Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Így
Sírva mosolygón
Vagyok
Egy világvégi bolygón
Akár a meztelen magány
És ruhátlanul van velem
Meghasonlott nemzetem
Ki gyakran foltot tett magán
Ha világít az értelem

Hallom a történelem
Száz zaja közt az életem
S merő talány
Miféle kéjből gyúrt az Úr
Ily valósan valótlanul
S ily valótlanul valósan
Még nem tudom micsoda szóban
Mondható ki a végtelen
Nem tudok mást csak
Istenem
Nem tudok mást de
Vágyam ím
Hiszem
Igaz az álom
Elér a mélyben halálom
S kitárom
Átérhetetlen szárnyaim

Sose olvastátok az Írásban: „A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemeinkben”? (Mt 21, 42)

Jézus elsősorban magára vonatkoztatta az elvetett kő példázatát. Őt sokszor lesajnálták, az emberek elfordították a tekintetüket, és nézni sem bírták a szenvedését. Azonban most már tudjuk, hogy ez a kő valóban szegletkővé, a történelem legfontosabb építőelemévé vált, és azóta tudunk csak igazán Krisztusnak adni igazat. S amikor az embernek már „semmi nem marad”, Krisztus és az Isten akkor is biztos pont az életében!

A kő, amit az építők elvetettek, szegletkő lett. Mi a sokszor lesajnált és lenézett Kárpátalja kövei vagyunk! Megérthettük az évszázadok folyamán, amit Szent Pál apostol tanít nekünk: hogy az egyház élő kövekből tevődik össze. És ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy nemzetünk is. Mi egyszerre tartozunk az egyházainkhoz és a nemzetünkhöz is. Hermász a II. században írt látomásáról, melyben egy olyan épületet látott, amelyhez az építőköveket a tengerből hozták. Felhozták a víz alól, majd elhelyezték az épületben. Olyan építőelemeket is felhoztak, amelyeknek elsőre nem találták a helyét. De addig keresték, amíg, ha más helyre is került közben, de meg nem lelték. És vannak olyan építőkövek is, amelyeket visszadobtak a tengerbe, hogy a víz tovább mossa azokat, hogy a kövek egymással való találkozásával tovább alakuljanak, hogy egyszer valóban a helyükre kerüljenek ebben az épületben.

Kárpátalja vidékére jellemző a nagyon sok félben maradt épület látványa. Ezeket látva az ember gondolkodóba esik: van olyan épület, olyan sors, amelyikből az építtető tűnt el, olyan, amelyikből a család, és van olyan is, ahonnan a szakember. Amikor imádkozunk, az Isten áldását kérjük életünkre, kérjük tőle azt is, hogy a közösségek vezetőit, a tanárokat áldja meg és tegye olyan emberekké, akik megtalálják a helyüket, hogy ők is segítsék ezen épület felépülését, és tanítványaikat is tegyék, csiszolják olyan emberekké, akik az épület részeseivé válnak. Isten adja meg ehhez segítő kegyelmét!

Marosi István
görögkatolikus áldozópap,
Nagybégány, Gut

„A közelmúltban a szerintem törvénytelenül eljáró rendőrök többször megütöttek egy bárban. Az ütések nyomait rögzítették a járási kórházban, ahová másnap mentem el kivizsgálásra. Még egy hét beteglapot is kaptam. Igaz-e, hogy ami velem történt, az könnyű testi sértésnek minősül, és feljelenthetem a rendőröket?”

– Levelében nem említi a rendőrök intézkedésének okát, de egyébként is nehéz megítélni pusztán leírás alapján, hogy egy adott esetben szabályszerűen jártak-e el vagy sem. Annyi bizonyos, hogy amennyiben a polgár úgy gondolja, a rendőrök törvénytelenül bántalmazták, jogában áll feljelentést vagy panaszt tenni a rendőrségen, az ügyészségen, s a bírósághoz is fordulhat.

Ahhoz, hogy feljelentést tegyen, vagy bírósági keresetet nyújtson be a rendőrök ellen, a hatósági személyek intézkedésének törvénytelenségén kívül bizonyítania kell azt is, hogy 1. ön sérüléseket szenvedett el, s hogy 2. a sérüléseket a rendőrök okozták.

Ami a sérüléseket illeti, ezek bizonyításában a beteglapnak nem veszi sok hasznát, mivel a sérülésekről az igazságügyi orvosszakértőnek kell véleményt mondania, aki a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel (Акт судово-медичного огляду).

Ha nem fordult azonnal igazságügyi orvosszakértőhöz, megteheti ezt utóbb is, ilyenkor azonban a szakértő csak a kórlapja alapján következtethet a sérülések súlyosságára és jellegére. Amennyiben azonban ön nem szorult kórházi kezelésre (azaz nem feküdt a kórházban), úgy vélhetően kórlapja sem volt. Ha pedig az eset óta sok idő telt el, és a sérülések begyógyultak, már nem lehet látleletet felvenni a bántalmazás nyomairól.

Annak bizonyítása, hogy a sérüléseket a rendőrök okozták, tanúvallomásokkal vagy az esetet rögzítő videofelvétellel lehetséges. Az ideális bizonyíték a jó minőségű videofelvétel. Tanúkból legalább kettőre-háromra lesz szüksége, s kívánatos, hogy azok ne a családtagjai vagy a rokonai legyenek.

hk

Bejelentéssel érkeztek a rendőrségre a munkácsi Roman Zsanna és Farkas Tibor szülei. A hozzátartozók elmondása szerint a gyermekek nem tértek haza, s feltehetően a Lemberg megyei Sztrijben lehetnek.

Roman Zsanna 13 éves, molett testalkatú, 140-145 cm magas, rövid szőkés-barna hajú. Utoljára sportnadrágot és égszínkék pólót viselt.

Farkas Tibor szintén 13 éves, sovány testalkatú, 140-145 cm magas, sötét hajú. Világos farmernadrágot, fekete sportcipőt és kék pólót viselt, amikor utoljára látták.

A rendőrség arra kér mindenkit, hogy aki bármilyen információval rendelkezik az eltűntekről, az azonnal hívja a 102-es telefonszámot.

A gasztronómiai rendezvényt szeptember utolsó vasárnapján tartották a Rahói járásban lévő, festői szépségű Lazescsina faluban, a Petrosz csúcs és a Hoverla lábánál – tudatta a zakarpattya.net.ua

Az első alkalommal szervezett ünnepségen különböző ételeket készítettek bárányhúsból szabadtűzön, s ezekkel kínálták a vendégeket. Tizenhat csapat jelentkezett a megmérettetésre, amatőr és hivatásos szakácsok egyaránt. A versenyzők népzene és könnyűzene kíséretében mérték össze tudásukat, hogy ki tud finomabb fogást tálalni a jelenlévőknek. Az ételeket a látogatók ingyen kóstolhatták meg.

A résztvevők között volt ungvári, nagybocskói, kőrösmezői csapat, s beszállt a versenybe több rahói járási falu főzőgárdája is. A Lembergi Azerbajdzsán Egyesült képviselőjeként a Mamedov család érkezett, Romániából amatőr szakácsbrigád jelentkezett.

A juhhús értékes fehérjeforrás, rendkívül hasznos az emberi szervezet számára. A bárány az egyévesnél fiatalabb birkát jelenti. Az idősebb birka húsát ürünek vagy juhnak nevezik, mindkettőnél lágyabb, omlósabb a bárány húsa, amely gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban, különösen cinkben, továbbá kiváló vas- és rézforrás. A bárányból készült étkek diétás ételek, könnyen emészthetők és egészségesek.

Az ünnepség késő este ért véget. A szakácsok elmondták, hogy jövőre is örömmel vesznek részt a versenyen.

Kárpátalja.ma

Névnap Petra – 1. – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
2. – a Petronella önállósult becézője. Idézet „Szeretni nem jelenti azt, hogy egyformán gondolkozunk, sem azt, hogy jobban szeretlek magamnál. Az a kérdés, hogy tisztelsz-e olyannak, amilyen vagyok.”

Jorge Bucay

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) Költő, író. Tizenkilencéves korában hírlapíró lett. A Nyugatban tűnt fel verseivel.  Naiv kifejezésformái, finom költői nyelvezete jellemző pestiességgel párosult. Népszerűek voltak kabaréjelenetei és színművei.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Véget ért a szöuli olimpia: 11 magyar aranyérem született. A hazatérő versenyzőket óriási ünneplésben részesítette a fővárosi lakosság (1988)

Ezen a napon halt meg Mikes Kelemen memoáríró, műfordító (1761)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

Erő a változáshoz
„Megerősítlek, meg is segítlek…” (Ézsaiás 41:10)

Mindenféle szemináriumokra és konferenciákra járunk fájdalommentes módot keresve arra, hogy életünk egy csapásra megváltozzon. Diétákba kezdünk. Egészséges életmód klubokhoz csatlakozunk, és lelkesedésünk ki is tart kb. két hétig. Aztán visszazökkenünk a régi kerékvágásba. Nem változunk. „Segíts magadon” könyveket olvasunk, de az a baj az efféle tanácsokat osztogató könyvekkel, hogy megmondják ugyan, mit tegyünk, de nem adják meg hozzá az erőt. Azt mondják: „Szabadulj meg a rossz szokásoktól! Légy pozitív, ne légy negatív!” De hogyan? Honnan vegyük az erőt a változáshoz? Az erő szó ötvenhétszer fordul elő az Újszövetségben. Ez szerepel a legnagyobb jelentőségű esemény, Jézus Krisztus feltámadása leírásánál is. És ez a feltámasztó erő ma is hozzáférhető, hogy megváltoztassa életedet. A legfontosabb dolog az életben ismerni Krisztust, és átélni az ő feltámadásának erejét. Pál azt írja: „… hogy megismerjem őt és feltámadása erejét…” (Filippi 3:10). Egy másik helyen pedig ezt írja: „… hogy meglássátok… milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból…” (Efezus 1:18–20). Az „erő” görög szava a dünamisz, ami sok nyelvbe átkerült, két általunk használt szóban is benne van:
1) a dinamit, aminek robbanó ereje van; és
2) a dinamó, ami folyamatos villamosenergia-ellátást biztosít.
Krisztusban mindkét erő megtalálható. Általa le tudjuk rázni, le tudjuk „robbantani” láncainkat, melyek megkötöznek, és győzelmesen járhatunk a tőle kapott folyamatos energiaellátásban.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

SZENT ŐRZŐANGYALOK

Az őrzőangyalok segítenek, kísérnek utunkon. Sokszor talán észre sem vesszük, máskor pedig egészen nyilvánvaló lesz. Legyünk mi is angyalai egymásnak. Keressük, hol és hogyan tudunk jót tenni a másik embernek. És örüljünk együtt a másik örömével, akkor is, ha nem veszi észre, ki volt az angyala az adott esetben.
A Trienti zsinat rendeletéből a Katekizmus tanítja: gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen.
Szent Bernát tanítja: tiszteletet kell adnunk a jelenlétükért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért.
A Római Katekizmus az angyalokról azt mondja: az angyalok szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent, és szolgálják az üdvözítő tervét, körülveszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésében szolgálnak.
Az ünnep hódolat Istennel szemben aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre. Az ünnep ezenkívül erősíti és elmélyíti bennünk az őrangyal iránti hitet és öntudatot. Növelnie kell bennünk önmagunk és társaink lelkének megbecsülését is, hiszen Isten is egy tiszta, szent angyal által őrizteti azt.
Az ünnep Spanyolországban keletkezett és a 16. században jutott át Franciaországba. V. Pál pápa szeptember első vasárnapjára, X. Kelemen pápa a Szent Mihály ünnepe utáni első szabadnapra, végül X. Piusz pápa október 2-ára helyezte az ünnepet.
Napi jófeltétel:
Angyalként élj: dicsőítsd Istent és szolgálj Neki!

bacskaplebania.hu

A neves orgonaművész, Katerina Hazso a megyei filharmónia szimfonikus zenekarának kíséretével lép fel az ungvári orgonafesztivál zárásaként október 2-án – tette közzé a zakarpattya.net.ua hírportál.

A koncerten Marco Enrico Bossi műveket adnak elő. Szólisták: Okszana Hrinevics (fuvola) és Diana Havata (cselló). Vezényel: Viktorija Szvaljavcsik-Canyko. Konferanszié: Natalija Picur zenetudós.

A Natalija Viszicsről elnevezett Nemzetközi Ifjúsági Orgonafesztivált hetedik alkalommal rendezik meg az ungvári filharmóniában.

Az eseményen helyi zenészek, valamint kijevi, odesszai, továbbá szlovákiai, magyarországi és németországi vendégelőadók léptek fel. Egyes koncertekhez csatlakozott a filharmónia kamara-, illetve a fúvószenekara.

Kárpátalja.ma

Letartóztattak Beregszászban egy iráni férfiakból álló csoportot, amelynek tagjai egy pénzváltót raboltak ki a városban. Feltehetően már több bűncselekményt is elkövetett a csoport – írja a mukachevo.net hírportál.

Az első bejelentés egy építkezési boltból érkezett szeptember 26-án, ahol míg a csoport egy része elterelte az eladó figyelmét, addig valamelyikük 15 ezer hrivnyát vett el a kasszából.

Hasonló esetről számolt be az egyik beregszászi ékszerbolt egyik eladója szintén szeptember 26-án. Elmondása szerint az üzletbe délben két arab származású férfi tért be. Egyikük arra kérte az üzletben lévő pénzváltó munkatársát, hogy váltson be kisebb bankjegyekre egy 100 dollárost. Míg egyikük elvonta a pénzváltóban dolgozó személy figyelmét, addig a másik férfi 1400 dollárt vett ki a kasszából.

A rendőrség büntetőeljárást indított lopás ügyében. A tettesek büntetése akár 3 év szabadságvesztés is lehet.

A beregszászi rendőrség munkatársainak sikerült kézre keríteni a négy, 33 és 43 év közötti iráni állampolgárt. A tetteseket szeptember 27-én tartóztatták le az egyik szomszédos járásban. Járművükben rengeteg pénzt találtak: 57 ezer hrivnyát, 47 808 dollárt, 6330 eurót, 690 kanadai dollárt, 35 000 rubelt, 3 165 500 iráni riált, 1100 tengét, 250 indiai rúpiát és 100 lengyel zlotyt.

A tetteseket letartóztatták, jelenleg még folyik a vizsgálat, hogy elkövettek-e több bűntettet is a megye területén.

Két nagy értékű lopott Van Gogh-festményt találtak meg az olasz hatóságok egy maffiaellenes rajtaütésen.

A festőállványra tett alkotásokat sajtótájékoztatón mutatták be pénteken Nápolyban. Axel Rüger, az amszterdami Van Gogh Múzeum igazgatója elmondta, hogy olasz nyomozók keresték meg a héten. Azt kérték, küldjön szakértőt, hogy megvizsgálja a festményeket.

A szakértők megállapították, hogy a két mű eredeti. ”Szükségtelen is mondani, nagy nap a mai, 14 évet vártunk rá. Reméljük, a képek mielőbb visszatérnek oda, ahová valók” – hangoztatta az igazgató a Sky TG24 olasz csatornán.

A Van Gogh viszonylag korai korszakából származó képeket 2002-ben lopták el az amszterdami múzeumból több más műalkotással együtt. A festmények egyike, az 1882-ben készült Zeegezicht bij Scheveningen egy tengeri tájképet ábrázol Scheveningennél, a másikon, a Hervormde Kerk te Nuenen című, 1884-ben készült kis méretű képen Van Gogh szülővárosának, Nuenennek a református temploma látható. A festő, akinek apja a közösség lelkésze volt, szüleinek ajándékozta a festményt.

A tolvajok annak idején éjszaka hatoltak be a múzeumba, és a fő kiállító teremből vitték el a két festményt, ahol egyébként Van Gogh-művek tucatjai láthatók.

Az olasz rendőrség pénteki bejelentése szerint a nápolyi maffia, a Camorra egyik nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó klánjától foglalták le a képeket.

A 14 éve eltűnt festményeket egy Nápoly környéki raktárban, Castellammare di Stabiában találták meg. A lopással gyanúsított banda több tagját már egy éve letartóztatták, az ellopott műkincsek azonban mindeddig nem kerültek elő.

Az amszterdami múzeum kurátora szerint a keretükből kivágott festmények csak kevéssé rongálódtak meg, alapvetően jó állapotban vannak. A tengeri tájkép bal alsó sarkából mintegy 5-ször 2 centiméteres felületen levált a festék, a másik vászonnak szélén fedezhetők fel kisebb sérülések. Nem tudni, hogy az elmúlt 14 évben hol tárolták a festményeket.

A hatóságok megemlítették a sajtótájékoztatón, hogy a képek hazajuttatására még várni kell, mert annak a nyomozásnak képezik részét, amellyel azt szeretnék megállapítani, a Camorra áll-e a műkincsrablás mögött, vagy ők később kerültek képbe.

Giovanni Salerno pénzügyi nyomozó elmondta, hogy a bűnszervezet kokainkereskedelmi ügyletei után kutatói kollégái értesültek arról, hogy a festmények a Camorra birtokában lehetnek. Kitért arra is, hogy amikor közismert műkincset lopnak el, általában olyan tolvajra gyanakodnak, akit magángyűjtő bízott meg, hiszen a legális műkincspiacon lehetetlen eladni őket.

Salerno hozzátette, hogy a kábítószer-kereskedelemből származó “óriási profit” birtokában a Camorra új befektetési lehetőségeket keres, ilyen lehet a lopott műkincs is. Az ember, akit a rajtaütéskor a raktárban találtak, egy szót sem szólt arról, hogyan kerültek oda a festmények.

A rendőrök a festményeken kívül mintegy 22 millió euró (6,8 milliárd forint) értékben foglaltak le földeket, villákat és lakásokat, sőt egy kisrepülőgépet is, amelyek Giovanni Colangelo és Filippo Beatrice ügyészek közleménye szerint két Camorra-vezérhez, Mario Cerronéhoz és Raffaele Imperialéhoz köthetők. Imperiale az Amato-Paganá-klánhoz áll közel, jelenleg külföldön, talán Dubajban tartózkodik, ahol építési vállalkozást működtet.

A világ eddig ismert legmélyebb víz alatti barlangját fedezte fel a héten egy lengyel búvár és csapata a kelet-csehországi Hranice közelében.

Krzysztof Starnawski 1998 óta végez méréseket a hranicei szakadékban, amelynek pontos mélységéről azonban csak most kezdenek képet kapni a szakemberek.

A lengyel búvár 200 méterre merült alá kedden a szakadékban, majd speciális távirányítású robotot indított útjára, amely 404 méteres mélységig jutott. Az AP hírügynökségnek azt mondta, “a 21. század Kolumbuszának érezte” magát a rekordmélység elérésekor.

Starnawski a legutóbbi merülést részben finanszírozó National Geographic magazinnak kifejtette, a szakadék belsejének szokatlan formájából következtettek rá, hogy a barlang jóval mélyebbre nyúlhat. “A mini tengeralattjáró 404 méteres mélységig jutott le, ameddig a kábele tartott, és az útja során videofelvételt is készített” – mondta az expedíció egyik résztvevője.

A szakemberek évek óta kutatják a szakadékot és mindig egyre mélyebbre jutottak. Négy évvel ezelőtt elérték a 373, majd két évvel később a 384 méteres mélységet egy megnyílt átjáró, valamint egy mérőeszköz és egy távirányítású robot révén.

A szakértők szerint a 404 méteres mélység elérésével korántsem ér véget a szakadék vizsgálata, és a mérések valószínűleg tovább folytatódnak.

A kelet-csehországi Hranice közelében fekvő szakadék azonban mostantól büszkén viselheti a világ legmélyebb ismert víz alatti barlangjának címét. A szakadék bejáratánál lévő száraz rész 69,5 méter mélyen fut le a földbe. A képződménynél 1961 óta végeznek rendszeres tudományos célú alámerüléseket.

A világ legmélyebb ismert víz alatti barlangja eddig az olaszországi Pozzo del Merro elárasztott víznyelő volt a maga 392 méteres mélységével.

Tizenhét napon keresztül vizsgálja és elemzi az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait, a környezetszennyezés és a katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kősókitermelés újraindításának lehetőségét. A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakember szeptember 19-én kezdte el a munkát a helyszínen, és ígéretük szerint október ötödikére készítik el a sóbánya környezeti hatásaival kapcsolatos szakmai jelentésüket.

A nemzetközi feltáró kutatás előzménye az volt, hogy januárban Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai egy független szakértői bizottság létrehozását kérték az Európai Bizottságtól és annak Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságától (EUCPT) a lehetséges, határon átnyúló környezeti problémák feltárása érdekében. A kérést követően még július elején Aknaszlatinára érkezett az EU ötfős polgári védelmi csapata, akik előzetesen felmérték a helyzetet és összeállítottak egy akciótervet, konkrétan leírva, hogy milyen kutatásokra és szakmai tevékenységre van szükség a bányaművelés környezeti hatásainak pontos feltárásához. Az akkor elkészült akciótervnek megfelelően állították össze a most Kárpátaljára érkezett geológusokból, hidrogeológusokból, bányamérnökökből és más kapcsolódó szakterületek szakembereiből álló szakértői csapatot, melynek munkájával kapcsolatban szeptember 23-án tájékoztatták hivatalosan a sajtót.

Az aknaszlatinai Speleocentr Hotelben megszervezett sajtótájékoztatón az Európai Bizottság főigazgatóságának képviselője, a Lettországból érkezett Edmunds Āķītis, valamint a konzultációs missziót vezető Terry Webb (Nagy-Britanniából) elmondták, hogy munkatársaikkal a küldetésük során értékelik majd a sóbánya okozta környezeti kockázatokat és a környezeti veszélyeztetettség mértékét, továbbá meghatározzák, miként lehet a veszélyes földtani jelenségeket korlátozni, illetve felvázolják a terület környezeti rehabilitációját megoldó stratégia fő irányait. A kutatómunkához mobil laboratóriumot és információs központot szereltek fel Aknaszlatinán.

A sajtótájékoztatón jelen volt Volodimir Pugacsov, Ukrajna Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma Élelmiszeripari Stratégiai-fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy az általa képviselt minisztérium Ukrajna Környezetvédelmi Minisztériumával közösen létrehozott egy az aknaszlatinai helyzetet vizsgáló bizottságot, amelyben az ukrán kormány több más minisztériumának, a megyei és járási közigazgatási hivataloknak és a helyi tanácsnak a képviselői is helyet kaptak, továbbá a bánya felszámolását végző vállalat igazgatója. Az említett bizottság januártól több alkalommal is ülésezett, és összeállították azokat a szakmai anyagokat, amely alapján elkezdhette munkáját a felkért uniós szakértői testület.

Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere elmondta, hogy a bányásztelepülés lakossága abban bízik, hogy a nemzetközi szakértői misszió megtalálja végre a megoldáshoz vezető utat, és a katasztrófa sújtotta nagyközség újra olyan lehet majd, mint egykor volt.

Olekszandr Postuk, az aknaszlatinai sóbánya felszámolását végző vállalat igazgatója köszönetet mondott az európai uniós misszió kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik segíteni igyekeznek a nehéz helyzetbe került településnek.

A külföldi szakemberek mellett a kutatómunkában részt vesz az Ukrán Tudományos Akadémia három kutatója, akik külföldi kollégáikkal együtt igyekeznek a sóbánya megsemmisülésének okait, illetve a lehetséges megoldásokat feltárni. Erről számolt be Jevgenyij Jakovlev, a műszaki tudományok doktora.

A sajtótájékoztató után Terry Webb és Edmunds Āķītis bemutatták az általuk kialakított munkaállomást, illetve bemutatták, hogy munkatársaik miként vizsgálódnak a sós vizű tavaknál, amelyekből korábban eltűnt a víz, de a bánya vízzel történő telítődése következtében újra megjelent.

Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere, az ukrán feltáró bizottság tagja tudósítónknak elmondta: „Szlatina jövőjét mi abban látjuk, ha újra beindulna a bányászat, illetve a településre régóta jellemző gyógyturizmus. Ha sikerülne újabb sóbányát nyitni, az nem csak a sókitermelés miatt lenne fontos. A mai kor népbetegsége az allergia, azt pedig a mi sóbányánkban lehetett a leghatékonyabban gyógyítani, amíg ez lehetetlenné nem vált a vízelöntés miatt.”

A konzultációs misszió tagjai vizsgálataik eredményeit és megoldási javaslataikat október ötödikén leteszik az asztalra. Kérdés, hogy ezek alapján sikerül-e megvalósítani a szlatinaiak álmát. Lesz-e újra működő bánya, és földalatti allergológiai kórház a településen?

Badó Zsolt

Aki várandósan reggeli rosszulléttől, hányingertől vagy hányástól szenved, annál kisebb a magzat elvesztésének a veszélye egy nagy létszámmal végzett friss amerikai kutatás szerint.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak új elemzése eredményezte az eddigi legerősebb bizonyítékot a két jelenség összefüggésére – idézte a Science Daily tudományos ismeretterjesztő portál a JAMA Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent cikket.
A tanulmányt a NIH Eunice Kennedy Shriver Országos Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézete (NICHD) és más intézmények kutatói készítették.
A terhességi hányinger és hányás általában reggel jelentkezik – ezért nevezik gyakran reggeli rosszullétnek – és a nap folyamán rendszerint elmúlik. A várandósok többsége az első négy hónapban éli át.
Oka ismeretlen, ám egyes kutatók szerint az a szerepe, hogy óvja a magzatot az ételekben és italokban lévő mérgektől és kórokozóktól.
“Elterjedt, hogy a hányinger egészséges terhességet jelez, ám nem volt elegendő jó minőségű bizonyíték, ami ezt a nézetet alátámasztotta volna. Kutatásunkban értékeltük azokat a tüneteket, amelyek a fogantatástól kezdve jelentkeztek és megerősítettük, hogy a hányinger és a hányás, valamint a vetélés kisebb kockázata összefügg egymással” – magyarázta Stefanie N. Hinkle, a kutatás vezetője, a NICHD epidemiológiai osztályának munkatársa.
A tudósok egy korábbi felmérés adatait elemezték. Ebben azt tesztelték, hogy napi kis adag aszpirin szedése megakadályozza-e a vetélést olyan nőknél, akik már elvesztettek egy vagy két magzatot.
A tesztben azoknak az adatait elemezték, akiknek pozitív lett a terhességi tesztje, ők 797-en voltak. A várandósság 2. hetétől a 8. hetéig minden résztvevő feljegyezte, hogy érzett-e reggel hányingert vagy hányt-e, majd az egész terhesség alatt havonta kérdőívet töltöttek ki a tüneteikről.
Az adatokat elemezve a kutatók észrevették, hogy korábbi tanulmányok nem tudtak ennyire részletes információval szolgálni a koraterhességi tünetekről. A legtöbb tanulmány a várandósság későbbi szakaszában vagy a vetélés után kérte a nőket, hogy emlékezzenek vissza a korábban átélt tünetekre.
A 797 nő közül 188 veszítette el a magzatát. A terhesség 8 hetéig a résztvevők 57,3 százaléka számolt be hányingerről, 26,6 százalékuk hányingerről és hányásról.
A kutatók azt találták, hogy ezeknél a nőknél 50-75 százalékkal kisebb volt a vetélés kockázata, mint azoknál, akik se hányingert, se hányást nem tapasztaltak.

A magyar nyelv csodálatos, de azért van, hogy beletörik az ember bicskája. A minap Beregszászban akadtunk „szórejtvényre”, most a Szinevéri-tó körül sétálva leltünk rá egy feliratra, amely a magyar vendégeket hivatott köszönteni.

Nem vitatjuk, hogy gyakran hasznos szolgálatot tesz a Google fordítóprogramja, de – amint a mellékelt ábra is mutatja – nem szabad csupán erre hagyatkoznunk.

Sorozatunk mai darabja magáért beszél, a kommentárt az olvasókra bízzuk. Hasonló képeket, „gyöngyszemeket” pedig szívesen fogadtatunk… akarjuk mondani: fogadunk.

Kárpátalja.ma

Ukrajna számít Izrael támogatására az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget “felszabadításában”, valamint szuverenitása és területi egysége helyreállításában – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök kedden Kijevben azután, hogy megbeszélést folytatott az ukrajnai látogatásra érkezett izraeli kollégájával, Reuven Rivlin államfővel.

A kétoldalú megbeszélésen az ukrán elnök tájékoztatta izraeli partnerét Ukrajnának az európai uniós vízummentesség megszerzése terén elért legfrissebb eredményéről. Hétfőn az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) megszavazta, hogy Ukrajnát vegyék fel azon országok listájára, amelyeknek az EU vízummentességet biztosít. Ezt Porosenko szavai szerint Rivlin melegen üdvözölte. Porosenko részletesen beszámolt az uniós társulási megállapodásnak az ukrán jogrendbe való beillesztése, valamint a szabadkereskedelmi egyezség végrehajtásának folyamatáról. Reményét fejezte ki, hogy mindezek hozzájárulnak majd az izraeli befektetések növekedéséhez Ukrajnában.

Az izraeli államfő a nap folyamán felszólalt az ukrán parlamentben. Beszélt a többi között felesége hozzátartozóiról, akik a holokauszt idején Ukrajnában haltak meg. Hangsúlyozta, hogy nem szabad rehabilitálni és dicsőíteni az antiszemitákat. Méltatta ugyanakkor Ukrajnát a biztonsági kihívások ellenére a demokratizálódás útján való következetes előrehaladásáért. Hangsúlyozta, hogy Izrael támogatja Ukrajnát a demokratikus reformok végrehajtásában. Reményét fejezte ki, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus mihamarabb békés úton rendeződik.
Reuven Rivlin a tervek szerint szerdán a dél-ukrajnai Odesszában tesz látogatást, majd csütörtökön részt vesz Kijevben a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása, a Babij Jar-i tragédia 75. évfordulóján tartandó állami megemlékezésen.

Svéd orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a monitorok előtt töltött túl hosszú idő rövidlátást okoz a gyerekeknél.

Az emberi szem nem arra való, hogy okostelefonok vagy tabletek kicsiny képernyőjét böngéssze – nyilatkoztak svéd szakértők hétfőn a helyi médiának.

A rövidlátók száma az 1940-es évek óta 400 százalékkal emelkedett, 70 hetven évvel ezelőtt a svéd gyerekek 8-9 százaléka volt rövidlátó, ma 40 százalékuk.

Nőtt az úgynevezett álrövidlátók, vagyis pszeudomiópiások száma is, náluk a szem sugárizma nem lazul el teljesen, így a szemlencse nem ad megfelelő fókuszt. Ezek a gyerekek is rövidlátást tapasztalnak.

A kutatók úgy vélik, a rövidlátók számának drámai emelkedését részben a monitorok előtt töltött egyre hosszabb idő okozza. A szem fokozatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy közelről nézze a képernyőt, ennek pedig hosszú távon káros hatásai vannak.

“Szemünk irányításának képessége akkor erősebb, ha három dimenzióban nézzük a dolgokat, ilyenkor az agy több ingert kap. Tehát amikor telefon vagy tablet monitorára meredünk, akkor valószínűleg nem olyasmit teszünk a szemünkkel, amire az való. Arra születtünk, hogy három dimenzióban alkossunk a kezünkkel, például kössünk, formákat vagy eszközöket készítsünk” – magyarázta Rune Brautaset, a Karolinska Egyetem neurológiai klinikájának tanára a svéd köztévé adásában.

Kéthetes NATO-s légi hadgyakorlat vette kezdetét kedden Litvánia, Lettország és Észtország légterében.

A Ramstein Alloy (Ramsteini Ötvözet) nevű hadgyakorlatban a balti országok, Lengyelország, Franciaország és Németország repülőgépei vesznek részt. A műveletekhez a NATO-partner Svédország és Finnország haditechnikai eszközei is csatlakoztak.

A repülőgépek egyebek mellett azt is gyakorolják, hogyan kutassanak fel egy olyan teherszállító repülőgépét, amellyel elveszti a kapcsolatot a földi légiforgalmi irányítás. Egy mentőakció előkészítése is része ennek a műveletnek.
A hadgyakorlat a délnyugat-németországi Ramstein légitámaszponton állomásozó NATO-s légierő egyesített főparancsnokságának és a nyugat-német Uedem légitámaszponton lévő légi műveleti parancsnokság irányításával folyik.

A magyar kormány a 2015–2017 közötti időszakot Gulág Emlékévnek nyilvánította. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából az egész Kárpát-medencében visszaemlékezéseket, konferenciákat szerveznek és emléktáblákat avatnak a magyarországi vagy helyi kormányhivatalok, szervezetek és aktivisták.

Az emlékév keretein belül szeptember 27-én Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a Gulág emlékkonferencia elnevezésű rendezvénynek, mellyel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is csatlakozott a magyar kormány által meghirdetett programhoz.

„A költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
És mint a gyémánt, megfagyott,
de nem ragyog
a hó, s a szó, mit hóba vés,
nagyon kevés.

Nem futja már idő, ideg,
az éj hideg;
nem futja már a balga hit,
a szavait nem olvassa el senki sem -
mégis üzen.

A költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
A jég hátán senki sem él,
kemény a tél.
S a lét csak tárgyi tévedés:
az érv kevés.

Ha él, ha vall, ha néha sír,
a hóba ír,
hogy itt is költő – és magyar -
és jót akar,
hogy itt is hinni, írni mer,
hogy írni kell.

Ha erre futtok szarvasok,
megálljatok:
az ember itt a hóba ír,
mert nincs papír.
S a hóba rótt szó nem fehér,
az ón a vér.”

Karig Sára versét idézve kezdte köszöntését Bali János, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója. Felszólalásában a költőnő súlyos szavaival kívánta hangsúlyozni, hogy a málenykij robotról különösen nehéz beszélni, mivel Kárpátalján nincs olyan magyar család, melyből ne szakított volna ki hozzátartozókat a szovjet kényszermunka.

A Rákóczi-főiskola képviseletében Rácz Béla prorektor köszöntötte a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy történelmünkben vannak olyan események, melyekre szívesen emlékezünk vissza és a tanárok is előszeretettel oktatják, de a pozitívumok mellett a negatívumokra is emlékeznünk kell. Múltunkat nem szabad elfelejtenünk, s a történelemkutatóknak az a feladata, hogy ezeket az eseményeket a lehető legmélyebben feltárják, kutassák, hogy a következő generációk minél több ismeretet szerezzenek ezekről a fájdalmas eseményekről.

Szalipszki Endre, a Beregszászi Magyar Konzulátus vezetője folytatta a köszöntések sorát. Majd Molnár János római katolikus esperes-plébános beszéde következett, aki egy személyes szomorú történetet mesélt a jelenlévőknek, miszerint nagymamája is áldozatul esett a malenykij robotnak, mivel férjét is elhurcolták. Több alkalommal Beregrákosról gyalogszerrel kereste fel a szolyvai gyűjtőtábort, hogy egy kis elemózsiát vigyen neki. Társa később eltűnt, s ezek után sosem tért vissza. Nagymamája évtizedek után az egyik szolyvai emléktáblán olvasta eltűnt férje nevét. Az esperes-plébános felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatásokat végezve, előadásokat hallgatva ne csak a számokra és a statisztikákra gondoljunk, hanem élő magyar emberekre, élő magyar családokra, akiknek egyik percről a másikra rombolódtak szét álmai és reményei.

„S évtizedeken keresztül csak egy nagy »MIÉRT?« a magyar emberek szívében. Még mindig nem kaptunk választ arra, hogy miért történt mindez. S még mindig nem hallhattuk azt, hogy sajnáljuk, hogy bocsánatot kérünk. Míg ezeket nem hallottuk, addig nem hallgathatunk el, addig beszélnünk kell róla” – zárta gondolatati Molnár János.

A köszöntőket Szász Jenő, az NSKI elnöke zárta. „Akkor elhurcolták Kárpátalja férfiait, ma pedig elűzik őket a háborús helyzet miatt. S ezen körülmények miatt kiemelkedően fontos az együttérzésünk, a jelenlétünk” – jelentette ki az elnök, majd pedig megköszönte a vendégek jelenlétét, és tartalmas időtöltés kívánt a következő néhány órában.

Az előadásokat Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kezdte, aki a kárpátaljai elhurcolások történelmi hátteréről, okairól, történetéről számolt be.

Rövid szünet után Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója folytatta Kárpátaljai szovjet elhurcolások egy mikrotörténeti megközelítésben – Nagybereg c. előadásával. A prezentációkat Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész zárta Élő Egyház a halál völgyében. Kárpátaljai református lelkészek a Gulág munkatáboraiban c. előadásával.

A konferencia után Szász Jenő a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét. „A közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk” – mondta végezetül az NSKI elnöke.

Kárpátalja.ma

 

 

Szobrot állítottak Petőfi Sándornak Nagykaposon. A város főterén elhelyezett alkotást a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar ünnepsége keretében avatták fel szeptember 24-én. Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott.

Fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar szeptember 24-én. A Dobó István téren megtartott szoboravatás volt az ünnepség első felvonása.

A Himnusz közös eléneklése után Gabri Rudolf, a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Külön köszöntötte Herczeghné Petneházy Melindát, a Herczegh Károly Alapítvány társalapítóját, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Tarnóczi Józsefet, Ónód város polgármesterét, Túri Török Tibort, a szobor alkotóját, illetve Petrikán Pétert, Nagykapos polgármesterét.

Ünnepi beszédet Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott, aki hangsúlyozta: “Történelmünk bizonyítja, hogy közösségként csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha vállaljuk identitásunkat, gyökereinket, tehát önmagunkat. Petőfi Sándort és az 1848-49-es események szellemi örökségét, mint a magyar nemzettudat szilárd alapját említette. A Csemadok elnöke rámutatott, hogy: “Petőfi költészetének legerőteljesebb szólama, mintegy imába foglalva azt hangsúlyozza, hogy a mi mindennapi szabadságunkat adja meg nekünk az élet, pontosabban: inkább harcoljuk ki magunknak, mert akkor talán nagyobb becsben fogjuk tartani.”

Bárdos köszönetét fejezte ki a jubiláló Erdélyi János Vegyeskar egykori és jelenlegi tagjainak azért, hogy ösztönzésükre ezentúl egyik legnagyobb költőnk mellszobra is gazdagítja Nagykapos szobrainak sorát. A Csemadok országos elnöke emlékeztetett, hogy 1968-ban az első világháború utáni felvidéki történelem első köztéri, magyar vonatkozású szobrát épp az Ung-vidéki városban állították fel, ez pedig Erdélyi János képmása, amit a későbbiekben a milleniumi Turul madár, illetve Szent István király egészalakos szobra is követett.

A sors szerencsés játékaként megemlítette, hogy a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa, Horti Réka éppen Petőfi szobrának avatása előtt érkezett az Ung-vidékre, így a Nemzetpolitikai Államtitkárság időzítésének és a helyi csemadokosok figyelmességének hála az ünnepély konferálásával tevékenyen részt tudott venni az emlékállításon.

Bárdos Gyula beszéde után Gabri Rudolffal és Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművésszel leplezte le az alkotást, majd Pándy Árpád, nagykaposi református lelkész megáldotta azt. Végül a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői, illetve a további résztvevők elhelyezték koszorúikat a szobornál. Közben közreműködtek a Kárpát-medencei Kórustalálkozón résztvevő kórusok.

Az ünnepélyes szoboravató a Szózat közös eléneklésével zárult, majd a IV. Kárpát-medencei Kórustalálkozóval folytatódott a műsor, amit az Erdélyi János Vegyeskar megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére a helyi rendezvényközpontban tartottak. Az eseményről hamarosan külön beszámolót olvashatnak oldalunkon.

Gabri Rudolf a Felvidék.ma-nak a szoborállítás kapcsán elmondta, hogy a nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatásért a kezdeményezők az önkormányzat kulturális bizottságához fordultak, viszont a kérelmüket elutasították. A Bethlen Gábor Alaphoz azonban sikeresen pályáztak, melynek köszönhetően megvalósulhatott a szoborállítás, így ezentúl Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra.

Áder János magyar köztársasági elnök október 2-ára tűzte ki azt a népszavazást, amelyen a magyar állampolgárok kinyilváníthatják, egyetértenek-e a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok választási névjegyzékbe való felvételi kérelmének a leadási határideje lejárt, ám a magyarországi lakcímmel rendelkezőknek még most sem késő a regisztrációra.

Mindössze annyit kell tenniük, hogy legkésőbb szeptember 30-án 16.00 óráig átjelentkeznek egy hozzájuk közel eső anyaországi településre, ahol leadhatják voksaikat.

Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörzettől eltérő helyen tartózkodik. Átjelentkezni interneten is lehet.

Szavazni a szavazás napján, 2016. október 2-án, vasárnap 6.00 órától 19.00 óráig lehet.

Kárpátalja.ma

A Munkácsi járásban található Vilhovica településen a Babicsi (Bábakút)–Munkács útvonalon egy PAZ típusú, menetrend szerinti buszjárat szenvedett balesetet szeptember 26-án – adta hírül a pmg.ua hírportál.

Az 53 éves sofőr elvesztette az irányítást a jármű fölött, ekkor a busz az árokba sodródott, majd egy kerítésnek ütközött. A buszon tartózkodó harminc utas közül két nő és két kislány könnyebb sérüléseket szenvedett, őket kórházba szállították.

Az ügyben tart a nyomozás. A szakértői vizsgálat szerint a szerencsétlenség idején a buszsofőr józan volt.

Kárpátalja.ma