Fél év után sikerült teljesen eloltani Kalifornia történetének legnagyobb erdő- és bozóttüzét, amely december 4-én kezdődött Los Angelestől északnyugatra, és hivatalosan idáig tartottak az oltási munkálatok. A tűzvészben két ember vesztette életét.
A Los Padres nemzeti park helyi idő szerint pénteken jelentette be hivatalosan a Thomas névre keresztelt tűzvész végét, miután több mint két hónapon át nem keletkeztek újabb tűzgócok a térségben. A kárfelszámolás azonban még korántsem ért véget, helyre kell állítani a megsemmisült infrastruktúrát és lakóépületeket.
Még tavaly decemberben csaptak fel az első lángok Los Angelestől északnyugatra, és nagyjából egy hónapra rá sikerült megfékezni a lángok terjedését. A tűz csaknem 1140 négyzetkilométeres területen pusztított, több mint ezer lakóépület és létesítmény vált a lángok martalékává. Két ember – köztük egy tűzoltó – halálát hozzák összefüggésbe a tűzvésszel.
Ez volt Kalifornia történetének legnagyobb kiterjedésű erdő- és bozóttüze. Az eddigi legnagyobb a 2003-ban San Diego közelében pusztító erdőtűz volt, amely 15 emberéletet követelt. A Thomas kiterjedésében fél négyzetkilométerrel haladta meg azt.
Arkagyij Babcsenko Kijevben élő orosz újságíró megrendezetett gyilkosságának köszönhetően 47 potenciális áldozat neve vált ismertté az ukrán hatóságok számára – közölte pénteken Jurij Lucenko ukrán főügyész a Facebookon.
Előző nap a főügyészség még csak annyit közölt, hogy egy harminc nevet tartalmazó listát sikerült megszerezniük a Babcsenko elleni gyilkosságot szervező, őrizetbe vett ukrán férfitól. Larisza Szarhan, a hivatal szóvivőjének szavai szerint ezen a listán Ukrajnába menekült orosz ellenzékiek, jórészt újságírók szerepelnek, akiket Babcsenkóhoz hasonlóan meg akartak öletni.
A főügyész mostani Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a merényletek 47 potenciális áldozata zömében közismert ukrán és “volt oroszországi” újságíró. Hozzátette: már tájékoztatták őket a veszélyről, és jelenleg védelmüket szervezik.
Hozzátette, hogy a nyomozóhatóságok fontos bizonyítékokhoz jutottak Borisz Herman, a Babcsenko megölésének megszervezésével meggyanúsított ukrán férfi és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatokról, amelyeket később tárnak a nyilvánosság elé.
A főügyész és Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a nap folyamán tájékoztatták a G7 országok, valamint Norvégia, Ausztrália, az Európai Unió és az Európa Tanács Kijevben akkreditált diplomáciai képviseleteinak a vezetőit arról, miért volt szükség az újságíró halálának megrendezésére.
A nagyköveteknek kifejtették, hogy a különleges művelet e formája lehetővé tette Babcsenko halálának megelőzését, továbbá dokumentálhatták a gyilkosság szervezőjének lépéseit, és bizonyítékokat szerezhettek a szervező és a megrendelő kapcsolatairól.
A főügyész ígéretet tett arra, hogy a művelet részleteit, amint az a nyomozás szempontjából lehetővé válik, azonnal nyilvánosságra hozzák.
Kedd este arról jelentek meg hírek, hogy a 41 éves orosz állampolgárságú, Vlagyimir Putyin orosz elnököt ádázul bíráló orosz újságírót, tévés műsorvezetőt, Arkagyij Babcsenkót lelőtték kijevi lakásának küszöbén. Három lövést kapott a hátába, és kórházba szállítás közben, a mentőben belehalt sérüléseibe.
Szerda este Vaszil Hricak, az SZBU vezetője bejelentette, hogy az újságíró él, megölését az ukrán titkosszolgálat rendezte meg, mert valóban az életére törtek, méghozzá az orosz titkosszolgálatok megbízásából.
Aznap őrizetbe is vették azt az ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz titkosszolgálatok megbízásából ő szervezte meg a gyilkosságot, pontosabban, felbérelt egy férfit Babcsenko megölésére. Az illető Borisz Herman, a Smajszer fegyvergyártó vállalat igazgatója. A férfit csütörtökön az illetékes kijevi kerületi bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A gyilkosságra felbérelt férfi – aki korábban a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél – rögtön jelentette az SZBU-nak, amint Herman megkereste őt ajánlatával.
Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből. Idézet
„Vannak az életünkben olyan események, amelyekről – miközben javában zajlanak még – tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen egy-egy jó beszélgetés, egy ölelés, néha egy szép zene; amíg éled, egy Hang azt mondja benned: “szívd magadba jó mélyen ezt az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át!” Ne felejtsd el!… Ide vissza kell találnod, mindig!”
Müller Péter
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Ortutay Elemér (Ungvár, 1916. június 2. – Ungvár, 1997). Görög katolikus lelkész, teológiai tanár. 1934-ben érettségizett a beregszászi gimnáziumban. Tanulmányait Ungváron, Olmützben és Budapesten folytatta. Sztojka Sándor munkácsi püspök szentelte pappá 1941. október 5-én. 1941-től 1945-ig az ungvári leány-és fiúgimnázium hittantanára volt. 1942. március 24-én Budapesten teológiai doktorrá avatták. 1945-49-ben Ungvár-Ceholnyén volt segédlelkész, 1947-49-ben teológiai tanár az ungvári papi szemináriumban. 1949. augusztus 29-én az aposztázia elutasítása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták. Október 5-én 25 évi munkatáborra, 5 évi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték,Vorkutába vitték, az ottani szénbányában dolgoztatták. 1956. augusztus 20-án szabadult. 1956 – 76 között az ungvári kerámiagyárban dolgozott. Titokban folytatta tanári munkáját, görög katolikus papokat készített fel a szolgáltra, 1989-től ismét görög katolikus lelkészként működött. 1991-ben a Római Katolikus Hittudományi Akadémián átvette aranydiplomáját, aranymiséjét 1991. október 6-án celebrálta Ungváron. Írásai a Kárpáti Igaz Szó, az Új Ember, az Igen, a Görög Katolikus Szemle stb. hasábjain jelentek meg.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– IV. Béla az ispotályos (johannita) rendre bízza a déli határszakaszok védelmét, a lovagoknak részt kellett vállalniuk a várépítésben is (1247).
– Majdnem mi, magyarok rendeztük az első újkori olimpiát, ugyanis Athén gazdasági és belpolitikai okokból bizonytalankodott. Sajnos a magyar kulturkormányzat „packázott” – írták a korabeli lapok – ezért az eredeti terv szerint, Görögországban bonyolították le a játékot (1896)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
URALKODJ MAGADON! (2)
„Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól.”
(Példabeszédek 23:16)
Indulataink kezeléséhez a Biblia két fontos alapelvet tanít: 1) Ne hibáztass másokat! Csak azért mutogatunk a másikra, hogy magunkról elhárítsuk a felelősséget. „Ha időben ideértél volna, nem kellene nyaggatnom téged.” Vagy: „Ha nem nyaggatnál folyton, akkor talán elkezdenék jobban odafigyelni az időre.” Az ilyen szavak nem segítenek, csak ellenségessé teszik a másik személyt, fenntartják a haragot, nem a kívánt eredményt hozzák. 2) Ne használd a szavakat fegyverként vagy eszközként mások leuralására. Fékezd indulataidat, csak egészséges módon fejezd ki érzéseidet! Ne feledd a célod az, hogy megold a problémát, és erősítsd a kapcsolatot, nem az, hogy hagyd elfertőződni a sebet. Könnyen fog menni? Nem. Éppen ezért van szükséged Isten segítségére. A Biblia azt mondja, hogy a szavak összehúzhatják a másik ember lelkét (Id. Példabeszédek 18:14), összetörhetik a szívét (Id. Példabeszédek 15:4), és tönkretehetik a kapcsolatokat (Id. Példabeszédek 18:21). Salamon azt mondta, hogy a bántó szavak a zsigerig hatolnak (Id. Példabeszédek 26:22). Amít kimondunk, az talán egész életében végigkíséri a másik személyt, egészen a sírig. Ezt akarod? Biztos nem! Másrészt a helyesen kezelt harag miatt nem kell, hogy a bűntudat kínozzon. tanulj meg különbséget tenni a harag között, amit érzel, és a szavak között, amiket kimondasz. A harag feltárhatja, hogy min kell változtatni egy kapcsolatban. Ezért kérd Isten, mutassa meg, hol van szükség változásra – először benned, és csak aztán a másikban!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk
A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik. Kivégzésük történetét a hóhértól hallotta, és márványtáblába vésett költeményben örökítette meg az eseményt a pápa. Egy berekben fejezték le őket, de testüket átvitték a Via Labicanán lévő két babérfához. Sírjuk körül híres temető alakult ki, ahol a keresztény Nagy Konstantin császár bazilikát emelt tiszteletükre. Itt volt eltemetve Szent Heléna (Ilona), a császár édesanyja is.
bacskaplebania.hu
Április óta a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest kínai (tibeti) oldalán gyűjtötték a széthagyott szemetet – írta a Global Times című kínai napilap.
A tibeti turisztikai hatóság takarítóakciójának keretében nagyjából 5,2 tonna háztartási hulladékot, 2,3 tonna emberi ürüléket és egy tonna hegymászó-felszerelést hozott le egy 30 fős csapat a Tibet és Nepál között magasodó 8850 méteres hegyről.
A takarítóbrigád szerint a hulladékok begyűjtése majdnem ugyanolyan megterhelő, mint a csúcs meghódítása, ugyanis a kimerítő munka miatt az embernek nagyobb az oxigénigénye. A tavalyi mászószezonban 202-en értek fel a csúcsra a tibeti és 446-an a nepáli oldalról, miközben több ezer turista kereste fel az alaptáborokat a hegy mindkét oldalán.
Az egyre melegedő globális éghajlat hatására kiolvadnak azok a hulladékok, amelyeket az elmúlt évtizedek során hagytak maguk után a hegymászók, ami komoly aggodalmakat szül Nepálban, Indiában és Kínában is, ahol szigorú intézkedésekkel próbálják javítani a levegő, a víz és a talaj minőségét.
A tibeti hatóságok 2015 óta minden hegymászónak adnak két szemeteszsákot, amelyet legkevesebb 8 kilogrammnyi hulladékkal megtöltve kell visszahozniuk, és minden hiányzó kilogramm után 100 dollár bírságot kell fizetni. Nepálban is hasonló szabályokat vezettek be. Kína környezetbarát vécék és hulladékgyűjtő pontok kiépítését is tervezi a hegyen.
Előreláthatólag június 11-én Berlinben találkoznak a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország külügyminiszterei – jelentette be Heiko Maas, a német diplomácia vezetője pénteken a Donyec-medencei Mariupol városában ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A német külügyminiszter előző nap érkezett kétnapos látogatásra Ukrajnába, csütörtök este Kijevben fogadta őt Petro Porosenko ukrán elnök, pénteken pedig Klimkinnel együtt a Donyec-medencébe utazott.
“Tegnap és az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattam a francia, az orosz és az ukrán külügyminisztériumok vezetőivel. Örülök hogy végül sikerült megállapodnunk egy külügyminiszteri szintű normandiai találkozóban, amely június 11-én lesz Berlinben – közölte Maas.
Klimkin hozzátette, hogy a találkozón egyebek mellett szó lesz majd az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött, illetve a Donyec-medencében szakadárok fogságában lévő ukrán foglyok kiszabadításáról, valamint a kelet-ukrajnai ENSZ-békefenntartó misszió lehetséges formátumáról.
Utóbbival kapcsolatosan az ukrán miniszter leszögezte, hogy ennek valódi békefenntartó küldetésnek kell lennie, nem valami – mint fogalmazott – “félrevezetésnek, ami a mostani orosz gyakorlatban jellemző”. “Most azt látjuk, hogy Oroszország saját protektorátusának legitimálására törekszik a Donyec-medencében, eközben destabilizálni próbálja a demokratikus Ukrajnát” – fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy egy valódi missziónak hozzá kell járulnia a Donyec-medence biztonságának megteremtéséhez, ezt követően pedig vissza kell venni az ellenőrzést a megszállt területek felett, majd el kell kezdeni a felkészülést a demokratikus választások megrendezésére.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy februárban elmaradt a normandiai négyek külügyminiszteri szintű találkozója, amelyet a müncheni biztonsági konferencia alkalmával terveztek megtartani, mert az orosz félnek nem volt rá szabad ideje. Moszkva annak idején “időpont-egyeztetési problémákkal” magyarázta a találkozó meghiúsulását.
Az ukrán határátkelő számítástechnikai rendszerének meghibásodása miatt szünetelt a határátléptetés.
Az ukrán határőrizeti szerv tájékoztatása szerint számítástechnikai rendszerük meghibásodását a szakemberek elhárították. Minden ukrán-magyar közúti határátkelőhelyen zavartalan a ki- és beléptetés június 1-jén 16 óra 15 perctől.
Magyar feltaláló nyerte a brüsszeli Európai Üzleti Csúcstalálkozó keretében átadott Az Év Innovátora díjat. Imre Krisztián az elismerést az EVA megálmodásával érdemelte ki, ami egy olyan, gépi látást alkalmazó okosszemüveg, amely a vakok és látássérültek beltéri és kültéri mobilitását segíti.
Az Európai Üzleti Csúcstalálkozó (European Business Summit) keretében idén először adták át Az Év Európai Vezetői díjakat, ezzel elismerve az üzleti, politikai, vállalkozói és innovációs élet kiemelkedő eredményeit. Ezek közül nyerte el Imre Krisztián, az EVA Vision alapító ügyvezetője látássérültek mobilitását segítő szemüvegével Az Év Innovátora díjat. „Az EVA (Extended Visual Assistant) egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható okosszemüveg, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a környezet információit, majd ezekről élőszóban tájékoztatja a viselőjét” – mondta el Imre Krisztián.
A Vakok Európai Szövetsége (EBU) szerint Európában közel harmincmillió látásában akadályozott ember él. Számukra a legtöbb hétköznapi tevékenység, így az utazás és a városi közlekedés már önmagában is nagy kihívást és ezzel együtt stresszt is jelent.
Segítség a tájékozódáshoz
„A látáskorlátozottak harminc százaléka sajnos el sem hagyja az otthonát segítség nélkül, miközben a szociális segítők száma egyre csökken, és sajnálatosan a vakvezető kutyák kiképzése sem tud megoldást adni a tömeges igényre. Éppen ezért mi olyan megoldásban gondolkodtunk, ami bárki számára segítséget nyújthat a beltéri és kültéri tájékozódáshoz egyaránt. Az eszközzel az volt a célunk, hogy azokat a tárgyakat, mindennapi helyzeteket is felismerhetővé tegyük, amelyek tapintás vagy hallás útján nem érzékelhetők, mint például egy járdára behajló faág, egy lépcső vagy egy szinte zajmentesen közlekedő, az utakon egyre nagyobb számban előforduló elektromos autó” – tette hozzá Imre Krisztián.
Az ukrán határőrizeti szerv számítástechnikai rendszerének meghibásodása miatt szünetel a határátléptetés.
Az ukrán határőrizeti szerv tájékoztatása szerint számítástechnikai rendszerük meghibásodott, ezért nem tudják átléptetni az utasokat. Ennek következtében minden ukrán-magyar viszonylatú közúti határátkelőhelyen szünetel a ki- és beléptetés június 1-jén 14 órától. A leállás a gyalogos és a gépkocsi forgalmat egyaránt érinti.
A határátkelő munkatársai arra kérik az utazókat, hogy aki teheti, egyelőre ne induljon el, a várakozóktól megértést és türelmet kérnek. Az ukrán határőrizeti szerv tájékoztatása szerint a szakemberek megkezdték a hiba elhárítását.
Lemond ukrán állampolgárságáról Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi Ukrajina hírportál hazaárulással gyanúsított főszerkesztője, és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kér védelmet – jelentette be maga az ukrán-orosz kettős állampolgárságú újságíró a dél-ukrajnai Herszon városi bíróságán folyó tárgyalásán.
“Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordulok, akit személyesen ismerek, és akivel több jó dolgot is véghezvittünk. Kijelentem, hogy lemondok ukrán állampolgárságomról, és ettől a perctől fogva csakis orosz állampolgárnak tekintem magamat. Putyin elnökhöz fordulok azzal a kéréssel, hogy biztosítson nekem jogi védelmet, és tegyen lépéseket kiszabadításom érdekében” – idézte a Hromadszke ukrán hírportál a főszerkesztőt helyszíni tudósításában.
Május 15-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai házkutatást tartottak a RIA Novosztyi orosz hírportál ukrajnai változataként működtetett internetes kiadvány kijevi irodájában, főszerkesztőjét őrizetbe vették, és hazaárulással gyanúsították meg.
Jurij Lucenko ukrán főügyész aznap kijelentette: a nyomozó hatóságoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy a RIA Novosztyi Ukrajina jó fizetségért ukránellenes támadásokat hajtott végre az ország ellen folyó “dezinformációs háborúban”.
Viktor Kononenko, az SZBU helyettes vezetője szintén aznap sajtótájékoztatót tartott, amelyen nyilvánosságra hozta, hogy Visinszkij kettős állampolgár, és a házkutatás során megtalálták orosz útlevelét. Szavai szerint a férfi havi 53 ezer eurót kapott Oroszországból azért, hogy az ukrán fegyveres erőket lejárató anyagokat készítsen. Elmondta, hogy Visinszkij 2014-től kezdve – több más újságíró támogatásával – az önkényesen kikiáltott Moszkva-barát kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár “népköztársaságok” melletti “aktív támogató tevékenységet” folytatott.
Ukrán sajtóértesülések szerint az újságíró még 2014 tavaszán ukránellenes anyagokat készített az Oroszország által katonailag megszállt, majd Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, amiért “a Krím visszatéréséért” elnevezésű oroszországi állami kitüntetést kapott, amit szintén megtaláltak nála a hatóságok a házkutatáskor.
A herszoni bíróság május 17-én hozott döntést arról, hogy Visinszkijt óvadék ellenében sem bocsátja szabadon, hanem hatvan napra előzetes letartóztatásba helyezte. A védelem megfellebbezte a határozatot.
Moszkva heves tiltakozással reagált a Visinszkij elleni eljárásra. Visinszkij nem ismeri el az ellene felhozott vádakat, őrizetbe vételét pedig provokációnak minősítette.
A Ria Novosztyi Ukrajina hírportál nemrég felkerült az Ukrajna által szankciókkal sújtott magán- és jogi személyek kibővített listájára, május 15-e óta az oldaluk nem frissül.
Még idén létrejöhet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozója – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában újságíróknak.
Peszkov az észak-koreai hírügynökség közlését erősítette meg. Cáfolta viszont azt az értesülést, amely szerint a még csak előkészítés előtt álló megbeszélés helyszíne Peking lenne.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy tárcavezetője, az észak-koreai fővárosban tárgyaló Szergej Lavrov oroszországi látogatásra hívta meg Kim Dzsong Unt. Idén van a 70. évfordulója egyébként annak, hogy Moszkva és Phenjan diplomáciai kapcsolatot létesített egymással.
A Duna Aszfalt 19 millió forinttal segíti a Kárpátaljai Szövetség hadiárváknak és művészeti iskolás gyerekeknek szervezett rehabiltációs és alkotótáborát. A 250 résztvevő ellátását fedező támogatást jelképező csekket pénteken adták át Balatonföldváron, a tábor helyszínén.
Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke az eseményen újságíróknak azt mondta: példátlanul nagy összeghez jutott az 1989 óta működő szervezet, amely május végétől augusztus végéig több turnusban, képzőművészek és zenészek közreműködésével 350-400 kárpátaljai gyermek európai színvonalú táboroztatását biztosítja.
Lehel Zoltán, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke azt hangsúlyozta, hogy a számos autópálya-építésen és külföldön is egyre többet tevékenykedő cég a társadalmi felelősségvállalása jegyében fontosnak tartja a külhoni magyar fiatalok segítését.
Százöt kerékpáros állt rajthoz a gyermeknap alkalmából tartott versenyen, melyet a Bicikli Civil Szervezet, a Városi Tanács, valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa szervezett – számolt be Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közösségi oldalán június 1-én.
A futam legifjabb résztvevője mindössze ötéves volt. A versenyt követően ügyességi játékokra is sor került. A legügyesebb kerékpárosok értékes ajándékokkal térhettek haza. A fődíj egy kerékpár volt.
Kárpátalja.ma
Egyre elterjedtebb Kárpátalja hegyein a keresztes vipera, melyet mintázatáról tudunk megkülönböztetni a többi kígyótól: jellegzetessége a nyaktájéktól a farok végéig húzódó sötét színű cikk-cakk sáv, mely elüt a test alapszínétől, de gyakran találkozhatunk teljesen fekete színű társaival is. Egy ilyen példányra akadtak minap a Kukul–hegy közelében, Kárpátalja és az Ivano-Frankivszk megye határánál – tudatta a pershij.com.ua hírportál.
A keresztes vipera kevés méreganyaggal rendelkezik, és a szakemberek szerint egészséges felnőttre többnyire nem jelent veszélyt, egy gyerek vagy egy leromlott egészségi állapotú felnőtt azonban érzékenyebben reagálhat a marásukra. Vaszilina Sztah, a Lembergi Nemzeti Egyetem zoológusa kiemelte, hogy ezért az erdőket járva mindenki legyen figyelmes. Amennyiben kígyóval találkoznak, ne közelítsék meg azt, várják meg, amíg a hüllő magától tovább áll.
Kárpátalja.ma
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy június második felében összeül a Magyarország által javasolt Ukrajnának kormányközi munkacsoport az ukrán oktatási törvény kérdésének ügyében.
Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott kedden New Yorkban az MTI-nek, hogy az ENSZ székházában Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel tárgyalt.
A magyar tárcavezető a megbeszélést követően elmondta: Magyarország számára ebben az ügyben a legfontosabb a kárpátaljai magyarok védelme, akiknek a jogai nem sérülhetnek. Ugyanakkor “nem a balhé az érdek, hanem a megoldás” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy ezért Magyarország nagyra becsüli és mindenképpen pozitív fejleménynek tekinti, hogy az általa kért feltételek közül egy teljesül a jövő héten, ugyanis az ukrán oktatási miniszter június 5-re konzultációra hívta a magyar nemzeti közösség vezetőit. Remélhetőleg ez a konzultáció sikeres lesz – tette hozzá.
Szijjártó Péter emlékeztetett: az ukrán parlament oktatási bizottsága a közelmúltban 2023-ig kitolta az oktatási törvény végrehajtási periódusát. Most pedig megállapodtak, hogy Beregszászon június második felében sor kerül a kormányközi munkacsoport első ülésére – magyarázta.
Megjegyezte: a munkacsoport feladata az lesz, hogy nyomon kövesse a Velencei Bizottság döntéseinek a végrehajtását, valamint a kétoldalú konzultációk sikerét biztosítsa.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a munkacsoport ülésén a két oktatási miniszter, a két külügyi tárcavezető és a kárpátaljai magyarok vezetője vesz részt. Remélhetőleg ez a találkozó újabb jelentős előrelépést jelent, hogy ezt az ügyet a kárpátaljai magyarok érdekében meg tudják oldani – mondta. Hozzáfűzte: “konzultációkon keresztül vezet el az út a megoldáshoz, és most úgy tűnik, hogy ezt a konzultációs folyamatot megfelelő vágányra tudjuk helyezni”.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Néptáncbemutatóval, kézműves foglalkozásokkal és számos szabadidős programmal színesített fesztivált rendeznek kárpátaljai családok számára június 9-én Nyíregyházán. A rendezvényre több mint háromszáz határon túli és további több száz hazai családot várnak.
A Kárpátaljai Magyar Családok Fesztiválja elnevezésű program célja, hogy magyarországi helyszíneken mutassa be a határon túli régiókat, az ott élők kultúráját és népszokásait – mondta az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón Pataki János, a szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
Tájékoztatása szerint a Sóstói Múzeumfaluban megrendezendő esemény bárki számára teljesen nyitott, a gyermekkel érkezők pedig ingyenesen léphetnek be a múzeumfaluba. A programot mazsorettek, népdalkörök előadásai, néptánc- és sportbemutatók, kézműves foglalkozások színesítik, de lesz tűzoltó- és mentős bemutató, játékos vetélkedők, és a gyerekek megismerkedhetnek a kihalt kézműves szakmák fortélyaival és megtekinthetik a közeli állatparkot.
A fellépők nagyobbrészt Kárpátaljáról érkeznek, rahói, aknaszlatinai, ungvári, bustyaházi, kőrösmezői társulatok és előadók szórakoztatják a közönséget. Az ungváriak például a hucul magyar legendával is megismertetik az érdeklődőket – tette hozzá Pataki János.
Ulrich Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A kabinet lehetőséget biztosít több nagyváros számára arra, hogy a körzetükhöz legközelebb eső, jelenleg nem magyarországi területeken élő magyarok együtt ünnepelhessenek az anyaországi magyarokkal, a fesztiválok keretében pedig lehetőséget kap a bemutatkozásra a határon túli magyarság is.
Hozzátette, hogy az ingyenes programnak köszönhetően lényegében egy “utólagos” gyermeknapon vehetnek részt a látogatók.
A 2001-ben alakult Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége jelenleg közel száz magyarországi és külhoni civil szervezetet tömörít. A határokon átívelő összefogás célja a hagyományos családmodell, a tudatos családtervezés és a gyermekvállalás népszerűsítése, valamint a nemzeti identitás megőrzése, erősítése.
Magyarország kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az MTI-nek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén az ukrán helyzetet tárgyalja, Szijjártó Péter ezen alkalomból ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel egyeztet New Yorkban.
A megbeszélés előtt a magyar tárcavezető elmondta: Ukrajna olyan helyzetet állított elő a magyar nemzeti kisebbség jogainak megsértésével, amely mindenkinek rossz. “Rossz Ukrajnának, rossz Magyarországnak és mindenek előtt rossz az Ukrajna területén élő kisebbségeknek, így a kárpátaljai magyaroknak is” – sorolta.
Szijjártó Péter kiemelte: “Magyarországnak nem a balhé az érdeke”, hanem az, hogy erre a mindenkinek rossz helyzetre végre megoldást találjunk. Az a célunk, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a korábban már létezett és garantált jogaikat – jelentette ki. Hozzátette: az is a célunk, hogy vissza tudjunk térni ahhoz a politikánkhoz, amely Ukrajna esetében a szomszédaink európai és euroatlanti integrációs folyamatának a támogatására épült.
A külügyminiszter hangsúlyozta: ezért Magyarország azt javasolja az ukrán kormánynak, hogy “hozzanak létre egy olyan kormányközi munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy a Velencei Bizottság által Ukrajna számára megszabott feladatok végrehajtását felügyelje”. A Velencei Bizottság ugyanis előírta, hogy a nemzeti kisebbségekkel egyeztetni kell és már megszerzett jogok csorbításától tartózkodni kell – emlékeztetett.
Hozzátette: Magyarország szívesen működik együtt Ukrajnával abban, hogy figyelemmel kísérjék a Velencei Bizottság döntésének végrehajtását, és ebben szívesen nyújt is segítséget Ukrajnának annak érdekében, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar jogai a jövőben ne sérüljenek.
Szijjártó Péter kitért rá: a magyar kormány mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, ezt mutatja az is, hogy kedden nem Kijevben vagy Budapesten, hanem sok ezer kilométerrel távolabb, New Yorkban találkozik ukrán kollégájával.
Megjegyezte: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség is mindig nyitott volt a tárgyalásokra, “a fair, tisztességes, valóban a tárgyra irányuló” egyeztetésre.
A külügyminiszter közölte: Magyarország azt szorgalmazza, hogy a külügyi és oktatási tárcák vezetőinek, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőinek részvételével jöjjön létre a kormányközi munkacsoport, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság vonatkozó döntéseinek végrehajtását.
Kézírásunk, csak úgy, mint az ujjlenyomatunk, teljesen egyedi. Írásunkból a szakértő szemek nemcsak a ránk jellemző tulajdonságokat, hanem akár az egészségügyi állapotunkat is ki tudják olvasni.
A kutatók szerint írásunk apró részleteiből az is kiderülhet például, hogy nem szenvedünk-e Alzheimer-kórban, skizofréniában, Parkinson-kórban vagy magasvérnyomás-betegségben.
A kézírás-elemzés, azaz a grafológia több mint 5000 személyiségjegyet tud felismerni írásformánk vagy akár a szavak közötti távolság alapján. Néhány egyszerű trükkel pedig akár mi magunk is elemezhetjük saját írásunkat. Mutatjuk, hogyan!
Méret és szóköz
Betűink mérete sokat elárul személyiségünkről. Azok például, akik írásuk során nagyobb betűket kanyarítanak, általában szeretnek a figyelem középpontjában lenni, meglehetősen társaságkedvelő típusok, ám megeshet, hogy csak színlelik a magabiztosságot.
Az apró betűket használók visszahúzódóbb, félénk típusok, az átlagos betűméret pedig rugalmas, könnyen alkalmazkodó személyiségre utal.
A szavak között hagyott távolság a szakértők szerint arról árulkodik, hogy milyen a kapcsolatunk a többi emberrel. Azok, akik nagy szóközöket hagynak a szavak között, általában élvezik a szabadságot, és nem szeretik a tömeget, zsúfoltságot, ezzel szemben akik kis szóközöket használnak, ki nem állják az egyedüllétet, és szeretnek sok ember között lenni.
Ívek és formák
Akiknek írása egyenes, nem dől se jobbra, se balra, a szakértők szerint kevésbé befolyásolják az érzelmeik, logikus és gyakorlatias típusok, szemben a ferdén írókkal. Aki jobbra dönti a betűit, általában nyitott az új élményekre és emberekre, aki viszont balra, az nem szeret a figyelem középpontjában lenni, és hajlamos magába zárkózni.
Továbbá míg azok, akik kerekded betűket formálnak inkább kreatív és művészlelkű emberek, addig a szögletes betűk agresszív és heves természetről árulkodnak. Azok pedig, akik betűiket összekötik egymással – csakúgy, mint az egyenes írók – általában logikus és gyakorlatias döntéseket hoznak.
Kis hurok és nagy hurok
Azok akik például az “l” betű írásakor nagy hurkot kanyarítanak, általában nyugodt természetűek, szeretik a spontaneitást, élvezik, ha új dolgokat próbálhatnak ki. A kisebb, szűkebb hurkot használók ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak az idegenekkel, és kevésbé nyitottak.
Hogyan tesszük fel az i-re a pontot
Ha meglehetősen magasra kerül az i betű ékezete, akkor az illető nagyszerű képzelőerővel bír, és talán egy kicsit gyerekes is. Ugyanez vonatkozik azokra, akik a sima pont helyett egy üres karikát írnak ékezet gyanánt.
Ha a pont épp az i betű felé kerül, akkor írója általában elég alapos, aki mindig odafigyel a részletekre, ha viszont az ékezet az i betűtől inkább balra található, akkor az írója szereti halogatni a dolgokat.
Az aláírás is sokat számít
Akiknek az aláírása olvashatatlan, általában magukba zárkózó emberek, akiket nehéz megérteni. Sőt mi több, kutatások szerint az olvashatatlan aláírással gyakran jár együtt arrogáns személyiség is.
Mindeközben azok, akiknek olvasható az aláírásuk, sokkal magabiztosabb és nyitottabb személyiségűek.
Menniyre nyomjuk rá a tollat
Azok az emberek, akik erősen rányomják a tollat a papírra, általában komolyabban veszik a dolgokat. Ha viszont túlságosan erősen teszik, akkor ez már olyan személyiségről árulkodik, aki nehezen viseli a kritikát.
A könnyedén írók ezzel szemben sokkal érzékenyebbek, de az is megeshet, hogy kevésbé energikusak.
Írásunk sebessége pedig arról árulkodik, hogy mennyire vagyunk türelmesek. A gyorsan írók nem bírják a késlekedést, míg akik lassabban vetik a betűket, sokkal szervezettebbek.
Oroszországot és Fehéroroszországot aggasztja a NATO baltikumi és lengyelországi aktivitása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi minszki sajtótájékoztatóján.
Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt.
“A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.
Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.
A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.
Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.
Ukrán bíróságok eddig 32 olyan orosz állampolgárral szemben hoztak ítéletet, akik a szakadárokhoz csatlakozva vagy hivatásos katonaként közvetlenül részt vettek az Ukrajna ellen vívott donyec-medencei harcokban – jelentette ki kedden Anatolij Matiosz ukrán főügyész-helyettes, katonai ügyész egy harkivi nemzetközi konferencián, amelynek témája az ország katonai igazságszolgáltatási rendszerének reformja volt.
Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.
Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.
Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből.
A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.
A Donyec-medencei válság kiéleződéséről, ENSZ-békefenntartóknak a térségbe vezényléséről és a normandiai négyek – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – egy újabb csúcstalálkozójának lehetőségéről folytatott eszmecserét kedden Kijevben Frank-Walter Steinmeier német államfő vendéglátójával, Petro Porosenko ukrán elnökkel.
A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Porosenko kijelentette: teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy “az orosz fegyveres erők és az irányításuk alatt álló (szakadár) fegyveresek felelőtlen cselekedetei miatt” az elmúlt néhány hétben hirtelen megnőtt a tűzharcok intenzitása. “A szakadárok támadó műveleteket kísérelnek meg végrehajtani, amelyekkel szemben az ukrán fegyveres erők rendkívül hatékonyan állnak ellen” – fogalmazott az ukrán elnök.
Köszönetet mondott német kollégájának, hogy figyelemmel követi a Donyec-medencei konfliktus fejleményeit és azért, hogy támogatja ENSZ-békefenntartóknak a térségbe vezénylését.
Közölte, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter jelenleg New Yorkban tartózkodik, ahol a nap folyamán részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról szóló ülésén, amelyen a kijevi diplomácia vezetője jelentést tesz. “Fontos lesz számunkra az orosz képviselő álláspontját is hallanunk, mert határozottan számítunk arra, hogy a közeljövőben megszületik a döntés a békefenntartókról” – tette hozzá Porosenko.
Az ukrán elnök kijelentette, Kijev továbbra is amellett van, hogy mihamarabb sor kerüljön a normandiai négyek egy újabb csúcsszintű találkozójára.
“Mint ahogy arról Aachenben megállapodtunk, megpróbálunk mielőbb megszervezni egy újabb csúcstalálkozót normandiai formátumban. Ennek érdekében utasításomra az elnöki hivatal helyettes vezetője június 1-jén Berlinbe utazik tárgyalni – közölte Porosenko, utalva Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel május 10-én a németországi városban folytatott megbeszélésükre. A “normandiai négyeknek” Oroszország is tagja.
Porosenko ismételten leszögezte: Kijev követeli az Oroszország által megszállt területeken fogva tartott ukrán foglyok és az Oroszországban politikai okból bebörtönzött ukránok szabadon bocsátását. Név szerint említette az orosz börtönben négy éve raboskodó Oleh Szencov krími filmrendezőt, akit 20 évre ítéltek állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával és Roman Szuscsenkót, az Ukrinform ukrán állami hírügynökség munkatársát, akit 2016 őszén vettek őrizetbe kémkedés vádjával Moszkvában és akire az ügyészség előző nap 14 év börtönbüntetést kért.
A Kreml tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.