Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Fontos célnak nevezte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon és a határon túl is.

Az államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, számában a magyarság mindenhol csökken, így fontos cél az is, hogy a vegyesházasságokban születő gyermekek közül minél többen vállalják a magyar identitásukat is.

Hozzátette, egy kutatás szerint ezen gyermekek 70-80 százalékban inkább a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat.

A fenti célokat segítő kormányzati intézkedések közül Potápi Árpád János kiemelte a babakötvényt, az anyasági támogatást, és elmondta azt is, szeretnék kiépíteni a védőnői szolgálati rendszert az egész Kárpát-medencében, továbbá támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak.

Izraeli állampolgárságot kapott a Premier League-ben játszó londoni Chelsea labdarúgóklub orosz tulajdonosa, Roman Abramovics, akinek hetekkel ezelőtt lejárt brit befektetői vízumát a brit hatóságok egyelőre nem hosszabbították meg. A brit közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Abramovics hétfőn meg is érkezett Izraelbe.

Az 51 éves orosz milliárdos, aki 2003-ban vette meg a Chelsea FC anyavállalatát, nem volt jelen már az angol labdarúgó FA Kupa május 19-i döntőjén sem a londoni Wembley Stadionban, ahol csapata Eden Hazard tizenegyesből szerzett góljával 1-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet.

A BBC által megszólaltatott izraeli bevándorlási illetékesek szerint Abramovics a múlt héten felkereste Izrael moszkvai nagykövetségét, és meghallgatása után, zsidó származása révén az izraeli hatóságok a helyi törvények alapján jogosulttá nyilvánították a letelepedésre Izraelben.

A BBC által hétfőn idézett izraeli médiaforrások szerint Abramovics már meg is kapta izraeli személyazonossági okmányait.

A The Times of Israel című izraeli napilapnak izraeli belügyminisztériumi illetékesek hétfőn megerősítették, hogy Abramovics letelepedett Izraelben.

Izraeli útlevéllel a Chelsea tulajdonosa vízum nélkül bármikor beutazhat Nagy-Britanniába, jóllehet állandó brit tartózkodási engedélyt ez sem jelent számára.

A brit kormány nem adott felvilágosítást a BBC-nek arról, hogy Abramovics április elején lejárt nagy-britanniai tartózkodási engedélyét miért nem hosszabbították meg.

A BBC megjegyzi: Abramovicsról “úgy tudni”, hogy “szoros kapcsolatokat ápol” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kétoldalú kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal március elején a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyagtól súlyos mérgezést szenvedett.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A brit kormány a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát, amelyre Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.
Ben Wallace brit belügyi államtitkár még a mérgezéses incidens előtt bejelentette, hogy London a “magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap, amely 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, idei rangsorában 9,33 milliárd fontra (csaknem 3390 milliárd forintra) taksálta Roman Abramovics vagyonát. A Chelsea tulajdonosa – aki az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg – a Rich List 2018 szerkesztői szerint egy év alatt 1,28 milliárd fonttal gyarapította vagyonát, és jelenleg a 13. helyen áll az ezres brit mezőnyben.

Ezzel vagyonnal Abramovics a leggazdagabb izraeli állampolgár.

Szükség van a NATO állandó jelenlétére a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök hétfőn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett “állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.

“Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.

Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint “az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben “újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint “határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.

Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell “a politikai légkör javítására”.

A stabil, biztonságos Európa “a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is “a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg “a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot “csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.

A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén “bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán “negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás “új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 “mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

Az ukrán Naftohazzal szemben elvesztett tranzitperében hozott stockholmi választott döntőbírósági ítélet teljes megsemmisítését kérte hétfőn a Gazprom orosz gázipari vállalat, eljárási szabálysértésekre hivatkozva.

A Gazprom arra hivatkozott, hogy a határozat szövegének vizsgálata – amelybe egy világszerte elismert nyelvészt is bevontak – kimutatta, hogy annak jelentős részét nem a választott döntőbírák, hanem “egy másik személy” írta. Ennek kilétét az orosz vállalat nem nevezte meg.

“A döntésnek közvetlenül a döntőbírók általi meghozatala a peres felek számára rendkívüli fontossággal bír, és kívülálló személyeknek a döntéshozatal folyamatába történő beavatkozása a választott döntőbírósági megállapodás durva megsértését jelenti” – áll a Gazprom állásfoglalásában.

Az orosz gázipari vállalat szerint a szakértői vélemény újabb bizonyítéka annak, hogy az ügy vizsgálata során súlyosan megsértették a svéd jogot és a Stockholmi Kereskedelmi Kamara döntőbírósági szabályzatát, ami alapot szolgáltat az ítélet teljes megsemmisítéséhez.

A stockholmi választott döntőbíróság 2017. december 22-én végleges döntést hozott a Gazprom és a Naftohaz közötti gázszállítási szerződés, 2018. február 28-án pedig az ukrajnai gáztranzitszerződés ügyében. A Gazprom a döntőbírók által elkövetett súlyos eljárási szabálysértésekre hivatkozva a fellebbviteli bíróságon most ezek ellen apellál az ítélet részleges vagy teljes megsemmisítést kérve.

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója szerint a Gazprom áprilisban küldte el a stockholmi választott döntőbíróságnak a Naftohazzal kötött szállítási és tranzitszerződés felbontására vonatkozó iratokat, mert az egyeztetések eredménytelenül zárultak le. Április 4-én járt le a szállítási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásoknak – a nézeteltérés keletkezése óta számított – 30 napos határideje. A tranzitszerződésre vonatkozó 45 napos határidő április 19-én járt le.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója újságíróknak kijelentette, hogy az orosz gázipari vállalat kész tárgyalni tranzitról a Naftohazzal a jelenleg lejáró tranzitszerződés lejárta után, de Ukrajnának meg kell indokolnia az új szerződés gazdasági célszerűségét. Kijelentette, hogy a Gazprom ebben az esetben továbbra is évi 10-15 milliárd köbméter gázt szállíthat majd Ukrajna területén át.

A Gazprom és a Naftohaz között két szerződés van érvényben: az egyik az Ukrajnának szánt, a másik pedig az Ukrajna területén át Európába irányuló gázszállításról szól. Mindkettőt 2009-ben írták alá, és mindkettő 2019-ig hatályos.

A Naftohaz 2012 óta nem használja fel a szerződésben rögzített keretét, 2015 óta pedig egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit. A Gazprom a maga részéről nem szállította le Ukrajnán keresztül a leszerződött gázmennyiséget. 2014-ben a két vállalat peres eljárást indított mindkét szerződés ügyében.

A szállítás ügyében 2017 decemberében hozott döntőbírósági határozat megállapította, hogy a Naftohaz 2 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak a 2013-2014-es gázszállításért (a Gazprom 3,4 milliárd dollárt követelt), egyúttal kevesebb mint egytizedére (52 milliárd köbméterről 5 milliárd – minimálisan 4 milliárd – köbméterre) szállította le a Naftohaz kötelezettségét a szerződés lejártáig.

Idén februárban a stockholmi döntőbíróság döntött a tranzitszerződés ügyében, fenntartva a Gazprom korábbi kötelezettségét (évi 110 milliárd köbmétert). Az orosz vállalatot 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte a tranzitmennyiség alulteljesítéséért.

Márciusban a Gazprom visszatérítette a Naftohaznak a márciusi szállítás előlegét, és értesítette az ukrán vállalatot, hogy megkezdte a szerződések felbontásának folyamatát, ami másfél-két évig is eltarthat. Miller kijelentette, hogy a bíróság kettős mércét alkalmazott és aszimmetrikus döntéseket hozott, ami jelentősen megbontotta a szerződő felek érdekegyensúlyát.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. és a Dunaversitas Egyesület
Balázs Béla Stúdió emlékezetére meghirdeti a XVIII. Lakiteleki filmszemlét.

Helyszín: Lakitelek, Népfőiskola, Kölcsey Ház

Időpont:
2018. november 14-16.

A filmről egy rövid (max. 400 karakter) szöveges leírást is kérünk, mely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Pályázati feltételek:
A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2010 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt.

A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni:
Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (maximum: 26 perc)
Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (maximum: 52 perc)
Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (maximum: 26 perc)
Portré: (maximum: 26 perc)

Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (maximum 10 perc)

Nevezési díj nincs.

Nevezési lap és tájékoztatás kérhető:
NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.
Telefon: +36-76-549-049, e-mail: filmszemle@nepfolakitelek.hu
vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról
http://www.nepfoiskola.lakitelek.hu

Minden alkotást külön DVD-n kérünk beküldeni, DVD formátumban, amelynek mindkét sávjára fel kell írni a műsorhangot. A filmnek asztali DVD-n lejátszhatónak kell lennie!

A borítóján fel kell tüntetni a film címét, valamint az alkotó, vagy alkotóközösség nevét, címét. A lemezen csak egy film legyen, menü nélkül.

A technikailag gyenge minőségű, és a feltételeknek nem megfelelő filmeket az előzsűri elutasítja.

A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2018. október 1.

A nevezők a pályázati feltételek elfogadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött alkotásuk a lakiteleki Népfőiskola archívumába kerüljön.

A nevezett filmek közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó alkotásokat.

Az előzsűri időpontja: 2018. október 9-10.
Helye: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY – H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.

Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 15-ig elektronikus levélben értesítjük.
A zsűri elnöke: Dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező-producer
A zsűri tiszteletbeli elnöke:
Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere.
A vetítések után szakmai vitákat, elemzéseket, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk.

A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek.
Fődíj 1 000 000 Ft.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány Kuratóriumának elnöke
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Sára Sándor, a Dunaversitas Egyesület elnöke

Névnap Kund – magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

Magdolna – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. Idézet

„Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”

Martin Luther King

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csaplovics János (Felsőpribél, 1770. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.). Író, ügyvéd, jószágigazgató. Iskolái elvégzése után törvénygyakornok lett Besztercebányán. 1804-ben Zólyom megye aljegyzője, 1805-ben ügyvédi oklevelet szerzett és a bécsi kancelláriára került.  1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, munkácsi és szentmiklósi uradalmainak igazgatója lett. Gyakran megfordult Munkácson, bár többnyire Bécsben tartózkodott. Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabírájának. Számos bírálatot, humoros elbeszélést, jogi, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikket írt magyar, latin és német nyelven. A Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányával polemizált Dóhovics Vazul munkácsi tudós költő, filozófus.

 Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Mátyás király kezdeményezésére II. Pál pápa engedélyezte egyetem felállítását Pozsonyban (1465)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HOGYAN FOGADD A KRITIKÁT?

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31)

Abban a pillanatban, amint kiemelkedsz a tömegből, az emberek felfigyelnek rád, és nem mindig azok, akiket szeretnél, hogy felfigyelhetnek. Tanulj a kacsáktól! A víz felszínén milyen nyugodt, odalent azonban szorgosan evez úszóhártyás lávaival, és nem bánja, hogy azt a víz elborítja. Az idő a te oldaladon áll. Amikor Nátánaél Jézusra vonatkozóan ezt kérdezte: „Származhat-e valami jó Názáretből?”, Fülöp így válaszolt: „Jőjj, és lásd meg!” (János 1:46). Nátánaél megtette ezt, és tanítvánnyá lett. Gyakran előfordul, hogy amint az események feltárulnak, világossá válik minden, ami miatt kritizáltak, te pedig igazolást nyersz. Ehhez azonban tovább kell haladnod. George Bernard Shaw, az ír drámaíró valóban sok kritikát kapott – de tudta, hogyan kezelje őket. Egyik nyitóelőadása után egy színikritikus kiállt a nézőközönség elé, és ezt mondta: „Ez gyalázatos!” Shaw maga is kiállt, és így válaszolt: „Egyetértek, de mit tehetünk mi ekkora tömeg ellen?” Senkit sem ért több bírálat, mint Pál apostolt, ő mégis ezt írta: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Bátorság nélkül csupán jó ötletek – és tévedések miatti bánkódások – halmaza vagyunk. A legtöbb kihagyott lehetőséget nem hagytuk volna ki, ha hajlandóak lettünk volna túltenni magunkat a kritikákon, és megragadtuk volna, ami kínálkozott. Mindannyian félünk. A különbség azonban ez: a győztesekben erősebb a haladás utáni vágy, mint a kockázat miatti vonakodás. Könnyebb együtt élniük annak emlékével, hogy megpróbálták, de nem sikerült, mint azzal, hogy meg sem próbálták. Tudják, a kudarc a siker elkerülhetetlen része, és tisztában vannak vele, hogy a kudarcok mindig vonzani fogják a kritikát. Mégis, míg mások félnek elindulni egy új lehetőség felé, a győztesek inkább attól félnek, nehogy kihagyják a lehetőséget!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Ukrajna és Bulgária megegyeztek abban, miszerint aktivizálják Odessza megye és a bulgáriai Várna közötti útvonal megépítését Románián keresztül. A hírt Petro Porosenko tette közzé Facebook-oldalán a Bojko Borisz bolgár miniszterelnökkel folytatott tárgyalást követően.

Az ukrán elnök abban reménykedik, hogy az útvonal megépítésében segítségükre lesznek az Európai Uniós erőforrások. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy néhány óra alatt el lehessen jutni Odesszától Várnáig” – olvashatjuk a közleményben.

Az Európai Unió a védelem és a biztonság kérdéseiben nem fog hátat fordítani az Egyesült Államoknak – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken egy, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon megtartott pódiumbeszélgetésen.

A fórumon a francia vezető mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel együtt vett részt.
Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és az EU ellenzi és károsnak ítéli meg a területen kívüli hatállyal meghirdetett amerikai szankciókat. Az iráni atomalkuval kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatér a tárgyalásokhoz.
A francia elnök elhibázott döntésnek minősítette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból az általa Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálembe helyeztette át nagykövetségét. Úgy vélekedett, hogy Trump elvesztette a klímaváltozás ügyében vívott küzdelmet, mert a világ többi országa részese maradt a párizsi egyezménynek.
Macron elmondta, hogy egy olyan Európában hisz, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és hogy hisz a francia-orosz kapcsolatokban. Úgy vélekedett, hogy néhány gazdasági szektort le kell választani a geopolitikáról és politikamentessé kell tenni. Arra szólította fel Oroszországot, hogy ne lépjen ki az Európa Tanácsból. Ugyanakkor közölte, hogy Franciaország nem vonja vissza a szankciókat, ha Ukrajna ügyében nem történik haladás.
A fórumon az orosz elnök tagadta, hogy 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött orosz rakéta lőtte volna le a malajziai utasszállító gépet. Mint mondta, Moszva csak akkor fog megbízni az üggyel kapcsolatban folytatott vizsgálat végkövetkeztetésében, ha azokban maga is teljes értékűen részt vehet.
Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a régóta esedékes párbeszédre az Egyesült Államokkal, de, mint mondta a Trumppal tartandó csúcstalálkozója jelenleg számos probléma miatt nem körvonalazódik. Megismételte, hogy orosz részről nem történt beavatkozás a 2016-os amerikai választási kampányba. Mint mondtam Moszkva mind Washingtonnal, mind Brüsszellel jó kapcsolatokra törekszik.
Az elnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy a biztonságpolitikában és a gazdaságban vagy térjenek vissza a régi játékszabályokhoz, vagy vezessenek be újakat. Az orosz evezető – az amerikai protekcionista intézkedésekre utalva – elismerte, hogy a Világkereskedelmi Szervezet “nem tökéletes”, de annak rendszerében nincsenek meghaladhatatlan problémák, és annak alternatíva felkínálása nélküli felmondása felborítaná a világgazdasági egyensúlyt és megszűntetné a kereskedelmi viták rendezésének fórumát.
Putyin szintén elutasította az amerikai jog területen kívüli alkalmazását és a szankciók alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha a labdarúgást a cselgáncs szabályai szerint játszanák.
Hangot adott meggyőződésének, hogy az iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása veszélyes instabilitáshoz vezet, és hogy Izrael számára újabb fenyegetést jelent majd, ha Teherán – amely eddig tartotta magát a megállapodáshoz – feléleszti katonai nukleáris programját.
“Ha a nemzetközi szerződéseket négyévente felülvizsgálnák, nem lenne perspektívája a tervezésnek” – mondta.
Putyin, megjegyzését tréfának szánva, azt mondta Macronnak, hogy Oroszország segít majd megvédeni Európát, ha az Iránnal kapcsolatos válság elmélyülne az Egyesült Államokkal. A francia elnök azt válaszolta, hogy Franciaország és szövetségesei meg tudják védeni magukat.
Belső ügyekről nyilatkozva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy nem törekszik majd egy harmadik elnöki ciklusra. Ígéretet tett arra, hogy hazájában a világ legmagasabb szabványainak megfelelő üzleti környezetet fognak kialakítani, és hogy az orosz vezetés “ki fogja terjeszteni a szabadság terét”.
“A korlátozások megszűntetése és a törvények liberalizálása elsősorban a mi polgáraink érdekeinek és igényeinek felel meg” – mondta.
Putyin szerint Oroszország számára “feltétlen értéket” jelent az állami szuverenitás biztosítása és a nemzeti önazonosság megőrzése, ami mellett erős fejlődési lendületet kell venni annak érdekében, hogy az ország a világ élvonalába kerüljön mind az életminőség, mind a technológiák tekintetében-
Abe a fórumon hangsúlyozta, hogy Japánnak és Oroszországnak meg kell kötnie a békeszerződést a széleskörű együttműködés kibontakoztatása érdekében. A japán kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a kétoldalú viszonyban stabilitás alakul ki, akkor a Tokió által vitatott hovatartozású, orosz fennhatóság alatt álló déli Kuril-szigetcsoport a kétoldalú kooperáció jelképévé, a két ország pedig a béke támaszává válhat a Föld északi és keleti féltekéjén, ami hozzájárulhatna az észak-koreai probléma megoldásához.
A japán kormányfő azt hangoztatta, hogy a Tokió által előterjesztett nyolcpontos együttműködési terv összhangban áll Putyinnak az elnöki beiktatása napján meghirdetett, az orosz életszínvonal növelését és a strukturális reformokat célzó programjával.
Putyin és Abe szombaton Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd Moszkvában.

Felhívásban követelte pénteken az Európai Filmakadémia a nemzetközi tiltakozás ellenére Oroszországban politikai perben 20 év szigorított fegyházbüntetésre ítélt, négy éve orosz börtönökben raboskodó ukrán filmrendező, Oleg Szencov szabadon bocsátását – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.
Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.
Oleg Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.
A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

Nem orosz légelhárító rakéta lőtte le 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött a malajziai utasszállító gépet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

“Természetesen nem” – felelt Putyin az erre vonatkozó kérdésre.
“Ismétlem, több verzió is létezik, egyebek között olyan verzió, hogy ez az az ukrán hadsereg rakétája vagy repülője volt, és így tovább. De megismétlem, nincs semmi, ami végleges következtetésként bizalmat ébresztene bennünk, és ilyesmi nem is lesz, amíg nem vehetünk részt teljes értékűen a vizsgálatban” – mondta.

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a “holland nyomozók” szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.
A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.
“A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy – több mint valószínű – az ukrán fegyveres erők tulajdona” – hangoztatta a védelmi tárca.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva – az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.
Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére.
“Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.
Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők “egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, “meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan” adatokat.
Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel szállították be az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. Szkripalt és lányát időközben kiengedték a kórházból és Julija szerdán jelent meg először a nyilvánosság előtt egy a videofelvételen. A Reuters hírügynökség által ismertetett közleményében leszögezte: hálás az Oroszország nagy-britanniai nagykövetsége által felajánlott segítségért, de nem kíván élni vele. Reméli viszont, hogy egy nap majd hazatérhet Oroszországba.

A Rákóczi-szabadságharc előzményeit felelevenítő zászlóbontási vonulást, a korhoz illő népi ruhákat, feldíszített lovasszekereket, vásárt, szabadtéri koncertet és még sok mást láthatunk Beregszász központi terén május 25-én.

A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet idén is megemlékezett a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai előzményeiről. A 2017-es esztendő óta a szervezet a Beregszászi Városnapok keretein belül szervezi meg a programot, így ezen a napon – mint azt a korábbi évek során is – betekinthettünk a történelem egy kis részébe, melynek oly nagy hatása volt a jelen korra.
A rendezvénysorozat keretein belül megismerkedhettünk megannyi népi játékkal, szakmával, illetve magunk is kipróbalhattuk azokat. A korhű öltözékekben vonuló fiatalok pedig igazi Rákóczi-kori hangulattal töltötték meg Beregszász főterét.

Az egész napos programot Rúzsa Magdi szabadtéri, ingyenes koncertje koronázza meg.

A városnapok keretein belül fellépnek majd kicsik és nagyok egyaránt, továbbá különböző sportversenyekre, illetve vetélkedőkre is sor kerül május 25-e és 27-e között.

A zászlóbontási ünnepség részletes programja ITT, a Beregszászi Városnapok részletes programja pedig ITT érhető el.

Kárpátalja.ma

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának 2017-es jelentése szerint az élet szinte minden területén felerősödött a magyarellenesség Romániában. A jelentést Benkő Erika parlamenti képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője ismertette pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

Az eseményről kiadott közlemény szerint a magyarellenes diskurzus a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikában is erősödött. Nem szokatlan Romániában, hogy a politikusok a magyar közösség ellen uszítással próbálnak politikai tőkét kovácsolni. “Támadás alatt áll a magyar intézményrendszer, elsősorban a magyar iskolahálózat, sérülnek a tanulók nyelvi jogai, az egészségügyben a magyar nyelv használata esetleges és személyekhez kötött, nincs magyar nyelvű, írott egészségügyi tájékoztatás, nincs megnyugtatóan rendezve a magyar feliratok ügye, és nem biztosított a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban” – részletezte Benkő Erika. Hozzátette: csak a büntetőperekben biztosítják a tolmácsot a magyar feleknek, a polgári perekben az érintetteknek kell a tolmácsolás költségeit fedezniük.
A jogvédő szervezet megállapította: a magyar szimbólumok ügye továbbra is megoldatlan, nem szabad használni a székely zászlót, egyes megyék lobogóit, és Erdély zászlójának a használatát is kifogásolták a hatóságok.
“Románia nemcsak, hogy nem modellértékű ország kisebbségi jogainak tekintetében, de visszalépések tapasztalhatóak a közösségi jogok terén” – hangsúlyozta a képviselő. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nemcsak a problémákat foglalta össze jelentésében, hanem javaslatokat is tett az ügyek megoldására.
“Azt gondolom, hogy egyetlen, a magyarságot ért diszkriminációs ügyet sem lehet szó nélkül hagyni. Világossá kell tennünk mindenki számára, hogy a közösségünket ért támadásokra a rendelkezésünkre álló minden eszközzel válaszolni fogunk” – jelentette ki a politikus. Mint részletezte: Diszkriminációellenes Tanácshoz, az Országos Audiovizuális Tanácshoz, a Román Labdarúgó Szövetséghez, az ügyészséghez és a bíróságokhoz is fordultak egyes ügyekkel. Emellett nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi közvélemény tájékoztatására. A jogvédő szolgálat 2017-es jelentését is elküldik a jelentős nemzetközi súllyal rendelkező bukaresti nagykövetségeknek.

Petro Porosenko ukrán elnök utasította pénteken a kijevi külügyminisztériumot: haladéktalanul tegyen javaslatokat arra vonatkozóan, miként csatlakozhat Ukrajna a holland és az ausztrál kormány által indítandó nemzetközi jogi eljáráshoz, amely Oroszország felelősségét fogja vizsgálni a malajziai utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti tragédiájával összefüggésben.

A holland és az ausztrál kormány pénteken bejelentette, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli az Ukrajna szakadár ellenőrzés alatti keleti részében 2014. július 17-én lelőtt gép katasztrófájáért. A két ország az előző nap nyilvánosságra hozott nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján jogi lépéseket tesz a felelősség megállapítására.
Hollandia és Ausztrália döntése “szervesen kiegészíti” azt keresetet, amelyet Ukrajna indított az ENSZ-bíróságon Oroszország ellen a terrorizmus támogatásának tilalmáról szóló egyezmény megszegése miatt – vélekedett a Facebook közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Porosenko elnök.
Az államfő szerint ez egy rendkívüli fontosságú lépés azon az úton, amely elvezethet ahhoz, hogy Oroszországot jogilag felelősségre vonják nemzetközi kötelezettségei sorozatos megsértéséért.
Porosenko felhívta egyúttal az egész civilizált világot, hogy csatlakozzon azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az utasszállító lelövésében szerepet játszók felelősségre vonására irányulnak, miként azt előírja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. július 21-i, 2166-os számú határozata.
A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – csütörtökön kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják azt, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában – elékeztetett az ukrán UNIAN hírügynökség. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

A túlzott sófogyasztás vérnyomásproblémákat, puffadást, vizesedést okozhat és akár vesekövek kialakulásához is vezethet.

Az ajánlott napi sóbevitel mennyisége 2300 milligramm, amely egy evőkanálnyinak felel meg. Ha pedig valaki elmúlt 50 éves, magas a vérnyomása, cukorbeteg, illetve afro-amerikai származású, akkor 1500 milligrammnál több nem javasolt neki. Érdemes betartani ezeket az ajánlásokat, mivel a túlzásba vitt sóbevitelnek komoly egészségügyi következményei is lehetnek.

Vesekövek, vesebetegség kialakulása
A veséket nagyon megterheli, ha túl sok sót fogyasztunk, ráadásul folyadék-visszatartást is eredményezhet. Hosszú távon megnövekszik a vizeletben a kalcium mennyisége, amely ha kikristályosodik, akkor vesekövek kialakulásához vezethet.

Puffadás, ödéma
Egy sok sót tartalmazó étkezés után nem ritka, hogy felpuffadunk, felvizesedünk, mivel ilyenkor sok vizet tart vissza a szervezetünk. Ez egészséges emberek esetében szerencsére nem túl gyakori, és nem is ad okot különösebb aggodalomra, mivel általában néhány óra múlva magától is elmúlik. Ha azonban nem, és ödémásodást tapasztalunk az arcon, a karokon, a lábakon, és a bokákon, illetve minden étkezés után ilyesmivel találkozunk, akkor ez azt jelzi, hogy vesénk, illetve folyadékháztartásunk nem működik megfelelően, ezért sürgősen csökkenteni kell a sóbevitelünket. Emellett érdemes lehet az orvost is felkeresni.

Folyadékvesztés
Ha a szervezetben található túl sok só miatt a vesék nem működnek megfelelően, akkor a szervezet vizet vonhat el a sejtektől, ami dehidratációhoz vezethet. Ilyenkor fokozott szomjúságérzetet, hányingert, gyomorgörcsöt, hasmenést is tapasztalhatunk. Ebben az esetben érdemes sok folyadékot fogyasztani, ami közömbösíti a felesleges sót és rehidratálja a sejteket is. A folyadékbevitel megnövelése egyébként az ödémásodás esetében is segíthet.

Magas vérnyomás
Vérnyomásunk az egészséges szint fölé emelkedhet, ha túl sok sót viszünk be. Ez megnöveli a stroke, a szívroham, illetve a szívleállás kockázatát is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a magas vérnyomásra hajlamosak mindig ügyeljenek rá, hogy semmiképp se lépjék túl a napi sóbevitel ajánlott mennyiségét.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a gödöllői Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karával együttműködve felvételt hirdet Ukrajnában nem akkreditált Élelmiszermérnök képzési programra, melyre érettségi bizonyítvány megszerzése után lehet jelentkezni, független tesztelésen szerzett szertifikátok benyújtása nélkül.A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara várja azok jelentkezését, akik érdeklődnek az élelmiszeripar, azon belül a borászat, tej- és húsfeldolgozás, élelmiszer tartósítás, édes- és sütőipar, sörkészítés iránt. A két felvételi tárgy közül az egyik agrár-élelmiszeripari termelésben szerzett, igazolt 5 éves szakmai tapasztalattal kiváltható, amely maximális pontot jelent a pontszámítás során. További információ a Kar honlapján a “Felvételizőknek – Határon túli képzések” oldalon olvasható, valamint érdeklődni lehet a +36 (1)-305-7293 telefonszámon is.”
A képzési programokra történő jelentkezési határidőkről a Főiskola honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. A jelentkezés kezdete: július 12.
További információk a (+3803141)-2–43-43-as telefonszámon, a www.kmf.uz.ua honlapon vagy a főiskola felvételi irodájában kaphatók.

 

Menetrend szerinti buszjárattal ütközött egy személygépkocsi a Kijev-Csap autóút beregrákosi szakaszán május 24-én délután.

A helyi rendvédők tájékoztatása szerint a VAZ 2199 márkájú személygépkocsi vezetője Ungvár irányába haladva áttért a szomszédos sávba, amikor az ellentétes irányba haladó Kinlódj-Munkács buszjáratba ütközött. A balesetet okozó gépjármű nagymértékben megsérült és a vízelvezető árokba borult, a buszt egy helyi udvar kerítése állította meg. A várkulcsi (klucsárki) származású gépkocsivezető lábtörést szenvedett, a buszban utazók kisebb fizikai sérülésekkel megúszták a balesetet.
Helyszíni szemtanúk elmondása szerint a gépkocsivezető feltehetőleg alkohol hatása alatt állt, járművében egy megkezdett üveg italt találtak.
A hatóságok vizsgálatot indítottak a baleset körülményeinek és okainak a kiderítésére.

Kárpátalja.ma

Az orosz külföldi katonai hírszerző ügynökség (GRU) embere az az ügynök, aki mások mellett felelőssé tehető a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövéséért – közölte az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit tényfeltáró platform pénteken. Az Orion vagy Andrej Ivanovics fedőnevű ügynökről van szó, akit szerintük a valóságban Oleg Ivannyikovnak hívnak.

A megállapítás szerint a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.
Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is – közölték.
Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a teljes legénység életét veszette. Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Szerdán, május 23-án az Asztély–Beregsurány határátkelőn a Munkácsi Határőrosztag munkatársai feltartóztattak egy férfit, aki határellenőrzés nélkül próbált meg Magyarországra jutni.

A gyalogosan közlekedő férfiről, aki igyekezett kikerülni az okmányellenőrzést, kiderült, hogy egy 29 éves kárpátaljai lakos. A határőrök számára ismertté vált az a tény, hogy a Munkácsi Városi-Járási Bíróság határozata értelmében a férfi 63 évig nem utazhat külföldre, mivel nem fizet gyermektartási díjat. Az illető ennek tudatában megpróbált törvénytelenül a szomszédos Magyarországra jutni.

Az esetet jegyzőkönyvezték, és az okmányokat megküldik a bírósághoz.

Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországnak felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti lelövésében – közölte a holland kabinet pénteken.

Nyilatkozatában a holland kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.
A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a teljes legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.