisztikája szerint a Nézését és a járását című dal, de azért a Despacito és a Feltámadt a szél is dobogós helyen van.

És mindig készen kell lenniük arra, hogy a közönség a legújabb számokat igényli. Ha számukra ismeretlen dalt kérnek, akkor sem esnek kétségbe. Mondván, hogy a jó pap is holtig tanul, megígérik, hogy legközelebbi buliban már benne lesz a repertoárban. De az ilyen eset nagyon ritkán fordul elő munkájuk során. Az új slágerek megismerésében nagy segítségükre vannak a gyerekek, akik mindig tájékozottak a mai zene világában. A fiatalok már maguk szólnak, ha megjelenik egy új szám, mert tudják, hogy a szüleik ezzel keresik kenyerüket.

Turistáknak, például Nagybégányban, ukránul is énekelnek. Folyamatosan bővítik a repertoárt, kiegészítik orosz számokkal, de néha egy-egy magyar számot is előadnak nekik.

Bevallják, hogy vannak nehézségeik is, mégpedig az anyagiak. Egy kárpátaljai zenész számára nem könnyű megvásárolni a hangszereket, hangfalakat, fénytechnikát. Évekig kell gyűjteni rá. Mára már sikerült beszerezniük a szükséges felszerelést, de a mai világban folyamatos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy piacon maradjanak. Kihívás ez számukra, különösen a mai, nem könnyű ukrajnai helyzetben. Munkahelyükön, a Mezővári Művészeti Iskolában a tanári kar negyven főről huszonhatra csökkent, további három tanár már készíti a bőröndjét, ami érthető, ha az ember a fizetések összegére tekint. Bózsárék mégis maradnak.

– Itt születtem, itt vagyok itthon. Itt akarok meghalni, nem szeretnék Magyarországra menni, de máshova sem. Amennyim van itt, annyit elfogadok, annyival megelégszem – mondja határozottan Zoltán.

– Az Anyaország szép és jó, de minket ide helyezett a Jóisten. Itt szeretnénk maradni. A szüleim is ilyenek voltak, én is ilyen vagyok – osztja férje véleményét Marika. – Viszont a lányunk már Magyarországon tanul. A mai nemzedéknek talán könnyebb elmenni. De az is lehet, hogy visszajön. Még nem tudjuk, hogyan alakul az élete. Mi örülnénk, ha közel lenne, annak ellenére, hogy a jelenlegi ukrajnai jövőkép nem túl vonzó a mai fiatalok számára.
Bózsáréknál nincs borúlátás. Tíz év múlva is ugyanott szeretnének állni és ugyanazt csinálni, amit ma, egészen addig, amíg ki nem öregednek a szakmából.

Zoltán elmondta, hogy Kárpátalján több esküvői zenekar van, de nem fél a konkurenciától.

– Aki Bózsárékat akarja hívni, az Bózsárékat hívja. Aki meg mást, az mást hív. Minden más zenésszel jóban vagyunk. Nincs versengés. Tisztelem, becsülöm őket, hiszen ők is igyekeznek szívüket-lelküket belevinni.

A lakodalmakon, bulikon kívül Zoltán és János életében van egy különleges alkalom, amikor talán olyan sokat zenélnek, mint soha máskor: ez a május elseje. Kárpátalja magyarlakta településein elevenen él az a szokás, hogy a férfiak zenészeket fogadnak, akik éjjel meglepik kedvesüket, jegyesüket, feleségüket egy kis szép muzsikával. Olyan ez az nap Bózsárék életében, mint a Mikulás számára a december 5-i este. Először feleségeiknek, majd a szomszédoknak énekelnek. Ezután következik a többi megrendelés Bótrágytól egészen Csetfalváig. Elmondásuk szerint a lista egyre bővül, ezért nagyon nehéz beosztani az idejüket.

Külön élmény Zoltánék számára a roma esküvő.

– Más kultúra, más műfaj – vallja be őszintén Zoltán. – A vérükben van a tánc, a zene. Mást kell zenélnünk, mint egy magyar lakodalomban. Roma zene megy egész este: a monoton dibidip, tábádáp. Ezt szeretik.

A Bózsár zenekar legutóbb Szilveszter éjszakáján lépett fel, ahol egy fergeteges buli zenészei lehettek. De fergeteges buli ide vagy oda, egy ilyen zenésznek soha sincs saját szilvesztere. Az új évet mindig „munkában” fogadja.

Marika erre csak azt mondja: Igaz, hogy dolgozunk, de máshol szilveszterezve is ugyanúgy elfáradnánk. Másrészt azért se bánjuk, mert ezen az éjszakán családtagjainkkal lehetünk együtt.

A Bózsár-recept szerint a zenekar sikeréhez három hozzávalóra van szükség: először is arra, hogy mindenki nagyon szeresse a zenét, másrészt sohasem szabad vitatkozni az anyagiakon, s végül igyekezni kell egymás rigolyáját megszokni, elfogadni.

A Jóisten segítségével folytatják tovább. Zoltánék szerint érdemes, és csakis így érdemes élniük.

– Amikor jól sikerül egy buli, akkor megköszönöm a Fentinek, hogy erőt, egészséget adott erre az estére. Ekkor vagyok nyugodt. Ez ad erőt, ez ad lelkesedést. Látom, hogy a közönség szeret bennünket, jókedvűen mennek haza. Jó érzés ez – fejezi be a beszélgetést az együttes vezetője.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

A székelység titka a szabadság és az önrendelkezés iránti olthatatlan vágy – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap, a madéfalvi vérengzés 254. évfordulója alkalmából Bonyhádon.

Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen felidézte: 1764. január 7. a székelyek mészárlásának napjaként vonult be a történelembe, amikor Habsburg-udvar elleni lázadás miatt a császári katonaság több mint kétszáz székelyt, köztük nőket és gyerekeket ölt meg Madéfalván. Azon a hajnalon odaveszett magyarságunk egy darabja – mondta.
“A történelem viharai bárhogy tépázhatnak bennünket, bármilyen hatalom próbál minket elnyomni, mi szilárdan állunk, és képesek vagyunk megőrizni, amit felmenőink örökül hagytak ránk” – tette hozzá a bukovinai székely származású politikus a bonyhádi, Bonyhád környéki, vajdasági és erdélyi székely emlékezők előtt mondott beszédében. Úgy fogalmazott: ez kovácsolta egységbe a székelyeket évszázadokkal ezelőtt, és ennek köszönhetően tudtak a megpróbáltatások után is fennmaradni.
A madéfalvi vérengzés a régi világunk végét és az új világunk kezdetét jelentette, talán nincs még egy olyan magyar népcsoport, mint a bukovinai székelység, amelynek tagjai annyi telepítésnek lettek volna az áldozatai – jegyezte meg. Utalt arra, hogy a madéfalvi veszedelem után a csíki székelyek ezrei keltek útra, így jutottak el Bukovinába. 1941-ben Bácskába telepítették őket, ahonnan 1944-ben, 1945-ben menekülniük kellett, és Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében találtak új otthonra.
A székelyek a magyarság fontos és elidegeníthetetlen részét alkotják – hangsúlyozta az államtitkár.
A magyar kormány nyolc esztendeje olyan sikeres, határokon átívelő nemzetpolitikai koncepciót valósít meg, amellyel támogathatja a Székelyföldön, Moldvában, vagy a Kárpát-medence bármely pontján élő magyarok szülőföldön boldogulását – tette hozzá.
A bonyhádi emlékezők az emlékparkban 2015-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 70. évfordulóján állított kopjafánál helyezték el koszorúikat a hősök, áldozatok és halottaik tiszteletére. Potápi Áprád János megemlítette, hogy vasárnap Madéfalván az erdélyi székelyek küldöttei emlékeznek a siculicidiumra (székelyöldöklés), az ünnepségen Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke mond beszédet.
Bonyhádon, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének székházában emlékszobát avatnak Lőrincz Imre fafaragó, író tiszteletére. Lőrincz Imre részese volt a székelység új honfoglalásának; a Bonyhád melletti Majoson telepedett le, kézművességének és írói tevékenységének köszönhetően az ott élők jobban megismerhették a bukovinai székelyek múltját.
Az évfordulón a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomban Bartha Zsolt plébános mondott misét a madéfalvai áldozatokért.

A „Minority SafePack” – teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) – olyan kezdeményezés, amely annak érdekében gyűjt aláírásokat, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem az Európai Unió (EU) jogrendszerének részévé váljon. Ha sikerül az EU legalább hét tagállamában minimum egymillió aláírást összegyűjteni 2018. március 4-ig, akkor az Európai Bizottságnak (amely az EU egyik döntéshozó, jogszabály-előkészítő szerve) érdemben foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a kisebbségi jogok szabályozását EU-s hatáskörbe vonja. Bár a Minority SafePack támogatására indított aláírásgyűjtés csupán az EU tagállamaiban folyik, hisz uniós jogalkotásról van szó, az Ukrajnában élő magyar közösség vonatkozásában is lehet jelentősége a kezdeményezés sikerének. Erről beszélgettünk CSERNICSKÓ ISTVÁNnal, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatójával, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjével.

Ön nyomon követi a Minority SafePack körüli eseményeket?
A kisebbségi nyelvi jogok kutatójaként természetesen figyelemmel kísérem a kezdeményezést. Elsősorban a kisebbségek nyelvi jogai vonatkozásában érdekel a kérdés.

Szükség van-e, illetve miért lehet szükség egy olyan EU-s jogszabályra, amely a kisebbségi jogokkal foglalkozik?
Annak ellenére, hogy a nyugat-európai államok nagy része elvileg egynyelvű, több országban regionális (például tartományi) szinteken számos nemzeti kisebbség nyelve rendelkezik hivatalos státusszal, s nemcsak az e tekintetben ismertebb Svájcban, Belgiumban vagy Finnországban, hanem Németországban, Spanyolországban vagy Olaszországban is. A nemzetközi jog és az EU-s jog azonban jelentősen elmarad több nyugat-európai állam joggyakorlatától: jelenleg egyetlen nemzetközi dokumentum sem tartalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vagy a kisebbségi nyelvek hivatalos státuszának elismerésére vonatkozó jogot vagy kötelezettséget. A nemzetközi jog továbbra is csupán minimumokat sorol fel, és azokat is csak általános ajánlások formájában, amelyeket vagy megfogadnak a tagállamok, vagy nem. Példa erre a Velencei Bizottságnak az ukrajnai oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán elfogadott állásfoglalása is.

Mire gondol konkrétan?
Hiába állapította meg a nemzetközi testület – és most szándékosan idézek szó szerint angolul az eredeti dokumentumból (a magyar fordítás zárójelben olvasható) –, hogy „Article 7, while clearly aimed at increasing the role of the state language and reducing the role of minority languages” [„a 7. cikk egyértelműen az államnyelv szerepének növelésére és a kisebbségi nyelvek szerepének csökkentésére irányul”], vagy azt, hogy „the appropriate solution would certainly be to amend Article 7” [„a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne”], az ukrán politikai elit képviselői azt sulykolják, hogy a törvénnyel minden rendben van, nem fogják azt módosítani, illetve a Velencei Bizottság által közzétett szöveg csupán ajánlás, amelynek nincs kötelező ereje. Ha azonban a hagyományos kisebbségek és nyelveik védelme az EU kötelező jogrendszerének részévé válik, az ilyen érvelés már jogsértő lesz. S ha Ukrajna valóban Európa felé törekszik, akkor az EU jogrendszerét kötelezően figyelembe kell vennie az integráció során. Közvetve ugyan, de ezért is fontos számunkra a Minority SafePack.

Eszerint úgy gondolja, hogy bár Ukrajna nem tagja az EU-nak, a kárpátaljai magyarok számára is van tétje ennek az aláírásgyűjtésnek?
Ma azt látjuk, hogy egy gazdasági válság vagy egy vélt vagy valós nemzetbiztonsági fenyegetettség gyorsan háttérbe szorítja az emberi jogokról, a kisebbségek támogatásáról és védelméről szóló párbeszédet. Jó példája ennek a 2014 utáni Ukrajna, ahol a méltóság forradalma révén hatalomra jutott kijevi elit épp a külső veszélyre hivatkozva tesz meg mindent az ukrán nyelv helyzetének megerősítéséért, a kisebbségi nyelvek – köztük a legnagyobb veszélyforrásnak tartott, az „agresszor nyelvének” tekintett orosz – háttérbe szorításáért. Az államhatalomnak a sajtóban közvetített propagandája következtében a többségi társadalom jelentős része ebben a kiélezett helyzetben, egy politikai és gazdasági válsággal, valamint fegyveres konfliktussal sújtott országban nem azzal foglalkozik, hogy mit tesz vagy nem tesz a politikai elit a helyzet megoldása érdekében, hanem a kisebbségeket és azok bármilyen, a vélt vagy valós egység megbontására alkalmasnak látszó törekvését az állam integritására leselkedő veszélyként érzékeli. Odáig jutottunk, hogy Kijev a hivatalos nyelv- és oktatáspolitikával szemben megfogalmazott ellenvéleményt az Ukrajnával szembeni lojalitás hiányának tekinti, külső erők aknamunkájaként jeleníti meg, és azt kommunikálja, hogy éppen ez az oka az agresszív és korlátozó jellegű nyelv- és oktatáspolitikának. Valójában azonban felcserélik az okot és az okozatot. A kárpátaljai magyarok nem az ukrán államiság vagy az ukrán nemzet és nyelv ellen, hanem a jelenlegi kijevi politikai hatalomnak a kisebbségi közösségek hagyományosan meglévő jogait fenyegető lépéseivel szemben fogalmaznak meg kritikát, a demokratikus jogállam keretei között.

Úgy látja tehát, hogy az Európai Unióban és Ukrajnában is van még teendő a kisebbségi jogok biztosítása területén?
Igen. De azt látnunk kell, hogy ez nemcsak a kisebbségek érdeke. Ez többség és kisebbség közös célja kell legyen. A nemzeti és nyelvi kisebbségek ugyanis nem az állam és a többségi társadalom jóindulatára hivatkozva követelnek jogokat maguknak. A legfőbb érv a Minority SafePack révén EU-s szinten előtérbe került kisebbségi jogok mellett az, hogy ezek általános emberi jogok. A középpontban az emberek egyenlősége áll. Az anyanyelv hasz¬nálatára vonatkozó jogok például olyan jogok, melyek mind a többségi, mind a kisebbségi polgárokat – mint általános emberi jogok – megilletik. Pontosabban olyan helyzetet kell teremteni, amikor az a természetes, hogy mindenki a lehető legtöbb helyzetben használhatja saját anyanyelvét. Az ukrán értelmiségi elit épp arra hivatkozva követeli az államnyelv erőteljes és határozott támogatását, hogy a cári Oroszországban és a Szovjetunióban elnyomták az ukránok mint kisebbség jogait, és korlátozták az ukrán nyelv használatának lehetőségét. Megdöbbentő azonban, hogy a saját jogaik kiterjesztése érdekében mások jogainak visszaszorítását természetesnek és szükségszerűnek tartják. Arról azonban egyetlen szót sem ejtenek, hogy a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK-ban nemcsak az ukránok, hanem például a bukovinai románok vagy a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait is korlátozta a kommunista hatalom.

A nemzetközi dokumentumokban és az ukrajnai jogszabályokban számos kisebbségi jog már ma is megjelenik, többek között a kisebbségi nyelvek használatáról is.
Ez így van. Azonban amikor az államok – rendszerint speciális jogszabályokban, például kisebbségi törvényben, nyelvtörvényben stb. – külön kiemelik, hogy a nemzeti vagy nyelvi kisebbségeknek joguk van saját kultúrájuk megőrzésére és fejlesztésére, bizonyos korlátok között a nyelvük használatára, akkor azt sugallják, hogy ezek többletjogok, melyek kizárólag a gondoskodó és demokratikus állam jóindulata miatt illetik meg a kisebbségeket. Holott nyilvánvaló, hogy nem a kisebbségekhez tartozó személyeknek vannak nyelvi előjogai, hanem a többségnek, hiszen ők szabályozás nélkül bárhol és bármikor használ¬hatják anyanyelvüket. Ezt az egyenlőtlenséget nagyon egyszerűen meg lehet és meg kell szüntetni. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása és biztosítása ugyanis abból az emberi alapjogból ered, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megkülönböztetés nélkül egyenlő bánásmódban részesüljön. Ez az elv egyértelműen alkalmazható és alkalmazandó az EU-t alkotó és az oda igyekvő szuverén nemzetállamok többségi és kisebbségi polgáraira is. A Minority SafePack célja épp az, hogy az EU-s alapjogok között legyenek jelen a hagyományos nemzeti kisebbségeknek és a kisebbségi nyelvek beszélőinek a jogai. A jogegyenlőség csak a másság jogának elismerésével valósítható meg. A Minority SafePack célja épp ez: az európai sokszínűség támogatása. Nem valaki/valami ellen, hanem mindannyiunk érdekében.

Elutasította szombaton az orosz legfelsőbb bíróság fellebbviteli hivatala Alekszej Navalnij panaszát, amelyben az ellenzéki politikus kérte, hogy a testület minősítse törvénytelennek a Központi Választási Bizottságnak (CIK) azt a döntését, amely szerint nem indulhat a március 18-i oroszországi elnökválasztáson – tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget Navalnij ügyvédje, Ivan Zsdanov.

“A legfelsőbb bíróság fellebbviteli hivatala elutasította a panaszunkat. Így a döntés hatályba lépett, de panaszt fogunk ellene benyújtani az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB)” – mondta Zsdanov.

A legfelsőbb bíróság december 30-án hagyta helyben a CIK döntését, amelynek értelmében Navalnij nem indulhat az elnökválasztáson. A választási bizottság arra hivatkozva utasította el a 41 éves politikus bejegyzési eljárásának megkezdését, hogy gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát.

Az EJEB tavaly október közepén kihirdetett ítélete szerint ugyanis 2014-ben Oroszországban önkényesen ítélték el Navalnijt és testvérét, Oleget. Az ellenük csalás és pénzmosás miatt indított eljárás túlzó, tisztességtelen és észszerűtlen volt, a hatóságok kifejezetten a vádlottak kárára alkalmazták a büntetőjogot – mondta ki akkor az EJEB.

Húsz nap után befejeződött a tűzoltás a nagymajtényi (Moftinu Mare) gázkútnál – közölte szombaton a romániai katasztrófavédelem (ISU) Szatmár megyei egysége.

Az egyik közösségi portálon publikált közlemény szerint szombaton felszerelték a földgázkút fejét, és elzárták a csapot, így leállították a földgáz és a víz feltörését.
A közel háromhetes tűzoltásban nyolc megye 250 tűzoltója vett részt. Naponta átlagosan 45 tűzoltó volt a helyszínen. A tűzoltók először eltakarították a lángoktól megolvadt és ledőlt fúrótorony fémszerkezetét, majd levágták a gázkút fejét. A lángok közelében a tűzoltók úgy tudtak dolgozni, hogy társaik vízsugárral hűtötték a környéket. Munkájukat segítette, hogy csütörtökön nagy mennyiségű víz tört fel a mélyből, mely eloltotta a lángokat. A műveletet azonban csak a kútfő felszerelése után tekintették befejezettnek.
A Szatmár megyei Nagymajtényban, a magyar-román határtól mintegy tíz kilométerre december 18-án hajnalban ütött ki tűz egy földgázkútnál. A kút két és fél héten át több méter magas lángokkal égett. Az érintett vállalat közleménye szerint a balesetet egy váratlan földgázkitörés okozta. A vállalat a földgáz kitermelését készítette elő, és lefúrt a földgázrétegig, de még nem szerelte fel a gázkitörés megelőzését biztosító berendezést. A balesetben senki sem sérült meg.

Tragikus reggelre ébredt Munkács január 6-án. A Petőfi utcán lévő tömbházak egyikében több mint tíz késszúrással végeztek egy 27 éves fiatalemberrel. Az eset december 5-én éjjel történt.

Az orvosok elmondása szerint az áldozatnak esélye sem volt túlélni a történteket, halálos sebeket kapott. A hatóságoknak van gyanúsítottjuk, de nem adtak még pontos információt, több okot is vizsgálnak jelenleg, ami miatt végezhettek a 27 éves munkácsi férfival.

A legnagyobb közösségi oldalon lévő, egyik Munkácsról szóló csoportban az áldozat édesanyjának barátnője fejezte ki felháborodását a tömbházban élő emberek iránt, akik közül senki nem nyújtott segítséget a haldokló fiát karjaiban tartó édesanyának. „Hatalmas szerencsétlenség történt. Szeretném, ha egész Munkács megtudná azt, hogy milyen közömbös emberek élnek szülővárosomban. Ma éjjel a saját lépcsőházában ölték meg egy közeli barátnőm egyetlen fiát. Valaki gondosan kitervezhette ezt a gyilkosságot, hiszen a lépcsőház összes lámpáját kicsavarták. A második emeleten lévő ablaknál vártak rá, nézték, hogy mikor száll ki járművéből. 12 késszúrás… Elvették egy kedves, jó fiú életét. Misa pár másodperc alatt halt meg az édesanyja karjai között. 27 éves volt. Nincsenek szavaim. Csak annyit szeretnék mondani, hogy a barátnőm kiabált, kopogtatott az ajtókon és a szomszédok közül senki nem ment ki! Emberek, mi történik veletek?! (…)” – olvashatjuk a bejegyzésben.

A mukachevo.net hírportál arra kéri a lakosságot, hogy aki bármilyen információval rendelkezik a történtekről, az azonnal értesítse a rendőrséget.

Névnap Attila – gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

Ramóna – germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező. Idézet

„Ha az ember szeret, az azt jelenti, hogy a hatalmáról lemondott.”

Müller Péter

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Baranyai Erzsébet (Nagyszőlős, 1894. január 7. – Budapest, 1976. október 1.) Pszichológus, a neveléstudományok kandidátusa.(1956). Baranyai Gyula, a nagyszőlősi polgári iskola egykori igazgatójának a lánya. Szülei Nagyszőlősről Szegedre költöztek, itt szerzett 1912-ben tanítói képesítést, majd Angliában és az USA-ban folytatta tanulmányait. Az MTA pszichológiai intézetének főmunkatársa volt. Főként a gondolkodás fejlődését és fejlesztésének módszereit kutatta a nyelvi fejlesztés és a nyelvtan tanításának keretében.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szász Endre, Munkácsy-díjas festő, grafikus születése (1926). Bravúros technikájú, szürrealisztikus rajzai és festményei világhírűvé tették. Másfél évtizedig Kanadában, ill. az Egyesült Államokban élt, ahol milliárdos vagyonra tett szert, s ennek jelentős részét hazatelepülése után művésztársai és a magyar képzőművészet támogatására használta fel. A világ minden táján láthatók művei, az egyik legismertebb magyar képzőművész.

Bőzsöny Ferenc a rádió főbemondója születése (1931).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

ELBÁNNI AZ ÖRDÖGGEL (2)

„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve kit nyeljen el.” (1Péter 5:8)

Amikor Jézus a pusztában megküzdött az ördöggel, a Sátán egyetlen ütése sem talált be. Háromszor mondta neki Jézus: „meg van írva” (Máté 4:4,7,10). Ezek olyan jól célzott jobbhorgok voltak, hogy a Sátán padlóra került, és nem tudott felállni. Nézzük meg egyenként ezt a három kísértést. „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré” (Máté 4:3). Figyeld a Sátán kettős támadását. 1) „Ha Isten Fia vagy…” A Sátán rávesz arra, hogy kételkedj ügyességedben, Megváltódban, és abban, hogy megigazultan állhatsz Isten előtt (Id. 2Korinthus 5:21). Eszedbe juttatja minden hibádat és kudarcodat. Azt fogja mondani: „A keresztyén élet túl nehéz, add fel!” Ez hazugság, ne higgy neki! Igen, a Szentlélek rámutat jellemhibáidra, hogy le tudd küzdeni őket. De a megváltást nem a jóságoddal érdemelted ki. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez” (Efézus 2:8). 2) „Mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” Negyvennapi böjt után Jézus megéhezett. A gyomra üres volt, ezért kezdte a Sátán azzal, hogy felhozta a kenyér témáját. A te életedben hol van űr? Figyelemre éhezel, sikerre sóvárogsz vagy intimitásra vágysz? Tisztában kell lenned gyenge pontjaiddal, és Isten kezébe kell tenned őket, mielőtt a Sátán felhozná őket, és azt mondaná: „Töltsd be magadnak a szükségeidet! Vedd a kezedbe az ügyet! Hagyd ki Istent a képből!” Ne hallgass rá! Ha a keresztyén életet meg lehetne élni Isten nélkül, akkor nem lenne rá szükségünk! A teljesen Istenre hagyatkozó élet mindig legyőzi a Sátán taktikáit.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Pennaforti (Penyafordi) Szent Rajmund pap, szerzetes

Rajmund rendi elöljáróként vezette a rábízottakat. Kérjük Istent, hogy adjon ma is Egyházának jó vezetőket, akik Isten útján vezetik a keresztény népet, és tanúságot tesznek az Isten szeretetéről.

A Barcelona melletti Pennafort várában született 1175 körül. Az aragóniai királyi családdal rokonságban volt. Barcelonai kanonok lett. Bolognában jogot tanított. Belépett a dominikánus rendbe. Rómába rendelték, és ott IX. Gergely pápa káplánja és gyóntatója volt. Ő állította össze IX. Gergely pápa rendeleteinek gyűjteményét (Decretales). 1238-ban a rend főnökévé választották, de két év múlva lemondott. Nolascoi Szent Péterrel megalapította a Fogolykiváltók rendjét (Mercedariusok). Barcelonában halt meg 1275 január 6-án.

bacskaplebania.hu

Wass Albert emlékművével nemcsak egy bronzszobor, hanem egy honfitársunk tért vissza szülőföldjére, és otthonra talált Bonyhádon – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Bonyhádon, az író születésének 110. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Potápi Árpád János, aki egyben Bonyhád országgyűlési képviselője, az írót ábrázoló műalkotás mellett felidézte: a völgységi városban 2005. január 8-án a világ első köztéri Wass Albert-szobrát állították fel.

“Amikor Wass Albert szobor alakban elindult hazafelé, hosszú utat kellett megtennie kontinenseken, országokon át, kálváriákat kellett végig járnia; tizenhárom éve a város közössége menekülő fiát fogadta be” – mondta.
Hozzátette, hogy a bonyhádiak büszkék arra, hogy a város otthont adhat Kolozsy Sándor műalkotásának, és nemcsak szobrát, hanem hagyatékát is őrzik a Wass Albert nap keretében.

A bonyhádiak élen járnak abban, hogy a magyar irodalom nagy alakja elfoglalhassa helyét a nemzet emlékezetében, “de ennél sokkal többet tettünk: tizenhárom éve kivettünk egy téglát abból a falból, ami elválasztotta a magyart a magyartól, nemzetünket szellemi örökségétől” – hangsúlyozta. Az államtitkár rámutatott: az elmúlt nyolc év közös munkájának eredménye, hogy ma bukovinai székelyként, vajdasági vagy amerikai magyarként, németként, horvátként, magyarországi szlovákként újra itthon lehetünk ebben az országban.

“Talán nem is adhatnánk határozottabb választ az üldözőknek, mint azt, hogy immár egymillió külhoni magyar honfitársunk vált közjogilag is a nemzet részévé, köztük az erdélyi írófejedelem fia, Wass Miklós gróf” – jelentette ki.

Hozzátette: a közös erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarország immár felelősséget visel minden magyar sorsáért, éljen bárhol a világon.

Vállaljunk részt a jövőben is hazánk sorsának alakításában, mutassunk utat a tévelygőknek, legyünk ott áprilisban is, adjunk határozott választ arra, hogy milyen jövőt szánunk országunknak, nemzetünknek, gyermekeinknek! – mondta az emlékezésen jelenlévőknek Potápi Árpád János.

A bonyhádi Wass Albert Törzsasztal és a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ által rendezett megemlékezés résztvevőit levélben köszöntötte az író öt fia, Wass Endre, Vid, Huba, Géza és Miklós. A levélben, amelyet Kovács Gábor, a törzsasztal alapítója tolmácsolt, úgy fogalmaztak: édesapjuk “leírta a jót és a rosszat, de mindig a szívéből írt, szeretettel, és nem bosszúval vagy haraggal”.

A bonyhádi emlékprogram keretében kiállítás nyílt a már hagyományosan meghirdetett meseillusztrációs pályázat alkotásaiból; a pályázaton résztvevő diákok az írónak A teremtés mondája és A harmadik mese című művéhez készíthettek rajzokat, festményeket. A programot Csobán bál és táncház zárta a művelődési központban.

Wass Albert 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg, 1934-es Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa. Az író a II. világháború végén emigrált, 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt.

Amerikai-orosz szócsata volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni tüntetések miatt hívtak össze amerikai kérésre.

“2018-ban nem hallgatunk tovább!” – mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. Haley szerint “az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira”. A diplomata ezután azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte a fegyverekre költött pénzt az emberek jóléte sínyli meg. “Ennek a népnek az az üzenete, hogy fel kell hagyni a terrorizmus támogatásával” – állította a diplomata, aki ezután az internet teljes hozzáférésének visszaállítását követelte. Ebben csatlakozott hozzá a BT új, nem állandó tagja, Hollandia ENSZ-nagykövete is.

Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangsúlyozta, hogy “Irán dolga a saját problémáinak rendezése”. Az orosz diplomata “fantázián alapuló ürügynek” minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és leszögezte, hogy az “iráni belügyekbe történő beavatkozásról” van szó. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok “visszaél” a Biztonsági Tanács adta lehetőséggel.

Oroszország álláspontját az ülésen Bolívia, Etiópia és Egyenlítői Guinea támogatta. “Nem szabad aláaknázni a Biztonsági Tanács tekintélyét, hiszen az egységes fellépés a legfontosabb” – érvelt Tekeda Alemu etióp ENSZ-nagykövet.

Kína helyettes nagykövettel képviseltette magát. Wu Hai-teo misszióvezető-helyettes hangsúlyozta: “az iráni helyzet nem fenyegeti a térség stabilitását”.

A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, francia kollégája azonban óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre nagykövet szerint ugyan “éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét”, de nem szabad “külföldről eszközként felhasználni” az iráni helyzetet. Delattre felszólalása tükrözte Emmanuel Macron francia államfő e héten tett nyilatkozatát, amelyben “mérsékletet” kért az iráni helyzet megítélésében, és óva intett az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia felől érkező, harciasnak minősített állásfoglalásoktól. A francia álláspontot Svédország és Peru misszióvezetői is osztották. Peru szintén új, nem állandó tagja lett a BT-nek.

Gholamali Khoshroo, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok “ostoba erőszakoskodásának” minősítette, leszögezve, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó.

Aki rendszeresen fogyaszt sajtot, azt kisebb eséllyel érheti stroke vagy szívinfarktus – állapítja meg a legújabb tanulmány.

A sajt egy tradicionális európai étel, amelynek fogyasztása komoly hagyományokkal rendelkezik például Franciaországban, Görögországban és Németországban. Egyes helyeken a zsírosabb sajtokat kedvelik jobban, máshol az egészen száraz fajtákat választják, és egyre bátrabban válogatnak a magyar vásárlók a penészes sajtokból is.

Ezért együnk minden nap sajtot

A sajtok egészségre gyakorolt hatásairól kettős kép él a köztudatban, sokan a zsír- és koleszterintartalmuk miatt nem tartják egészségesnek. Egy közelmúltban végzett kutatás azonban megállapította, hogy a rendszeres sajtfogyasztás olyan komoly betegségek megelőzésében is segíthet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus.

A kutatókat az úgynevezett “francia paradoxont” szerették volna tudományos alapon megmagyarázni. Ennek lényege, hogy bár a hagyományos francia étrend az átlagosnál jóval több koleszterint és telített zsírokat tartalmaz, ami a szívproblémák egyik fő kiváltó oka, ezek a betegségek éppen hogy kevésbé érintik a franciákat. A kínai Soochow Egyetem kutatói azonban megállapították, hogy a sajtok többsége a szervezetben lévő “jó” koleszterin szintjét emeli csak, a “rossz” koleszterin szintet csökkenti.

A tanulmány szerint napi 40 gramm sajt rendszeres fogyasztása még jót is tehet az egészségünknek. Ez a mennyiség tíz százalékkal csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát, illetve 14 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki valamilyen szívbetegség. A sajtok magas zsírtartalmát némiképp ellensúlyozza a szintén magas kalciumtartalom, melynek köszönhetően a telített zsírokból kevesebb szívódik fel a szervezetben – állapította meg a tanulmány.

Egy nemzetközi kutatócsoport különböző sajttípusok fogyasztásának hatásait is vizsgálta. Eredményeik szerint még a kimondottan zsíros sajtok és tejtermékek fogyasztása sem emeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Azt azért nem találták bizonyítottnak, hogy a sajtok fogyasztása valóban csökkentheti a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, negatív hatást azonban semmiképpen sem fejtenek ki a tanulmány szerint.

Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek szombaton Ausztrália déli részén.

Melbourne-ben, amely a kontinensnyi ország második legnagyobb városa és egyben a délkeleti Victoria állam fővárosa, futótüzek lobbantottak lángra néhány külvárosi építményt. Craig Lapsley, az állam katasztrófaelhárítási biztosa arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a magas hőmérséklet, a szárazsággal és a változó irányú erős szelekkel kombinálva, veszélyes körülményeket teremt.

“Ez pontosan az, amit az előrejelzések mutattak, és amikor futótüzekkel van dolgunk, az természetesen gondot okoz a számunkra” – mondta Lapsley újságíróknak.

Victoria állam különböző részein szombaton mintegy 400 ház áramellátása szakadt meg, és ötven tűzesetet jelentettek, bár ezek közül sok kisebb kiterjedésű volt, amelyeket a tűzoltóknak sikerült leküzdeniük.

Victoria mellett riasztást adtak ki a tőle északnyugatra fekvő Dél-Ausztrália államban is, ahol a hatóságok azt ajánlották a vidéki területek lakóinak, hogy a fenyegető futótüzek elől vonuljanak biztos menedékhelyekre. Szakértők szerint jobb elővigyázatosnak lenni, mint megkockáztatni, hogy valakit csapdába ejtsenek a gyorsan irányt váltó tüzek.

A két déli államban és az ausztrál kontinenstől délre eső Tasmania szigetén teljes tűzgyújtási tilalmat rendeltek el a több mint 40 Celsius-fokos hőmérséklet miatt.

A helyzetet jellemzi, hogy a hőség egy 10 kilométeres szakaszon megolvasztotta egy Victoria állambeli autópálya aszfaltburkolatát – jelentette az ABC News állami médiaszolgáltató.

A kárpátaljai snowboard versenyzők a tapasztalt edző, Jana Csernej irányításával nagyszerűen szerepeltek az Osztrák Alpokban megrendezett nemzetközi ifjúsági versenyen.

Megyénkből hárman – Vitalij Ajb, Vaszil Kuklisin és Nagyija Hapatin – vettek részt a megmérettetésben, valamint egy izraeli hódeszkás, Daniela Szaramaka, aki a kárpátaljai versenyzőkkel együtt edz.

A 2003–2004-es korcsoportban induló Nagyija Hapatin a harmadik helyen végzett. A fiatal sportoló január 7–8-án már Csehországban vesz részt egy nemzetközi juniorversenyen, majd Németországba utazik a többi kárpátaljai hódeszkással, ahol a nyílt bajnokságon indulnak.

A mai emberiség életútját a napkeleti bölcsek Betlehembe vezető útjával hasonlította össze Ferenc pápa a római Szent Péter-székesegyházban vízkereszt ünnepén szombaton bemutatott szentmisén, amelyen számos nyelv mellett magyarul is fohászkodtak.

Ferenc pápa homíliájában azt mondta, hogy a három királyok azért vették észre a gyermek Jézushoz vezető csillagot, mert felemelték tekintetüket az égre.

“Életünkben gyakran megelégszünk azzal, amit magunk előtt találunk (…) a napkeleti bölcsek viszont ráéreztek arra, hogy az igazi élethez magas célkitűzés kell, amelyhez fel kell emelnünk a tekintetünket” – jelentette ki az egyházfő. Hozzátette, hogy a Jézushoz vezető csillag nem vakít és nem kábít el, mint a pénz, a karrier, a pillanatnyi dicsőség hullócsillaga.

A Szent Péter-székesegyházban bemutatott szentmisén többek között latinul, olaszul, filippínó, burmai, arámi és kínai nyelven imádkoztak. Magyarul Isten bölcsességéhez szólt a fohász, amelyet a szentszéki magyar nagykövetség diplomatája olvasott fel.

Ferenc pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy a napkeleti bölcsek útkeresését az akkori időkben is sokak részéről közöny kísérte, a hatalmat képviselő Heródes pedig egyenesen félt a gyermek Jézustól.

A katolikus egyházfő a karácsonyt most ünneplő keleti egyházakat is köszöntötte.

Vízkereszt ünnepén a három király lóháton vonult be a Szent Péter térre: a Róma közelében fekvő városokból 1400 jelmezes elevenítette fel a napkeleti bölcsek útját római katonának, apostolnak vagy éppen reneszánsz dámának beöltözve. Közöttük több vízkereszti boszorkány, Befana is menetelt seprűvel a kezében. A Befana január hatodikán reggel hoz ajándékot az olasz gyerekeknek.

Vasárnap Ferenc pápa olasz és külföldi gyerekeket keresztel majd a Sixtus-kápolnában.

Vízkereszttel véget ér a téli szünet Olaszországban, a hétvégén több tízmillió olasz tér vissza a vakációról. Kiemelt biztonsági készültség van az olasz autósztrádákon, pályaudvarokon és repülőtereken, valamint a vásárlóutcákban és kereskedelmi központokban a most kezdődött akciós vásárlási szezon miatt. Róma belvárosát teljesen lezárták a járműforgalom előtt, a vízkereszti ünneplés helyszínének számító Navona térre csak fémdetektoros ellenőrzés után lehet belépni.

Ukrajnában idén folyamatosan emelkedhet a „szociális”, azaz a legolcsóbb kenyérfajták ára – írta a Facebook közösségi oldalon Olekszij Dorosenko, a Kereskedelmi Láncok Ukrajnai Beszállítói Szövetségének igazgatója, akit az UNIAN hírügynökség idéz.

„A minimálbér 16%-os emelése és a hrivnya 3%-os devalvációja decemberben az ilyen kenyerek árának 10%-os emelkedését idézi elő január–február folyamán. Ily módon március elejére a fehér- és a feketekenyér ára meghaladja a 14 hrivnyát kilogrammonként” – írja a szakember.

Dorosenko emlékeztet, hogy jelenleg a „szociális” kenyér átlagos ára 13 hrivnya kilogrammonként.

Amennyiben a második negyedévtől ismét nőni fog a minimálbér, az a kenyér árának további emelkedéséhez vezethet – mutat rá a szakértő. Ez mindenekelőtt azokat érintheti érzékenyen, akik nyugdíjból és szociális juttatásból élnek, teszi hozzá.

Az UNIAN felidézi, hogy a rozs- és a búzakenyér ára 2016 szeptembere és 2017 szeptembere között 20,9%-kal emelkedett.

Karácsonykor a rendvédelmi erők több mint 18 ezer tagja, rendőrök, valamint a nemzeti gárda katonái vigyáznak majd a biztonságra és a rendre a templomok környékén – közölte az Ukrajinszka Pravdával Jaroszlav Trakalo, a nemzeti rendőrség szóvivője.

Elmondása szerint a rendőrök mellett tűzszerészeket és kinológusokat is a helyszínekre vezényelnek.

Emellett karácsony éjjelén további hatezer rendőr és nemzeti gárdista járőrözik majd pótlólagosan az utcákon és a közutakon.

Az előzetes adatok szerint várhatóan mintegy ötmillió polgár vesz részt a karácsonyi ünnepi istentiszteleteken. A legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényekre Lemberg (Lviv), Ternopil, Ivano-Frankivszk és Dnyipropetrovszk megyékben számítanak. Korábban a rendőrök átvizsgálták az ismert templomépületeket robbanásveszélyes tárgyak után kutatva – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az amerikai Nielsen piackutató cég közelmúltban végzett egészségi felmérése szerint a vásárlók 60 százaléka állítja, hogy megpróbálja növelni a fehérje mennyiségét az étrendjében. De vajon miért gondolják ezt szükségesnek?

Fehérjét naponta kell fogyasztania mindenkinek, hiszen alapvető aminosavakból álló tápanyag: innen származnak tehát az építőelemek, amelyek segítenek a test szöveteinek növekedésében és fenntartásában, beleértve az izmokat, az inakat, az ereket, a bőrt, a hajat és a körmöket. Afehérjefontos szerepet játszik az enzimek és hormonok szintetizálásában és megtartásában is, sőt egyre több kutatás utal rá, hogy a fehérje segít hosszabb ideig fenntartani a jóllakottságérzést, ezért fontos eszköze lehet a fogyásnak.

Napi fehérjeszükséglet
Aki aggódik, hogy nem jut elegendő fehérjéhez, valószínűleg rosszul teszi, mert az átlagos étrendben általában több a protein, mint amennyit a dietetikusok ajánlanak. Az egészséges emberek napi kalóriaszükségletének 10-35 százalékát kell fedeznie a fehérjének. Az amerikai tudományos akadémia napi 45 grammot adott meg egy egészséges nő, és napi 52 grammot egy egészséges férfi számára, míg a tényleges átlagos napi fehérjefogyasztás (az USA-ban) a felmérések szerint napi 75 gramm nőknél és körülbelül 100 gramm férfiaknál.

Jobb a több?
Mivel a fehérje annyira fontos az egészségünk számára, felmerül a kérdés, hogy vajon nem jobb-e többet bevinni belőle? A táplálkozási szakértők egy része úgy véli – a körükben végzett panelvizsgálat szerint -, hogy az ajánlásnál mindenképpen érdemes több fehérjét fogyasztani: 90 grammot a nőknek és 105 grammot a férfiaknak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fehérje túlfogyasztásának vannak kockázatai, a vesebetegeknek például különösen figyelniük kell rá. Illetve a pluszfehérje, mint minden tápanyag, kalóriát is jelent, a túl sok kalória pedig súlygyarapodáshoz vezethet.

Ezeket tartsa észben!
Ezért mielőtt valaki óvatlanul falni kezdené a magas fehérjetartalmú ételeket, fontolja meg a következőket:

– A “több fehérje” nem jelenti, hogy “több húst” kell enni. A marhahús, a baromfi és a sertéshús (valamint a tej, a sajt és a tojás) minőségi fehérjebevitelt tesz lehetővé, de képes erre számos növényi élelmiszer is, köztük a hüvelyesek, a diófélék és a zöldségek. A táplálkozási szakemberek inkább a növényi alapú étrend mellett vannak, mert nagy eséllyel csökkentheti több súlyos betegség, köztük a rák kockázatát.

– A fehérjebevitelt az egész napra szét kell osztani. A szervezet akkor hasznosítja a fehérjeaminosavakat legjobban, ha napi három fő adagban fogyasztjuk. A szakemberek szerint ez a fajta eloszlás a legjobb az izomépítés és a zsírégetés elősegítésére.

– Nem jó, ha a fehérje kiszorítja a többi fontos makrotápanyagot, így az egészséges szénhidrátokat és zsírt. Az egyensúly megtartása az egészséges táplálkozásban kulcsfontosságú.
Aki magas fehérjetartalmú értrendet kíván követni, mindenképpen konzultáljon szakemberrel, mielőtt belevágna.

Ugyan a szakmai szavazásokon az előző évben Cristiano Ronaldo tarolt, a Marca című spanyol sportnapilap honlapján indított voksoláson a szurkolók Lionel Messit választották 2017 legjobb labdarúgójának.

Az újság honlapján olvasható beszámoló szerint az FC Barcelona argentin sztárjátékosa hatalmas fölénnyel, a szavazatok 56 százalékát bezsebelve diadalmaskodott, míg a Real Madrid portugál sztárja 25 százalékkal követte őt a második helyen.

A harmadik a spanyol Isco lett a Real Madridból hat százalékkal, a negyedik helyre pedig az angol Harry Kane (Tottenham Hotspur) és a horvát Luka Modric (Real Madrid) került 3-3 százalékkal.

Tudományos felfedezésekben és innovációkban gazdag évet hagyunk a hátunk mögött. A gravitációs hullámok mellett egy sor egészségügyi áttörés is lázban tartotta a világot.

Einstein újabb jóslata vált valóra a gravitációs hullámok létének beigazolódásával

Korábban mi is foglalkoztunk részletesebben a gravitációs hullámokkal, amelyek 2016 óta egyre nagyobb izgalomban tartják a tudományos életet. Einstein egy tanulmányában már száz évvel korábban írt e hullámokról, amelyek a a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai, de egészen 2016-ig csak mint felvetést tartották mindezt számon. Aztán robbant a bomba: egy monstre tudományos kooperáció, a LIGO Tudományos Együttműködés keretében tudósok bizonyították a jelenség valóban létezik! A világra szóló felfedezésért egy német és két amerikai elméleti fizikus, név szerint Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne 2017-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

2017 szeptemberében a Virgo nevű európai detektor is elcsípett egy hullámot. A sorban immáron a negyediket. Októberben pedig egy olyan hullámot észleltek, amely minden korábbitól eltérő, és a tudósok szerint új korszakot nyitott a csillagászatban.

A kutatásokból pedig mi magyarok sem maradhatunk ki. Az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott Eötvös Gravity Research Group (EGRG) szakemberei inframikrofonokat fejlesztettek i, melyekkel a nem gravitációs hullámokból származó „zajt” képesek kiszűrni. A Szegedi Tudományegyetemen Gergely Árpád László egyetemi tanár irányítása mellett a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával foglalkoznak. Nem magyarországi csoportban dolgozik a hullámok megfejtésén a New York-i Columbia Egyetem három magyar kutatója, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsanna és Bartos Imre is.

Fókuszban az exobolygók és az aszteroidák

Az idén is sokak fantáziáját megmozgatták azok a hírek és közlemények, amelyek a lakható bolygók kutatásáról szóltak. Míg az első félévben a TRAPPIST-1 csillag körül keringő hét bolygó váltotta ki, addig decemberben a NASA bejelentette, hogy egy olyan naprendszert fedeztek fel mesterséges intelligencia segítségével, ahol a miénkhez hasonlóan nyolc bolygó képez egy világot a mi Földünktól 2500 fényévnyire. Továbbá ugyancsak 2017-ben találták meg az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincs, mert ahhoz túl forró a felszíne.

A Cassini űrszonda jóvoltából a Szaturnusz gyűrűjéről is számos újdonság kiderült. Majd a szonda dolga végeztével meg is semmisült. Még a magyar kutatók is élőben búcsúztatták.

Az év csillagászati szenzációja pedig egyértelműen az Oumuamua nevű, szivaralakú aszteroida feltűnése volt. Az objektum megismerése felbecsülhetetlen tudás birtokába juttathatja a tudósokat. A fotometriai mérések tanúsága szerint a mintegy négyszáz méter hosszúságú test másik két átmérője nem lehet több negyven méternél. A sokak által csillagközi űrhajónak hitt aszteroida titkát pedig előreláthatólag a magyar Gömböc segítségével fejthetik meg a csillagászok.

Újból emberes űrprogram veheti kezdetét

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke negyvenöt évvel az utolsó Hold-misszió után bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét embert akar küldeni a Holdra, sőt később a Marsra is. Donald Trump ennek megfelelő politikai irányelvet írt alá hétfőn, amelyben utasította az űrkutatási hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy újra ember léphessen a Holdra. Az amerikai kormány a célok megvalósítása érdekében kész szorosan együttműködni magáncégekkel és más államokkal is.

Beköszönthet a cyber-korszak?

Állampolgárságot kapott Szaud-Arábiában október folyamán Sophia, a robotnő. A robot a rijádi Future Investment Initiative gazdasági csúcson állt színpadra, és ekkor jelentette be Andrew Ross Sorkin, az esemény házigazdája, hogy az ország állampolgárságot adományozott neki, elsőként az ország (és a világ) történelmében. A humanoid robot, aki arcával többféle érzelmet is képes kifejezni, megköszönte a megtisztelő, történelmi jelentőségű címet.

Génszerkesztéssel az emberi egészségért

Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az egészségügy terén is fontos áttöréseket hozott az idei év. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer. Ez lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban. Mindezzel a tudósok újabb mérföldköveket értek el.A módszer az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat. Egerek génjeiből már sikerült vele eltávolítani a HIV-vírust.

Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták általa át. Pár genetikai mutációt javítottak ki. Majd amerikai kutatók ugyanezt a kísérletet végezték el életképtelen embriókon. azért volt jelentős lépés, mert a tudomány történetében először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot. A CRISPR továbbfejlesztett változata a jövőben az úgynevezett bázisszerkesztéssel ahhoz is hozzájárulhat, hogy az emberi DNS módosításával örökletes betegségeket is kiiktassanak.

Kiosztották idén is a tudományos Nobel-díjakat

Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Kémiai Nobel-díjban részesült Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért. Míg a fizikai Nobel-díj a a gravitációs hullámok felfedezéséért járt.